Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-26 / 148. szám
4 NAPLÓ ———f 1959. JÜNIUS 2«; d nyuoatberliniek is szavaznak az NSZK-elnökválasztáson A Német Kommunista Párt felhívása Berlin (MTI). Gersten- maier, a bonni Parlament el nőké úgy döntött, hogy a július elsejei szövetségi elnök- választáson a nyugat-berlini képviselők Is szavazati joggal bírnak. A nyugat-berlini képviselők egyébként csak tanácskozási joggal vesznek részt a bormi parlament munkájában Az elnök megválasztásához a választások első és második menetében az 1038 szavazat abszolút többsége szükséges. CDU—CSU nem rendelkezik ennyi szavazattal, mivel csupán 517 mandátuma van. Ilyen körülmények között a 17 nyuCollins amerikai kormányzó nyilatkozata Moszkva (TASZSZ) Collins amerikai kormányzó, aki több társával a minap érkezett Moszkvába, az Izvesztyija tudósítójának adott nyilatkozatában annak a reményének adott hangot, hogy az amerikai küldöttség és a szovjet hatóságok találkozói elősegítik az amerikai-szovjet viszony alakulását; — Szeretnék meghívni az önök hasonló színtű hatóságainak képviselőit hazánkba — mondotta a kormányzó — és kívánatosnak tartanánk, hogy óik ugyanúgy megismerkedjenek az Egyesült Államokkal, mint remélhetőleg mi megismerkedünk a Szovjetunióval* — A SZIGETVÁRI járás minden termelőszövetkezetében befejeződtek a közgyűlések, amelyeken a nyári mező- gazdasági munkák végrehajtásával kapcsolatos feladatokat tárgyalták meg. gat-berlini CDU-képviselő sza vazata döntő lehet. * A Német Kommunista Párt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága nyilatkozatot adott ki, amelyet a Német Szabadság Rádió közvetített. A nyilatkozat felszólítja Adenauer pártjának ellenzékét, állítson közös jelöltet a köztársasági elnökválasztáson. A Német Szövetségi Köztársaság lakosságának többsége azt várja, — mondja a nyilatkozat — hogy a szövetségi gyű lés Carlo Schmidre a Szociáldemokrata Párt jelöltjére adja sza vazaitát és ezzel világosan szem befordul Adenauer politikájával; A Német Kommunista Párt Carlo Schmid jelöltségét támogatja* Megalakult as új argentínai kormány Buenos Aires (MTI). Nyugati hírügynökségek jelen tése szerint szerdán délután megalakult az új argentínai kormány. Csütörtökön délelőtt érkezett AFP-jelentések hangsúlyozzák, hogy a kormányválság megoldása után a hadsereg parancsnoki karában támadt válság még továbbra is fennáll. Buenos Aires utcáin ugyan nyugalom van, de ellenőrizhetetlen hírek kerültek forgalomba az egymással szemben álló katonai parancsnokok csoportjai között induló politikai küzdelemről. A legfrisebb jelentések szerint az új argentin kormány töviddel megalakulása után elrendelte magasrangú katonatisztek egy csoportjának letartóztatását. Olyan tisztekről van szó, akik Aramburu tábornok ideiglenes kormánya idején fontos katonai vagy polgári állást töltöttek be. A Bone előtt zajlott összeütközés részletei Párizs (MTI). A párizsi sajtó bő beszámolókat közöl az algériai Bone városának kapui De Gaulle megbeszélései az olasz politikai vezetőkkel Róma (MTI). Nyugati hír- ügynökségek jelentése szerint De Gaulle tábornok, Gronchi olasz köztársasági elnök és a két államfő kísérete szerdán a késő esti órákban észak-olaszországi útjáról visszaérkezett Rómába. Az AP beszámolója szerint De Gaulle és Gronchi azon a különvonaton, amelyen Rómába utazott, előbb négyszemközt tárgyalt, majd bevonta a megbeszélésbe Couve de Murville francia és Pella olasz külügyminisztert, továbbá a két nagykövetet Pella külügyminiszter Rómába érkezésükkor újságírók előtt kijelentette, hogy a genfi értekezleten kívül szó volt Észak-Afrikáról, Algériáról és a Szaharáról is, valamint az atomkutatási együttműködés lehetőségéről Olaszország és Franciaország között. Az olasz külügyminisztériumhoz közelálló körökben — mint az AP írja — kijelentették, De Gaulle érdeklődött az olaszoknál, mi a véleményük egy, a NATO-hoz -kapcsolt nyugat-földközitengeri szövetségről, amelynek Francia- ország, Olaszország, Marokkó és Tunézia lenne a tagja. Említett körök szerint az olaszok kedvezően fogadják ezt az elgondolást, de csak általánosságban vitatták meg és nem volt szó arról, hogy Francia- ország vagy Olaszország hajlandó lenne ilyen szerződést javasolni. Várakozáson felül jól sikerült a városi TST sportankét ja Csütörtök délután zsúfolásig megtelt a városi tanács kultúrterme a városi TST sajtó és propaganda bizottsága által kezdeményezett ankét kezdő Időpontjára. Amint ismeretes, az anketot az NB I-be került Pécsi Dózsa megsegítése, NB I-es helyének tartósítása érdekében hívták össze. Az ankéton Szekeres Ambrus slmertette azt a nehéz helyzetet, amellyel a Dózsának az NB I-ből történt kiesése után meg. kellett küzdenie. A csapat játékereje részben Jó Játékosok eltávozása, részben súlyosabb sérülése következtében erősen meggyengült. Azóta erősítésekre az egyesületnek nem tolt módja. Hogy mégis meg tudták nyerni ezt a bajnokságot, az azt bizonyítja, hogy a Dózsa Játékos-állománya fejlődésen ment át. A lelkes szurkolók tömegei segítségére voltak az egyesületnek, a csapatnak, de most, az NB I-es hely tartósítása érdekében sokkal erőteljesebb és főként szervezettebb segítségre van szükség. Ismerve a pécsi szurkolók, sportbarátok segítő készségét, ami a most megjelentek nagy számában is megnyilvánul, bízik ennek a segítő erőnek a tőle várt hathatóságában. A számos felszólaló mindegyikének szavaiból és a felszólalásokat kísérő nagy tapsokból kiviláglott, hogy valamennyien szívükön viselik a Pécsi Dózsa NB I-es csapatának és azon keresztül a város labdarúgó-sportjának minden íigyét-baját. Az elhangzott javaslatok összegezéséből kitűnik, hogy az elsődlegesen fontosnak tartott csapaterősítések mellett igen fontosnak tartják a széles alapokra fektetett baráti kör megszervezését. Azt kívánják, hogy ez a baráti kör rendelkezzen megfelelő vezetőséggel, mert csakis egységesen irányított és vezetett baráti kör adhatja meg a tőle várt kellő segítséget NB I-es csapatunknak. A baráti kör működéséhez, de a csapat összetartása és nevelése szempontjából is ***“ fontosnak tartják a megfelelő klubhelyiség biztosítását. A felszólalók többsége Igen fontosnak tartotta a játékosok nevelésének kérdését. Olyan szocialista típusú Játékosgárdát keU nevelnie a Dózsának, akik munkahelyükön és magánéletükben is példaképek lehetnek. Fgyöntetű véleményként hangzott el, hogy az erősítéseket lehetőleg a közeli környékből szerezzék meg, s a jövőben szükséges erősítésekről már jó előre gondoskodjon a Dózsa vezetősége. örömmel vették tudomásul a Jelenlévők, hogy a pálya kérdése tekintetében elvileg már megegyez tek a PVSK vezetőségével. Goldmann Károly ny. tanár, annak szükségességét is felvetette, hogv a csapat felkészítése Is füves pályán történjék. Ennek a lehetőségét is biztosítsák. Szekeres Ambrus válaszában Kísért arra, h«-y * osapaterősites ügyében folytat-- 't tárgyalások keddig befejeződnek. A csapatszervezés megtörténte után a vezetőség is teljes erejéből támogatja, segíti a baráti kör megszervezését. Biztosította a megjelenteket, hogy megfelelő klubhelyiségről Is gondoskodás történik. A nevelést eddig is fontosnak tartották, és ha nem is 100 százalékban, de túlnyomórészt sikeres is volt az ebben az irányban végzett munkájuk. Elmondotta, hogy igen sok játékosuk, úgyszólván a többség, munkahelyén Is jól megállja a helyét és magánélete sem kifogásolható. Szekeres Ambrus megköszönte az ankéton megnyilvánult nagy érdeklődést, az elhangzott Javaslatokat és kérte a sportbarátok további segítségét. Végezetül bejelentette, hogy Július 12-én a Jugoszláviai NB Il-es bajnokságot nyert Turlai Sloboda csapatával Játszanak itthon mérkőzést. Szó lehet arról is, hogy ezt követően, Július 15-én, szerdán a csehszlovák bajnokságot nyert Bratlslaval Vörös Csillaggal is itthon játszanak. Az ankét befejezése után a baráti kör megszervezése ügyében szervezési munkálatokat vállaló sportemberek a kérdés gyakorlati tenni valóinak megbeszélésére együtt maradtak. előtt szerdán lefolyt véres ösz- szecsapásról. A beszámolók elmondják, hogy körülbelül 24 órával az előtt jutott át Algéria és Tunézia között a határzáron egy erős algériai csoport automatafegyverekkel és gránátvetőkkel felfegyverkezve. Az algériai katonai egység egészen Bone repülőteréig jutott el, majd szerdán hajnalban támadásra indult. Az idegenlégió egységei és ejtőernyősök vették fel velük a harcot, majd a francia légierő is beavatkozott: bombázta és géppuskázta a felkelő csoportot. A francia hivatalos közlések szerint végül is körülzárták a felkelőket. A francia hivatalos közlések szerint 44 felkelő elesett. Az Humanité szerint a francia veszteségek is súlyosak voltak: a lap 38 halottról és sebesültről ad hírt. A felkelők ugyanebben az időben a Sétif városától délre levő Ampere helységbe is behatoltak, ahol utcai harcokra került sor. Nehru a heraiai helyzetről Trivandrum (MTI) Nehru indiai miniszterelnök csütörtökön reggel elutazott Kerala fővárosából, Trivandrumból. Elutazása előtt a repülőtéren újságíróknak kijelentette, hogy az indiai kormány nem szándékozik beavatkozni Kerala belügyeibe és nem oszlatja fel Kerala kommunista kormányát. Mint a Reuter jelenti, szerdán tizenötezren vonultak fel Trivandrum utcáin, hogy kifejezzék a kormány melletti szolidaritásukat, Tizennégy éves az ENSZ T izennégy évvel ezelőtt, 1945 június 26-án, a sanfranciskói operában írta alá ötven állam képviselője az ENSZ alapokmányát. Megszületett az Egyesült Nemzetek Szervezete, minden idők legnagyobb világszervezete. Létrehozásának gondolata a négy nagyhatalom fasisztaellenes koalíciója idején született meg, és azt a célt tűzték elé, nogy a népek összefogásával biztosítsa a világ békéjét. Az ENSZ alapokmánya kimondja, hogy a világszervezet célja a jövő nemzedéknek a háborútól való megmentése, az alapvető emberi jogoknak, a nemzetek egyenjogúságának, a nemzetközi törvényesség tiszteletben tartásának biztosítása, a szociális haladás előmozdítása és az életnek magasabb színvonalra való emelése. Feladata az ENSZ-nek nemzetközi együttműködést teremteni a nemzetközi jellegű gazdasági, szociális, kulturális és emberbaráti problémák megoldásában, elősegíteni azt, hogy minden ember, fajra, nemre, vallásra való tekintet nélkül egyenlő mértékben élvezze az alapvető emberi jogokat és szabadságot. Feladata a nemzetközi béke és biztonság megóvása a tagok kollektív fellépésével, az egész emberiség érdekében. Magasztos elvek! De az elmúlt tizennégy év alatt a népek békéje és jövője érdekében létrehozott világszervezet alapokmányának elvei komoly megrázkódtatásoknak voltak kitéve. Az ENSZ nem mindenkor és mindenben állt feladata magaslatán — és nemegyszer eszközévé vált a háborúra törekvő imperialista politikának. Gondoljunk csak a koreai háborúra! Három éven át harcoltak az úgynevezett „ENSZ”- csapatok a Biztonsági Tanács határozata alapján a koreai nép ellen. Ez a szégyenteljes határozat a vétójog megszegésével, a Szovjetunió képviselőjének távollétében született meg a Biztonsági Tanács ülésén. Vajon talán a béke védelme érdekében? Nyilvánvalóan nem, hanem a háborút kiterjeszteni szándékozó amerikai háborús körök érdekei szolgálatában. Nem töltötte be feladatát az ENSZ a leszerelési kérdés megoldásában sem. Bár 1946-ban a Szovjetunió javaslatára közgyűlési határozat született a fegyverzet csökkentésének és az atomfegyver eltiltásának szükségességéről. Annak idején az USA is megszavazta ezt á határozatot. Mind ez ideig azon ban nem oldódott meg ez a kérdés, bár a Szovjetunió nem egy újabb javaslattal segítette a megoldás megközelítését. Az ENSZ egyik fontos fein adataként jelöli meg az alapokmány az egymással szembenálló, a világot megosztó katonai tömbök, csoportosulások létrejöttének megakadályozását. Sajnos, az ENSZ nem tudta megakadályozni a támadó célzatú atlanti tömb létrehozását és Nyugat-Németország felfegyverzését sem. A magyarországi ellenforra-» dalom idején és az ellenforraó dalom leverése után sem az alapokmányban lefektetett elvek szerint cselekedett az ENSZ. Nem vágott vissza a nemzetközi légkör mérgezőire, hanem ellenkezőleg, előmozdította a szégyenletes mesterkedéseket az úgynevezett magyar kérdésben és az alapokmány vonatkozó előírását megsértve eltűrte a hazánk belügyeibe való beavatkozást Hosszú évek óta késik már a Kínai Népköztársaság ENSZ- be való felvételének az ügye is. Nyilvánvalóan a népi Kína háttérbe való szorítása is durva megsértése az alapokmánynak. Természetesen az Egyesült Nemzetek Szervezetének léiét nemcsak negatív vonások jejj; lemzik. Az ENSZ-en belül ig^n jelentős szerepet játszik a Szovjetunió, mint az alapító nagyhatalmak egyike, teljes jogú tagjai az európai népi demokratikus államok is, és jelentős erőt képviselnek a békés együttélés megteremtéséért folyó harcban. A Szovjetunió nem szűnt és nem is szűnik meg harcolni azért, hogy az ENSZ megvalósítsa az alapokmányban lefektetett célkitűzéseit. A Genfben megkezdődött külügyminiszteri értekezlet is — amely a Szovjetunió kezdeményező lépései eredményeként ült össze — az alapok mány szellemében jár el, amikor a német kérdés békés megoldásának az ügyét kívánja előbbre vinni. A z egész emberiség érdeke azt kívánja, hogy az ENSZ váljon valóban nemzetközi szervezetté és valósítsa meg azokat az elveket, amelyekért létrehozták és biztosítson teremtő békét az eljövendő nemzedékeknek. így igazolhatja csak a történelem előtt a hozzá fűzött reményeket és így segítheti csak elő az emberiség további előrehaladását Szabadságot Manolisz Glezosz elvtársnak! Tizennyolc évvel ezelőtt, 1941 május 31-én a hitleristáktól megszállt Athén egén kibomlott a görög nemzeti zászló, amelyet Glezosz tűzött ki. Most ezt az egiet eltakarja Glezosz előtt a börtön rácsa. A hitleristák annak idején halálra ítélték, de nem tudták elfogná. Amikor később egy másik ellenállási tevékenység kapcsán elfogták — nem sejtették, hogy azt az embert tartják kezük között, aki miatt Líbiától Berlinig tajté- koiztak a dühtől. Ami a hitleri időkben függőben maradt, annak beteljesítésére vállalkoztak most az utódok. „Te, Máriám, aki tudsz min- dent, te megértesz — írta 1950- ben feleségének a börtönből — bennünket.. S te, aki megél tesz bennű-hiCéf, *' miá’cAki másnál jobban meg tudod értetni másokkal is a helyzetet. És erre nagy szükség van ma. Ugyanabban a börtönben vagyok, ahol a hitleristák tartottak fogva 1942-ben. Áz Ave- rov-börtönben. Ha kétséggel küszködnél, közlöm - veled, hogy a hitleristákat 1945-ben legyőzték és ez ideig még nem írtak alá békeszerződést Németországgal. Én mégis börtönben vagyok, ugyanott, ahol a hitleristák tartottak fogva és jól figyelj.: saját szememmel láttam, mint engedték ki a börtönből Hitler kémfőnökét, Arthur Seutseh háborús bünößt, aki életfogytiglanira volt ítélve azokért a szörnytettekért, melyeket a görög nép ellen elkövetett. Kegyelmet kapott és hazaengedték. Ugyancsak láttam, hogyan engedték szabadon az olasz háborús bűnöst, Ravalld-t, aki Makedónia népét kínozta balálra és zsarnokoskodott fölötte. Jegyezd föl, hogy 1943- ban az olaszok tartottak börtönben, Kallitheában. Második paradox tény: itt, a cellák mögött, van egy külső udvarrész, ahol a hitleristák annak idején a szabadságharcosokat végezték ki. A fasizmus szétzúzásáért vívott véres világháború után, 1948-ban és 49-ben 112 halálba induló hőst csókoltam meg utolszór a különböző börtönökben, ahol megfordultam, akiket ügyen- csak ott lőttek agyon." A hódítók változnak, de a haza mindig ugyanazt a parancsot adja fiainak: Álljatok ellen! S Glezosz, aki első alkalommal is meghallotta a parancsolatot, nem habozott azt teljesíteni másodszor sem. S újra megjárta a már ismert utat, megint éjszaka, az új elnyomás egyik éjjelén. És 1916 egyik ködös éjszakáján villám szóró betűk ragyogtak fel az Akropolisaon. „Menjenek ki az angolok Hellászból!“ Az angolok pedig — majd utódaik, az amerikaiak — még jobban felbőszültek, mint a hitleristák. „Mint tudod — folytatja levelét a hős — összesen négyszer ítélt el hadbíróság a meg szállás éveiben, egyszer távollétemben halálra is ítéltek. Most pedig — mint mondani szokták a „felszabadulás“ után — tizenegy alkalommal ítéltek el. Két ízben halálra. Egyik pöröm alkalmával azt mondottam: ,Nem tesztek egyebet, mint Hitler parancsait teljesítitek, aki az elnyomatás idején halálra ítélt. Ti most vállalkoztok rá, hogy teljesítitek a parancsot!1 Bizonyságul ime egy negyedik paradoxon: annak idején itt, az Averoff börtönben embertelenül megkinoztak a hitleristák. Most itt a korfui kínzókamrákban — bogy el ne vétsük valahogy a helymegjelölést — embertelen kínzások közepette eltörték a jobblábamat most 1949 decemberében. A lábam már rendbejött azóta, csupán egy fehér forradás emlékeztet rá, hogy a meg szállás idején harcoltam hazám szabadságáért, hogy azután ma ismét börtönbe csukjanak és még könnyebben, még kegyetlenebből megkínozzanak ma a .felszabadulás* után...“ A fenti sorok Glezosz leveleiből valók, melyeket 1950- ben írt feleségéhez a különböző börtönökből. E levelek meg rendítő erővel tárják fel előttünk az egész görög ellenállási mozgalom tragédiáját. Feltárják előttünk a szabadságharcosok üldöztetését, meiy kerek 14 esztendővel a háború befejezése után egyre folytatódik. E leveleket Glezosz akár ma is írhatta volna, minden változtatás nélkül a krétai Izedin középkori várbörtönéből, ahová a görög reakció kémkedés vádjával vetette, s ahol a halálveszedelem da- mokleszi kaidként függ feje fölött. „Felemelt fővel haladunk e véres úton — olvassuk a hős egy másik, ugyancsak börtönből írt levelében — mert tudjuk, miért harcolunk és mit áldozunk. Az áldozat eszméje megdöbbentő méreteket öltött. A mi számunkra a per — harci dobbá lesz, s a börtön: megvívandó csata. A halál, melyet lelgáztunk szívünkben, vereséget szenvedett... “ Ilyen talpig férfiakat tart börtöneiben a görögországi atlanti politika, a hidegháború, a rakétatámaszpontok, az atompusztítás politikája. A görög nép harca, valamint a világméretű demokratikus szolidaritási-mozgalom eleddig még lefogta a hóhérok kezét. Glezosz neve a görög nemzeti ellenállás szimbólumává lett, a békéért folytatott harc jelképévé. Költők énekelték meg hőstetteit és szívébe zárta a nép, a hazafiak. Ismerik és szeretik Görögország barátai és büszkék rá, szerte a világon. Párizsban nemzetközi bizottság alakult Glezosz mes^ mentésére. Ebben nemzetköri tekintéllyel bíró személyisége'-: vesznek részt, mint Paul Bon- court francia politikus, volt miniszterelnök, Mackenzi angol író, a német Niemöller. Jean Paul Sartre francia hó és sokan mások. Tizennyolc évvel ezelőtt az ifjú, akinek karja a fasizmus elleni európai ellenállás jelképévé nőtt, letépte a horogkeresztes zászlót az emberi kultúra legszentebb emlékművéről, az Akro- poliszról. A világ becsületes- emberei a Szovjetuniótól Franciaországig és Kínától Magyarországig — nem fogják megengedni a fasizmus kísérleteinek, hogy Hitler pa$ rancsának végrehajtóivá legyenek és kivégezzék a hőst.
