Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-09 / 107. szám
2 NAPLÖ 1959. MÁJUS 9. A pedagógiai főiskola nagy sikert aratott Budapesten "■ A KISZ egyetemi ás főiskolai osztálya versenyre szólította az ország felsőoktatási intézménydnek KISZ kuli úrcsoportjait. A pécsiek először április 26-án, Szegeden területi versenyen vetteik részt. Itt mérték ösz- sze erejüket az ország déli részeiről induló egyetemi és főiskolán kultúrcso- portokkal. Már ezen a versenyéin is' kiemelkedő sikereket ért el a Pécsi Pedagógiai Főiskola: népi tárnokára első helyen, énekkara — a nagyhírű szegedi főiskolai énekkarral holtversenyben — ugyancsak eiső helyen, színjátszó csoportja második helyen végzett, szavaló} is elismerő oklevélben és dicséretben részesültek. A . területi versenyek győzteseinek részvételével a KISZ május 5-én nagyszabású bemutatót rendezett Budapesten, az Odry Színházban. Á bemutatón zsúfolásig megtelt a színház nézőtere. Számos külföldi ifjúsági küldött is megjelent. A PécSi Pedagógiád Főiskola népi együttesének ezúttal ig kirobbanó sikere volt. Ai tánckar Hegyi József főiskolai tanár baranyai néphagyományokból összeállított és ének-, zenekarra feldolgozott „Baranyai szüreti képek“ című hosszabb lélegzetű táncjátékát mutatta be, amelynek koreográfiáit dr. Ambrus Lászlóné. pécsi ' főiskolai tanár készítette, színpadi rendezői munkáját pedig Mérei József könyvtáros, főiskolai KISZ kultúrfelelős végezte. A mű ötletes és hatásos kompozíciója, a koreográfiák művészi megoldásai, Valamint a táncosok , csiszolt mózgástéchnikája és lelkesítő alakítása meghódították a pesti közönséget, amely hosszan tiniheipelte a szereplőket. | Amikor 1 Jpediig a pécsi főiskolai énekkar önálló számai, Tlllad Aurél tanár- vezénylésével elhangzottak, hiába volt a rendezőség határozata, hogy ismételni nem szabad, a közönség viharos tetszésnyilvánításának ellenállni nem lehetett: mégis ráadásra került sor. Különösen Karai „Barikádra“ című forradalmi kórusművének, mélyen átélt és kultúrált előadása aratott nagy sikert. A KISZ Központi Vezetőségé a pécsi főiskolai KISZ kul- túrgárdánafc jutalmul értékes filmfelvevőgépet nyújtott át a budapesti bemutatón. A nagyszerű siker a főiskolai KISZ-szervezet jó munkájának szép bizonyítéka - ■' —11 ■ ■ a Miért nem újítanak a pécsi bányászok? . Arról, hogy az újítók és feltalálók mozgalma milyen nagy jelentőségű a munka tér melékenységónek fokozása, a műszaki színvonal emelése, a termelési költségek csökkentése szempontjából, a legtöbb műszaki, gazdasági vezetőink már saját tapasztalataival győződött meg. A Pécsi Szén- bányászati Tröszt bányaüzemeiben, a legutóbb megtartott termelési tanácskozásokon, is számos javaslat, ötlet hangzott el, bizonyítván, hogy az a sok ezer bányász, aki a pécsi' bányákban dolgozik, nyitott szemmel jár — gondolkodó ember, aki magáénak érzi a bányát, az üzem minden gandját-baját. Hogy ez mennyire így van, bizonyítja, más ás. Nemrég .Széchenyi-akna nyolcadik szintjének meet készülő irány- vágatában az egyik feltáró csapat tagjai — amikor a főmérnök kíséretében felkerestük őket — elmondották, hogy új robbantási eljárással próbálkoznak, hátha így nagyobb teljesítményt érhetnek el. Olyan büszkén, olyan hévvel magyarázták el a fúrólyukak telepítésének új módját, a kísérletük válható hatását, ahogy csak az tud beszélni, aki örömét leli a munkában s akinek — mint Lenin mondotta — az évszázadokon át másnak végzett munka után először nyílt lehetősége arra, hogy saját magának dolgozzék. Nem mondhat tehát Igazat az, aki azt állítja, hogy az a több minit kétezer pécsi bányász — zömében földalatti dolgozók — aki naponta ádáz harcot vív a természettel a fekete szénért, nem törekszik újabb és újabb, a nehéz munkát valamiképpen megkönnyítő eljárások, eszközök, módszerek kidolgozására. A pécsi bányászokban, épp úgy, mint a legtöbb magyar munkásban él az alkotás iránti vágy, van kezdeményezőkészség, leleményesség és sok-sok ügyesség. Ennek ellenére indokolt a cím: Miért nem újítanak a pécsi bányászok? Indokolt, mért a pécsi bányászok — értve alatta elsősorban a vájárokat, «»üléseket, csapatvezetőket lés robban tóm est ereket — sok-sok kezdeményezése felbecsülhetetlen kincset rejtő ötlete csak ritkán válik közkinccsé, ritkán jut el tovább egy-egy munkahely határánál, sőt igen 6ak esetben feledésbe merül. Miért állítjuk ezt? Átlapoztuk a Pécsi Szénbányászati Tröszt újítási statisztikáját. Kiderül belőle, hogy mig 1958. I. negyedében negyven újítás született, s ebből tizenhárom elfogadott és bevezetett újítás 150 ezer forint elökalkulált gazdasági megtakarítást eredményezett, addig I. negyedévében 110 újítást gyújtottak be elbírálásra, ebből 45 újítást fogadtak el és bevezettek, 15 újítást kísérletre fogadtak el, az elökalkulált gazdasági megtakarítás összege 169 ezer forint. Azért csak ennyi, mert több nagy jelentőségű újítást még nem bíráltak el és ezek közül három újítás, mintegy 1 millió forint gazdasági megtakarítást ígér. Ez a példa még inkább címünk helytelenségét bizonyítaná, ha a benyújtott és elfogadott újítások szerződről nem készítünk egy foglalkozás szerinti statisztikát. Ebből a csak hozzávetőleges pontosságú statisztikából különös dolog derült lei. A benyújtott újítások szerzőinek zöme ugyanis műszaki szakember, egy harmada lakatos, kovács, villanyszerelő, vagy más ipari szakmunkás. Kimondottan bányász az újítók közül ebben az időszakban csak kettő volt. Elgondolkoztató tóriyek ezek. Nagyon örvendetes az, hogy a műit évhez* képest lényegesen több és nagyobb értékű újítás született és csak örülni lehet annak is, hogy a műszaki vezetők, az ipari szak munkások ilyen szép számmal vettek részt a újítási mozgalomban. Annak viszont már az okát kell keresni, hogy . . a bányászok miért nem újítanak, vagy ha újítanak — mert ez az igazság — miért nem teszik közkinccsé újításukat. Csóti József, a Pécsi Szén- bányászati Tröszt újítási főelőadója ezt mondja: — Többet kellene foglalkozni a bányászokkal és a szak- szervezeteknek is több segítséget kellene adni az újítási mozgalom fellendítéséhez. Az újítóköröket például már rég létre kellett volna hozni, de ez eddig csak Újhegyen sikerült. Pécsbányán kétszer akarták megalakítani az újítókört, de részvétlenség miatt tervüket nem tudták megvalósítani. Szabolcson és Vasason, tudomásom szerint, meg sem próbálkoztak ezzel. Pedig ezek az újítókörök lehetőséget nyújtanának ahhoz, hogy az újítók ötletei, elképzelései a felszínre jussanak. Sok bányász nem ért a műszaki rajzok elkészítéséhez. Az újítókör az ilyen bányászoknak is segítséget nyújtana, sőt szükség esétén közreműködőket is biztosítana. — Az újítómozgalom fejlődésének más akadálya is van. Nem kielégítő az újítási propagandánk, sokan még nem ismerik az újítási rendeletet, elég lassú még az újítási ügyek intézése, gyakorlatlanok az újítási megbízottak..: Mit szándékoznak tenni az újítómozgalom. fellendítéséért? — Az újítási előadókat rendszeresen oktatjuk. Az újító körök megszervezéséről sem mondunk le. Az újítómozgalom tömegbázisát azonban a bányaüzemekben kell megteremteni. Az üzemek vezetőinek, a szakszervezeteknek jobban kell segíteni e mozgalom fejlődését. A kongresszus tiszteletére a pécsi bányákban is lelkes mun kaverseny alakult ki. A vállait 104 százalékos tervtúlteljesítés a termelékenység növelése, a termelési költségek csökkentése azonban nem képzelhető el a műszáki színvonal emelése nélkül. A műszaki színvonal emelésének' viszont igen fontos eszköze az újítómozgalom. Érdemes tehát megvizsgálni: miért nem újítanak a pécsi bányászok, hogyan lehetne az eddiginél jobban gyü- mölcsöztetni a pécsi bányászokban rejlő alkotókedvet, kezdeményezőkészséget, aranyat érő ötleteket. Mestertalvi Gyula Ma délben érkezik Pécsre Várnai Zseni Ma, szombaton a déli gyorssal érkezik városunkba Várnai Zseni, az ismert költőnő, akit a pályaudvaron a megyei és a városi nőtanács képviselői fogadnak. Várnai Zseni négy napig tartózkodik Pécsett, s eközben részt vesz a tiszteletére rendezendő hétfő esti irodalmi esten. A Doktor Sándor Művelődési Házban hétfőn fél hatkor sorra kerülő irodalmi esten fellép a Pécsi Szénbányászati Tröszt énekkara is. 1556 látogafa vált a villányi népiskoláin Április 30-án a Pécsi Irodalmi Színpad előadásával fejeződött be a villányi népfőiskola 1958—59. évben tartott ismeretterjesztő előadássorozata. A népfőiskola 22 előadását 1556 hallgató látogatta. A nagysikerű évzáró-előadáson 200 hallgató jelent meg. Dr. Takács József a TIT megyei titkára értékelte a népfőiskola munkáját és átnyújtotta a hallgatóknak a látogatási bizonyítványokat. Szives vendéglátás Az olaszi 609. sz. Petőid Sándor úttörőcsapat a közelmúltban Mohácsra látogatott el. A húsüzem és a jéggyár dolgozói látták vendégül az úttörőket, bemutatták nekik a termelés egiész folyamatát. Az úttörő- csapat köszönetét fejezi ki a Mohácsa' Húsüzem és Jéggyár vezetőinek. J J'-b ->«»o Kiskörzeti Május hetedikén rendezték meg Vó- kányban az idei első kiskörzeti borversenyt a pécsi járás területén. A ■ versenyen Vókány és Kistótfalú legjobb bortermelőd vet tek részt boraikkal. Még hetedikéin ki derült, hogy Hargit- tad János vókányi bortermelőé a legjobb fehér bor és hogy Hesezenberger Kristóf ugyancsak vókányi szőlősgazda ért legjobban a vörös fajtához, s ezzel el is nyerték az első helyezést. A vókányi kiskörzeti borversenyt újabbak követik. Május 9-én és 10- én 'Kővágószőlősön — Kővágószőlős, Cserkút, Aranyos- gadáhy, Pellérd légjobb bortermelőinek részvételével — május 11-én Hás ságyan — Hásságy, Birján, Olasz bortermelőinek részvételével — május 12-én pedig Cserdi- ben — Szemtlőiinc, Helesfa, Bükkösd, Cserdi szőlősgazdáinak részvételével rendeznek kiskörzeti borversenyt. A versenyt mindenütt kultúrműsor követi. A kiskörzeti borversenyek helyezettjei résztvesznek a május 14-én megrendezésre kerülő járási borversenyen és kiállításon, HiKKK Társadalmi munkában Rendbehoztálc az utakat Erzsébeten Erzsébet község dolgozói is részt kívánnak venni a „megyei tisztasági és szép falu’’ versenyben. Ez a mozgalom abban nyilvánult meg Erzsébeten, hogy a község lakossága brigádokat alakított és nekifogott a község elhanyagolt útjainak rendezéséhez. A lakosság három brigádban dolgozott és versenyeztek agymással, hogy melyik végez szebb és jobb munkát. A lovas fogatok hordták a földet a víz— A BARANYA megyei Idegenforgalmi Hivatalban rövidesen megkezdik egy részletes javaslat készítését, amely a műemlékvédelem tervszerűbbé tételét célozza. A javaslat foglalkozik majd műemlékeink fontossági, célszerűségi és Időrendbell feltárásával, valamint azok restaurálásával és hasznosítási lehetőségeinek kérdéseivel. □ A PÉCSI járási tanács szociális, egészségügyi állandó bizottsága május hatodikán tartott ülésén a járás nyolc községében élő ipari munkásság egészségügyi és szociális helyzetéről tárgyalt. — GARANI László, a Kórház téri fűszerbolt elsőéves kereskedőtanulója volt az újon nan nyílt Pécs-budai Élelmi- szerkiskerhez tartozó gyors- kiszolgáló bolt ötezredik vásárlója. A fiú kíváncsiságból ment be — munkaideje lejárta után — a boltba. A százforintos ajándék-blokkra pezsgőt és bonbont vásárolt szülei házassági évfordulójára. □ ANYÁK NAPJÁT tartottak a szigeti város több pontján. A Pedagógiai Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának tanulói a szociális otthonok idős nőlakóit keresték fel. Megünnepelték az édesanyákat a nyugati városrészben és az Alajos utcai párthelyiségben rendezett anyák napján is. — LENGE nyári ruhák gyártását kezdte meg a Pécsi Állami Áruház konfekciós üzeme. A ruhák szoknyájának alsó . szélét és a ruhához való kis kendőt gazdag hímzéssel díszítik. . Leoy.iid Sztoobunyenka le- nlngrádi feltaláló új fizikai jelenséget fedezett fel, a „fogazat- hatást”, amely lehetővé teszi az elektromágnes erejének megsokszorozását. A hatás lényege, hogy a közönséges mágnes pólusainak lapos felületét kiszögellésekkel („fogazattal") ellátott felülettel helyettesítik s ez a körülmény több tízszeresére növeli a mágnes erejét. E hatás kihasználása új távlatokat nyit a villanymotorgyártásban. tői kimosott gödrökbe, az asz-1 szonyok pedig kapával, lapáttal a kézben elsimították az odahordott földet. Mindenkinek akadt valamilyen munka. Takács Árpád vb-elnök minden brigádhoz ellátogatott és segített irányító munkájával. Dicséret illett Erzsébet község lakosságát lelkes munkájáért. Látszik, hogy van becsülete a társadalmi munkának Erzsébeten is. HAJNAL KÁROLY — BŐVÍTIK s átalakítják a Francia-borozót. A terveket a Pécsi Tervező Vállalat dolgozói készítik. □ 600 000 naposcsibét adtak már el az év eleje óta a Baranya megyei Mezőgazdasági Vállalatnál. — A cseh gumi- és plasztik technológiai kutató intézet a gumiból készült tranzmissziós szíjaknál eddig alkalmazott pamutanyagot szifonná} helyettesítette. Eddig négy rétegben alkalmazták a gumiszi- iaknál a pamvtboritást, az új szíjon ezt már egyetlen réteg szilen helyettesíti. A szilonnal készült tranzmissziós szí) rugalmasabb, könnyebb és különösen a bánya- iparban jelent nagy előnyt. Az első háromszáz méter szilonnal borított szíjak kísérleti alkalmazása az Ostrava-Karvina bányában történik. — ÖT VEN és száz férőhelyes istállókat terveznek az újonnan alakult termelőszövetkezetek számára a Pécsi Terr vező Vállalatnál. Baranyában jelenleg tizennyolc termelőszövetkezetben folynak e tervek alapján az építkezések és az előkészítő munkákat további negyven helyen már megkezdték. _ —r/VVl — HASSAGYON néhány nappal ezelőtt megkezdték a malomhoz vezető 200 méter hosszúságú kövesút építését. Az útépítéshez nyújtott társadalmi segítség értéke mintegy 40 ezer forintra becsülheti*. — KONTÁRKODÁSÉRT vonták felelősségre és 500 to? rinttal büntették Erdős Gyu- láné Kazinczy utca 3. szám alatti lakost, aki női ruhákat varrt iparengedély, nélkül. Közlemények Áramszünet lesz hálózat-karbantartás miatt András-akna és környékén, Istenáldás- és Lámpás völgyben május 8-tól június 15-ig reggel 7 órától délután 4 óráig. * A Pedagógiai Főiskola gyakorló iskolája I. osztályába és korlátolt számban az V. osztályba is jelentkezni lehet május 18-lg. A zenei I. osztályba jelentkezőket alkalmassági vizsgára hívják. Május 18. után jelentkezéseket nem fogadnak el. A jelentkezőket kellő Időben értesítik, hogy felvették-e. Lakást kerestem Pécsett (2) I "1" ......................i...... egy albérlettel is. így szólt a-------------------------- hirdetés: „Külön be járatú, utcai, csinosan bútorozott szoba, csendes környezetben, leinformálható — csak férfi -»• értelmiségi dolgozó részére ágynemű nélkül kiadó“ Csengetésre azonnal ajtót nyit, s beenged a már minden bizonnyal nyugdíjas korban lévő, őszhajú házigazda. Kezet nyújt, bemutatkozik, s az első kérdése: —■ Biztosan vőlegény már? — Megnyugtatja a nemleges válasz. A „különbejáratú“ egyszerű csalás a hirdetésben, mert a szobát csak a konyhán át lehet elérni.' A másik Szobától két szárnyas ajtó választja el. A szobában egy ágy, egy szekrény, asztal, székek, borzalmas kép az ágy fölött, egy könyvespolc. Kopott, de tiszta helyiség. Csak rideg. A főbérlő egyébként a következőkre volt kíváncsi: mi a foglalkozásom, hány éves vagyok, udvarolok-e Pécsett valakinek mennyi a fizetésem, mi az édesapám foglalkozása; vámnak-e Pécsett barátaim, s Bzaktam-e éjjel olvasni? Mert ha igen, „kis hozzájárulást“ kell fizetnem a villanyszámlához. Vasárnap reggelenként egy teát ingyen megfőzhetek a konyhában* a'fürdőszobát használhatom. Kulcsot kapok. Fűtés nincs, „de nem is kell“, hiszen körben mindenütt fűtött szobák vannak. Rokonokát, barátot fogadhatok, de nőket nem. Egyébként itt családtagként kezelnek.. (S ekkor egy hosszú, de jóindulatú szöveget kellett meghallanom arról az ezernyi buktatóról, veszélyről, amely az ártatlan vidéki fiatalemberekre leselkedik Pécsett.) Aztán mégtudtam, hogy itt nem szeretik az „új pofákat“, azaz a gyakori bérlőcserét. íme, ugyanennek a lakásnak a cselédszobájában három éve lakik már valaki. „Pedig az egy primitív kis hely, parkett sincs bemne‘V-(A bére 240 forint) Itt egyébként bérelszámol«5nak vallom magam 1200 forintos fizetéssel, szintén az ártatlan Sopiana terhére. S végre ón kérdezhetek: — Miért csak értelmiségieket fogad ide? Óvatosan és nem azonnal válaszol: — Mert... azokat szoktuk meg. Most is egy vasúti mérnök lakott itt. ~— És, ha szabadna tudnom, még mennyien laknának rajtam kívül itt? Felhúzza a szemöldökét. Ezt nem várta volna egy vidékitől: — Ez miért érdekli? —i Hát mégis, hogy mekkora forgalom, mozgás van a lakásban? — A feleségem és én, egy hivatalnok lányom, meg az a másik albérlő. De itt csend van és nyugalom. Ezt még megúsztam valahogy, . sőt még azt is, hogy bólyimak vallottam magam, s alig sikerült a versenyt áll- nom az ő helyismeretével, ö ugyanis valódi bólyi. Ott kezdődött csak a baj. hogy 1200 forint a fizetésem. —- Akkor ne vegye ki ezt a szobát. Ezerkétszázból levonások* közlekedés, 400 forint a lakás... Ruházkodni, enni is kell. Fiatalember, szórkozni is akár... Később: — És biztos benne, hogy felemelik a fizetését? — Egészen biztos — mondom,— másképp el se jöttem volna Bólyról. Január 1-től 1750 forint. — Az más. Abból már lehet, Egyébként, ha jönne, hát ugye két heti előleg az természetes?! Aztán egy ideig másról beszélünk, hogy milyen szép is Bóly, meg. ilyesmit, s ő mindent olyan pontosan, szabatosan, kerek-bölcsein mond, hogy az az érzésem: olvasta valahol, de még inkább az, hogy ez az ő típus-szövegé, amellyel hódít, tekintélyt szerez, s a „szobaúr“ előkelő érzését nyújtja — 400 forintért. Mondja, hogy már yagv hatvanan jelentkeztek. De ő még gondolkodik. Elsejéig ráér. Addig fizetve van a szoba. Nem sokallja a 400 forintot. S hajlok rá. én .is. Pécsett már nagyobb összegekről is hallottunk. De mégis: ez egy átlagos keresetű ember fizetésének 25 százaléka! Mondom, hogy másfél nap után visszajövök a válaszszák Kinevet: nagy idő az. Az égy'napot is sokallja. Aztán már ki se kísér, ott hagy az előszobában. A nyíló aj ló mögött egy pillanatra meglátom' a szolban kézimunkázó feleségét. (Folytatjuk)
