Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-26 / 148. szám
»59. JTÜNITJS 26. NAPLÓ 5 ? Jäinatit Így nevezik rövidesen a pécsi Állami Aruházat azután a keresztelő után, melyet csütörtökön délelőtt tartottak meg az erre kijelölt bizottság tagjai. Bíró Sándor, a KPVDSZ megyei elnöke, Pusztai Ru- dolfné, a városi kereskedelmi osztály előadója, dr. Vörös Márton, a pécsi Állami Levéltár vezetője, Sebők Imre, az áruház igazgatója, Gitta Imre főkönyvelő és Dárdai Imre áruforgalmi osztályvezető — a bizottság tagjai — bizony beleizzadtak, amíg az 545 pályázó 244 javaslata közül kiválasztották a legmegfelelőbbet. A képletes keresztelőn két >.gyerek" kapott egyszerre nevet. Elkeresztelték — igaz, hogy jóelőre — a nyugati városrészben 1963-ig megépülő négyemeletes, ultramodern állami áruházat is: Jószeren- csét-re. Mint sok mindenhez, ehhez a keresztelőhöz is jóváhagyás kell, s csak azután kerülhet sor a pályadíjak kiosztására. A „MinareV’-re tippelők hatan vannak, míg a Jószeren- csét-re csak egy jeligés javaslat érkezett. Ezek szerint az első esetben sorsolással kell eldönteni, ki kapja a pályadíjat. Javult megyénk áruellátása Ha valaki áruellátásról beszél, akkor három csoportba kell osztályoznia a forgalmat, árufőcsoportonként kell bebizonyítani, hogy megyénkben május hónapban több tejet, húst, vajat ettek az emberek, több ruhát, cipőt vagy motor- kerékpárt vásároltak, mint «z előző időszakokban. Persze, számtalan áruféleség felsorolása, összehasonlítása helyszűke miatt nem áll módunkban, de nem is érdemes, mert elég bizonyító erővel bir, ha a három árufőcsoport forgalmát, az élelmiszert, a ruházatot és harmadiknak a vegyes iparcikkek fogyasztását hasonlítjuk össze az előző év hónapjához. Még a legfelületesebb szemlélő is láthatja, hogy Pécsett például nagyon sok új motor- kerékpár és autó van, elég megállni a Széchenyi téren és az utcákat figyelni. ’’ irégi- ben valamelyik képeslapunk riportere állapította meg országjáró útja során, hogy Budapest után Pécsett látni legtöbb csinos, jól öltözött nőt, amit külön kiemelt, legtöbb elegáns, jó ruhában járó férfit Természetesen ez csak külső megállapítás, amelyre sokan azt mondhatnák: látszat. De Eredményesen, ötletesen dolgoznak a földművesszövetkezeti nőbizottságok A megyei nőtanácson kívül — Milyen feladataik vannak Baranyában van még egy a nőbizottságoknak az elkövetir.ÄtiS te”"d6 tagjai igen eredményes munkát fejtenek ki a falu felemelkedése érdekében. E szervezet a földművesszövetkezet nőbizottsága; Vida Andrásné, a Szövetkezetek Megyei Központja nőbizottsága titkára az fmsz. falusi nőbizottságainak tevékenységéről az alábbiakat mondta: — Baranyában jelenleg 240 nőbizottság működik, s e nőbizottságok igen jól oldották meg őszi és téli feladataikat. Részt vettek például a részjegy- és tags~er- vezésben. Több mint 55 000 Ft értékű részjegyet és 656 tagot szerveztek be a földművesszövetkezeti mozgalomba. Példamutatásukkal is segítették a tsz-mozgalmat: a nőbizottsági tagok közül majdnem félezren léptek a termelőszövetkezetekbe. Jellemző eset a szulimáni, diós- viszlói és a kóróst példa. Női szakcsoportot szerveztek baromfitenyésztésre, ám még a szakcsoport megalakulása előtt együtt lépett a fogság a helybeli termelőszövetkezetbe. — Ismeretterjesztő előadásokat is szerveztek? — Igen. A nőtanács és a nőbizottság közös szervezésében kettőszázötven előadás hangzott el és több mint száz szaktanfolyamot: szabóvarró, sütő-főző, kézimunka és egyéb tanfolyamot indítottak be. Ezeken kívül mint egy ötven mezőgazdasági tárgyú előadást rendeztek megyénkben, melyeken főként a korszerű baromfitenyésztésről esett szó. Tizenöt divatbemutatót és néhány igen jól sikerült vevőanké- tot tartottak még a fentieken kívül az elmúlt hónapok során. — A nőbizottságok hogyan segítik a falusi asszonyok munkáját? — A földművesszövetkezetek hozzájárulásával, anyagi segítségével háztartási gépeket vásároltak nőbizotl- ságaink és e praktikus gépeket egész csekély használati díj ellenében köUsönzik ki az asszonyoknak. így csaknem negyven mosógép, több varrógép és egy porszívó van nöbizottságaink tulajdonában. S ezek a gépek — tán mondanom sem kell — igen vagy megbecsülésnek örvendenek a falusi asszonyok körében. — Nőbizottságaink egyik igen fontos feladata, a boltok ellenőrzésével foglalkozó boltosbizottságok munkájának aktivizálása. E bizottságokban részt vevő asszonyok bevásárlásaik végzésekor, de egyébként is igen gyakran járnak a földművesszövetkezeti boltokba. Ilyenkor ellenőrzik az áruellátást és az eladó tevékenységét, a kiszolgálás udvariasságát. Tervünk, hogy e munkát mindinkább kiterjesszük, a boltosbizottságok tevékenységét még szélesebb körben végezzék. A másik feladat pedig, hogy a nőtanáccsal közösen a tsz-asszonyoknak segítséget nyújtsanak. A siklósi nőbizottságunk tagsága már végzett ilyen látogatásokat, s hozzájárult a tsz-tagok problémájának megoldásához. A baranyai fmsz-i nőbizottságok munkájával kapcsolatban még csak annyit, hogy igen sok az újszerűség e mozgalom életében. A munkát terv szerint végzik és rendszeressé teszik. Igyekeznek mindenben támogatni a földművesszövetkezeti mozgalmat. És végeredményben ez is a legfőbb feladatuk. hogy ennek a kellemes látszat-1 nák a1 pót is adjunk, közlünk egy hivatalos adatot, mely szerint májusban a megye kiskereskedelmi áruforgalma 1958 hasonló időszakához viszonyítva 3,3 százalékos emelkedést mutat. Ha árufőcsoportonként vizsgáljuk a fogyasztást, szembetűnő, hogy az élei- --Vré’ 4.4 százalék - az emelkedés, s míg a ruházatnál bizonyos mérséklés tapasztalható, vegyes iparcikkeknél 14.7 százalékos az emelkedés. Pécs, mint város 24 százalékkal több vegyes iparcikket vásárolt, mint tavaly májusban. A pécsi Állami Áruház kiskereskedelmi fc:„ulma a múlt hin?"’— '3.2 százalékkal volt nagyobb, mint 1958 májusában. Már a brüsszeli világkiállítás is bebizonyította, hogy a magyarok nagyon szeretnek enni, s aranyéi ...et, nagydíjat nyert konyhánk főztjéről óik külföldi a legnagyobb ..'.ismerés hangján nyilatkozott. Hát szó, ami szó, nem pan-p-■' adhatunk, a megye 4.4 százalékos élelmiszertöbblet fogyasztása legalábbis május hónapban ezt mutatja. Általában jónak, kielégítőnek mondhatjuk Pécs város hús-, tej-, kenyér- ellátását is, de a járási székhelyeken sem fordultak elő komoly panaszok. Érdekes k~- pet mutat a szeszesital fogyasztásának csökkenése, A nagy nyári meleg mc-gemeli majd a cn-‘V'.<vasztást, viszont azt nem bánhatj ik, hogy töményszeszféleségekből kevesebbet iszik a la': mint a múltban. Nemrégibe, bíráltuk cikkünkben a Baranya mes’'ei MÉK tevékenységét s a tanácsi szervek .o.:at foglalkoztak városunk zöldségellátásával, a piaci árak alakulásával. A MÉK azóta árszabá’yozó szerepét jobban tölti be, s ezt tükrözi a májusi piaci áraknak a tavalyinál lényegesen kedvezőbb alakulása is. összeha lításként közlünk egy-két aci árat. 1958 májusában az élőcsirke kilója 55.60 forint volt, most 44.40. A tojás 1.20 forint, most 1.10, tejfel 20.— forint, most 19, újburgonya 16.90, most 7.30, zöldborsó 9.50, most 6.20 volt átlagára. Pécs lakossága tehát nemcsak kielégítő áruellátásban részesült, hanem olcsóbban is vásárolhatott, mint tavaly. Ez jellemző egyébk/ az egész megyére is, de különösen megélénkült kereskedelmi tevékenység volt tapasztalható májusban a siklósi és a sely- lyei járásban. Ez a rövid összefoglaló nc'~> adott módot, hogy kiérjünk a hiányosságokra, melyek i..-- gyénk áruellátás*’—i rr mindig megtalálhatók, azonban ami lényeges és ami a tárgyilagos elbírálás folyamán bárkiben kialakulhat: az az egyre javuló áruellátás ténye. Lelepleatéh a déxsmálóhat A volt reptéri építkezésen — kihasználva az időnkénti önzetlenséget — többen rendszeresen dézsmálhatták az anyagraktárakat. Deszkákat, ajtófélfákat, parkettlapokat és más faanyagokat csentek el éa raktároztak fel lakásaikban Kovács Istvánné, Pisz- perger Józsefné, Maneg József, Jelencsdk Gyuláné, Csonka Eszter és Szalad Józsefné, akiik 43, 54, 43, 46, illetve 54-es épületben laknak* Amikor a III. kerületi rendőrőrs tagjai felfedezték a lopásokat — szerencsére még nem öltött nagyobb méreteket és az eltulajdonított faanyagok értéke sem volt túl nagy — nyomozni kezdtek, így jutottak el a felsorolt dézsmál ókhoz, akiknek lakásán meg is találták a lopott anyagok nagyobb részét. Kovács Istvánné, Piszperger Józsefné, Maneg József, Jelen- csik Gyuláné, Csonka Eszter és Szalai Józsefné ellen szabálysértési eljárást indítottak. A. hősi múlt krónikája Harc a reformista inkásániÉ ellen A pécsi munkásság zavaros, kadó ellentétek, amelyekre a ....................*---------------------------— ma már szinte áttekintheted len időket élt át a megszállt terület kiürítését megelőző hónapokban. Az események összevisszasága sűrű ködként ülte meg Baranya szerb kézép lévő részét, a tájékozódás és tisztánlátás még olyanok számára is nehézzé vált, akik egyébként egy pillantással áttekintették a helyzetet. Az ilyen idők mindig kedveznek azoknak, akik a zavarosban szeretnek halászni. így tettek a pécsi jobboldali szociáldemokrata vezetők is: Hivatalosan a III. Intemacioná- léhoz csatlakoztak és annak az elveit vallották, a valóságban azonban megtagadták a legfontosabb tételeit. A proletár- forradalom szerepét és jelentőségét például eltüntették a frázisok útvesztőjében. Ezzel a II. Internacionáió reformista eszméit csempészték be a pécsi munkásság tömegeibe, aminek hatása a jobbszámy politikai magatartásán egyre félreérthetetlenebbül megmutatkozott. Egyesek a „világforradalom” kirobbanását várták, ahelyett, hogy a helyi viszonyokhoz mérten cselekedtek volna. Mások a „polgári társadalom összeroppanását csupán az osztályharc erejétől” és nem a proletárforradalomtól tették függővé. Tetézték mindezt a személyi érdekekből fareakciós sajtó gúnyos cikkei nyomán a nyilvánosság is felfigyelt. A pártvezetőség nem volt elég erélyes ahhoz, hogy rendet teremtsen: lemondásra kényszerült, és 1921 május 30- ra összehívta a pártkongresz- szust. Megbízottakat küldött Bécsbe is, ezek azonban csak a kongresszus után tértek visz- sza. A kongresszus ülésein a baloldal élesen támadta a pártvezetőség működését, az egyre nyíltabban fellépő reformista törekvéseket, és a III. Inter- nacionálé elveinek megfelelő politikát követelt. A hosszú viták után elfogadott határozatok megfogalmazása homályos és keveset mondó. Tiltakoznak az „osztályharcos szellem meghamisítása” ellen, elítélik a burzsoáziával való együttműködést és kérik a szerbeket, hogy tartsák fenn a megszállást, míg Magyarországon nem sikerül elfogadható demokratikus rendszert uralomra juttatni. Az egységet a kongresszuson nem sikerült kiharcolni. A bányászok ezzel szemben egyre szorosabbra fogták soraikat, megtörték a munkásáruló Peyer befolyását, szembeszálltak a bányaigazgatósággal és győztek* „Kincses Baranya'1 fényképkiállítás Baranya megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága és a Mecseki Fotoklub 1959 őszén „Kincses Baranya” címmel fényképkiállítást rendez. A kiállítás célja bemutatni megyénk múltját és jelenét, műemlékeit, táji szépségeit, népszokásait, a szocialista építőmunkát, mindennapi életét. Ezen cél érdekében nemcsak városunk és megyénk, de az ország összes fotósát meghívják és kérik részvételüket. A kiadott kis ismertető részletesen közli a nevezési feltételeket, valamint a kitűzött díjakat. A beküldési határidő: 1959. október U Felvétel az ipari technikumokba Ipari technikumi felvételét kérheti minden dolgozó, aki megfelel a technikumi felvétel feltételeinek és felvételét a vállalat személyzeti osztálya (előadója) és az üzemi bizottság javasolja. A dolgozók kétféle oktatási formában folytathatnak technikumi tanulmányokat és szerezhetnek technikusi képesítést: „ 1. Ipari technikumok esti tagozatán: Tanulmányi Idő 4 év. Az oktatás heti 20—22 órában, négy munkanapon folyik. A tanítás kezdetét az üzemi munkaidő befejezéséhez kell Igazítani. A tanítás általában 17—21.30 óráig tart. — Azt a tanulót, aki a tanév során 20 órát igazolatlanul mulaszt, az iskola törli a tanulók sorából. Nem kaphat felévi, vagy évvégi bizonyítványt az a tanuló, aki az adott félévben — Igazoltan és Igazolatlanul — összesen 75 órán felül mulasztott. Ha a mulasztás az első félévben történt, a tanuló az elmulasztott anyagrészből a félévi osztályozókonferenciát kővető egy hónapon belül köteles beszámolni. EredméA levegő remeg a melegtől, a szén telepen fát rakó fuvaros pedig remeg a méregtől. Hogyne remegne, hisz a fűrészelő véletlenül a lova lábát találta egy darab fával. Mond is neki olyan cifrákat, hogy nincs az a nyomdafesték, amely ezt elbírná. A veszekedés mindig a lovak miatt kezdődik. Nem csoda, hisz ezek nagy pénzt jelentenek. Ézt magam is tapasztaltam a saját bőrömön. Mit csináltam? Semmi különöset. Bementem két szén- cédulával a telepre és odaszegődött mellém egy ember. — Be akarja horda tai a szenet? — Be — feleltem neki. — És fuvarosa már van? — Még nincs! — Na akkor én szerzek, — mondta és elment. Később visszajött A SZENES egy fiatalemberrel, aki rövid kérdés után kijelentette: 5 forim mázsája, de előbb persze megkérdezte, hová lesz. — És maga menynyiért hordja be? — fordultam a másikhoz. — Milyen messzire kell virrad, hány lépcső van? — kérdezett sebesen. — Megmutattam a távolságot és megmondtam egy lépcső sincs. — Akkor háromért mázsánként! — mondta szinte ellentmondást nem tűrő hangon. Nem is mertem visszaszólni, mert ki tudja tudok- e másikat 'szerezni helyette és a szenet rövid időn belül be kell hordani, mert délután dolgoznom kell, most is csak pár órára kéretőztem el;.: 5 A kocsira várni kellett, így hát beszélgettünk. Mint minden ember, az én emberem is a szakmájáról beszélt. Minden kérdezés nélkül megtudtam: pék volt, de otthagyta a szakmáját és itt naponta 250—300 forintot is megkeres, ha jól kifogja a napot. — Ejha! — cset- tintettem és nem tudom hogyan, de ezután kimondtam egy rövid mondatot, ami plusz 27 forintomba került. Ugyanis megmondtam: a legújabb rendelet szerint a mi utcánkban nem szabad lerakni a szenet, kocsiról kell behordani. — Jó, hogy megmondta! — és elment szólni a vállalkozónak, aki mindjárt tudtomra adta: egy óra várakozási idő az 27, azaz huszonhét forint. Végre megérkeztünk a szénnel. — Van kosaruk? — kérdezték. — Hát van valamilyen ... — válaszoltam bátortalanul. A kosár nem volt jó, hát be kellett fogni a vödröt, a mosófazekat, egyszóval minden olyan edényt amelybe bele lehet valamit rakná és hogy az állás egy óránál több ne legyen, magam is neki gyflrkőztem a szénbehord ásnak. Derék munkát végeztünk. 187 forintomba került 20 mázsa szén és fa haza- szállítása, behordása. Ezek után nem csodálkoznék azon, ha az iskolákban megkérdeznék a gyerekeket: ki, mi akar lenni, akkor a többség nem azt mondaná: orvos, mérnök, hanem ezt: fuvaros, szénbehordó. Mindkettő jól jövedelmez. (Szalai) nyes beszámoló esetén félévi bizonyítványt kaphat, s folytathatja tanulmányait. A második félévben történt 75 órán felüli mulasztás esetén a tanuló szeptember hónapban tehet pótvizsgát. Ha az egész évi igazolt és Igazolatlan mulasztás összesen meghaladja a 160 órát, a tanuló csak az osztály megismétlésével folytathatja tanulmányait. 2. Ipari technikumok levelező tagozatán: Tanulmányt idő 4 ,.év. A hallgatók a tankönyv és útmutató (tananyagbeosztás) alapján, egyéni tanulással sajátítják el a tananyagot. Ehhez a technikum havi 20 órában, hetenként egy alkalommal kcnzultáeiós órák tartásával nyújt segítséget. A konzultációkon való részvétel nem kötelező. Akik azonban Jelentkeznek a konzultációt rendszeresen látogatók sorába, hiányzás esetén a mulasztás okát Igazolni kötelesek. A hallgató köte les havonként az előirt házi dolgozatokat elkészíteni évenként két alkalommal, a technikum által meghatározott Időben, minden tantárgyból számot adni a tanultakról (beszámoló) és a tanév végén osztályvizsgát tenni. Aki a kötelező házi dolgozatokat, illetve rajzokat nem adja be, vagy a beszámolók valamelyikén nem vesz részt, osztályvlzsgát nem tehet. Aki az osztályvlzsgáról indokoltan távolmarad és azt kellően Igazolni tudja, szeptemberben tehet pótvizsgát. Az a dolgozó, akit a technikum valamelyik tagozatára felvettek, köteles az iskolai fegyelmet megtartani. A technikum esti és levelező tagozataira jelentkező dolgozók felvételi vizsgát tesznek. A technikumi felvitel feltételei: A technikum esti és levelező tagozatának I. osztályába azt a dolgozót lehet felvenni, aki: a) a beiratkozás évében szeptember 1-ig 22. életévét betöltötte, de 10. életévét még nem haladta túl, b) az általános Iskola Vili. osztályának, vagy ezzel egyenértékű más iskolának (VIII. elemi Iskolának) az elvégzéséről szóló bizonyítvánnyal, vagy segédlevéllel rendelkezik, c) segédlevél (szakmunkás-bizonyítvány) megszerzése után legalább kétéves szakmunkás-gyakorlatot folytatott és azt Igazolni tudja. Azokban a szakmákban, ahol nincs szakmunkás-képzés, a szakmában eltöltött ötéves gyakorlatot kell Igazolni. Az előirt szakmai gyakorlat csak akkor vehető figyelembe, ha azt a dolgozó szakmunkás-munkakörben töltötte. d) akit a vállalat (Intézmény) személyzeti osztálya (előadója) és üzemi bizottsága technikusi felv- tclrc lavasol. Fegyveres alakulatok kötelékébe tartozó személyek és az említett szervek polgári alkalmazottainak esetében tiszteknél a H. M., Illetve a B. M. személyügyi főcsoport főnöksége, egyéb állomá- nyúaknál az alakulat parancsnokságának javaslata szükséges. e) a felvételi vizsgát sikeresen letette. A jelentkezés ideje május 15-től június Só-lg. A jelentkezőknek jelentkezési lapot kell kitölteni és benyújtani a vállalat személyzeti osztályához, hogy fentemlltett Javaslatot rávezethessék. Az olvashatóan kitöltött, aláirt (címmel ellátott) lapot személyesen, vagy posta útján el kell juttatnia a technikum vezetőjéhez. A jelentkezési lapot attól az Iskolától kell kérni, ahol a dolgozó tanulmányait folytatni kívánja. A jelentkezőnek okmányokkal kell Igazolni, hogy rendelkezik a felvétel feltételeivel. A két- vagy hároméves fegyvernemi tlsztképző Iskolát vagy akadémiát végzetteknek nem kell a VTO. általános Iskola elvégzését Igazolni. Azoknak a felvételre Jelentkezőknek is, akik Jelenleg technikumi végzettséghez kötött munkakörben dolgoznak, szükséges előzetes szakmai gyakorlatot Igazolni. A KOM felügyelete alá tartozó technikumok egyes szakára _a^jdább! szakképzettségű dolgozók vehetők fel: Általános gépipari szak: esztergályos, gépész, lakatos, stb. Erősáramú Ipart szak: erősáramú műszerész, villanyszerelő, tekercselő. Felvételi vizsga: A felvételi vizsga pontos Idejéről és helyéről (1959. augusztus második felében) a technikum vezetője értesíti a jelentkezőket. A vlzsgadíj 30 forint, amelyet a vizsga megkezdése előtt okmány (Illeték) bélyegben kell az Iskola vezetőiének befizetni. Aki a kijelölt Időben nem jelenik meg a vizsgán és távolmaradását kellően Igazolni nem tudja, csak a következő tanévben bocsátható Ismételt jelentkezés alapján felvételi vizsgára. A felvételi vizsga tantárgyai: magyar nyelv, meny- nylségtan (számtan-mértan), szabadkézi rajz. A vizsga magyar nyelvből, Írásbeli, mennyiségtanból Írásbeli és szóbeli részből áll. — Akinek osztályzata a felvételi vizsgán egyik tantárgyból Is elégtelen, nem vehető fel és csak egy év múlva jelentkezhet útsbb felvételi vizsgára. A felvételi vl-sga sikeres letétele csak a vizsga évében történő felvételre Jogosít. A felvételt vizsgára való felkészülés megkönnyítése céljából a jelentkezők Iskolai áron szerezhetik be a gimnáziumi levelező oktatás előkészítő tarfnlyania számára kiadott matematikai tankönyvet (raktárt száma: 711».).
