Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-26 / 148. szám

4 NAPLÓ ———f 1959. JÜNIUS 2«; d nyuoatberliniek is szavaznak az NSZK-elnökválasztáson A Német Kommunista Párt felhívása Berlin (MTI). Gersten- maier, a bonni Parlament el nőké úgy döntött, hogy a jú­lius elsejei szövetségi elnök- választáson a nyugat-berlini képviselők Is szavazati joggal bírnak. A nyugat-berlini kép­viselők egyébként csak tanács­kozási joggal vesznek részt a bormi parlament munkájában Az elnök megválasztásához a választások első és második menetében az 1038 szavazat abszolút többsége szükséges. CDU—CSU nem rendelkezik ennyi szavazattal, mivel csu­pán 517 mandátuma van. Ilyen körülmények között a 17 nyu­Collins amerikai kormányzó nyilatkozata Moszkva (TASZSZ) Collins amerikai kormányzó, aki több társával a minap érkezett Moszkvába, az Izvesztyija tu­dósítójának adott nyilatkoza­tában annak a reményének adott hangot, hogy az ameri­kai küldöttség és a szovjet hatóságok találkozói elősegí­tik az amerikai-szovjet vi­szony alakulását; — Szeretnék meghívni az önök hasonló színtű hatósá­gainak képviselőit hazánkba — mondotta a kormányzó — és kívánatosnak tartanánk, hogy óik ugyanúgy megismer­kedjenek az Egyesült Álla­mokkal, mint remélhetőleg mi megismerkedünk a Szovjet­unióval* — A SZIGETVÁRI járás minden termelőszövetkezeté­ben befejeződtek a közgyűlé­sek, amelyeken a nyári mező- gazdasági munkák végrehajtá­sával kapcsolatos feladatokat tárgyalták meg. gat-berlini CDU-képviselő sza vazata döntő lehet. * A Német Kommunista Párt Központi Bizottságának Poli­tikai Bizottsága nyilatkozatot adott ki, amelyet a Német Sza­badság Rádió közvetített. A nyilatkozat felszólítja Adenauer pártjának ellenzékét, állítson közös jelöltet a köztársasági elnökválasztáson. A Német Szövetségi Köztár­saság lakosságának többsége azt várja, — mondja a nyilat­kozat — hogy a szövetségi gyű lés Carlo Schmidre a Szociálde­mokrata Párt jelöltjére adja sza vazaitát és ezzel világosan szem befordul Adenauer politikájá­val; A Német Kommunista Párt Carlo Schmid jelöltségét támogatja* Megalakult as új argentínai kormány Buenos Aires (MTI). Nyugati hírügynökségek jelen tése szerint szerdán délután megalakult az új argentínai kormány. Csütörtökön délelőtt érkezett AFP-jelentések hangsúlyozzák, hogy a kormányválság megol­dása után a hadsereg parancs­noki karában támadt válság még továbbra is fennáll. Bue­nos Aires utcáin ugyan nyuga­lom van, de ellenőrizhetetlen hírek kerültek forgalomba az egymással szemben álló kato­nai parancsnokok csoportjai között induló politikai küzde­lemről. A legfrisebb jelentések sze­rint az új argentin kormány töviddel megalakulása után elrendelte magasrangú katona­tisztek egy csoportjának letar­tóztatását. Olyan tisztekről van szó, akik Aramburu tábor­nok ideiglenes kormánya ide­jén fontos katonai vagy polgá­ri állást töltöttek be. A Bone előtt zajlott összeütközés részletei Párizs (MTI). A párizsi sajtó bő beszámolókat közöl az algé­riai Bone városának kapui De Gaulle megbeszélései az olasz politikai vezetőkkel Róma (MTI). Nyugati hír- ügynökségek jelentése szerint De Gaulle tábornok, Gronchi olasz köztársasági elnök és a két államfő kísérete szerdán a késő esti órákban észak-olasz­országi útjáról visszaérkezett Rómába. Az AP beszámolója szerint De Gaulle és Gronchi azon a különvonaton, amelyen Rómá­ba utazott, előbb négyszemközt tárgyalt, majd bevonta a meg­beszélésbe Couve de Murville francia és Pella olasz külügy­minisztert, továbbá a két nagy­követet Pella külügyminiszter Rómá­ba érkezésükkor újságírók előtt kijelentette, hogy a genfi értekezleten kívül szó volt Észak-Afrikáról, Algériáról és a Szaharáról is, valamint az atomkutatási együttműködés lehetőségéről Olaszország és Franciaország között. Az olasz külügyminiszté­riumhoz közelálló körökben — mint az AP írja — kijelentet­ték, De Gaulle érdeklődött az olaszoknál, mi a véleményük egy, a NATO-hoz -kapcsolt nyugat-földközitengeri szö­vetségről, amelynek Francia- ország, Olaszország, Marokkó és Tunézia lenne a tagja. Em­lített körök szerint az olaszok kedvezően fogadják ezt az el­gondolást, de csak általános­ságban vitatták meg és nem volt szó arról, hogy Francia- ország vagy Olaszország haj­landó lenne ilyen szerződést javasolni. Várakozáson felül jól sikerült a városi TST sportankét ja Csütörtök délután zsúfolásig megtelt a városi tanács kultúrter­me a városi TST sajtó és propa­ganda bizottsága által kezdeménye­zett ankét kezdő Időpontjára. Amint ismeretes, az anketot az NB I-be került Pécsi Dózsa meg­segítése, NB I-es helyének tartó­sítása érdekében hívták össze. Az ankéton Szekeres Ambrus slmertette azt a nehéz helyzetet, amellyel a Dózsának az NB I-ből történt kiesése után meg. kellett küzdenie. A csapat játékereje rész­ben Jó Játékosok eltávozása, rész­ben súlyosabb sérülése következté­ben erősen meggyengült. Azóta erősítésekre az egyesületnek nem tolt módja. Hogy mégis meg tud­ták nyerni ezt a bajnokságot, az azt bizonyítja, hogy a Dózsa Játé­kos-állománya fejlődésen ment át. A lelkes szurkolók tömegei segít­ségére voltak az egyesületnek, a csapatnak, de most, az NB I-es hely tartósítása érdekében sokkal erőteljesebb és főként szervezet­tebb segítségre van szükség. Is­merve a pécsi szurkolók, sport­barátok segítő készségét, ami a most megjelentek nagy számában is megnyilvánul, bízik ennek a segítő erőnek a tőle várt hatha­tóságában. A számos felszólaló mindegyi­kének szavaiból és a felszólaláso­kat kísérő nagy tapsokból kivi­láglott, hogy valamennyien szívü­kön viselik a Pécsi Dózsa NB I-es csapatának és azon keresztül a város labdarúgó-sportjának min­den íigyét-baját. Az elhangzott javaslatok összegezéséből kitűnik, hogy az elsődlegesen fontosnak tartott csapaterősítések mellett igen fontosnak tartják a széles alapokra fektetett baráti kör meg­szervezését. Azt kívánják, hogy ez a baráti kör rendelkezzen meg­felelő vezetőséggel, mert csakis egységesen irányított és vezetett baráti kör adhatja meg a tőle várt kellő segítséget NB I-es csa­patunknak. A baráti kör működé­séhez, de a csapat összetartása és nevelése szempontjából is ***“ fontosnak tartják a megfelelő klubhelyiség biztosítását. A felszólalók többsége Igen fon­tosnak tartotta a játékosok neve­lésének kérdését. Olyan szocialista típusú Játékosgárdát keU nevel­nie a Dózsának, akik munkahelyü­kön és magánéletükben is példa­képek lehetnek. Fgyöntetű véleményként hang­zott el, hogy az erősítéseket lehe­tőleg a közeli környékből szerez­zék meg, s a jövőben szükséges erősítésekről már jó előre gondos­kodjon a Dózsa vezetősége. örömmel vették tudomásul a Jelenlévők, hogy a pálya kérdése tekintetében elvileg már megegyez tek a PVSK vezetőségével. Goldmann Károly ny. tanár, an­nak szükségességét is felvetette, hogv a csapat felkészítése Is füves pályán történjék. Ennek a lehető­ségét is biztosítsák. Szekeres Ambrus válaszában Kí­sért arra, h«-y * osapaterősites ügyében folytat-- 't tárgyalások keddig befejeződnek. A csapat­szervezés megtörténte után a ve­zetőség is teljes erejéből támogat­ja, segíti a baráti kör megszerve­zését. Biztosította a megjelente­ket, hogy megfelelő klubhelyiség­ről Is gondoskodás történik. A ne­velést eddig is fontosnak tartot­ták, és ha nem is 100 százalékban, de túlnyomórészt sikeres is volt az ebben az irányban végzett mun­kájuk. Elmondotta, hogy igen sok játékosuk, úgyszólván a többség, munkahelyén Is jól megállja a he­lyét és magánélete sem kifogá­solható. Szekeres Ambrus megköszönte az ankéton megnyilvánult nagy érdeklődést, az elhangzott Javas­latokat és kérte a sportbarátok további segítségét. Végezetül beje­lentette, hogy Július 12-én a Jugo­szláviai NB Il-es bajnokságot nyert Turlai Sloboda csapatával Játszanak itthon mérkőzést. Szó lehet arról is, hogy ezt követően, Július 15-én, szerdán a csehszlo­vák bajnokságot nyert Bratlslaval Vörös Csillaggal is itthon játsza­nak. Az ankét befejezése után a baráti kör megszervezése ügyében szer­vezési munkálatokat vállaló sport­emberek a kérdés gyakorlati tenni valóinak megbeszélésére együtt maradtak. előtt szerdán lefolyt véres ösz- szecsapásról. A beszámolók elmondják, hogy körülbelül 24 órával az előtt jutott át Algéria és Tu­nézia között a határzáron egy erős algériai csoport automata­fegyverekkel és gránátvetőkkel felfegyverkezve. Az algériai katonai egység egészen Bone repülőteréig jutott el, majd szerdán hajnalban támadásra indult. Az idegenlégió egységei és ejtőernyősök vették fel ve­lük a harcot, majd a francia légierő is beavatkozott: bom­bázta és géppuskázta a felkelő csoportot. A francia hivatalos közlések szerint végül is kö­rülzárták a felkelőket. A francia hivatalos közlé­sek szerint 44 felkelő elesett. Az Humanité szerint a fran­cia veszteségek is súlyosak voltak: a lap 38 halottról és sebesültről ad hírt. A felkelők ugyanebben az időben a Sétif városától délre levő Ampere helységbe is be­hatoltak, ahol utcai harcokra került sor. Nehru a heraiai helyzetről Trivandrum (MTI) Nehru indiai miniszterelnök csütör­tökön reggel elutazott Kerala fővárosából, Trivandrumból. Elutazása előtt a repülőtéren újságíróknak kijelentette, hogy az indiai kormány nem szándékozik beavatkozni Ke­rala belügyeibe és nem oszlat­ja fel Kerala kommunista kor­mányát. Mint a Reuter jelenti, szer­dán tizenötezren vonultak fel Trivandrum utcáin, hogy kife­jezzék a kormány melletti szo­lidaritásukat, Tizennégy éves az ENSZ T izennégy évvel ezelőtt, 1945 június 26-án, a sanfranciskói operában írta alá ötven állam képviselője az ENSZ alapokmányát. Megszü­letett az Egyesült Nemzetek Szervezete, minden idők leg­nagyobb világszervezete. Lét­rehozásának gondolata a négy nagyhatalom fasisztaellenes koalíciója idején született meg, és azt a célt tűzték elé, nogy a népek összefogásával biz­tosítsa a világ békéjét. Az ENSZ alapokmánya ki­mondja, hogy a világszervezet célja a jövő nemzedéknek a háborútól való megmentése, az alapvető emberi jogoknak, a nemzetek egyenjogúságának, a nemzetközi törvényesség tisz­teletben tartásának biztosítása, a szociális haladás előmozdí­tása és az életnek magasabb színvonalra való emelése. Feladata az ENSZ-nek nem­zetközi együttműködést terem­teni a nemzetközi jellegű gaz­dasági, szociális, kulturális és emberbaráti problémák megol­dásában, elősegíteni azt, hogy minden ember, fajra, nemre, vallásra való tekintet nélkül egyenlő mértékben élvezze az alapvető emberi jogokat és szabadságot. Feladata a nem­zetközi béke és biztonság meg­óvása a tagok kollektív fellé­pésével, az egész emberiség ér­dekében. Magasztos elvek! De az el­múlt tizennégy év alatt a né­pek békéje és jövője érdeké­ben létrehozott világszervezet alapokmányának elvei komoly megrázkódtatásoknak voltak kitéve. Az ENSZ nem minden­kor és mindenben állt feladata magaslatán — és nemegyszer eszközévé vált a háborúra tö­rekvő imperialista politikának. Gondoljunk csak a koreai há­borúra! Három éven át har­coltak az úgynevezett „ENSZ”- csapatok a Biztonsági Tanács határozata alapján a koreai nép ellen. Ez a szégyenteljes határozat a vétójog megszegé­sével, a Szovjetunió képviselő­jének távollétében született meg a Biztonsági Tanács ülé­sén. Vajon talán a béke vé­delme érdekében? Nyilvánva­lóan nem, hanem a háborút ki­terjeszteni szándékozó ameri­kai háborús körök érdekei szolgálatában. Nem töltötte be feladatát az ENSZ a leszerelési kérdés meg­oldásában sem. Bár 1946-ban a Szovjetunió javaslatára köz­gyűlési határozat született a fegyverzet csökkentésének és az atomfegyver eltiltásának szükségességéről. Annak idején az USA is megszavazta ezt á határozatot. Mind ez ideig azon ban nem oldódott meg ez a kérdés, bár a Szovjetunió nem egy újabb javaslattal segítette a megoldás megközelítését. Az ENSZ egyik fontos fein adataként jelöli meg az alap­okmány az egymással szem­benálló, a világot megosztó ka­tonai tömbök, csoportosulások létrejöttének megakadályozá­sát. Sajnos, az ENSZ nem tud­ta megakadályozni a támadó célzatú atlanti tömb létrehozá­sát és Nyugat-Németország fel­fegyverzését sem. A magyarországi ellenforra-» dalom idején és az ellenforraó dalom leverése után sem az alapokmányban lefektetett el­vek szerint cselekedett az ENSZ. Nem vágott vissza a nemzetközi légkör mérgezőire, hanem ellenkezőleg, előmozdí­totta a szégyenletes mesterke­déseket az úgynevezett magyar kérdésben és az alapokmány vonatkozó előírását megsértve eltűrte a hazánk belügyeibe való beavatkozást Hosszú évek óta késik már a Kínai Népköztársaság ENSZ- be való felvételének az ügye is. Nyilvánvalóan a népi Kína háttérbe való szorítása is dur­va megsértése az alapokmány­nak. Természetesen az Egyesült Nemzetek Szervezetének léiét nemcsak negatív vonások jejj; lemzik. Az ENSZ-en belül ig^n jelentős szerepet játszik a Szovjetunió, mint az alapító nagyhatalmak egyike, teljes jogú tagjai az európai népi de­mokratikus államok is, és je­lentős erőt képviselnek a bé­kés együttélés megteremtéséért folyó harcban. A Szovjetunió nem szűnt és nem is szűnik meg harcolni azért, hogy az ENSZ megvalósítsa az alapok­mányban lefektetett célkitűzé­seit. A Genfben megkezdődött külügyminiszteri értekezlet is — amely a Szovjetunió kezde­ményező lépései eredménye­ként ült össze — az alapok mány szellemében jár el, ami­kor a német kérdés békés megoldásának az ügyét kíván­ja előbbre vinni. A z egész emberiség érdeke azt kívánja, hogy az ENSZ váljon valóban nemzet­közi szervezetté és valósítsa meg azokat az elveket, amelye­kért létrehozták és biztosítson teremtő békét az eljövendő nemzedékeknek. így igazolhat­ja csak a történelem előtt a hozzá fűzött reményeket és így segítheti csak elő az em­beriség további előrehaladását Szabadságot Manolisz Glezosz elvtársnak! Tizennyolc évvel ezelőtt, 1941 május 31-én a hitleristák­tól megszállt Athén egén ki­bomlott a görög nemzeti zász­ló, amelyet Glezosz tűzött ki. Most ezt az egiet eltakarja Glezosz előtt a börtön rácsa. A hitleristák annak idején halálra ítélték, de nem tudták elfogná. Amikor később egy másik ellenállási tevékenység kapcsán elfogták — nem sej­tették, hogy azt az embert tartják kezük között, aki miatt Líbiától Berlinig tajté- koiztak a dühtől. Ami a hitleri időkben füg­gőben maradt, annak betelje­sítésére vállalkoztak most az utódok. „Te, Máriám, aki tudsz min- dent, te megértesz — írta 1950- ben feleségének a börtönből — bennünket.. S te, aki meg­él tesz bennű-hiCéf, *' miá’cAki másnál jobban meg tudod ér­tetni másokkal is a helyzetet. És erre nagy szükség van ma. Ugyanabban a börtönben va­gyok, ahol a hitleristák tar­tottak fogva 1942-ben. Áz Ave- rov-börtönben. Ha kétséggel küszködnél, közlöm - veled, hogy a hitleristákat 1945-ben legyőzték és ez ideig még nem írtak alá békeszerződést Né­metországgal. Én mégis bör­tönben vagyok, ugyanott, ahol a hitleristák tartottak fogva és jól figyelj.: saját szemem­mel láttam, mint engedték ki a börtönből Hitler kémfőnö­két, Arthur Seutseh háborús bünößt, aki életfogytiglanira volt ítélve azokért a szörny­tettekért, melyeket a görög nép ellen elkövetett. Kegyel­met kapott és hazaengedték. Ugyancsak láttam, hogyan en­gedték szabadon az olasz há­borús bűnöst, Ravalld-t, aki Makedónia népét kínozta ba­lálra és zsarnokoskodott fö­lötte. Jegyezd föl, hogy 1943- ban az olaszok tartottak bör­tönben, Kallitheában. Máso­dik paradox tény: itt, a cel­lák mögött, van egy külső ud­varrész, ahol a hitleristák an­nak idején a szabadságharco­sokat végezték ki. A fasizmus szétzúzásáért vívott véres vi­lágháború után, 1948-ban és 49-ben 112 halálba induló hőst csókoltam meg utolszór a kü­lönböző börtönökben, ahol megfordultam, akiket ügyen- csak ott lőttek agyon." A hódítók változnak, de a haza mindig ugyanazt a pa­rancsot adja fiainak: Álljatok ellen! S Glezosz, aki első alkalom­mal is meghallotta a paran­csolatot, nem habozott azt tel­jesíteni másodszor sem. S új­ra megjárta a már ismert utat, megint éjszaka, az új elnyo­más egyik éjjelén. És 1916 egyik ködös éjszakáján villám szóró betűk ragyogtak fel az Akropolisaon. „Menjenek ki az angolok Hellászból!“ Az an­golok pedig — majd utódaik, az amerikaiak — még jobban felbőszültek, mint a hitleris­ták. „Mint tudod — folytatja le­velét a hős — összesen négy­szer ítélt el hadbíróság a meg szállás éveiben, egyszer tá­vollétemben halálra is ítéltek. Most pedig — mint mondani szokták a „felszabadulás“ után — tizenegy alkalommal ítél­tek el. Két ízben halálra. Egyik pöröm alkalmával azt mondottam: ,Nem tesztek egyebet, mint Hitler paran­csait teljesítitek, aki az el­nyomatás idején halálra ítélt. Ti most vállalkoztok rá, hogy teljesítitek a parancsot!1 Bi­zonyságul ime egy negyedik paradoxon: annak idején itt, az Averoff börtönben ember­telenül megkinoztak a hitle­risták. Most itt a korfui kín­zókamrákban — bogy el ne vétsük valahogy a helymegje­lölést — embertelen kínzások közepette eltörték a jobblá­bamat most 1949 decemberé­ben. A lábam már rendbejött azóta, csupán egy fehér forra­dás emlékeztet rá, hogy a meg szállás idején harcoltam ha­zám szabadságáért, hogy az­után ma ismét börtönbe csuk­janak és még könnyebben, még kegyetlenebből megkínoz­zanak ma a .felszabadulás* után...“ A fenti sorok Glezosz leve­leiből valók, melyeket 1950- ben írt feleségéhez a különbö­ző börtönökből. E levelek meg rendítő erővel tárják fel előttünk az egész görög ellen­állási mozgalom tragédiáját. Feltárják előttünk a szabad­ságharcosok üldöztetését, meiy kerek 14 esztendővel a hábo­rú befejezése után egyre foly­tatódik. E leveleket Glezosz akár ma is írhatta volna, min­den változtatás nélkül a kré­tai Izedin középkori várbörtö­néből, ahová a görög reakció kémkedés vádjával vetette, s ahol a halálveszedelem da- mokleszi kaidként függ feje fölött. „Felemelt fővel haladunk e véres úton — olvassuk a hős egy másik, ugyancsak börtön­ből írt levelében — mert tud­juk, miért harcolunk és mit áldozunk. Az áldozat eszméje megdöbbentő méreteket öltött. A mi számunkra a per — harci dobbá lesz, s a börtön: megvívandó csata. A halál, melyet lelgáztunk szívünkben, vereséget szenvedett... “ Ilyen talpig férfiakat tart börtöneiben a görögországi atlanti politika, a hideghábo­rú, a rakétatámaszpontok, az atompusztítás politikája. A görög nép harca, valamint a világméretű demokratikus szolidaritási-mozgalom eleddig még lefogta a hóhérok kezét. Glezosz neve a görög nemzeti ellenállás szimbólumává lett, a békéért folytatott harc jel­képévé. Költők énekelték meg hőstetteit és szívébe zárta a nép, a hazafiak. Ismerik és szeretik Görögország barátai és büszkék rá, szerte a vilá­gon. Párizsban nemzetközi bi­zottság alakult Glezosz mes^ mentésére. Ebben nemzetköri tekintéllyel bíró személyisége'-: vesznek részt, mint Paul Bon- court francia politikus, volt miniszterelnök, Mackenzi an­gol író, a német Niemöller. Jean Paul Sartre francia hó és sokan mások. Tizennyolc évvel ezelőtt az ifjú, akinek karja a fasizmus elleni euró­pai ellenállás jelképévé nőtt, letépte a horogkeresztes zász­lót az emberi kultúra legszen­tebb emlékművéről, az Akro- poliszról. A világ becsületes- emberei a Szovjetuniótól Franciaországig és Kínától Magyarországig — nem fog­ják megengedni a fasizmus kísérleteinek, hogy Hitler pa$ rancsának végrehajtóivá le­gyenek és kivégezzék a hőst.

Next

/
Thumbnails
Contents