Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-09 / 107. szám

1959. MÁJUS 9. NAPLÓ 3 fl kongresszusi verseny hírei Emelkedőben megyénk exporttermelő vállalatainak tervteljesítése A május elsejére tett vállalások, felajánlások ipari üzemeink többségében előrelendí­tették a második negyedévi tervek teljesítését és segítették a kongresszusi verseny célkitű­zéseinek valóraválását. A második negyedév derekán tartunk, az áprilisi hónap eseményei most válnak isme­retessé. Megyénk exportterme lő vállalatai az első negyedévben exporttervüket 102.3 szá­zalékra teljesítették s ez 1958 hasonló időszakához viszonyítva 81.7 százalékos többletet mutat. Az alap, a megindulás tehát nem volt rossz, a számok egyenletes emelkedést tükröznek. Alábbiakban megyénk négy exporttermelö vállalatának eredményeit ismertet­jük s a várható második negyedéves terv teljesítésének adatairól nyújtunk tájékoztató képet. " I Szigetvári Konzervgyár 1959 I. negyedéves export- tervét 44.5 százalékra teljesí­tette, ez a szám 1958 I. negyed­évéhez viszonyítva mégis 87.9 százalékos emelkedést mutat. A gyár termelésének idény­jellege és a termékek eldisz- ponálásának külkereskedelmi feltételei miatt a számok nem nyújtanak reális képet az első negyedév százalékos értékelé­sében. Inkább a május hónap a döntő, amikor a szállítások nagy mértékben megkezdőd­nek és így a második negyed­évi túlteljesítés féléves viszony latban kiegészíti az első ne­gyedév lemaradását. Jelenleg a gyárban 14 vagonos szovjet ex­portot bonyolítanak le. ami be­főttekből és savanyús,*« féle­ségekből áll. Ugyanakkor a téli félkész termékek feldolgo­zásét és a belkereskedelem ál* tál igényelt termékek előállí­tásét végzik. Hozzákezdenek a gyárban az angol, nyugat- és ke'e+ríémet, cseh exportigé­nyek kielégítéséhez is. A kül­kereskedelmi szervek jelentős mer-endelést biztosítottak a gvár számára. A folvó munka­köri felül a birsbefőtt kiszere­lését is végzik olyan egységek­ben ahogyan az átvevő fél rporvívánia. Húsz napon belül váríáPc a friss zöldborsó beér­kezését, ami már a primőrök feldolgozásának szezoniát nyit­ja meg a gyár termelésében. A szigetvári konzervgyár do’rnzói bíznak abban, hogy e'ő;-ánvzott exporttervüket 100 százalékra teljesítik, jó és kifogástalan gyártmányokkal örvendeztetik meg a külföldi és házai fogyasztókat. I *tawya mtnvei Tej pari Vállalat első negyedéves exporttervét 157.8 százalékra teljesítette. Hogy ezt a szép eredményt el tudták érni, ahhoz nem kis mértékben hozzájárult a bólyi üzem dolgozóinak odaadó és lelkes munkája, mert gyárt­mányaik 98 százaléka első osz­tályú volt, bár az ementhali sajt termelésében lemaradtak. Vállalati szinten lényeges túl­teljesítést a roquefort sajtból értek el, míg a trappista gyár­tásánál a sellyei üzemet illeti a dicséret, 81 százalékos I. osz­tályú áru termeléséért. Az ementhali sajtnál nem lehet kihagyni a véméndi üzemet, mely biztosította, hogy a vál­lalat ebből a közkedvelt sajt­féleségből is száz százalékra tudja exporttervét teljesíteni. A második negyedév elé bi­zakodással tekintenek a dolgo­zók, mert javult a sajtok mi­nősége és a kereskedelmi szer­vek is elismerően nyilatkoztak gyártmányaikról. Most tervbe vették, hogy Pécsváradon két műszakot indítanak be, hogy az. ömlesztett sajt gyártását még terven felüli mennyiség­ben is biztosíthassák, tekintet­tel arra, hogy a kereslet na­gyon megnövekedett. Mindent egybevetve június végéig ex­porttervük 150 százalékos tel­jesítését remélik, I Szigetvári Cipőgyár 89.4 százalékot írt be az első negyedév exportteljesítési szá­mai közé, ami az elmúlt év hasonló időszakához viszonyít­va, 219.5 százalékos emelke­dést mutat. Az első negyed­évet azért nem tudták száz százalékra teljesíteni, mert az üzem legyártotta ugyan a meg rendelt cipőmennyiséget, de átvételi nehézségek miatt nem szállították el. Április hónap­ban 3000 párral több. cipőt gyártottak le a tervezettnél és tervüket 110 százalékra telje­sítették. Most állítják össze a 180 páros jövő évi modell- kollekciót, amit bemutatnak a külföldi és hazai szakemberek­nek. Az ipari vásáron nyolc modellel vesznek részt, egy újdonsággal is, mely préselt marhabox anyagú, különböző pasztell színekben törpe tűsarkú cipő. előállított. R Mohácsi Gépgyár mint új exportáló üzem mu­tatkozott be külföldön, mert az első negyedévben ezer da­rab száz kilós súlyú csatorna- fedlapot gyártott Csehszlová­kia részére. Tervüknek eleget is tettek, sőt egy hónappal a határidő előtt szállították le a megrendelt mennyiséget. Áprilistól kezdve a gyár fel­emelt tervvel dolgozik, a Du­nai Vasmű részére kormány­padokat és különböző techno­lógiájú vasszerkezeti munká­kat végeznek. Az új gyártmá­nyok sem tudják megakadá­lyozni azonban, hogy tervüket ne teljesítsék, a kongresszusi versenyben a dolgozók célul tűzték ki, hogy kifogástalan minőségű gyártmányokat ad­nak át megrendelőiknek. A KIS HAZUG Német film Fiatal, csinos árva kislány­ról szól a történet, aki meg­szökik az intézetbői és kalan­dos utakon találja meg boldog­ságát. A film írói a szórakoz­tatáson kívül semmi másra nem törekedtek. De ezt a fel­adatukat is csak részben tel­jesítették. Kétségtelen, hogy vannak a filmben jelenetek, ahol a komikus helyzeteken derül a közönség, de ezeken a komikus helyzeteken is érző­dik a túlzott mesterkéltség. Az még csak hagyján, hogy a kislány úgy hazudik, mintha könyvből olvasná, csak az a „bosszantó”, hogy mindezt el is hiszik neki. Na igen, kell, hogy elhigyjék, mert ha nem, akkor nem lenne belőle film. De az írók jóvoltából minden­ki hisz neki és így — film lett belőle. Tucatfilm. Olyan, ami­lyenből az árus egy tucatot ad s még egyet ráadásul, hogy jobban vigyék. Sokat lehetett volna ezen a filmen javítani a fényképezés­sel. De ezzel is adósak ma­radtak. Mit lehet tenni, ha egy film semmitmondó? Nem marad más hátra, mint a régi és jól bevált fogást alkalmaz­ni; ' félmeztelenül mutogatni egy csinos nőt. Fényképezni a fürdőkádban, fürdés után tö­rülközőbe csavarva, ágyban és minden olyan helyzetben, ahol a néző figyelmét leköti. Per­sze, a közönség szívesen nézi ezt a csinos nőt s legfeljebb az jut eszébe, hogy látott már filmen jobban fényképezett és szebb nőt is. Amit dicsérni lehet, az a szí­nészek játéka. A címszerepet játszó Eva-Maria Hagen na­gyon tehetséges színésznő és minden dicséretet megérdemel, hogy ebbe a szerepbe is sok színt tudott vinni. Nagyon ro~ konszenves volt a rendőr sze­repében Horst Kube. Mit is lehetne még elmonda­ni a filmről? Nehéz többet be­szélni róla, mert másnap már a néző kevésbé emlékezi- -á. Az igazán művészi és jó fil­mekre pedig még évek múlva is emlékezünk ,-ti (—ray) Jelentkezési felhívás mezőgazdasági és erdészeti technikumi levelező oktatásra A Földművelésügyi Minisz­térium szakoktatási főigazga­tósága közzétette a mezőgaz­dasági és erdészeti technikumi levelező oktatásra való jelent­kezés feltételeit. 1960. tanévre mezőgazdasági és erdőgazda­sági techneciumba jelentkez­hetnek a minisztériumok, a tanácsok, a megyei; járási és városi pártbizottságok, az ál­lami kísérleti- és tangazdasá­gok, erdőgazdaságok, gépállo­mások, termelőszövetkezetek és mezőgazdasági jellegű vál­lalatok ajon dolgozód és az olyan egyénileg gazdálkodók, akiknek munkakörük ellátásá­hoz középfokú szakmai kép­zettségre van szükségük. ;A felvétel feltétele az általános iskola nyolc osztályának el­végzése és kétéves szakmai gyakorlat, Az idén a mezőgazdasági technikum levelező oktatásá­nak első osztálya nyílik Buda­pesten (X., Maglódj u. 8.), Csornán, Debrecen-Pallagon, Gyöngyösön, Hódmezővásár­helyen, Karcagon, Kaposvá­rott, Keszthelyen, Kiskun­halason. Mátészalkán, Mezőtúrom, Nagykani­zsán, Orosházán, Putnokom, Székesfehérvárott, Szentlőrin- cen, Szekszárdon, Szombathe­lyem, Tatám, Törökszentmikló- som és Vácott. A mezőgazda­ság gépesítései technikumba Mezőtúrom és Szombathelyen, erdészeti technikumba Sop­ronban és Szegeden, kertészeti technikumba Budapesten, (XIV. Egressy út 13.) és Sátor­aljaújhelyen (lehet jelentkez­ni. . , Ma nyílik me«* a ,,Műszakiak Pécsért" kiállítás A kiállításon a hazai előter- vezés és mélyépítés országos szerve, az ÉM. Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat az Épí­tőipari Tudományos Egyesület Pécsi Csoportja rendezésében ismerteti a műszaki kiállítás anyagát. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia II. Építési Kongresszusára készített, a mérnöki élőtervezést népsze­rűsítő táblákból, tervekből, fényképekből, laboratóriumi felszerelésekből és műszerek­ből álló anyag Pécs és környé­kére vonatkozó térkép, rajz, makett és más anyaggal kiegé­szítve a Hazafias Népfront Ja­nus Pannonius utca 11. sz. alatti székháza dísztermében kerül bemutatásra. • : . • : A „PÁRTEMBER” Zsurö János csizmát, sonkanadrágot és barnaszöld kalapot visel, mint sokezer oaraszttársa. Nincsenek író­asztali álmai, juhász szeretne 'enni a bólyi Kossuth Tsz-ben. Most a Kossuth sertéstenyész- íési felelőse. 183 sertés tartó­nk hozzája. A fiatalabbak „Jani bácsi“- nők titulálják, mert az ötven- igyedik mérföldkőnél jár mar Hete országútján. A vele egy- .vá svaknak bizalmas ,Jani“. Olykor mindkét nemzedék így nevezi, hogy „Jam“ (vagy Jani bácsi“) „a pártember“. Az egész falu anna.k tartja. Két ember tartozik a keze ílá: Radványi Károly és Welcz Ferenc tsz-tagók. Etetés, vagy takarítás közben nem■ szeret aeszélgetni. Ha emberei ilyen- tor trécselnek, rájuk szól, hogy kagyják abba, ám. ha végez­nek, szívesen diskurálgat ve­lük! Vgy beszélik, nagyon jól H lehet vele politizálni. Sokan keresik érte a társaságát. Welcz Ferenc három—négy hete került hozzá. Érkezését nagy vihar előzte meg. Rossz hír előzte meg az érkezését. Azt üzenték róla, hogy nem szeret dolgozni, örökké baj volt vele, a borjádi tsz-bői is emiatt került ki annak idején. Ilyen hírek hallatára gon­dolkodóba esett a társaság, s csak alapos „fejmosások“ után szavazta meg a felvételét. Ez­után állt Szabó Mátyás elnök elé Zsuró János: — Matyi bácsi! Egy jó szó többet ér, mint száz rossz. Én megpróbálom ezzel a fiatalem­berrel. Másnap elment Welcz Fe­renc lakására. Barom-fietetés közben csípte el az udvaron. Rendes udvara volt, takaros lakása felesége szorgos kezét dicsérte, az első benyomások tehát nem is voltak rosszak. — Feri! — szólította meg a vékonydovgájú fiatalembert. — Azért jöttem, mert ember kellene hozzánk a telepre. Ha kedve lenne, eljöhetne. — Oda szeretnék menni ma­99 gam is. Azért kértem magam a tsz-be. — Jól meggondolta? Egy esztendeje volt újévkor, hogy átvettem a telepet. Már más­fél éve, de ez idáig nem val­lott velem szégyent a tagság. Bárki jön hozzánk, mindenki megdicséri az állományunkat. Nem szeretném, ha leromla- nának! Még akkor sem, ha nem leszek ott — tette hozzá. — Mert augusztusban kétszáz birka jön a tsz-be, s valószínű én leszek a Kossuth juhásza, Ha megbecsülné magát, a he­lyemre állhatna -... A nagy bizalom szárnyakat adott Wéleznék, eddig nem le­het panaszkodni a munkájára. Akármit mond Zsuró elvtárs, mindent megcsinál. Hát így foglalkozik Welcz Ferenccel. Van a szövetkezetnek egy öreg brigádvezetője, Sza­bó István. Közel jár már a nyolcvanhoz, de korúhoz ké­pest szokatlanul sok energia, ég ebben az emberben, ügy érdeklődik a világ dolgai iránt mintha külügyminiszter lenne a fia. Több mint tíz éve ismeri Zsuró elvtársat, tudja milyen szófukar ember munka köz­ben, ezért akkor megy, ha végzett már a soronlévő ete­téssel. — Na János! — szólította meg múltkor. — Olvastad-a az újságot? Tudod-e mi lesz a külügyminiszteri értekezleten? Mond, mit várhatunk a csúcs- találkozótól? Ennyi kérdés egyszerre! ..János" alig győz felelni, hogy igenis, olvasta az újságot. s reméljük, hasznunk lesz a külügyminiszteri i értekezlet­ből. Mert nemcsak a hideg­háború szelei fújdogálnak, a napokban is egy angol tábor­nok utazott Moszkvába, hogy Hruscsovval beszélgessen. Ritkán vitatkoznak. Zsuró elvtárs is uradalmi cseléd volt a felszabadulás előtt, Sza­bó bácsi is. Megértik egy­mást, azonos módon értelme­zik az újság híreit és cikkeit, csak azért kérdezősködik az öreg brigadéros, hogy meg­bizonyosodjék ítélete helyessé­gében. Ha „János, a pártem­ber“ véleményét hallja, akkor megnyugszik. Persze nem mindenkivel ásza meg vita nélkül. Van pél­dául egy barátja, aki középpa­raszt volt még a télen. Sok éve ismerik egymást, meleg emberi kapcsolat alakult ki kettőjük között. Ez a magya­rázata annak a kendőzetlen őszinteségnek, ahogy egymás­sal beszélgetni szoktak. Visszapergetünk egy korata­vaszi beszélgetést: — Te János! Hidd el, a vi­lágért sem akarlak megsérte­ni, amikor azt mondom, hogy közöttünk és közöttetek azért különbséget kell tenni. Ti könnyebben beléptetek, mint mi.... Ám az én apám tíz kezével kaparta össze a föl­det. Tudod mennyit gürcöl­tünk érte? ís most adjam a szövetkezetnek? Olyan ez ne­kem, mintha leakasztanád a kabátomat a fogasról, hogy a tiéd!... Türelmesen válaszolt erre: —• Én huszonnyolc eszten­dőt szolgáltam a káptalannál, apám negyvennyolcat. Hát az én verejtékem hol van össze­rakva? Mert mi is úgy gür­cöltünk, akárcsak ti, a különb­ség csak annyi, hogy nem ma­gunknak, hanem a káptalan­nak. Azt hiszed nekem nem fáj ez? — Másképp fáj. — így is fájhatott volna! Mert én is tizenöt hold jut­tatott földdel léptem a szövet- keztbe. Es eszembe sem ju­tott sajnálni. Miért is sajnál­tam volna? Hát kié az a föld’ A káptalané talán? Hát nem a mi kamránkba kerül a mun­kánk terméke?... Különben sem új szövetkezetbe lépsz be Mihály— folytatta csendeseb­ben. — Régi a Kossuth, sokat gürcölt a tagság, mig idáig ért. Mikor elültettük már az ötven hold gyümölcsöst, mióta vá­runk a termésére! Eddig csak annyi hasznunk volt belőle, amennyit a közti növények­ből nyertünk, az idén foq először teremni! Azt hiszed, te nem kapsz belőle? Es ez csak a gyümölcsös í í Jani bŐélSl jóbarátja ma már a Kossuth tagja. Szor­gosan munkálkodik, de a fele­sége még attól tart, hogy nem fognak kijönni a ■munkaegy­ségből. Alaptalanul, mert a szövetkezet 46 forintot érő munkaegyseget oszt ősszel, s a férfitagok átlagos jövedelme tizennégyezer forint lesz pénz­értékben. Meg tg mondotta ezt neki és hozzátette: hét gyer­meke van otthon, mégis meg­él. Sohasem volt annyi tejbe- apritani válója, mint most, csak cukorból három mázsát kapott tavaly. Megnyugtatta őket? Még nem egészen. Sebaj, találkoz­nak még egymással! Pécs ma az az ősi város, ahol a festőd látványba össze­olvad a múlt és a jelen, a sok régi építészeti emlék, vala­mint az új modern lakóházak, gyárkómémyek, korszerű vas­beton-vázas iparcsarnokok tö­mege. A magymultú város tör­ténetének, műszaki fejlődésé­nek nagyszerű korszakát indí­totta el az utolsó 10 év. Ebben a fejlődésben az építkezések­kel kapcsolatos geodéziai fel­vételeket, talajmechanikai és különleges alapozási szakvé'e- ményeket, csúszás- és épület- Tiillyedés-vizsgálatokat, geo- elektramos talajfeltárásokat, az ipari és Ivóvíz-kutatásokat a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat végezte. A Mecsek oldalában Pécstől Ho6szúhetényig, Komlótól Hi­dasig máról-holinapra nemcsak új bányák aknatornyai nőttek, de a lakótelepek is nagyot fej­lődtek. Ezen a dóm bős-vő1 eves területen a mérnöki tervezés sokféle ágat, a technika leg­újabb vívmányait, az elektro­mos és az izotópos talajvíz- áramlás méréseket, szivarsás- és csapadék beázás- és párol­gás-vizsgálatokat is folvama- tosan végzi a vállalat. Ezért a mérnöki előtervezés eredmé­nyei és jövő lehetősége össze­kapcsolva a konkrét építkezé­sekkel, városfejlesztési tervek­kel itt kerülnek bemutatásra; Pécsett és környékén hatal­mas építkezések folynak. A város lüktető életének hangját nagyban ezek az építkezések, az építőrnunkások, a műsza­kiak szabják meg. Ennek a munkának az főtervezői, mélyépítési, alapozási részét fogja ismertetni a kiállítás. A város rohamos fejlődésére azonban égető- problémák is jelentkeztek. Ilyen a vízhiány. Pécs és környéké, de eeész Baranya megye minden na- wobb építkezésén dolgozott az ÉM. Földmérő és Talajvizsgá­ló Vállalat. Az elmúlt évtized alatt így szorosan, összenőtt Péccsel, ismert gondjait, prob- 'émáit. Az elvégzett munká­kat, a tapasztalatokat szem'él- tetóen ábrázoló kiállítás a mű­szakiakat, a mérnöki elóter- vezést még közelebb fogja hozni Pécshez és Baranya me­gye népéhez. A kiállítás be fogja mutatná, hogy mit fejlő­dött, mit kapott ez a vidék az utóbbi években. Az Építőipari Tudományos Egyesület Pécsi Csoportjának rendezvénye i-s elő fogja segíteni a technikai haladás, az építéstudomány népszerűsítését.

Next

/
Thumbnails
Contents