Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-19 / 66. szám
ns«. MÁRCIUS 19. NAPLÓ Emeljük magasabbra a szocialista munkaverseny zászlaját! A pártkongresszusra készülnek üzemeink : A 8ZOCI&IlSt8 munkaverseny, a dolgozók alkotó kezdeményezéseinek megnyilvánulása, a munkások egymás közötti vetélkedése, milliók akaratának egyesülése, munkakedvének fokozódása az utóbbi évtizedben mindennapi életünk szerves, elválaszthatatlan részévé vált. Igaz, a munkaverseny terén korábban elkövetett hibák miatt az ellen- forradalom után csökkent a munkaverseny lendülete, szerepe és hatása. A munlcaver- seny azonban nem szűnt meg. A munkások legjobbjaiban tovább élt a munkaverseny, a vetélkedés iránti vágy s így már az ellenforradalmat követő hónapokban a munkaverseny új, helyes alapokon ismét fejlődésnek indult. Az újjászülető versenymozgalmunk hatása már eddig is, a múlt évi gazdasági eredményeinkben is megmutatkozott. Abban, hogy megyénk szocialista ipara az elmúlt esztendőben 1957-hez képest jelentős mértékben növelte termelését s a szocialista ipar termelése meghaladta az eddigi legmagasabb 1955. évi szintet, hogy a termelékenység színvonala ugyan csak megközelítette az eddigi legmagasabb termelékenységi szintet, a kibontakozó s egyre szélesebb körűvé váló munkaversenynek is nagy szerepe volt. A szocialista munkaverseny eddigi fejlődésével azonban még nem lehetünk elégedettek. Nem lehetünk elégedettek, mert az üzemekben, bányákban még közel sem tettünk meg mindent a szocialista munkaverseny fellendítése, a dolgozók alkotó kezdeményezéseinek kibontakoztatása, a munkaverseny új hajtásainak ápolása érdekében. Pedig a munkások, a bányászok, építők, az ipar más területein dolgozók már régóta s türelmetlenül várják ezt. Hogy a dolgozók mennyire fontosnak, mennyire saját ügyüknek tekintik a szocialista munka- versenyt, azt bizonyítja, hogy már korábban is, de különösen a Központi Bizottság március 6-i határozatának megjelenése óta százával születnek a konkrét vállalások, kiemelkedő termelési eredmények. Az utóbbi napokban a bányákban, üzemekben tartott röpgyűlések, a munkások véleménye alapján máris megállapítható, hogy a megye munkásai nagy lelkesedéssel fogadták azokat a célokat, amelyeket a Központi Bizottság legutóbbi határozatában megjelölt s általában mindenütt reálisnak, megvalósíthatónak ítélték. Sőt a Komlói Szénbányászati Tröszt bányaüzemeiben a munkások és a vezetők közös tanácskozásokon már konkrétan meg is határozták hogy melyik bányaüzemben mit tesznek annak érdekében, hogy a tröszt ez évi termelési tervét 103,5 százalékra teljesíthesse a tervezett teljesítményeket 2 srózalékkal a szén fűtőértékét pedig 1 százalékkal növelhesse. A munkások tettvá^át a szocializmus ügye iránti odaadásét, a párt politikája iránti bizalmát fejezi ki az erőmű építői által kezdeményezett tíznapos mozgalom gyors terjedd , ipari üzemek verst"fj™)Z> 1_ mának gyons fellendülése Mindez nagyon örvendetes jelenség. A tnunfc^ok, műszakiak kezdeményezései, a munkaverseny ül, be V formáit azonban fel is kell karolni. Segíteni kell, hogy mindenütt helyesen határozzák meg a tennivalókat, hogy valóban a legfontosabb feladatokat oldják meg. A Központi Bizottság, valamint a SZOT határozata ehhez 6ok segítséget nyújt Nálunk Baranyában a legnagyobb feladatok kétségtelenül a feketeszénbányászokra, az építő- és az építőanyag- ipar dolgozóira várnak. Szénbányászaink már eddig is sokat tettek a széntermelés fokozásáért, a szén minőségének javításáért, a termelési költségek csökkentéséért. A komlói bányászok válaszul kormányunk takarékossági felhívására, a múlt évben például több, mint 4 millió forintot takarítottak meg. A pécsi bányászok között már az év eleje óta eleven, eredményes munkaverseny folyik, sőt a pécsi bányászok arra is ígéretet tettek, hogy ez év első negyedévében a bányafafelhasználást 3 százalékkal, a kisvasúti talpfa felhasználást 3 százalékkal, a széldeszka felhasználását 2 százalékkal s a többi fontos anyagokat is jelentős mértékben csökkentik. Ezzel egy negyedév alatt kereken 650 ezer forint megtakarítást akarnak elérni. Most, hogy a pártkongresszus tiszteletére, a szocializmus építésének meggyorsítása céljából országos méretű ver- senymozgalam bontakozik ki, a baranyai bányászoktól még többet vár az ország. Azt várja, hogy legalább olyan mértékben, mint 1958-ban túlteljesítsék a tervüket, hogy több, jobb minőségű kokszolható szenet termeljenek s a szén- termelés költségeit is tovább csökkentsék. Nagy követelmények ezek, de nem megvalósíthatatlanok. S ismerve a baranyai bányászokat, a baranyai bányászoknak a szocializmus ügye iránti odaadását, bízhatunk is abban, hogy a rájuk háruló feladatokat meg is oldják; Természetesen ahhoz, hogy a Központi Bizottság által megjelölt célok megvalósuljanak minden üzemben, minden munkaterületen mást és mást kell tenni. Üzemenként, üzemrészenként s a lehető legpontosabban kell meghatározni, hogy kire, milyen feladat hárul. A munkaver- seny céljainak meghatározásakor nagyon vigyázni kell arra, hogy a korábban elkövetett hibák ne ismétlődjenek, hogy sehol se érvényesülhessen a túlzott mennyiségi szemlélet, a minden áron való tervtúlteljesítés. A Központi Bizottság határozata éppen ezért kimondja: „Óvakodnunk kell attól, hogy a munkaverseny fellendülése háttérbe szorítsa a minőség javítását.” A munkaversenynek ezután is fő célja lesz a termelés gazdaságosságának, a minőségnek a javítása. A munkaverseny helyes céljainak a meghatározása tehát nagyon fontos. De legalább ennyire fontos a legszélesebb dolgozó rétegek mozgósítása e célok végrehajtására. Az anyagi és műszaki feltételek biztosítása csak akkdr járhat eredménnyel, ha munkásaink, műszaki, gazdasági vezetőink kivétel nélkül megértik, miért oly nagy jelentőségű számunkra a szocialista versenymozgalom fellendítése, a szocializmus építésének meggyorsítása. S ezt megmagyaA tanácsköztársaság! tudományos ülésszak harmadik napja rázna, a lelkesítő céljaink megvalósítására mozgósítani a: pártszervezeteinknek, a kom-: munistáknak kell elsősorban.f Kádár elvtárs a budapesti j pártbizottság legutóbbi ülésén: kihangsúlyozta: „A p>ártszerve-; zeték mozgósítsanak, a kom- j rministák mutassanak példát, j adjanak helyes tanácsokat a: versenyhez, de azt a szakszer-' vezet szervezze a szakem.be- < rek véleménye alapján.” A szakszervezetek tennivalóit a SZOT határozata részletesen megszabja, választ ad azoknak az üzemi szakszervezeti vezetőknek, akik mostanáig még tizedrangú feladatuknak sem tekintették a munkaverseny szervezését vagy azt egyszerűen csak a műszaki vezetők feladatának tartották. A SZOT határozata nagyon helyesen kimondja, hogy „A szakszervezeti bizottságok a kongresszusi versenyben előttünk álló feladatokat egész tevékenységükkel segítsék elő. Mélyítsék tovább az üzemi demokráciát, követeljék meg a dolgozók javaslatainak megvalósítását...” A szakszervezeteknek tehát ismét a szocialista munkaverseny szervezőivé kell válniok, rájuk vár, hogy a munkaverseny legcélszerűbb formáit és módszereit a dolgozókkal közösen kialakítsák s a bevált és eredményes módszereket elterjesz- szék. A munkaversenynek az utóbbi időben nálunk is számos új formája jött létre. Béta-aknán a pontozásos, másutt a brigádversenyt, a p>éc6i bányaüzemekben a piárosver- senyt tartják a megfelelő formának. A lényeg az, hogy mindenütt azokat a formákat karolják fel, amelyek az üzem, a munkahely adottságainak a legjobban megfelelnek, s amelyek egyaránt mozgósítanak a termelési tervek túlteljesítésére, a minőségi követelmények betartására, a gazdaságosságra, a biztonsági és a munkafegyelem megszilárdítására. A szakszervezetekre vár az a feladat is, hogy segítsék az üzemekben olyan közvélemény kialakítását, amely elismeréssel adózik a kiváló dolgozóknak, az újítóknak, mindazoknak, akik eredményes munkát végeznek, lelkesen vesznek részt a Központi Bizottság által megjelölt célok végrehajtásában. Partunk azt kéri minden baranyai munkástól, műszaki és gazdasági vezetőtől, tudományos kutatótól is, hogy emeljük magasabbra a szocialista munkaverseny zászlaját az alkotó munka minden területén. Ehhez minden politikai és gazdasági feltételünk biztosítva van s a kérésre a választ tettekkel, a szocializmus építésének meggyorsításával kell megadnunk. Mesterfalvi Gyula. A Dohánygyárban A Dohánygyár dolgozói élénk érdeklődéssel vitatták meg a Központi Bizottság márciusi határozatát és elhatározták, hogy a kongresszus tiszteletére munkaversenyt indítanak. A verseny megfelelő formáit még most dolgozzák ki, a műszakiak és bizalmiak bevonásával. Tudják, hogy az új munkaversenyben nem lőhetnek kötelezően merev sablonok, nem lehet lemásolni más üzem ről a megvalósítás formáit, hanem az üzem számára legjobban megfelelő tervezetet hagyják majd jóvá. A munkaversenynék minőségjavító céljai lesznek, ugyanakkor csökkentik a hulladékot is. A gépeknél figyelik az anyagfelhasználást, és ami a legérdekesebb: naponta értékelik minden gép teljesítményét. Az anyagfelhasználás számait aztán kis táblákon függesztik fel a gépiekre, hogy mindenki lláthassa, takarékoskodik-e a dolgozó a rábízott anyaggal vagy sem. Ha nem, figyelmeztetik: vigyázzon, ez már az 1959-es év nyereségrészesedésének rovására megy. A pártvezetőség értekezletére meghívták a művezetőket is és a műszakiakkal együtt közösen bontották le a verseny- feltételeket az egyes üzemrészekre, gépiekre, brigádokra, egyénékre. Minden egyes dolgozó tudja, hogy neki személy szerint mit kell tennie a versenyben, hogyan segítheti ő is a gyár vállalásainak teljesítését. A Bőrgyár tervei Komoly előkészületek folynak a Bőrgyárban is a kongresszusi verseny beindításával kapcsolatban. Tárgyalások foly nak felettes szerveikkel az általános irányelvekről, az iparág feladatairól. Ugyanakkor áll a vita a műhelyekben, a munkagépeknél, munka padoknál: milyen legyen a kongresz- szusi verseny formája? Minőségi munka és anyagtakarékosság! így lehetne ösz- szefoglalná az egyöntetű véleményeket. Ne a vállalás legyen a döntő — mondják —, hanem amit „meg lehet fogni“, ami reális alapot ad a fejlődésre. Nagy feladat vár itt is a műszaki gárdára, hogy a munkaverseny legjobb formáját megtalálják. Addig is az egyes műhelyek április 4-e tiszteletére már vállalásokat tettek. A Sörgyár dolgozói sem maradnak le Nem akarják „elkiabálni“, de negyedéves tervüket előreláthatóan 3—10 százalékkal túlteljesítik. Éves tervüket még nem ismerik, mert bizonyos átszervezéseket kellett végrehajtani az egész iparágon belül s így a kongresszusi verseny még az előkészítés állapotában van, mégis az egyes üzemrészek már foglalkoztak a versennyel. Felajánlásokat tettek. Nem kívánnak úgynevezett papírversenyt folytatni, mert a Sörgyár dolgozói is a valóság, a realitások hívei. Megvitatták a műszaki fejlesztés tervét és egy jól sikerült műszaki fejlesztési terv végrehajtása miár nagy emelő lehet az üzem részére. Tovább akarják javítani a minőséget. Hogy ez sikerül-e, annak a lakosság lesz legjobb fokmérője. A kongresszus tiszteletére indított munkaversennyel az a céljuk, hogy jobb minőségben és nagy választókban elégítsék ki a dolgozók igényeit. Ezért a versenyt Is a gyárnak legmegfelelőbb formában kívánják folytatná; A Hangszer ós Asztalosárngyár dolgozói a próxosverseny mellett törtek lándzsát. Már a múlt évben is így versenyeztek a mohácsiakkal és a náluk büszkélkedő vándorzászló azt mutatja, hogy eddig a p)écsieké lett az első helyezett megtisztelő címe. Természetesen üzemen belül ezen kívül még egyéni brigádversenyt is folytatnak. A kéziműhely és a gépház dolgozói is tettek felajánlásokat. Április 4-én kiértékelik a verseny első szakaszát és megjutalmazzák az élenjárókat. A piárt és a kormány takarékosságra való felhívása visszhangra talált a munkások között. Ezt kívánják még nagyobb lendülettel továbbfolytatni, a minőség állandó javítása mellett. Remélik, hogy az idén is megelőzik a mohácsiakat. A Kesztyű és Borkonfekció KTSZ tagjai már súlyos talentumokkal erszényükben indulnak aa éves versenyben. Tavaly tizenkétezer pár kesztyűnek megfelelő anyagot takarítottak meg, ami jelentős pénzösszeg. Hogy idén mennyit tudnak megtakarítani? Továbbra is az önköltségre helyezik a fősúlyt, és arra, hogy túlteljesítsek expx>rt-ter- vüket. Rövidesen értekezleten vitatják meg a kongresszusi verseny feltételeit és itt akarják kialakítani a szövetkezet szármára legjobban megfelelő formát is. * Csepp a tengerben, egy-két üzem készülődéséről, tervéről adtunk most hírt, de ebből is látható, hogy a p>écsi gyárak, vállalatok munkásai, mérnökei, vezetői sokféle módon segítik a Közpxmti Bizottság határozatának valórarváltását. Kialakulóban van az igazi, jól megszervezett munkaverseny, mely szekerébe fogja az emberekben élő — másképjp talán szétfor- gácsolásira ítélt — alkotó kedvet, tettvágyat. A kongresszusi verseny zászlóbontása okos, fegyelmezett, alapos munkával kezdődött el, helyes továbbvi tele hozzásegíthet bennünket már 1959-ben. az 1960-ra tervezett termelési színvonal eléréséhez; Benépesedett a határ Vidul az idő, ismét benépesedett a határ. A Mecseken mindenütt kibontotta szirmát a mandulafa és a virágzó fák alatt metszőollók csattognak. A zöldfüvü patakparton gyerekek guggolnak, papírhajót úsztatnak, a Mecseki Erdőgazdaság lánctalpasai fát cipelnek és amott egy fiatal lány ibolyát szed. Amerre csak me- gyürSk, mindenütt szorgoskodó emberek! A Bikdti Államtí Gazdaság földjein is kint vannak, hogy idén is legalább annyi nyereséggel zárjanak, mint a múlt gazdasági évben. — Kétmillió-hatszázezer forint nyereséggel zártuk a múlt évet — mondja Zámbó István igazgató — 157.000 forintot kap tunk nyeveségvisszatérítésként. — Ez mind a dolgozóké? — Igen. Átlagosan minden dolgozó nyolc napi fizetését kapja nyereségrészesedésként. Szép? Hogy jövőre mennyi lesz a nyereségrészesedés? Az első- norban a gazdaság dolgozóitól függ. * Szalad a kocsi és a táblám ez a felirat olvasható: „Mágoos”. A majorban saját erőből akácfa-rönkökből sertésfiazta- tót építenek. Szalmából lesz a teteje ennek is, mint a szomszédos baromfifarmnak, amely nek udvarán 1 000 tyűik kotko- dácsol, káricál. Azt mondják: — Olcsó, gyorsan kész és tökéletesen megfelel a célnak. A csirkék óljában is nagy a lárma. Már kívülről, az ablakokon keresztül látni: itt tollasodé, itt meg alig néhány napos csirkék vannak. — Hétezerkilencszáz barom- fiák van jelenleg — mondja * A Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 40. &rfordulója alkalmából -endezett tudományos ülésszak szerdán folytatódott az Akadémián. Hemes Dezső, a Magyar Tu- <ijmánycs Akadémia Jewel«» tagja nyitotta meg az ülést. Az első előadást Chiang Chun-fan, a Marx—Engels,/ Lenin, Sztálin műveit fordítók' iroda helyettes vezetője tartót-( ta A magyarországi proletárforradalom és a kínai nép forradalmi harca címen, Tavaszra készruhát! Szép! Oícáó.l / mágocsi Béke Termelőszövetkezet állattenyésztője. — Ezek közmi majd ezer a tojó és kakas. A többi csirke! — ég elmondja a tyúkok 68—72 százaléka mindennap tojik, két fajtát tartanak, polimuthot és ■magyar kendermagost, az egyiket a csatahelyt, a másikat a tengelici telepről szerzik be. — Hogy mennyi volt tavaly és mennyi volt a tiszta jövedelem? — Tavaly kétszáz- negyven tyúkot és 6800 naposcsibét tartottunk. A tiszta jövedelmünk 67 000 forint volt. Idén 23 000 naposcsibét akarunk felnevelnl.it Az ár most sem változott, tehát, ha úgy sikerül minden, ahogy kitervelték, akkor majd megnégyszerezhetik a tavalyi tiszta jövedelmet, * Borodpusztán a vendégkönyvet mutatják. Irt ebbe egyiptomi, albán, lengyel kereskedő és mindegyik azt írta lényegében: kitűnőek az itt beszerezhető tény észanyagok. Szóval Borodpusztát nemcsak a megyében, az országban, de a világ minden részén kezdik megismerni. A megyei termelőszövetkezetek eddig az innen kijött tenyészállatok alapján ismerték meg, de most mindjobban felfigyelnek az itt készült téliesíthető, nyári istállóra. — Szombaton külön autóbusszal vagy hatvan tsz-elnök jön — újságolják a borod- pusztaiak. —■ Megnézik az istállót Megnézik és mi biztosak vagyunk abban: jónéhány termelőszövetkezet meg is csinálja. * Mozog a határ: szántanak, rétet, legelőt javítanak, vetnek az emberek. Kihasználják az időt, mert azt mondj^pi „ügy látszik, az idei márc.if tréfásabb, mint máskor az április lenni szokott.” Ha az időjárás tréfál is, ők nem! A kenyérrel, a takarmánnyal nem V lehet tréfálni,
