Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-18 / 65. szám

2 NAPLÓ 1959. MÁRCIUS 1«. ' II Magyar Tanácsköztársaság gazdasági építfimunkája A szocialista forradal­mat, a proletárdiktatúra álla­mát a burzsoázia azzal rágal­mazta, hogy nem épít, csak rombol. De minden szocialista forradalom, így az oroszországi és az első magyar szocialista forradalom is ékesszólóan bi­zonyította ennek az ellenkező­jét. A szocialista, forradalom lényege nem a romboló, hanem az építő munka. Az új, a haladó, a legfejlet­tebb társadalmi-gazdasági épí­tőmunka előfeltétele természe­tesen először lerombolni poli­tikai és gazdasági téren mind­azt, ami megakadályozza ezt az építő munkát. Mindenek­előtt a burzsoázia, a kizsákmá­nyoló osztályok politikai ha­talmát kell lerombolni és he­lyébe megteremteni és megszi­lárdítani a munkásosztálynak a nép érdekét szolgáló állam- hatalmát. a proletárdiktatúrát; De a proletáriátus szocialista állama már fennállásának másnapján hozzákezd az új gazdaság kiépítéséhez. Sajnos, az első magyar pro­letárdiktatúrának nem volt elég ideje az építőmunka széles-^ körű kibontakoztatására, mert az imperialista külső és belső ellenforradalom fegyveres in­tervenciója megdöntötte. De a Magyar Tanácsköztársaság rö­vid fermáUáisa alatt is döntő lé- péseket tett az épvtőrminka ér­dekében, Magyarországon 1918 végére a gazdasági bomlás és a töme­gek nyomora rendkívüli mére- ' teket öltött. Az ipari és a me­zőgazdasági termelés általában a háborúelőbti év termelésé­nek felére csökkent. A liberális burasoá-szociáldemokrata kor­mány 1918 októbere után kép­telen volt a gazdasági kataszt­rófát megállítani. Sőt a bur­zsoáziának az egyre forradal­masodé tömeggel szemben al­kalmazott egyes szankciói, a termelés csökkentése, egyes üzemek bezárása, csak súlyos­bította a helyzetet; Ebből a helyzetből egyetlen kivezető út volt, az alapvető ttermelésí eszközök társadalmi tulajdon­ba vétele és a termelés szocia­lista megszervezése. A szocialista forradalom győ­zelme eredményeként létrejött Magyar Tanácsköztársaság fennállásának első 5 napja a proletár államhatalom meg­szilárdításának időszaka volt. Amint a munkásosztály állam­hatalma némileg megszilárdult, azonnad hozzáfogott a gazdasá­gi építőmunlka további alap­vető feltételeinek megteremté­séhez. Lenin útmutatásai és a szovjet forradalom tapasztala­tai alapján az első magyar pro­letárdiktatúra fennállásának első hete végén, március 26-án hozzákezdett az alapvető ter­melési eszközök társadalmasí­tásához. Elrendelte a nagy- és középipar államosítását, a ban­kok szocializálásált, a kereske­delem államosítását és azonnal hozzákezdett a szocialista ipar- szervezet kiépítéséhez, a ter­melés folyamatosságának biz­tosításához, Az első három hétben hozott intézkedéseivel alapve­tően megszüntette a kizsákmá­nyolást és megteremtette a gazdasági építőmunka alapjait. Rendkívül rövid idő alatt (2—3 hét) kiépítette a szocialista ipar szervezetét az egész or­szágban. Az államosított üze­mek élére a szociális termelés népbiztossága termelési bizto­sokat nevezett ki, akik a pro- letárság összességének a kép­viselői, a társadalom megbí­zottai voltak. Az adott üzem Helyi erőforrásokból 362 művelődési ház épül hazánkban munkásainak képviselője a munkástanács volt, aminek fel­adata volt az új proletár fe­gyelem megteremtése az üze­mekben, a szocialista tulajdon védelme, a termelőmunka el­lenőrzése. A szocialista ipar szervezetének kiépítése során létrehozták a kerületi ipari ter­melési tanácsokat, majd ké­sőbb létrejött a Népgazdasági Tanács is. A munkásállam a szocialista ipar megteremtésével egyidő- ben bevezette a 8 órás munka­napot, illetve a 48 órás munlkáhetet. A munkásoknak 25 százalékos reálbéremelést biztosított. Rálépett a dolgozók életkörülményei javításának útjára. A termelés folyama­tosságának biztosítására rend­kívül nagy erőfeszítéseket tett. A nagy nyersanyaghiány elle­nére az üzemekben, néhány üzem kivételével, sikerült biz­tosítani a termelés folyamatos­ságát, A tanácsköztársaság kikiáltása után négy héttel az imperialisták fegyveresen tör­tek a fiatal magyar szocialista államra. Az erők döntő részét ettől kezdve a forradalmi honvédelem szolgálatába kel­lett állítani. De a rövid idő alatt is kézzelfoghatóan bebi­zonyosodott, hogy a burzsoázia politikája következtében elő­állott katasztrófából csak egy kivezető út van, a kapitalisták félreállításávál a termelési vi­szonyok szocialista átalakítása, amely együtt jár a nép élet­körülményeinek javításával A második világháborúban a burzsoázia Magyarországot új­ból katasztrófába juttatta. A gazdaság tönkrement. A népi demokrácia tapasztalatai újból bebizonyították, hogy a ka­tasztrófából kijutni csak a szo­cialista termelési viszonyok megteremtése útján lehetséges. A második, magyar szocialista forradalom idején azonban az új körülményeknek megfele­lően az ipar szocializálása sa­játos úton ment végbe. Nem egyszerre, mint 1919- ben, hanem az új helyzet kö­vetelte módon, a burzsoázia erőinek megosztása révén fo­kozatosan szocializáltuk az ipart. Az ipar szervezete is némi eltérő sajátosságokkal épült ki. A lényeg azonban nem változott. A szocialista termelési viszonyok talaján a második proletárdiktatúra ide­jén a termelés és a nép szük­ségleteinek kielégítése egyre erőteljesebben bontakozott ki. A Magyar Tanácsköztársa­ság fennállásának az elején a mezőgazdaságban is hozzákez­dett az új gazdasági építő­munkához. Április 3-án elren­delte a földek nacionalizálását és szövetkezeti nagyüzemek létesítését. A Magyar Tanács- köztársaság helyesen iátta azt az alapvető történelmi szükség letet, hogy a mezőgazdaságban is az új szocialista termelési viszonyokat kell megteremte­ni, amely gyökeresen megold­ja a falu és a mezőgazdaság társadalmi és gazdasági prob­lémáit A mezőgazdasági szövetkezeti üzemek kialakítá­sánál támaszkodott az ország egyes területein spontánul je­lentkező paraszti szövetkezeti mozgalomra. A hiba azonban az volt, hogy az akkor még nem volt általános jellegű és így a szövetkezetek létesítése országosan még korai volt, át­ugrotta a parasztok tudatának adott fokát. A szocialista szö­A statisztikák tanúsága szé­nit Magyarországon átlago- lan kétezer emberre jut egy- sgy művelődési otthon, műve- ődési terem, klub és olvasó­tér *— a legutóbbi adatok sze- •mt — 5200 ilyen intézmény nüMödik hazánkban. Ezek száma, bár az építési költsé­geiket nem az állam fedezi — hónapról hónapra gyarapszik. A megyékben most 362 helyen emelnek otthont a művelődés­nek, társadalmi összefogással és a helyi erőforrások felhasz­nálásával; vetkezeti mozgalom általános­sá tételéhez a parasztok töme­geit fokozatosan, a saját ta­pasztalatán keresztül kell el­vezetni. A földosztás elmu­lasztása akkor hiba volt. Az elkövetett hiba kijavítását azonban a tanácsköztársaság megkezdte. Hozzákezdett je­lentős földterületek kiosztásá­hoz. De befejezni nem tudta. A szövetkezetek azonban fenn­állásuk rövid ideje alatt is lé­nyegesen javították a paraszt­ság, különösen az agrárprole- táriátus helyzetét. A felszabd ulás után a kom­munista párt a tanácsköztár­saság tapasztalatai alapján, fi­gyelembe véve a parasztság tudatának fejlődési állapotát, magántulajdonba szétosztotta a földet. A kisparaszti gazda­ság, a háborús pusztulás után jelentősen javította a paraszt­ság helyzetét. De amint más szocialista országok tapaszta­latai, úgy a magyarországi tapasztalatok is ismételten bi­zonyítják, hogy a parasztság helyzetét gyökeresen megjaví­tani csak a szocialista szövet­kezeti nagyüzem képes. A szövetkezeti mozgalom 1948- ban kezdett kibontakozni. A Magyar Szocialista Munkás­párt az 1948—56-os évek pozi­tív eredményeire támaszkodva és kiküszöbölve az elkövetett hibákat, a felemelkedés útjára vezeti a dolgozó parasztok tö­megét. Nincs más út a végle­ges felemelkedésre napjaink­ban sem, mint a szocialista szövetkezeti nagyüzem. A párt helyes politikájának következ­tében a parasztság egyre na­gyobb tömegei térnek át a szövetkezeti útra és választják a párt által mutatott utat. Ezt bizonyítják az utóbbi hónapok tapasztalatai Győr megyében és Baranya megyében is. A Magyar Tanács­liOZÍarsasag ésa felszaba­dulás után létrejött magyar proletárdiktatúra tapasztalatai egyöntetűen bizonyítják, hogy csak a szocialista állam biz­tosítja az új társadalom épí­tése révén az egész dolgozó nép ariyagi és kulturális fel- emelkedését. Dr. Borsi Emil docens Pécsi munkáimosgal om a Magyar Tanács■ köztársaság kikiáltása előtt A Kommunisták Magyarországi Pártja sok­oldalú szervező munkájával az ellenforradalmi megmozdulások bátor leleplezésével és a jobb­oldali szociáldemokratákkal szemben tanúsí­tott határozott ellenállásával, az 1919. január­jában és februárjában lezajlott elkeseredett kommunistaüldözés ellenére is sikeres murikét végzett: megszervezte a magyar munkásosz­tályt, terjesztette és megvédte a marxi eszmé­ket, előkészítette és győzelemre vitte a prole­tárforradalmat. A KMP munkája élénk visszhangot keltett a szerbek megszállta Pécsett és Dél-Baranyá­ban: a proletáriátus élénk figyelemmel kisér­te a magyarországi fejleményeket. Arra vi­szont, hogy a magyar példát követve, kom­munista pártszervezetek sora alakuljon, még nem került sor. Ennek főbb okai a követke­zők: A szerb imperialista megszállók féktelen terrort alkalmaztak és minden forradalmi megmozdulást elfojtották. A szociáldemokra­táknak — abban a reményben, hogy sikerül levezetni a Pécsett is tapasztalható forradalmi feszültséget — bizonyos mozgásszabadságot hagytak. Mint tudjuk, melléfogtak, mert a pécsi munkásság minden erejét az annexió veszélyének elhárítására összpontosította. Ez volt a legsürgősebb soronlévő feladata. A pécsi szociáldemokrata vezetők jórésze a II. Intemaeionálé talaján állt. A pécsi „Mun­kás", amely a KMP megalakulását egyszerűen elhallgatta, 1919 február 8-i cikkében nyíltan állást foglalt a II. Intemaeionálé mellett, ma­gáévá tette a Berni-konferencia programját és kijelentette, hogy ,a nemzetközi megértés, a nemzetközi testvérülés világszövetségébe (II. Intemaeionálé) kell egyesülni." Ami pedig a proletárforradalmat, a proletárdiktatúrát ille­ti, ellenzi a hatalom forradalmi úton való megragadását és a német spartakuszmozgalom- ra célozva kijelenti, hogy ,a proletárság több­sége nem híve a bolsevik törekvéseknek, vagyis a szocialista álammá való átalakulást nem tartja keresztülvihetönek bolsevik mód­ra." Szerinte az a teendő, hogy proletáriá­tus egyre nagyobb befolyásával törekedjék a társadalom képét lassan átalakítani, hogy a végcél megvalósítása szinte észrevétlenül tör­ténjék." (Munkás, 1919. jcrn. 11.) A pécsi jobboldali szociáldemokrata vezetők tehát ebbe az irányba akarták terelni a mun­kásságot. Nem sok sikerrel! A pécsi munkás­ság köreiben ennek ellenére, egyre jobban tért hódított az egészséges baloldali irányzat, amely később erősen éreztette a hatását. A pécsi reakciós körök tisztán látták a hely­zetet, támadásaikat, a magyarországi kommu­nisták ellen intézték. A helyi jobboldali szo­ciáldemokrata vezetőkkel csak szócsatákat vívtak, hiszen tudták, hogy a II. Intemacio- nálé emberei nem veszélyeztetik komolyan sem a nagytőkét, sem a nagybirtokot. J \$éhány szó a műszaki klubról Már több mint egy hónapja minden esete kinyitja kapuit a műszaki dolgozók előtt. Hiva­talos jelentéseik számolnak be arról, hogy a klubban ekkor és ekkor valamilyen műszaki előadást tartottak. Igazán na­gyon szépen van berendezve, elegáns csőbútor-fotelek, üveg­lapos kerek asztalkák, könyv- szekrény, biliárdasztal, rádió lemezjátszó — egyszóval min­den van, ami kell. S ehhez még csak annyit, hogy nagyon- n.agyon hiányzott már egy ilyen klub, ahova minden szakma műszakijai, vasasok, : postások, vasutasok, bányászok \ eljárhatnak egy kis eszmecse- " ráre, egy sakk- vagy biliárd­1 partira, ahol előadásokat tarthatnak, szórakozhatnak. Most itt van. Csak dicséret illeti a szakszervezetet a létre­hozásáért. Mégis szóvá kell tenni valamit. A klub megvan, de — sajnos — sok műszaki még nem is tud róla. A ren­geteg lehetőség, amit nyújt, egyelőre nagyjából még min­dig csak lehetőség maradt. A műszakiak még nem érzik má­sodik otthonuknak ezt a klu­bot, még nem keresik fel min­den este, még nem nőtt a szí­vükhöz. Hogy miért? Talán nagyon fiatal még a klub ahhoz, hogy minden este megteljen? Any- nyi bizonyos, hogy egypár igen jól sikerült rendezvényt már tartottak. Három előadás is volt már. A legutóbbit a közlekedési műszaki dolgozók­nak, legközelebb pedig a pos­tásoknak tartanak egyet a te­levízióról. S vajon melyik műszakit nem érdekli a tele­vízió? A klub műsorán sok érde­kes, hasznos előadás szerepel még. Ezenkívül állandó szóra­kozási lehetőséget nyújt. A szakszervezet most már megtette a magáét, az érdekelt dolgozókon van a 6or. Használ­ják ki okosan ezt a nagysze­rűen berendezett intézményt — csak javukra válhat. Tavaszi erőpróba A pécsváradi gépállomás iro­dája előtt 27 milliméter esőt mutat a csapadékmérő. Tíz napja szünetel a munka. A türelmetlen traktorosok most is ott topognak a szerelőmű­helyek környékén, szidják az esőt, melyből szerintük csu­pán azért esik minden nap egy kevés, hogy ne dolgozhas­sanak. Bent az irodában bizako­dóbb a hangulat. Most érté­kelték a tavaszi munkaver­seny első fordulóját, az ered­mények szépek és megnyug­tatók. — Az igaz, hogy rosszkor jött az eső, de egyszer majd csak eláll. Sokkal lényegesebb, hogy traktorosaink munka­kedve az elmúlt évhez ké­pest megtízszereződött, s ez maga a siker, — vélekedik Preisinger Károly igazgató és ez a, véleménye a gépállomás többi szakemberének is. S bár azt ők is elismerik, hogy a tartós esőzés kissé visszaveti a munkát, a nagy tavaszi erő­próba sikerében egy percig sem kételkednek. Ha valaki nyomon kővette a pécsváradi gépállomás tava­szi előkészületeit, csöppet sem csodálkozik a bizakodó hang­nemen. Február 28-ára a gép­színekben már ott sorakoztak munkára készen a megjavított munlcagépek és traktorok. A traktorosok ekkor már tudták, hogy ez az év más lesz, mint a többi, a feladat megtízszere­ződött. De hát, ez az. amire ők mindig vágytak: több munka és persze ami mögötte van, több jövedelem. Február végén aztán az első alkalmas napon kirepült a inégy traktoros brigád a járás négy tája felé. És megkezdő­dött a munka két műszakban. Éjjel szántottak, nappal ve­tettek. Mire az eső beköszöntött, a tavaszi munkaterv több, mint 20 százalékát teljesítették. Rogner Károly fiatal trakto­ros, a máriakéméndi tsz tagja például egymaga 123 normál­holdat végzett a 15 nap alatt. Ő már esedékes a kitűzött cél­prémiumra, mely a június 31-i kiértékeléskor a tavaszi ver­seny győztesét megilleti. En­nek a célprémiumnak az az érdekessége, hogy a győztesek az eddigi szokásoktól eltérően nem pénzben, hanem jutalom­tárgyakban kapják meg. 29 000 forintot tervezett a gépállomás a tavaszi munkák premizálá­sára s ezen a pénzen férfi és női ruhaneműt, porcelán ét­készleteket, rádiókat, kerék­párt, mosógépet, szőnyeget és egyéb hasznos és értékes juta­lomtárgyakat vásároltak. — Ezután megfogadtak egy pé­csi kirakatrendezőt, aki a mu­tatós tárgyakat ízlésesen he­lyezte el a gépállomás klubjá­ban. A traktorosok azóta is mindennap megnézik és iga­zat adnak az igazgatónak, aki azt mondta: ,^A tárgyjuta­lom azért jó, mert egyrészt ösztönöz a munkára, más­részt nem lehet elinni. Úgy teljes az öröm, ha a család is osztozik benne." És ezek után már azt sem találjuk furcsának, hogy a magnetofonszalagra felvett versenyvállalásokat és verseny kiértékeléseket vasárnapon­ként egy-egy traktoros ottho­nában, családi körében vissza­pergetik. Szokatlan, de célt nem tévesztő módszer. A pécs­váradi gépállomáson építenek a feleségre, a családra, a csa­lád ösztönző erejére. Hetven traktorosuk van és valameny- nyi munlcaszerető, jó szak­munkás. A hetven traktoros közűi 62 már tsz-tag. A máriakéméndi tsz-nek például öt traktoros tagja van, a berkesdinek 8, ezek az emberek tavasszal megkapják gépeiket és egész vásárt éven át ugyanannál a tsz-nél dolgoznak. Jó ez a traktoros­nak, mert jó munkájáért mun­kaegységet kap a tsz-től, jó iiciis 31-ig lehel ietttani az Országos Mezőgazdasági Kiállításra Az idén szeptember 4. és 20. között rendezik meg Buda­pesten a hagyományos és im­már világszerte ismert orszá­gos mezőgazdasági kiállítást és A 63-ik országos ki­állításon — a magyar mező- gazdaság nagy seregszemléjén — ismét részt vesznek Bara­tt termelőszövetkezetnek, mert í nva megyéből, valamint az minőségi munkát kap cserébe, de jó a gépállomásnak is, hisz minőségi és mennyiségi tervéi így sokkal könnyebben telje­sítheti. A pécsváradi gépállomás életében ez a tavasz forduló­pont. Rossz hírük az elmúlt években közismert volt. De miért voltak többnyire az utol­sók közt? Erre a kérdésre Preisinger Károly a követke­zőket válaszolja: — Nem volt munkánk. Ke­vés volt körzetünkben a ter­melőszövetkezet. Traktorosa­ink rosszul kerestek. Ez volt itt a legnagyobb baj. És a régi nagy baj ma már még csak nem is probléma. Munka van bőven, 26 298 nor­málholddal több, mint amit januárban beterveztek. A gép­problémát is meg tudják ol­dani a két műszakkal A nagy tavaszi erőpróbára a pécsváradiak jól felkészül­tek. Egy fő cél lebegett sze­mük előtt; a termelőszövetke­zetek gépim/nnka-szükségleteit teljes mértékben kielégíteni. A gépállomás munkája meg javult és a pécsváradi terme­lőszövetkezetek elégedettek. egész országból a növényter­melésben és az állattenyész­tésben kiváló eredményeket elért állami-, kísérleti- és tan­gazdaságok, termelőszövetke­zeték, szakcsoportok és egyéni­leg dolgozó parasztok. A kiál­lításra való jelentkezés határ­ideje: március 31. Baranya minden mezőgazda- sági kiállításon jól szerepelt eddig. A múlt évben is töbn nagydíjat, illetve első, máso­dik és harmadik díjat hoztak el Budapestről a megye nö­vénytermelői és állattenyésztői, akik az idén is meg akarják őrizni a megye jó hímevét. Mindazok a termelőszövetkeze­tek, szakszövetkezetek, szak­csoportok és termelői társu­lások, amelyek részt akarnak venni a kiállításon, a járási, illetve a városi tanács mező­gazdasági osztályán, az egyéni­leg dolgozó parasztok pedig a helyj tanácsok végrehajtó bi­zottságánál igényelhetnek je­lentkezési lapot. A 63-ik országos mezőgazda- sági kiállítás résztvevői és látogatói 25 százalékos szállí­tási, valamint 50 százalékos utazási kedvezményt élveznek, risdóí)

Next

/
Thumbnails
Contents