Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-18 / 65. szám
2 NAPLÓ 1959. MÁRCIUS 1«. ' II Magyar Tanácsköztársaság gazdasági építfimunkája A szocialista forradalmat, a proletárdiktatúra államát a burzsoázia azzal rágalmazta, hogy nem épít, csak rombol. De minden szocialista forradalom, így az oroszországi és az első magyar szocialista forradalom is ékesszólóan bizonyította ennek az ellenkezőjét. A szocialista, forradalom lényege nem a romboló, hanem az építő munka. Az új, a haladó, a legfejlettebb társadalmi-gazdasági építőmunka előfeltétele természetesen először lerombolni politikai és gazdasági téren mindazt, ami megakadályozza ezt az építő munkát. Mindenekelőtt a burzsoázia, a kizsákmányoló osztályok politikai hatalmát kell lerombolni és helyébe megteremteni és megszilárdítani a munkásosztálynak a nép érdekét szolgáló állam- hatalmát. a proletárdiktatúrát; De a proletáriátus szocialista állama már fennállásának másnapján hozzákezd az új gazdaság kiépítéséhez. Sajnos, az első magyar proletárdiktatúrának nem volt elég ideje az építőmunka széles-^ körű kibontakoztatására, mert az imperialista külső és belső ellenforradalom fegyveres intervenciója megdöntötte. De a Magyar Tanácsköztársaság rövid fermáUáisa alatt is döntő lé- péseket tett az épvtőrminka érdekében, Magyarországon 1918 végére a gazdasági bomlás és a tömegek nyomora rendkívüli mére- ' teket öltött. Az ipari és a mezőgazdasági termelés általában a háborúelőbti év termelésének felére csökkent. A liberális burasoá-szociáldemokrata kormány 1918 októbere után képtelen volt a gazdasági katasztrófát megállítani. Sőt a burzsoáziának az egyre forradalmasodé tömeggel szemben alkalmazott egyes szankciói, a termelés csökkentése, egyes üzemek bezárása, csak súlyosbította a helyzetet; Ebből a helyzetből egyetlen kivezető út volt, az alapvető ttermelésí eszközök társadalmi tulajdonba vétele és a termelés szocialista megszervezése. A szocialista forradalom győzelme eredményeként létrejött Magyar Tanácsköztársaság fennállásának első 5 napja a proletár államhatalom megszilárdításának időszaka volt. Amint a munkásosztály államhatalma némileg megszilárdult, azonnad hozzáfogott a gazdasági építőmunlka további alapvető feltételeinek megteremtéséhez. Lenin útmutatásai és a szovjet forradalom tapasztalatai alapján az első magyar proletárdiktatúra fennállásának első hete végén, március 26-án hozzákezdett az alapvető termelési eszközök társadalmasításához. Elrendelte a nagy- és középipar államosítását, a bankok szocializálásált, a kereskedelem államosítását és azonnal hozzákezdett a szocialista ipar- szervezet kiépítéséhez, a termelés folyamatosságának biztosításához, Az első három hétben hozott intézkedéseivel alapvetően megszüntette a kizsákmányolást és megteremtette a gazdasági építőmunka alapjait. Rendkívül rövid idő alatt (2—3 hét) kiépítette a szocialista ipar szervezetét az egész országban. Az államosított üzemek élére a szociális termelés népbiztossága termelési biztosokat nevezett ki, akik a pro- letárság összességének a képviselői, a társadalom megbízottai voltak. Az adott üzem Helyi erőforrásokból 362 művelődési ház épül hazánkban munkásainak képviselője a munkástanács volt, aminek feladata volt az új proletár fegyelem megteremtése az üzemekben, a szocialista tulajdon védelme, a termelőmunka ellenőrzése. A szocialista ipar szervezetének kiépítése során létrehozták a kerületi ipari termelési tanácsokat, majd később létrejött a Népgazdasági Tanács is. A munkásállam a szocialista ipar megteremtésével egyidő- ben bevezette a 8 órás munkanapot, illetve a 48 órás munlkáhetet. A munkásoknak 25 százalékos reálbéremelést biztosított. Rálépett a dolgozók életkörülményei javításának útjára. A termelés folyamatosságának biztosítására rendkívül nagy erőfeszítéseket tett. A nagy nyersanyaghiány ellenére az üzemekben, néhány üzem kivételével, sikerült biztosítani a termelés folyamatosságát, A tanácsköztársaság kikiáltása után négy héttel az imperialisták fegyveresen törtek a fiatal magyar szocialista államra. Az erők döntő részét ettől kezdve a forradalmi honvédelem szolgálatába kellett állítani. De a rövid idő alatt is kézzelfoghatóan bebizonyosodott, hogy a burzsoázia politikája következtében előállott katasztrófából csak egy kivezető út van, a kapitalisták félreállításávál a termelési viszonyok szocialista átalakítása, amely együtt jár a nép életkörülményeinek javításával A második világháborúban a burzsoázia Magyarországot újból katasztrófába juttatta. A gazdaság tönkrement. A népi demokrácia tapasztalatai újból bebizonyították, hogy a katasztrófából kijutni csak a szocialista termelési viszonyok megteremtése útján lehetséges. A második, magyar szocialista forradalom idején azonban az új körülményeknek megfelelően az ipar szocializálása sajátos úton ment végbe. Nem egyszerre, mint 1919- ben, hanem az új helyzet követelte módon, a burzsoázia erőinek megosztása révén fokozatosan szocializáltuk az ipart. Az ipar szervezete is némi eltérő sajátosságokkal épült ki. A lényeg azonban nem változott. A szocialista termelési viszonyok talaján a második proletárdiktatúra idején a termelés és a nép szükségleteinek kielégítése egyre erőteljesebben bontakozott ki. A Magyar Tanácsköztársaság fennállásának az elején a mezőgazdaságban is hozzákezdett az új gazdasági építőmunkához. Április 3-án elrendelte a földek nacionalizálását és szövetkezeti nagyüzemek létesítését. A Magyar Tanács- köztársaság helyesen iátta azt az alapvető történelmi szükség letet, hogy a mezőgazdaságban is az új szocialista termelési viszonyokat kell megteremteni, amely gyökeresen megoldja a falu és a mezőgazdaság társadalmi és gazdasági problémáit A mezőgazdasági szövetkezeti üzemek kialakításánál támaszkodott az ország egyes területein spontánul jelentkező paraszti szövetkezeti mozgalomra. A hiba azonban az volt, hogy az akkor még nem volt általános jellegű és így a szövetkezetek létesítése országosan még korai volt, átugrotta a parasztok tudatának adott fokát. A szocialista szöA statisztikák tanúsága szénit Magyarországon átlago- lan kétezer emberre jut egy- sgy művelődési otthon, műve- ődési terem, klub és olvasótér *— a legutóbbi adatok sze- •mt — 5200 ilyen intézmény nüMödik hazánkban. Ezek száma, bár az építési költségeiket nem az állam fedezi — hónapról hónapra gyarapszik. A megyékben most 362 helyen emelnek otthont a művelődésnek, társadalmi összefogással és a helyi erőforrások felhasználásával; vetkezeti mozgalom általánossá tételéhez a parasztok tömegeit fokozatosan, a saját tapasztalatán keresztül kell elvezetni. A földosztás elmulasztása akkor hiba volt. Az elkövetett hiba kijavítását azonban a tanácsköztársaság megkezdte. Hozzákezdett jelentős földterületek kiosztásához. De befejezni nem tudta. A szövetkezetek azonban fennállásuk rövid ideje alatt is lényegesen javították a parasztság, különösen az agrárprole- táriátus helyzetét. A felszabd ulás után a kommunista párt a tanácsköztársaság tapasztalatai alapján, figyelembe véve a parasztság tudatának fejlődési állapotát, magántulajdonba szétosztotta a földet. A kisparaszti gazdaság, a háborús pusztulás után jelentősen javította a parasztság helyzetét. De amint más szocialista országok tapasztalatai, úgy a magyarországi tapasztalatok is ismételten bizonyítják, hogy a parasztság helyzetét gyökeresen megjavítani csak a szocialista szövetkezeti nagyüzem képes. A szövetkezeti mozgalom 1948- ban kezdett kibontakozni. A Magyar Szocialista Munkáspárt az 1948—56-os évek pozitív eredményeire támaszkodva és kiküszöbölve az elkövetett hibákat, a felemelkedés útjára vezeti a dolgozó parasztok tömegét. Nincs más út a végleges felemelkedésre napjainkban sem, mint a szocialista szövetkezeti nagyüzem. A párt helyes politikájának következtében a parasztság egyre nagyobb tömegei térnek át a szövetkezeti útra és választják a párt által mutatott utat. Ezt bizonyítják az utóbbi hónapok tapasztalatai Győr megyében és Baranya megyében is. A Magyar TanácsliOZÍarsasag ésa felszabadulás után létrejött magyar proletárdiktatúra tapasztalatai egyöntetűen bizonyítják, hogy csak a szocialista állam biztosítja az új társadalom építése révén az egész dolgozó nép ariyagi és kulturális fel- emelkedését. Dr. Borsi Emil docens Pécsi munkáimosgal om a Magyar Tanács■ köztársaság kikiáltása előtt A Kommunisták Magyarországi Pártja sokoldalú szervező munkájával az ellenforradalmi megmozdulások bátor leleplezésével és a jobboldali szociáldemokratákkal szemben tanúsított határozott ellenállásával, az 1919. januárjában és februárjában lezajlott elkeseredett kommunistaüldözés ellenére is sikeres murikét végzett: megszervezte a magyar munkásosztályt, terjesztette és megvédte a marxi eszméket, előkészítette és győzelemre vitte a proletárforradalmat. A KMP munkája élénk visszhangot keltett a szerbek megszállta Pécsett és Dél-Baranyában: a proletáriátus élénk figyelemmel kisérte a magyarországi fejleményeket. Arra viszont, hogy a magyar példát követve, kommunista pártszervezetek sora alakuljon, még nem került sor. Ennek főbb okai a következők: A szerb imperialista megszállók féktelen terrort alkalmaztak és minden forradalmi megmozdulást elfojtották. A szociáldemokratáknak — abban a reményben, hogy sikerül levezetni a Pécsett is tapasztalható forradalmi feszültséget — bizonyos mozgásszabadságot hagytak. Mint tudjuk, melléfogtak, mert a pécsi munkásság minden erejét az annexió veszélyének elhárítására összpontosította. Ez volt a legsürgősebb soronlévő feladata. A pécsi szociáldemokrata vezetők jórésze a II. Intemaeionálé talaján állt. A pécsi „Munkás", amely a KMP megalakulását egyszerűen elhallgatta, 1919 február 8-i cikkében nyíltan állást foglalt a II. Intemaeionálé mellett, magáévá tette a Berni-konferencia programját és kijelentette, hogy ,a nemzetközi megértés, a nemzetközi testvérülés világszövetségébe (II. Intemaeionálé) kell egyesülni." Ami pedig a proletárforradalmat, a proletárdiktatúrát illeti, ellenzi a hatalom forradalmi úton való megragadását és a német spartakuszmozgalom- ra célozva kijelenti, hogy ,a proletárság többsége nem híve a bolsevik törekvéseknek, vagyis a szocialista álammá való átalakulást nem tartja keresztülvihetönek bolsevik módra." Szerinte az a teendő, hogy proletáriátus egyre nagyobb befolyásával törekedjék a társadalom képét lassan átalakítani, hogy a végcél megvalósítása szinte észrevétlenül történjék." (Munkás, 1919. jcrn. 11.) A pécsi jobboldali szociáldemokrata vezetők tehát ebbe az irányba akarták terelni a munkásságot. Nem sok sikerrel! A pécsi munkásság köreiben ennek ellenére, egyre jobban tért hódított az egészséges baloldali irányzat, amely később erősen éreztette a hatását. A pécsi reakciós körök tisztán látták a helyzetet, támadásaikat, a magyarországi kommunisták ellen intézték. A helyi jobboldali szociáldemokrata vezetőkkel csak szócsatákat vívtak, hiszen tudták, hogy a II. Intemacio- nálé emberei nem veszélyeztetik komolyan sem a nagytőkét, sem a nagybirtokot. J \$éhány szó a műszaki klubról Már több mint egy hónapja minden esete kinyitja kapuit a műszaki dolgozók előtt. Hivatalos jelentéseik számolnak be arról, hogy a klubban ekkor és ekkor valamilyen műszaki előadást tartottak. Igazán nagyon szépen van berendezve, elegáns csőbútor-fotelek, üveglapos kerek asztalkák, könyv- szekrény, biliárdasztal, rádió lemezjátszó — egyszóval minden van, ami kell. S ehhez még csak annyit, hogy nagyon- n.agyon hiányzott már egy ilyen klub, ahova minden szakma műszakijai, vasasok, : postások, vasutasok, bányászok \ eljárhatnak egy kis eszmecse- " ráre, egy sakk- vagy biliárd1 partira, ahol előadásokat tarthatnak, szórakozhatnak. Most itt van. Csak dicséret illeti a szakszervezetet a létrehozásáért. Mégis szóvá kell tenni valamit. A klub megvan, de — sajnos — sok műszaki még nem is tud róla. A rengeteg lehetőség, amit nyújt, egyelőre nagyjából még mindig csak lehetőség maradt. A műszakiak még nem érzik második otthonuknak ezt a klubot, még nem keresik fel minden este, még nem nőtt a szívükhöz. Hogy miért? Talán nagyon fiatal még a klub ahhoz, hogy minden este megteljen? Any- nyi bizonyos, hogy egypár igen jól sikerült rendezvényt már tartottak. Három előadás is volt már. A legutóbbit a közlekedési műszaki dolgozóknak, legközelebb pedig a postásoknak tartanak egyet a televízióról. S vajon melyik műszakit nem érdekli a televízió? A klub műsorán sok érdekes, hasznos előadás szerepel még. Ezenkívül állandó szórakozási lehetőséget nyújt. A szakszervezet most már megtette a magáét, az érdekelt dolgozókon van a 6or. Használják ki okosan ezt a nagyszerűen berendezett intézményt — csak javukra válhat. Tavaszi erőpróba A pécsváradi gépállomás irodája előtt 27 milliméter esőt mutat a csapadékmérő. Tíz napja szünetel a munka. A türelmetlen traktorosok most is ott topognak a szerelőműhelyek környékén, szidják az esőt, melyből szerintük csupán azért esik minden nap egy kevés, hogy ne dolgozhassanak. Bent az irodában bizakodóbb a hangulat. Most értékelték a tavaszi munkaverseny első fordulóját, az eredmények szépek és megnyugtatók. — Az igaz, hogy rosszkor jött az eső, de egyszer majd csak eláll. Sokkal lényegesebb, hogy traktorosaink munkakedve az elmúlt évhez képest megtízszereződött, s ez maga a siker, — vélekedik Preisinger Károly igazgató és ez a, véleménye a gépállomás többi szakemberének is. S bár azt ők is elismerik, hogy a tartós esőzés kissé visszaveti a munkát, a nagy tavaszi erőpróba sikerében egy percig sem kételkednek. Ha valaki nyomon kővette a pécsváradi gépállomás tavaszi előkészületeit, csöppet sem csodálkozik a bizakodó hangnemen. Február 28-ára a gépszínekben már ott sorakoztak munkára készen a megjavított munlcagépek és traktorok. A traktorosok ekkor már tudták, hogy ez az év más lesz, mint a többi, a feladat megtízszereződött. De hát, ez az. amire ők mindig vágytak: több munka és persze ami mögötte van, több jövedelem. Február végén aztán az első alkalmas napon kirepült a inégy traktoros brigád a járás négy tája felé. És megkezdődött a munka két műszakban. Éjjel szántottak, nappal vetettek. Mire az eső beköszöntött, a tavaszi munkaterv több, mint 20 százalékát teljesítették. Rogner Károly fiatal traktoros, a máriakéméndi tsz tagja például egymaga 123 normálholdat végzett a 15 nap alatt. Ő már esedékes a kitűzött célprémiumra, mely a június 31-i kiértékeléskor a tavaszi verseny győztesét megilleti. Ennek a célprémiumnak az az érdekessége, hogy a győztesek az eddigi szokásoktól eltérően nem pénzben, hanem jutalomtárgyakban kapják meg. 29 000 forintot tervezett a gépállomás a tavaszi munkák premizálására s ezen a pénzen férfi és női ruhaneműt, porcelán étkészleteket, rádiókat, kerékpárt, mosógépet, szőnyeget és egyéb hasznos és értékes jutalomtárgyakat vásároltak. — Ezután megfogadtak egy pécsi kirakatrendezőt, aki a mutatós tárgyakat ízlésesen helyezte el a gépállomás klubjában. A traktorosok azóta is mindennap megnézik és igazat adnak az igazgatónak, aki azt mondta: ,^A tárgyjutalom azért jó, mert egyrészt ösztönöz a munkára, másrészt nem lehet elinni. Úgy teljes az öröm, ha a család is osztozik benne." És ezek után már azt sem találjuk furcsának, hogy a magnetofonszalagra felvett versenyvállalásokat és verseny kiértékeléseket vasárnaponként egy-egy traktoros otthonában, családi körében visszapergetik. Szokatlan, de célt nem tévesztő módszer. A pécsváradi gépállomáson építenek a feleségre, a családra, a család ösztönző erejére. Hetven traktorosuk van és valameny- nyi munlcaszerető, jó szakmunkás. A hetven traktoros közűi 62 már tsz-tag. A máriakéméndi tsz-nek például öt traktoros tagja van, a berkesdinek 8, ezek az emberek tavasszal megkapják gépeiket és egész vásárt éven át ugyanannál a tsz-nél dolgoznak. Jó ez a traktorosnak, mert jó munkájáért munkaegységet kap a tsz-től, jó iiciis 31-ig lehel ietttani az Országos Mezőgazdasági Kiállításra Az idén szeptember 4. és 20. között rendezik meg Budapesten a hagyományos és immár világszerte ismert országos mezőgazdasági kiállítást és A 63-ik országos kiállításon — a magyar mező- gazdaság nagy seregszemléjén — ismét részt vesznek Baratt termelőszövetkezetnek, mert í nva megyéből, valamint az minőségi munkát kap cserébe, de jó a gépállomásnak is, hisz minőségi és mennyiségi tervéi így sokkal könnyebben teljesítheti. A pécsváradi gépállomás életében ez a tavasz fordulópont. Rossz hírük az elmúlt években közismert volt. De miért voltak többnyire az utolsók közt? Erre a kérdésre Preisinger Károly a következőket válaszolja: — Nem volt munkánk. Kevés volt körzetünkben a termelőszövetkezet. Traktorosaink rosszul kerestek. Ez volt itt a legnagyobb baj. És a régi nagy baj ma már még csak nem is probléma. Munka van bőven, 26 298 normálholddal több, mint amit januárban beterveztek. A gépproblémát is meg tudják oldani a két műszakkal A nagy tavaszi erőpróbára a pécsváradiak jól felkészültek. Egy fő cél lebegett szemük előtt; a termelőszövetkezetek gépim/nnka-szükségleteit teljes mértékben kielégíteni. A gépállomás munkája meg javult és a pécsváradi termelőszövetkezetek elégedettek. egész országból a növénytermelésben és az állattenyésztésben kiváló eredményeket elért állami-, kísérleti- és tangazdaságok, termelőszövetkezeték, szakcsoportok és egyénileg dolgozó parasztok. A kiállításra való jelentkezés határideje: március 31. Baranya minden mezőgazda- sági kiállításon jól szerepelt eddig. A múlt évben is töbn nagydíjat, illetve első, második és harmadik díjat hoztak el Budapestről a megye növénytermelői és állattenyésztői, akik az idén is meg akarják őrizni a megye jó hímevét. Mindazok a termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek, szakcsoportok és termelői társulások, amelyek részt akarnak venni a kiállításon, a járási, illetve a városi tanács mezőgazdasági osztályán, az egyénileg dolgozó parasztok pedig a helyj tanácsok végrehajtó bizottságánál igényelhetnek jelentkezési lapot. A 63-ik országos mezőgazda- sági kiállítás résztvevői és látogatói 25 százalékos szállítási, valamint 50 százalékos utazási kedvezményt élveznek, risdóí)
