Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-14 / 86. szám

»99. ÁPRILIS 14. NAPLÓ 3 Pécsre érkezik az Észak-magyarországi Nagy Bábszínház Ma Pécsre érkezik az Észak-magyarországi Nagy Bábszínház. A színház Pé­csett 10—12 előadást tervez a város tanulóifjúsága, óvo­dásai részére. Bemutatásra kerül: Arany János: Toldi Miklós c. elbeszélő költemé­nye, az óvodások részére pe­dig a „Tapsi" című erdei ze­nés mesejáték. Az élőadáso- y kát a Liszt Ferenc-tererriben rendezik. Az előadásokat már ma 11 órakor és 14 órákor kezdik. A színház nemzetközileg a legnagyobb méretű bábszín­házak közé tartozik, méteres bábukkal, korabeli jelmezek­kel, zenekarral. A színház művészeti vezetője bábszako­sok és érdeklődök számára díjtalan szakelőadást tart a nemzetközi bábművészetröl, ahol bemutatásra kerülnek az összes nemzetközi bábfigurák, legmodernebb technikai lehe­tőségék stb. A színház pécsi szereplése után felkeresi Pécs peremvá- s rosait, valamint a megye szá­mos községét, A párthatározat szellemében Javul a peremvárosok kereskedelmi ellátottsága Az MSZMP Központi Bi­zottságának a munkásosztály helyzetéről hozott határozata, valamint a megyei pártbizott­ság és a városi pártbizottság in­tézkedési terve alapján a pé­csi városi tanács tervet dol­gozott ki a kereskedelemmel kapcsolatos feladatok végre­hajtására. A terv a kereskedelmi há­lózat bővítését, korszerűsíté­sét tűzi ki feladatául, hang­súlyozva, hogy elsősorban a munkáslakta peremrészeken kell az új boltegységeket üzemibe helyezni. tjj üzletek A hőerőmű területén és la­kótelepén, a vasasa Gubér- tetőn, a Siklósi út alsó szaka­szán, á Petőfi utoai lakótele­pen, a Tolbuchin úton, Gyár­városban, Pécsbányatelepen, a bőrgyár mellett és Uj-Mecsek- alaján kell még ebben az év­ben létesíteni vegyes élelmi­szerboltokat, valamint fűszer-, csemege-, illetve húsboltokat, műszaki és ruházati boltot, továbbá kisvendéglőt, trafikot, cukrászdát, stb. Ezeken kívül még ebben az évben meg kell kezdeni a Megyeri úti családi ház épí­tésekkel egyidőbem az élelmi­szer- és húsbolt építését is. Az új boltok létesítése mellett a kulturáltabb kereskedelem ki alakítása és a vásárló közön­ség igényeinek kielégítése ér­dekében ki kell terjeszteni a kereskedelem szolgáltatási te­vékenységét. Esti nyitvatartás Annak érdekében, hogy a dolgozók munkaidő után is beszerezhessék közszükségleti cikkeiket, módosítani kell a jelenlegi nyitvatartási rendet. El kell rendelni, hogy az Álla­mi Áruház, Ruházati Bolt 10 számú boltja, valamint az Anyák Boltja, továbbá a Pé­csi Kiskereskedelmi Vállalat 1. sz. Háztartási Boltja és az újmecsekaljai vegyesipar­cikk bolt hétköznapokon 19 óráig nyitva tartson. A vendéglátóipar kulturált­ságának fokozása érdekében folyamatosan ellenőrizni kell a vendéglátóápari egységek fl háziipar és népművészet fellendülése A Baranya megyei Háziipari Szövetke­zet mintegy 220 dol­gozója április 8-án közgyűlést tartott a Doktor Sándor kul­túrotthon nagyter­mében. A közgyűlé­sen a szövetkezet tagjai mellett meg­jelentek a vidéki népművészek és nép­viseletbe öltözött asz- t szonyok is, hogy együttesen adjanak számot az elmúlt év eredményeiről, meg­beszéljék a jövő fel­adatait. A beszámolókból kitűnt, hogy a házi­ipari szövetkezet egy­re inkább kielégíti a lakosság közvetlen igényeit, sőt export- termelésre is futja erejéből. Az 1958-as gazda­sági évet a szövet­kezet 651 ezer forint nyereséggel zárta, éves tervét 112 szá­zalékra teljesítve. A szövetkezet pénzügyi helyzete is megszi­lárdult , és jelenleg egymillió forint ér­tékű vagyont tudhat­nak magukénak. — Gyártmányaik mi­nősége kielégítő, sok cikkük dicséretben részesült. A szövet­kezet kosárfonó rész­lege gyártja a nép­szerű henger- és vö­dörkosarakat, fém­játékrészlegük a srin váltós búgócsigát. — Fonodájuk hulladék- feldolgozással fog­lalkozik. Népművé­szeik készítményei exportra is eljutnak, szövetanyagjaik, bú­torszöveteik tartós­ságáról, jó minőségé­ről városunk lakos­sága is meggyőződ­hetett. Fajátékrészle­gük 1958-ban 65 ezer játékot bocsátott a nagykereskedel mi vállalatok rendelke­zésére, de gyártmá­nyaik között megta­lálhatjuk a pulóve­reket és különböző műanyagihasznáiati tárgyakat is. A szövetkezet tevé­kenysége egész me­gyénkre kiterjed. Munkájuk nagy je­lentőségű, mert egy­részt felkarolja és támogat ja, anyagilag ösztönzi a népművé­szetet és háziipart, másrészről munka- alkalmat biztosít a csökkent munkaké­pességűeknek, nyug­díjasoknak. 1959-bem tovább bővítik termékeik választékáit, még jobban segítik a múlt évben létreho­zott mágocsi és tótújfalusi népművé­szeti csoportot, akik torontáli szőnyegek szövésével foglalkoz­nak; tisztaságát és a tatarozások végrehajtását. A vendéglátó- iparban különösen a cukrász­dákban fokozni kell a tej, a tejesáruk és az üdítő italok forgalmát. A terv hatályba lépése óta máris lényegesen megjavult a munkáslakta területek bolthá­lózati problémája. Gyárváro­son, Uj-Mecsekalján, valamint a Hőerőmű területén átadták az új vegyes élelmiszerbolto­kat. De épül a bőrgyári ga­rázsból átalakított fűszer-, hús- és zöldségbolt is. Május elsejére átadják a Pécsbánya­telepen létesítendő kisvendég­lőt és cukrászdát. Megvalósult már a férfi félkész konfekció a ruházati bolt 6-os számú boltjában és a boy-szolgálat bevezetése is folyamatban van. A boltnyitvatartást is módo­sították, miszerint az Állami Áruházban, de minden szak­ágban, például: háztartási bolt, papír, műszaki és ruhá­zati cikkeket árusító bolt, va- 1 amint az Anyák Boltja hét­köznaponként este 7 óráig tart nyitva. Gépkölcsönzés A városi belker kölcsönzőié mosógépeket, porszívókat, padlóteefélőket és varrógépe­ket bocsát az üzemi nőtaná- csok rendelkezésére, ami á1- tál a dolgozó asszonyok jutá­nyos áron, néhány forint elle­nében kölcsönözhetik ki a fon­tos háztartási gépeket. Nem lesz probléma az idén az üdítőital-ellátás sem. A vendéglátó vállalatok négy különböző ízű szörpöt (na­rancs, málna, erdövére, meggy szörpöket hoznak forgalomba) de a thurmix italok nagyobb mértékben kerülnek forga­lomba. Ennek érdekében két új thunmixgépet bocsátanak a vendéglátóvállalatok rendel­kezésére; A terv és az azt követő in­tézkedések mind azt bizonyít­ják, hogy a városi tanács ke­reskedelmi szerved valóraváit- ják a munkásosztály érdeké­ben hozott határozatokat. A szó erkölcse Rohan az autóbusz. Dél­előtt van, napsugaras, de csípőslevegőjű délelőtt. A halványkék égen rohanó fel­hőket csak néha-néha lá­tom, mert bár az ablak mel­lett állok, a hintázó lökdö­sődés időnként eltol onnan. Sokan vagyunk, tömött a kocsi. Mellettem szorosan két fiatalember. Az egyik nagyon tavasziasan, kék­fehér csíkos pulóverbe a, má­sik rozsdabarna kabátban. A pulóveres szók? hajú, sá- padtarcú fiú, a másik lobo­gó barna haj, kicsire össze­húzott szemekkel néz a to­vasuhanó tájra. Beszélget­nek. Rohan az autóbusz a ma­gaslati úton, kettévágta a levegőt, mely kicsit vxegré- szegült a lila barackvirágok­tól, a fehérruhájú almafák­tól. A hegy oldalában, ma­gasan fölöttünk előtűnik jél- köralakú teraszaival, nap­fényben fürödve a Mecsek szálló. Ej, de szép! Megakad rajta a tekintet, szürke kö­veit körüljárja a gondolat. A két fiatalember érdek­lődése is odafordul, erről kezdenek beszélgetni, szag­gatott mondatokkal. A mo­torzúgáson keresztül hallom: — „Klassz” lehet ott fent üdülni — mondja a szőke­hajú. — Klassz ■— visszhangozza a másik. — Különösen ilyen­kor, tavasszal. — Ha nem lennék pécsi, oda utaltatnám be magam. — Oda? Ne röhögtesd ki magad! Oda csak fejesek mehetnek. Azok... na... mit bámulsz? ... Csupa mi­nisztériumi fejes.. s — Ne viccelj, ott biztosan munkások is vannak — til­takozik a pulóveres. — Vannak, persze, egy vagy kettő. De reklámnak.. • politikából.-,-. Érted már? A többi. ; ; Megáll az autóbusz, gyor­san észbekapva leugranak a Susogó vendéglő előtt. Kat­tan az ajtó, hátulról oda­csípi ballonomat, kicibálom. Nem akartam itt leszállni, de már megyek is az úton visszafelé, aztán a Pálosok mellett fel a szálló felé. Nem igaz! Nem lehet igaz, amit a rozsdakabátos fia­talember beszélt. Bár ma­gam sem ismerem annyira a SZOT pécsi Mecsek üdülő­Gyorsan, szabályosan, balesetmentesen Nagy érdeklődés a KRESZ-verseny iránt Vasárnap a kora reggeli órákban a 48-as téren gyüle­keztek a Pécsi Dózsa Autó- és Motor Túra Klub KRESZ-ver- áenyének résztvevői. Nyolc órára már mintegy hetven be­nevezés történt. A benevezek közül ki kell emelni a Pécsi Szénbányászati Tröszt ver­senyzőit és az 26-os AKÖV-öt, mert ők vettek részt a leg- 1 nagyobb számban a verseny­ben. A 26-os AKÖV például négy autóbusszal és öt taxi­val nevezett. A mentők két kocsival vettek részt és a vál­lalatok és intézmények mel­lett több magán gépkocsi-tu­lajdonos és motorkerékpár­tulajdonos is részt vett a ve­télkedésben. A résztvevők megértették), hogy nemcsak egyszerű sportversenyről, ha­nem a balesetmentes közleke­dés előmozdításáról, a részt­vevő gépkocsivezetők tovább­képzéséről is szó van. Külön dicséret illeti Rákóczi Bélát, a Bártfa utcai iskola 13 éves tanulóját, akinek volt bátorsága és korához képest jó 4 'felkészültsége ahhoz, hogy Dongó segédmotorjával bene­vezzen a versenybe és a ná­lánál jóval idősebbek előtt a motoros versenyt mindössze 15 hibaponttal és a legjobb idővel megnyerje. Jó szerepléséért ő kapta az értékes első díjat és bátor magatartásáért, valamint elért eredményeiért a Dózsa motoros szakosztálya tagdíjfi­zetés nélküli tagkönyvet is átnyújtott számára. Nem akarunk ünneprontók lenni, de meg kelt említeni, hogy sok gépkocsival rendel­kező vállalat és intézmény in­dokolatlanul távolt maradt a versenyről, nem engedélyezte, hogy a gépjárművezetők erre a célra igénybe vegyék a gép­járműveket. Pedig ez a ver­seny nemcsak sportesemény volt, hanem a baleset elleni küzdelem és a gépjárműveze­tők továbbképzése egyik leg­hatékonyabb eszközének bizo­nyult. indulás előtt Parkas Endre, a Dózsa motoros klub intézője ismertette a verseny szabályait s hogy a versenynek legyen egy kis borsa is, a KRESZ elő­írásainak betartásán kívül a gépkocsivezetőknek ügyesség­ből is kellett vizsgázniok. A verseny résztvevőinek in lulás elő* t tudomására hozta.:, hogy pár helyen a verseny idejére olyan táblákat is elhelyeztek, amelyek máskor nincsenek ki­téve, de a versenyzőknek a táblák utasítása szerint kell el- jámiok. A Zetkin Klára utcá­ban például a gépkocsikkal úgy kellett hátrafelé tolatni, hogy az utca közepén felállí­tott tekebábúkat nem volt sza­bad eldönteni, de a járdasze­gélyhez sem volt szabad hoz­záérni, minden bábú eldöntése tíz rossz pontot jelentett és ugyanannyi rossz pontot ka­pott az is, aki a járdaszegély­hez ért gépkocsijával. Volt ezenkívül a gépjármű- vezetők kötelező segítségnyúj­tásának is egy próbája. A Munkácsy Mihály és a Lyceum utca sarkán egy fel fordított motorkerékpár feküdt és bi­zony sokan kaptak rossz pon­tot azért, mert a „sebesült” motorost nem vették észre, nem nyújtottak neki segítsé­get. A versenyzőknek — utolsó feladatiként — a Hal-téren há­rom KRESZ-kérdésre kellett •válaszolniok. Tehát a ver­seny résztvevői nem könnyű feladatot oldottak meg. Bizo­nyítja ezt, hogy a közel hetven résztvevő közül csak négynek sikerült hibapont nélkül végig- mennie a közel egyórás útvo­nalon. A résztvevők többsége ennek ellenére bebizonyította, hogy jól felkészült a verseny­re, legtöbbjük súlyosabb hibát nem követett el. Az eredmény kihirdetése után Bemátih János rendőr alezredes elvtárs köszönte meg a résztvevők közreműködését és a győzteseknek átnyújtotta a jutalmakat. A verseny vég­eredményben a következő volt: Motorkerékpár: 1. Rákóczi Béla 15 hibapont, 63 perc, « 2. Buzási József 20 hibapont, 66 perc, 3. Földvári Lajos 25 hiba­pont, 83 perc, 4. Sólyom János 30 hibapont, 58 perc, Személygépkocsi: 1. Csontos János taxi, 0 hi­bapont, 52 perc. 2. Balázs József taxi, 0 hiba­pont, 76 perc, 3. Baranyai Bálint mentők, 0 hibapont, 80 perc, 4. Gothár Andor Dunántúli Napló, 10 hibapont, 60 perc. Tehergépkocsi: 1. Blakó János, Pécsi Szén- bányászati Tröszt, 0 hibapont, 93 perc, 2. Orbán László 7. sz. ÉPFU, 5 hibapont, 58 perc, 3. Szőke István, Pécsi Szén- bányászati Tröszt, 10 hibapont, 77 perc, 4. Gyimóthi László, 7. sz. ÉPFU, 10 hibapont, 79 perc. Autóbusz: 1. Nagy Károly 26. AKÖV, 10 hibapont, 77 perc, 2. Weidinger Antal 26. AKÖV, 15 hibapont, 83 perc, 3. Herke Sándor 26. AKÖV, 25 hibapont, 75 perc. —pef— jét, a valamikori „Hóiéi Ki-» keletetí”. Nem lakom régóta Pécsett. De mégis, valami régi film emléke bukkan fel hirtelen a múltból, a har­mincas évek végéről. Vár­junk csak! Hotel Kikelet? Miről is szólt? Nagyon fia­tal voltam, nem emlékszem a tartalmúra, csak a vidám kacajokra, persze ez volt az akkori filmekben ... pezsgő, bor, egy dizőz vonagló bu­gása a mikrofonban... nagy úri muri ... luxusautók ... hajlongó szolgák ... frakkos férfiak, nagyestélyibe öltö­zött szerelmes asszonyok .. « roskadásig megrakott aszta­lok ... szivarfüst.. Miközben a nép?! József Attila verse jut eszembe: ,,.a tejjel, mely megsava­nyodott, amíg a munkás köcsögébe bele­csobbanti a csókkal, melyből cafraság lett, amíg a munkás fiatálába beledob­banti a házból, mely omladék lett, amíg a munkás beleköltözött, a ruhával, melyből rongy lett, amíg a munkáé beleöltözött.;; Hol van már ez az idő? És mit tud erről az időről ez a két fiatalember? A Me* esek szálló kövei elmondhat­nák, ha beszélni tudnának. De hát előfordulhat, hogy erre a rozsdakabátos nem is kíváncsi. Régen volt — mon­daná — én a mát szeretném látni, tudni és az ország ezernyi munkásüdülője, a Mátra, a Balaton szállodái, Lillafüred, Párád, Hévíz és ki tudná felsorolni, ahol a dolgozók százezrei nyaral­nak, most nem érdekes, csak ez a pécsi szálló, ez az egy, hogy ebben kik laknak, kik üdülnek. Megkerülöm az épületet, benyitok kapuján. Horváth Ede, az üdülő vezetője kész­ségesen nyújtja át az elmúlt két hét statisztikáját. Figyel­jen csak, kedves fiatal ba­rátom! 120 dolgozó üdült a napok­ban lejárt kéthetes szezon alatt a Mecsek szállóban. Ebből 41 fizikai dolgozó. NEGYVENEGY KÉTKEZI MUNKÁS! Tessék? Negy­venegy kétkezi munkás. Hogy honnan? A budapesti építőgépgyár­ból szerszámkészítők, a MOM-ból segédmunkások, a kaposvári cukorgyárból laka­tos, a Timföldgyárból segéd­munkás, egy távoli szénme­dencéből bányászok, stb; Meg lehet nézni a statiszti­kát, nem titok. Es a többiek? Hét műsza­ki ember, mérnökök, tech­nikusok, öt orvos, negyven egyéb alkalmazott, kevesebb és többkeresetű tisztviselő és aztán.a képzelje el, a Statisztikai Hivatal vezér- igazgatója is! Nem lehet haragudni meg­jegyzéséért, melyet gúnyo­san, a jól értesült pozíciójá­ból elmondott társának. Szó sincs erről. Talán nem is rosszból mondta, csak nagy­képűségből. De m Van valami, kell, hogy le­gyen nálunk valami, amit úgy hívunk: a szó erkölcse! Az általunk elmondott sza­vak, mondatok, kinyilatkoz­tatások erkölcse. Ez pedig kötelez mindenkit, hogy csak valót mondjon. Szfits István Tál ékoztatás a Mivalinról Az utóbbi időben többen érdeklődtek a Nivalin nevű gyógyszer iránt. Az Egészség- ügyi Minisztérium gyógyszer­es műszerügyi főigazgatósága ezzel kapcsolatban közli: a különböző bénulásos megbe­tegedések kezelésére szolgáló Nivalin nevű bolgár készít­mény (hóvirágkivonat) egyelő­re nincs forgalomban. Hazai kipróbálásáról az Egészség- ügyi Minisztérium intézke­dett. A klinikai tapasztalatok birtokában gondoskodhatnak majd, hogy a készítményt Magyarországon is forgalc ba hozzák;

Next

/
Thumbnails
Contents