Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-15 / 63. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA \ Szovjet művészek Pécsett I • {Rendelkezés az egyetemi! felvételekről XVI. ÉVFOLYAM. 63. SZÁM ÁRA: 70 FILLÉR VASÁRNAP, 1959. MÁRCIUS 15. Gyors'ista az I. Béke­kölcsön sorsolásáról IMI ...................................................................i Má rcius 15. 9 A forradalmak történetének jelentős dátuma. 1848 di­cső szabadságharcára és forradalmára emlékeztet, amely a történelem egy nagyon fontos időszakában a társadalmi haladás élére állította nemzetünket. Felejthetetlen nap, forradalmi lendülettel, a nemzeti ötudat pátoszával, hősies fellángolással teli idők. Az elnyomás elleni magyar nem­zeti összefogás, az elmaradottság elleni küzdelem és a feudalizmus forradalmi megdöntése teszi számunkra ma is ünneppé március tizenötödikét. Mély, de száz év folyamán gyakran elsikkasztott tar­talma van a magyar polgári forradalom és nemzeti sza­badságharc ünnepének. A nép nem felejtette el sohasem, hogy 1848 március 15: a szabadság napja. De a kizsákmá­nyoló osztály, az úri rend — ha már emlékét nem töröl­hette ki a szívekből — mindig is igyekezett meghamisí­tani. A nemzeti függetlenség és szabadság gondolatát so­vinizmussá, irredentizmussá silányította, lényegét tagadva, es«** külsőségeit, a kokárdákat, szalagokat hagyta meg, a forradalomra lelkesítő szózatokból csak a frázisokat, Pe­tőfi esküjéből csak a színészi karlengetést. Ezt a megha­misított, álhazafisággá züllesztett „48-asságot” próbálta visszacsempészni 1956-ban a népünkre támadt el lenforra­dalom is — nem véletlenül. 1848 igazi tartalma forra­dalomra lelkesít, nem felelhet az meg a forradalom ellen­ségeinek. 1848-ban fordulóponthoz érkezett Magyarországon te a társadalom fejlődése, mint ahogy fordulópontra került egész Európában is. Forradalmak Söpörtek végig a konti­nensen és megjelent már „a kommunizmus kísérte te” is. Magyarországon a feudális nyűgök, maradi nagybirtokok, jobbágysors gátja fékezte a fejlődést, a mátámár osztállyá szerveződő munkásság színrelépett, a burzsoázia jogait kö­vetelte, de az elnyomó Ausztria érdekei a régi állapotok fenntartását kívánták. Nem lehetett már a régi módon él­ni, szét kellett robbantani a korlátokat, de ehhez legelőbb is függetlenné kellett tenni az országot. Ez adott programot a forradalomnak. Ezt a tarthatat­lan helyzetet látjuk tükröződni a polgári szabadságjogokat és nemzeti függetlenséget követelő márciusi 12 pontban, ezt Petőfi Nemzeti dalában. Tettekre volt szükség és az ország népe megmozdult. Kivívta függetlenségét, megtörte a feudalizmus hatalmát, megteremtette a polgári társa­dalom fejlődési lehetőségeit. Forradalom volt ez, amely az elaggott, idejétmúlt társadalmi rend helyére megterem­tette az újat, a haladót. Következetesen végigvinni azonban nem tudta a negy­vennyolcas forradalom mindezeket a követelményeket. Megakadályozta ebben az ellene indult támadás. A ma­gyar forradalmárok, a függetlenség harcosai védekező harcra kényszerültek és ebben a harcban a hatalmas túl­erővel szemben végül is elbuktak. Hősi erőfeszítésük, amellyel szembeszegültek a halálos csapásokkal, a késői utódok tiszteletére is méltó. A márciusi forradalom félbenmaradt, s csak több, mint fél évszázad múltán kerülhetett sor céljainak újbóli kitűzésére, egy újabb forradalomban. 1919-ben vették fel a magyar nép legjobbjai ismét az 1849-ben elhullott zász­lót. A Magyar Tanácsköztársaságban megvalósult mindaz, amiről a negyvennyolcas hősök álmodoztak: felszabadult a nép a belső és külső elnyomás alól, megnyílt az út a feudális maradványok végleges felszámolása felé, megvaló­sultak az állampolgári szabadságjogok. 1848 forradalmi hagyományainak igazi folytatása 1919-ben következett. Es ha ismét elbukott is a szabadság és a forradalom ügye, 1919 már ismét új tartalommal gazdagította azt. Ekkor már szervezett munkásosztály vívta a harcot a komm»* nisták vezetésével és a cél nem egyik kizsákmányoló rend felváltása volt egy másik, haladóbb, de ugyancsak kizsák­mányoló társadalmi renddel, hanem mindennemű kizsák­mányolás felszámolása, minden dolgozó osztály felszaba­dítása. Leverhették az 1848-as szabadságkarcot és forradal­mat, leverhették az 1919-es proletárforradalmat, az a mély­séges történelmi igazság, amelyet ezek a forradalmi meg­mozdulások hozták, újra meg újra napvilágra, töretlenül megmaradt és előbb vagy utóbb győznie kellett, olyan törvényszerűen, mint ahogyan az éjszakát követi a nap­pal. Győzött is, 1948—49-ben, kereken száz évvel a sza­badságharc után. A felszabadulás adta lehetőséget felhasz­nálva a munkásosztály a kommunisták vezetésével és a Szovjetunióban már megvalósult szocializmus példáján lelkesülve megtörte a tőkésosztály hatalmát, kezébe vette sorsának irányítását. A munkásosztály hatalmának megte­remtése, a Magyar Népköztársaság létrejötte óta most már azért folyik a szüntelen munka és küzdelem, hogy a for­radalmi célokat mihamarabb elérjük, a kizsákmányolás teljes megszüntetése után megteremtsük a kommunista társadalmat, amelyben boldogan, szabadon, biztonságban és békében élhetnek a dolgozó emberek. Ez mai nemzeti ünnepünk igaz tartalma. Nem mell- döngető hazafias frázisokat puffogtatunk ma, hanem szo­cialista munkaversenyről és a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről beszélünk, terveink túlteljesítésén fárado­zunk, de ez az az út, amely 1848 dicső forradalmától a kommunista jövőig vezet bennünket. Megkezdődött a SZOT IV. teljes ülése Szombaton reggel az ÉDOSZ-székház nagytermé­ben megkezdődött a SZOT IV. teljes ülése. A megnyitó beszédet Ka­rakót László, az ÉDOSZ fő­titkára mondotta, majd Gás­pár Sándor, a SZOT főtitkára a szakszervezetek feladatai­ról tartott beszámolót az 1959. évi népgazdasági terv teljesítésében. A beszámoló feletti vitá­ban felszólalt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára is. Számos további felszólalás után a Szaktanács tagjai ha­tározatot fogadtak el a szo­cialista munkaversenyről. t Készül a pécsi bányászok válasza a Központi Bizottság határozatára Ismét Vasas a tröszt legjobb bányaüzeme Az MSZMP Központi Bi­zottságának március 6-i hatá­rozata a pécsi bányászok kö­rében is nagy visszhangot kel­tett A pécsi tröszt vezetői ép­pen ezért már a hét köziepén megvitatták: milyen lehetősé­gek állnak rendelkezésükre ahhoz, hogy a Központi Bizott­ság határozatában megjelölt célkitűzéseket valóra válthas­sák; Megállapították, ahhoz, hogy a Központi Bizottság ha­tározatában megjelölt felada­tokat megvalósíthassák, va gyis, hogy az év végére az 1960. évi tervben előírt főbb mutatókat teljesíthessék, e évi tervüket legalább 104 szá zalékra kell teljesíteniük. 1 termelési terv ilyen arányú túlteljesítése a napi termelés 160 tonnával való növelését kö­veteli. Szükséges ezenkívül az önköltségnek legalább egy szá­zalékos csökkentése, az össz- üzemi teljesítményeknek 660 kilogrammról 683 kilogramm ra való növelése. Éppen ezért a tröszt vezetői­nek javaslatára a bányaüze­mekben most mérik fel a lehe­tőségeket, majd megvitatják bányászokkal: milyen válasz adhatnak a Központi Bízott ság határozatára. De annyi már most is meg lehet állapi tani, hogy a pécsi bányászok válasza méltó lesz a hírnevük hÖZ; A múlt hónapban ugyanis bányakerületek, a csapatok körletek versenyében ismét ki emelkedő eredmények szülét tekj A gazdasági mutatók alap­ján februárban ismét a vasasi bányakerület nyerte a legjobb bányaüzem címet, a verseny­zászlót és a vele járó Í5 ezer forint pénzjutalmat. A tröszt legjobb bányákör- lete címet és a műszaki dolgo­zók jutalmazására szolgáló két­ezer forintot a pécsbányatele- pi bányakerület András-akná- jának egyes számú körlete nyerte. A körlet vezetője Bal- vin Ferenc; A tröszt legjobb nagyteljesít­ményű fejtése címet Kis Ko­vács István András-aknai fej­tési csapata érdemelte Id. A csapatot a tröszt 5 ezer forint jutalomban részesítette. A meddő elővájási csapatok versenyében Dankl Ferenc István-aknai csapata került az első helyre s ezért 1000 fo­rint jutalomban részesült* Hruscsov ellátogat a stand náv országokba Moszkva (TASZSZ). A szom­bati lapokban megjelent a Szovjetunió külügyminiszté­riumának arról szóló közlemé­nye, hogy Nyikita Hruscsov a Minisztertanács elnöke elfo­gadta Svédország, Norvégia és Dánia kormányának meghívá­sát. 1959 augusztusában elláto­gat ezekbe az országokba. Gromiko külügyminiszter a szovjet kormány megbízásából közölte ezt Svédország, Norvé­gia és Dánia moszkvai diplo­máciai képviseletének vezetői­vel. Ünnepélyesen átnyújtották az 1959. évi Ko Ödön munkaügyi miniszter. Részt- vett az ünnepségen a Köz­ponti Bizottság számos tagja, a politikai, a gazdasági és a Szombaton délben az Or- ügyi miniszter, Kisházi szágház kupolacsarnokában át nyújtották az 1959. évi Kos- sutn-díjakat. Az ünnepségein jelen volt Dobd István, az El­nöki Tanács elnöke, dr. Mün- nddh Ferenc, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, a Minisz­tertanács első elnökhelyettese, Kiss Károly, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, dir. Sík Endre külügyminisz­ter, Czottoer Sándor nehéz­ipari miniszter. Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, Dögéi Imre földművelésügyi minisz­ter, Trautmann Rezső építés­ügyi miniszter, Benke Valéria művelésügyi miniszter, dr. Dolesohail Frigyes egészség­kulturális élet számoB más vezető személyisége. Az ünnepségen Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke mon­dott beszédet, majd átnyújtot­ta a Kóssuth-díjakat: A kormány a tudományok, találmányok, újítások, a termelőmunka módszerének alapvető tökéletesítése terén elért eredményeiért A KOSSUTH-DIJ II. FOKOZATÁVAL és a velejáró 35 000 forintos pénzjutalommal tüntette ki Béke Ferencet, a fertődi mezőgazdasági kísér­leti intézet osztályvezetőjét, a mezőgazdasági tudományok Nagynyárád agronőmusa Még a foJdniűves- szövetkezet irodájá­ban találom meg Szdebert Istvánt, a nagynyárádi tsz-ek agronómusát. — Főfoglalkozása most már a tsz-ek munkájának segítése mondja Szili Fe­renc ímsz ügyveze­tő elnök, — de, ha nekünk van valami szakpro blémánk a szerződéskötéssel — vagy egyébbel kap­csolatban, megkérjük őt, hogy segítsen. Szieben István ugyanis mielőtt a tsz- ekhez került, az frnsz agronőmusa volt. — Március 4-én la megyei tanácson tudtuk meg, hogy ki kerül közülünk tsz- hez. Nagyon örültem, mikor az én nevemet is felolvasták. — Dolgozik-e már a tsz-ekben? — Igen. Nemrégi­ben ismerkedtem .«weg i kel, taglétszámmal, a lehetőségeikkel és a tavaszi munkánál már én is segítet­tem, amit tudtam. A tervkészítésben nem vettem részt, mert ezek már mind régi tsz-ek, a tervet még ősszel elkészítették. — Milyen terveket szeretne megvalósí­tani a tsz-bem? — Egy nagyüzemi gazdaságban az agro- nómu6 számára min­dig rengeteg lehető­ség van. Elsősorban azt szeretném, ha a tsz-ek kertészetet csinálnának. Eddig nem volt, pedig jöve­delmező lenne és al­kalmas földterület is van. Öntözésre — sajnos — nincs lehe­tőség, mert a patak, ami a földeken át folyik, nyaranta rend szerint kiszárad, de számításaim szei'int így is megérné. Ezt egyébként már ma­guk a tagok is emlí­tették. A két tsz fej­lődőképes, még nagy eredményekre ké­pes. Most is állandó a fejlődés. A Dózsa gyümölcsöst és szőlőt telepit 11 holdon, a Kossuth pedig egy 52 férőhelyes istállót épít, főleg saját ere­jéből. Ezenkívül van még a faluban három I. típusú tszcs is. Ezek előtt is sok le­hetőség van, de a legnagyobb és leg­célravezetőbb szerin­tem és szerintük is az, hogy átalakulnak IlI-as típusúvá. — örül-e, hogy ez­után tsz-ben dolgoz­hat? — Erre csak any­uját mondhatok, hogy idevaló vagyok a fa­luba. Itt nevelked­tem, itt tanultam. innen kerültem a mohácsi mezőgazda- sági technikumba, s én nem tudom, ki hogy van vele, de én nagyon örülök, kandidátusát, új, a g’albona- rozsda kártételével szemben ellenálló, eddigi legjobb búza- fajtáinknál bővebben termő búzafajta előállításáért, /dr. Cholnoky László egyetemi tanárt, ta kémiai tudományok dokto­rát, a karotinoidok szerkeze­tiére és fiziológiai szerepére .vonatkozó eredményes vizsgá­lataiért; Hatvány Lajos irodalom- történészt és kritikust. egész életművéért, különösen /Petőfi és Ady kutatásaiért; Hevesi Gyula akadémikust a Magyar Tudományos Aka­démia titkárát, a műszaki tu­dományok és a gyakorlat kap­csolatának (kiépítések a ma- ’ gyár műszaki tudományos )élet megszervezése terén ki­fejtett tevékenységéért; (Folytatás az 5. oldalon.) hogy saját falumban ilyen fontos, felelős­ségteljes megbízatást kaptam. A faluval meg vagyok eléged­ve, s bár néha ki­csit vonz a város, azért tudom, hogy nekem itt a helyem, és csak itt tudok iga­zán jól dolgozni. — Mi most a tsz- ekben a legfontosabb feladat? — A tavaszi veté­sek befejezése. Mi már nagyon szépen állunk, ez az esős idő egy kicsit lassít­ja a munkát, de azért remélem, hogy idejében végezni tu­dunk. S végezetül csak annyit szeret­nék mondaná, hogy \ Kádár János, az MSZMP alig várom már azt a Politikai Bizottságának tagja, napot, amikor a köz- a Központi Bizottság első tit- ség valamenmjá tsz-e kára, államminisztcr, szomba­ti gyesül, — mert va- tan bemutatkozó látogatásén lószínű így lesz, ak- fogadta Vasile Pogaceanut, a kor lehet itt igazán Román Népköztársaság új ma­jó, példamutatóan jó \ gyarországi rendkívüli és meg­yi ■ Kai this égadta a; áj roma aagnöieitl tsz-* iétrehoarú, í hatalmazott nagykövetéi,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents