Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-26 / 148. szám

»59. TÜNIUS 26. NAPLÓ 3 Vókányban is lesz munkásklub Bizony Vókányban is — éppúgy, mint a megye sok más falvóban — nem kis gon­dot okozott eddig, hogy hol jöhetnének össze néha estén­ként a falu politizálni szerető emberei egy kis eszmecserére. A kultúrteremben legfeljebb nagy előadásokat lehet tarta­ni, mert hiszen a nagy terem­ben el is veszne néhány em­ber, meg ami megfelel nagy­gyűlés céljára, az nem jó be­szélgetésre. A tanácsházán is csak irodák vannak, oda leg­inkább csak hivatalos ügyben térhet be az ember. A párt­helyiség sem jó arra, hogy klubéletet éljenek benne, — mert hiszen erről van szó, — a KISZ helyiségébe éppen csak padok fémek el és egy ping­pongasztal. Ezen kívül már csak a kocsmát lehet megem­líteni. De hát azt mindenki tudja, hogy a kocsma meg ép­pen nem arra teremtődött, hogy klubéletet éljenek ben­ne. Elsősorban ez a helyzet indí­totta a pécsi járási pártbi­zottság vezetőit arra, hogy se­gítsenek a vókányiakon, se­gítsenek létrehozni a község­ben egy munkásklubot. A falu­ban mintegy háromszázötven ipari munkás és bányász la­kik, akinek a javarésze Pé­csett dolgozik, de van két ter­melőszövetkezet is Vókányban és a tsz-tagok is igénylik a klubéletet. A járási pártbizottság kez­deményezése nyomán ma már készül is a munkásklub új helyisége. A Kossuth utca 104. számú házat alakítják át erre a célra és úgy tervesik, hogy augusztus húszadikán már meg is tarthatják a klubava­tást. A klub berendezési tár­gyai beszerzéséről is gondos­kodik a pártbizottság, azok is ott lesznek időre Vókányban. — Egyelőre még csak egy kőműves dolgozik az átalakí­táson, de jövő héten már hár­man lesznek és megy majd a munka, mint a karikacsapás, — mondja Kovács Imrévé ta- , nácselnökasszony, és már mu­tatja is, milyen lesz a klub. Az első három szobában he­lyezik el a klub felszerelését. A negyedik helyiség lesz a pártszervezet irodája. A két- szárnyas ajtók beüli fehérre lesznek mázolva, kívül pedig barnára. A klubszobák vilá­gos színű falfestést kapnak. Ä két szélső vajszínű, a középső pedig drappszínű lesz, világos hengerelt mintával díszítve. A szobákban csillár világit majd, nagy puha szőnyegeket teríte­nek mindegyik szobába, az ab­lakok elé függönyök kerülnek, az asztalokra pedig csipketeri- tők. Az épület külseje is meg­változik. Kijavítják a vakola­tot és kívülről is világos szí­nűre meszelik. Zöldre festik majd a kerítés rácsát és az utcai ablakok vasredőnyét. Az udvart is rendbeteszik, gyepe­sítik és virágokkal ültetik tele. A klub berendezése sem lesz akármilyen. Mindegyik szobá­ban lesz könyvespolc, tele ol­vasnivalóval, lesznek a szobák­ban kis kerék dohányzóaszta­lok, a középső szobában pedig helyet kap a rádió és a tele­víziós készülék. Szóval ilyen lesz a vókányi munkásklub. Igen-igen hasz­nos intézménye lesz majd ez a falunak. Itt lehet majd hasz­nos előadásokat tartani, olvas­ni — könyvet, újságot, folyó­iratot. Itt meg lesz a lehető­sége annak, hogy a pártszer­vezet tagjai rendszeresen meg beszéljék a legfontosabb ten­nivalókat a falu pártonkívüli klublátogatóival és hasznos eszmecserét folytassanak itt a városban dolgozó ipari mun­kások a termelőszövetkezeti tagokkal és ae egyéni gazdák­kal, Nagyon hasznos u>sz ez a munkásklub. Büszkék le­hetnek majd rá a vókányiak... A „siodalista brigád” címért A Pécsi Szénbá­nyászati Trösztnél Vasas-bányán in­dult . meg először versengés a dolgo­zók körében a „szo­cialista munkabri­gád“ cím elnyeré­séért. A brigádok között Tóth János KISZ-csapata indult először harcba a kitüntető cím meg­szerzéséért. ígére­tet tettek arra, hogy vállalásaikat telje­sítik, példát mutat­nak a többieknek. Tóth János brigád­jának Ígérete nem maradt csak ígéret. Munkájukkal elér­ték, hogy az összes KISZ-csapat között vezetnek, sőt a trösztön belüli ösz- szes fejtési csapat között bónapról- hónapra kiemelkedő eredményekkel von ják magukra dolgo­zó társaik figyel­mét. Mintegy 30 dol­gozó, két harmados termelő és egy har­mad fa-bekészító és biztosító elosztással végzi munkáját, na­pi tervük 200 csille szén, egy főre eső csille- teljesítmé­nyük tervük szerint műszakomként 6— 6.8 csille között váltakozik a fejtés geológiai alakulása szerint. A szocialista műn kabrigád cím el­nyeréséért tett vál­lalásuk segíti őket a kongresszusi ver­senyben is, melyben napi 5,26 csille terven felüli szenet adnak s átiagos terv teljesítésük 117.9 százalék volt. Egy főre eső telje­sítményük 104.4 szá zalék. Tóth János bri­gádja szorgalmas munkát végez s nem lepődhet meg senki, ha év végére elérik kitűzött cél­jukat; „szocialista munkabrigád” lesz­nek. a liniiollHl Malmi számadói létesítenek A szentlőrinci kultűrházat zárva találták. Már tavaly óta nem jár oda senki. Nem azért, mert Szentiőrincen nincs kul­túráiét, hanem azért, mert a kultúrotthon nagyon rossz ál­lapotban van. A mennyezete életveszélyesen lóg. Ma még ez a helyzet itt. A jövő héten azonban már elkezdődik a munka. Teljesen rendbehozzák az épületet Kilencvenezer fo­rintot fordít rá a tanács. Ebbői a megyei és járási nyolcvan, a községi tanács pedig tízezer forintot adott. Szép helyiségük lesz ezután a szentlőrinci színjátszóknak. Már a nyáron készülnek a toul­Szenlíőrincen Szubtrópusi légtömegekkel beköszönt ismét a kánikula Csak két napig tartott ha- I egész Európát — szubtrópusi zánkhan az Északi-sarkvidék­ről jött hideg légtömegek be­szivárgása, ami Európa nagy részén szokatlanul hűvös idő­járást, kiterjedt esőzéseket okozott, s nálunk is 30 fokról 25 fok alá nyomta le a nappa­li hőmérsékleti maximumot. A Földközi-tenger térségeiből már csütörtökön erőteljes el­lenáramlás érkezett. A Kárpát medencét, sőt elöreláahatólag levegő árasztja el hamarosan. A Meteorológiai Intézet köz­ponti előrejelző osztályán adott tájékoztatás szerint a légcsere hatása már pénteken érezhető lesz, az erőteljes felmelegedést azonban szórványos zivatarok kísérik. Szombatra és vasár­napra a nappali hőmérséklet legalább 30 fokig emelkedik, beköszönt ismét a kánikula. Megifjul a vén bánya A Mecsek vidéki feketeszén- bányászat egyik legrégebben működő üzeme a szászvári bányaüzem. Régi-régi évköny­vek tanúsága szerint itt már az 1840-es években folytaik bá­nyászkodások és az 1800-as évek végétől rendszeres, — az akkori idők technikájának megfelelő — mélyszinti bá­nyászkodás folyt itt. Persze, ekkoriban se szerzi, se száma nem volt a halálos balesetek­nek, örök bénaságot, rokkant­ságot okozó omlásoknak, bá­nya tüzeknek, robbanásoknak. A fejlődő magyar kapitaliz­mus első virágzásának korsza­kában, az első világháború előtt már 'komoly mélyművelé­sek folytak itt, természetesen elsősorban a bánya néteglehe- tőségeanek megfefleló lencsés településekben. A két világháború között tovább folyt a kiváló fekete­szenet adó bánya fejlesztése, de megközelítően sem olyan ütemben, mint a felszabadulás után. A 30-as években egy­mást érték a sztrájkok, mun­kabeszüntetések, a szervezett dolgozók megmutatták orosz­lánkörmeiket. Persze akadtak S2ép számiban munkásárulók is, akik nemegyszer feladtak a munkások ügyét. A felszabadulás új lendüle­tet adott a 100 éves öreg bá­nyának. Uj feltárások indul­tak, új széntelepeket kutattak es új művelési módokat kísér­leteztek ki. Drenyovszky Béla főmérnök pedig hosszas kuta­tás után megoldotta a forró fejtések iszaptómedékelését, a helyben lévő 6alakhely őrölt adalékának hozzáadásával. Persze, a 100 ét' az 100 év, és bizony a fóvágatók, a s$ál- Msfcéeknak alapos rekonstruk­cióra szorultak. Népi álla­munk talált és talál lehetősé­get, hogy a mai napig is jelen­tős mennyiségű és főleg kitűnő minőségű, kokszwsításra is al­kalmas, feketeszenet adó üze­met felújítsa, korszerűsítéssel segítse. Ugyancsak Drenyov­szky főmérnök kísérletezte ki a kanyargós szállítófolyosóval rendelkező állótelepi fejtések részére a kanyargós megoldású kiszállító-szalagot, amelyet a komlói tröszt műszaki bizott­sága próbakivitelezésre aján­lott. Amennyiben ez az igen ötletesen szerkesztett berende­zés megállja a próbát és meg­kezdik sorozatgyártását, az északi bányaüzemekben — Máza, Szászvár, Nagymányo- kon — örökre száműzik a fej­tési szállításból a rosszemlékű talicskát, amely „100 éves ha­gyomány“ még ma is ezekben a bányaüzemekben. De nemcsak a föld alatt újul meg a szászvári bányaüzem. Külszíni részeit is állandóan csinosítják, alakítgatják, új létesítményekkel látják el. Mindannyiunk örömére ké­szült. el tavaly az új, modern Uj-telep, a vasútállomás mel­letti fensíkom, napos, levegős, egészséges helyen, a legény- szállást is áttelepítették régi helyéről a bányatelepre, ahoi korszerűen berendezték. Hamarosan megkezdik egy úi függő-szállítóakna mélyíté­sét, amelyhez táró csatlakozik majd és, egy magasabban épí­tett elszáílító-vasút rendszer, megkezdik végre-valahára a bányatelepre felvezető út kor­szerű burko'ását is. átszereh!" a régi berendezéseké*. És ha ehhez hozzávesszük, hogy kompresszor-állomása a leg­korszerűbb nagy gépegységek­kel rendelkezik, hogy kultúr- házai szépek, korszerűek, könyvekkel ellátottak, hogy sportkörük jelentős sikereket ér el, különösképpen a labda­rúgók a megyei első osztály­ban, láthatjuk, hogy nem is olyan „öreges“ ez a 110 éves bányaüzem. Újjá, fiatallá te­szi a sok új alkotás, a lendü­letes munkaverseny, és finom, feketeszene, amelyet akár mint messze földön ismert ko­vácsszenet, akár mint kokszol­ható szenet tud a magyar ipar felhasználni. túrház megnyitójára. Teljes es­tét betöltő műsorral akarnak kedveskedni a község lakóinak a megnyitás napján, augusztus végén. Újszerű díszletekkel szeretnének a közönség elé lépni. A festett színfalak, dísz­letek mellett kiegészítésképpen vetített díszleteket szeretnének alkalmazni. A vetítőik meg­vannak és a fotoszakkör vál­lalja a vetítéshez szükséges diafilmek elkészítését. Ez azon­ban még csak terv. Talán si­kerül megvalósítaniok. Egyelő­re a legfontosabb a kultúr­otthon rendbehozása, mert kell egy olyan hely, ahol a próbá­kat, szakköröket megtarthat­ják. S ha már a terveknél tar­tunk, adjuk át a szót Bucsky Mihály kultúrotthon-veze tő­in ék. Mondja el ő, mit tervez­nek Szentiőrincen. — Mindenesetre szeretnénk egy mai vígjátékkal a közön­ség elé lépni. A mi színjátszó­csoportunk most a földműves­szövetkezet keretében dolgo­zik, mint szövetkezeti színját­szócsoport;. A szövetkezettől kapjuk a támogatást is. Éppen ezért a Pécsett a Liszt-terem­ben megtartandó nemzetközi szövetkezeti napra készülünk. Valószínűleg ott a „Majd a Jegenye” című egyfelvonásos darabbal lépünk színpadra. A távolabbi terveinkben szerepel az irodalmi színpad életrehí- vása Szentiőrincen is. Az első előadást szeptemberben szeret­nénk megtartani, természete­sen már az újjáalakított kul- tűrházban. Vannak jó előadóink a szak­körben. Ilyen például Rába- völgyi Erzsébet is, aki a me­gyei szavalóversenyről a har­madik díjat hozta el — foly­tatta Bucsky Mihály. A szakkör tagjai rendszeres oktatásban részesülnek, ősz­től kezdve pedig a színjátszó­csoportunk huszonkét tagja is részt vesz a szakköri foglalko­zásokon, hogy ezáltal is jobb eredményt érjenek el és többet nyújthassanak a szentlörin- eiéknek. H. L. >MUW Mi az erkölcs? Mi az erkölcs? Mi az er­kölcs lényege? Hogyan ke­letkezik az erkölcs és ho­gyan változik? A vallás és az idealista fi­lozófia az erkölcsi eszméket az „isteni parancsolatokból”, az „abszolút eszmékből“, az „örök emberi természetből“, stb. származtatja, s az erköl­csi szabályokat az időtől, a helytől és a viszonyoktól független törvényeknek te­kinti. E szerint a jó és a rossz, a becsület és a becste­lenség, a-z igazságosság és az igazságtalanság fogalma min dig ugyanaz, amióta ember él a földön és a jövőben sem lehet más. A : marxizmus-leninizmus viszont az erkölcsöt a reális társadalmi viszonyokból ve­zeti le, s világosan kimutat­ja, hogy. nincs örök, változ- hatatlan erkölcsi törvény, hogy az erkölcs az időtől, a helytől és a viszonyoktól füg gően változik, hogy a bar­langlaké ősember másképpen ítélte meg, mi a jó és mi a rossz, mint pl. a XX szá­zadban egy tőkés vagy egy munkás; De hogyan és mivel ma­gyarázza a maxxizmus-leni- nizmus az erkölcs változását? Hogyan jut el az ember az ősközösség, a rabszolga tár­sadalom, a hűbéri-jobbágyi viszonyok, a kapitalizmus er­kölcsén át a kommunista er­kölcsig? .. Aki a dialektikus materia­lizmus alapján akar választ adni ezekre a kérdésekre, annak nyomon kell követnie az erkölcs fejlődését, figye- lembevéve, hogy az antago- nisztikus osztály társadalmak ban kétféle erkölcs van: más a raibszolgatartó erkölcsi fel­fogása, mint a rabszolgáé: más a hűbérúré, mint a job­bágyé: másképpen ítéli. meg a jót és á rosszat a burzsoá és másképpen a proletár. Az erkölcs — a többi tu­datformához hasonlóan — a társadalom anyagi életének változása nyomán változik; A kommunista erkölcs tu­dományos alapja a marxista- leninista világnézet; A kom­munista erkölcsnek szerepe van a proletariátus osztály- harcábaiu.................................. A marxizmus kezdetétől fogva szembenállt azzal a kispolgári utópista elképze­léssel, hogy a szocializmust csupán erkölcsileg tökéletes emberekkel lehet felépíteni. Lenin azt tanította, bogy a szocializmust a meglévő em­berekkel kell építeni, vagyis olyan emberekkel, akikre hatással volt a kizsákmányo­lás évszázados, évezredes uralma; A kommunista er­kölcsre tehát nevelni kell az embereket, és ez a nevelés a szocialista társadalomban a fokozatos meggyőzés ré­vén történik. Ezer és ezer módja van ennék. De szük­séges, mert az emberek gon­dolkodásában élő és maga­tartásában megnyilvánuló visszahúzódó hagyományok leküzdése és az új jellemvo­nások kifejlesztése rendkí­vül nehéz, bonyolult feladat, hiszen a régi világ ezen a területen különösen szívós ellenállást fejt ki az újjal szemben. A kommunista erkölcs el­veinek érvényesülnie kel] a kollektivizmus, a hazafiság, a nemzetköziség, a szocialis­ta humanizmus területén. Erkölcsi alapon nyugszik a barátság, a házasság és a család. A kommunista er­kölcs egyre inkább helyet kap a termelésben. A szo­cialista munka brigádjai, a szocialista munka úttörői megannyi friss hajtása a kommunista erkölcs egyre terebélyesedő fájának. A társadalmi életben ta­núsított erkölcsi magatartás megfelelő magatartást kíván a magánéletben is. A házas­ság és a család nem csupán magánügy. A szocialista tár­sadalom az első olyan társa­dalom, amelyben a házasság erkölcsi alapja a szerelem, minthogy fokozatosan eltűn­tek azok a gazdasági szem­pontok, amelyek a burzsoá társadalomban döntő befo­lyással vannak a házasság­ra. A kommunista erkölcs elítéli az olyan házasságot, amely nem a szerelmen épül, de elítéli az olyan emberek magatartását is, akiknek minduntalan új szerelmi ka­landra van szükségük. En­gels szerint az ilyen termé­szetet meg kell fékezni, ne­hogy végnélküli tragikus konfliktusokba keverje ön­magát és másokat: A kommunista erkölcs a pártban ölt testet; A párt alapszabályzatában kifeje­zésre jutnak a kommunista erkölcs legfőbb követelmé­nyei: • A párt neveltjei azok a tekintélyes, befolyásos; ta­pasztalt és népszerű vezetők, akikben a nép legjobb szel­lemi és erkölcsi vonásai öl­tenek testet. Minden kom-' munista számára a legszebb példa Lenin szavainak és tetteinek csodálatcs harmó­niája. A lenini eszmény eléré­séért, a kommunista erkölcs valóraváltásáért folytatott harc a szocializmus építésé­nek, betetőzésének egyik központi kérdése, mert az építés sikere, gazdasági és kulturális eredményeink is jórészt attól függnek, milyen mértékben tudjuk leküzdeni erkölcsi téren a múlt káros örökségét, milyen mértékben tudjuk kifejleszteni a kom­munista jellemvonásokat, mindenekelőtt a munkához, a társadalmi tulajdonhoz va­ló szocialista viszonyt, az elvtársak, a világ dolgozói iránti szeretetet. Az erkölcs kérdésének iász tázása, felvetése — időszerű, gyakorlati feladataink meg­oldásában nagy segítséget nyújt; BÄNYÄSZA — Sokat köhögött a kisfiam, pedig még csak három hónapos volt. Elvittem a betegsegélyzöbe. Az orvos sok nap­fényt, jobb táplálkozást javasolt. Úris­ten! Kis, sötét pincében laktunk, a fa­lakról télen csurgóit a víz.... Hová vigyem napfényre? Minek? A dohos szobában úgyis újra beteg lesz.. . Meg hát az anyatej sem volt már elég en­nek az étkes gyereknek. A férjemet — bányász volt ö is — akkor másodszor bocsátották el. Napjában egyszer et­tünk. Attól nem lett több tejemen Valahogy azért mégiscsak felnevel­tem. Nézze, ott a képe a falon! Mosolygós arcú, szőke fiatalember te­kint rám. A kép alatt még valami: ok­levél Faragó Jánosnak a „szakma ki­váló dolgozója“ felirattal. Közben felkel az idős, törődött asz- szony. Lehalkítja a rádiót. Most a fiamékkál lakom, övé a la­kás. A bányától kapta. Körülvezet, mindent megmutogat. A csempézett konyhába is kimegyünk. —• Nehéz ezt a gázt megszokni. Min­den odaég. Ha feltessek valamit, méq< a boltiba se mehetek le. A kamra pol­cosait, arra nem kellett költeni. Csak hát tudja... disznót vágtunk, nem fé­rek el benne. ,.i A fürdőszobában már otthonos moz­dulattal gyújtja be a pázboylert. Visszamegyünk a szobákba. Az egyik a .,gyereké", hogy nyugodtan pihenhes­sen, ha éjszakai műszakból jön. Egysze­rű, csinos kis függönnyel, modern bú­torokkal Az erkélyajtó nyitva, ömlik be rajta a napfény. A másik szobáiban kiságy, most üresen. — Ez a „nappali“. A kicsi is Ut al­szik, ne zavarja az apját. Most orms- hoz vitte a menyem-,, tanácsadásra. Vi­gyázni kell rá, még csak három, hóna­pos. Éjjel én itt vagyok a fél szobában. Abban az én bútoraim vannak, Nem engedtem, hogy kidobja a fiam. Már megszoktam.; s — Meg tudnak élni egy fizetésből né­gyen? — Csak be kell osztani. A rádiót meg <i konyhabútort nem régen vette a■ fiam. Tataly a. motort, öltözködni is szeret­nek a fiatalok. Mutatja a ruhásszekrényt. Példás rendben sorakoznak benne a férfi- és női ruhája, Az ajtó bakó eldőlöm, zmmór feszül, ott lógnak a nyakkendők. A fe- hérvemüs szekrényt is meg kell néz­nem. A polcok szélén, csipke, szépen egymásra téve sorakoznak az ágyne* műk, asztalneműk, Ugylátszik, tényleg „csak be kell osz­tani!“ Visszakérve az asztalhoz, jobban szemügyre veszem a „nappalát“-, A fénykép és ae oklevél mellett Sző- nyi rézkarc, a másik falon ákvarel l, keskeny ezüstözott keretben. A sarok­ban kapott helyet a könyvespolc. Kí­váncsian fordulok arra, találomra le­emelek egy könyvet. Arnold Zweig Grisa őrmester-e. De látok itt Móricz- sorozatot, Kosztolányi novellákat is. Elfogadnám úgy, ahogy van, az egé­szet, válogatás nélkül. Csengő sióit a lakás csöndjébe. Für­gén siet az asszony ajtót nyitni. Ugy- látszik, a menye jött meg a kisgyerek­kel, Hallom, amint az előszobában lel­kendezve újságolja: — Képzelje mama, azt mondta az or­vos, hogy Jancsika már két egész cit­romot éhet naponta: B, U

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents