Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-29 / 99. szám
W59. ÁPRILIS 29. NAPLÓ 3 A gyarmati népek kiűzik hazájukból az elnyomókat! Ifjúsági ünnepély a Kossuth Filmszínházban A Kossuth mozd Perczel utcád frontja hétfőn este a szokott képét mutatta. Emberektől feketélett a bejárat, pattogatott kukoricát ropogtattak, vagy cukrot kerestek a zörgő zacskókban, közben nevettek, tréfálkoztak. Csak egy volt a feltűnő. A várakozók között alig lehetett öregebbet látni, fiatal fiúk és lányok voltak szinte mindahányon. Ebből a semmiről sem tudó idegen is megsejtette, hogy ifjúsági ünnepély van készülőben. A gyarmati ifjúság napját ünnepeltük. És azokat, akik látogatásukkal megtiszteltek bennünket: Freddy Leigh-et, fekete Afrika képviselőjét, és Miltiades Stylianov-ot, a hős ciprusi fiatalok egyikét; A Janus Pannonius Gimnázium énekkara által előadott KlMSZ-induló után Kupka Sándor elvtárs, a megyei KISZ-bizottság ágit. prop. osztályának vezetője megnyitotta az ünnepélyt. Szenvedélyes szavakkal ostorozta a kolonda- listákat és — a nézőtér tapsától kísérve — támogatásunkról biíjtosí tóttá a szabadságukért harcoló fiatalokat. Ezután Miltiades Stylianov emelkedett szólásra., Miltiades Stylianov: Tizennyolc éves ista'ásfiúkat is feiakasztoltak Kedves Barátaim! Kedves Elvtársak! — A magam és a Magyarországon tartózkodó külföldi diáktársaim nevében köszönöm azt a meleg és baráti fogadtatást, amelyben Önök részesítettek. örömmel tölt el, hogy beszélhetünk közös problémáinkról. — Ciprusról jöttem. Kicsiny sziget a Földközi-tenger keleti résben, de nagyon sokat szenvedett az ainigol gyarmtosítók önkényétől — különösen az utóbbi négy év alatt a kivételes állapot idején. A gyarmatosítók betiltottak minden olyan szervezkedést, amely a haladást szolgálja. Üldözték a függetlenségi harc legjobbjait, méí attól sem riadtak vissza, hoey tizennyolc éves iskolás- fiúkat felakasszanak. Miltiades Stylianov elmondotta, hogy a hosszú harc után bizonyos eredményeket értek el. Névlegesen függetlenek let tek. Ezek az eredmények azonban eeyet'en egy ciprusi hazafit sem elégítenek ki, s harcolni fosnak mindaddig, mi? ki nem űzik hazájuk területéről a gyarmatosítókat. Kérte a péö-fl ifjúságot, hogy segítsenek nekik ebben a küzdelemben, — majd így folytatta felszólalását: — Sajnálom, hogy időszüké- ben vagyunk és nem tudunk többet beszélgetni. Akaratban azonban úgyis együtt maradunk, mert céljaink közösek. Soká éljen a Béke! Soká éljen a Magyar Népköztársaság! A ciprusi ifjú után Freddy Leigh, fekete Afrika képviselője szólalt fel; Freddy Leigh: Afrika népei nyomorognak, sokan éhenhainak — Kedves Elvtársak! Én Sierra Leone-ból jöttem, Nyu- gat-Airika egyik országából. Ott is az angol gyarmatosítók az urak, nekünk is sokat kell szenvednünk az elnyomásuktól. — Afrika népei ma is nyomorognak. Sokan éhenhainak, sokakat pusztító népbetegségek visznek a sírba azért, hogy a gyarmatosítók rajtunk gazdagodhassanak. S ha Afrika népei felemelik a szavukat, fegyverrel válaszolnak, mint Nyasza-földön, Kenyában és másutt. De miniket nem rettent vissza a fegyvercső, el vagyunk szánva arra, hogy* kivívjuk a függetlenségünket. — Addig még sok és kemény küzdelem vár ránk. Ezért arra kérjük a magyar népet és a szocialista országokat, hogy támogassanak bennünket az ENSZ-ben és mindenütt, ahol Afrika szabadságáért tenni lehet. Freddy Leigh ezután az afrikai és európai népek közös békeharcáról szólt és a Magyar Népköztársaság éltetésével fejezte be felszólalását. A nézőtér ifjúsága fergeteges tapssal válaszolt rá. Két vö- rösnyakkendős úttörő virágokkal, Kupka Sándor elvtáns pedig himzettfedelű fényképalbumokkal kedveskedett vendégeinknek. Az ünnepélyt a Janus Pannonius Gimnázium énekkarának békedala fejezte be, majd az Akasztottak lázadása című mexikói filmet vetítették le. A mexikói indián rabszolgák életéről szóló film osztatlan sikert aratott Két új bélyeg május 1-ére A Munka ünnepére a posta két új emlékbélyeget ad ki. A háromszín nyomású, 60 füle" rés és V1 forintos bélyegeken vörös rozsa és „Május 1, 1959 felirat látható. Az új bélyegeket hatszázezer példányban nyomták, s árusításukat május 1-én kezdik meg. A kibocsátás napján az arra kijelölt postahivatalok első .napi bélyegzőt is használLehet-e jobb és több kenyeret sütni? Erről mond véleményt az igazgató, a munkás és a felettes hatóság Városunkban többször előfordult és előfordul, hogy nem kielégítő a kenyér minősége. Sokan panaszolják azt is, hogy nehezen jutnak friss kenyérhez. Különösen ünnepnapok előtt van néha fennakadás, amikor több napos kenyeret is eladnak a vevőknek, mert á friss kenyeret elkapkodják azok, akiknek több idejük jut bevásárolni. Az ellátásban bizony nem egyszer zökkenő csúszik be s ezek a város lakosságának szaporodásával egyre sűrűbben jelentkezhetnek. Mi erről a véleménye a Sütőipari Vállalat igazgatójának., Triebel Lajos elvtársnak? — Pécs városának komoly sütőipari egysége nincs. Valamikor régen 56, magánkézben lévő sütöde látta el a várost, amit a felszabadulás után elhanyagolt állapotban vettünk át. Ebből jelenleg 14-et tudunk üzemeltetni eléggé költséges módon. Sok pénzt fektettünk beléjük, de sajnos így is szűk a hely, nehéz a munka, drága a termelés és a kenyér minőségén sem lehet javítani. A város naponta 320 mázsa kenyeret és 50 mázsa búzacipót (bucit) fogyaszt e]. Az igények is állandóan nőnek. Ezért fel- terjesztést tettünk az Élelmi- szeripari Minisztériumba kenyérgyár létesítésére. A városi tanács ipari osztályával karöltve kidolgoztuk egy 200 mázsás kapacitású, két darab FTL kemencével rendelkező, korszerű középüzem létesítését] illetve rekonstrukcióját a' Zsolnay utcában. Ez a kenyérgyár 1960 végére kezd el dolgozni. Gázzal fűtjük, tehát gazdaságosan termel és a nehéz fizikai munka teljesen ki lesz küszöbölve. Addig i6 azonban igyekszünk jóminőségű kenyeret adni. A május elsejei ünnepekre már nem lesz semmi fennakadás, legyártjuk az igényelt mennyiséget. Több üzemünk korábban fog kezdeni. Annyi bizonyos, hogy a probléma végleges megoldását csak a korszerű középüzemek létesítése jelentheti. — Igen, ez így van — mondja egy órával később a Jókai utcában levő sütőüzemben Naumov Jenő szakmunkád csoportvezető. — Egy nagyüzem, korszerű üzem keilen^. Addig is azonban jöl el kell látni a várost és mi ezért semmi fáradságot nem kímélünk. A sütöde polcain már piroslanak a friss ropogós kenyerek. Olyan szépek, formásak, hogy a legigényesebb háziasszony sem tudna kifogást találni bennük. Hogyan sütik itt a kenyeret, hogy ilyen szépen sikerül? — Akarat, szorgalmas munka, igazi „pék szív” kell hozzá — mondja Naumov Jenő. — Mi bizony sok esetben munkaidőn túl is itt maradunk Czéh Emil, Fejes József és Sárdy József szaktársakkal. Igyekszünk jól előkészíteni a kovászolást, dagasztást, hogy szép kenyeret süthessünk. — Az odaadó, lelkes munkában nines hiány — ez Molnár Károly elvtársnak, a városi tanács ipari osztálya vezetőjének véleménye is. — Én nemrégiben végigjártam a pékségeket éjszaka, — mondja, — mindenhol nagyszert munkalendületet, figyelmes odaadást tapasztaltam. Az Ágoston téri sütődében például éjjel kettőkor áramzavar volt, a szaggatógépet nem lehetett használni. A pékek készei álltak neki a szaggatásnak és reggelre elkészült a 40 000 zsemle. Igaz, hogy addigra sek veríték lecsurgott a lisztes arcokon. Sajnos, a telepvezetők közül egyet sem találtam az üzemekben, a műszaki vezetést a dolgozókra bízták. — A város jobb ellátása érdekében felajánlottuk átvételre a kereskedelmi szerveknek a sütőipar kezelésére bízott üzleteket is, a szükséglet pontosabb felmérésének érdekében. A friss-kenyérellátást javíthatják, ha egyes üzemekben átállnak a háromműsza- kos termelésre pénteki napon. Ehhez viszont azt kell, hogy a kereskedelem éjjel két órakor vegye át a friss kenyeret, az érintett 10 nagyobb üzletben, mert a sütőüzemek nem rendelkeznék tárolóhélyekkel Lényegében már kidolgozott terveink vannak a jövőre nézve.- Uj-Mecsekalján 1965-ig megépül egy korszerű középüzem s vele egyidőben Meszesen is létesítünk kenyér gyárat. A belvárosi 1960-ban elkészül, s ezzel a három* üzemmel, naponta, mintegy 700 mázsa kenyeret tudunk majd előállítaná. Természetesen az új üzemekben jobb és szebb kenyeret tudnak sütn a nehéz fizikai munkáitól meg szabadult dolgozók. A jelenlegi helyzetben az a legfontosabb, hogy minden üzem, a legkisebb sütőipari egység is, nehéz adottságainak dacára, igyekezzen jobb minőségű kenyeret adni, mert azért erre is megvannak a feltételek. Szüts Fantasztikus fejlődés Amikor Japán megtámadta Kínát, elfoglalta Mandzsúriát és Peking felé igyekeztek a világuralomra törő császári csapatok, egyik esti újság valamilyen tábornok indoklását közölte a háborúról. Eszerint „Kínát ki akarják emelni évezredes elmaradottságából...” Mármint Japán! Azóta néhányszor felkelt a nap a felkelő nap országában, hiszen elmúlott negyed évszázad, s ez a rövid idő eltüntette azt a Japán hegemóniát, amelyet azzal szereztek meg Ázsiában, hogy ők voltak a legfejlettebb kapitalista ország. Bizony ezt a tekintélyt úgy elfújta a történelem, elsősorban Kína legutóbbi néhány éves történetének szele, mint az őszi falevelet a tavaszi szél. A marék rizzsel beérő népre, a riksákra, a gyerekeket eladókra és az éhenhaló százezrekre csak a múlt emlékeztet. Akkor ez volt Kína — aranytetejű pagodák, dúsgazdag maharadzsák és az utcán felforduló százezrek. Ma? Még szóhoz jutni is nehéz azok hallatán, amit naponta olvasni a hírekben. Elképzelhetetlen arányok... 15 millió ember dolgozik öntözőcsatornák építésén. Másfél magyar nemzet ez ma születettel és az aggastyánnal együtt. Vagy: több száz kilométer hosszúságban másfelé irányítják a Sárga folyó vizét, hogy azt a területet öntözze, ahol évenként ismétlődik az aszály. Vagy ott vannak a népi kohók. Akadtak, akik megmosolyogták, mondván, hogy „ebből lesz a szocialista nehézipar?” Ebből nem, de arra jó, hogy faeke helyett vas legyen és szurkáló bot helyett kapa és ásó lazítsa a földet, hogy a kerékre jusson ráf, a lóra patkó. A japánokat is megmosolyogták az 1800-as években, amikor megbámulták a hajókat, még azt is, hogy hogyan mázolják és mindent, ami európai volt. 1937-ben viszont nálunk sem mosolyogták már meg őket. A „sárga kíváncsiság” anekdotázását halálos komollyá tette egyetlen dolog: Japán 12 pengőért kínálta ideszállítva a kerékpárok darabját, amikor nálunk a Csepelt 100 pengőért árulták. De ez csak kapitalista fejlődés volt. Mert nem történt más, mint az, hogy a kapitalista fejlődés útjára későn rálépő Japán rövid idő alatt befutotta az elmaradt távot, mert a legfejlettebb kapitalista országok vívmányait vette át. Kína fejlődése viszont szocialista fejlődés és a Szovjetunióban épülő kommunizmus legfejlettebb vívmányaival kezében végzi a hatalmas arányú fejlesztését. Az ebből fakadó ugrásszerű fejlődés szocialista ütem, és gyorsabb az annak idején megbénult Japánénál. Most tanácskozik Pekingben az országos népi gyűlés. Kedden ismertették az 1959. évi népgazdasági tervet. Fantasztikus! Mert ugye könnyű úgy 100 százalékkal többet készíteni valamiből, hogy idén kettőt csinálok valamiből, mert tavaly csak egyet készítettem. Nehogy valaki is ilyenre gondoljon, mert a kínai tervszámok nemcsak százalékokról szólnak. 18 mililó tonna acél, 380 millió tonna szén, 325 millió tonna szemestermény és 5 millió tonna gyapot. Ezek a fő mutatószámok. Az ipar és a mezőgazdaság össztermelése 40 százalékkal lesz nagyobb 1959-ben, mint 1958-ban. Még néhány számot: 70—75 ezer fémforgácsoló gépet készítenek egy év alatt, a sertésállományt 280 millióra növelik, ami 56 százalékkal lesz több az-1958. évinél. (Közel minden kínaira jut egy fél sertés.) 830 ezer embert tanítanak főiskolán, középfokú szakiskolákon any- nyit, mint két Budapest lakossága. És végig ilyen számok, amelyek még akkor is imponálóan hatalmasak, ha egy hatalmas nép arányairól van szó. Negyed évszázada csak, hogy az ázsiai országok előtt nagy tekintély volt Japán. Itt Európában „sárga veszedelemmel" ijesztgették az embereket, ha Japán szóba került. Még egy emberöltő sem kellett hozzá, hogy Kína legyen az a vezető nagyhatalom, amelyre felnéznek Ázsia népei, amelyiknek példját követik és követni akarják sorsuk, életük szebbé és jobbá tétele érdekében. Még néhány év és válóra válik, hogy az évszázadokig világhatalommal biró Anglia Kína mögött kullog. Hát nem szédületes és örömteli kínai barátainknak ez a nagyszerű, gyors előrehaladása? ÉLETHIVATÁSOK cA ntíiaezeia — Természetesen nem úgy van, hogy mindjárt művezető lesz valakiből. Először tanulni kell a szakmát. Aztán a művezetői tanfolyam elvégzése után — művezetővé válhat — ezeket mondja bevezetésül Hartmann János elvtárs, a Pécsi Sörgyár művezetője. Beszélgetés közben időnként feláll az asztaltól s rár-rápillant a gépekre, jól működnek-e? Körülöttünk hatalmas üstökben fortyog, kevereg az aranysárga lé, a sör. — 1941-ben mint sörfőző tanuló kezdtem dolgozni iát — folytatta tovább. 1943-ban lettem segéd. A gyár mostani főmérnöke volt előttem itt művezető, tőle sokat tanultunk. Hej, pedig akkor de „kis ipari módszerrel“ dolgoztunk! Most? A gyár fejlődéséhez csak annyit: ma Közép-Euró- pa egyik legkorszerűbb ászok- vincéje a miénk. Ez a termelésben is realizálódik. Most még csak áprilist írunk s már a 400. főzésen is túlvagyunk. Régen egy egész esztendőben nem főztünk ennyit. S menynyivel más körülmények között dolgozunk most, mint régen! Nézzen csak körül, tisztaság, csempézett falak! A sörgyártásnál különösen ügyelni kell a tisztaságra, mert nem mindegy, hogy milyen sör kerül a dolgozók asztalára. — Hogy milyen ez a szakma? Szép és lián jövője. A sörkultúra nagy fejlődés előtt áll. Tudomásom szerint új sörgyár is épül majd (nem Pécsett), itt is sok szakemberre lesz szükség. Budapesten 3 éves sörfőzőtanuló iskola működik. Az általános iskola elvégzése után kerülhetnek oda a fiatalok. Az érettségizettek pedig sörgyárakban jelentkezhetnek, itt tanulnak 2 esztendeig, ezután segédek lesznek, aztán művezető is lehet belőlük, sőt főmérnök is. Éppen a mai napon került el tőlem Márics György sörfőzősegéd a palackfejtőbe. Helyettes művezető lett. S vem egyoldalú ez a munka. Az a célunk, hogy univerzális szakembereket képezzünk. Mert ven itt itzokr pince, palackozó, főzőház, erjesztő, hordófejtő rész, mindenütt ké0két esztendőt töltenek a művezetők. Úgy, hogy 8—10 év alatt valóban szakember válhat belőlük. Még beszél néhány percig munkájáról, aztán odalép, ahol csapokon folyik a sör. Egy botra erősített kis poharat tart a csap alá s aztán a poharat a világosság felé fordítva vizsgálja a sör színét. — Szép, ugye? — Szép. — Akkor igyunk NÍy egy pohárral! — Egészségünkre! (GAAAYÍ
