Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-01 / 51. szám

6 NAPLÓ 1959. MÄRC1US I. jkunémet tanácskozás ÍMacmillan Lenins ráfiba érkezett Hagenben ' A vesztfáliai Hagen városi­ban nyilvános ülés keretében találkoztak egymással a két német állam tudósai és egye­temi tanárai. A ballel egye­tem részéről Reintanz profesz- szor, utána Hagemann pro­fesszor, a münsteri egyetem Intézetének Igazgatója mondott beszédet. Mindketten a két német állam képviselőinek tár­gyalásai és a konföderáció megalakítása mellett szálltak síkra, s követelték a nyugat­németországi atomfegyverke­zés azonnali beszüntetését. Makariosz érsek Ciprusra repült London. Makariosz ciprusi érsek szombaton reggel a lon­doni repülőtérről elindult Cip­rus felé. A ciprusi görög közösség lel­kes fogadtatást készít elő az érsek száméira, aki három évet) töltött száműzetésben. A cip-4 rusi brit polgári és katonai személyek tévbltartják magu-j kát az ünnepléstől. Az o'asz kfpvselöház bizalmi szavazása Róma. Mint Ismeretes, az olasz képviselőhöz pénteken este bizalmat szavazott a Segni kormánynak. A szavazás eredményével kapcsolatos kommentárjában az AFP foglalkozik az új olasz kormány belpolitikai helyzeté­vel és rámutat, hogy míg a Fanfani-kormány a külföldi kölcsönre számított terve meg­valósításához, addig Segni ter­vei érdekében a magánkezde­ményezést és magántőkét kí­vánja igénybevenni. Az ország külpolitikai vonal- vezetésében nem lesz változás. Hivatalos nysremínyjegyzék A lottó 9. játékhetére 4 341 807 szelvény érkezett be. öttalálatos szelvény nem volt. Négytalálatot húsz fogadó ért el, a nyereményösszeg egyen­ként 162 817.50 fariinit. A há- romtalálatos szelvények száma 2122. ezekre a szelvényekre egyenként 767.50 forintot fizet­nek. Két találatot 76.973 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 21 forint 15 fillér. Macmillan angol miniszter- elnök, Selwyn Lloyd külügy­miniszter és kíséretük szom­baton Kijevből Leningrádba utazott; A repülőtéren Kalcsenko, az ukrán minisztertanács elnöke, Palamarcsuk, ukrán külügy­miniszter és más hivatalos sze­mélyiségek búcsúztatták a vendégeket; Kalcsenko búcsúbeszédében kijelentette, hogy az államok közös erőfeszítései és együtt­működése a békés együttélés elvei alapján biztosítja a leg­jobban a béke fennmaradását és megszilárdulását. Reméljük — mondotta —, az Önök láto­gatása a Szovjetunióban lehe­tővé teszi, hogy jobban meg­ismerjék a szovjet népek éle­tét, békére és a többi ország­gal való együttműködésre irányuló törekvését; Macmillan válaszában meg­köszönte a kijevi lakosság ven­dégszeretetét és kijelentette, íiogy bár csak rövid időt tölt­etett a városban, megismer- , cedett Ukrajna életével és; ragyogó eredményeivel. Az • Önök iparának fejlődése, me-: zőgazdasági termelésének nö-i vekedése sokáig emlékezetem-; ben iparad — mondotta Mac­millan, majd megígérte, hogy tolmácsolja az angol népnek az ukránok barátságos érzel­meit és azt a törekvését, hogy: barátságban akarnak élni és dolgozni; Beszéde végén a megjelen­tek tapsától kísérve Macmil­lan ukrán nyelven így búcsú­zott: „A viszontlátásra”. Macmillan angol miniszter- elnök, Selwyn Lloyd külügy­miniszter és a kíséretükben lévő személyiségek szombaton Kijevből Leningrádba érkez­tek; A leningrádi repülőtéren Mikojan, a szovjet miniszter­tanács első elnökhelyettese, Szmirnov, a leningrádi városi tanács elnöke és más hivata­los személyiségek fogadták az angol vendégeket. Jelen volt Reilly moszkvai angol nagy­követ iS; A vendégeknek virágcsokra- hogy béke legyen, kát nyújtottak át. Macmillan Harold Macmillan fogadta a leningrádi helyőrsé­gi díszszázad parancsnokának jelentését, majd Macmillan és Samimov beszédet mondott; Harold Macmillan brit mi­niszterelnök a repülőtéren nyi­latkozott. Az angol nép úgy ismeri Lemingrádot — mon­dotta —, mint a kultúra és a művészet városát, jól emlé­kezik a leningrádiak hősiessé­gére azokból a borzalmas na­pokból, amikor a város ellen­séges ostromgyűrűben, volt. Az angol miniszterelnök ki­jelentette, hogy alkalma lesz megismerkednie nemcsak az Ermátázs-zsal és a balettal, hanem azzal a haladással is, amelyet a leningrádiak elér­tek. Macmillan rámutatott, nem elegendő csak remény­kedni a békében, dolgozni is kell a békéért. Az angol ésá szovjet népnek — folytatta a kormányfő —, van egy minde­nek felett álló közös vonása, — mindkét népnek érdeke, végül hangsúlyozta, hogy ha a Szov­jetunióban tett látogatása bi­zonyos mértékig hozzájárul­hat a két ország jobb megér­téséhez, utazása nem volt hiá­bavaló. Az iraki miniszterelnök nyilatiozala Bagdad. Abdel Karún Kasszem Iraki miniszterelnök pénteken Bagdadban a Tiszti Klubban beszédet mondott. Be­szédében kül- és bdpoüdtiikad kérdésekkel foglalkozott; Politikánk célja az, hogy a népnek teljes cselekvési és gondolatszabadságot adjunk. Mindig a népet fogjuk szolgál­ni. Azon leszünk, hogy meg­szüntessük a nyomort — mon­dotta többek között; CIPRUS 1959 február 83-án London- tan az angol—görög—török tanácskozások eredményeként megegyezés Jött létre a 9250 négyzetkilométernyi területű, 550 000 lakosú Ciprus sziget státusáról. A megegyezésről dadott Fehér Könyv adatai szerint az angol kormány to­vábbra is biztosította Nagy- Britannia részére Episkopi és \krotiri körzetének katonai ámaszpontjait, amelyek brit szuverenitás alatt maradnak: továbbá „jogot nyert” a fama- gustai kikötő és a nivosial re­mittier egyes berendezéseinek használatára. A háromoldalú megegyezés eredményeként Ciprus mdge- te továbbra is stratégiai ugró- leszka szerepét tölti be a Izovjetunió, valamint a közel­teleti arab országok elleni im- »erialista Intervenciós tervek­ben. Jelmagyarázat: 1. Túlnyomó- észt török lakosságú terület Ciprus szigetén. Tanácstagok fogadóórái I. KERÜLET! Március 2-án, hétfős: Bárdos! Lajos a Felsövámház utcai iskolá­ban este 6 órakor, Bognár Ferenc a Remény utcai kultúrházban es­te s órakor, Dárdai Béla a Helyes- féle vendéglőben este 6 órakor, Kengyel Jánosné a Vasas II. falusi Iskolában este 6 órakor, Lőga An­tal a felsőtelepi iskolában 5 órakor, Palotai Győzőné Felsőtelep 32 sz. alatt este 6 órakor, Szőke István­ná a Szabolcs-telepi nőtanács he­lyiségében este 6 órakor, Szöré­nyi Jánosné az öregmeszesi szak- szervezeti helyiségben este 6 óra­kor, Tárnál Józsefné a Borbála- telepi kultúrházban este 6 órakor, Tóth Gyuláné a Felsővámház ut­ca 65. sz. alatt este 5 órakor, Vadon Mátyásné a Bártfa utcai Iskolában este 3 órakor, Vlcze litván a Vasas II. falusi Iskolában este 6 órakor, Zaracsl János az Erzsébet-telepl kultúrházban este 6 órakor; Március 3-án, kedden: Bánó Jó­zsef a fehérhegyi Iskolában este 6 órakor, Cservenka Emil a Vasas n-i bányászotthonban este 6 óra­kor; Hergert János az Erzsébet-te­lepl kultúrházban este 6 érakor; Kurucz Béla a Zsolnay kultürott- honban este 6 órakor, Törgyékl Józsefné a Tatarozó vállalat Zsol­nay u, L sz. alatti helyiségében este 6 órakor; Március Ma, szerdán: Gyhnesl Lajos az újhegyi MSZMP szerve­zete m. dűlői helyiségében 4 órakor, Havasi József a pécsbánya- telepl kirendeltségen 3 órakor; Kalmár Kálmánná a Felszabadulás U; 34. sz. alatt este 6 órakor, Kiss Gizella a Budai n. pártházban es­te 8 órakor, Kovács Ferenc a Va­sas L telepi kultúrházban este 6 órakor; Március 5-én, csütörtökön: Dobos Jánosné az új meszest pártházban este 6 órakor, Horváth Gyula az új meszest általános Iskolában es­te 6 órakor, Somfai József a gyár­városi Iskolában este B órakor. Március 6-án, pénteken: Borsa János a Szabolcs falusi kultúrház­ban este 6 órakor; n. KERÜLET! Március 2-án, hétfőn: Dr. Kotta János és Zslnkó József a Gyógy­pedagógiai Intézet (Kullch Gy. u.) 5 órakor. Mohi László a vegyi­anyag kultúrterem Bajcsy Zs. u. 9. fél 6 órakor, Mezei Andráa és Gyurkár Vince a kertvárosi álta­lános Iskolában * ómkor; az Ágos­ton tért iskolában este 6 órakor; Tiborcz Ferenc a nagyárpádi ta- nácsklrendeitségen este 6 órakor; Rlba Lajosné a Losonc u. 3. szám alatt este 6 órakor, Schmidt Ala­jos és Sebük Lószióné az Ágoston téri Iskolában este 6 órakor. Március 3-án, kedden! Kézdl Jó­zsef a Posta Távközlési Osztályán; Rákóczi u. 39/c. este s órakor; Gellér B. Miklósáé az Ágoston tért Iskolában este S órakor, Fürtös Győrgyné a Rákóczi u. 36. sz; alatt este 6 órakor, lf j. Fürd ős Fe­renc a Vízmű kultúrotthonában este 6 órakor, Katona Imre az Otemető u. 30. szám alatt este 6 órakor, Kémrei Lajosné a Bercsé­nyi utcai Iskolában este 6 órakor; Keszthelyi József az István u. 29/2; szám alatt délután S órakor, dr. Wolf Ferenc a Széchenyi Glmn; este 6 órakor, Betlol János a Man­dula u. IS. szám alatt este 6 óra­kor; Fritz Józsefné az MSZMP- helyiség; Szabadság U; 30. szám alatt este 6 órakor, Szia józsefné a Széchenyi Gimnáziumban este 6 órakor; Jéhn József a Fürdó ut­cai iskolában este $ órakor, Pesti Lászlóné a Sallal u. 5. szám alatt 7—3 órakor; Március 6-én, szerdán este 6 óra­kor: Bencze Istvánná és Tőrök Géza a KPVDSZ kultúrterem Jó­zsef u; 15; szám alatt, Galamb Jő- zsefné az Ágoston téri iskolában. Március 5-én, csütörtökön dél­után 5 órakor: Csongor Ferenc a Vilmos U; 27; szám alatt; dr. Deg- rell István a H. kér; tanács I. em; 43; szám alatt; dr. Kiss Tibor a Hunyadi u. 17; szám alatt, Pataki Miklós a Mátyás király ucai Isko­lában; Vörös Pál a Mátyás király utcai Iskolában, Bérényl Ferenené az Orsolya u. 31; szám alatt, este 6 órakor, Bimbó József a Megye u; 21. szám alatt este 6 órakor szegedi Józsefné az Egyetem utcai Iskolában este 6 órakor; Március 6-án, péntekien este 6 órakor: ifj. Kovács István az Agon ton téri iskolában; Juhász Károly a Nagy Lajos utcai iskolában; Március 7-én, szombaton: Kés- márky Gyula s dr. Steinmetz Endre az AÜ. Levéltár, Kossuth L. u. 11: szám alatt, de. i órákor; Takács Pál és Szomor András a málomi iskolában este 6 órakor. Március S-án, vasárnap este 6 órakor: Ihász Istvánná a Nagypos­tavölgy 62, szám alatt; Városi tanácstagok fogadóórái Március 2-án, délután 5 órakor! Pintér Józsefné a Gorklj-kultúr- otthonban, Dömse Lajos az Építők kultúrotthonában, este 6 órakor: lfj. Szántő Mihály a Vasas H. fa­lusi Iskolában, Laskovics József a Borbála telepi kultúrházban. Balás Ferenc az Erzsébet-telepi kultúr- házban, Krassó Ferenc az Ágos­ton téri általános Iskolában, Sziós Béla a kertvárosi Iskolában, este 7 órakor- Balogh Ferenc a nagy- árpádi vb. kirendeltségen. Március 3-án, délután 4 órakor: dr. Ernst Jenő az Egyetem orvosi karán, este 6 órakor: Takács Gá­bor a fehérhegyi Iskolában, Kiss Andrásné az Erzsébet-telepl kul­túrházban, Romvári István, az Építők kultúrotthonában, Rüll Józsefné a Tatarozó Vállalatnál, Tancsík Lajos az Ágoston tért ál­talános iskolában, Hódossy Lász­lóné a Fürdő utcai általános Isko­lában, Szoyka Pál a Széchenyi gimnáziumban, Kozárl István a Vízmű kultúrotthonában, Bemáth János az MSZMP Szabadság úti helyiségében, 5 órakor: Horváth József a nagyárpádi vb. kirendelt­ségen, Klemm Mlhályné az Ágos­ton tért általános Iskolában, 4 óra­kor: Bódls István a Hazafias Nép­front városi titkárságán. Március 4-én, délután 5 órakor: Kabar Ferenc Vasas n. telepi is­kolában. Hoffmann Pál György Ui 19. sz. alatt, este 6 Arakór: Böröcz János (9) a Vasas I. telepi iskolá­ban, Horváth József a Kokszmű­veknél, StadUnger József ótemető u. 30. sz. alatt, dr. Babies András a KPVDSZ helyiségében. Március s-én, délután 5 órákor: Bezensek Antal a Közlekedési Vál­lalatnál, Balogh Ferenc a Mátyás király utcai Iskolában. Március 7-én, délelőtt 9 órakor: dr. vörös Márton, az' Állami Le­véltárban, délután 6 órakor: Plr- doffer István a málomi Iskolá­ban; Március 6-án, pénteken este 7 oral kezdettel az Irodalmi szakosz­tály nyilvános ülése keretében dr. Tóth István tart előadást „Ja­nus Pannonius nevének kérdése” címei a Bartók Klubban. A Megyei Kórház kővetkező kli- nlkapathológial konferenciáját március 5-én, délután 4 órakor tartja. Eary hét a világpolitikában Tárgyalás, vagy íárralgás Hruscsov! beszéde Találkozzanak a teijhatalom- _____________ -nal felruhá­...... zott kormány­fők — indítványozta Hruscsov miniszterelnök a szovjet vá­lasztópolgárok előtt mondott beszédében. A szovjet minisz­terelnök beszéde voltaképpen válasz volt a nyugati nagyha­talmuk néhány nappal előbb nyilvánosságra hozott jegyzé­kére, amelyben négyhatalmi külügyminiszteri értekezletet javasoltak a német kérdés megvitatására. A külügymi­niszteri értekezlet — mutatott rá Hruscsov —, „tizennégy évvel ezelőtt indokolt lett volna, de ma már nyilvánvaló­an elavult“. A kormányfők találkozója a legalkalmasabb bármilyen jellegű nemzetközi probléma megoldására. — A szovjet kormányfő beszéde további részében javasolta a Moszkvában vendégeskedő Macmillan brit miniszterelnök­nek: kössön a Szovjetunió és Nagy-Britanmia barátsági és megnemtámadási szerződést „20 esztendőre, vagy ha angol vendégeink úgy akarnák, akár 50 évre, vagy ennél hosszabb időre“. N y ugaton rendkívül élénk visszhangot keltették Hrus­csov szavai. Néhány órával a beszéd elhangzása után a londoni esti lapok Ilyen cí­mekkel jelentek meg*. „Béke­egyezmény reménye!“ „Hrus­csov kijelentette, hogy a Szov­jetunió békében akar élni Angliával", „Hruscsov: le­gyünk mindnyájan barátok!“ A kezdeti pozitív megnyilat- koztatásokat azonban már másnap hirtelen hangváltozás követte. Az történt ugyanis, hogy a genfi szellem és a szov­jet—angol közeledés „kísérte- tének“ feltűnése a nemzetközi horizonton — azonnali közbe­lépésre sarkallta Washingtont és Bonnt. A nyugatnémet kor­mány szóvivője kijelentette, „nagy csalódást keltett“ Hrus­csov „keményhamgú“ beszéde. Eisenhower, az Egyesült Álla­mok elnöke is szokatlan gyor­sasággal reagált. „Súlyos hiba lenne Összehívni a kormány­fők értekezletét" mondotta, majd azt fejtegette „nincs szükség megnemtámadási szer­ződésökre“. Az amerikai és « bonni kor- mányeajtó tüstént „vette ala­pot“, s hirtelen „felfedezte“, hogy a Szovjetunió „új indít­ványokkal“ állt elő s ezzel „megtorpedózta“ a német kérdés és a berlini válság megoldását és „hidegzuhanyt“ zúdított a tárgyalások híveire. Nem sokkal ezután már a kon­zervatív angol lapok zöme is a beidegződött „atlanti fegye­lemmel“ bekapcsolódott á Washington—bonni tengely za­jos wj tókoncert jéh% A nyugati vélemények azt a látszatot szeretnék kelteni, hogy a Szovjetunió álláspont­ja megváltozott Berlinnel és a német kérdéssel kapcsolat­ban. Az igazság ezzel szemben az, hoigy Hruscsov említett be­szédében tulajdoniképpen csak megerősítette a már ismert szovjet álláspontot. A Szovjet I A szovjet kor 'ii ' -.1 mánynak a álláspont | néniét kérdés sei és Berlin­nel kapcsolatos állásfoglalásá­nak legfőbb" elvei a kővetke­zők: 1. A Szovjetunió a berlini kérdés megoldását sürgetőnek tartja, mert a város négyhatal­mi megszállása új tűzvész ve­szélyét rejti magában. A meg­szálló csapatok kivonása és az NDK területén lévő Nyu- gat-Berlin semlegesítése a leg­jobb megoldás lenne. A nyu­gati hatalmak azonban nem megoldást óhajtanak, hanem megszálló csapataikat tovább­ra is ott akarják tartani Ber­linben, mélyen beékelődve a szocialista világ testébe. 2. Németország egyesítésé­ről csak)« a németek tárgyal­hatnak. E tárgyalásokon figye­lembe kell venni, hogy jelen­leg két ellentétes társadalmi rendszerű német állam léte­zik. így a megbeszéléseket ontok R teljes egyenjogúság alapján lehet megkezdeni. A négy nagyhatalomnak, vala­mint a náci Németország el­leni háborúban részt vett va­lamennyi országnak az a fel­adata, hogy megtárgyalja és jóváhagyja a német békeszer­ződést. Mindaddig nem lehet a két részre szakadt Német­ország egyesítéséről beszélni, amíg nem tisztázták az egysé­ges állam jövőbeni státuszát. Ennek a jövőbeni státusznak tartalmaznia kell: a) a német katonai potenciál semlegesíté­sét egyszer s minden-korra, b) ld kell zárni azt a lehetőséget, hogy az egységes Németország bármilyen katonai csoportosu­láshoz csatlakozzék, c) az új­jászülető német államnak le kell mondania minden terüle­ti követeléséről. Éppen a bé­keszerződés lenne hivatott, hogy mindezeket az elenged­hetetlen feltételeket a nem­zetközi megállapodás erejével rögzítse. A nyugati állásfoglalás sze­rint Németország egyesítése úgy történnék, hogy a Német Demokratikus Köztársaságot valamilyen formális választá­sok útján a Német Szövetsé­gi Köztársasághoz csatolnák és az újonnan megszületett német államot bekapcsolnák a Szovjetunió ellen irányuló tá­madó jellegű Észak-Atlanti Tömbbe. Teljesen nyilvánvaló, hogy az NDK és a Szovjet­unió ilyesmibe soha nem egye­zik bele. 3. A Szovjetunió a német kérdésről és a berlina problé­máról komoly ésszerű tárgya­lásokat kíván. Ha a nyugati hatalmak nem hajlandók en­nek a megvitatására, a Szov­jetunió május 27-ig a berlini megszállással kapcsolatos ösz- szes jogait átruházza a Né­met Dómokra tikus Köztársa­ság kormányára, amelyet ed­dig Nyugaton nem voltak haj­landók szuverén államként el­ismerni. A szovjet javaslat nehéz helyzetbe hozta a Nyugat el­avult német politikáját. Fel­tárultak a nyugati állásfogla­lások ellentétei, s ezeknek igen jelentős külső megnyil­vánulásai is voltak. Az ameri­kaiak és a nyugatnémetek mereven ragaszkodnak a jelen légi hidegháborús berlini hely­zet további fenntartásához. Az angol kormány azonban — amelynek a közelgő választá­sokon alá kell magát vetnie a közvélemény ítéletének — ki­fejezésre juttatta, hogy haj­landó tárgyalásokra. így ke­rült sor Macmillan moszkvai útjára is, amelyet az Egyesült Államokban és Nyu@at-Né- metországban hideg ellen­szenvvel fogadtak. Az egyre nyilvánvalóbbá vá­ló ellentétek miatt a Nyugat valami olyasfajta megoldást szeretett volna, hogy „a kecs­ke is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon“. Felhasználva a Szovjetuniónak azt a meg­egyezésre törekvő gesztusát, hogy hajlandó a május 27-re tervezett intézkedéseit elha­lasztani, ha a kitűzött időpon­tig komoly tárgyalások kez­dődnek, javasolták a négyha­talmi külügyminiszteri értekez letet. A nyugati haltaknak nem na-» gyón titkolták, Adenauer pe­dig nyíltan hangoztatta, hogy a „négyhatalmi külügyminisz­teri értekezletnek hosszú idem kell tartania, hogy eredmé­nyes legyen“. Ha az értekor’tv gyorsan véget ér, ez azt ;e- leníi, hogy nem tudtak ered­ményt elérni“. Nyugati efkép zeiés szerint tehát a külüfr- rmniszteri értekezlet cfup „hosszú ideig tartó“ társáig lett volna — eredmény n«' kül. Hruscsov ók Macmillan jelén légi mocrkv . tárgyalásán;; . végső eredményed még ne; moretesek. A* amerikai <- bonni kormánykörök azortn már most eleve hiábavalón; * 1 2 és eredménytelennek így köznek feltüntetni a brit mi­niszterelnök szovjetunióból látogatását. Főként ezekben . körökben hangoztatják, hogy Hruscsov legutóbbi beszéde „hideg zuhany" volt Macmil­lan küldetésére. A megegye­zéstől félő nyugati körök „ta­karója" alól azonban nagyon is kilátszik a lóláb. Ezt tükrö­zi a londoni Daily Mirror egyik cikke is: „Macmillan azért ment Moszkvába, hogy nyu ­godt megbeszéléseiket folytas­son HiruscsowaL Kitűnő esz­me volt! Eisenhower azonban sok ezer mérföld távolságban hivatalosan és tudatosan hi­degvizet zúdított a világnak arra a reményére, amely a csúcstalálkozóhoz fűződött. — Eisenhower komoly baklövést követett ed. Be kellene lát- niok, hogy előbb—utóbb úgyis csúcstalálkozó lesz“; Hideg zuhany |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents