Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-19 / 115. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK’ DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM ARA: 50 FILLÉR KEDD, 1959. MÁJUS 19. Hazaérkezett a magyar párt- és kormányküldöttség az ázsiai népi demokratikus országokból A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Kí­nai Népköztársaság Államta­nácsa, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága és a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság kormánya, a Mongol Népi Forradalmi Párt Közpon­ti Bizottsága és a Mongol Nép köztársaság kormánya, vala­mint a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága és a Vietnami Demokratikus Köz társaság - kormánya meghívá­sára magyar párt- és kor­mányküldöttség tett baráti látogatást az ázsiai népi de­mokratikus országokban. A küldöttséget dr. Münrúch Fe­renc, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, 8 Minisz­tertanács elnöke vezette. A küldöttség tagjai Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, dr. Sik Endre külügyminiszter, Incze Jenő külkereskedelmi miniszter, Csergő János kohó- és gépipa­ri miniszter, Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a művelődésügyi miniszter első helyettese vol­A pártkongresszus tiszteletére Több, mint két hónapja már annak, hogy pártunk Közpon­ti Bizottsága javasolta a ma­gyar munkásoknak: kezdemé­nyezzenek széleskörű munka- versenyt a pártkongresszus tiszteletére, gyorsítsák meg a szocialista építőmiunkát. A márciusi párthatározat me­gyénkben is széleskörű vissz­hangra talált, az üzemek, gyá­rak munkásainak, vezetőinek ezrei mozdulták meg, kezdtek hozzá a párthatározatban meg­jelölt célok válóraváltásához. Többször és részletesen be­számoltunk már arról, hogy a baranyai bányászok, az ipari üzemek, gyárak, az építő- és építőanyagipar dolgozói, a mű­szaki és gazdasági vezetők mit akarnak tenni, hogyan akar­ják a termelésüket, a termelé­kenységet növelni, a minősé­get javítani, a termelési költ­ségeket csökkenteni. Az ígére­tek, a vállalások azt tükröz­ték, hogy a baranyai munká­sok is teljes egészében egyet­értenek a márciusi párthatáro­zattal, elérkezettnek látják az időt, biztosítottnak látják a feltételeket a gyorsabb előre­haladásra. Az Ígéreteket, a vállalásokat azóta tettek követték. Leg­utóbb arról adtunk hirt, hogy a Pécsi Szénibányászati Tröszt bányászai az elmúlt hónapban maradéktalanul eleget tettek kongresszusi vensenyvál'lalá- siuknak. Korábban a Bere- mendi Cementgyár munkásai­nak eredményes munkájáról számoltunk be, de szánté nem múlik el nap anélkül, hogy a kongresszus tisztéletére, a márciusi párthatározatban megjelölt céllok megvalósítá­sáért folyó munkaversenyben elért újabb és újabb eredmé­nyekről ne számolhatnánk be; A márciusi párthatározat meg jelenése után két és fél hó­nappal elmondhatjuk — a kongresszusi munkaverseny széleskörű tömegmozgalommá vált, amelynek keretein belül közös ügyünkért, közös cé­lunkért a munkások és veze­tők ezrei fognak össze s igyek­szenek minél eredményeseb­ben, minél termelékenyebben dolgozni. A kongresszusi mun- kaversieny színes, széleskörű, eleven verseny. Ahány üzem szinte annyi forma. Célja vi­szont mindenütt ugyanaz — a gyorsabb előrehaladás. S ez ma mér nemcsak a termelés mennyiségi növelését jelenti. A munkaverseny céljai között éppen úgy megtalálható a mi­nőség javítása, a gazdaságos­ságra való törekvés, a mű­szaki színvonal növelése, a munka termelékenységének fokozása. Mindig az, ami az adott üzemben a legfontosabb és amelyre a népgazdaság szempontjából is a legnagyobb szükség van. A baranyai bányászoktól el­sősorban több jó minőségű, kokszolható szenet vár nép­gazdaságunk. A verseny eppen ezért elsősorban a termelés fo­kozására irányul. De a népgaz­daságunknak nemcsak több, hanem olcsóbb szénre van szüksége. S ezért a verseny másik célja a teljesítmények növelése, a termelési költsé­gek, az anyagiéi használás csökkentése. A pécsi és a kom­lói bányászok kongresszusi munkaversznyében érvénye­sülnek is ezek a szempontok. Bányászaink — de az ipar más területein dolgozó munkásaink is — helyesen értelmezték pár­tunk útmutatását, igyekszenek érvényt szerezni a gazdasá­gossági szemléletnek. Nehéz ma még áttekinteni, Hogy a kongresszusi munka- versenv mindenütt a legfonto­sabb célok megvalósítására irányul-e s megvan-e minde­nütt a vállalások valóra váltá­sának tömegbázisa, minden feltétele. Az eddigi tapasztala­tok azt mutatják, hogy a me­gye bányáinak, ipari üzemei­nek többségében feltétlenül valóra váltják ígéretüket, sőt sokhelyütt túl is szárnyalják azokat. Talán ebből adódik, hogy a munkások, vezetők egy része aránylag könnyű, külö­nösebb erőfeszítés nélkül meg­valósítható feladatnak tartja a kongresszusi munkaverseny céljainak valóraváltását Pe­dig a kongresszusi munka­verseny céljait nem szabad le­becsülni. Megvalósításuk igen komoly összefogást, erőkifej­tést követel, minden munkás­tól, minden vezetőtől. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az év első negyedévé­ben Baranya megye és Pécs város szocialista ipara csak 1,9 százalékkal teljesítette túl teljes termelési tervét, a már­ciusi párthatározat pedig a termelési terv 4 százalékos túl teljesítését jelöli meg. Az el­sődlegesen fejlesztendő nehéz­iparunk termelése ebben az időszakiban még a tervezett szintet sem érte el, a terv túl­teljesítése elsősorban az élel­miszeripar túlteljesítéséből adódott. A termelés áprilisi mutatói még kedvezőtleneb­bek. Sem a minisztériumi ipa­runk, sem a szövetkezeti ipa­runk termelése nem érte el a tervezett szántét, bár a terme­lés márciushoz képest 2;6 szá­zalékkal emelkedett; S ennek okéit nem .mindig a munka termelékenységének alacsony voltában kell kerés- niümk. Nem titok, hogy me­gyénkben a munka termelé­kenysége, az egy munkásra eső termelési érték lényegesen alacsonyabb, mint az országos átlag. Sok még a korszerűtlen termelő berendezésünk, de gyakori még az a nézet is, hogy a termelés növelésének egy útja van — a munkások számának növelése. S ahhoz, hogy a kongresszusi munka­verseny még eredményesebbé; a munkánk termelékenyebbé váljék, elsősorban ezen a né­zeten kell változtatni, a nehe­zebb, de a célravezetőbb meg­oldást kell választani. Van már sok kedvező jelen­ség, amely arra mutat, hogy egyre többen ismerik fel a munka termelékenysége növe­lésének nagy fontosságát és kutatják, keresik azokat a le­hetőségeket, munkaeszközöket, munkaszervezési módokat, amelyek könnyebbé, gyorsabbá teszik a munkát. A kongresz- 6zusi munkaverseny egyik gazdag termést ígérő hajtása a komlói és pécsi bányákban kibontakozó gyorsvágathajtási mozgalom. A gyorsvágathajtók már bebizonyították, hogy korszerűbb munkaszervezés­sel, bizonyos fokú gépesítés­sel másfélszeresére, kétszere­sére lehet emelni a vágathaj- tási teljesítményeket. Ahhoz azonban, hogy az új és a régi harcából az új kerüljön ki győztesen, biztosítani kell « mozgalom széleskörű elterje­dését, lehetővé kel] tenni min­denki számára az új módszer megismerését. S nemcsak a bányában, hanem minden üzemiben millió lehetősége van a munkaeszközök fejlesztésé­nek, korszerűsítésének, a ter­melékenység növekedését elő­segítő javaslatok, ésszerűsíté­sek elterjesztésének. Éppen ezért legyen a párta] apszerve- zeteink, műszaki, gazdasági vezetőink, a szakszervezetek és a fiatalok vezetőinek egyik legfontosabb feladata minden (Foiytatis a. 4. oldalon.) Nagyarányú útépítés Pécs kornyékén Új tsz-bekö főutak, útkorrekciók és korszerűsítések A közúti üzemi vállalat I. számú építésvezetőségét keres­tük fel a napokban és Mészá­ros János építésvezetőtől az 1959-ben folyamatban lévő és még ebben az évben sorrake- rülő útépítésről kértünk tájé­koztatást. Mészáros elvtárs közölte, hogy az I. sz. építésvezetőség jelentékeny munkálatokat vé­gez ebben az évben a pécs— villányi útszakaszon, ahol 0—7 kilométerig a jelenlegi 3 mé­ter széles mafcadámutat 6 mé­ter széles aszfaltúttá alakítják át. A híg bitumennel itatott k avicsburkolat megfelel a korszerű követelményeknek. Az útépítésben egyébként is jól bevált az itatásos henger­lés módszere. Az útkorszerűsí­tések közül jelentős a kővágó- szőlősi, melyet 0.5-től 2 kilo­méterig végeznek el, mig a Megyeri út korszerűsítését már befejezték. Nagyarányú kor­rekcióra kerül sor a Hir'd— Szászvár közötti útnál, ahol Hosszűhetény és Zabák kö­zötti éles kanyarokat levág­ják. A hirtelen emelkedő ki­küszöbölése is nagyban segíti a közlekedés biztonságát. Sorankivül elvégzi az építés- vezetőség a Somogyapáti köz­ség mellett fekvő Adorján- puszta 700 méteres békötőút- ját, hogy a termelőszövetkezet jobban le tudja bonyolítani szállításait. A földmunka 90 százaléka a határidő előtt egy hónappal készült el. Bekötő­utat építenek továbbá a magy- dobszai termelőszövetkezetnek is két kilométer hosszúságban, mely a 6-qs úttal köti majd össze a szövetkezetét. Sorra- kerül a pécsvárad—hirdi út építése a pécsváradi átkelési szakaszon két kilométer hossz ban, ugyanakkor Pécs várad bekötőútjának kiszélesítését, korszerűsítését is kivitelezik. A közúti üzemi vállalat I. sz. építésvezetőségének dolgo­zói bekapcsolódtak a 10 napos mozgalomba, igyekeznek szor­galmas munkával egyre több, korszerűbb, jobb utat építeni a megyében a biztonságosabb és kulturáltabb közlekedés érdé- j kében; tak. A párt- és kormányküldött­ség, amely április 11-én uta­zott el Budapestről, vasárnap délelőtt érkezett vissza a fő­városba. A testvéri szocialista országok zászlóival ünnepién feldíszített ferihegyi repülőté­ren csaknem tfcezer főnyi tö­meg gyűlt össze a delegáció üdvözlésére. Fogadtatásukra megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Biszku Béla, Fehér Lajos, Foek Jenő, Kál­lai Gyula, Rónai Sándor, So­mogyi Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Nemes Dezső, a Politikai Bi­zottság póttagja, Kristóf Ist­ván, az Elnöki Tanács titkára; Jelen volt az MSZMP Köz­ponti Bizottságának, a Minisz­tertanácsinak és az Elnöki Ta­nácsnak számos tagja, a poli­tikai, a gazdasági és a kultu­rális élet sok vezető személyi­sége. Több min: hatszáz KISZ-brigád versenyt A párt márciusi határozata óta az üzemek KlSZ-fiataljai is sok értékes kezdeményezés­sel segítik szocialista iparunk gyorsabb ütemű fejlődését. Kü­lönös szorgalommal és gonddal vesz részt a fiatalság az export tervek teljesítésében. Budapes­ten, továbbá Borsod, Győr és Baranya megyében az elmúlt két hónapban több mint száz új ifjúsági exporibrigád ala­kult, s jelenleg már hatszáz­nál is több KISZ-brigád verse­nyez minél jobb minőségű ex­portáru gyártásáért. A nyugati terv egészben véve nem alkalmas tárgyalási alapnak A genfi külügyminiszteri értekezlet hétfői ülése Genf (MTI). Harlamov, a szovjet küldöttség szóvivője sajtóértekezleten elmondotta, hogy a hétfői ülésen, amelyen Gromiko szovjet külügyminisz tér elnökölt, dr. Bolz, a Nemet Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője, Har­ter amerikai külügyminiszter, majd Gromiko szólalt félj Dr. Bob. a nyugati hatal­mak, valamint a Szovjetunió által benyújtott tervezetekhez szolt hozzá. ( Lothar Bolz beszéde Küldöttségünk elégtétel ér­zésével állapítja meg — mon­dotta dr. Bolz —, hogy ezen az Elutazott a kínai hadsereg Mára virradó éjjel, pontosan éjfélkor ötnapi itt tartózkodás után elutazott hazánkból a kí­nai népi felszabadító hadsereg Peng Tö-huaj marsall, a Kí­nai Népköztársaság honvédel­mi minisztere, a Kínai Nép- köztársaság államtanácsának elnökhelyettese, a Kínai Kom­munista Párt Politikai Bizott­ságának tagja által vezetett küldöttsége. A különvonattal elutazott kínai vendégek nyugati-pálya­udvari búcsúztatásán megje­lentek Marosan György állam- miniszter az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Bisz- ku Béla belügyminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Révész Géza vezér- ezredes, a Magyar Népköztár­saság honvédelmi minisztere. Részt vett a búcsúztatáson néphadseregünk tábornoki és vezető tisztikarának számos tagja, a budapesti helyőrség sok lisztje és katonája. Megjelent a Budapestre ak­kreditált diplomáciai képvise­letek több vezetője és tagja. A küldöttséget Révész Géza vezérezredes, honvédelmi mi­niszter búcsúztatta. Peng Tö-huaj marsall, a ma­Pariamenti küldöttség utazik Lengyelországba A lengyel azejm meghívásá­ra kedden parlamenti küldött­ség utazik Lengyelországba Vass Istvánná, az országgyűlés alelnökinek vezetésével. A de­legáció két hetet tölt Lengyel- országban. népi felszabadító küldöttsége gyár és a kínai Himnusz el­hangzása után elvonult a fel­sorakozott díszegység előtt, szívélyesen búcsúzott a meg­jelentektől. A vendégek különvonata lel­kes búcsúzás, kölcsönös üdvöz­lések után, a Rákóczi induló ütemére gördült ki a Nyugati pályaudvarról. értekezletein mind a négy ha­talom elismerte a német nép­nek a békeszerződésre való jo­gát és a békeszerződés meg­kötésének szükségességét; A nyugati terv sajnos nem tar­talmaz békeszerződés terveze­tet, mig a Szovjetunió vitára bocsátotta az általa megfogal­mazott béketervet. A német bé­keszerződés megkötése annál sürgősebb feladat, mivel a nyugatnémet kormány rakétá­én atomfegyverkezési politikád ja fokozza az atomháború ve­szélyét. A békeszerződés egyik fontos rendeltetése, hogy vé­get vessen ennek az áldatlan folyamatnak; — A német nép szempontjá­ból nagy jelentőségű az a tény, hogy a Németországgal köten­dő békeszerződés a legrövidebb út Németország állami egysé­gének helyreállításához. Volt idő, amikor Németország újra­egyesítése még nem volt olyan bonyolult feladat, mint ma. A Német Demokratikus Köz­társaság kormánya akkoriban több ízben javasolt össznémet választásokat. A Német Szö­vetségi Köztársaság kormánva elutasította az össznémet vá­lasztások gondolatát akkor, amikor ilyen választások felté­telei még adva voltak. Kor­mányom mindig óva intette Nyugat-Németországot attól, hogy az újrafelfegyvérzéssel és (Folytatás a 4. oldation) Zászlót avattak Szentlőrineen Még most, egy nap után is valami különös lelkesedés fog el, mikor a vasárnapi szent­lőrinci eseményekről írom e tudósítást. Gondolom mos, aki szintén részt vett az ünnep dél­előttjén rendezett munkásőr- század zászlójának avató és a század névadó ünnepségén, hasonló érzésekkel telítődött A fegyelmezett, katonás moz­dulatok, az egyenruhás egysé­gek katonai pompája, a fegy­versorok fémrészein megcsil­lanó napsugár és a dübörgő díszmenetek mindig is hatás­sal voltak, s lelkesedést váltot­tak ki a nézőből. Persze, ez azért más volt, mint a szokásos katonai ün­nepségek. Munkásőrség százada díszel­gett. Á pécsi járás munkásőr- százada sorakozott fel vasárnap délelőtt 10 óra előtt a szent­lőrinci labdarúgó-pályán. Mel­lettük az úttörők és a közép- iskolások, a kiszesek egy-egy díszszakasza állt a munkás­örökéhez hasonló nyílegyenes oszlopban. Pontban tíz órakor kürtjei harsant fel. A szovjet hadsereg egyik alakulatának zenekarát hívtak meg az emlékezetes ün­nepségre. Személygépkocsi ka­nyarodott az egység elé. Pa­rancsszavak csattantak, s az oszlopok mozdulatlan feszes vigyázzál tisztelegve hallgatták a jelentéstételt. Árvái Mihály, az Országos Parancsnokság küldötte felolvasta Halas La­jos, a Munkásőrség országos parancsnokának díszparancsát, melyben engedélyezte, hogy a pécsi járás munkásőrszázada Ságviri Endre nevét vegye fel és viselje. És most került sor a vörös- selyem zászló átadására. A jár- rás dolgozóinak ajándékát az áhitatos csendben figyelők sze­mének kereszttüzében hozták elő. A százaid parancsnoka vá­gy azzmenetben indult a lágy szélben lobogó zászló elé. És térde a zöldellő fűszőnyeget érintette, miközben megcsókol­ta a becsület jelképét, a csapat zászlójának aranylő szegélyét. A meghatódottságtól súlyos pillanatok voltak ezek. A mély csend hatalmas, háromszoros hajrában oldódott fel. A lelkes csatakiáltások vé­gighullámzottak a kozák me­zők, s a község pirosló házte­tői felett. A szürke felhőket pedig egy percre áttörték a nap sugarai, végigsimitották a me­zőt, az embereket: az egységek mozdulatlan sorait, a közönség ünneplőruhás csoportjait és a messze piroslő zászlót. Ünnepi beszédet Tálos Lász­ló, az MSZMP járási bizott­ságának titkára mondott. .4 járási pártbizottság, a nép­front, a tanács, a KISZ, a nő­szövetség, a rendőrség, a kato­nai kiegészítő parancsnokság, a szentlőrinci gépállomás és tangazdaság, a Bükkösdi Álla­mi Gazdaság, a személyi és belvárdgyülai termelőszövetke­zetek képviselői szalaggal dí­szítették a zászlót. Az egység ünnepélyes eskü­tétele következett, majd a Ság- vári Endre munkásörszázad, élén a zászlós szakasszal, dísz­menetben vonult el a parancs­nokság és a közönség előtt. A nagy esemény alkalmából rendezett díszebéden csaknem négyszázan jelentek meg. Vi­dám volt a hangulat és szólt a zene. Késő délutánig táncolt a._ fiatalság. Ünnepelt Szent- lőrinc dolgozó népe.

Next

/
Thumbnails
Contents