Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-21 / 144. szám

2 NAPLŐ 1959.JÜNÍUS 2t. Hajasabbra kell emelni a politikai és gazdasági vezetés színvonalát A párt• és a gazdasági munka néhány tapasztalata a Pécsi Szénbányászati Trösztnél hírek SZALMAÖZVEQY III, Amikor a Pécsi Szénbányá­szati Tröszt bányászai vála­szoltak a párt márciusi hatá­rozatára, a tröszt és a bánya­üzemek vezetői, munkásai kö­zül sokan arra gondoltak, nem okoz majd különösebb gondot a termelési terv 4 százalékos túlteljesítése, a termelési költségek, vállalt mérvű csökkentése és az ígért gazdasági feladatok valóravál- tása, A kezdeti nagy önbizal­mat még csak növelte, hogy márciusban, áprilisban, i sőt májusban is a trösztnek nem okozott nagyobb erőfeszítést a vállalás túlteljesítése. Június­ban már nem alakulj ilyen kedvezően a helyzet. Sőt, amikor tüzetesebben megvizs­gálták a különböző gazdasági mutatók alakulását, kiderült, hogy nemcsak a termelési terv túlteljesítése maradt el a vállalt mértéktől, hanem a teljesítmények is igen ala­csonyak. Több bányaüzemben csökkent a szocialista munka verseny lendülete, lazélbb lett a fe­gyelem, tervszerűtlenné vált a munka.­A Pécsi Szénbányászati Tröszt június havi termelési átlaga jelenleg 100,7 százalék. A lemaradást főként a sza­bolcsi bányakerület 98,3 szá­zalékos tervteljesítése okozta, de nem teljesítik vállalásukat a pécsbányai bányászok sem. Ennek okait kutatva a városi párt-végrehajtó bizottság tag­jai számos hibát tártak fel. Kiderült, hogy amíg a vasasi Petőfi-aknán az - elért eredmé­nyek egyik igen fontos forrá­sa a tervszerű, céltudatos és magas színvonalú műszaki ve­zetés, párosulva a fegyelme­zett munkások nagy akarásá­val, a szabolcsi bányakerület­ben ennek még sok eleme hiányzik, a szabolcsi műszaki vezetőknek még nem sikerült minden tekintetben tervsze­rűvé tenni a munkájukat. A szabolcsi István-aknán 1 az utóbbi időben több nem várt geológiai nehézség tá­madt, néhány nagy teljesít­ményű fejtésben időlegesen meg kellett szüntetni a munkát, illetve csökkenteni kellett az előirányzatokat. Ez az átmeneti nehézségeken kívül nem is okozott volna nagyobb problémát, hisz ha­sonló estre minden bányában számítani kell, s mivel meg­felelő tartalékkal is rendel­keztek, a keletkezett termelés kiesést viszonylag gyorsan pó­tolni lehet. Csakhogy — s ez a nagyobb baj — a szabolcsi bányászok, műszaki középká­derek ahelyett, hogy ezekben a nehéz napokban a megma­radt munkahelyeken igyekez­tek volna jobban dolgozni, pótolni azt, ami az elmeddült fejtések miatt kiesett, fegyel­mezetlenül, sokhelyütt nem­törődöm módon végezték a munkájukat s gyakran még annyi szenet sem adtak, amennyi a tervük teljesítésé­hez kellett volna. A városi párt-végrehajtó bizottság tag­jai jártak olyan, fejtésben, ahol még délután öt órakor sem kezdték meg a termelést, mert az előző harmadban dol­gozók nem végezték el a szükséges biztosítást. De a fe­gyelmezetlenségnek több pél­dájával is találkoztak, ame­lyek mind azt mutatták, hogy a műszaki középkádereknek, az aknászoknak egy része még nem áll a feladata ma- . gaslatán B az üzemi pártszervezetnék, a szakszervezetnek politikai ne­velő munkája is hiányos. A bányászok egy része még nem értette meg, hogy a vállalás teljesítését nemcsak népgaz­daságunk, hanem személyen­ként külön-külön minden sza­bolcsi bányász érdeke is meg­követeli. A műszaki vezetés színvo­nalát persze nemcsak Sza­bolcson kell emelni. A fej tési sebesség alakulása, a ha­zafelé és a mezőben haladó fejtések kedvezőtlen aránya, a műszaki fejlesztési célok' megvalósításának vontatottsá- ga arra figyelmeztet, hogy Szabolcson kívül Pécsibányán, sőt Vasason is van még ten­nivaló bőven. A műszaki ve­zetés színvonalának emelése elsősorban egyes műszaki ve­zetők szemléletének megvál­toztatását követeli, azt, hogy minden műszaki vezető első sorban műszaki feladatok megoldására törekedjék és Valóban a - beosztásával járó munkakört lássa el. •Vagyis a főmérnök a főmér­nöki, s nem a bányamesteri, az aknász az aknász! s nem a csapatvezetői munkát. Kü­lönösen* nagy feladatok hárul­nak a mérnökökre. Tőlük jog­gal elvárja mindenki, hogy mérnöki szemmel vizsgáljanak mindent, elemezzék a mutató­kat, mindenütt megkeressék az ok és az okozat összefüggését, lássák, amit ma tesznek az hogyan szolgálja a holnapot. A műszaki vezetés színvo­nalának emelése ezen kívül megköveteli a műszaki középkáderek szakmai, politikai képzettsé­gének emelését is. A műszaki középkáderek egy elég tekin­télyes része ugyanis azért bá­tortalan, határozatlan, mert hiányzik a kellő szakmai kép­zettsége, illetve gyakorlata Ebből fakad, hogy egy részük elnézi a hibákat, eltűri á fegyelmezetlenséget. István- aknán például a műszaki be­osztású dolgozók közül töb­ben még a VIII. általános iá- kólát sem végezték el, hasonló a helyzet a többi kerületben is. És nem az a fő hiba, hogy ezeknek a műszaki dolgozók­nak még nincs magasabb kép­zettségük, hanem az, hogy csak nagyon kevesen gon­doltak arra — élni kellene a tanulási lehetőségekkel. Itt kell megjegyezni azt is, hogy nagy céljaink megvaló­sításához nemcsak jól képzett vezetők, hanem jól, sokoldalú­an képzett szakmunkások is kellenek. A szocializmust akar juk felépíteni, egy magasabb rendű társadalmat, célunk a fizikai és a szellemi munka közötti különbség fokozatos eltüntetése, a javak olyan bő­ségének előállítása, hogy a szükségletek szerinti elosztás elve érvényesülhessen. Hogy ez sikerüljön — Lenin szavai­val élve — tanulni, tanulni, tanulni kell. S nemcsak tanul­ni, tanítani is. Bányaüzeme­inkben ma még vannak olya­nok, akik nem ismerik a be­tűket, nem tudnak írni, olvas­ni. Kevesen vannak ilyenek, de vannak, s nem volna sza­bad leniniök. Segíteni, nevelni, tanítani kell őket, hogy meg­tanulják a betűvetést, mert csak így válhat belőlük is jó munkás, olyan munkás, aki. érti a szakmáját, aki nemcsak a kezével, de a fejével is dol­gozik. A vizsgálat során kiderült az is, hogy noha a pécsi bányák hatalmas fejlődés előtt állnak, gépesíteni akarják a munkafolyamatokat, fejlesz­teni akarják a technikát, de még nincs elegendő számú szakember, elég gépészmérnök, akiknek ezt a munkát el kel­lene végezniök. Meglepő dolog ez, de így van. A pécsi bányákban a terme­lés területén tapasztalt hibák jó része nem újkeletű. De még időben ki lehet javítani ezeket. A tröszt és a bányaüzemek műszaki, gazdasági vezetői­nek lényegesen többet kell törődniök a munkaszerve­zéssel, a műszaki középká­dereik segítésével, Irányítá­sával és minden eszközt fel kell használnlok a munka és a munkahelyt fegyelem meg­szilárdításához. A pécsi bányászok — különö­sen a frontfejtésben dolgozók — teljesítménye általában még a, tervezett.szintet, sem -éri. .ej, tés'zbén á' műszaki' irányítás hiányosságaiból, részben a munkaidő kihasználatlanságá­ból, a szervezetlenségből fa­kad. Ma, amikor a fejtésekben a hétórás munkaidőből egyes fejtési csapatok 4—4.5 órát for­dítanak termelő munkára, nem kell csodálkozni azon, hogy egyes helyeken még a 3,8—4 csillés fejteljesítményeket sem érik el. A tröszt műszaki veze­tői maguk is elismerik,, van mód, lehetőség arra, hogy a hét órából legalább hatot min­den fejtésben széntermelésre fordítsanak — hisz a fejtési csapatok egy része ezt meg is tesz: — a vállalt 5 százalékos teljesítménynövelés nem elér­hetetlen cél. Tegyenek meg minden tőlüik telhetőt, hogy így legyen. Szigorúan, de em­berségesen követeljék meg, hogy utasításaikat mindenkor maradéktalanul . végrehajtsák, biztosítsák, hogy mindenkor a lehető legjobb munhaköriilmények álljanak a bányászok rendel­kezésére. Tátrai elvtárs, Ist- ván-aknai bányamester na­gyon találóan jegyezte meg a minap: a jó munkahely a legjobb ösztönző a jó munkára. Márpedig jó munkahely csak ott alakul ki, ahol a műsza­kiak és munkások együtt te- remtik azt meg. A Központi Bizottság már­ciusi határozata igen nagy gaz­dasági célokat tűzött a pécsi bányászok elé is. Ezeket a fel­adatokat, bármilyen nagyok is, meg kell valósítani. Közös összefogásra, a kommunisták, a műszakiak, a szervezett mun kások, minden bányász tehet­ségére, szorgalmára vari szük­ség, hogy a pécsi bányaüze­mekben helyes, előrelátó veze­tés, eredményes munka ala­kuljon ki. és mindazok a célok megvalósuljanak, amelyeket a pécsi bányászok a közelgő párt- kongresszus tiszteletére vállal­tak. Egy családapa és egy fiatal - lány szenvedélyes szerelmét mutatja be a film. A fiatal Rita — aki a vőlegényét el­hagyva Andrea Zaccardinak adja szívét — lelkítusája, a családapa szerelemre lobbaná- sa Rita iránt és végül rádöb- benés tettének helytelenségére olyan téma, amelyhez csak na­gyon óvatosan lehet hozzá­nyúlni, de mégis meg Ikell ten­ni. , Ezt a feladatot vállalta Piétro Gertni és teljes sikerrel meg is oldotta. A szereplők kitűnő alakítá­sukkal járultak hozzá ahhoz a nemzetközi sikerhez, amit a film, aratott. n munkásakadémia ötödik előadása A Magyar Szocialista Munkáspárt Pécs városi Bi­zottsága 23-án du. 5 órakor tartja a munkásakadémia ötödik előadását „A Magyar Népköztársaság fejlődése 1944—48-ig, a Magyar Nép- köztársaság a polgári de­mokratikus fejlődés útján“ címmel. Előadó: Szentistvá- nyi Gyuláné, a városi párt­végrehajtó bizottság ágit. prop. osztályának vezetője. Előadás helye: Állami Peda­gógiai Főiskola díszterme. (A szokott helyen.) Kérjük a munkásakadé­mia hallgatóit, hogy az elő­adáson pontosan Jelenjenek meg. A városi' pártbizottság ágit. prop. osztálya. □ KÖRZETI orvosi rendelőt és lakást építettek Bakonyán a községfejlesztési alapból. AZ új létesítményt átadták ren­deltetésének. — MEGBÜNTETTÉK rádió orvhallgatásért Dobai Mária, Madách utca 6. és Török Ele­mér, nyugati városrész 1. sz. alatti lakosokat. — BEFEJEZTÉK Baksán 1200 négyzetméter betonjárda és a művelődési otthon beton- tánchelyének építését. Ebben az évben még 1400 négyzet- méter . betonjárdát akarnak •építeni a községfejlesztési alapból. o MEGALAKULT A TIT hidasi szervezete, melyben a szénbánya, a magasnyomású brikettgyár dolgozói és a pe­dagógusok tömörültek. □ TÍZEZER libára és ki­lencezer kacsára kötöttek ed­dig hizlalást szerződést Bara­nyában a . Baromfifeldolgozó Vállalat képviselői. A szerző­désben álló termelőszövetke­zeteknek és egyéni gazdáknak a. mindenkori piaci árnál ma­gasabb átvételi■ árat adnak. — SZOMBATON délután a városi tanács végrehajtó bi­zottságának tagjai és a tanács, dolgozói részt vettek a me­cseki állat- és mövénypark kerítésének építésében. Moszkvában tanácskozásra gyűl­tek össze a hematológusok, hol többek között megvitatták a vér tartósításának kérdését is. A szov­jet tudósok eddigi módszereikkel két héttől 35—50 napig tartósítot­ták a véradóktól nyert vért. Most újabb módszerrel kísérleteznek, amellyel a vér mínusz 190 fokos hőmérséklet mellett száz napig is tartósítható^-----MINŐSÉGILEG óriási vált ozáson mentek át a Por­celángyárban az ÉS 2-es sza­badvezetéki függőszigetelők. Ezeket eddig ötezer kilogram­mos húzóterhelésre készítet­ték. Hosszú kísérletezés után sikerült a szigetelők húzóter­helését nyolcezer kilóra növel­ni. Ez azt jelenti, hogy az ES 2-es szigetelők ismét kereset­tebbek lesznek. A TRANSZ- ELEKTRO külkereskedelmi vállalat .20 ezer darabot máris lekötött a III. negyedben tör­ténő exportszállításokra. — HUSZONÖTEZER kiló csirkére és tyúkra kötöttek szerződést 1959-re, a Baromfi­feldolgozó Vállalatnál a ter­melőszövetkezetek és az egyé­nileg gazdálkodók. A szerző­dések teljesítését , megkezdték: ezekkel a baromfiakkal lát­ják el az állami boltokat. A huszonötezer kiló csirke és tyúk november 1-ig kerül for­galomba. m Mariano Rogue Eloso tizenöt­ezer lakosú paraguay-i faluban rettenetes pánik keletkezett, mert fanatikus hívők elterjesztették, hogy is59 május 26-án lesz a vi­lág vége. A falu számos lakosa egész vagyonát eladta. Hárman a félelemtől szívroha­mot kaptak és meghaltak. A ki­jelölt napon a pap ünnepélyesen . ..utolsó kenetben" részesítette a falu minden lakosát. O DARÁLÓJA raktárköny­vének szabálytalan vezetése miatt 120 forinttal megbírsá­golta a pécsi járási tanács igazgatási osztálya Raf fai Nándor magyarsarlósi vamda- réló iparost.' □ BALESETVÉDELMI an­kétet tartottak az elmúlt hét közepén Szekszárdon, az autó­közlekedési vállalatok. Az Autóközlekedési Igazgatóságon szombaton délelőtt értékelték az ankét tanulságait, s elha­tározták, hogy minden válla­latainál megrendezik a bal­esetvédelmi ankétet. o HÍDMÉRLEGET építet­tek Szilvás községben. Ezzel lehetővé vált, hogy a szőkéi, szilvást, és regényei ■ termelő- szövetkezetek, valamint egyé­nileg gazdálkodók helyben mérhessék le terményeiket. □ ÖTÉVES korszerűsítési tervet dolgoztak ki a dohány­gyárban. A terv szerint 4.5 millió forintot kívánnak beru­házásra fordítaná. Korszerűsí­tik a gyártó berendezést, ki­cserélik az elavult gépeket és felújítják a kazánház beren­dezését. Az ötéves korszerű­sítési tervet 1960-bain kezdik végrehajtani. o MEGKEZDTE működését a Pécsi Dohánygyárban a Csehszlovákiából importált szivarkagyártógépi Most már teljes kapacitással működik a gép s így műszakonként 550 ezer szivarkát készít, „ Időjárásjelentés Várható Időjárás vasárnap estig: Változó felhőzet, több t helyen zá­poreső. zivatar. Mérsékelt szél. A meleg az ország északi felébe/ mérséklődik. Várható legalá cső' nyabb éjszakai hőmérséklet észa­kon 10—13, délen 14—17 fok. Leg­magasabb nappali hőmérséklet vasárnap északon 23—26, délen 27— 30 fok között. aei&on/x aAkZÁ/vor (25) Bogácson ment a futóárok­ban, nyelte a hideg levegőt. Igen. Lehetséges, hogy alig né­hány órája maradt. Ezekben az órákban mégis minden jporci- kájával élt. Visszafoglalta a németektől ezt a magaslatot, már mennyi ideje tartja, úgy jár-kel rajta, mint a gazda. Amikor Bogácson visszatért, Rainer ugyanazon a helyen állt, a hold a villáig megvilá­gította. Lebarnult arca ebben a megvilágításban sápadtnak, szeme sötétnek tetszett. Előtte az állványon golyószóró állt, hosszú árnyékot vetett a hóra. Bogácson mellé tette a pisz­tolyát. — Csönd van? — Csönd, ügy látszik, nem­sokára megkezdik. . Bogacsov előhúzott egy do­boz német cigarettát. Fehér doboz volt, fekete sassal és horogkereszttel. Még maradi benne néhány darab. Gyújts rál — kínálta Rat­nert. — Még elszívhatunk egyet. Ratnemak szakadt cigaretta jutott. A katona gondosságá­val be akarta ragasztani, már meg is nyálazta, de Bogacsov rászólt: ­— Hagyd! — és maga vett ki egy másikat. Leültek a futóárok földjére, térdüket a szemközti falnak feszítették, rágyújtottak. Mint­egy tíz méterrel odább, még mindig ugyanúgy ült a halott híradós, nagy, nikkelezett órá­ján megcsillant a holdsugár. Bogacsov szeretett volna bensőségesen elbeszélgetni. — Most, talán éppen most — mondta — a hírekben ezt mondják a frontszakaszunk­ról: „A harmadik ukrán fron­ton semmi említésre méltó esemény nem történt“. — El­nevette magát, lefújta cigaret­tájáról a hamut, a lába elé köpött. — Nálunk, otthon a tálalószekrényen áll a hang­szóró, olyan papírból készült fekete, lyukacsos. Ahogy ki­nyitják az ajtót, majdnem le­esik. Anyám úgy hallgatja, mint az isteni szózatot. Ma meg is hallgatja a hadijelen­tést, és megnyugszik ... Szokása szerint kissé gunyo­rosan beszélt, mert szégyellte a lelke mélyén megbúvó gyen­gédséget. ö maga, a háború előtti barátai, meg a felderí­tők is, akikkel végigharcolta a háborút, nem szerették és szégyellték kimutatni ilyesfaj­ta érzelmeiket. Pedig talán ép­pen ez hiányzott anyjának, aki apa nélkül nevelte. Bogacsov sosem elmélkedett ezen, s csak most értette meg. Ratner eközben öreg szülei­re gondolt. Negyvenegyben hagyta el. őket Rogacsovban, amikor a németek már közel jártak. Egyik éjjel a városon átvonuló ezreddel kiment a frontra, az öregek meg ott maradtak. Idősek voltak már és betegek, nélküle nem tud­tak elmenekülni. Ahányszor erre gondol, annyiszor vádolja magát érte. De hiá6a, akkor nem cselekedhetett másként. Csak két évre rá, a kórház­ból sikerült eljutnia Roga- csovba. A szomszédok mesél­ték, hogyan pusztultak el sze­gény öreg szülei. Késő ősz volt már, jégtáblák úsztak; a folyón. És minden zsidót be­hajtottak a .Dnyeperbe. Va­lami parancsnokra vártak, so­káig benn tartották őket a víz­ben. A parton géppisztolyon SS-legények jártak fel é.5 alá, a fövenyen meg géppuskák álltak. Anyja mindig mondogatta, hogy apjának beteg a veséje, óvta a megfázástól, és hogy férje betartsa a diétát, ő sem evett sós ételt. És íjjy kellett meghalniok! Mire gondoltak abban a szörnyűséges pilla­natban, amikor a vízben, a jégtáblák között állókra a part­ról rázúdult az első géppuska­sorozat s elsöpörte őket. Két öreg, tehetetlen ember. Hat gyermeket neveltek fel, erős, egészséges ifjakat, s ebben a rettenetes órában mégis egye­dül voltak. S karjukon tartot­ták még hároméves unokáju­kat, Olenykát, akit a nyáron vendégségbe hozott hozzájuk a határról legidősebb fiúk. De ezen már nem lehet vál­toztatni, ezt már nem lehet helyrehozni, mert nincs a ha­lálnál helyrehozhatatlannbb. Még azt se lehet mondani: „Drágáim bocsássatok meg ne­kem minden gyötrelmetekért!“ — Azért, hogy ő, az erős, egészséges fiú nem tudta meg­védeni őket. De most már sem­mit sem lehet tenni. Ezt csak megbosszulni "lehet. És Ratner egyre türelmet­lenebbül várta a■ németeket, .. i (folytatjuk).

Next

/
Thumbnails
Contents