Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-07 / 105. szám

t*ä». MÁJUS 7. NAPLÓ 3 A kongresszusi munlccrversenyben fl termelés korszerűsítésével segítik az István-aknai műszaki vezetők a vállalások teljesítését szénfűrész beállításával, egy­\ hősi múlt krónikája * / A pécsi vörös dandár akciói és feloszlása A Központi Bizottság már­ciusi határozata alapján indult kongresszusi munkaverseny eddig is szép eredményeket hozott mind erkölcsi, mind anyagi értékben. Elmondhat­juk, hogy a verseny’ gondola­ta egyre imikább terjed nem­csak a fizikai, hanem a mű­szaki értelmiség körében is. A munka verseny lendülete a májas L előtti napokban érte el csúcspontját, amikor a fizikaiak és műsza­kiak összefogva olyan kima­gasló eredményeket produkál­tak, amilyenekre már rég nem volt példa* így volt ez Baranya egyik legnagyobb bányaüzemében, István-aknán is, ahol a mun­kások ugyancsak Ígéretet tet­tek a Központi Bizottság ha­tározatából rájuk eső felada­tok végrehajtására. Azt ígér­ték, hogy mindennap 80 csille szenet adnak terven felül, ezenkívül a megengedett ter­melési költségeiket egy száza­lékkal csökkentik* A bányászok tehát megtet­ték a magukét. De megteszik a műszaki vezetők is, mert a vállalások összesítése titán azonnal hozzáfogtak a máso­dik negyedéves üzemi terv „átdolgozásához“* Lássuk csak milyen műszaki intézkedéseik szerepelnek az új tervben! Miként kívánják se­gíteni a fizdkaj munkások tö­rekvéseit? Mielőtt konkréten rátérnénk a lényegre, meg kell jegyezni, hogy az István-aknai műsza­kiak nagyon helyesen látják teendőiket. Tervükben szinte alapgondolatként húzódik vé­gig annak a helyes elvnek az érvényesítése; hogy a felajánlások teljesítését a szorgalmon túl nem az iz­mok feszítésével, hanem a munkák jobb, ésszerűbb megszervezésével, a műszaki színvonal emelésével, vagyis a termelés állandó korszerű­sítésével kívánják biztosí­tani. Az egyre terebélyesedő ver­senymozgalom számukra nem jelent mást, mint azt, hogy részletesen és műszakilag meg alapozva foglalkozzanak a fel­ajánlások sorsával. az ezévi terv minél eredményesebb be­fejezésével. De lássuk a tényeket! Az átdolgozott üzemi terv szerint a vállalat naipi több­lettermelésének egy részét új részt pedig a korszerűsített, és újonnan beállítandó palarosta üzemeltetésével biztosítják. Az eddigi gyakorlat azt bi­zonyítja, hogy az egészségügyi, illetve munkavédelmi célra szánt fejtési átnedvesítésd munkálatok teljestménynövelő hatással is bírnak. Éppen ezért elhatározták, hogy mindkét bányamezőben 2—2 újabb fejtésben rendszeresen átnedvesítik a szénfalat és ez mintegy 15 százalékos termelésnövekedést eredmé­nyezi, A terv alaposságát igazolja az is, hogy a szakmai vezetés gondol a jövőre. A szénbányá­szé« jövőjének biztosítása szempontjából igen fontos do­log asz elővájási és feltárási munkák szakszerű vitele. El­határozták, hogy a meddő munkahelyeken fokozott mértékben alkal­mazzák a technika újabb vívmányait, olyanokat például, mint az osztott töltettel való robban­tási eljárásit, az LZK 3-as rakodógépet, valamint a Csáti -Solymár-féle talpról való ra­kodót. Ebben az évben fokoza­tosan újabb ciklusos módszer­rel dolgozó munkahelyeket hoznak létre annak érdeké­ben, hogy meggyorsuljon az elővájási és feltárási munka előrehaladásának sebessége. Ezek az intézkedések fontos feltételei az új fejtések szak­szerű és időbeni előkészítésé­nek, azaz a terv rendszeres teljesítésének; Ezek a tervben szereplő leg­főbb műszaki intézkedések. A szakmai vezetés azonban nem­csak a termelést kívánja kor­szerűsíteni, hanem a vállalt egy százalékos ön­költségcsökkentést is első­sorban műszaki intézkedés­sé) akarják megoldani. így például a nyugati bánya­mezőben alkalmazott és jól be­vált Diesel-szállítást beveze­tik a keleti bányamezőben isi Csak ezzel az egy dologgal — szemben a süritettlevegő hajtású mozdanyszállítással — mintegy 20 százalékos megta­karítást érnek el az energia­felhasználásban. Köztudomású, hogy faáru­ban szegények vagyunk, így bányafáért is rengeteg devizát fizet államunk. A faanyag megtakarítása érdekében több irányú mozgalmat indítanak el István-aknán. Tekintettel arra, hogy a fenyőfa a legdrá­gább. intézkednek, hogy az elővájási, fenntartási és feltá­rási munkahelyeken kizáró­lag lombosíával dolgozhassa­nak. Az István-aknadak példája sok mindenről tanúskodik. Többek között arról, hogy a fizikaiak mellett a műsza­ki értelmiség is nemcsak megértette a párt március 6-i határozatát, hanem szak­tudásukhoz mérten kész is harcolni annak végrehajtá­sáért, De mutatja azt is, hogy az István-aknai pártszervezet egyre színvonalasabban segíti, támogatja a szakmai vezetőket műszaki kérdésekben is. S ez helyes és dicséretre méltó tö­rekvés, mert egy újabb lépést jelent a munkaverseny' erősí­tésében.’ Nem kétséges, ahol a párt és a kormány intézkedé­sei, határozatai ilyen egyetér­téssel és hozzáállással talál­koznak — ott az eredmények nem maradhatnak el. A Nehézipari Minisztérium munkásellátási osztálya és a Belkereskedelmi Minisztérium kereskedelmi főigazgatósága megállapodott abban, hogy a szeptember 6-i 9. bányásznap­ra a Belkereskedelmi Minisz­térium a megyék rendes áru­ellátásán kívül 96 millió forint értékű árucikkel látja el a bá­nyásznapi vásárokat; «Különösen nagy az érdek­lődés a bútor Iránt, ezért 30 millió forint értékű bútort bo­csátanak áruba. Vas és mű­szaki cikkekből, hűtőgépből, villanytűzhelyből, televíziós készülékből, porszívóból, fürdő szobaberendezésből, zománc- edényből, étkészletből 14,5 millió forint értékűt irányoz­tak elő. Nagy bősége lesz a hazai és a külföldi jóminőségű férfi és női textil és bőráruk­nak. Ezekből több mint 30 millió forint értékűt kínál majd a kereskedelem. A családi házat építő bányá­szok 7 682 000 forint értékben Magyar híradástechnikai kiállítás nyílt Pekingben A BUDA VOX Hiradástech- í nikai Külkereskedelmi Válla- j lat az Elektroimpex, a Met­rimpex és az Egyesült Izzó részvételivel nagyszabású ki­állítást rendezett Kínában. A vállalatok nyolc vagon árut küldtek a kiállításra: a többi között legújabb típusú rádió­csöveket, félvezetőket, korsze­rű rádió- és televíziós készü­lékeket, átviteltechnikai és mikrohullámú berendezéseket, rádióadókat, telefonközponto­kat, különféle műszereket. A kiállítás május 6-án nyílt Pekingben. \ A szovjet tialettiAíívészei újabb sikere New Yorkban New York (TASZSZ). • A Szovjetunió Nagy Színházának New Yorkban vendégszereplő művészei a Metropolitan Ope­rában bemutatták Szergej Prokofjev Kővirág című balett­jét. A bemutató igen nagy ér­deklődést keltett, s azon az amerikai színházi élet sok ve­zető személyisége is megjelent. Az előadás befejeztével a kö­zönség viharos ünneplésben részesítette a szovjet művésze­ket. juthatnak építőanyaghoz, cse­réphez, palához, fenyőíűrész- áruhoz. Az utóbbi időben sajtóban is, rádióban is sokat foglalkoz­tak ezzel a kérdéssel: lesz-e elegendő ^minőségű és olcsó zöldség, javul-e Pécs és a me­gye zöldségellátása az elmúlt kát évhez képest? Sok megnyugtató válasz hangzott el ezzel kapcsolat­ban. En most azt szeretném bemutatni,, hogy a megye zöld­ségtermelésének gyors fejlődé­sét miképp követi a jobb zöld­A pécsi vörös dandár kato­nái nem ültek Kaposvárott ölhetett kézzel. Ha nem is ke­rült sor bevetésükre, annál serényebb tevékenységet fej­tettek ki mindenütt, ahol a fiatal magyar proletárhatalmai kellett megvédeni. így példaw amikor Marcaliban erős ellen- forradalmi szervezkedés in­dult, melynek felszámolásához bátor kommunistákra volt szükség, a pécsi dandár el­szánt bányászait küldték ki a rend helyreállítására. Tolna­tamásiban (ahol később a ta­nácsköztársaság leverése után halálra üldözték a kommunis­tákat), szintén veszélyes el­lenforradalmi szervezkedés in­dult. A helyzet rövidesen any- nylra elfajult, hogy a beszi­várgott ellenforradalmi agitá­torok által felbujtatott láza­dók a helybeli munkástanács két tagját agyonverték és nyíl­tan uszítottak a magyar pro­letárhatalom ellen. Ide is a pécsi dandár embereit vezé­nyelték ki. Mire a szekszárdi forradalmi törvényszék az ügy kivizsgálására Tolnatamásiba érkezett, Heisenberger és fe­gyelmi csapata már régen fel­derítették az ügyet és felszá­molták a reakciós szervezke­dést. Így a forradalmi tör­vényszék a tiszta tényállás alapján járhatott el. A három vezető ellenforradalmárt ha­lálra ítélte, amit a helyszínen nyomban végre is hajtottak. Ezek után érthető^ hogy a vörös dandár szálka volt a reakció szemében s hogy a proletárhatalom ellenségei mindent elkövettek az ártal­ellátás, számokkal bebizonyí­tani, hogy valóban több és jobb zöldségre számíthatunk. Baranya megye zöldségellá- tása a felszabadulás előtti időkben sem volt kielégítő és az egy lakosra eső zöldség­terület aránya még az orszá­gos átlagot sem érte el. Míg Budapesten egy emberre éven­te átlag 101 kiló zöldségféle jutott, addig Pécsett csak 61 kiló és a megye kisebb váro­saiban ennek is csak a fele. A felszabadulás után a me­gyében nagyarányú iparosítás indult. Pécs lakossága rövid idő alatt 60 százalékkal meg­nő-!, s várossá fejlődött Kom­ló. Emelkedett a zőldségfo- gyasztás és az* életszínvonal emelkedésével egyre változa­tosabb és jobb minőségű zöld­ségféléket igényeltek az em­berek. A párt és kormány Intézke­désének hatására megnőttek az öntözéses zöldségtermelő területek Baranyában. 1955- ben az állami gazdaságok 720, termelőszövetkezetek 150 és az egyéni termelők 70 hold öntö­zött területen termeltek zöld­ségfélét. Ezután azonban visz- szaesés következett egészen 1958-ig. Az öntözéses zöldség- termelő területek csökkentek. Az állami gazdaságok és tsz- ek az alacsony fokon gépesí­tett zöldségtermelést nem tar­tották kifizetődőnek, mert sok kézierőt igényelt. A munka­erőt a jobban fizető ipar fel­szippantotta. Elvette a gazda­ságok termelési kedvét sok esetben a felvásárló szervek rossz munkája. (Leminősítet­ték az árut, nem vették át idejében stb.) így a nagyüze­mek 1958-ban az 1955. évi 670 holdhoz képest mindössze 87 holdon folytattak öntözéses zöldségtermelést. Ezeik miatt az okok miatt volt olyan gyenge az elmúlt évben Pécs és általában a me­gye zöldségellátása. Mi a helyzet ma és milye­nek a kilátások a jövőre vo­natkozólag? A párt és kor­matlanná való tételére. Cél­jukra a kaposvári helyőrség reakciós érzelmű lisztjeit hasz­nálták fel. A ..tiszt urak” kész örömest vállalták az aljas sze­repet. Egyenként csempészték be a dandárba az elégedetlen­kedő altiszteket és a minden­re kapható alja-közlegényeket. Ezeknek az adott leire el kel­lett fogniok a kommun> a tiszteket, meg kellett szállnök a laktanyákat is a város főbb pontjait. Az ellenforradalmi szervez­kedés már előrehaladott álla­potban volt, amikor a minden­ről jól értesült Heisenberger fegyelmi szakaszával lecsapó't a lázadókra. Az őrizetbe ve’t „tiszt urak” — szám*~e nnt nyolcán — a bizonyítékok sú­lya alatt beismerték tettüket és a budapesti hadbíróság előtt feleltek cselekedeteikért. Az árulás kudarcba fulladt es bebizonyosodott, hogy a pécsi dandárt nem lehet letéríteni a forradalom útjáról. Közben beköszöntött 1919 júliusának utolsó napja, ami­kor a magyar tanácskormány az Imperialista túlerő és a jobboldali szociáldemokraták árulása nyomására lemondott. Az első kérdés, amely Kapos­várott felmerült, az volt, hoqy mi legyen a hős dandárral, a pécsi bányászokkal? Kéttagú küldöttség ment Csolakantits ezredeshez, aki kijelentette, hogy a Pécsre visszatérő bá­nyászokat nem fogják üldözni, haladéktalanul munkába áll­hatnak. A pécsiek erre elhatá­rozták, hogy hazamennek ?s otthon zárt sorokban adják át a fegyvereiket. így is történt. mány újabb intézkedéseinek hatására a gazdaságok növel­ték zöldségtermelő területei­ket, 1959-ben az állami gazda­ságok zöldségtermelő területe 720, termelőszövetkezeteké 820, az egyéni termelők pedig 1130 holdra emelkedett. A termelő­szövetkezetek zöldáru szállí­tása Pécs és Komló ellátására 30 000 mázsa, állami gazdasá­goké 44 000 mázsa, pécsi és komlói kertészeti vállalaté 7000 mázsa, az egyéni termelőké pedig 45 000 mázsa ebben az évben. 1959-ben a nagyüzemek összesen 1300 súlyvagon zöld­árut szállítanak a MÉK-en keresztül a zöldségboltokba és piacokra. Primőráruban sem lesz hi­ány. 1960 tavaszán 5 millió forintos beruházással a szeder­kényi „Karasica Gyöngye” és a mattyi „Jószerencsét”' Ter­melőszövetkezetekben 100—100 holdas modem nagyüzemi ön­tözéses 'kertészetet létesítenek. Ezenkívül még sok termelő- szövetkezet bekapcsolódik ez öntözéses zöldségtermelésbe. A MÉK igyekszik a legjob­ban megszervezni a zöldáru­termelést és értékesítést. A szerződéses zöldárut a gazda­ságoktól minden körülmények között átveszi, helyszínről el­szállítja, a 15 százalék nagy­üzemi felárat, vetőmagot, mű­trágyát és művelési előleget biztosítja. Éjszakai szállításo­kat végez, hogy a lakosságot mindig friss áruhoz jutathassa addig is, míg a modemül fel­szerelt raktára fei nem épül. Az elegendő és friss áru ma már csak raktározási és szállí­tási kérdés. És a MÉK-nek nincs saját gépkocsiparkja. A szállításokat a SZÖVÉRT és a TEFU biztosítja. A SZÖ­VÉRT és a TEFU vezetői é* dolgozói tehát sokat segíthet­nek a város és a környék zöld­ségellátásában, ha a gépkocsi­kat időben és a kert mennyi­ségben munkába állítják. Szabó Márton MÉK főagronőmus. l()UiZűnkutan (hútiqvádhél _ Az én édesapám még Hajmás­ér ről tolta haza talicskáját — mondja nappal szembenézve egy zömök tes- s ember, a kubikos brigádvezető, emegyszer az is megtörtént, hogy 4— )0 kubikos ment ki egyszerre gróf Pal- vichini birtokára, s abból harmincai nettek munkára, a többi éhkoppon aradi. . ,, ... Ennyit mond a múltról Vincze Fe­ne halk hangon, egyszerűen, tárgyi- go’san. Mert ehhez a tényhez sem hoz- ,tenni valamit, sem elvenni belőle tm lehet. Ez így volt, így történt, ilyen út a kubikosélet a magyar ugaron. És most? , , _ , Vincze Ferenc huszonhat társa a zocialista brigád“ cím elnyeréséért Ásóval, csákánnyal, talicskával lovas kordéval, ahéOeómap1 dolgos et fegyvereivel. Egyébként különös ■igád ez. Nagyobbára hét esztendeje iyütt vannak. Hét ive, jóban, rossz- in. esőben, sárban, csaknem ejjel- ippal. Mert a kubikos élet vándoréit ,ereket asszonyt ölelni ntkán lehet. ét hetenként. Igaz, nem szí őket haza CsanyUlekre dl szentpéter lován öthetenként! A munka ívja ki a vért, velőt. gén, nem borul el az aOV- <■-; kezéből a munkás a szerszámot, szí Kezeooi a közül azonban so- huszonhat ember » w l nem részegeskedik senki. Pedig a ’.reset sem rossz. . . . , to« egy szikár, csupa in ember, Túri Mihály. Pálinkó István, ez a szépnevű 23 éves fiatalember megmutatja aztán a véko­nyabbikat, mely 1 800, a vastagabbikat, mely 2 200 körül mozog. Szóval így. Nyereségrészesedés is csöppent, kinek — hogyan. Ezerhattól— háromezernyolcszázig. Lenne tehát mi­ből felöntení a garatra, mégsem teszik. Pádinkó István özvegy édesanyjának küldi haza a pénzt, míg mások is ki ezért, ki azért takarékoskodnak. Az öre- gebbjük úgy szórakozik, hogy kiül a szabad ég alá a munkászállás előtt, és az égnek csapódó lángoknál főz amo­lyan pusztai módra, a fiatalabbak a te­levíziót nézik, vagy a filmvetítést láto­gatják. — Úgy élünk mi itt együtt, mintha testvérek volnánk — mondja Túri Mi­hály. — A munkát pedig megfogjuk — tartja fel a fejét Vincze Ferenc. — Meg lehet nézni, amit mi csinálunk. A meszest építkezés tereprendezését végzi jelenleg a Baranya megyei Mély­építő Vállalat egyik, jelen esetben Vin­cze kubikos-brigádja. A szép rézsűk ólján vékonyka fácskák várják a meg- eredést, a tükörsima tereken még a szem is örömmel járkál. Igazi „csongo- rádi" munka, szakértő kezekre valló. Ue hát egy év múlva már nem így akar­ják hallani a dicséretet, hanem úgy, bogy igazi szocialista brigádra valló munkát végeztek. S ezért tenni kell még valamit; Vincze Ferenc azt, hegy összeírja mindenkinek panaszát, sérelmét, ő ma­ga jár-kél elintézni. Megnézi a munka­hely kijelölését (sokszor ő maga végzi el), biztosítja, hogy minőségi módra ke­rüljön ki a föld kezük alól. Ígéretet tet­tek a brigád összes tagjai, hogy kihasz­nálják a munkaidőt, ezt eddig is tették, de most, ezután még jobban. Szakmai­lag továbbképzik magukat, mert a mélyépítő munka ma már nem áll meg a kéziszerszámok használatánál. Exka­vátor, földgyalu, dömper, a gépek so­kasága segíti őket, de a munkásnak érteni kell a zsaluzáshoz, a betonozás­hoz, sőt néha még vasutat is kell épí­teni. Hátha egyszer a jövőben a Vincze brigádnak is ilyen munka jut ki? Aztán itt van a politikai továbbkép­zés dolga is. Vincze elvtárs kommunis­ta, ő sokat beszélget a dolgozókkal, tár­saival. Nem kell félni attól, hogy még álmában is valamelyik visszakívánná a régit, a rosszat, a Pallavichinieket. De hát a munkásfiatalom szeretetét, a ra­gaszkodás tudatát nemcsak a szívben kell érezni, az agyban is tudni kell. Hogy mit, miért csinálunk? Mennyire viszi előbbre az eltölt talicska föld, a gyermekem, a családom, a nép ügyét. A vállalat vezetői, Falucskai Károly párttiftkár, Berki József üb-elnök, de az igazgatótól kezdve az osztályvezetőkig kijárnak a munkásszállásra, politikai beszélgetésekre. A szakszervezet it se­gít, tevékeny munkát végez. A csongrádi huszonhat ember pe­dig emigyen faragja a földet és ön- magit, trüg el nem érnek a célig: „Szo­cialista munhabrigád" lesz belőlük! SZÜTS ISTVÁN Ragoncsa J. 90 millió forint értékű árut visz a kereskedelem a bányásznap] vásárokra Az állami gazdaságok 720, a termelőszövetkezetek 820 holdon termelnek zöldséget 1300 súlyvagon zöldárut szállítanak a nagyüzemek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents