Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-21 / 144. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGTE®*1* tr-rRK! y DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI; ÉVFOLYAM, 144. SZÄM AB.A: 70 FILLÉR VASÄRNAP, 1959. JÜNIUS 2f A% építők napján Ez évben ünnepeljük kilencedszer az > építők napját A megyében dolgozó építő-* fa- és építőanyagipari dolgo- r zók,nagy családjai együtt ünnepel, szórakozik vidáman, jó­kedvvel. Amikor összejön az építő-, fa- és építőanyagipari nagy család, sok mindenről szó esik, elsősorban természe­tesén, a. munkáról, elért eredményekről, visszatekintenek az elmúlt tíz évre, a maguk áltál alkotott munkára. Lát- ják'-a kezük munkájának eredményét, Komló bányavárost, ' Pécs-Meszest, Ujmecsekálját, az új erőmüvet, s az alkotó ' miniig büszke a művére. Most, amikor az építők napján az építő-, fa- és építő- anyagipari üzemek államosításának 10 éves évfordulóját ’is ünnepeljük, lei ne emlékezne szívesen arra, amit az elmúlt 10 év alatt alkotott. A közös nagy család maga előtt látja, hogyan fejlődött megyénkben az épitőmunkás élete. Jó ér- . zés, visszagondolni arra, hogy. a letűnt úri osztály kizsákr mányolását hogy váltotta fel a szabad élet. örül az építő munkás, hogy a nehéz fizikai munkáját felváltották a gé­pek. Csak kitekintünk az ablakon, látjuk a hatalmas to- rónydarut, szállítószalagot, habarcskeverőt, kompresszo- . rakat. Hány családapa mutatja büszkén ■ a gyermekeinek azokat az alkotásokat, amelyeket ők gyártottak. Hány asz- Udos, festő mutat büszkén és elégedettem, hogy ezeket a remekműveket mi építettük, a mi üzemeink, gyáraink készítették. Legyenek is.büszkék alkotásaikra, eredményeikre, mert nemcsak, az ország, hanem az egész világ elismeri a ma- gyar^porcelán,<bútor -kiválóságát, valamint az épitő-szerelá- ipari vállalataink munkáját, . ' ; ,'■}'■ V Az építők napján sző esik majd a múlt szomorú-emlé­kéiről is. Emlékezzünk csak a felszabadulás előtti, időre, amikor a megyénkben élő építőmunkások júniusban már azt mondogatták, vajon meddig lesz még munkáik', mikor kapjuk meg a könyvei, hány hónapig leszünk munka nét- ;■kid, mi lesz a családdal, mit eszünk egészrtélen,, ki fgg: ránk gondolni? Az akkori nagyvállalkozó nem sokat törő­dött az építők helyzetével. A nagyvállalkozó csak a saját érdekéit tartotta szem előtt, nem • törődött a munkanélküli építőkkel, akiknek gyakran nyomortanyákan- kellett 'siny- rlödniök.' ■■ ■' fi • r | J ■/' Hol.voltak ókkor a munkásszállásokt. A -fészerekbe^, a? istállókban. Hol volt az ebédlő? A habarcsosládán -ülve kellett élfogaysztani a hazulról hozott élelmet. Most nincs erre gondunk. ’ Az építők napján a munkabiztonságot, a szép jelent és a ragyogó jövőt ünnepeljük. Nem kell többé félnünk a munkanélküliségtől, a nyomortól, megszűntek a nyomor- tanyák. Van munkásszállás, a dolgozók otthon érzik magu­kat. Tiszta ebédlőjük van. Letűnt a-régi.rend. Itt most már a mi kezünk épít, ez az ország a mi országunk. Igen, itt most már a mi kezünk épít, mi építünk laká­sokat, iskolákat, olyan lakótelepeket, mint Meszes, Uj- mecsekalja, Petőfi utca, Kolozsvár utca, Komló. Kültúr- otthonok, bölcsődék, orvosi rendelők, egészségügyi intézmé­nyek sokasága épül‘megyénkben.,..-, , . • A tat kezünk alkotja azokat a bútorokat, porcelán- és üvegcsgdákat, amelyekkel a dolgozók otthonait tesszük me­leg, családi fészekké; hdgy gyermekeink örökre elfeledjék a nyomort, a nélkülözés sötét emlékét. Az építők napján, amikor számadást készítünk, honnan, milyen mélységből küzdöttük fel magunkat idáig, tegyünk hitvallást a béke ügye mellett és fogadjuk meg. hogy útját altjuk a háborús uszitóknak, nem engedjük, fiogy még- cgyszer ellenforradalom legyen 'Magyarországon és nem engedjük lerombolni azt a sok szépet, amelyet az eltelt évek során alkottunk, mert a mi elemünk a teremtő béke. Fogadjuk meg az építők napján, továbbra is emeljük a termelés minőségét, végre hajtjuk pártunk határozatát, tovább szépítjük és építjük országunkat, a dolgozók nyu­godt életét és biztonságát. ÉPÍTŐK szakszervezete BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA aJí épít&het Az épülő pécsi erőmű Politikai fő vonalunk lényege a szocialista társadalom építésének folytatása Kádár János elvtárs besséde A Hazafias Népfront Országos Tanácsa pénteken ülést tartott, amelyen Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának el­nöke . és Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott be­számolót. A. beszámolókat követő vitában Sziveri Kálmán, a mágocsi termelőszövetkezet elnöke, Varga Béla, nagykanizsai pedagógus, a Zala megyei népfrontbizottság elnöke, Z. Nagy Ferenc, Nagy József né, a Goldberger Textilművek igazgatója és Palkó Sándor, a Bara­nya megyei tanács elnökének felszólalása után Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke emelkedett ( szólásra. Kádár János bevezetőben a párt és a nép előtt álló köz­ponti feladatokról beszélt: A ’ Központi ‘Bizottság már­ciusi határozatában foglaltuk össze és hoztuk nyilvánosságra idei főfeladatainkat. Elhatároz­tuk:' ajánljuk a , dolgozó nép-' nék,’ hogy néhány döntő terüle­ten már az .idén. érjük el a hároméves terv végére kitű­zött célunkat Ez természetesen nem azt je­lenti, hogy a hároméves .ter­vet két év alatt maradéktala­nul teljesítsük, dé néhány igen fontos területen azt is jelenti. — Íme az egyik köz­ponti feladat — a másik: a termelőszövetkezetek meg­szilárdítása, a tavaszig elért eredmények megerősítése. Mindez a szocializmus alapjai­nak, rendszerünknek, álla­munknak további erősítését is jelenti, de azt is, hogy ebben az -évben - javíthatjuk a dolgo­zók életszínvonalát, .pontosab­ban: részben növeljük az élet- színvonalat, részben megte­remtjük a feltételét, hogy az év eredményes lezárása után az életszínvonal terén is kicsit komolyabban előremehessünk. ftsszelogással megvalósulnak terveink ;» Megmondom őszintén, az 'á kifejezés: ajánljuk, nem vélet­lenül került a határozatba. Ez­zel is érzékeltetni akartuk, hogy nem csupán a Központi Bi­zottságon, nem is egyedül a párton múlik e célok meg­valósítása. A dolgozó töme­geken múlik! Ha elfogadják ajánlásunkat — és a jelek szerint elfogadják — és becsülettel, helyt is állnak, akikor valóra válik közös cé­lunk. Meggyőződésem, hogy minden gondolkodó ember na­gyon jól tudja; a Központi Bi­zottság márciusi határozatában foglaltak nem valamiféle szűk pártérdeket szolgálnak, hanem — a szó szoros értelmében — az egész nép érdekeit, népünk nemzeti céljait. És jól szolgál­ják. Ezért ajánlottuk népünk­nek. A Központi Bizottság bí­zik abban, hogy összefogással megvalósulnak, terveink. Ne feledjük azonban, hogy ajánlá­sunk az első negyedév utolsó hónapjaiban hangzott el. Utá­na gyorsan végé volt az első negyedévnek. Ezt tudják — tulajdonképpen tehát három­negyed év alatt kell elérnünk mindáz’t', • ammei.'nekigyürköz­■tünfc."1 ‘ ‘ ’A Hazafiás Népfront — fóly.- tatta Kádár János — olyasfajta mozgalom, ahol elég jelentős tényező a paraszti gondolko­dásmód. Ezért nagyon kérjük, gondoljanak arra, hogy az álla­munk közterheit a felszabadu­lás óta döntően az ipari mun­kásság viseli. És most nézzék meg márciu­si határozatunkat! Mi azt ja­vasoljuk ' és ajánljuk, hogy az ipari munkásság teljesítse túl a tervet, adjon több iparcikket, ahol az kell, csökkentse az ön­költséget, javítsa a termelé­kenységet is. Ezek a feladatok évről évve nehezebbek lesznek, mert amikor nagy a lazaság és alacsony a termelékenység, akkor könnyebb javítani a ter­melékenységet, vagy túlteljesí­teni a tervet. Az idén ez nehe­zebb feladat lesz. A mezőgazdaságtól viszont csak azt várjuk, hogy telje­sítse tervét. Ez óriási különbség. A mun­kásság még ebben az évben lé nagyobb terhet vállal ma­gára, ezért is kérünk meg­becsülést a munkásoknak a paraszti tömegek, s az értel- mise'giék ' f észéről. . | • MünkásOsztályünk’ olyan fél- adatok megoldásáért ■■ küzd, amelyek az egész nép, az egész nemzet javát szolgálják.É ' Nekünk, kommunistáknak ezért van erkölcsi alapunk kér­ni, hogy az egész nép a pár törik ívüliek is, tegyenek meg mindent nagy céljaink meg­valósításáért. A munka ered ményét sem úgy fogják elosz­tani, hogy abból csak a kom­(Folytatás az 5. oldalon.) Máza és ill-as akna teljesítene féléves tervét A Komiéi Szénbányászati Tröszt igazgatósága közli, hogy a tröszt mázai bányaüzeme szombaton délben teljesítette első félévi termelési tervét. A mázai bányászok a féléves ter­vükön felül még 2560 tonna szenet termelnek. Szombaton este ugyancsak teljesítette első féléves termelési tervét a IH-as akna is. A III-as aknai bányá­szok a féléves tervükön felül még 7705 tonna szenet akarnak termelni, hogy a pártkongresz- szus tiszteletére tett vállalásu­kat maradéktalanul teljesítsék* 12 szovjet aratógép érkezik Baranyába A Szovjetunió sok új gé­pet küld Magyarországra és a legközelebb érkező szállít­mány között már aratógép is lesz. Mint a gépállomások me­gyei igazgatóságán közölték: ebből a szállítmányból a bara­nyai gépállomások 12 aralógé- pet kapnak. 61 négytalálntm A.. lottó 25.. játékhetére; be­érkezett 4 073 209,szelvény, öt találatos nem volt. Négy talá­latot 61 fogadó ért el, egyen­ként 50 080 forint a nyereség, a háromtalálatos szelvények száma 4 200, egyenként 363,75 forint nyereménnyel, két talá­latot 106 218 fogadó ért el, a nyeremény egyenként 14 fo­rint 40 fillér* Július 13-án folytatják a külügyminiszteri értekezletet Genf (MTI). A genfi kül­ügyminiszteri értekezleten résztvevő delegációk vezetői­nek helyettesei szombaton dél előtt 10 órakor összeültek, hogy közös közleményt fo­galmazzanak meg. Nem sok­kal később sói- került a Nem­zetek Palotájában a külügy­miniszterek hivatalos ülésére. HELYETT mÄKTÖR Gyönyörű pár tova volt Matovics Istvánnak az őszön. Szemre való, nagy­testű jószágok, az ekét meg úgy vitték, mint a pelyhet. Nem kellett azoknak ostor vagy biztatás soha. Ha egy évvel ezelőtt valaki azt mond­ta volna Matovics Istvánnak, hogy ugyan ne ajnározd annyira őket, hisz úgyis túladsz -te rajtuk hamarosan, hát csak a szemébe nevetett volna az ille­tőnek. Méghogy ő megváljon 'lovaitól? Aztán nem, telt bele pár hónap ®s megtörtént. Azokban a napokban gyor­san peregtek az események Alsószent- mart ónban. Ä falu gazdái sorra bevit­ték , lovaikat a tsz-be. Igaz, legtöbb­jük fogatos lett és,nem vált meg saját lovától. De 6? Őt már az első nap bri­gádvezetőnek választották,. mondván, jó gazda «ott, amióta csak isme­rik.' A lovait meg más vette gondozásba, más etette, más fogta a kocsi elé. Nem mentegetőzni akar, de igazán nem volt arra ideje, hogy szivére vegye a dolgot. Most már harminc pár lovat1 kellett irányítania, munkába állítani nap-nap után. Reggeltől estig menni, szervezni, ellenőrizni. Lassan teljesen kimént a fejéből az egész lóhistória. Pár hete azután megint foglalkoztat­ni kezdte őt a ló-ügy. De most már egészen más szempontból. Kezdett rá­jönni, hogy terhére van ez a sok ló1 Igenis a terhére. Mindenütt beléjüt botlik,. egyik probléma a másik utár merül fel a lovalc miatt. Allgt-összevonáskor nyolc istállóba helyezték el az 54 lovat, mást nem te­hettek, mert nagyobb istálló nem akad: a faluban. Nyolc istálló; nyolc gondozó' nyolc éjjeliőr. Ez bizony költséges mu­latság. Nem beszélve arról, hogy a ta­karmányt is nyolcféle .kell mindig szét­aprózni a falu különböző részeibe. A tsz elnökének meg a tagságnak is fel­tűnt, hogy ez így nagyon áldatlan álla­pot. És az egyik közgyűlésen azután egybehangzó volt a vélemény: sok a ló, cl kell adni őket. Tíz pár ló árán már kapnak egy trak­tort, a többi árán megveszik a munka­gépeket. Őszre összegyűlik a pénz, s a tavasziak alá már saját Zetorral szán­knak. * • Ez lett hát a lovak sorsa Alsószent- •nártonban. Es Matovics Istvánnak sem •szorul már össze a torka ha sárgáira tekint. Mert így van ez mindennel, ami elavult, ami régi, annak mennie kell,, ha helyébe újat és jobbat teremthetünk. Az ülésen Gromiko elnökölt. Kijelentette, hogy a konferen­cia résztvevői között lefolyt eszmecsere eredményeként ja­vaslat hangzott el az értekez­let munkájának megszakításá­ra. Az értekezlet résztvevői arra a megállapodásra jutottak, hogy a konferencia július 13- án folytatja1 munkáját A szombat délelőtti ülésen hozott határozat értelmében a legközelebbi ülést július 13-án délután 15! óra , 30 perckor tart jak. Az értekezlet résztvevői erre vonatkozólag közös köz­leményt fogadtak el. A közle-' mény a következőképpen hang zik: . , ­— A május 11-én kezdődött genfi' külügyminiszteri érte­kezleten széleskörű eszmecse­re folyt az értekezlet résztve­vői között a napirendben sze­replő kérdésekről. A külügy­miniszterek úgy vélik, hogy még további megbeszélések és tárgyalások szükségesek. Ép­pen ezért megállapodtak ab­ban, hogy az üléseket elnapol­ják és 1959. július 13-án foly­tatják a konferencia munkáját Genfben. Gromiko az értekezlet részt­vevői nevében köszönetét mon dott a svájci kormánynak és a genfi hatóságoknak a tanács kozások munkájának elősegí­téséért, rhegemlékezett az ér­tekezlet technikai személyze­tének jó munkájáról, majd bezárta az ülést. Hétfőtől gyors apadás várható a Dunán A Vízügyi Főigazgatóság szombat délelőtti tájékoztatá­sa szerint az utóbbi 92 órában az osztrák vízgyűjtő területen egyáltalán nem volt eső, 6 a bajor vízgyűjtő területen is mindössze 10 milliméteres csa padék hullott A következő napok kilátá­sai egyébként kedvezőek. * A Puna' felső szakaszán apad. s csökken a mellékfolyók víz­magassága is. A Duna fővá­rosi szakaszán már hétfőn megkezdődik az apadás, s, ha az időjárás nem változik, ■ a víz másutt is hamarosan vssa- szahúzódik medrébe.

Next

/
Thumbnails
Contents