Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-20 / 143. szám

2 1959. JÜNIUS *0. NAPLŐ Magasabbra kell emelni a politikai és gazdasági vezetés színvonalát A párt- és a gazdasági munka néhány tapasztalata a Pécsi Szénbányászati Trösztnél n, A pécsi városi párt-végre­hajtó bizottság megvizsgálta a t-'écsi Szénbányászati Tröszt­nél a szakszervezetek és a KISZ munkáját is. Megállapí­totta: a . KISZ tevékenysége mind a politikai munka, mind a termelés területén jónak mondható. A bányaüzemek KISZ-szervezetei sokat törőd­nek a KlSZ-tagok politikai ne­velésével, jobb munkára, a szo­cialista munkaversenyben való részvételre ösztönzik őket. Az üzemi KISZ-szervezeték ható­köre azonban csak- a fiatalok egy részére terjed ki, a fiata­lok többségét még nem sike­rült soraikba áUítaniok. A fia­talok számához viszonyítva különösen kevés a KISZ-tag a szabolcsi István-aknán, de ke­vés a többi kerületben is. S ez nem jól van így. A bányaüze­mek KISZ-szervezeteinek és pártszervezeteinek is sokkal hatékonyabb munkát kell vé­gezniük a fiatalok között, ha azt akarják, hogy a KlSZ-szer- vezetek befolyása növekedjék . s minél több bányászíiatal — s elsősorban földalatti munkát végző bányászfiatal — lépjen a soraikba. Ennek minden le­hetősége adva van, csak fog­lalkozni kell vel ük, II bányaüzemek szakszervezeti bizottságai eredményesen kezdtek hozzá a Központi Bizottság már­ciusi határozatában megje­lölt feladatok végrehajtásá­hoz, a szocialista munkaver­seny széleskörű kibontakoz­tatásához, A szakszervezeteknek is je­lentős része volt abban, hogy a pécsi bányászok az elsők kö­zött ígérték meg: 4 százalék­kal túlteljesítik a termelési r tervüket, javítják a minőséget, . 2,5 százalékkal csökkentik a termelési költségeket s 5 szá­zalékkal emelik a teljesítmé­nyeket. Részük volt abban is, hogy a pécsi bányákban már több mint negyven brigád küzd a szocialista munikabrigád cím elnyeréséért, az ezzel járó ma­gasabb követelmények megva­lósításáért. A Pécsi Szénbányászati Tröszt szakszervezeti bizottsá­gának és az üzemi bizottságok­nak a tevékenységéről el kell mondani azt is, hogy ez jelen­tős részében még mindig a szakszervezeti tagok számának növelésére, a tagdíj beszedésé­re, az üdültetés megszervezé­sére, stb. irányul. A szervezett munkások politikai nevelése háttérbe szorult s a pécsi bá­nyák szakszervezeti mozgalma eljutott oda, hogy a szakszer­vezeti vezetés jelenlegi rend­szere nem képes a szakszerve­zeti tagok hatalmas tömegét megfelelően irányítani, vezet­ni, mozgósítani. Ebből is ered többek között, hogy a szakszer­vezetek tevékenységében a szervezett munkásoknak csak egy része vesz részt s a többi lényegében csak tagdíjat fizet. A szakszervezeti munkában is sok gondot okoz, hogy a szak- szervezeti • tagoknak egy része vidékről jár be az üzembe s így nem, vagy csak ritkán nyí­lik módjuk arra, hogy érvé­nyesítsék .jogaikat, szakszerve­zeti életet éijenakL Ezen mielőbb változtatni kell. Helyes és továbbfejlesztendő a tröszt szakszervezeti bi­zottságának az a kezdemé­nyezése, hogy a szakszerve­zeti taggyűléseket időnként azokban a községekben és falvakban kell megtartani, ahol a vidékről bejáró bányászok zöme lakik. A vasasi üzemi bizottság ál­tal Hímesházán, Hosszúhetény- ben megtartott szakszervezeti napokon bebizonyosodott, hogy a bányászok, ha módjuk nyílik rá, szívesen részt vesznek a szakszervezeti életben, érdek­lődnek a .szalfazervezeti, az üzemi, a politikai kérdések iránt. Ezeken a taggyűléseken például olyanok is elmondot­ták véleményüket, akik eddig még soha nem hallatták han­gúkat. Kiderült, hogy bár vi­déken laknak, részt kérnek ők is a . szakszervezet, az üzem életének irányításából. A vizsgálat során kiderült az is, hogy egyes szakszerve­zeti vezetők és a szakszerve­zeti tagok közötti kapcsolat nem kielégítő, a szakszerveze­tek vezetői keveset tartózkod­nak a munkások között, nem ismerik eléggé a munkások gondjait, problémáit. Ebből is okulni kell. Általában megfe­lelő a szakszervezeti, a párt és a gazdasági vezetők kapcsola­ta, sőt egyes helyeken „túl jó” is, a szent békesség elve érvé­nyesül. Pedig nem akkor jó a vezetők kö­zötti kapcsolat, ha elnézik egymás hibáit, hanem akkor, ha azokat egymás szemébe mondják, ha segítenek azok kijavításában. Nem árt, sőt szükséges, hogy a szakszervezet is ellenőrizze, hogyan dolgozik, mit tesz a szakmai vezetés, mert ez is hozzátartozik a dolgozók érdek védelméhez. S az üzemi szak- szervezeteknek, de a gazdasági vezetőknek is sokkal lelkiis­meretesebben kell törődniök a dolgozók ügyes-bajos dolgai­val, bejelentéseinek sorsával, mert e téren még rengeteg hi­ba van. Példák bizonyítják, hogy gyakran érvényesül még a bürokratikus szemlélet, van még lélektelen ügyintézés, em­bertelen bánásmód, A pécsi bányák szakszerve­zeti bizottságainak, aktivál­nak sok-sok tennivalója len­ne még a munkavédelem terén is. A bányaüzemekben még mindig elég sok a gondatlan­ságból, felelőtlenségből, a’ biz­tonsági szabályok megsértésé­ből származó baleset s a szak- szervezetek tagjai, vezetői el­tűrik, hogy egyesek veszélyez­tetik saját és mások testi ép­ségét, egészségét: Szükséges­nek látszik, hogy a szakszer­vezet gondosabban megvizsgál­ja, mi az oka a baleseteknek, hogyan lehetne a még meglévő munkavédelmi hiányosságokat kijavítani. A szakszervezeti munka megjavításának fontos feltéte­le az is, hogy a szakszervezeti vezetőszervek rendszeresen tartsanak üb-üléseket és a tár­gyalásra kerülő kérdéseket gondosan készítsék elő. A jö­vőben többet kell várni a szak- szervezeti- reszortfelelősöktől is, s éppen ezért helyes, ha rendszeresen beszámoltatják őket munkájúkról. A pécsi vá­rosi pártbizottság javasolja a pécsi tröszt és a bányaüzemek szakszervezeti bizottságainak: nagyon gondosan, kellő ala­possággal dolgozzák ki a szakszervezeti munka meg­javítása céljából szükséges teendőket, törődjenek a jö­vőben jobban a szervezett munkások politikai nevelésé­vel s esetleg a szakszerve­zeti vezetőszervek decentra­lizálásával tegyék szorosab­bá, elevenebbé a szakszerve­zeti vezetők é$ a szakszer­vezeti tagok közötti kapcso­latot. Részben rájuk vár az a fel­adat is, hogy elevenebbé, széle­sebb körűvé tegyék a szocia­lista munkaversenyt, a szocia­lista brigád cím elnyeréséért folyó küzdelmet, színesebbé, ösztönzőbbé a munka verseny nyilvánosságát, A munkaverseny eredményeinek ismertetése, népszerűsítése a pécsi bánya­üzemekben nagyon egysíkú, sablonos, nem kelti fel megfe­lelően a bányászok érdeklődé­sét. Az üzemi szakszervezetek­nek azon kívül, hogy a terme­lési tanácskozásokon ismerte­tik a legjobb eredményeket s a kiváló dolgozó oklevélre, jel­vényre javasolják azokat, akik megérdemlik, más eszközöket, lehetőségeket is igénybe kell venniök, rendszeresebbé, hatá­sosabbá kell tenniök a szocia­lista rmunkaverseny élenjárói­nak népszerűsítését. A szakszervezetekre tehát nagy és sokrétű feladatok megoldása vár. A most meg­választott szakszervezeti veze­tők irányításával és az. üzemi tanácsok tagjainak részvételé­vel azonban a pécsi bánya­üzemek . szervezett munkásai képesek arra, hogy a Központi Bizottság márciusi határoza­tából rájuk háruló feladatokat sikerrel megoldják. H I R K Állami kaiapssalon nyílt Pécsett Szerdán reggel új üzlettel gazdagodott Pécsett -az állami, kereskedelem: A Pécsi Ruhá­zati Bolt megnyitotta a Kos­suth Lajos utcában kalapsza­lonját. A hírt nagy örömmel fogad­ták a városban. A megnyitás utáni első árakban sokan jár­tak a boltban, s délelőtt tíz óráig nyolc kalappal lett sze­gényebb az itt felhalmozott dús készlet. Az új üzlet megnyitásával megszüntethető Pécsett a ka­lapok körüli spekuláció. Eddig sokaknak jelentett gazdag ke­reseti lehetőséget az a tény, hogy Pécsett százszázalékos felárral is eladhatták a Pesten összevásárolt és esetleg átala­kított kalapokat. A tervek szerint szeptember­re már a kalapjavítást és az alakítást is bevezetik az új ál­lami boltban. Egyelőre örülünk a megnyitásnak és annak, hogy a Ruházati Bolt szerző­dést kötött a budapesti kalap­készítő ktsz-szel állandó szállí­tásokra. — HANGLEMEZTARTÖK érkeztek Pécsre. A normál, mikró és művészlemezek táro­lására alkalmas lemeztartókat a PIÉRT hozza forgalomba. — GYÉKÉNYPAPUCSOKAT készített és árusított engedély nélkül Hagyó Istvánná Jó­zsef Attila utca 28. szám alatti lakos. Hagyó Istvánnét sza­bálysértésért felelősségre von­ták, — TERMELŐI igazolvány nélkül árusított a nyugati vá­rosrész piacán Peßzt Ferencné Mecsekalja, Zombor utca 33. szám alatti lakos. Szabálysér­tési eljárást indítottak ellene és 100 forinttal megbírságol­ták. — ELEKTROMOS fűtésű festékbeégető kemencét építet­tek önköltségcsökkentő beruhá zásból a Porcelángyárban. Az új kemence segítségével a háztar­tási színes edényáruk arányát jelentősen növelhetik. Eddig az előállított háztartási porcelán­termékek ötven százalékát fe­héren hozták forgalomba és csak .50 százalékát festették. A jövőben 25 százalékra csök­kentik a fehéráruk mennyisé-, gét, a színesáruk javára. — BALATONKENESÉRŐL általános iskolások érkeztek Pécsre. Tegnap érkeztek meg városunkba ae egyik fővárosi általános iskola tanulói is, hogy megismerkedhessenek a környékkel, Talpraesett udvarias fiúk Édesanyám a pénteki nagy zápor végén éthordóval a kezében igyekezett hazafelé a József Attila utcán. A Hullám fürdő mel­letti kis vízér ek­korra már rohanó patakká duzzadt és a betonhidait is el­árasztotta. Míg édes anyám arra várt, hogy a víz kissé aipadjan, a fürdőből 10—12 év körüli kis fiúk jöttek ki. Édes anyám, akinek négy unokája van, megsajnálta őket, hogy befizették az 1.10 forintot és most nem fürödhet­nek, mert jött az eső. Elbeszélgettek s így szóba került, hogyan juthatna át édesanyám a nagy vizen. Az égyik kisfiú gondolt egy nagyot ég egy éppen arra haladó személyau­tót feltartott karral megállított. Oda­ment a gépkocsive­zetőhöz: — Bácsi kérem, szíveskedjék átvin­ni a nénit a másik oldalra.- Nem tud átmenni a vizen. A gépkocsivezető azonnal kinyitotta az autó ajtaját, fel­vette édesanyámat és hazavitte, Nem volt világ­rengető ’ esemény. De ha a felnőttek mindig hasonlóak lennének ezekhez a bátor, talpraesett, udvarias fiúkhoz, napsugarasabb len­ne az élet. Verbőcziné — ÚJJÁALAKÍTOTTAK az Éva cukrászdát, mely pénteken már ismét nyitva tartott. Az amerikai boltokban megje­lent egy fajta szintetikus alkohol, melynek jelzése egy G. betű. Sa­játossága, • hogy elmulasztja a valódi alkohol káros hatását. — ÚJABB vagon hordót ka­pott a Német Demokratikus Köztársaságból a Borforgalmi Vállalat. — ENGEDÉLY nélkül akar­ta átlépni a magyar—jugoszláv határt Sólymos István 24 éves, büntetett előéletű hosszúheté- nyi lakos, de a határőrség eb­ben megakadályozta. A járás- bíróság tiltott határátlépés bűntettének kísérlete mialt egyévi börtönre ítélte, egyes jogok gyakorlásától kétévre eltiltotta. Az ítélet jogierős. Lawauld francia ejtőernyőskép- ző tiszthelyettesnek páratlan és veszedelmes kalandja volt. Ami­kor kiugrott a repülőgépből, ejtő­ernyője fennakadt a gépen. Fél­órán keresztül lógott így a to­vábbhaladó repülőgépről szédítő magasságban ejtőernyőjénél fog­va, amely- bármelyik pillanatban elszakadhatott volna. Szerencsé­iére társainak sikerült kiszabadí­tani a veszedelmes- helyzetből és az ejtőernyős-sértetlen maradt. Időjárás jelen (és Várható Időjárás .szombat estig: felhőátvonulások, ma több helyen, holnap kevesebb helyen záporéin, zivatar. Mérsékelt, a zivatarok idején megélénkülő nyugati, észak- nyugati szél. A meleg idő tovább tart. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet 13—18, legma­gasabb nappali hőmérséklet szom­baton 24—27 fok között. Távolabbi kilátások: melég Idő. Qle szólj szóim, item jaj (fejein Babélla elvtárs, a vállalat igazgatója így válaszolt: — A művezetőnek előnyére válik, ha minél többet tud ter­meltetni, Kropp Józsefné és örfi Gáspár jó viszonyban van­nak és talán emiatt nem ve­szik olyan szigorúan a minő­séget. — Feltehető-e, hogy valami­féle összejátszásról van szó? Indult-e vizsgálat azért, hogy Kroppné műszakjában selej- tet engednek át a „népszerű­ség" kedvéért. — Szúrópróbát tartottunk, de ilyesmiről nem tudtunk meggyőződni. Kropp Józsefné így vála­szol: — A Bátorka-féle műszak­ban még több minőségileg ki­fogásolható lapot találták, mint nálunk. Mi nem eresz­tünk át selejtet. Nálunk azért kereshetnek többet • az asszo­nyok, mert erősebb a műszak, azaz jobban dolgoznak. A De- zső-féle műszakban állandóan vándorolnák a munkások, ná­lunk nem. ■ Dezső Zoltán művezetőt kér­dezem, miért nagyobb nála a munkásivándorlás? — Nem tudom. Valószínű­leg azért, mert nehéz a mun­ka. Bátorka György az én meósom szigorú ember, nem enged át rossz minőségű mun­kát. Ez a vállalat érdeke is. Kropp Jőzsefné: — Bátorka György magatar­tása nem mindig megfelelő. Sokszor félvállról beszél a dolgozókkal és éles hangon, örfi Gáspár p>edig szépen meg magyarázza, hogy nézze kar­társnő, ez emiatt és emiatt nem jó, szeretném, ha kijaví­taná. Természetes, hogy a dol­gozók szívesebben hallgatnak rá. Babel la elvtársnak, a vállalat igazgatójának ml a véleménye erről? — Tudok a problémáról, foglalkoztunk is vele. A meó- sok között különbség van és a dolgozók jogosan kifogásol­ják, ha nem egyöntetű az el­bírálás, A népgazdaság érdeke viszont megkívánja, hogy tart­suk a minőséget, sőt az is,, hogy fokozatosan javítsuk. A következőkben is szúrópróbá­kat fogunk tartani és ellen­őrizzük, hogy ’ ne legyen „csúsztatás“ egyik műszakban sem. — Ez a probléma mikor ve­tődött fel? — Régóta fennáll. Valószí­nűnek látszik, hogy személy­cserékkel kell megoldanom. — Mit gondot, a dolgozók' miért nem merik nevüket nyil­vánosságra hozni?. Miért fél­nek az elbocsátástól? — kér­dezem Kropp Józsefnét, aki öt évig a vállalat személyzeti vezetője volt, tehát ismerős már itt, azelőtt p>edig maga is kétkezi munkás lévén, közel áll a dolgozó asszonyokhoz. — Nézze elvtárs, ha őszinte akarok lenni, elmondhatnám, hogy itt még mindig vannak személyi torzsalkodások. Már három felülvizsgálat volt, s én beleuntam a civódásokba. Ne szólj szám, nem fáj fejem! Lám, milyen mélyre nyúl­nak a gyökerek! Egyik meós a másikkal, munkások a ve­zetőkkel, asszonyok a meós- sal nem értik meg egymást s akaratlanul is táp>ot adnak az egyenetlenségnek, széthúzás­nak. A géptek mellett titokban elsuttogott vélemények hal­latszanak, nevek -ködösödnek, személyi intrika folyik: Köz- ban a vállalat munkáslétszí- mának 25 százaléka vándorol és az áprilisi terv 84 százalé­kos, a májusi 94,2: A költség­szint túllépés április hónap­ban 2 százalékos volt. Kinek jó ez? ­Babella elvtárs,' a vállalat igazgatója szívvel-lélekkel harcol a tervek teljesítéséért, a vállalat előbbrevitéléért. Kropp Jőzsefné, a' munkás­asszonyból lett ■ művezető ugyancsak ezért háröol. De többségükben' a munkások művezetők ds így vélekednek; jót akarnak.; A vállalat tízéves fennállása, óta nagyon sokat fejlődött. Itt fekszik előttem egy írás, mely­ből világosan kitűnik, hogy állóeszköz-állományuk 1951- ben 736 ezer forint értékű volt, most p>edig csaknem 20 millió. Az eltelt időben terme­lésüket megnyolcszorozták, az egy főre eső termelési érték 1951-es 100 százalékához vi­szonyítva 315 százalék. A má­sodik ötéves terv, az építő­anyagipar fejlődése mind na­gyobb és nagyobb követelmé­nyeket ró a vállalatra. Uj épü­letek emelkednek a magasba, új gép>ek várják beállításukat, hogy majd megkönnyítsék a nehéz fizikai munkát. ■ Mégis olyan problémákkal bajlódnak, mint ez a MEÖ3- ügy, ami p>edig nem lenne szabad, hogy gondot okozzon. Váltogassák egymást a meó- sok, hol az egyik, ahol a má- sdklegyen az első műszakban. Kétféle ellenőrzés nem. lehet egy .vállalaton belül. Szerve­zéssel ez megoldható. A ■ titokban elhangzó véleményeket p*djg váltsa fel egymás munkájának.. nyílt, elvtársias bírálata a szemtől- szembe álláspont! Probléma beikül persze nincs élet! De a jó vezetésnek éppen abban van ereje, hogy mindig bát­rán' szembenéz a.nehé^áeek- kel--elfogadja a segítő- bírá-* latot, s eszerint cselekszik. •Szfits 1st via Igen. a panasz jogosáéit és a probléma mögött még na­gyobb hiányosság is mutatko­zik, mint a két MEÖS közötti különbség. Miért? Nézzük először a miunkaát- vétel körülményeit! A Pécsi Cementáruipari Vállalat mű­kőüzemében két műszak dol­gozik. Az egyik Dezső Zoltán művezető irányításával s a hozzá beosztott Bátorka György MEÖS-sál. Ebben a műszakban az asszonyok pa­nasza szerint kevesebbet le­het keresni, mint a másikban. Fennáll-e ez az állítás, keve­sebb-e a kereset? Ambrus De- zsőnét, aki a bérasztályon dol­gozik és az MSZMP alapszer­vezet titkára, kértük fel vá­laszadásra. — Az eddigi számítások sze­rint ez a műszak 60—80 fo­rinttal kevesebbet keres, mint a másik. Mutassuk be a másik mű­szakot is! Ennek művezetője Kropp Józsefné, aki egyben : a vállalat üzemi bizottságának elnöke is. MEÖS-a pedig örfi Gáspár. Ebben a műszakban többet keresnék’ a ’ dolgozók. Mi okból? minap a j-ecsi temenuru ipán vouaiauoi tooD no Kereste fel szerkesztőségünket s pana szólták, hogy a munkaátvételek körül kivételezések történnek. Az egyik műszakban dolgozók többet keresnek, mint a másik ban, mert az egyik MEOS (Bátor­ka György) túl szigorú, a másl k (örfi Gáspár) túl gyenge. Pana­szukkal már többfelé fordultak, azonban sérelmük mindmáig or­voslás nélkül maradt. A Ceme ntáruipari Vállalat dolgozói azt is kérték, hogy nevüket ne hozzu k nyilvánosságra, mert akkor el­bocsátják őket. Kérésüknek ele get tettünk és a helyszínen vizs­gáltuk meg a felvetett hiányos Ságokat. Jogos volt-e a dolgozók panasza, helytálló problémát vetéttek-e fel?

Next

/
Thumbnails
Contents