Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-15 / 112. szám

4 NAPLÓ 1959. MÁJUS 15. Közös nyilatkozat a magyar—koreai tárgyalásokról (Folytatás asz t. oldalról) és a nemzeti függetlenségért harcoló valamennyi ázsiai és afrikai néppel. A felek erélyesen elítélik Tajvan amerikai megszállását, valamint az Amerikai Egye­sült Álalmok „két Kína“ lét­rehozására irányuló tervét és ismételten hangsúlyozzák, 'hogy az amerikaiaknak hala­déktalanul fel kell hagyniok a kínai nép belügyeibe való beavatkozással és ki kell von' niok csapataikat Tajvan tér­ségéből. A két küldöttség teljes mértékben támogatja a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság következetes erőfeszítéseit Vietnamnak a genfi egyez­mény alapján történő békés egyesítése érdekében. Követe­lik, hogy az amerikai imperia­listák azonnal hagyjanak fel a Dcl-Vietnam belügyeibe való beavatkozással. A küldöttsé­gek elítélik Dél-Korea ameri­kai megszállását. A fegyver­szüneti egyezmény megszegé­sét, az atom- és más újtípusú fegyverek szállítását Dél-Ko- reába és hangsúlyozzák: az amerikai csapatokat haladék­talanul ki kell vonni Dél- Koreából, mivel azok jelenléte akadályozza Korea békés egyesítését és fenyegeti egész Ázsia békéjét. A Magyar Nép- köztársaság forradalmi mun­kás-paraszt kormánya teljes mértékben támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság kormányának azt a szi­lárd álláspontját, hogy Korea békés, demokratikus egyesíté­sét magának a koreai népnek kell megoldania és támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának minden ez irányú lépését. A Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormánya támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ságnak a Japánban élő koreai állampolgárok hazaszállításá­ra vonatkozó követelését és úgy véli, hogy ezt a kérdést haladéktalanul meg kell olda­ni. A felek kifejezték erélyes tiltakozásukat az ellen, hogy a L1 Szín Man-kllkk dél-ko­reai állampolgárokat ad el rabszolgaként dél-amerikai ál­lamoknak. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Koreai Munka­párt képviselői hangsúlyozzák a kommunista és munkáspár­tok 1957. novemberi moszkvai értekezletének történelmi je­lentőségét és megelégedéssel állapították meg, hogy az ér­tekezleten elfogadott nyilatko­zat és békekiáltvány teljes mértékben helyesnek bizo­nyult. A két párt képviselői hang­súlyozták a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXI. kong­resszusának világtörténelmi jelentőségét. A küldöttségek megállapí­tották, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja a marxiz­mus—leninizmusnak az élet konkrét viszonyaira való al­kotó alkalmazásával a szocia­lizmus és a kommunizmus építésében szerzett gazdag ta­pasztalataival a proletárinter­nacionalizmus zászlajához va­ló hűségével a békéért és az emberi haladásért vívott ál­dozatos harcával méltán foglal el vezető helyet a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lomban. Mindkét párt és mindkét or­szág népe a gyakorlatban ta­pasztalta a proletárintemacio- nalizmus hatalmas erejét. Mindkét párt kifejezte szi­lárd elhatározását, hogy a kö­zös ügyért folytatott harcban a jövőben is úgy vigyáznak a Szovjetunió Kommunista Pártja vezette marxista—le­ninista pártok egységére és összefogására, mint a szemük világára. Hűek maradnak a proletárinternacionalizmus eszméjéhez. A felek ismételten aláhúz­ták, hogy a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom­ban a mai revizionizmus je­lenti a fő veszélyt. Mindkét qárt elsőrendű kötelességének tartja, hogy kérlelhetetlen harcot folytasson a jugoszláv revizionizmus és valamennyi revizionista elem ellen. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Koreai Munka­párt képviselői nagy megelé­gedéssel állapították meg, hogy a két párt kapcsolatai nap­ról-napra fejlődnek a marxiz- mus-leninizmus, a proletárin- ternacionalizmus elvei alap­ján. A pártküldöttségek megbe­szélték az országaikban folyó szocialista építés tapasztala­tait. A Koreai Munkapárt képviselői üdvözölték a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt­nak az Imperialisták és kiszol­gálóik által kirobbantott el­Száz traktor útrakészen Magyarország felé Moszkva (MTI). Mint is­meretes, a magyar kormány a termel Sszövetkezeti mozgalom gyors fellendülése következté­ben kéréssel fordult a Szovjet­unióhoz: juttasson a magyar mezőgazdaságnak különböző gépeket. A szovjet kormány eleget tesz a kérésnek és több mint tízezer különféle mező- gazdasági gépet szállít Magyar országnak. A hatalmas szállítmányban 2000 db Belorusz típusú uni­verzális traktor is lesz. A 45 lóerős traktorok mintegy fele elektromos indítású, a másik fele indítómotoros. A minszki traktorgyár kol­lektívája elhatározta:- a ma­gyar mezőgazdaság számára a nagyfonto6ságú, sürgős terven felüli rendelést mielőbb telje­síti. A gyár dolgozói vállalták, hogy legkésőbb augusztusig mind a kétezer traktort eljut tátják a magyar paraszitság­Helyiiwi szakszervezeti küldöttség utazott a Szovjetunióba A Szovjetunióba Utazott a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének négytagú küldöttsége. A szov­jet vérszakszervezet meg­hívására kéthetes tapasztalat- cserén vesznek részt. A kül­döttséghez csatlakoznak Moszk vában Seprónyi Sándor, a szakszervezet főtitkára, aki a SZOT képviseletében Mongó­liában járt. nak. Az elmúlt napokban le­gördült a gyár futószalagjáról a magyar rendelésre készült századik Belorusz-traktor. Az első traktor-szállítmányt a kö­zeli napokban vaganírozzák be Minszkben s az néhány na­pon belül megérkezik Magyar- országra. lenforradalom leverése óta a népi demokratikus rend erő­sítése és a szocializmus meg­építése érdekében folytatott helyes politikáját és elisme­réssel nyilatkoztak a magyar népnek a szocializmus építé­sében elért eredményeiről. A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége teljes mér tékben helyesli a Koreai Mun­kapártnak a népgazdaság há­ború utáni helyreállítását és a szocialista építés fejlesztését szolgáló politikáját és lépéseit. Igen nagyra értékeli a Koreai Munkapárt köré tömörülő ko­reai nép alkotó munkáját, melynek nyomán gyors ütem­ben fejlődik a szocialista nép­gazdaság és ragyogó sikerek születnek a szocializmus épí­tésében. A két párt képviselői meg­tárgyalták a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a Koreai Munkapárt baráti kapcsolatai­nak további erősítését érintő konkrét kérdéseket is. A két küldöttség nagy meg­elégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság napról napra fejlődő és erősödő poli­tikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai teljes mértékben megfelelnek a két nép érdekei­nek és nagyban hozzájárulnak a két ország szocialista építé­séhez. A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság küldöttsége köszönetét fejezte ki a Magyar Népköztársaság kormányának azért az önzetlen segítségért és támogatásért, amelyet a magyar nép a háború éveiben és az azt követő időszakban nyújtott a koreai népnek. A felek megtárgyalták a Ma­gyar Népköztársaság és a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság gazdasági együttmű­ködését. Szükségesnek vélik a két ország gazdasági együtt­működésének további bővíté­sét. A két küldöttség meggyőző­dése, hogy a Magyar Népköz- társaság párt- és kormánykül­döttségének Koreában tett ba­ráti látogatása és a két ország párt- és kormányküldöttségé­nek tárgyalásai nagymértékben hozzájárultak a Szovjetunió vezette szocialista országok testvéri barátságának és együtt működésének a szocialista tá­bor összefogásának további szélesítéséhez, fejlesztéséhez és megerősítéséhez. A közös nyilatkozatot dr. Münnich Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a ma­gyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke, a ma­gyar küldöttség vezetője. Illet­ve Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsá­gának elnöke, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, a koreai küldöttség vezetője írta alá. Á genfi külügyminiszteri értekezlet csütörtöki ülése A békeszerződés megkötése a legrövidebb út volna Németország kettéosztottságáaak megszüntetéséhez Lothar Bolas felszólalása Genf (MTI). M. I. Harla­mov, a külügyminiszterek gén fi értekezleten résztvevő szov­jet küldöttség szóvivője az esti sajtóértekezleten közölte, hogy a külügyminiszterek csütörtö­ki ülése, amelyen Couve de MurviUe, francia külügymi­niszter elnökök, 15 óra 30 perc kor kezdődött és 17 óra 45 perckor ért véget. Couve de Murville bejelentette, hogy dr. Lothar Bolz, a Német Demok­ratikus Köztársaság külügy­minisztere szólásra iratkozott fel nála. A csütörtöki ülésen elsőnek Herter amerikai külügyminisz tér szólalt fel és a nyugati kül ügyminiszterek nevében elöter iesztette a már ismert úgyne­vezett „csomag-terv”-et a Nyu gat javaslatainak kusza egyve­legét. Grömiko szovjet külügy­miniszter már a szerdai ülésen kijelentette: e pillanatban igen sok megoldatlan nemzet­közi kérdés vár rendezésre. Ezek egyidejű és egymással összefüggő tárgyalása nem ke­csegtet eredménnyel, sőt re­ménytelennek látszik. A szov­jet küldöttség egyébként rész­letesen ki fogja fejteni állás-. A FENE EGYE MEG, MÉG ÍGY SEM TUDTAM BE­CSUKNI! (A Neues Deutschland karikatúrája.) Ma nyílik a vásár Sajtótájékoztató a Budapesti Ipari Vásárról Gyáros László, a kormány Tájékoztatási Hivatalának el­nöke csütörtökön délután a városligeti Gundel étteremben tájékoztatta a külföldi és a magyar sajtó képviselőit a pén­teken nyíló Budapesti Ipari Vásárról. A tájékoztatón igen nagy ' számban jelenteik meg mind a külföldi, mind pedig a magyar újságírók, tudósítók. A Budapesti Ipari Vásár egy­re növekvő jelentőségét bizo­nyítja, hogy az idén 148 nyu­gati kiállító vesz részt ezen a vásáron. A Szovjetunió, Len­gyelország, Csehszlovákia, Bul­gária, a Német Demokratikus Köztársaság önálló pavilonban állít ki. Az idei vásár jelentős sereg­szemléje a magyar iparnak. A magyar nehéz- és könnyűipar, a szövetkezetek és a legkivá­lóbb magyar kisiparosok Brüsz- szel után első ízben mutatják be egy helyen elért eredmé­nyeiket. Műszeriparunk is tekintélyes mértékben képviselteti magát a vásáron. Könnyűiparunk 3000 négyzetméteren vonul fel. Nagy érdeklődéssel várják a külföldi résztvevők kiállítását is Magyarországon. A baráti országok tekintélyes mennyi­ségű árucikket hoztak Buda­pestre. Több mint 1500 négy­zetméteren állít ki a Szovjet­unió. Az idén nagyon sok nyugati kiállító vesz részt a Budapesti Ipari Vásáron; így Ausztria, a Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország, Olaszország, Svájc, Belgium, Dánia, Hollan­dia, Nagy-Britannia cégei. Külön kell szólnunk az ipari vásáron megrendezendő nem­zetközi autókiállításról is. Az idei kiállítás, bár mére­teiben igen jelentős, úgyszól­ván csak nyitánya a jövőben megrendezésre kerülő buda­pesti áruminta bemutatóknak. Az idei kiállítás tanúságtétel és tapasztalatcsere a magyar ipar számára. Bízunk- benne, hogy ez a tapasztalatcsere si­keres lesz, s újabb és újabb gyártmányok igazolják majd az ilyen nagyméretű seregszem­lék további szélesítését. A tájékoztató után a külföl­di és aAnagyar újságírók meg­tekintették a Budapesti Ipari Vásárt, amelynek ünnepélyes megnyitására pénteken reggel 9 órakor kerül sor. A vásár pénteken 13 órakor nyitja ka­puit a nagyközönség számára. pontját ezekkel a javaslatok­kal kapcsolatban. Az elnöklő Couve de MurviUe rövid be­széd után megadta a szót Lot­har Bolzrtak, a Német Demok­ratikus Köztársaság minisz­terelnök-helyettesének és kül­ügyminiszterének. Lothar Bolz többi között a következőket mondotta: — Ezen a külügyminiszteri konferencián a Német Demok­ratikus Köztársaság — annak kormánya és lakossága — ne­vében beszélek. Engedjék meg, hogy biztosítsam önöket: a német nép túlnyomó többsé­ge szívből üdvözli, hogy erre a Kelet és Nyugat közötti ta­nácskozásra sor került. A nem zetközi feszültség különösen súlyosan érinti a német népet, amely mit sem kíván jobban, mint azt, hogy Európának tar­tós és biztos békéje legyen. A német nép mélységes megelé­gedéssel fogadta, hogy képvi­selőinek módot nyújtottak ah­hoz, hogy hangját hallassa ezen az értekezleten. — Az európai hadműveletek befejezése óta első ízben ülnek a két német állam külügyimi­niszterei azon hatalmak kül­ügyminisztereivel szemben, amelyeknek népeit a német militaristák megtámadták és szörnyűséges háborúba döntöt­ték. Mi, a Német Demokratikus Köztársaság képviselői nyilat­kozatunk elején ünnepélyesen kijelentjük: egész politikánk és ezen az értekezleten való részvételünk célja az, hogy egyszer s mindenkorra lehe­tetlenné váljék a béke meg­bontása a német nép és más népek sxámára egyformán ve­szedelmes német müvtarizmus -észéről, A béke a német nép első és 'egfontosaibb létérdeke. Éppen ezért nagy megelégedéssel lát­tuk a négy hatalom jegyzék­váltásából és az itt elhangzott nyilatkozatokból, hogy itt nem a német kérdésre vonatkozó, de senkit sem kötelező nyilat­kozatok elmondásáról van szó, hanem arról, hogy utat talál­janak a régen megérlelődött kérdések megoldásához, tehát a Németországgal való béke­szerződés megkötéséhez és Nyugat-Berlin abnormális helyzetének tisztázásához, még oedig minden jogos érdek fi­gyelembevételével. A békeszerződés megkötése Németországgal meggyőződé- stínlk szerint egyben a legrövi­debb út volna Németország ál­datlan kettéosztottságának megszüntetéséhez. A békeszer­ződés azonos jogokat biztosíta­na a két német államnak és azo nos kötelezettségeket róna rá­juk. Ez a két német állam egymáshoz való közeledését eredményezné. A békeszerző­dés, amely amúgysem térhet ki Nyugat-Berlin kérdése elől, e halaszthatatlan probléma sima megoldásához is a leg­jobb alkalmat nyújtaná. örömmel élek majd a lehe­tőséggel, hogy az értekezlet folyamán részletesen kifejt­sem a kormányom által kidol­gozott konstruktív tervet Né­metországnak egységes, demok ratikus és békeszerető állam­ként való nemzeti újjászüle­tésére. Ez a terv felveti a két állam konföderációjának gon­dolatát. A két német állam közötti tárgyalásokat elenged­hetetlennek tartjuk. Azok az ismételt javaslatok, amelye­ket a Német Demokratikus Köztársaság kormánya erre vonatkozóan a Német Szövet­ségi Köztársaság kormányá­nak tett, sajnos, eredményte­lenek maradtak. E magas fó­rum előtt kormányom nevé­ben kijelentem: még mo6t sem késő! Ebben a teremben a két német állam küldöttségei egyenlő asztaloknál és azonos jogokkal vesznék részt a kül­ügyminiszterek értekezletén; A Német Demokratikus Köz­társaság küldöttsége kész a Német Szövetségi Köztársaság küldöttségével megtárgyalni a Németországgal kötendő bSke- szerzödésre vonatkozó összes kérdéseket, valamint mind­azokat a lépéseket, amelyek elő segíthetik az egységes, demok­ratikus és békeszerető német állam megteremtését. így mindkét német delegáció lé­nyegesen hozzájárulhatna e konferenciáinak valamennyi felet kielégítő eredményéhez> Lothar Bolz után Grewe, a Német Szövetségi Köztársaság képviselője szólalt fel. A két német küldött beszédének el­hangzása után Herter ameri­kai külügyminiszter kifejtette az Amerikai Egyesült Államok régóta ismert és semmi újat nem tartalmazó elutasító állás­pontját a Német Demokrata kus Köztársasággal kapcsolat­ban. Gromiko szovjet külügy­miniszter ehhez megjegyezte: felesleges ebben a kérdésben folytatni a vitát, hasznosabb lesz tovább haladni az értekez­let konkrét munkájában. A külügyminiszterek genfi értekezletének legközelebbi ülését pénteken délután 15 óra 30 percre tűzték ki. A nyugati hatalmak „csomagtérré" A Herter amerikai külügy­miniszter által a csütörtöki ülésen beterjesztett „csomag­terv“ egész sor problémát — mint például a német egység, Berlin és az európai biztonság — összekapcsol egymással, ugyanakkor azonban elmu­lasztja a világos állásfoglalást a német békeszerződés meg­kötésére és Nyugat-Berlin sza­bad várossá nyilvánítására tett konstruktív szovjet javaslato­kat illetően, A „csomagterv“ négy sza­kaszban kívánja a nyugati hatalmak elgondolásai szerint egymással párhuzamosan ren­dezni a legfontosabb európai kérdéseket. A terv, amelyet a nyugati hatalmak egységes Az Országos Takarékpénztár közleménye Az Országos Takarékpénztár közli, hogy a Budapesti Ipari Vásáron kirendeltséget állít fel, ahol felvilágosítást adnak a takarékpénztári szolgáltatások ügyében. Ezenkívül olyan betét­könyveket Is állítanak ki, amelyek az ország bármely részén megjelölt OTP fióknál beválthatók Bárhol váltott betétkönyv­re tetszés szerinti összeget fizetnek ki, amennyiben a könyv tulajdonosa szándékát előre bejelenti ott, ahol a takarékbetét­könyvet kiállították. A helyközi betétkönyvekre előzetes beje­lentés nélkül Is vehető fel pénz. egészként szeretnének elfogad­tatni, legfeljebb annyiban ha­talmaz újabb momentumokat a korábbi nyugati állásfogla­lásihoz képest, hogy az úgy­nevezett össznémet „szabad“ választások megtartását csak két és fél éves átmeneti idő­szak után gondolja megvaló­sítani. A terv szerint az első sza­kaszban Berlin „újraegyesité- sét“ valósítanák meg .szabad“ választások útján. A második szakaszban össznémet bizort- ság alakulna a Szövetségi Köztársaság 25 és az NDK 19 képviselőjéből. Ennek a bi­zottságnak hatáskörébe tar­toznék a választójogi törvény kidolgozása és feladata lenne a két német állam kapcsol­tainak elmélyítése. A harmadik szakasz irá­nyozza elő az egész Németor­szágban megtartandó úgyne­vezett „szabad“ választásoké*, amelyeknek .eredményeké - • össznémet törvényhozás a1 v kulna. A negyedik szakaszban következne be a német béke- szerződés megkötése, s után i a külföldi csapatok kivonás« Németországból.

Next

/
Thumbnails
Contents