Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-30 / 100. szám

1959. ÁPRILIS 39. NAPLÓ Május 15-ig el kell égetni a kukoricaszáras A kukoricamoly kártételé­nek csökkentése érdekében a Baranya megyej Tanács 2/1958. tan. számú rendelete elrendeli, hogy kukotrioaszá- rat május 15-e után csak ver­melve (földdel letakarva) sza­bad tárolni. Az így elvenmedt növényrészek egész nyáron át használhatók tüzelőnek, de a vermet minden kibon­tás után be kell takarná. A mólylepke ugyanis má­jus elején repül ki a kukori- caszárból és fertőzi meg a fiatal kukaricatöveket. A községi (városi) tanácsok má­jus 15. és 31-e között udvar, illetve határszemlét tartanak ellenőrzés céljából. Azokat, -akik a kukordcaszár eätvenme- lését, vagy megsemmisítését május 15-ig nem végzőik el, a községi tanács e munkáknak három napon belüli elvégzé­sére szólítja fel. A felszólí­tás eredménytelensége estén, a községi tanács végrehajtó bizottsága a Tkuokricaszár el- vermelését, megsemmisítését az el nem végző személy ter­hére, bérmunkások igénybe­vételével elvégezteti és el­lene a szabálysértési eljárást megindítja. A szabálysértési eljárás során a mulasztó 1000 Ft-ig terjedhető pénzbírság­gal büntethető; A Baranya megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági Osztálya. Felvonulás, hangversenyek, utcabálok Gazdag propánná! ünnepli Pécs május 1-ét Ma este a Moszkvai Rádió 100 tagú zenekara ad műsort Az idei május elsején is változatos és gazdag program, várja a szórakozni vágyó pécsieket. Az alábbiakban kivo­natosan 1 ismertetjük a kétnap os ünnep programját. Április 30., csütörtök: Ma este fél 8 árakor a Moszkvai Rádió 100 tagú nagy szimfonikus zenekara ad mű­sort a Pécsi Nemzeti Színház­ban. 8 óraikor a Széchenyi téren és a Színház téren szabadtéri filmvetítés lesz. A Hősök te­rén, Meszes-telepen és Sza­bolcs. faluban a pécsszabdcsi bányászzenekar térzenét ad. Ugyancsak 8 órakor Pécs ifjúsága lampionos felvonu­lással köszönti a munkásosz­tály nagy ünnepét, Májas 1., péntek: Reggel 7 órakor a pécssza- bolcsi, a bányatelep!, a vasasi bányászzanekar valamint a dohánygyár és a Széchenyi Gimnázium zenekara ébreszti a belváros, a bányavidék és Uj-Mecsékalja^ lakosságát. Fél 10 érakor kezdődik a város dolgozóinak és tanuló- ifjúságának ünnepélyes felvo­nulása. Délután a Tettye téren, a Balokány ligetben és Uj-Me- csetoalján gazdlag kultúrmű­sorok szórakoztatják a lakos­ságot, Május elsejére készül Komló (Tudósítónktól) Talán még soha nem elűzte meg ekkora készülődés május elsejét, mint ebben az eszten­dőben. Társadalmi mozgatóm­mal csinosították a várost, a bányákban a termelési ered­ményeket növelték. Az üze­mek. nagy titkolódzás köze­pette készítik elő a színpom­pás ipari felvonulást. Csupán csak annyit árulnak el, hogy — ilyen felvonulás még nem volt Komlón. Amikor titokban megtekint­jük a készülődést, a korszerű fejtésbiztosítás kicsnyített má­sát egy teherautóra szerelve, a különböző autótípusok mo­delljeit:, a békét és a háborút jelképező képeket, nekünk is azt kell megállapítanunk, hogy ilyen felvonulás valóban nem volt még Komlón. Nagy a készülődés a páros asszonyainak körében is. Úgy tervezik, hogy Közönyösből indulnak a nagygyűlésre va­lamennyien babos fejkendő­ben. A fiatalok egyenruhás diszszázadai is nagy izgalom­mal készülődnek már napok óta. Az iskolákban vannak olyan tervek, hogy különböző színű kendők tóbogtatásával tegyék még színesebbé a futta­tók amúgy is pompás, szemet gyönyörködtető menetét. Első eset, hogy a perem­községek dolgozó parasztjai nagy tömegben jönnek majd be a városba, hogy együtt ünnepeljenek az ipari mun­kásokkal. A terv szerint fel­díszített kocsikkal érkeznek. A két ünnep alatt rendkívül sok szórakozási lehetősége lesz a komlójuknak, egészna­pos sport is kulturális mű­sort adnak az üzemi csopor­tok és ezeken a napokon ren­dezik meg az általános isko­lák labdarúgó-bajnokságát. — Este nyolc szórakozóhely vár­ja a komlóiakat. Tettye tér: Délután 3 órakor az óvodá­sok vidám műsora. Részt vesz­nek az Ágoston téri, a Rákó­czi úti és az Aradi vértanúk útjai óvoda növendékei. 4 árakor az általános isko­lások műsora kezdődik. Az Ágoston téri, a Mátyás kir. utcai, a belvárosi leány és a belvárosi fiú iskola tanulói énekkari számokat, táncos-da­los népi játékokat és népi tán­cokat adnak elő. 5 árakor a Pécsi Nemzeti Színház művé­szed lépnek fel, majd 6 árakor az 500. Iparitanuló Intézet tánccsoportja mutatkozik be. 7 órától a Tettye téri vendég" lőben tánc. A műsort rossz idő esetén a Városi Művelő­dési Háziban rendezik meg. Bail okánv-lisret: Az egész délutánt betöltő színvonalas kultúrműsor az óvodások fellépésével kezdő­dik délután 3 órakor. Részt- vesznek a Kilián György úti és a Sörház utcai óvodák. 4 árakor a Nagy Lajos Gimná­zium és a Janus Pannonius Gimnázium vegyeskara és sza­valókórusának tagjai adnak műsort, a MÖHOSZ pedig ha- jómedelező bemutatót tart. Fél 5 árakor a Nemzeti Szín­ház művészed lépnek fel. Az ő műsorukat a Széchenyi Gimm. zenekarának hangver­senye követi. Rossz idő esetén a műsort a Liszt Ferenc te­remben tartják meg. U j-Mccsekülta: Délután 4 árakor az óvodá­sok műsorával kezdődik a gazdag program. Részt vesz­nek a kovácstelepi, József At­tila utcai, mecsekaljai és új- mecsekaljad óvodák. Délután 5 órakor a mecsekaljai, a Pe­tőfi utcai és a Szigeti úti ál­talános iskola tanulói ének­kari számokat, verseket ad­nak elő és tréfás tomagyakor- latokat mutatnak be. 6 órakor a pedagógiai főiskola, és Leőwey Klára Leánygimná­zium énekkara lép fel. 8 óra kor kezdődik az utcabál. Rossz idő esetén a műsort a Dózsa Művelődési Házban rendezik meg. Május elsején délután és este a bányavidéken: Pécsr Szabolcson, Meszesen, Szabolcs faluban, Újhegyen, Pécsibá­nyatelepen, Vasason és Bor­bála-telepen ünnepélyt és táncestélyt rendeznek. Május 2-án, szombaton: Délelőtt 9 órakor ünnep hangverseny lesz a. Pécsa Nemzeti Színházban, az álta lános és középiskolák kórusai nak részvételével; Este a város egész területén a művelődési házaikban, kul­túrtermekben majálisokat táncestéket tartanak. Á magyar országgyűlés küldöttségének sajtóértekezlete Helsinkiben Helsinki (TASZSZ) A ma­gyar országgyűlés küldöttsége — amely a Finn Köztársaság elnökének meghíváséra Finn­országban időzik — kedden Helsinkiibem finn és külföldi újságírók részvételével sajtó­értekezletet rendezett. A dele gáció találkozott Kekkonen köztársaság elnökkel, Suikse ladnen miniszterelnökkel, va Lamint több más állami és közéleti személyiséggel. A isz-tagok társadalombiztosításáról Ki kaphat baleseti kártalanítást? Il alesetl kártalanításra Jogosult I' minden mezőgazdasági ter­melőszövetkezetben nyilvántartott tag, tekintet nélkül arra, hogy a termelőszövetkezet kötött-e az SZTK-val tagjainak betegségi ellá­tására megállapodást, vagy nem. A balesetbiztosítás kiterjed a mezőgazdasági termelőszövetkezet minden tagjára, a tagsággal bíró családtagokra, valamint a szociá­lis—kulturális alap terhére ellá­tásban részesülő öregekre és rok­kantakra Is. A mezőgazdasági termelőszövet­kezet tagja üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség által okozott munkaképesség-csökkenés, vagy megrokkanás esetében a nyugdíj­törvény rendelkezései szerint bal­eseti járadékra, Illetőleg rokkant­70 mázsa virsli 50 múzsa szalámi 61 féle töltelékáru A Húsipari Vállalat május -re készül. A zavartalan és öí|éges ellátás biztosítására ,é8 vasárnap is dolgoztak, ódig nem kevesebb, mint 70 lázsa virsli, 50 mázsa verő­május l-re nai, párizsi szalámi, 20 mázsa szafaládé, illetve krinolin és vagy 61 féle hú®- és töltelék­árut rendeltek meg a pécsi élelmiszervállalatok. Ez még csak „nyersanyag". A ok hídjára”, ahonnan már ét ezer más váltoratb gyanútlan cocák ráléptek a „só- Csak debreceni, kötözött sonka látjuk őket viszont. sági nyugdíjra, az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség követ­keztében meghalt sérült és meg­halt rokkantsági nyugdíjas özve­gye, özvegyi nyugdíjra, árvái ár­vaellátásra, szülői pedig szülői nyugdíjra Jogosultak. A kártalanítás szempontjából üzemi baleset az a baleset, amely a mezőgazdasági termen őszövet­kezet tagját a közös termelő munka végzése közben, vagy az­zal összefüggésben, vagy a közös munkával előállított termények és termékek feldolgozásával, szállí­tásával és értékesítésével járó munkaegység ellenében végzett te­vékenység közben éri. Üzemi baleset az a baleset is, amely a mezőgazdasági termelő- szövetkezet tagját munkába me­net, vagy onnan lakására (szállá­sára) menet éri. A mezőgazdasági termelőszövet­kezeti tag foglalkozási betegség miatt nyugellátásra csak akkor jogosult, ha a munkaképesség­csökkenését a foglalkozási beteg­ségek jegyzékében felsorolt fog­lalkozási betegség okozza. Ilyen foglalkozási betegség például: a lépfene, a takonykor, a ragadós száj- és körömfájás, stb. A baleseti járadék, a kártala­nítási segély, és az előbbiekben felsorolt ellátásoknál összegszerű­ség szempontjából jelenleg 900 forint az az átlag, amit alapul le­het venni. Ezen átlag figyelembe­vételével állapítják meg az egyes eUátások összegét. A termelőszövetkezeti tag mind­addig, amíg az üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség követ­keztében gyógykezelésre szorul a betegségi biztosításnak üzemi bal­eset esetén a dolgozóknak járó szolgáltatásaira jogosult. Tehát* a termelőszövetkezeti tag Is Jogo­sult üzemi baleset esetében térí­tésmentes gyógyszerre, gyógyvíz­re, gyógyfürdőre, gyógyászati se­gédeszközre, müfogra, müfogsor- .ra, fogkoronára, foghidra, kap továbbá útiköltséget, Időbeli kor­látozás nélkül» kórházi ápolást, valamint temetési segélyt. Ezekre a szolgáltatásokra a tag csakis saját személyében Jogosult. A * üzemi baleset, vagy foglal­rI- kozásl betegség következté­ben sérült termelőszövetkezeti tag a baleseti Járadék. Illetőleg a rok­kantsági nyugdíi me«-*llnnftá«ál"- — tánnénz helvet« —-.egflybCn r*------■ • fo glpfltezSsj t'.zeml sít- * azon betegségből Ismét kereső képtelenné váUk, kártalanítási se gélyre nem jogosult. A „kártalanítási segély” a hav 900 forint összegű átlagjövedelem 65 százaléka. A „kártalanítási se­gély” egynapi összege 2» forint, teljes havi összege 585 forint. Kór­házi ápolás eseten napi tíz forint, tekintet nélkül arra, hogy van-e az ápoltnak igényjogosult család­tagja, vagy sem. Baleseti járadék annak a ter­melőszövetkezeti tagnak jár, aki­nek munkaképességcsökkenése üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében a 15 szá­zalékot meghaladó mértékben csökkent. A baleseti Járadék összege a 900 forint alapul vételével a követ­kező: 16—25 százalékos munkaképesség csökkenés esetében (1 fokozat) a 900 forint 8 százaléka. 26—35 százalékos munkaképesség csökkenés esetében (2. fokozat) a 900 forint 10 százaléka. 36—19 százalékos munkaképesség csökkenés esetében (3. fokozat) a 900 forint 15 százaléka. 50—66 százalékos munkaképesség csökkenés esetében (4. fokozat) a 900 forint 30 százaléka. Az üzemi baleseten alapuló Igényt a baleset napjától, Illető­leg elsőizbeni kártalanítási segély megszűnésének napjától számított két éven belül lehet bejelenteni. Foglalkozási betegség esetében ezt a két évet a betegség megállapí­tásának napjától kell számítani. A két éven túl, de legfeljebb há­rom éven belül történt Igénybeje­lentést Is figyelembe kell venni, ha a baleset következményeit csak a két évi határidó eltelte után lehetett megállapítani. Az üzemi baleset következtében .meg­halt személy hozzátartozói a halál­eset napját követő két éven öelül jelenthetik be igényüket. Az SZTK első fokon hozott ha­tározata ellen a határozat kézhez­vételétől számított 15 napon be­lül fellebbezésnek van helye, amit a Társadalombiztosítási Bizottság bírál el másodfokon. Bírósághoz 1» van jogorvoslati lehetőség a Társadalombiztosítási! Bizottság azon elutasító határozata eile-', amely az üzemi baleset ePsmo-'* sét, Illetőleg meg nem tö-te-*« ■ tagadja meg. 111. állapítja meg. 4 v <1 - ■" n •* Felelősségünk tudatában A felelősségvállalás nél- ** külözhetetlen velejá­rója mindannak, amit az em­ber a mindennapi életben cselekszik, vagy úgy is mond­hatnék, olykor elkövet. Az emberek a magánéletben, de a közéletben is kell, hogy érezzék cselekedeteik súlyát. Ha megvizsgáljuk, hogyan állunk a felelősségvállalással társadalmi és gazdasági éle­tünkben, számos esetben eléggé rossz képet kapunk. Pedig az az ember, aki csele­kedeteiért bátran vállalja a következményeket, a felelős­séget, általában megbecsülés­nek örvend embertársai ré­széről. Ennek vitathatatlan alapja a gerincesség, a hatá­rozottság, amely előfeltétele a felelősségvállalásnak. Vannak olyanok — még a többé-kevésbé jelentős be­osztásban dolgozók között is — akik általában minden ténykedésüket valamely írás­sal, okirattal igyekeznek „fe­dezni” és úgy érzik, hogy a maguk részéről maximális körültekintéssel jártak el, s őket már felelősségre vonni nem lehet. A formális ügy­intézéssel tehát rendszerint a felelősséget igyekeznek elhá- ■rítani magukról. Mindenki örömmel üdvö­zölte azt a kormányrendele­tet, amely erkölcsi bizonyít­vány beszerzését tette köte­lezővé. Ez az okirat azonban mégis csak formálisan iga­zolja, hogy valaki például vagyonkezelési szempontból is megbízható-e, avagy nem. Elképzelhető ugyan az az eset, amikor valakinek er­kölcsi bizonyítványa nem egészen tiszta, mert koráb­ban esetleg becsületsértés, könnyű testi sértés, vagy ma már bűntettnek nem is szá­mító feketevágás miatt volt elítélve. Ezen ténybeli ala­pon — megítélésem szerint olyan következtetést levon­ni, hogy az ilyen erkölcsi bi­zonyítvánnyal rendelkező állampolgár semmiképpen sem megbízható vagyonkeze­lési (szempontból, helytelen, sőt adott esetben káros is. Az emberek kiválasztásánál lehetőség szerint mindig egyénenként kell figyelembe venni a tulajdonságokat, lel­kiismeretességet, pontossá­got, stb. A forma és a tartalom kettéválasztásával helytele­nül a formális elemet he­lyezzük előtérbe s így elő­fordulhat, hogy nem a való­ságnak megfelelő képet kap­juk. Vajon egy gazdasági vezető, aki olyan raktárost alkalmaz, akiről mindenki tudja, hogy közismert italo­zó, kicsapongój de emellett tiszta erkölcsi bizonyítvány­nyal rendelkezik — elhárít­hatja-e magáról a felelőssé­get, ha utóbb ez a raktáros bűntetteket követ el, azaz súlyosan megkárosítja a tár­sadalmi tulajdont. Ez eset­ben a gazdasági vezető fele­lőssége csakúgy fennáll, mintha büntetett előéletű raktárost alkalmazott volna. Nyilvánvaló tehát, hogy a személyek kiválasztásáért va­ló felelősség megítélésénél a forma és a tartalom elvá­laszthatatlan és hogy e kettő közül is a tartalom az, amely dominál és irányadó a helyes állásfoglalás kialakításánál. Az embereket attól füg­gően, hogy a társadalmi éled­ben milyen pozíciót, töltene« be, másokért is különböző kisebb, nagyobb felelőssé i terheli. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról sem. hogy az embert saját ma­gáért, családjáért, és különö­sen gyermekeinek nevelé­séért is komoly felelőssé? terheli. Ez utóbb említett fe­lelősség olykor még büntető­jogi szankciókkal is biztosít­va van. Persze, nem minden emberi magatartás olyan amely a büntetőjog szabálya, által nyerhet értékelést. Tapasztalni lehet, hogy vannak szülők, akik a gver- mekn eve lésben megengedhe­tetlen liberális szemlélettel járnak el és amikor a gyer­mek a züllés, sőt a bűnözét útjára lép, akkor ahelyett, hogy önkritikusan levonnák a következtetést — addigi magatartásuk tarthatatlansá­gát — még mások felé vádo- lőan lépnek fel. Gyakran lehet tapasztalni, amikor egyesek igen sokszor szeretnek hivatkozni az őket megillető jogokra. Ugyanez a szemlélet nyilvánul meg akkor is, amikor egyes sze­mélyek magatartásának meg­ítéléséről van szó. Tudni kell, hogy a jogok mellett ugyanolyan mértékben meg­vannak a kötelezettségek, amelyek az embereket ön­maguk irányában, de mások irányában is, az állásbeli helyzettől függően .terhelik. A Jogok és kötelezettségek opportunista mesterkélt elvá­lasztása az idealista világné­zet körébe esik, ahol a for­ma és tartalom elkülönítése jut rendszerint kifejezésre. Hazánk érdeke, népünk fejlődése minden igaz hazafi számára Íratlan törvényként kötelezővé teszi, hogy soha egy percre se feledkezzék meg arról a felelősségről, mellyel önmagáért, család­jáért, szocializmust építő or­szágunkért tartozik. Szüksé­ges harcolni azért, hogy mi­nél kevesebb legyen az olyan ember, aki úgy véli, hogy ne­ki mindig igaza van és azok közé tartozik, akiket csak jogok illetnek, 1/ ádár elvtárs egyik be­■' szedőben rámutatott arra, mennyire fontos dolog az „igennek”, vagy a „nem­nek” a kimondása. Ennek az emberi magatartásnak jelen­tősége természetesen a fele­lősségvállalásnál domborodik ki. Az emberi felelősségnek igen nagy szerepe és jelen­tősége van a szocializmus építésében, ahol meggyőző- déses és öntudatos emberek­re van szükség, olyanokra, akik nemcsak általánosság­ban, hanem apró kérdések­ben Is érzik a felelősségüket cselekedeteikért a saját éle­tükre, de a társadalomra va­ló kihatásában is. dr. Hídvégi Tivadar, | Pécsi Járásbíróság elnöke [ jr" Gyermekkocsik, csecsemő- jiJ' J és bébikelengye, gyér- ^ ■nektakarók, paplan, bébi- \ ruhák stb. \nyakboltjaban Kossuth Lajos u. 11.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents