Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-18 / 65. szám

1959. MÁRCIUS 18. NAPLÓ 3 > * * Ma kezdődik a tanácsköztársaság 40. évíorduiója alkalmából rendezett tudományos ülésszak Ma, március 18-án délután 6 órakor kezdődik a TIT Bar­tók Béla klubtermében a tu­dományos ülésszak, amelyet a tanácsköztársaság 40. évfor­dulójának megünneplésére ren dez a Dunántúli Tudományos Intézet, a Janus Pannonius Múzeum, a Magyar Földrajzi Társaság és a Magyar Törté­nelmi Társulat déldunántúli csoportja, a Pécsi Állami Le­véltár, a Pécsi Egyetemi Köny- tár és a Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat, a Hazafias Népfront megyei és városi bi­zottságának védnökségével. A tudományos ülésszak meg­nyitásának és az első ülésnek programja a következő lesz: Lakd István elvtárs, az MSZ­MP megyei bizottságának első titkára nyitja meg a tudomá­nyos ülésszakot. Ezután Vörös Márton, a Pécsi Állami Levél­tár vezetője, a TIT történeti szakosztályának elnöke tart előadást „Adatok a szerb meg­szállás közigazgatás-történeté­hez“ címmel. Martán Victor csehszlovák történész magyar nyelven tart előadást. Majd Baranya Margit, a Pécsi Álla­mi Levéltár munkatársa ismer­teti „Biztonsági intézkedések Pécsett és Baranyában 1918- ban“ című tudományos mun­káját. Március 35-én este 6 órakor Mód Aladár egyetemi tanár előadására kerül sor „Párt- és proletárdiktatúra 1919-ben“ címmel; Ünnepségek a tanácsköztársaság évfordulója alkalmából A tanácsköztársa­ság 40. évfordulója alkalmából iskolák­ban, gyermekottho­nokban is számos ünnepséget rendez­nek. a Komlói Álta­lános Gimnázium március 21-én dél­előtt 11 órakor tart­ja névadó ünnepsé­gét. Az iskolát Kun Béláról nevezik el; Az ünnepséget gaz­dag kultúrműsor k» veti, amelynek ke­retében kerül sor többek között az is­kolai KlSZ-szerve- zet zászlajának ava­tására isi • A megyei tanács művelődésügyi osz­tálya és a Komlói városi Tanács, va­lamint a Komlói Szénfbányászati Tröszt március 22- én Komlón rendezi meg a Baranya me­gyei énekkarok és zenekarok találko­zóját A dalostalál- kozón a komlói ál­talános iskolák énekkarain kívül fellépnek a hássá- gyi, szapancai férfi­kar, a pécsváradl „Zengő“ énekkar, a szentlőrinci Mező­gazdasági Techni­kum, a bólyi műve­lődési ház, a siklósi művelődési ház énekkara, a szent- lászlói művelődési ház, a mágocsi föld- művesszövetkezet vegyeskara. A zene­karok közül a kom­lói bányász fúvós­zenekar és a mohá­csi földművesBzövet- kezet zenekara sze­repel. A pécsiek a Mécseik Művész- együttes énekkará­val vesznek részt a dalos találkozón. • A bakócai állami gyermekotthon már­cius 22-én 11 órakor Szamuely Tibor név adó ünnepséget ren­deznek. Az ünnep­séget gazdag kultúr­műsor köveit • A bükkösdi álla­mi gyermekotfchan- bam március 21-én 15 órakor tartják a névadó ünnepsé­get A gyermekott­hont Hámán Kató­ról nevezik él; A megyei tanács v. b. mezőgazdasági osztályának felhívása az 1959. évi kíMcaíermtsziési versenyliez való csatlakozáshoz A szemes- és silókukorica vetésterület, valamint a ter­mésátlagok növelése érdeké­ben az országos kukoricater­mesztési tanácskozás résztve­vői országos kukoricatermesz­tési versenyt indítottak. Az 1959. évi kükoricatermesztési verseny feltételeit és a meg­szervezés alapelveit az aláb­biak szerint hirdetjük meg: 4 Termelőszövetkezetek és ’• az egyéni termelők egy­más közötti kukoricatermelési versenyének feltételei a sze­meskukorica termesztésében: — kát. holdanként 30 mázsa csöves, illetőleg májusi mor­zsol tra átszámított 18 mázsa szemeski ikorica-termés elérése, — a versenyben azok a ter­melőszövetkezetek vehetnek részt, ahol legalább 50 kát. holdon termesztenek szemes­kukoricát, — az égyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok legalább egy kát. hold szemesikukorica ve­tésterülettel vehetnek részt a versenyben. O A silókukorica-termesz- téri verseny feltételei a következők: — kát. holdanként 300 má­zsa silókukorica-termés el­érése, — szarvasmarha számosálla­tonként 10 kiló silónak meg­felelő silókukorica termesz­tése, — a versenyben azok a ter­melőszövetkezetek vehetnek részt, ahol legalább 5 kát. hol­don termesztenek silókukori­cát. A verseny értékelésénél mind a szemes-, mind a siló- kukorica vetésterületét figye­lembe vesszük. A silókukrica- termesztésnél az a oél, hogy a tervezett vetésterület és ter­mésátlag mellett a terület mi­nél nagyobb részén négyzetes silókukorica-vetést, vagy egyéb fejlett termelési módszert al­kalmazzanak. Mind a szemes, mind a siló­kukorica-termesztési verseny­ben résztvevő termelőszövet­kezetek és egyéni termelők 3. Elkészült a ferihegyi Tranzit-szálloda Kedden muttatáSk be a sajtó munkatársainak a ferihegyi Tranzit-szállodát. Az új, kor­szerű szállodában azokat az utasokat helyezik el, akik Bu­dapesten átutazva, egyik járat­ról a másikra csak több óra múltán kapnak csatlakozást. A vendégeket 38 korszerűen be­rendezett egy- és kétágyas szo­ba várja. A szobákban kényel­mes heverők, fotelek, ízléses olajfestmények keltenek ott­honias hangulatot. A külföldi vendégek étkeztetését a leg­korszerűbben szervezték meg. Az átutazó gyermekes csalá­dokat gyermekóvoda várja, ahol óvónő gondoskodik az ap­róságok étkeztetéséről és für­detéséről jelentkezéseiket a járási ta­nács mezőgazdasági osztályá­hoz adják be 1959 május 10-ig. A kukoricatermesztési versenyt községekre is kiterjesztjük. A községek kö­zötti verseny feltételei a kö­vetkezők: — a község kukorica vetés- területének — az elmúlt két év vetésterületéhez viszonyít­va — legalább 10 százalékkal való növelése. Ugyancsak az elmúlt két év terméseredmé­nyéhez viszonyítva kát. hol­danként átlagosan hány száza­lékkal nagyobb termést taka­rítanak be, — a verseny értékelésénél előnyben részesülnek azok a községek, ahol az előirányzott hibridkukorica-vetőmagot tel­jesen kihelyezték, illetőleg ki­cserélték, — a községek versenyének elbírálása alapját a tanácsi irányítás ailá tartozó terület képezi A versenyhez való csatlako­zást a községeknek a járási tancs vb mezőgazdasági osztá­lyához március 31-ig kell be­jelenteniük. A termelőszövetkezetek és egyéni termelők versenyének győztesei elismerésben és tárgyjutalomban részesülnek, míg a községek 1., 2. és 3. helyezettjei pénzjutalomban. B. megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya Műemlék ? Nem, bár kopottsága után ítélve egyike lehetne a leg­régibb hagyományainkat ápoló kirakatainkat. Foszlott, szakadozott, vi­harvert. Régi és ellentétben a tmlódi műemlékekkel csú­nya is. Semmi kifogásunk nem lenne ellene, ha nem ott ék­telenkedne a Széchenyi té­ren, a villamos megállóval szemben, az IBUSZ mellett, így azonban... A Pécsi Vendéglátó Válla­lat I. számú üzemének kira­katáról van szó. A talponál­lóéról, melyet a bejárat üveg­ajtaja két részre oszt. Egyi­ken átnézve, még nem is olyan régen, be lehetett lát­ni a talpon étkezők tányér­jába. Azóta a különböző ren­dezvények plakátjai „Men­jünk az Oázisba“, „Hangver­seny”, „Csendül a nóta“, „Pécsi Dózsa—Db. Spartacus, kezdés fél 3-kor” megszün­tették a ki, ületve „belátást“. Szóval ezzel ki lehet be­küldi. De a másik! Sárga alapon fekete foltdkkal a megkopott Mecsek szálló festménye. Egyik oldala már az enyé­szeté, a másik. ;; Jobb nem emlegetni. Ja­vaslatunk: belülről lekapar­ni az elkopott festést és egy egyszerű függönnyel pótolni. Vagy renováltatni a szállót ábrázoló képet. Nem kerül sok pénzbe, há­zi tag is elvégezhető. Kérjük az illetékeseket, tegyék meg a város szebbé tételéért, az általános jóízlés nevében. 81401 mázsa zöldség A pioCOtl mostanában gyakran hallani: — Tsz-be mentek a parasz­tok, ki hoz majd nekünk zöld­séget. Nem jönnek az asszo­nyok, nem hozzák a salátát, a . hagymát; 11 > így, vagy úgy, mindenkiben : fedvetődött a kérdés: lesz-e j elég zöldség? A kérdés jogos, I da csak addig, amíg nem is- í merjük a_ helyzetet. Ha ismer- : jük, akkor bátran momdhat­• juk: lesz. ; Azzal, hogy több mint száz > falunkban teljes egészében a I szövetkezeti útat választotta : parasztságunk, egycsapásra ki derült: sokan vagyunk, kevés a föld, vagyis a nagyüzemi ; azdálkodás első lépéseként majdnem mindenütt munka- crőfelesleg mutatkozott. A tsz- községek viszont nagyon he- ; lyesen kiadták a jelszót: „Aki eddig itt St a faluban, aki eddig itt dolgozott, ezután is itt élhet, itt dolgozhat“. Ez pedig azt jelenti: a kiugrott munkaerőfeleslegnek is mun­kát kell biztosítani. Úgy kell megszervezni az egyes terme­lési ágakat, hogy az minden embernek jó megélhetést, munkát biztosítson. Munka­igényesebb növényeket kell Termelőszövetkezeti közsé­geinkre legjellemzőbb a bol­dogasszonyfai eset. Boldog­asszon yfán addig, amíg egyé­nileg dolgoztak, még a falu ellátásához szükséges zöldsé­get sem termelték meg. Most tíz holdon kertészkednek majd. Termelvényeik egy ré­szét lekötik, másik részét pe­dig szabadpiacon (úgy tervé­termelni. Vannak helyek, ahol ák, hogy Pécsett is árusítják. Nemcsak a látszat kedvéért! úgy oldják meg a mumka- erőfelesleg foglalkoztatását, hogy munkaigényesebb növé­nyeket vetnek. Van, ahol dup­lájára emelik a cukorrépa ve­tésterületét (ez a megnöveke- dett cukorfogyasztás kielégí­tése szempontjából is igen kedvező jelenség), van ahol a minimálisra csökkentik a ta­vasa árpavetéseket, vagy egy­általán nem vetnek és helyet­te a munkaigényesebb, na­gyobb mennyiséget termő és takarmán yértékben is többet * adó kukoricával vetik be föld- I jeik egy részét. Ezzel megold- S ják az emberek foglalkoztatá- “ sát, de megoldják az állatok takarmányozását is. Ezt a példát több termelő­szövetkezet is követhetné!) ér­tékesítik. — Eddig 1951 hold vegyes zöldségre kötöttünk szerződést — mondják a Baranya me­gyei Szövetkezetek Értékesítő Központjában, — a termelőszö­vetkezetekkel és az egyéniek­kel, mert az állami gazdasági területekkel együtt 2 449 hold­ra van kötésünk — teszik hozzá. — És mennyi volt tavaly? — összesen 1 210 hold. Már eddig több mint duplá­jára növekedett Baranyában a vegyes zöldségre leszerződött terület Ez a szám azonban napról-napra változik. A csi­Uj tartalommal teli tnum- kaverseny indul a gyárakban, üzemekben. Többet termelni, de olcsóbban, jobb minőség­ben, kevesebb költséggel. A Központi Bizottság határozata helyes irányt szabott a ver­senynek, megmutatta, hogyan válhat egész népünk felemel­kedésének hajtóerejévé. A Pécsi Porcelángyár párt­alapszervezetének vezetősége ilyen gondolatokkal foglalkoz­va gyürkőzött a munkának A do’gozók kért éle a verseny fel­tételeinek kidolgozását, szá­mos javaslatot tettek. A gyár műszaki v'zetői elkészítették a munkaverseny feltételeinek, értékelésének vázlatát, úgy­nevezett pontozórendszert _ ál­lították össze, a tervteljesites, a tervszerűség betartasanak értékelésére. A terveket aztan lebontották az egyes üzemré­szek, például a sajtolok, gaz* * kemencék, festészet és egyej részlegekig. Aki teljesíti a ter­vet, vagy túlteljesíti, bizo­nyos mennyiségű pontot kap. II flirW'vSiil MJÉÉ a miMiemél és nem elégedett meg a váz­lattal, hanem további javas­latokat fűzött hozzá, az üzemi bizottság bevonásával. Ilyen javaslatok: a műszakiak sze­mélyes érdekeltsége a munka­versenyben, a minőség állan­dó javítása, anyagtakarékos­ság, az önköltség csökkentése. Elhatározták, hogy nagy fi­gyelmet fordítanak a selejt le szorítására, ahol bizony még sok tennivaló akad. A minő­ségi munka elhanyagolása, a selejtgyártás rossz pontokat jelent. Babella Károlyné, a párt- szervezet titkára szerint a végleges föltételek íkv,dolgo­zása még hosszabb időt vesz igénybe. Ezt a hónapot kísér­letképpen így dolgozzák vé­gig és majd a jövő hónapban kezdik alkalmazni a munka­verseny feltételeit. A verseny értékelése negyedévenként történne és negyedévenként díjaznák a győzteseket is. Hidegkúti József üb-elnök a kézzelfogható feltételek híve. — Ki kell szabni minden részlegnek a tervét, mint aho­gyan a szigetelő korongozók- nál tettük — mondja. — ök kísérletképpen 300 hosszú rúd­szigetelőt és 200 MÁV szige­telőt gyártanak le. A legna­gyobb figyelmet itt is a selejt- mentes munkára fordítjuk. Jobbá, életképesebbé akarjuk tenni a miunkaversenyt s ezért még alaposabban meg kell fontolnunk a tennivalókat. Mégegyszer meg kell vitat­nunk a tervet a műszakiakkal és csak azután visszük ki a dolgozók közé, Ki a Maiak véleménye? Széles János rakodó legfon­tosabbnak a folyamatos ter­melést tartja. A verseny alatt a műszakiak adjanak meg minden segítséget az államdó munka biztosításához. _— Vigyáznunk kell a minő­ségre, — mondja. — Nem len­ne értelme nekiugrani a terv túlteljesítésének és ugyanak­kor sok selejtet gyártani. Per­sze, a terv nagyon fontos, de itt más vonalon is alapos munkára lesz szükség. A mun­kaversenyt helyeslem és vár­juk, hogy az üzemi bizottság mielőbb kész javaslatokkal álljon elénk. ígérjük, hogy rajtunk nem múlik majd a többteTmelés és az önköltség csökkentése. — Ha minőségi munkát vég­zek, nekem is több hasznom származik belőle, — állítja Gallai Ferenc korongos, aki 46 óta dolgozik a gyárban. — A munkaversenyről már sokat olvastam a lapokiban, hallot­tam a rádióban. Én jónak tar­tom, mert az ember nagyobb kedvvel dolgozik, ha látja, hogy mások is igyekeznek. — A régi szervezést nem kí­vánjuk vissza, — mondja Har- ván Ferenc főművezető. — Akkor bizony csak a táblá­kat vittük a nagy százalékok­kal, de arról már kevesen tudta, hogy mi volt e mögött. Versenyezzünk, de ne csak a látszatért! Alaposan megszer­vezett, igazságos értékelésű, a termelést valóban elősegítő munkaversenyt akarunk. Sze­rintem az anyagtakarékosság egyike a legdöntőbb szempon­toknak, bár késhegyre kell szúrnunk a selejtet is. Nálunk 1 százalékos selejtcsökkentés csaknem 300 ezer forint meg­takarítást jelent. Helyesebb­nek tartanám, ha a versenyt kéthetenként, vagy dekádon­ként értékelnénk. Hogy min­dig tudjuk, a másik részleg, illetve mi mennyire állunk. Eieibliorá fo'os loses izzik a nagy gázkemencében, tömörődik a lágy forma. A porcelángyár munkásai nagy kedvvel várják az újszellemű verseny megindulását, mely­ről már sokat hallottak a vá­ros többi üzemeiből is. Gon­dolatban ök már döntöttek, el határozták, hogy felveszik a vetélkedés szerszámait. A por­celángyár munkásaira, mér­nökeire, vezetőire nagy felada­tok várnak ebben az eszten­dőben is. A munkaverseny pe­dig könnyebben hozzásegíti őket céljaik eléréséhez. Sxűte István Ez az «.gyík megoldás. A másik? Az, amit a Dráva- és Duna- menti termelőszövetkezetek, azok a termelőszövetkezetek, amelyek -megfelelő vízzel ren­delkeznek, csinálnak, ök is a foglalkoztatást, no meg a jö­vedelmet tartják szem előtt akkor, amikor az erre alkal­mas területeken munkaigé­nyesebb, de jóval nagyobb jö­vedelmet biztosító száraz, vagy öntözéses kertészetet lé­tesítenek. A bátyi Kossuth Termelőszövetkezet tavaly mindössze hét holdon kertész­kedett. Kedden reggel még úgy volt, hogy huszonkét holdra bővítik a kertészetüket, de mire a szerződtető kiment, már felemelték ezt a meny- nyiséget is három holddal. A lippói Béke őrében eddig nem volt kertészet. Idén huszonöt holdon termelnék zöldségféle­séget. A drávafold Ujesztendő is idén első ízben folytat 10 holdon kertészkedést. A majs.1 Táncsics Termelőszövetkezet tavaly 14 holdat jelölt ki ker­tészkedésre, idén megtoldták hat holddal és kedden bent jártak a megyei tanácson: „Jövőre még öt holdat csa­punk hozzá. Segítsenek abban, hogy kapjunk csövet, esőztető berendezést.“ öntözéses kerté­szetet is akarnak, késrtöttöed termelőszövetkezet éppen ottjártamkor jelentette be: 13 holdon kíván kertész­kedni. Kéri menjenek ki, kös­sék meg a szerződést és küld­jék a vetőmagot. Hatvan ter­melőszövetkezeti község, ter­melőszövetkezet jelentette be eddig, hogy kertészetet létesít, de a szejKŐdéskötések még nem történtek meg mindenütt; Ez pedig azt mutatja, az eddig leszerződött terület növekszik; Mit jelent ez a 2 449 hold kertészet Pécsnek, Kom­lónak? Sokat, nagyon sokat; A Baranya megyei Szövetke­zeteik Értékesítő Központja eddig összesen 81401 mázsa vegyes zöldségre kötött szer­ződést. Ez nem a 2 449 hold össztermése, mert mindenütt tartalékoltak szabadpiaci el­adásra is. Lesz zöldség bőven! Csak zöldhagymából 720 000 csomót szállít a MÉK. Kései fejeskáposztából a szerződések szerint 228 vagon, zöldborsó­ból 82 vagonnal, paradicsom­ból 80 vagonnal kerti! a piac­ra. Zöldpaprika is lesz bőven: 120 vagonnal és reméljük nem kell hajkurászmi a gyökeret és a sárgarépát sem, mert csak az állami gazdaságok 54 vagon gyökérrel szólnak bele a piac alakulásába. Néhány tény, szám — és a felelet világos. Lesz elég zöld­ség. s®Oa* nmm

Next

/
Thumbnails
Contents