Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-20 / 143. szám

1959. JŰNIUS 29,

N A'P L ö

3

Ma és holnap:

rádió-, televízió- és játék- kiállítás Mohácson

A Baranya megyei Kiskereskedelmi Vállalat, a Mohácsi Vendéglátó Vállalat a, mohácsi KISZ-bizottsággal és a Baranya megyei kisipari termelőszövetkezetekkel közösen rádió-, televízió- és játékkiállítást rendez ma és holnap Mohácson. A kiállítás idején cuk rászati, fagylalt, és thunmix- bemutatót is tartanak, valamint ruhabemutatóval emelik a rendezvény fényét.

A ruhabemutatóra a megye kisipari termelőszövetkezetei hosszú időn át készültek. A pécsi Hámán Kató szövetkezet Színház téri részlegében halásznadrágokat, kivülkötő divatos blúzokat, vászonkomplé- kat, pongyolákat varrtak; A kisipari szövetkezeten kívül felvonulhatnak a ruhabemutatón, illetve a versenyen mindazok, akik a Baranya megyei Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban vásárolt anyagokból ké szítettek maguknak ruhát. A bíráló bizottság a három legszebb ruhát díjazza.

A bemutató és ruhaverseny után „Reklámbál” következik.

£ márciusi párthatározat a megvalósulás útján

Legyőzik a késmújelleget a Porcelángyárban

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának március 6-i határozata fontos feladatként jelölte meg üzemeink számára a termelés műszaki színvonalának emelését, mint a munka termelékenysége fokozásának legfontosabb módszerét. „Egész népgazdaságunk fejlődését csak ú&V tudjuk meggyorsítani, — mondja a határozat, — ha a műszaki fejlesztésben a meglévő hiányosságokat kiküszöbölve, jelentős lépést leszünk előre.“

A Pécsi Porcelángyárban is egyik legfontosabb tennivalóként jelentkezett a műszaki fejlesztés ügye és a párthatározat megjelenése óta igen sokat tettek annak érdekében, hogy levetkőzzék a legfontosabb cikkek gyártásánál a kéz műipari jelleget;

Gépesíteni, gépesíteni, gépesíteni! — ez a jelszó ma a gyárban, ha tervekről, vagy a gyár jövőjéről esik szó. A termelés gépesítése az agyag- és porcelániparban is igen előrehaladt az utóbbi években világszerte.

— Ha nem akarunk lemaradni, nekünk, is gépesítenünk kell. — mondja Gáli Tibor igazgató elvtáns. — így őrizhetjük csak mea a világpiacon elfoglalt előkelő helyünket és csak így maradhatunk versenyben az új cikkék termelése terén.

Ebben az évben már több új gép beszerzését irányozták elő és a következő években még nagyobb mértékben fokozzák a gépek munkába- állítását.

Jelen pillanatban négy csiszológép üzembehelyezése van már folyamatban; A négy gép közül egy a Szovjetunióból, kettő Csehszlovákiából érkezett, egy pedig a hazai ipar terméke. Ezeken a csúcsnélküli csiszolókon a híradástechnikai ipar részére készülő úgynevezett Remix csöveket esiBurgonyatermesztési ankét

a Pécsi Állami Gazdaságban

Péntekem egésznapos ankét és gyakorlati bemutató volt a járási főagremómu- sok, a burgonyatermesztő termelőszövetkezetek és szakcsoportok elnökei részvételével a Pécsi Állami Gazdaság gyulapusztai üzemegységében. Az ahké- tot a megyei tanács mezőgazdasági osztálya rendezte azzal a céllal, hogy az itt hallottak és látottak alapján a szövetkezetek minél jobb minőségű vetőburgonyát termeszthessenek. •

Banacs József, megyei főagronómus bevezetőben elmondotta: Ma már mintegy 15 000 holdon termelnek burgonyát Baranyában és a megye ettől az évtol kezdve teljesen önellátó lesz, a ■ vetőmagszükségletét is az itt termett burgonyából feded. De nemcsak a terület növekedett, nőtt a termés is. A felszabadulást megelőző tíz év statisztikája azt mutatja: a megye burgonya átlagtermése, holdsanként 44 mázsa volt; 1948—1956 közötti tíz év alatt ez az átlag 50 mázsára nőtt és külön érdekes: a termelőszövetkezetek átlagtermése burgonyáiból meghaladta holdanként a 67 mázsát. Ez a tény azt bizonyítja: a burgonya nagyüzemi termelésre alkalmas, sőt alkalmasabb, mint a kisparcellás termelésre. Ma már a burgonyatermesztés minden alapvető munkáját gépesíteni lehet, tehát nem nagy munkaintenzitást követelő növény és emellett nagy jövedelmet biztosít. A mágocsi Béke Tsz például a múlt évben 50 hold burgonyájáért közel egymillió forintot vágott zsebre és idén is legalább ennyire sizární- lanak;

Szó esett itt a burgonya kártevői, a vírusos megbetegedések elleni védekezésről és a helytelen termesztési' módszerek kiküszöböléséről is. Baranyában

ugyanis gyakori nézet az: elég, ha egyszer töltögetjük a burgonyát, méghozzá virágzáskor. így sokkal kevesebb lesz a burgonya, mintha háromszor töltögetnék. A kis gumók elvetését is helytelennek minősítették, mert ezek terjesztik a legjobban a betegséget és ezzel veszélyeztetik még a kis gumó elvetéséből származó kevesebb termést is. Sok szó esett a ritka vetésről — ez ugyanis mintegy 30—40 százalékos terméskiesést jelent — és a burgonyabogár elleni fokozottabb védekezésről;

A megjelentek elismeréssel szóltak a gazdaság bungonyái- járól annak ellenére, hogy a 110 holdból mindössze egy 32 holdas táblát látták, mert útközben eleredt az eső.

A hátralévő időt a gazdaság állatállományának a törzskönyvezett kocák és ezek malacainak meg tekintésével töltötték el. Érdekes volt megfigyelni: a termelőszövetkezetek elnökei mindjárt alkudoztak egyik vagy másik állatra. Voltak tsz-elnökök, akik mindjárt szerette^ volna megállapodná: 20—30 anyakoca eladásában. Két dolog azonban nehezen ment a fejükbe: az egyik az, hogy nem igen akarták elhinni a 92 anyakocától több mint ldlenc- száz malacot választottak le, a másik pedig az, hogy a gazdaságban több mint hetven fiatal, törzskönyvezett anyától származott kant kellett kivágni csak azért, mert a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda nem vette át, holott a megye termelő- szövetkezeted apaállat gonddal küzdenek;

szólják 0.05 milliméter pontos Sággal. Eddig az ilyen pontossággal készülő porceláncsövecskék nagy részét külföldről kellett beszerezni, — gép hiányában a magyar ipar nem tudta őket gyártani. Most, miután a gépeket rövidesen üzembehelyezik, minden remény megvan arra, hogy a negyedik negyedévben már ilyen csőfajtákból teljes mértékben kielgithetiík a híradás- technikai ipart, ezzel jelentős valutamegtakarítást is biztosítanak a népgazdaságnak.

A műszaki fejlesztés során a gyár sok támogatást kap a felettes szervektől, — mint a csiszológépek példája is igazolja, — biztosítanak külföldi gépeket is a gyár részére, stb. A műszaki fejlesztés során azonban hiba lenne, ha csupán arra várnának a gyár vezetői és műszakijai, hogy a felettes szervek gondoskodjanak az új gépek Pécsre küldéséről. Gyáron belül, ■— mondjuk így: házilag is igen sokat lehet termi a műszaki fejlesztés érdekében^

A gyár műszákijai igen jól felhasználják a helyi lehetőségéket is. A műszakiak egy cső portja Beke László főmérnök elvtárs és Hantos Károly műszaki osztályvezető vezetésével új gyártmányok gyártás: technológiáját kísérletezte ki. Az új gyártmányok gyártásához szükséges gépeket is a gyárban készítették el Misán- gyi és Bauer Mátyás elvtársik újításai alapján

Az új gépekkel eddig még nem gyártott és nem is használt, külföldön azonban jól be vált hosszú szigetelők gyártását lehet majd megkezdeni. A szóbanforgó szigetelők gyártás technológiájának a kikísérletezése már olyan szakaszban van, hogy remény van az új típusú szigetelők gyártásának a negyedik negyedévben való megindítására.

Természetesen nagyobb jelentőségű kezdeményezések mellett egy sor újítás is napvilágot látott a gyárban az elmúlt ‘ időszakban. Az újítások javarésze is a technika fejlesz tését célozza, és fontos határkövei az új technika megteremtésének.

Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy jó úton haladnák a porcelángyárban. A március 6-i párthatározat megszabta egyik fontos feladat — a műszaki fejlesztés — megvalósításával biztosítják a gyár további fejlődését, jövőjét.

táv-'':

f24)

Ezt mondta, és rágcsálta a étszersültet, mert katona ólt, és harcolnia kellett. S a idegben savanyú rozskenyér- zag áradt belőle, otthonias, Ékés illat- Bogacsov érezte, ogy mindazt, amit ennek a zálogosnak mondani akart, lem szükséges elmondani, iert hiszen ez az ember nem z ő parancsa miatt harcol, anern sokkal mélyebb és sze- íélyes okból.

_ Persze a kolhozban, az

mb

erek között, eléldegélnek ; megemberesednek — fűzte jválö gondolatait a katona. - De mégis ■ nehéz. Apa kell gyerekeknek. Nekem négy is an belőlük.

így áidogáltak, beszélgettek,

j.l’ßl'tßlc*

Valahol a közelben vas ka- arta a fagyott földet; Boga- 5öv odament. Siatal katona, asteg lábán kitaposott nemez sizma szélbarnítóttá arccal, íelvbőí élesen kivált fehér semöldöke, egy találattól be- mlott • löyészgödröt mélyített, bkjával kaparta a földet a mellvédre szórta, s közben fésültem fi«*!*». Nem zetett.

modiara dolgoaett,

hogy minden rendben legyen. Meg azért sem igyekezett, mert éjnek idején nagyon unalmas egymagában, tétlenül. Körülnézett, s fontolgatta, akad-e még valami munka, letaposta a földet, rajta hagyva csizmájának hatalmas nyomait, s ekkor megpillantotta a közelgő szakaszparancsnokot.

— Van tüzed, ’ hadnagy elvtárs? — kérdezte gyorsan, félve, hogy elmegy mellette, s levett a faiba vájt kis polcról egy félig elszívott cigarettát.

Bogacsov felkattintotta öngyújtóját, a harcos odaír aj olt, hogy rágyújtson. Hirtelen megragadta a hadnagy harját, munkától megizzadt, forró kezével:

— Hahód?

Alattuk a völgyben kacsa hápogott, halkan és bizonytalanul. Kisvártatva egy másik felelt rá. •.

— Már egy órája hápog. Vár, vár, aztán újrakezdi.

A legény szélcserzett arcából világos, bánatos gyermek- szem tekintett rá.

— Németek — mondta zordan Bogacsov, s ellenszenvet érzett ezzel az erős, egészséges és félénk fiúval szemben.

A katona mintha megérezte

volna ezt, felsóhajtott s megint odahajolt, hogy rágyújtson. Bogacsov egészen közelről látta, a fiú világ06szőke hajjal benőtt, élettől duzzadó, erős, vörös nyakát, s hirtelen arra gondolt, ki tudja, talán ezek az utolsó emberek, akiket lát. Hogy mi fog itt történni, azt csak ő és a többiek fogják tudni, rajtuk kivül senki más.

A holdfényben kékesen csillogó mező kihaltnak látszott, mintha egyetlen lélek sem volna a környéken. Éjszaka. Néma csönd... Csak a szél hordta a mellvédről a port és a hópelyheket, s a hó alól ki— meredező fűszálak hajladoztak. És minden út el volt vágva, s a csöndben, lenn a völgy ben, amelynek egyik oldalát a legtöbb holdsugár érte, gyülekeztek a németek.

Azelőtt, a háború előtt, Bogacsov mindig úgy érezte, hogy ezer évig fog élni. Nem sókat töprengett, így van-e, nem számolta a napokat, hiszen számtalan van még előtte. Emberekkel hozta össze a sors, aztán eltűntek emlékezetéből, annyian voltak körülötte! Más dolög a barát. A barátért semmi sem drága, akár az életét' is feláldozza érte! Bogacsov a fronton is legjobban a barátságban hitt;

De most nem évek voltak előtte, hanem órák, a német roham kezdetéig. S egész életét bele kell szorítania, ebbe a néhány órába;

A háború kezdetétől hány

ilyen magaslat volt már, ahol az emberek elvágva övéiktől, kitartottak az utolsó töltényig?

ök itt se nem jobbak, se nem rosszabbak a többinél. De mindenkinek csak egy élete vám.

S nem gondolva magára, 5n feláldozásának és az emberek, a körülötte lévő utolsó emberek iránti szeretetének fellángolásában megértette, hogy mi megy végbe ebben a fiúban, akit a kínzó, nyugtalanító várakozás szorongó érzése kerített hatalmába, megértette, mennyire egyedül érzi magát, fél, s mennyire igyekszik leküzdeni rémületét, hogy mások ne vegyék észre.

— Ne kínozd magad — mondta a fiúnak — kievické- lünk. — S magabiztosan elmosolyodott. — Voltunk már nagyobb kutyaszorítóban is. mégsem hagytuk ott a fogunkat. A legfontosabb, hogy kitartsunk reggelig.

S mindjárt elmesélte, hogy milyen kényes helyzetekbe ke rült a felderítőkkel, mégis itt van. Ebben a pillanatban Bogacsov maga is hitte, hogy.valahogy megússzák. Jóformán az egész háború mögöttük van, lehetetlen, hogy a szerencse éppen most hagyja őket cserben. S a katonában, akinek most leginkább a lelki támaszra volt szüksége, lassan- kint kialakult a meggyőződés, hogy a legfontosabb: kitartani reggelig;

(Frítytabjuk)

Gyermekeink

haladészellemű neveléséért

in.

Gyermekeink világnézeti nevelésének meghatározóit a szülők többsége jól látja, s ezért arra törekszik, hogy gyermeke minden nyomasztó, félelemre alapozott, hitre és előítéletekre épülő nézet nélkül nevelődjön. Arra törekszik, hogy felszabadult, tapasztalaton és tudáson alapuló világnézetet formáljon ki gyermekében. Az ilyen alapokon álló családi nevelés összhangban van az iskola tudományos, materialista szellemű oktatásával és nevelésével, összhangban van a kor eszméivel, és a társadalom érdekeivel;

Sajnos, olyan szülők is vannak, akik maguk sem tudnak leszámolni előítéleteikkel és elavult világnézeti, társadalmi és pedagógiai nézeteikkel; Vallásos hit szellemében nevelik gyermekeiket otthon a családban és hittanra járatják gyermekeiket. A leggyakoribb érvelésük az, hogy ők maguk is ott tanultak erkölcsöt, becsületet, tiszteletet stb. Nem ritka az olyan felfogás, hogy nem tanul ott rosszat a gyermek, hiszen szeretette, szülői tiszteletre, becsületre tanítják őket. Való igaz, elhangzanak a hittanórán is a tisztelet és szeretet, a becsület és az állhatatosság és más erkölcsi tanítások. Ezek azonban nem az emberi közösség, nem a társadalmi realitás és a tapasztalat alapján épülnek, hanem ismeretlen erők, égi hatalmasságok tiszteletére és azoktól való félelemre.

Az a gyermek, aki hittanórán és a családban idealista hitre alapozott világnézetet sajátít el, súlyos ellentmondásokba keveredik.

Az iskolában folyó tanítás alapjaiban materialista világnézetre nevel. A földrajz, biológia, kémia, fizika és más tantárgyak körében a gyermek tudományos, materialista magyarázatot kap, megismerkedik a természeti világ egyes jelenségeivel, a természet törvényeivel, az anyag egyes tulajdonságaival. Ezeknek a tantárgyaknak a tanítása 6orán a gyermekek előtt bebizonyosodik, hogy a világ anyagi természetű, hogy meghatározott törvényszerűségek alapján történik minden. Nagy élvezettel és izgalommal folynak ezek az órák, s ez alatt a gyermekekben kialakul az a meggyőződés, hogy a világ, a természet és annak törvényei megismerhetők, felhasználhatók. De ugyanakkor kialakul bennük a szerzett ismeretek feletti öröm, a biztonságosabb magatartás és a készség, a törekvés további ismeretek megszerzésére. A hittanórán ugyanakkor azt tanulják, hogy mindennek, ami történik, végső oka az isten, a világ szellemi eredetű, megismérhetetlen, az ember arra rendeltetett, hogy szolgálja az istent és imádja. Amíg az iskolában a tudatos gondolkodásra, a tapasztalati ismeretekre és az emberi tevékenység erejére tanítják, addig a hittan órán vak hitre, félelemre és tehetetlenségre tanítják a gyermekeket.

De vonatkozik ez — nemcsak a természettudományos és a hittan közötti ellentmondásra, hanem például — a történelemre is. Történelem órán arra tanítják a gyermekeket — helyesen —, hogy az emberi társadalom eddigi története is éppúgy, mint a természeti világ fejlődése, törvényszerűségeken alapszik. Törvényszertl és anyagi-gazdásági ökok a mozgatói az embert társadalom fejlődésének. Azt tanulják a gyermekek, hogy például a háborúkat is gazdasági-társadalmi okok ■ idézik elő, amelyeket meg lehet és az emberiség összefogott erejével meg tudunk akadályozni. A hittanórán viszont azt tanulják, hogy az emberi élet kiindulópontja és kísérője isten és a háborúk isteni csapásként zúdulnak az emberiségre, amelyekkel szemben tehetetlenek vagyunk. A történelem óra tudományos, materialista szelleme a háború elleni gyűlöletre ébreszti a gyermeket és arra ösztökéli, hogy ő maga is tegyen meg minden tőle telhetőt a háború bekövetkezése ellen, az optimizmusra, a békés alkotás lehetőségeire nevel. A hittanóra tehetetlenségre, tétlenségre és pesszimizmusra kárhoztatja gyerekeinket.

E felsorolt néhány példa elég arra, hogy belássuk ennek a kettős hatásnak, a gyermekek számára megoldhatatlan ellentmondásnak a veszélyeit. Kinek higyjen a gyermek? Kinek van igaza? így tépelődik már kicsiny karában. A konfliktus mindig jobban elmélyül, mert az általános iskola felső tagozatán a szakosított oktatás . még mélyebb és rendszerezettebb tudományos ismereteket nyújt. A gyermek gondolkodásában, életfelfogásában ilyen kettősség sok veszélyt rejt magában: Az esetek többségében a gyermek önmaga győzi le a kettősséget, mert a szülők makacsul kitartanak elgondolásaik mellett. Ez a tépelődés azonban súlyos teherként nehezedik a gyermek lelkivilágára és gondolkodására; A gyermekét féltő és szerető szülő ilyenkor segítségére siet és átsegíti a válságon gyermekét.

Ahol sokáig érvényesül ilyen kettős világnézeti nevelés, ott a leggyakoribb eset az, hogy a gyermek enged a szülők kérésének, továbbra is megjátssza a szülők előtt az engedelmes fiút, noha régen kiábrándult a vallásos tanításokból, álszenteskedik, becsapja szüleit. Ilyen szülők a legjobb akaratuk ellenére olyan helyzetet teremtenek gyermekük számára, ami a hazugság és képmutató, jel- lemtelenség forrása lesz. Ezt példázza V. Józsi esete is, aki egyik napon az iskolából hazatérve közölte édesanyjával, hogy nem fog tovább hittanra járni, és rögtön elmondta, hogy földrajz órán hallotta, hogy milyen szép a Balaton, a nyáron szeretne odamenni. Az édesanyja egy kis gondolkodása után a helyzet jó kihasználása érdekében azt mondta Józsinak: ha nem jársz hittanra, nem mehetsz a Balatonra. Józsi indulatosan azt válaszolta: jó, akkor a Balatonra sem megyek. A szülői szigor és tekintély mégis győzött, Józsi tovább jár hittanra; A legközelebbi szülői értekezleten a tanár néni azzal panaszkodott édesanyjának, hogy fia nagyon rossz hangulatban van, elzárkózik társaitól, valami rendkívüli dolog történhetett vele, mert ja vidám és han- cúrozó Józsi szomorú és hallgatag lett. Az édesanyja ekkor elmondta az esetet a tanárnőnek, aki nagyon komolyan elmagyarázta Józsi édesanyjának, hogy nem szabad kényszerítenie gyermekét, mert annak súlyos következményei lehetnek.

A vallásos nevelés és az iskola materialista szellemű nevelése közötti ellentét a gyermekek gondolkodásában súlyos törésti kiábrándulást idézhet elő; Bekövetkezhet az is, hogy a gyermek mindenkiből és minden tanításból kiábrándul. Cinikus lesz, lelketlen és betűrágó módon tanul mindent. Az iskolában minden' meggyőződés nélkül a tanár szájaíze és a könyv betűi szerint felel, otthon és a hittanórán vallásos meggyőződést és magatartást színlel. Az ilyen gyermek meggyődés nélküli, képmutató és hazug jellemű ember lesz, nem tud őszinte és igaz emberi kapcsolatokat teremteni, nem. tud .beilleszkedni az emberi közösségbe. Az ilyen gyermeknek kegyetlen keserű sorsa lesz, nem ismeri meg, vagy csak kegyetlen megrázkódtatások árán ismén meg az emberi élet igazi célját, értelmét és eszményeit; (Folytatjuk.)