Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-04 / 79. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! BUMÄHTtnLI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVL ÉVFOLYAM, 79. SZÁM ARA: 70 FILLÉR SZOMBAT, 1959. ÁPRILIS 4­Gyorslista a lottó tárgyjutalom- sorsolásról TIBET 15. old.) Hípzs Haptá Szabadságunk értéke Ma tizennegyedszer ünnepelünk. Tizennégy éve szabad az ország. Tizennégy éve már, hogy megszabadultunk a fasiszta' elnyomástól és kezünkről-lábunkról leverték a hős szovjet harcosok nemcsak a fasizmus, hanem saját úri rendünk bi­lincseit is. Tizennégy évvel ezelőtt lélegzett fel először dolgozó népünk, próbálhatta ki először igazán erejét és képességeit, s nézhetett bizakodóan a jövőbe, amelyet a többi szabad néppel együtt önmaga, önmagának fog megteremteni. Tizennégy évvel ezelőtt még csak azt tudhattuk, hogy va­lami másképpen lesz, mint volt, valami, ami rossz volt és nyomasztó, ezután nem lesz, valami, ami biztató és lelkesítő, s addig hiányzott, ezután betölti az életünket. A párt magya­rázata meg akkor a népnek, hogy mi volt az a megszűnt rossz, s mi az az új, az a jobb, ami lesz, de ami nem magától jön el, hanem keményen küzdeni, derekasan dolgoztai kell érte. Majdnem másfél évtized telt el azóta és évről évre világo-, sabbá vált népünk előtt a párt szava. Megvilágították a párti útmutatásai nyomán végrehajtott tettek eredményei, a szovjet nép már végigjárt útja, a baráti népeknek a mienkkel egy­értelmű és egymást segítő erőfeszítései. I A történelem azonban nem máról holnapra szüli az ered­ményeket. A társadalmi erők nem az óramű egyenletességével hatnak, hanem bonyolultan, összetetten, s a kibontakozás rit­kán gyors, ritkán lehet azonnal felismerni, hogy egyik vagy másik tényező hatása végül is hogyan érvényesül. Nem zök­kenőmentes, síma úton haladtunk idáig, hanem buktatókkal,1 csapdákkal tele úton. Mégis elmondhatjuk, hogy mind e buk­tatók és csapdák ellenére előrehaladtunk, mindig tovább ju­tottunk. • Ma már tizennégy esztendősnek mondhatjuk * Szovjet­uniótól kapott szabadságunkat. Eléggé értékeljük-e ma ezt a nagy ajándékot? Nehéz lenne megmondani. Amíg hiányzott, hiányát elemi erővel éreztük és tudtuk, hogy el kell jönnie. Költők lemondó keserűsége vagy harcba hívó riadója a hiány­zó szabadságot siratta, a szabadságért buzdított harcra. Mióta megvan, nehéz elképzelni is, hogy valaha másképp, szabadság nélkül is élhettünk. Csak az 1956-os ellenforradalom idején kaptunk keserű emlékeztetőt arról, hogy nem olyan régen múlt el az elnyomás kora, s azóta talán inkább érezzük, hogy mennyire más, mennyire jobb szabadon élni. De igazán érté­kelni csak akkor tudjuk szabadságunkat, ha eredményeit mérjük. Mit tudtunk tenni, mióta szabadon választhatjuk meg tetteinket? Es erre már könnyebb válaszolni. Megteremtettük a munkásosztály hatalmat, a nép álla- iqac árrrílirc a r-n wvh mát. Elmaradott, legyengült országban kezdtük a munkát ti- ,, k iaL« ha* zennégy évvel ezelőtt, és ma erős iparunk, fejlődő mezőgaz- ™ dóságunk van. Megtaláltuk helyünket a szocialista táborban, a Szovjetunió és a szocializmusért küzdő népek oldalán. Fegy- hadserf g ,Ő1 J,rt pertársaink, barátaink felbecsülhetetlen segítségével visszaver- , ... . , , , , . . . tünk egy véres ellenforradalmat és azóta már teljesen fel­számoltuk következményeit is. A részeredményeknek pedig határait 14 z-™ atiLif hnrv egész légióját lehetne felvonultatni, az új városokat, gyárakat, - . Vjaovarorszás trrófrii- a megváltozott, megszépült élet számtalan kisebb jellemzőjét. k báréinak z- téioLpinpi* Mindezt csakis úgy érhettük el, hogy minden tettünk alapja uralma ö^zeonúott és meghatározója az az önmagában testetlen szabadság, amely ^ történelmi fordulat lehetővé teszi, hogy azt tegyük, amit népünk érdekei — kő- kiindulópontja és alapvető té- zelebbi és távolabbi érdekei — diktálnak. | Elmondhatjuk, hogy jól éltünk a szabadság-adta lehetősé­gekkel. De jól akarunk élni velük ezután is. Pártunk most új célokat tűzött ki népünk elé. Teljes lendülettel akarunk be­kapcsolódni a szocializmus és kapitalizmus között folyó világ­méretű versengésbe, a többi szabad néppel egyszerre akarunk eljutni a kommunista társadalomig. A nagy, a teljes fel­adatot, a kommunizmus elérését csak úgy tudjuk meg­oldani, ha megoldjuk előbb a részfeladatokat. Minden munkás, minden dolgozó paraszt, minden értelmiségi teljes szívvel végzett munkájára, a szocializmus végső győzelmébe vetett hitére, egész népünk egységére és a többi, velünk egy úton haladó néppel való szoros barátságára, összeforrottságára van ehhez szükség. A lottó nyerőszámai 8, 27,34, 51,86 Üdvözöljük megyénk és városunk dolgozó népét Felszabadulásunk tizennegyedik évforduló­ján szívből köszöntjük Baranya megye és Pécs minden dolgozóját. Mióta tizennégy évvel ezelőtt, a győzelmes szovjet hadsereg kiűzte hazánk területéről a fasiszta hadak utolsó maradványait is, és el­hozta nekünk a szabadságot, népünk meg­mutatta, hogy az évszázadok óta óhajtott sza­badság birtokában csodákra képes. A párt vezetésével a forradalmi tettekre kész mun­kásosztály és hű szövetségese, a dolgozó pa­rasztság tizennégy esztendő alatt valóban új világot épített magának, tlj, jobb élet, új, ma- gasabbrendű társadalmi rend fejlődött ki a szétzúzott tőkés rend romjain. Munkásosztá­lyunk a tőkés kizsákmányolástól és az azzal együttjáró létbizonytalanságtól megszabadul­va azelőtt soha nem tapasztalt ütemben al­kotta meg a szocialista ipar nagy müveit, alkotó lendületét megyénkben is új gyárak, földből kinőtt városrészek, sőt egy egészen új bányaváros jelzi. Dolgozó parasztságunk birto­kába vette a földet, s annak az elűzött nagy­birtokosoknál is jobb gazdája lett. Ma, a nagy földfoglalás után nem egészen másfél évti­zeddel már elmondhatjuk, hogy a dolgozó parasztság nagyobb része igazi jó gazda mód­ján eldöntötte már, hogy a fejlődés további útjára, a szocialista nagyüzemek kialakítására lép rá. Értelmiségünk megtalálta helyét a munkásosztály oldalán és lelkesen, teljes tu­dásával vesz részt az alkotó munkában. Ugyan ekkor dolgozó népünk, munkás, paraszt és értelmiségi együtt, a végső rohamra indult s kultúra fellegvárának a meghódítására is. Nagy utat tettünk meg rövid idő alatt. Hála ezért dolgozó népünknek, a szovjet és a többi testvémépnek, akik a proletárintemacionaliz- mus eszméjétől hevítve segítettek bennünket a munkában és harcban, segítettek leverni az 1956-ban reánktámadt ellenforradalmat és támogattak bennünket az ellenforradalom okozta súlyos károk felszámolásában. A mai ünnepen tovább, előre tekintünk, új feladatokat vállalunk, amelyek megoldásával mi is tevékenyen kapcsolódhatunk bele a szo­cializmus útján járó, s a Szovjetunió példa- mutatása nyomán már a kommunizmus felé törő népek nagy, nemzetközi alkotómunkájá­ba, abba a világméretű versenybe, amely a kapitalizmus és szocializmus között a mi ko­runkban, ezekben az években hozza meg a végső döntést. Ebből a nemzetközi méretű, hatalmas, békés, de sorsdöntő versenybői me gyénk dolgozóinak is ki kell venniök a részü­ket, s eddigi munkájuk és eredményeik alap­ján biztosak vagyunk abban, hogy ebben a saját népünkért és a munkásosztály világmé­retű győzelméért folyó küzdelemben ezután is derekasan megállják a helyüket. Felszabadulásunk mai évfordulóján ehhez kívánunk a megye dolgozó népének jó egész­séget és eredményes munkát. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA A szovjet nép törte szét az évszázados szolgaság jármát Díszünnepség a Pécsi Nemzeti Színházban Tegnap este ismét benépesedett a Pécsi Nemzeti Színház nézőtere. Díszünnepséget tartottunk hazánk legnagyobb nemzeti ünnepének előestéjén, A felszabadulás lé. évfor­dulóját köszöntöttük. A díszelnölcségben a megye és a város vezetői, társadalmi, gazdasági és kulturális életünk kiválóságai foglaltak helyet. A nézőtér tapssal köszöntötte a felszabadító szovjet hadsereg jelenlévő két tisztjét. Megjelent Laki István elvtárs, a megyei pártbizottság tit­kára, Török Károly elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára, Ambrus Jenő elvtárs, a városi pártbizottság titkára és Körösi Lajos elvtárs, a városi tanács elnöke. Ott voltak régi ismerőseink, a fiatalok tanítói, a munkásmozgalom régi harcosai: B. Nagy Gusztáv, Lefkovics Ernő, Prasnig Irén, és mások. A magyar és szovjet Himnusz után Margittay Ági, a Pécsi Nemzeti Színház mű­vésze elszavalta Radnóti Miklós „Nem tudhatom“ című verséit. Ezután Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Palkó Sándor elvtárs beszéde Tisztelt Ünneplő Közönség! Kedves Elvtársak! nyezöje a Szovjetunió győzel­me, amellyel az eddigi törté­nelemben ismeretlen küldetést teljesített. A szovjet hadsereg győzelme az egész kultúrált emberiség közös ellenségének elpusztítását jelentette. Ez a győzelem szabadította fel Bu­karest, Varsó, Szófia, Belgrád. Budapest és Berlin népét a fa sizmus sötét terroruralma alól... A dicső Vörös Had­sereg verte le az évszázados I szolgaság j ármait a magyar nép i nyakáról és törte ezt a szolga­jármot ronccsá. A Szovjetunió győzelme és baráti segítsége nélkül 1945-ben nem lett vol­na magyar újjászületés, — tovább tartott volna a szolga­ság s a népelnyomás újabb évtizedei szakadtak volna né­pünkre. Ez a győzelem az (Folytatás a 3. oldalon) Párt-és kormánydelegáció látogat Ázsiába A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Kí­nai Népköztársaság államta­nácsa, a Koreai Munkáspárt Központi Bizottsága és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága és a Mongol Népköztársaság kormánya, valamint a Viet­nami Dolgozók Pártja Köz­ponti Bizottsága és a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság kormánya magyar párt- és kormánydelegá .iót hívott meg országukban te­endő baráti látogatásra. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központ] Bizottsága és a forradalmi munkás- paraszt kormány a meghí­vásokat elfogadta és a kö­zeljövőben hivatalosan ma­gyar párt- és kormánydele­gáció utazik az említett ba­ráti országokba, > Ünnep a Porcet ángy árban Péntekem délután mintegy hatszázöt­ven dolgozó gyűlt össze a porcelángyár nagy kultúrtermé­ben, hogy részt ve­gyen a Miniszterta­nács és SZOT vörös vándorzászlajának át vételi ünnepségén, amelyet az elmúlt évi kiváló munká­juk jutalmául kap­tak. A vörös vándor- zászlót az Építés­ügyi Minisztérium nevében Lux László miniszterhelyettes, az Építőipari Dől-. gőzök Szakszerveze­te elnöksége nevében Tengerdi Tibor elv­társ adta át a gyár dolgozóinak. Lux László elvtárs méltatta a gyár dol­gozódnak az elmúlt évben végzett nagy­szerű munkáját. El­ismerően szólt arról, hogy a gyár 21 szá­zalékkal emelte az elmúlt év során a termelékenységet és 9,6 százalékos önkölt­ségcsökkentést értek eL Beszéde végén a dolgozóknak további sikeres munkát kí­vánt az idei év nagy feladatainak megol­dásához. A gyár dolgozói nevében Gáli Tibor elvtárs, a gyár igaz­gatója vette át a vö­rös vándorzászlót és ígéretet tett, becsü­lettel dolgoznak azért, hogy ebben az évben végzett mun­kájukkal is kiérde­meljék a vörös ván­dorzászlót. Az ünnepség kere­tében háromszáz dol­gozót jutalmaztak meg. öten kiváló dolgozó jelvényt, 34- en pedig kiváló dol­gozó oklevelet kap­tak. Richter Vladi­mír az iparág fő­mérnöke Trautrmmn miniszter elvtárs ne­vében Gáli Tibor igazgató, Beke Lász­ló főmérnök és Pá­linkás László fő­könyvelő elvtársak­nak adott ót jutal­mat. Ezután a Pécsi Nemzeti Színház mű­vészei mintegy más­fél órás vidám mű­sorral szórakoztat­ták a kitüntetett gyár dolgozóit, majd vidám táncest kere­tében éjfélig szóra­koztak együtt a gyár vezetői és dolgozói. Koszorúzás a bolgár hősök harkányi emlékművénél Nagy Dániel elvtárs, az BlnOki Tanács elnökhelyettese és Szobek András elvtárs, az Elnöki Tanács tagja, az Elnöki Tanács koszorú­jáé helyezi el az senUkmCvöv. Krasztyu Sztojcsev, a Bolgár Népköztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és Angel Alexlev alezredes, a bol­gár nagykövetség katonai attaséja tiszteleg a hŐsök előtt. A budapesti diplomáciai testület koszorúját Rudolf Helmer, az NDK rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Avarzett Szodno- mln, a Mongol Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagy követe és Bozsidár Dimitrijevics, a Jugoszláv Népköztársaság budapesti ügyvivője helyezi el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents