Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-08 / 106. szám
IM*. MAJTTS 8. NAPLÖ 5 As élüsem cím köteles Az élet küszöbén 80 ezer tonna követ Ígértek terven télül a komiéi kőbánya vállalat dolgozói f— Az egész ország összes kőbányáinak kapacitása 3 millió 600 ezer tonna, de nekünk ebben az évben négymillióra lenne szükségünk — mondotta februárban Czottner Sándor miniszter Budapesten egy értekezleten. — A többit is jó lenne megtermelni. Mi az elvtársak véleménye? — kérdezte a jelenlévőktől. — Megadjuk! — hangzott az egyöntetű válasz, mint hajdan Kossuth idejében a nemzetmentő fegyverkezési kérelemre. Ez még télen volt, februárban. Most pedig májust írunk. Az ÉM. 7-es sz. Kőbánya Vállalat munkásai abból a „pesti plusszból” nem kevesebb, mint 80 ezer tonnát ígértek terven felül. Ha erdészek lennének, most azt írhatnánk: nagy fába vágták a fejszéjüket. Így legfeljebb új hasonlattal élhetünk: nagy kőbe vágták a csákányt! Mert 80 ezer tonnát bányászni terven felül, bizony nem kicsiség. Ennyi kő, ha csillébe raknánk, majd Buda,- pestig elérne. Reális-e a vállalás, végre lehet-e hajtani ezeket a célkitűzéseket? Igen, mert a 7-es számú Komlói Kőbánya Vállalat dolgozói 1958 II. félévében végzett jó munkájukért elnyerték a kitüntető élüzem címet s ezt a szintet 1959 első félévében is tartani szeretnék. A kőbánya vállalat négy üzemegysége: Komló, Nagyharsány, Hird, Erdősmecske összesített terme lése az első negyedévben már 14 000 tonna kő volt terven felül. Április hónapban tervüket 107.5 százalékra teljesítették a felemelt tervvel együtt, s 8300 tonna követ bányásztak a „plusszhoz”; Karsai Béla igazgató elmond ta, hogy az áprilisi eredmény azért is kedvező, mert 99 százalékos munkáslétszám mellett az egy főre eső termelés 108.6 volt, ami a termelékenység emelkedését is bizonyítja. A vállalat vezetői a második negyedév terveinek teljesítésére jutalmakat és célprémiumokat tűztek ki, hogy így az anyagi ösztönzésen keresztül is serkentsék a dolgozókat az élüzem szint megtartására. A felemelt tervek teljesítése érdekében Komlón az eddigi két műszak helyett hármat indítottak be, Hirden az egy műszakot kettő váltotta fel. Megszervezték az egyes üzemek közötti munkaversenyt, de a műszakok versenyét is ébren tartják; György Ferenc, a komlói kőbánya üzemvezetője szerint azért is biztosított a felemelt terv és a vállalás teljesítése, mert a nehéz fizikai munkát a komlói üzemben már majdnem teljesen géppel végzik. Rövidesen egy 15—20 méter hosszúságú folyosót vágnak a kőfalba, ahol 60 mázsa robbanóanyagot helyeznek el, s így nagykamrás robbantással körülbelül 70 ezer tonna követ szabadítanak ki egyszerre az óriási andezit falból. Kucsera István bányamester megemlíti az oszlopos fúrásokat, is, mint újabb módját a Igen hasznosnak bizonyult a KISZ-próbák bevezetése A KISZ Központi Bizottságának középiskolai tanácsa csütörtökön ülést tartott. Napirenden szerepelt a 'középiskolai KISZ próbarendszer tapasztalatai, valamint a középiskolai KISZ-vezetőIk képzésének terve. A vita után a középiskolai tanács megállapította, hogy a középiskolai KISZ-próbák bevezetése igen hasznosnak bizonyult a Középiskolás ifjúságunk nevelése szempontjából és a KISZ -munka fellendülését eredményezte. A középiskolai tanács javaslattal él a KISZ Központi Bizottság Intéző Bizottságához a próbaI rendszer továbbfejlesztésére, s ' a vezetőképzés előmozdítására. június 7-én: nyolcadik pedagógusnap Az idén június hetedikén ünnepeljük nyolcadszor hazánkban a pedagógusnapot. Az ünnepségeket országszerte a tanács, a Hazafias Népfront, a KISZ, a nőtanács és a szülői munkaközösségek rendezik. Június hatodikén reggel nyolc órakor Béniké Valéria művelődésügyi miniszter rádión köszönti a pedagógusokat. nagyobb teljesítmény elérésének. Horváth Rezső lőmester. aki 23 év óta dolgozik a szakmában, azt mondja, hogy a lő- mesterek a legkörültekintőbb munkát végzik, majd, csakhogy sikerüljön az éves vállalás teljesítése. Korcsmár István térmester a szállítás jó irányításával akarja meggyorsítani a termelést és büszkén újságolja, hogy brigádja az elmúlt hónapban 12 100 csillét mozgatott meg, tervüket 117 százalékra teljesítették. Úgy a munkások, mint a vezetők a május hónaptól már „jobb” eredményeket várnak. II. negyedéves tervükben 28 ezer tonna terven felüli kő bányászása szerepei. A munkaverseny még csak most van igazán kialakulóban a vállalatnál. A munka dereka csak ezután következik. A munkások lelkes akarattal határozták el, hogy eleget tesznek a párt és a kormány felhívásának, több építőanyagot adnak az országnak. Erre kötelezi őket a büszke élüzem cím is. — Szűta — Kanász László most végez a pécsi pedagógiai főiskolán. Matematika-fizika szakos tanár lesz. Meglehetősen nehéz útja volt a főiskoláig. Faluról jött. szakérettségivel került a főiskolára. Minden nehézséget ie- küzdő szorgalommal tanult az elmúlt három év alatt. Ezért érdemelte ki a népköztársasági ösztöndíjat. — Hova szeretne kerülni tanulmányai befejezése után? — Egészen pontosan nem tudnám még megjelölni a helyet, de valahova falura szeretnék menni. — Milyen tervei vannak most, hogy az élet küszöbén áll? — Nagyon szeretem a szaktárgyaimat. A három év alatt igyekeztem is felszerelni magam segédeszközökkel, hogy legyen mire támaszkodnom, ha kikerülök tanítam. Régebben már dolgoztam üzemben is, megszereztem a géplakatos szakmát. Különösen a politechnikai képzés érdekel. Minden vágyam az, hogy politechnikai szakkört is vezethessek majd az iskolában, ahol a taA III. művészeti aukció Nagy érdeklődés mellett kezdődött meg a Pannónia szálló nagytermében a III. művészeti aukció. Május 5- én, 6-án, 7-én, zsúfolásig meg telt a terem müértőkkel, vásárlókkal, kíváncsiskodókkal Egy kicsit mindenki izgult, vajon ki lesz az a szerencsés, aki a miloi Venus márvány reprodukciót, Csók István, Derkovits Gyula és más neves festők képeit, a gyönyörű vert csipkék közül valamelyiket megvásárolhat- jOi A közönség igen igényes volt és csak a legértékesebb darabokat választotta, azoknak az árát „verték fel", kivéve egy 25 ezer forintos festményt. Úgy látszik eny- nyi pénze senkinek sem volt együtt ilyen célra Aránylag olcsón, de igen nagy vetélkedés mellett lelt gazdára Derkovits Gyula: Kompozíciója 650 forintért. Lotz Károly: Dinnyevásár című festményét sokan szerették volna megvásárolni. A kikiáltási ára 2850 forint volt, az árverés résztvevői ezt az összeget 4000 forint fölé emelték. Sok igen értékes és szép festmény cserélt gazdát áron alul, bár nem egy esetben arra is akadt példa, hogy t a kikiáltási ár tízszereséért kelt el valami. — Festett neo-barokk diszszel, talpas pohár 75 forint — hallatszott az árverező hangja, s máris a magasba lendültek a kezek. 7580 ... 85...» 105... 115. — Senki többet harmadszor! A pohár a hölgyé a sor szélén. — Díszkorsó, Zsolnay, 115 forint a kikiáltási ár... és mivel olyan sokan szerették volna megvenni, a boldog tulajdonos csak 460 forintért mondhatta magáénak. Csak úgy sugárzott a női közönség arca, amikor a csodálatos vert csipkék kerültek árverezésre. Megcsodálták a keleti ritkaságokat, és sokan örömmel vitték a pio- dem szobabútort, intarziás vagy faragott szekrényeket, székeket, szebbnél szebb perzsaszőnyegeket. Az árverés nagyon jól sikerült. Lakást kerestem Pécsett--------- _ ki sem nyit ajtót. Vég re a szomszédból kikukucskál egy középkorú tó, partvissal a kezében. Megmondom, hogy a kiadó ágyat keresem. _. ö, ne menjen azokhoz — jön közelebb én nem akarom lebeszélni, de hát — alaposan Végigmustrál — — nem magának való hely ez... — Miért? _ A, hát ezek isznak... Két öreg. Ol yankor disznóul beszélnek. Mondom, én nem akarom lebeszélni, de.. . — Hát néhány csúnya szótól nem ijedek meg. Maga is lakott már náluk? — A. ott csak fiúk laknak.,, — Többen is? _ Persze Én nem ts itt lakok, csak ta karítok. — Jelentőségteljes szünet után: — Tudja, hogy van az, ha a férfi más nőkkel foßTulkozik, akkoraz asz- szony meg más féríxak]^\ dent érthet. (Annál’ is mk^> é£ettjm. mert mindezt olyan fzaV3(^?J j swí’ amelyeket nem bír el az olom.l Epvéb- ként ott jön a háziasszony mutat a kapura, s eltűnik az ait0 — Jé, fiatalúr, hát ^r kimték a hirdetést? Pedig csak Máskor három napig ToeÜ • > hogy ilyen szorgalmasak mmdezt egyszuszra vágj^ lom jövetelem célját. nő. kövér arccal, nagy k l kel, s feltúrt ruhaujjakka • . — Épp kint az utcai reszt ™stam az ablakon muszáj k^Zészeies az. sze. rendetlenség ™n’rt a hely - az de azért megnézheti, mer aztán csoda jó! keKkeny, sötét. Megyünk befelé egy £ két_ eloszobafélen s meglát0“ ablakos utcai szobát. — Ez lenne az? — Itt mi alszunk — magyarázza — a Jani bácsi, az uram, az Ilonka néni — magára mutat — meg a Lacika, Ferike és az Endrike. ök hárman a lakóink, nagyon rendes gyerekek. Én csak a fiatalokat szeretem, mert azokkal a párom úgy megérti magát, hamarosan le is pertuzott mindegyikkel. Most az Endrike megnősül. Mondják is a házban, hogy én mindenkit megnősítek, meg férjhez adok a nagy számmal. Mert, nem mondom, nagy pofánk van néha, szóval parasztok vagyunk, de minőségi parasztok —• vágja ki, jót nevet a viccén s kinyit jobbra egy ajtót. — Itt lenne a maga ágya — egy kis időt hagy a szemlélődésre. „ . . ,,__| Rögtön a küKo myha a pinceben. | szöbröl lépcső ~~~-—“~—~“—1 vezet lefelé a tűzhelyhez. De a pokróccal letakart ágyfélének a lába itt kezdődik a legfelső lépcsőfoknál, a feje pedig a negyedik lépcső felett lebeg. Nem is merek ráülni, pedig hellyel megkínál többször is. Áporodott, szellőzetlen konyha- szag terjeng. Ilonka mérni felvilágosat, róla, hogy ez előny is éppen: — Itt, fiatalúr, mindig meleg van. Nagy dolog ez télen. Eddig én aludtam itt, de ha Endrike elmegy, az ő helyére megyek a szobába. Sajnálom itthagyni ezt az én jó kis helyemet, de azt mond- ja az én aranyos uram, hogy addig lágyunk egymás mellett, amíg élünk, legalább. Igaza van neki. Igazán mondhatom, bájos ember a Jani bácsi. Majd megismeri... Hanem, ne haragudjon, kedves, magának mi a foglalkozása? , Segédmunkás vagyok « Sopianár ÖÄn — hazudom. Ö, twni baj az, hát hiszen az f* ember. Igoe: Pmrtaai Az én férjem is mun- K&S . ; u **r Mi a szakmája? — A, a Jani bácsi mindenhez ért, vésés, köszörülés, lakatosmunka... A bányánál dolgozik. De, hallja-e, menynyit keres maga? — Ezerkétszázat. — Látja, miért nem tanul valami szakmát? Fiatal még, értelmes képe van, Jani bácsi három hónap alatt úgy kitanítaná magát, mint a pinty. A bányánál is van felvétel. Nagyon sok szakmunkást nevelt már. S ha jó munkás lenne, akár a kétezret is elérhetné. Na, de ezt majd Jani bácsival megbeszélik. Cigarettával kínál. Munkással. Csodálkozik, hogy nem kérek: — Nem dohányzik? Ez ritka. — De, csak most dobtam el az utcán — s tüzet adok neki. — Horkol? — A, nem. S mivel még mindig mem kezdek témát, folytatja az előbbit más oldalról: — Igaz is, ha nem tetszene ez a hely, bár függönnyel el szokom keríteni a sparherttől, bent is alhat a szobában. Akkor az Ilonka néni megint csak kihúzódik ide. Ilonka néni jó asszony, és istenem, mindig a nőknek kell áldozni. Nemsokára kiderül, | kogy ® 8Z?bá" __________ I ban, ha ágyneműt hozok 200, ha ő adja 250 forintot kér egy ágyért, a konyhában 150—200 forintot. Abban maradunk, hogy körülnézeik más hol is. Búcsúzásképpen, fájdalmas hangon mondja: — Tudom, hogy sok. Sok, persze. De másutt se olcsóbb, g ha éppen mondjuk 10 forinttal olcsóbb, már koszos. Ez meg, hiszen látja, ragyog a tiszta- ságtól. 250! Kimondva talán sok, de ha azt veszem, hogy... féldeciben. Naponta kettő. Semmi az.., (Folytatjuk) (Cs. 1.) nulókkal megszerettetem a gépeket. Bizakodva nézek a jövőbe. nevelni — ezt tartom a egszebb hivatásnak. Vár az egyetem Szabó László, akj Képespusztáról került a Nagy Laj c Gimnáziumba, most fejezi be a középiskolát. Jeles rendű és gépészmérnök szeretne lenni. — Miért éppen ezt a pályát választotta? — Szeretem a gépeket, mint általában az egész család nálunk. Nyolcán vagyunk testvérek. Az egyik bátyám traktoros, s így a nyári vakációk alkalmával volt szerencsém megismerkedni a gépekkel. A gyár ösztöndíjasa Klein Katalin 19 éves, víg- kedélyű lány, a kesztyűgyár gyors- és gépírója. Amint Szti- pánovits Józseftől, a kesztyűgyár igazgatójától megtudtuk 5 lesz az üzem egyik társadalmi ösztöndíjasa. Most a közgazdasági technikumot akarja elvégezni. Úgy tervezi, hogy ezután pedig beiratkozik valamelyik egyetemre. Természetesen ezután is a gyár kötelékében akar maradni. A vasút szerelmese Emyes Károly, a Nagy Lajos Gimnázium IV. c. osztályának tanulója néhány hét múlva szintén ,/kirepül az életbe”. <5 tanulmányait nem kívánja most tovább folytatni. — Már kora gyermekkoromban arról álmodoztam, hogy vasúti forgalmista leszek. A vasutas pályának tradíciói .... van nak a családban. Jelenleg is a vasúton dolgozik a csa- ád minden tagja. Úgy érzem, hogy én is megtalálom számításomat a vasútnál. Később szeretne majd beiratkozni a jogtudományi egyetemre. Édesapja példája )*>beg előtte, aki 1945 előtt egyszerű pályamunkás volt, de m:h? -'t megnyílt előtte is a lehetőség, tanult és felküzdötte nagát az egyetemig. így lett a pécsi vasútigazgatóság osztályvezetője. A holnap orvosa Angyal Béla a Széchenyi István Általános Gimnázium végző növendéke. Négy éven át kitűnő rendű tanuló volt és az iskola KISZ- titkára. Míg terveiről beszél, kissé feszélyezetten ül a széken, rakoncátlan hajfürtjei előrehullnak a homlokára. — Már a biológiai szakkörökön az orvostudomány felé terelődött az érdeklődésem. Szeretném egykor minél több beteg embernek az egészségét visszaadni. (H. I.) Elhalasztották a genfi atomértekezlet csütörtöki ülését Genf (Reuter). Genfben elhalasztották a nukleáris kísérleteik megszüntetéséről tárgyaló értekezlet csütörtöki ülését. Az elhalasztás okát hivatalosan nem közölték. .............. ti W A. Még április elején történt, hogy a hi- vatali kimutatások sűrűjéből éppen csak hazaszaladtam ebédelni, s mert a leves ott gőzölgőit már a tálban, nyom ban az asztalhoz ültem. Csak pillanatok választottak el attól, hogy átadjam magam a táplálkozás gyönyöreinek, amikor a kicsi Éva puha két karja a nyakam köré fonódott: — Édesapú.:. valóban úgy akarsz étkezni, hogy kezet sem mosol előtte? Tudhatnád, hogy tisztasági hónapban élünk! — csilingelt a kedves hang, s benne a nevelő szán dók mellett a nyolcévesek csalódottságából is éreztem egy keveset. Nehéz lett volna hirtelenében választ találni, 'kimentem hát a fürdőszobába. De, hogy a szülői tekintélyen mégse essen csorba, gyorsan feltettem a keresztkérdést: — És mond csak Éva, a tisztasági követelményeket mindenkinek be kell tartania? A válasz csak pillanataikig késett: — Igen, Apu, min denkinek.., még nekem is. De Te csak dolgozz nyugodtan a családodért, nem fogsz csa lódni bennem...! Így kezdődött nálunk a tisztasági hónap. Éva a továbbiakban naphosszat a mozgalom harcos aktívájaként ügyködött, rendszeresen tisztasági őrjáratot *ártott a konyhában, s ha a cement- ’avon naránvi foltot is talált, nyomban az e célra összeálli- *ott felmosó anpará tusért sietett Papírt elvétve sem lehetett a Intésben találni. Éva tűzbe dobta valamennyit, nehogy szemetelni lehessen velük. Esti újságolvasásomból így bizonytalan időre búcsút kellett vennem, s a nevemre ér kező levelek is csak azért kerültek a kezembe, mert megkértem a postást, hogy a munkahelyemre kézbesítse azokat. Egy este a papucsomat aj ajtó előtt találtam. — Ez mégiscsak sok i.í *— lobbant bennem az indulat, de Éva lebilincselő kedvességgel kioktatott: — Nézd, Édesapú, port vagy sarat hoznál be csak a lakásba a cipőddel. 5; Anyut és kislányodat kíméled meg a nehéz munkától, ha leveted már a lépcsőházban. A tisztasági hullám végigsöpört valamennyi bútordara bon és az emlékezetes időszak második hetében áldozatot is követelt: az egyik szép herendi-figura, mosdatása közben, kicsúszott Éva kézé bői és a padlón darabokra tört. Feleségem vigasztalan volt. egyik kedves emlékétől kellett így megválnia, de Éixl gyógyító olajat cseppentett a sebre: — És tudod Anyu, mennyi minden ment tökre a második világháborúban? A fürdőszobában lassan semmit sem találtam a szokott helyén, a borotválkozó készletemért regnelente hnMóvn- Jtcra+ot kellett ren- A r>oeyyx>m. S CL feOfmén csttlt ir\crnjryr\rtrv) go *n 'frgyq A n/V n ^y m<Lffa*t,Anáh"n fi tfjtgt/i stti'y'hnz ff rend is hozzátartozik! Az szinte termék szétesnek tűnt, hogy a szappan, fogrém és egyéb tisztítószerek fogyasztása megháromszorozódott, s lélekben arra is felkészültem, hogy a vizái) összege oly magasra duzzad, mintha a Duna itavaszi áradását is én rendeltem volna el. Az esték meghitt óráiban nem szegődhettem társul Gorkijnak, Solohov- nak, Móricz Zsig- mondnak, — Éva csak az egészségügyi sorozat köteteit tűrte meg kezemben. Ellenkező esetben az ölembe mászott és véget nem érő értekezésbe kezdett a Találmányi Hivatalról, melynek rég szabadalmaztatni kellett volna már a hamú nélküli cigarettát, az önporszívós szőnyeget és a tisztaságot szerető szülőket. Így teltek a napok, s lassan kezdtem megbarátkozni a példás renddel, ragyogó tisztasággal, mely ha nem is fájdalommentesen jött világra, mindenesetre vonzóvá tette az otthont, derűssé a közérzetet. Érthető így talán, hogy az egyik estebédnél marokra fogta szivemet a döbbenet, amikor Eya maszatos ke- zét-arcát megpillan tottam. — Kislányom .., hát a tisztasági hónap?! — tört fel he. 1öl»m a kéts^nh-ecés Éva arcán a Mona Lisa mosolya ■* o. mit szét és rV-al közül úgy cs^hna- la-k a szervi ír, -r'-tf a tiszte foi-rár*d-‘-- Hol é lse Te, F desam) ...» rt) -z-n nnvok óta már májust írunk ... fin-n a vas- és fémhulladék m lüffése! p t-VT-TTr,, -T-rrv-,^