Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-01 / 51. szám

1959. MÁRCIUS I.

NAPLÓ

5

A társadalmi bíróságok

Mód az ellenforradalom

elő 1956. május 30-án a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Szakszerve zetek Országos Tanácsa egyetértésben az 1041/1956. sz. határozatot tette közzé a társadalmi bíróságok létrehozásáról és működéséről.

A határozat alkotásának indoka elsősorban az volt, hogy a munkafegyelem megsértése és a társadalmi tulajdon megkárosítása ellen folytatott tevékenységben a dolgozók minél szélesebb köre vegyen részt. A t'egvel met lenekkel, a társas együttélés szabályait semmibevevő rendbontókkal, a társadalmi tulajdon megkárosítóival' szemben indokolt, hogy a felelösségrevonás mind szélesebb skálájával olyan légkört alakítsunk ki, amely hatékonyan alkalmas hozzájárulni a munkafegyelemre, a szocialista társas együttélés szabályainak betartására való nevelésre.

A lent hivatkozott határozat kimondja, hogy azokban az üzemekben kell társadalmi bíróságokat szervezni, ahol az állandóan foglalkoztatott dolgozók száma a 300 főt eléri, vagy meghaladja. Az illetékes miniszter' a szakszervezettel egyetértésben 300 dolgozónál kevesebbet foglalkoztató vállalatnál is engedélyezheti társadalmi bíróság szervezését. Világosan kimondja a határozat azt is, hogy a társadalmi bíróságok megszervezése, Irányítása és ellenőrzése a szak- szervezetek feladata.

Az eddigi tapasztalatokból ' úgy látszik, hogy egyes vállalatoknál a szakszervezetek nem igyekszenek e tekintetben fennálló és őket terhelő kötelességüknek maradéktalanul eleget tenni. Kétségtelen ugyan, hogy a társadalmi bíróságok szervezése általában megtörtént, de a helyes, célravezető, az ügy érdekében álló politikus irányítás és ellenőrzés igen sole kívánnivalót hagy maga után. Szükséges ezért, hogy a társadalmi bíróságok munkájának megjavítása érdekében gyökeres fordulat következzék be. Fontos rendelkezés, hogy a vállalatoknál 10—25 tagú társadalmi bínóságokat kell választani, a létszámtól függően.

A megválasztás módját a Szakszervezetek Országos Tanácsa hivatott meghatározni. Hangsúlyozni kedi azt a követelményt, hogy a társadalmi bíróságok tagjai között olyan példamutató, fegyelmezett, kötelességteljesítő dolgozókra van szükség, akik már hosz- szabb ideje dolgoznak az érdekelt munkaterületen. Különösen ajánlatos, hogy a tárgyalások levezetésében már némi gyakorlattal rendelkező népi ülnökök tagjai legyenek a társadalmi bíróságoknak. Emellett az államhatalom helyi szervének, a tanácsoknak tagjait sem szabad figyelmen kívül hagyni. Különösen ügyelni kell arra, hogy amikor a megválasztott társadalmi bíróság tagjai a saját soraiból megválasztja elnökét és maximálisan 4 elnökhelyettesét, akkor olyan személyek kerüljenek ebbe a tisztségbe, akik alkalmasak a nagy nyilvánosság előtti tárgyalás lefolytatására, a határozott állásfoglalás kialakítására és annak határozat formájában leendő .kihirdetésére.

eljárás azt, hogy ha a letárgyalt üggyel kapcsolatban újabb terhelő adatok merülnek fel, úgy büntető eljárás ne induljon.

A társadalmi bíróság előtti eljárást a vállalat igazgatója akként is kezdeményezheti; hogy folyamatban lévő fegyelmi ügyet az üzemi bizottsággal egyetértésben odautal. Egyébként minden dolgozót megillet az a jog, hogy fegyelmi ügynek társadalmi bíróság elé való utalását kezdeményezne. Ez utóbbi lehetőséggel a pécsi üzemekben és vállalatokban dolgozók nem mindenütt éltek és megítélésem szerint fontos volna, hogy a dolgozókat megillető ezen fontos jog a gya- karlatban minél szélesebb körben érvényesüljön.

A társadalmi bí’óság

csak munkaidőn kívül ülésezhet és az ülések mindig nyilvánosak. A vállalat igazgatója köteles gondoskodni megfelelő tárgyadóhelyisógrő!, jegyzőkönyvvezetőről, a helyiség oly állapotban való tartásáról, hogy ott a tárgyalás zavartalanul lefolytatható legyen. A társadalmi bíróság tagjai merőben közérdek szolgálatában állván járnak el és tevékenységük társadalmi munkának minősül. A tárgyalás megnyitása után. az elnök röviden ismerteti az. ügyet, majd minden esetben meg kell hallgatni az eljárás alatt álló dolgozót. Ha a dolgozó nem jelenik rneg a tárgyaláson, azt távollétében is meg lehet tartani. A társadalmi bíróságnak a bizonyítási eljárást is adott esetben le kell folytatni, mely tanuk kihallgatását, okiratok ismertetését jelentheti. Addig, amíg a rendes bíróság előtt folyó eljárás során nincs helye és lehetősége annak, hogy bárki a hallgatóság köréből véleményét hozzászólás formájában kifejezésre juttassa, a társadalmi bíróság előtti eljárásban az elnök bárkinek szót adhat a hallgatóság soraiból is. A tárgyalás fő célja az, hogy az elkövetőt a társadalmi bíróság meggyőzze cselekményének helytelen, rosszalló, erkölcsi megítélés alá eső voltáról. A hozott határozatot az elnök hirdeti ki és 3 napon belül történő írásbafoglalás után a vállalat igazgatójának is meg kell küldeni;

A határozatban a dolgozót szóbeli feddéssel, vagy írás-; beli megrovással büntetheti a társadalmi bíróság. Súlyosabb büntetés kiszabására nincs jogi lehetőség, de ha a társadalmi bíróság úgy látja, hogy ennél súlyosabb büntetés ki- i szabása volna indokolt, javas-' latot tehet a vállalat igazgatójának arra, hogy a dolgozót alacsonyabb munkakörbe helyezze át, vagy pedig vele szemben a legsúlyosabb fegyelmi büntetést, az azonnali hatályú elbocsátást alkalmazza. Jogosult a társadalmi bíróság arra is, hogy büntetőeljárást kezdeményezzen, továbbá az okozott kár megtérítése érdekében megfelelő állami szervhez, az ügyészséghez, vágj' a bírósághoz küldje meg határozatát, illetve javaslatát. Természetesen a társadalmi bíróságot az a jog is megilleti, hogy amennyiben megítélése szerint az eljárás alá vont dolgozó fegyelmi vétséget nem követett el, fegyelmi eljárás megszüntetésére tegyen javaslatot. ;

Indokolt és célravezető, hogy a vállalat igazgatója a társadalmi bíróság tárgyalásán jelen legyen. Ha jelein van az igazgató és a határozattal egyetért, úgy semmi akadálya nincs annak, hogy fegyelmi határozatát társadalmi bírósági tárgyaláson hozza meg és hirdesse ki.

A cél világosan felismerhetően az, hogy az egyszer megtévedt ember karját megragadják a becsületes dolgozók, nehogy feltartóztathatatlanul ismétlődően a bűnözés mocsarába süllyedjen. A fegyelme tlenség felszámolása, a társadalmi tulajdon védelme elsőrendű közügyként jelentkezik állami, társadalmi és gazdasági életünkben, és ezért minden becsületes embernek állampolgári kötelessége harcolni, mindent megtenni a törvényes kereteken belül. Minden állampolgárnak tudatvilágában, meggyőződésében elevenen keli élni mindannak, amely miatt létrejött a társadalmi bíróság, mint a fegyelemre nevelés, a társadalmi tulajdon védelmének egyik fontos eszköze.

DR. HÍDVÉGI TIVADAR

a pécsi járásbíróság elnöke

..Újító ü Vállalat“

Péc6i Cementáruipan Vállalat a neve, de viselhetné az Újító Vállalat címei is, men ebben az üzemben a mérnöktől a segédmunkásig szép számban megtalálni az újítókat. Életkoruk is éppoly különböző, mint újításaik. Mol- vay Kálmán főgépész még csak 25 éves, Perecz József asztalos már 60 éves, de ebbe a 35 év korkülönbségbe rajtuk kívül még vagy tizenkettőn. fémek bele a vállalat újítói közül. Mi okozta ezt a nagy újítás; lázat? Ujházy Rudolf, a gyár megbízott főmérnöke szerint a gyártási folyamatok nagy része még eléggé kezdetleges és fárasztó fizikai munkát igényel, tehát löszben ebben keresendő a jobb, a

A homokszárít« impozáns épülete már az új gyár szépségét hirdeti.

szíteni, mert jelenleg Dombóváron működik, de ahogy „leírták“, milliós újításról van szó. Három hónapja működik ez a BH jelzésű födémgyártó gép és hozzá kell tenni, a legnagyobb sikerrel. Ezelőtt a födémeket napi (70—80 darab) kézi erővel és jelentős selejtBefejezte tanácskozásai! a szatoezeli lionterencia

A magyar szakszervezetek nókonferenciája szombaton folytatta tanácskozását. Az értekezleten megjelent Vas- Witteg Miklós, a SZOT alelnö- ke és a szakszervezetek több más vezetője.

A vitában elsősorban a dolgozó nőket érintő törvények

Villamos targonca a konténerrel, amely Molvay Kálmán főgépész

újítása.

alkalmazásáról, a nők poliii-, kai és szakmai neveléséről, s a háztartási munka könnyítéséről beszéltek a felszólalók.

A kétnapos vitában összesen hatmincketten szólaltak fel. A felszólalásokra Bugár Jánosné, a SZOT titkára válaszolt;

könnyebb megoldásra való törekvés. De olyan gépeknél is, mint az évek óta „bevált“ mozaikilap durvacsiszoló, akad újítani\*ló. Ezt Szűcs János kovács tudná legjobban bizonyítani, mert. új eljárásával sokkal tökéletesebben folyik a mozaiklapok előcsiszolása.

Molvay Kálmán saját szerkesztésű konténerével pedig kiküszöbölték a nehéz fizikai munkát igénylő és a sok sete j tét okozó kéziszállítást. Perecz József néhány nap múlva nyugdíjba megy, de „emlékeztetőül“ ott maiad egy értékes újítása, az automatikus mozaiklapgyártó présgép,

A sok tízezer forint értékű újítások közül kiemélkedfíc Szűcs Károly, Schneidler Lajos és Gálosi Jenő közös újítása, amelyet akár besorolhatnának a találmányok kategóriájába. Sajnos, erről a gépről nem tudtunk felvételt készázalékikal gyártották. Az új eljárás teljesen kiküszöböli a selejtet és napi 240—280 kifogástalan minőségű födémlapot állítanak elő vele. Ezek után

jó lenne betársulni a júniusi újítási díjak átvételére, mert akárhogy számoljuk a millió forintos újítás 6 százaléka (ennyi illeti az újítókat), igen szép summát fog jelenteni hármuk számára.

Nem túlzás, de enAél a vállalatnál valóban második otthona mindenkinek a gyár és restelkedik az, aki még nem járult hozzá valamivel a fejlesztéséhez. Pedig egyelőre nem valami szívderítő látvány az udvaron csúfoskodó, tenge-* Jyig érő sár és a zsúfolt, huzatos munkahelyek, de ezen már nem az újítók; hanem a felsőbb szervek segítenek. Ujházy Rudolf főmérnök elmondta azit is, hogy mimes messze már az az idő, amikor a mai cementipari vállalat az ország első üzemévé növi ki magát. Az előfeltétel ehhez a döntő részt fiatal erőkből áldó műszaki gárda, a már nagy rutinnal rendelkező „öreg“ szakemberek önzetlen tapasztalad átadása.

És ezt olyan hangsúllyal mondja, amely felér egy győzelmi jelentéssel. Az is! Győzelem! — Győzelem azok felett, akik még mindig kételkednek abban, hogy a dolgozó ember valóban, magáénak vallja a nagy jusst. A gyár az övé és ő mindent elkövet, hogy ezt bebizonyíts«;

A flnomcsíszológép mellett már és Horváth Jánosné.

évek éta dolgozik Decsi Imre ne Szakmunkása k lesznek,

A határozat

kimondja;

hogy társadalmi bíróság elé csak a munkafegyelem megsértésével, a társadalmi tulajdon megkárosításával, a szocialista együttélés szabályainak az üzemen belüli megsértésével kapcsolatos és végül a személyi tulajdon ellen elkövetett cselekmények vihetők.

A társadalmi bíróság elé csak olyan büntetlen előéletű, csupán egyszeri cselekménnyel bűntettet elkövető dolgozó ügye kerülhet, aki az összes körülmények figyelembevételével megtévedtnek tekintendő. Nem jelenti és nem is Jelentheti a társadalmi bíróság előtti

1880 forint

A nap teljes arcával ránevet a földre, méh döngicsél, kutya vakkant, az ólban tempósan elnyúlnak a fehérszőrű disznók. Nemes János félrecsapja simléderes sapkáját, a disznóól kerítésére könyököl és mesélni kezd.

Apjára nem igen emlékezik. Három éves volt. amikor meg - halt. Anyja szülei Drávafo- kon laktak. Hová menekülhet ilyenkor a gyerek, mint a szüleihez. Visszajöttek hát Drávátokra és azóta itt élnek,

— Anyám a Barta Félix uradalmában dolgozott. Kilenc éves koromban már én is dolgozni mentem. Kanászbojtár lettem. Iskola? — tolja hátrább sapkáját Nemes bácsi. — Három elemit jártam. Kiabált a tanító, de az anyám meg visszakiabált: „Könnyen beszél a tanító úr! Magának van fizetése, megélhetése, de minekünk a gyerek munkájára is szükségünk van." Szóval nem tellett többre, mint a három elemire.

Kihúzza magát, önkéntelenül is odanyúl bajuszához, amikor arról mesél: volt ám ö parádés kocsis is. Zsinóros ruha, tollas kalap, fényes gomb. pödört, bajusz kívül és

belső felíndultság belül, amikor látta, hallotta, hogyan élnek az urak. Neki csak kommandó. valamivel több, mint a béreseknek, meg néha borravaló.

— Mikor nősült?

— Jókor! — állapítja meg — 33 éves koromban — teszi hozzá mindjárt. — Hogy mivel kerültünk össze? Semmivel kérem. Pedig takarékos ember voltam én mindig, még a borravalót is összekuporgat- tam, se nem ittam, se nem kártyáztam, mégiscsak egy ünneplő, meg egy hétköznap- lós ruhám volt, a feleségemnek se sokkal több ...

Elmereng, az egyik disznó fületövét vakargatja a lábával. Jólesik a disznónak.

— Jött a demokrácia. Szidtak, hordták az urak. Az igaz, hogy nekik rosszabb lett, de nekünk meg jobb és mi vagyunk többén, nem igaz? — és mosolyog. — Szóval földet kaptam, meg bontást az urasági épületből. Házat építettem. Később lett lovam, kocsi is. Gyűlt a szerszám, de gyűlt a munka is. Nem ízlett nekem ez az élet. Ha megkívántam a tejet — tehenet még akkor nem tudtam venni — és mondtam az asszonynak.* „Hozz már egy kis tejet!”, akkor azt felelte: „Majd, ha eltojnak a tyúkok. Reggel monyasoltam őket, ma tíz tojik!” Az istent az olyan életbe, amikor a tyúkoktól függ: eszek-e tejet vagy sem!

— Netene! Mit viháncóltok! — kiált a disznókra, hussogat is feléjük, aztán tovább folytatja élete történetét.

— Szóval azt akarom mondani, hogy nagy unszolásra beléptem a Virágzó Életbe. Az utolsók között léptem be és az utolsónak hagytam el a disznókat, amikor szétment a Virágzó Élet — mondja és a ké. utolsónak különös nyomatékot tulajdonit. Megnyomja e két szót, ujját is felemeli, hogy ezzel is jelezze: mennyire kár volt várni annak idején. — Feloszlott a tsz, hogy a fene ette volna meg, aki azt a nagy kavarodást csinálta akkor — mérgelődik és szeme úgy szúr. mintha ezernyi kötőtűt szegeznének az ember mellének.

— Mondja csak, János bácsi!

— Uj termelőszövetkezet alakult, az Ujesztendő. Nem kellett engem már unszolni. Jöttem én elsőnek, az egész családdal. Hogyne jöttem volna. Tavaly is megvolt minden hónapban az 1800 forint előlegem. Mondták is a faluban a kintiek: „János, János, sok az

előleg, év végén semmit sem kapsz!” Hát ha nem is kapok többet, mint havi ezernyolc- százat, nekem annyi is elég — válaszoltam nekik. És mit ad isten, a zárszámadáskor olvassák ám az én nevemet is, hogy aszongya: „Nemes János 11 500 forint!” Készpénzben, kérem, készpénzben. A két lányom is majd húszezer forintot hozott haza év végén, pedig a Sári még csak 16 éves, a Manci meg tizenhét. Azt látta volna: micsoda flancot csaptak azok, amikor megkapták a pénzt. A Sári mindjárt bement Pécsre és vett egy szobabútort, rádiót, meg az ördög tudja mit még. A Manci meg ruhába ölte a pénzét. Hogy mennyi ruhájuk van? Azt csak ők tudhatják. Nézze meg őket, már most különben járnak ők hétköznap, mint mi an nak idejárt vasárnap! Igaz, hogy jó munkások, megszokták a munkát, de keresnek is.

— Mikor kezdtek dolgozni?

— Amikor kiálltak az iskolából. A többi három sem dolgozik előbb. Hadd végezzék el az iskolát, nincs rájuk addig szükség a mezőn. Az egyik gyerek az jól tanul. A múltkor megállított a tanító és azt mondta: „János bácsi, a gyerek jóeszű, érdemes volna taníttatni”. Ha kedve, meg esze van, hát hadd tanuljon, H*i

kanász is volt az apja, azért lehet belőle valami, nem?.' Na ugye.

— Mit mondjak még? Vettem egy házat az őszön a faluban. Lebontjuk azt a házat, amit az uraságéból építettünk, meg ezt is, mert egyik sem tetszik a gyerekeknek. Flancos házat akarnak, fürdőszobával, meg mit tudom én mivel nem! — és adja a felháborodott embert, mint az, aki kívülről ugyan mutatja, de belülről jobban örül mindenkinél annak, amit kifogásol.

Szuszognak, röfögnek a disznók.

— Hízók lesznek. 102 van belőlük. Ezeket gondozom — mutatja elégedett arccal dis:- nait Nemes János bácsi. — Most is 1800 forintot kapok havonta előlegbe és mint mondják, körülbelül 20 000 forintot a zárszámadáskor. Sokan kételkednek ebben, én nem. Tavaly is kételkedtek es amikor látták: 11 500 forintot hozok ki a takarékból, akkor elsunnyogtak.

Bízik a mában, tudja, hogy mit hoz a holnap neki és a többi szövetkezetbelinek, de különösen neki, aki többét szerzett négy év alatt a termelőszövetkezetben, mint azelőtt egész eleiében.

SZAGAI JÁNOS