Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-29 / 99. szám

2 N APU) 1959. Április ír Újabb árleszállítás Albániában A tiranai rádió közölte az ’Allbán Munkapárt: Központi Bizottságának és az Albán Népköztársaság Miniszterta­nácsának rendeletét, amely­nek értelmében 1959. április 28-tól leszállítják több ipar­cikk és élelmiszer árát. A többi között a kenyér ára 12—21 százalékkal, a rizsé 10,5 százalékkal, a növény­olajé 16,7 százalékkal, a láb­belié 15 százalékkal lett ol­csóbb. Magyarországra érkeztek a csehszlovák világiárúk Miroslav Zikmund és Jiri Hanzelka, a két csehszlovák világjáró, dr. Robert Vit orvos és Oldrich Chalupa technikus kíséretében Ausztriából jövet hétfőn a késő délutáni órákban Győrbe érkeztek. A Magyar Távirati Iroda munkatársának a következőket mondották: — Sokkal felkészültebben keltünk útra, mint eddig bár­mikor. Ázsiai utunk alkalmá­val sajtó, rádió, televízió ri­portokat készítünk és filme­zünk. Törökországig gyorsan akarunk haladni két speciális gépkocsinkkal. Bécsben is csak rövid időt töltöttünk. A suhogó guiflibot országából jöttek Freddy IMgh Megírtuk, már, hogy két gyarmati ország fiatalja láto­gatott hétfőn közénlk: Freddy Leigh és Miltiades Stylianov. Freddy Leigh olajbama- bőrü, göndörhajú fiatalember, Hazája, a Sierra Leone nevű afrikai angol. gyarmat, közel esik az Egyenlítőhöz. Miltiades Stylianovnak csak a haja fe­kete, a bőre épp olyan fehér, mint a miénk. Neve az ókori Athén Miltiadesét, a maratoni győzelem hadvezérét juttatja eszünkbe —, Miltiades ciprusi görög fiú. Egy napot töltötték váro­sunkban, a megyei és városi KISZ-bizottság vendégeként. Elgyönyörködtek Pécs pano­rámájában, megmutatták ne­kik a zlmankós sörgyári pin­céket. Meglátogatták a KISZ- idköla hallgatóit, sokat időztek az egyetemen. A meszesi és a repülőtéri új házak látványa majdnem könnyet csalt a sze­mükbe. Fergeteges tapsok és záporo­zó kérdések fogadták két ba­rátunkat. Különösen az egye­temi kiszesék faggatták ki őket hazájuk helyzetéről, né­peik életéről. Válaszukból le­sújtó kép bontakozott ki. Sierra Leoneben a lakosság SO százaléka éhezik. Sokan éhenhalnak. Igen, kedves fiatal olvasónk: éhenhalnak. Most próbáld el­felejteni, hogy te naponta há­romszor is jóllakhatsz. Kép­zeld magad elé üresen az élés­kamrát Olyan üresei, amely­ben már morzsára sem lehet vadászni, mert nincs. A gyo­mor pedig korog, kínzó fáj­dalmat érzel, kiáltani tudnál. És hiába követelsz, nem tudod kínzó éhségedet lecsillapítani. Görcsöket érzel, elfonnyadsz és. a ' Hét ez az éhenhalni. Cipruson 12—14 óra a mun­kaidő. Egyetem nincs. Ha va­laki tanulni akar, Görögor­szágba vagy Angliába kell mennie. Miltiades Londont válasz­totta. Szegény származású le­het, mert otthonról nem tud­ták támogatni. Nappal tanult, éjjel dolgozott, vagy fordítva. Hihetetlen akaraterő lehet eb­ben a karcsú, arányos terme­tű fiatalemberben: Aztán jött a válság, tízezrek kerültek a gyárak kapui elé. Miltiades is dologtalanul őgyelgett, s mi­vel nem tudott lakbért fizet­ni, a londoni földalattiban aludt. Sokadmagával és a rendőrök állandó zaklatásának kitéve. Így ment. ez két hóna­pon át, s ki tudja meddig foly­Kiállítási jegyzetek Chiovini Ferenc képkiállítása Néhány nap és bezá­rul Chiovini Ferenc festőmű­vész képfldáHítása anélkül, hogy a tetszésnyilvánításon túlmenően elemeztük volna ezt a számunkra rendkívül ér­dekes és tanulságos kiállítást. Az utóbbi tíz esztendőben első eset, hogy egy ennyire ti­pikus alföldi festő, a hat év­tizedre visszatekintő szolnoki festőiskola ismert nevű kép­viselője, mutatja be nem nagy számú, mégis jelentős alkotását A szolnoki festőiskolát ál­talában együtt emlegetik a nagybányaival Ez helytelen, mert a kettő között, bár mindkettőnek megvan a ma­ga értéke és helye a magyar festészet történetében, lénye­ges különbség van A nagy­bányai iskola —■ létrehozói művészek —> eredeti célkitű­zéseit mind tartalmi, mind formai vonalon töretlenül va­lósítja meg, míg a szolnoki iskola hat évtizedes fennállá­sa alatt több változáson ment ét s ha fejlődését redszenezve vizsgáljuk, akkor azonnal szembetűnik, hogy különböző korszakok váltják egymást, amelyek nem voltak mente­sek a társadalom hivatalos politikai irányzatától, vagy legalábbis nem mindig Ez az oka annak, hogy a szolnoki festőiskola száesrikáláj álba Fé­nyes Adolf társadalmi prog­rammal telített festészete ép­pen úgy belefér, mint Aba Novák Vilmos bravúros, de mindinkább üressé váló fes­tészete. Mégis azt kell meg­állapítanunk, a változó kor­szakok ellenére, hogy vannak Szolnoknak olyan alapvető vo­násai is, amelyek az említett változásoktól függetlenül jel­lemzőek a szolnoki festőisko­lára, illetve festőkre, így Chiovini Fenencne is. A szolnoki festőiskola tar­talmi és formai vonatkozás­ban nagyon sokat változott megalapítása óta, jelentősége az idők folyamán más és más, mégis tagadhatatlan, hogy a XIX. sz. második felében itt alakult ki a hazai életkép- és tajképfestészet, kozelebbröÄp alföldi tájképfestészet, mely­nek kiváló művelője Chiovini Ferenc festőművész is. Érdeke» a pálya, amelyet Chiovini megtett. Együtt dolgozott Aba Novák- kal és az ő nyomdokain in­dult, de a negyvenes évek végén — már szakítva ezzel az irányzattal — Deák Ebner és Bihari nyomdokaiba lépett és bizonyos mértékben a szol­noki festőiskolát előkelő he­lyen fémjelző Fényes Adol- Mhl hiszen 6 az, aki a festők érdeklődését a népszínmű ízű paraszti ábrázolásról a realis­ta szemlélet felé fordítja és ugyanakkor — a kettő össze­függ — festészetének szociá­lis tartalma is van. CJhdovtad Szolnok mellett, Bessenyőszögőn született, Bal- ló, Rudney tanítványa volt, megjárta Olaszországot, Spa­nyolországot és 1926 óta a szolnoki művésztelep lakója. Külföldi tanulmányútjai „szolnoki", helyesebben alföldi szemléletét nem befolyásolták, egész életművére a szolnoki festőiskola hat, az nyomja rá bélyegét. Valamikor Deák Eb­ner és Bihari művészetében előrelépést jelentett a holland kismesterek szemléletének és a fényfestésnek összekapcso­lása és egészen Jellemző, hogy a ki állító művész milyen so­kat őriz meg festményein eb­ből a Szolnokra annyira jel­lemző vonásból. A „Kordél yo- sok munka után" és a „Poros utca" a legjellemzőbbek ilyen vonatkozásban. Különösen előbbi festménye mutatja hű­en a művész szemléletét és ad valós képet egész művészeté­ről. Az alacsonyan álló nap sugarai átviilamnak a porfel­hőn és szinte sejtelmessé te­szik a képet, de ebben a csdT- logó porfelhőben is érezzük a napi munka utáni fáradtságot, a művész reális szemléletét. Egy másik jellegzetes műve a „Tiszapart gulyával". Szin­tén A fény problémáját igyek­szik megoldani, sikeresen és hatásosan.­A „Lakodalmasok" című nagyméretű életképe szintén a szolnoki hagyományokat hozza el hozzánk és témájá­ban, megoldásában a német­alföldi életképfestőket idézd. Két arcképet is láthatunk a kiállításon. Az egyik „önarc­kép", a művészt ábrázolja, a másik egy „öreg színész“-t. Mindkettő Jó karakterérzék­ről és ábrázolókészségről tesz tanúságot és természethű meg­oldásukban közel állnak a kö­zönséghez. Nagyon jellemző — és ez jel­lemző a szolnoki iskolára fej­lődésében —, hogy a kiállított festmények formanyelv-skálá- ja a naturalizmustól az imp­resszionizmuson keresztül a realizmusig terjed. Különösen friss, könnyedén felvetett váz­latai képviselik az impresszio­nista irányzatot, mely egy bi­zonyos időszakban — bár de­koratív formájában — jellem­zője volt a szolnoki iskolának. A cserekiállítás meg­rendezése nagyon hasznos volt. Sarkantyú Simon Derkovics- díjas kiállításának megrende­zése után, jó alkalmat nyújtott arra, hogy belepillantsunk az alföldi piktúrába, felfigyel­jünk az egyes tájegységek más és más hangulatára, az egyes művészék festői szemlé­letében meglévő különbségek­re, és a közös vonásokra töb­bek 'között. Mindezt egy olyan kiforrott, kiváló mester alko­tásain keresztül tanulmányoz­hattuk, aki egyedüli képviselő­je az idősebb generációból a szolnoki hagyományoknak, aki Szolnokból, minden változása ellenére éppen azt őrzi, ami a legjellemzőbb: az alföldi táj és az alföldi ember minden­napi életét, legjellemzőbb vo­násait, if ütme Makárváros, Békeváros, Szigeti város A Dunántúli Napló vasár­napi száma felveti a kérdést: mi legyen a neve a volt re­pülőtéren épülő új város­résznek? A legújabb elnevezés Uj- mecsekalja — könnyen ösz- szetéveszthető a városhoz csatolt Mecsekül ja névvel, nem szólva arról, hogy nehe­zen ejthető összetett szó. Közigazgatási szempontból számos elíráshoz, félreértés­hez vezethet ez a kevésbé kívánatos elnevezés. A cikkben szereplő Pécs- liget, Ujpécs, Pécsújváros neveik nem számolnak Pécs jövő fejlődésével, az évtize­dek távlataival, amikor min­den „új” már régi lesz, s anakronisztikusán fog hatni az ilyen név. Maradna tehát a Szigeti város név, amire nem is kellene „elkeresztel­ni", mert jelenleg is ez en­nek a városrésznek patinás neve. De ha mégis szükséged­nek látszik elkülöníteni a Szi geti várostól az új települést, akkor a következő neveket javaslom: 1. Makárváros, mert az ősi Ma'kárhegy alján terül el. 2. Békeváros, mert épület csodái bókeharcunk beszédes bizonyítókai. Dr. Tóth István Miit Üde* stylianov tatódott volna, ha nem jönnek decemberben Magyarországra. A magyar állam költségén folytatják tanulmányaikat. Szeptemberig megbarátkoznak a magyar nyelvvel, (már tud­nak jónéhány szót), azután pedig hozzáfognak az intenzív egyetemi tanuláshoz. Leigh rádió- és televízió-mérnöki, Miltiades pedig általános mér­nöki szóikra akar menni. Ha visszatérnek, mindketten népük boldogulásáért akarnak munkálkodni. (Sierra Leoné­ban is izmosodnak a haladó erők, Ciprus lakosságának fe­le a kommunista pártot támo­gatja). Valószínű, sohasem fogják elfelejteni Magyaror­szágot, a szocialista népek nagy casládját és Pécset. MAGYAR — NÉGYSZÁZ rántani való csirkét hoz be a szerdal és csütörtöki piacra a Pécsi Ál­lami Gazdaság. Az idén léte­sített nándorligeti baromfi­farmról ez az első szállítmány, amelyet kilónként 35 forintos áron ad el a gazdaság. Élő­csirkét árusítanak a nyugati városrész húsboltjában te, ahol — ugyanúgy, mint az elmúlt héten — 35 forintos kilón­kénti áron hozzák ezeket for­galomba. — IPAROS taggyűlést rendez a KIOSZ pécsi járási helyi csoport vezetősége május 4-én délután hat órai kezdettel a volt Tavasz étterem nagyter­mében. — DÍSZMŰÁRUKKAL és száz kilovoltos szigetelővel vesz részt a Budapesti Ipari Vásáron a Pécsi Porcelángyár. A bemutatásra kerülő eozin- tárgyak modem vonalúak kor­szerű díszítéssel. Szeretettel várják Önt is a Baranya megyei Fűszer- és Édességkereskedelml Vállalat és a Pécsi Blelmtszerkiskereskedel- mi Vállalatok. Hova? Édesipart árubemutató­ra. melyet Pécsett a SZOT-szék- házban tartanak, s melynek cél­ja, mint közlik: „ ... az édes­ipart gyárak termékeit, s azok széles választékát mind a keres­kedelem. mind a fogyasztók szé­les rétegeivel megismertetni”. Közllk a meghívón továbbá azt Is, hogy a bemutatott áruk j,... a boltok részérói helyszí­nen megrendelhetők, a fogyasz­tók korlátlanul vásárolhatnak.” Mikor? Hát „naponta délei Ott kilenctől aste 19 óráig.” A meg­nyitás napja azonban Ismeret­len, mert a szerkesztőségbe kül­dött kéknyomású karton csak ennyit árul el: „Megnyitó: 1959 április .. . -án de. K órakor. Nyitva: 1959 április ... -tói __” Te kintettel arra, hogy az édes­ipari termékeket, főleg a jó cso­kit nagyon szeretjük, köszönjük a meghívót a fogyasztók széles rétegeivel egyetemben, a meg­nyitón mi is ott leszünk. (HARSANYU □ „TILOS a fűre lépni és « szögesdrót-kerítésre ülni!” Egy lichtensteini vasútállomáson ez a felirat inti rendre az utaso­kat. — UJ helyére költözik május 15-én a Pécsi Finommechani­kai és Fémtömegcikkipari Vál­lalat kályhás és lakatos-rész­lege, a volt Szigeti országúti téglagyárba, amelyet az új kö­vetelményeknek megfelelően átalakítottak^ Csendes beszélgetés a határban Távot egy traktor bufog. — A mi földünket szántja, — mondja Mátyás Nándor, a záJd Villám elnöke. e* Höhe! állnaSk meg »orra a fogatok a föld vé­gében: —* Kukoricát vetünk! — mutat a vetőgépek felé Haj­sza György csapatvezető ét hozzáteszi. — Ne egyék hiá­ba a takarmányt. Ezt a lovakra érti. ügy gondolja, ha már megvan­nak, akkor legalább hasznu­kat is vegyék. Ballagunk és beszélgetünk. Szellő borzolja a búzát. — Egy kicsit megfogta a fagy. Ennek nem ártott, sőt használt. Olyan erős úgyis, hogy már a földön feküdne... — vélekedik az elnök. — A szőlőt meg a diófát egy ki­csit jobban megfogta a fagy Az a maguk istállója? — A mienk! — válaszol az elnök. — Ma minden mo­tort elszállítanak belőle. Tud­ja eddig motorraktámak használták, de most megint a miénk lesz. Az építőipari vállalat — Ok patronálnak minket — hamarosan kijön, rendbehozza a villanyvezeté­ket, a villanymotort, meg a vízszivattyút már kijavítot­ták és akkor beköthetjük a szarvasmarhákat te. A lovak már bent vannak. Körülbelül ötven szarvas­marhájuk lesz az idén. Ezt mind a tagok adják be. — És a sertéseket honnan szerzik be? — Azt Is a tagoktól! — fe­lel meg Mátyás Nándor a kérdésre. — Beszélgettünk a járásiakkal, ök azt mond­ták: elsősorban azokkal az állatoklMl gazdálkodjunk, amelyek a faluban varrnak. Igazuk van. A tagok öröm­mel eladják a tsz-nek a disz­nókat, mert hát mit is csinál­janak velük. Jól jön ez az államnak is, mert az biztos, hogy ennyi termelőszövetke­zetet egyszerre az állam se tud ellátni elsőrendű hús- disznóval .. i Amerre szem ellát, mind a zóki Villám területe. Az el­nök meg a brigádvezető kőr­útról jött: körülnéztek, hol milyen munkát lehet végez­ni. Fáradtak egy kicsit. — Csodálkozik! — néz rám az elnök. — 1150 hold az összterületünk. Ennyi bi­zony. Sok nekünk — és a szakember-kérdésre tereli a szót. — Egy jó szakember kellene. Kellene, tudjuk, érezzük, mert azelőtt a tizen­öt—húsz holddal mi megbir­kóztunk valahogy, de ezzel az irdatlan területtel nehe­zen birkózunk meg. Voltunk már egypárszor bent a já­rásnál, meg a megyénél: mindenütt azt mondták, hogy hamarosan küldenek egy szakembert. Már a kertek alatt járunk. Egyszeresük az elnök nekem szegezi a kérdési: — Mondja: mi az oka, hogy még nem küldtek szak­embert? Kevés van belőlük, vagy nem szeretnek a tsz-be jönni? — Kevés gyakorlott szak­emberünk van, ez tény. A tsz-ekben pedig elsősorban olyanokra volna szükségük, akik néhány évig nagyüze­mi gazdaságban dolgoztak. — Ez biztos, — teszi hoz­zá Mátyás Nándor. — Küld­tek ide segíteni egy fiatal agronómusti Ham mondom. elvégzi azt a munkát, amit rábízunk, de nekünk nem ilyen kell. Fiatal, egy éve végezte az iskoláit és nem mer javasolni semmit. Ne­künk olyan kellene, aki szak­mailag bennünket irányíta­na. Mondja, miért nem ké­peznek ki több szakembert az állami gazdaságokban? Tudja az lerme jó, ha a tech­nikumról meg egyetemről ki kerülő fiatalok az állami gaz­daságban töltenének el né­hány évet és aztán a terme­lőszövetkezetekbe menné­nek. — Úgy gondolja, hogy az állami gazdaságok nevelje­nek szakembereket a terme­lőszövetkezeteknek ? — Úgy, pontosan úgy — és nem hagyja a kérdést vi- laszolatlanul. Megint csak oda kanyarodik vissza: mi­ért nem nagyon szeretnek a tsz-be menni az agronómu- sok. — Hallottam erről én is egy-két dolgot. Először is azt hogy a tsz-ben sok a gazda. Az igaz, hogy itt több em­bert kell meggyőzni ennek, vagy annak a módszernek a helyességéről, mint mondjuk az állami gazdaságban. De meg lehet győzni és az így elért eredmény nagyon so­kat jelent a továbbiakban. Kísérletezzen, de egyszerre ne nagy területen, mert ezt bizony nem látja szívesen a tagság. Nem Igaz az, hogy a parasztembert nem érdekli az új. Érdekli, csak be kell bizonyítani neki, hogy az miért jobb, mint a régi eljá­rás. Ha ezt bebizonyítja a szakember, akkor talán sen­ki sem becsüli annyira, mint a parasztember. t, SZÁLAI' □ MINDENNAP lehet bér­letet váltani május 3-tól kezd­ve a Közlekedési Vállalat for­galmi Irodájában reggel 7-től este 6-ig. Eddig esak piaci na­pokon volt bérletkiadás. — KÖNYVELŐGÉPET ka­pott az Országos Takarékpénz­tár megyei fiókja. Az OTP-nél fokozatosan áttérnek a gép­könyvelésre. KLUBOT avatnak április 30~án a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat dolgozói. □ ÖZÖNLIK a külföldi megrendelés a Pécsi Kesztyű­gyárba. A gyárnak mindig volt bizonyos raktárkészlete — most pedig minden termelvé- nyét azonnal exportálja. n sűrítik az autóbusz­járatokat MÁJUS ELSE­JÉN. Április 30-án még a szombati napnak megfelelő autóbuszjáratok közlekednek, május elsején a szükségnek megfelelően állítanak üzembe gépkocsikat, hogy kellő időben be- és hazaszállítsák a felvo­nuláson résztvevőket és a né­zőközönséget. Május harmadi- kán a rendes hétköznapi me­netrend szerint közlekednek az autóbuszok. Május harma- dikán éjféltől érvénybe lép a Közlekedési Vállalat nyári me­netrendje. □ SPORT- és kúltúrbált rendez a KISZÖV Városi Szö­vetkezeti Bizottsága a Megye utca 20. szám alatti kultúrter-. mében május elsején este hét órai kezdettel. — ÁSATÁSOKAT kezdett 1941—42-ben a Pécsvárad mel­letti Diós-dűlőben Dombay Já­nos. a pécsi Janus Pannonius Múzeum főigazgatója. Most júniusban folytatják a kora vaskori illyr lakosság nagyobb, falusias jellegű településének feltárását. — ÖTVEN FILLÉR lesz má­jus elsejétől kezdve a városi tanács végrehajtó bizottságá­nak határozata alapján — a ; Széchenyi térés Főpályaudvar \ között közlekedő autóbusz vi­teldíja. — ÉRTESÍTJÜK kedves megrendelőinket, hogy Zsolnay Vilmos utca 7. szám alatt i'j cipőjavítóműhelyt nyitottunk. Ugyanitt férfi és női lábbeli mérték után is készül. Színek­ben bő választék. Pécsi Ruha- és Cipőipari Vállalat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents