Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-15 / 63. szám
NAPLÓ 1959. MÁRCIUS 15. SZAMUELY TIBOR Szamuely 1919 júniusában hozta magával Lenin üzenetét a magyar munkássághoz, amelyben ezek a szavak vannak: ^A diktatúra kérlelhetetlen, kemény, gyors és elszánt erőszak alkalmazását feltételezi a kizsákmányolók, a kapitalisták és segédcsapataik ellen. Aki ezt nem értette meg, az nem forradalmár, azt el kell távolítani a proletariátus vezérének, van tanácsadóiának helyéről.*• ö vcát, aki legjobban megértette Lenin szavait; ingadozás nélküli, lángoló szavú, melegszívű és acélkezű forradalmár Volt; Életében és halála «tán is sok rágalmat szórt rá a burzsoázia és az árulkodó szociáldemokrácia, de a gyalázkodás nem tudott felérni abba a magasságba, ahol Szaumely elvtárs állt. Sokan, az elvtelen, hideg, számító, üzleti szellemű, kishitű és rövidlátó emberek mondták és hitték róla, hogy elvont fanatista, a forradalom megszállottja, semmi köze a valósághoz, a munkástömegekhez. Valóban nem munkásszármazású, de nem kellett hosszú utat megtennie, hogy elérkezzék a munkásosztályhoz. Marx és Engels a Kommunista Kiáltványban megadták a magyarázatát, hogyan és miért csatlakoznak egyesek a munkásosztály forradalmi harcához olyan osztályok tagjai, amelyeknek nem azonosak érdekeik, sót gyakran ellentétesek a munkásosztály törekvéseivel és érdekeivel. Marx és Engels írják — *amikor az osztályharc a döntéshez közeledik, az uralkodó osztálynak, az egész régi társadalomnak kebelében olyan heves, olyan kirívó jelleget ölt a felbomlása, hogy az uralkodó osztály egy kis része elszakad tőle és a forradalmi osztályhoz csatlakozik, ahhoz az osztályhoz, amely kezében hordja a jövőt. Amint tehát korábban a nemes ségnek egy kis része a burzsoáziához csatlakozott, úgy meg\i át most a burzsoáziának egy kis része a proletariátus oldalára és nevezetesen a burásod ideológusok egy része, akik az egész történelmi folyamat megértéséhez felküzdöt- ték magukat.” Szamuely Tibor kispolgári szülők gyermekeként született 1890 december 27-én Nyíregyházán. Apja kisfizetésű kereskedelmi alkalmazott, egy terménykereskedés raktámoka, Tibor születésekor, később 1907-ben a gabonakereskedelemben önállósította magát. Az 5 elemi osztály elvégzése után Tibort beíratták Nyíregyházán az evangélikus gimnáziumba. Szinte a klasszikus eset játszódott le Tibor és egy >Ziromermann nevű tanár között. A jó meglátásé, jólkép- zett, temperamentumos, szókimondó diák összeütközésbe került tanárjával. Jóval később, a történelem sodrában, Szibériában egy hadifogoly- táborban találkozott a hajdani tanár és tanítvány. Szamuely elvtárs a „Kommunista Kiáltványt” tanította, Zimmermann úr pedig a bibliával próbálta ellensúlyozni volt tanítványa szocialista agitációját. Az októberi forradalom a volt ta- a bolsevikok oldalához vitte, a tanár pedig az „Antikrisztus” győzelme elől vallásos őrületbe menekült. A fiatal Tibor a gimnázium elvégzése után Győrbe megy a felsőkereskedelmi iskolába. A püspöki város abban az időben lépett az iparosodás útjára és a püspöki rezidenciával szemben kialakul a szabadgondoikodók társasága. A „Huszadik Század” köré csoportosult intelligencia köreiben hallott Tibor először a demokráciáról, szabadságról, szocializmusról. A diák önképzőkörben szabadgondolkodó, istentagadó és szocialista tartalmú verseket és elbeszéléseket írt. 1907-ben, Tibor amikor az iskolaigazgató egy vörösnyakkendős munkásgyereket március 15-én megvert, cikket írt a Népszavában az iskolaigazgató ellem forradalommal szemben, ő verte le a dunántúli és a Kalocsa környéki ellenforradalmi megmozdulásokat. Ebben az időben féktelen hullámban tört fel ellene az agitáció, hogy „ok nélkül kegyetlenkedik”, fölösleges „terrort” vezet be, stb. Az ellenforradalomra spekulálók, az ingadozók nem tudták megemészteni Szamuelyt, azért támadták és rágalmazták, mert következetes, keménykezű védője volt a proletárdiktatúrának. A harcban nagyszerű példát adott személyes bátorsága is — nem egyszer a forradalmi menetoszlop élén autójával behajtott ágyú- és gépfegyvertűzön át az ellen- forradalmi csapatok mögé és ezzel eldöntötte az ütközetet. < <t hogy a reggeli újság mellett Nem volt barátkozó, a délutáni, koraesti órákban is — tehát naponta kétszer Április 3-án megjelenik ß 1 %y't" az Ssti <J)ÉCSI OÍAPLÓ XJj színfolttal gazdagodik április harmadikén a megyeszékhely, megjelenik a Dunántúli Napló esti kiadása: a régen várt Esti Pécsi Napló. Az új lapot azzal a céllal bocsátjuk útjára, hogy tovább javítsa Pécs és a környező községek, a járási székhelyek és a megyei városok dolgozóinak tájékoztatását. Az Esti Pécsi Napló gyors, friss híreivel, érdekes közleményeivel, színes cikkeivel, humor- és sportrovatával — kellemes délutáni olvasnivalót, szórakoztató élményt nyújt az olvasónak. A pécsiek régi kívánsága. A kereskedelmi iskola elvégzése után Budapesten dolgozott különféle vállalatoknál, majd újságíró lett Nyíregyházán és Nagyváradon. 1913- ban mint újságíró beutazta Európát, hazajőve a „Népszava” munkatársa lett. Az „Úttörő" c. szabadgondolkodó, anti klerikális hetilap segédszer- Wesztőjekéní éles, merész cik természetű, . irónikus, sőt szarkasztikus, de mindenkiről gondoskodó, csak azt nem szerette, ha róla gondoskodnak. Sovány, szikár alakja, éles arcvonásai, tiszta rendes öltözködése szimpatikus ember benyomását keltette mindenkiben. Kun Béla elvtárs írta róla, aki küzdőtársa volt: „Nagyon szoros elvtársi és baráti együttműködés volt kekeket írt a papok ellen. E cik- zöttünk már az orosz forradakei miatt és háborúellenes írásai miatt visszavonták katonai szolgálat alóli felmentését és 1915 márciusában a frontra küldték, ahol május 14-én hadifogságba került. A hadi- fogolytáborokban háborúellenes és szocialista agitációt folytatott, amiért éles összeütközésbe került a tisztekkel. Állandóan üldözték és fenyegették, egy alkalommal kegyetlenül összeverték, hogy két bordája eltört A hadifogoly- táborból megszökött, azonban elfogták és a hadifogolytábor fegyelmi ba rákjába zárták, ahonnan 1917-ben az Októberi Forradalom szabadította ki. Szamuely Tibor nagy aktivitással vett részt a hadifoglyok közötti agitációban és szervezésben. A megalakult magyar kommunista csoport katonaiszervezési komisszárja lett. Az internacionalista zászlóaljak harcaiban több helyen kitűnt bátorságával és nagy küzdő- képességével. A párt megbízásából 1918 végén Svájcba ment hogy ott építsen ki ösz- szeköttetést kint élő emberekkel és Magyarországgal. Svájcból azonban hamarosan ld- zsuppolták és igy decemberben visszatért Moszkvába. 1919. január 3*án érkezett meg Budapestre, egyenesen Kun Béla Ügynök utcai lakására ment Január 5-én Nyíregyházára ment, ahol a Városi Színházban előadást hirdetett „Imperialista diktatúra vagy proletárdiktatúra” címmel. A kormány és a hatóságok előkészületeket tettek, hogy Szamuelyt eltegyék láb alól. Azonban Szamuely megtudta ezt és még az est folyamán elhagyta Nyíregyházát. Erre testvéreit kezdték üldözni (László, Zoltán és György), őt letartóztatták. A börtönből a párt erélyes akciója szabadította ki; 1919 február 20-án a kommunista vezetők várható elfogatass előtt úgy határoztak, hogy Szamuely Tibor elvtárs illegalitásba megy. ö vezette ez idő alatt március 21-ig a „Vörös Ujság”-ot és a párt illegális tevékenységét. Március 21-én a hadügyi népbiztos helyettese lett, majd közoktatásügyi népbiztos. Nem a „rangja” tette őt naggyá ez időben sem, hanem tevékenysége, tényleges történelmi szerepe. A tanácsköztársaság forradalmi honvédő harcai idején a fronton és a front mögött érezhetővé vált szigorú vaskeze. ö lett az ellenforradalom réme és gyűlöletének középpontja. A pletyka és rágalom módszerével támadó ellenforradalom kikezdte — rágalmazta, de ő ezt kézlegyintéssel vette tudomásul. Rendíthetetlenül harcolt az ellenlomban, és nem határozatokba foglalt, hanem a harc gyakorlatában kialakult munkamegosztás a kollektív munkában. Tibor ideális munka- és harcostárs volt. Véleményét keményen, határozottan, élesen mondta el, maró, szatirikus hangját azonban csak azokkal szemben használta, akiket politikailag és különösen személyileg gyávának tartott.” A bátor kommunista magatartásáról, emberi vonásairól ezt írta Kun Béla elvtársi „Büszke ember volt, rátarti, mint ahogyan szülőföldjén, a Nyírségben nevezték a büszke — de nem hiú embereket. Politikai tisztaságérzéke és ez a büszkesége riasztotta el tőle ételében a kalandorokat, akik szerették volna Tibort zászlójukul megnyerni, s akik szá- jalásukkal megkönnyítették, hogy Tibort, a cselekedetek emberét kikezdjék a rágalmazók, s halála után, amikor már nem léphet fel többé ellenük, \ le akarnák rántani magukhoz azt, aki legkíméletlenebb ellenségük volt” A tanácsköztársaság bukását megelőző éjszakán a lemondás helyett javasolta, hogy mozgósítsák Budapest munkásságát a proletárdiktatúra védelmére. Ez az állásfoglalása is a proletáruralomhoz való ragaszkodásának és hűségének ;. r' megnyilatkozása. Ha akkor j megtörténik a mozgósítás, sok- \ minden másként alakul, min- f denekelőtt más, még feleme- lőbb örökség marad ránk. kapjanak tájékoztatást a legfrissebb kül- és belpolitikai eseményekről. — Azt kérték, hogy legyen egy lap, amely döntő mértékben csak Pécs problémáival foglalkozik: tükrözi a város politikai, gaz- í dasági, kulturális életét. Is- > merteti az eredményeket, de ■ bátran tárja fel a hibákat is. , Valóban szükség van arra. hogy az eddiginél részletesebb, sokoldalúbb tájékoztatást kapjanak a pécsi dolgozók, hisz a város gyors ütemben fejlődik, politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális- és sportélete igen gazdag. Ennek megfelelően az olvasók igényei is napról napra növekednek. A Dunántúli Napló jellegénél fogva nem tudott minden igénynek eleget tenni. Az üzemek dolgozói méltán kifogásolták, hogy a kisebb üzemek életéről, a munkások családi életéről, az úgynevezett kis problémákról keveset olvashatnak lapunkban. A kultúra — a zene, a színház, képzőművészet rajongói viszont a kulturális élet sóksok — helyszűke miatt nem ismertetett — eseményeket kérték számon a szerkesztő bizottságtól és joggal tették. Pécs a Dunántúl egyik kulturális központja, zenei, képzőművészeti, irodalmi élete eseménydús, kulturális eredményei országosan is jelentősek. Ennek a megyei sajtóban is megfelelően kell tükröződnie. A sportolók és drukkerek nagy serege szintén szeretné, ha többet, részletesebben olvashatna a sporteseményekről, a sportkörök, az egyes sportolók munkájáról. A sokoldalú igénytöbblet kielégítésére a Dunántúli Napló hasábjain a meglehetősen korlátozott lapterjedelem miatt eddig nem i:- gondolhattunk. Most, a délutáni kiadás megjelentetésével lényegében két teljes lapot adunk az olvasó kezébe, így a kívánságok nagy részét meg tudjuk oldani. Az eddigi hat oldal helyett most tíz oldalon tájékoztatjuk olvasóinkat. A Dunántúli Napló 6 olSaját készítésű oktatófilm j a szakmai képzés szolgálatában Az erőmű építkezés mélyépítési főépítésvezetőségén a közelmúltban indították meg a munkások a szakmai továbbképzést. A továbbképzésen részt- vesznek a szakmunkások és a segédmunkások egyaránt. Az első előadás a napokban hangzott el „Amit a vasbetonról tudni keil“ címmeL A szakmai tovább képzés színesebbé, érdekesebbé és hatékonyabbá tétele érdekében kisfilmet is készítettek. A harmincperces film a betonozási hibákat boncolgatta igen érdekes, szemléltető formában. így például a beton felvizezéséből eredő szilárdsági romlás ellen hadakozik a film érdekes képekdala mellett az esti kiadás —» az Esti Pécsi Napló — négy oldalon jelenik meg. A lapot mozgóárusítással terjesztjük. Kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken és szombaton délután fél négykor jelentetjük meg. hétfőn pedig a kora reggeli órákban. Vasárnap azért tartunk szünnapot, hogy a hétfő reaaeli számban alapos és i észlelés tudósítást láthassunk minden NB I., NB II. és NB IlT-as mérkőzésről, ismertessük! a megyei bajnokság eredményeit, közölhessük a bajnokságok tabelláit. Természetesen nemcsak a labdarúgó- eredményekre gondolunk, valamennyi jelentősebb sporteseményről beszámolunk. Az Esti Pécsi Napló általában négy, hétfőn reggel pedig hat oldalon jelenik meg — ebből mintegy három oldalt a vasárnapi sporté ‘'menyek ismertetésére veszünk igénybe. A négyoldalas tap ára hatvan, a hétfői hatoldalas pedig egy forint lesz, A kiadás előkészültei javában folynak. Ahhoz, hogy valóban tartalmas, érdekes, színes újságot tudjunk kiadni, szükségünk lenne olvasóink ötleteire, javaslataira. Kérjük kedves olvasőinlMt. hogy a következő hetek si^án minél többen írják meg az új lappal kapcsolatos elképzeléseiket, kívánságaikat, javaslataikat, hogy a szerkesztésben hasznosítani tudjuk azokat. Az új lap — új színfolt, új erő, újabb bizonyíték a konszolidáció, politikai, gazdasági és kulturális fejlődésünk — pártunk helyes politikája mellett. Bízunk abban, hogy' igyekezetünkben olvasóközönségünk támogatni fog bennünket és szívesen olvassa, maga is terjeszti a pécsi sajtó új zsengéjét, az április harmadikén megjelenő Esiti Pécsi Naplót. kei és humoros jelenetekkel, s igen érthetően és logikusan magyarázza meg, miért van szükség a beton földnedvesen való bedolgozására. Értéke a filmnek, hogy azt maguk a 26. sz. Építőipari Vállalat dolgozói lyén építik meg a járás első készítették Bontai gyermekkórházát. A kórház József, a vállalat | harminc ágyas lesz, s itt 'át- Koesuth-díjas mér-\ják majd el a gyermek--ak- nökénék vezetésé- j rendelésre szoruló és a beivel. < gyógyászati betegeket is. Gyermekkórház épül Siklóson A siklósi kórházzal szemben, a volt Priol-féle vendéglő heERRE vártunk Egészen a falu szé- akkor; léig elhallatszik a * gépek zúgása, de az emberek tudomást | sem vesznek már | róla. Megszokták a 7'.*“ „ < zakatolást a gyereA lemondás után Kun Béla \ kek is> s meg se for_ lakásán beszelte meg, hogy dultuik c, piroskerekű autóval megy Szamuely elv-1 zetorok> zöldes csá- társ, és az általa jól ismert; vázógépek után. osztrák határon elhagyja az ,Nem is csoda> hiszen országot. j már ötödik, éve műAugusztus 1-én elindult au-Iködik Szederkényben tójával és útközben még elbú-‘a megyei növényvédő csúzott feleségétől. Augusztus állomás. 2-án ért Savanyúkútra. Eltü-i Az állomás eddig nésével kapcsolatban többféle; js nagyon sok segítpedig néhány nap múlva verf-6 terjedt el. Egyesek sze- séget nyújtott a gaz- í . ....... nnt. árulás áldozataként ke- • a a?—a* ... rint árulás áldozataként ke-dákna k, de mióta a rült az osztrák csendőrök ke- j tsz-községek sorra zébe. A hivatalos osztrák ,je- ‘ alakultak, különösen lentés szerint eltévedt a határ- c nagy szükség van a menti erdőben és miután az j munkájukra. Segítsé- osztrák csendőrség foglya lett, i 9®* nyújtanak zeto- az őrszobán elővette zsebken- j dőjét, amelyben pisztolyát tar- 5 feieiő felszerelést tóttá és főbelőtte magát. Egy > kapnak, más mezei másik verzió szerint az oszt- munkák elvégzesé- rák határon tartózkodó fehér- ) **** U ™szt vesznek- gárdisták egyike, Gyulai nevű í növényvédő ál- ... . .. „ , . ; lomas csinos kis vrofohadnagy volt Szamuely elv- már nyár. társ gyilkosa. \ra szövi a terveket net Förster János főagBarbojíyan történt is ■remómus. — nem valószínű, hogy a pro- > — Tessék nekem letárforradalom kemény és elhinni, mondja rendíthetetlen harcosa öngyilkosságot követett el — a pro- nyáján. Arra várletárforradalom egyik nagy él- tunk, hogy me galaharcosa dőlt ki a csatasorból kuljanak a termelőazok közül, akiket a proleta- > . . . , ... • », . , ‘,gek. így, egy tagban, natus mindörökre úgy szivébe ; nagy földterüle.teken zárt; 5 tudunk csak gazdaságosan dolgozni. Biztosan hallotta már szidni a ,Jbüdös“ burgonyát. Nos, ha már tavaly ennyi lett volna a tsz, ez a fogalom ismeretlen lenne. A gazdák ugyanis nem az előírt permetezőszerrel szórták be a burgonyái a burgonyabo- gár ellen. Sajnos, az Agritox-os dobozra nem volt ráírva, hogy burgonya beporzására használni nem szabad. így aztán nagyon sokan Ag- ritox-ral poroztak, tönkretéve a burgonyát is. — És itt a faluban hogy történt a porozás? — Megkértek bennünket, hogy a község egész határát kezeljük le a burgonya bogár ellen. Le is kezeltük, de mivel 200—300 négyszögölesek csupán a földek, egymástól távol vannak, az üres járás sbk időt és üzemanyagot igényelt. — Nézze csak azt a gépet — mutatott ki az udvarra. — Ennek a teljesítménye 30 hold egy nap alatt. És mit gondol, két géppel mit végeztünk? Mindössze 12 holdat. A kis parcellákon nehéz volt a géppel mozogni és az ember még a mellette lévő föld vetését is megrongálta. Vigyázni kell a szőlővel is. Márpedig itt Szederkényben mindenkinek van szőlője, aztán ha a közelében itt ezzel, ott meg azzal poroznak, a szőlő tönkremehet tőle. A Karasica Gyöngye Tsz-nek egy tagban van vagy 30 hold szőlője. Ott majd eredményesen tudunk dolgozni. Van peronoszpóra előjelző állomásunk is, s ha veszély van, azonnal értesítjük a gazdákat. Alacsony, halk- szavú ember kapcsolódik a beszélgetésünkbe. — Arról nem szóltál még, János, hogyha tudjuk, mekkora területen vetnek burgonyát, répát, pillangós növényeket, már előre fel tudunk készülni, számíthatunk rovar, vagy egyéb károkra. Meg aztán a gépeket is csak így tudjuk kihasználni. Van 24 szép és főleg nagyon jó Zetorunk, két nagyteljesítményű csávázógépünk, nyolc OKSZ permetezőnk, ugyancsak nyolc Ra- pidtox permetezőnk, két viharporozónk, teher-, személygépkocsink, motorkerékpárjaink. Mind azért vannak, hogy a veszély hírénél is gyorsabban érkezhessen a megye minden falviba a segítség. Okos ember a falusi ember. Mélyen belenéz a maga zsebébe. És ha belenéz, azt is látja, hogy gazdaságos gépkihasználás mellett, egyre olcsóbb lesz a védekezés a károkozók ellen. — Van-e ezüstkalászos tanfolyam a faluban? *— Van. A tagok nagy része a tsz-ben is bent van. Növény- termesztési, állattenyésztési szaktanácsokkal is ellátjuk őket. Minden dolgozó vállalta, hogy patronál 2—3 termelőszövetkezetet. Ott aztán nagyon nagy területen, nagyon sok embernek segíthet egyszerre. Az előnyöket szinte nem is lehet az egyéni gazdálkodáshoz mérni. Én tudom, hogy se a kolorádóbogarat, se a répabarkát nem lehet kiirtani. De ha mi ezeket a nagyszerű gépeket idejében, kedvező viszonyok között használhatjuk ki, akkor állíthatom, terméskiesés nem lesz. Kell-e egy földművesnek nagyobb öröm? WESZTL MARTA
