Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-01 / 51. szám
4 NAPLÓ 1959. MÁRCIUS L Bölöni Györoy; Ady a csúcsai várban 1914 őszén Ady lent vőlegé- fiyeskedett Csúcsán és hívogatott. hogy ismerjük meg „kis menyasszonyát’', Boncza Ber- tukát. Kolozsvár felé a vonat mentéin a hegyoldalon, egy nagy kert közepén egy várszerű nyaraló furcsán, elhagyatottan nézett a vidékre. Ez a vár volt Boncza Bertuika rezidenciája. „Életem bolond, szép, ezer bajú. kínú, izgalmas, kalamai- kás” — írta nekem Ady. Szépségét, izgalmát, bolondságát a Csinszkának átkeresztelt Ber- tuka szolgáltatta ennek az életnek, a hajdani lury-i inter- nátusbeli friss, .szerelmes, intelligens leány. Bandi egyszer rászólt: „Maga csacsi: Csacsika”. Ebből lett aztán a Csinszka. Csinszka nem volt rózsavizes, limonádés Ady imádó és nem volt irodalmi snokk. Nem volt benne semmi azokból a nőkből, akiket Ady idáig maga körül látott. Akaratos, makacs, de játékos, vágyakkal teli és élni alkaró gyermek volt, akinek csipkelődő szel lerne és csufondáros hajlandósága csakhamar jól összeviiágát, s amihez most én vagyok neki a hid, — vajon lesz-e Ady számára elég öröm? Mérlegre tettem: asszony nem adhatott Adynak többet szere- tetben, emberségben, fiatalságban. Ady a házassággal felrissüít, céltudatosabban, életkedvvel nézegetett szét újból a csorbult háborús világban. Forró volt a csúcsai nyár. A vár alatt a rohanó Sebes- Körös hideg vizében fürdéseA jussát nem hagyta. Csúcsán elég gazdagon születtek versei. Csúcsán is, mint máshol, az utolsó pillanatokra halasztódott a versírás és a délutánokról belenyúlt az éjszakába. A házban ilyenkor i már mindenki lecsendesedett. i Csinszka is elszenderedett. Az { égen már fennragyogtak Ady egyetlen megejtő természeti jMentés és tudomány Hol a határ az aMoloiasziáshan? A mentőstatisztika nagy számadatok mellett változatos és sokszor igen súlyos ese* fékről tanúskodik. így például a pécsi mentőállomás a vidéki mentőállomások élén járva havonta több mint kétezer beteget szállít és a betegekkel megtett kilométerek száma ma már meghaladja a 40 ezret. A nagy számadatok mellett j. mentőmunka ezerarcú nehéz ezért róla jó fényképet készt leni. Egy fénykép csak a zajló munka egyetlen pillanatát képes rögzíteni, bár ez a pillanat'tép is sokszor elgondolkozta'c. Egy ilyen pillanatfelvételről szeretnénk beszámolni, amely felett érdemes elmélkedni. gyakorlata szerint is azt kel! válaszolnom, tényleg aktuális A keleti és nyugati szakem- oerek szerint ez a kérdés XX. század egyik égető egészségügyi és társadalmi kérdése A múlt év májusában — az Országos Mentőszolgálat 10 csodái, a csillagok. Ady a vár- -. zaíTote&Budaresten”azÓelső kerti kis házton petróleum- j nemzetközi mentókongresszus. —“‘—6 as^V)1 Európa több országéból egy beket rendeztünk. Ady törülköző- mellett. Irt. Üvegjéből fogytán * gyűlt mentŐszakemberek * a Kiderül a hozzászólásokból bői turbánt csavart a fejére és ? , a versírásra elrejtett kongresszuson több fontos '^gy nemcsak a mi társadalúgy hatott barna bőréveí ^°_Tát is ^fogyasztotta. Zseb- probiémát vitattak meg, közműit egy maharadzsa. Néha, ?rala..^ t^tyegé^ét „az alkohol baleseti és tárba. a környéken vásár volt, Jf , y fe,flgye': do7 • sadalompolitikai jelentőségét’’. hog az éjszakai gyors Brassó Errö] a Piémáról 6zámSzermt kt áPom^ m i18’«" mondották el vélemé’ , nyűket, szovjet, román, kelet híján ez lenne a kötelessége, nyugatnémet, csehszlovák Péter, a hetes, egy kis szekérbe befogta a csacsikat, melyek a hajdani úri fogat lovait felváltották. Ady hajtott és vidáman, örökké évődve szekerez- tünk négyen, Bandi, Csinszka, Itóka és én. Mikor hazafelé tartottunk, egyedül Bandi ült fent az „udvari fogaton”. Szemére húzta kalapját és beburkolózott barna, kockás kabátjába. Egy ittas román paraszt kérés nélkül felkapaszkodott hátul a saroglyábát Ady letaműnk elszigetelt van szó, hanem jelenségéről tanulta Ez látható következménye annak, hogy nehezebben részegednek le, úgymond- ván jobban birjók az alkoholt; Ebből azonban csak relatív előnyök származnak és nem éri meg az a sok veszély, ami még mindig fennáll, hogy az ember rendszeres alkoholfogyasztóvá váljék. hogy Budapestre repítse Ady ff egész ráM éráié pméma ez. és magyar tudósok és gyakorSb0Tt(Ad^tSkára £r*a' JSlXfí MtahSTf " TfT w~lT * K0IlelnT aanaK a K1 hosszan nyelt utolsó csöpp. ? tásra. De az eredmény A mentőket azért érdekli, mert a sokoldalú alkoholkérdés küvégső tornára mozdul a problémát a mentőkongresz- . szus? Erre dr. Pesta László, a lag ők találkoznak először, legyen az eszméletlenül lerészehangolódott Ady ostorvágósan szította. Az öreg újra és újra suhogó, maró, epés emberszó- a szekéren termett és Bandi lásával. Ady házassági hajlan- újra és újra letaszította. parányi ceruza. Es Péter, a hú budapesti tanács Vb-elnÖkhe- gedett ember, vagy súlyos orhetes, már fut is a vers-postá- ; lyettese adta meg a választ, szágúti baleset, vagy egyéb. val az állomásra Messziről (amikor vitabevezetőjében ak- mely mögött az alkohol áll. zú« a sín a keskenv völev fu,áHs és bo«VoZult kérdésnek mint a bajt okozó méreg, zug a sin, a Keskeny völgy {jeiezte s nagyt>n időszerűnek visszaveri a vágtató vonat ro- tartotta ezen a helyen is tárbaját. A magas hegyi mozdony gyalni az alkoholizmus okozta dóságának, meg kell mondani, tetszett a különös szituáció Is: előkelő dzsentri lány, de haragos apa, akinél a barátok puhító munkája indul meg a házassági beleegyezésért. A következő év májusában Csúcsán haladtam át és benéztem Adyékhoz a várba. Reggel ötflcor tett le a pesti gyors és legnagyobb ámulatomra az egész ház népét talpon találtam. — Utazunk Pestre megesküdni! — újságolta Ady. A készülődő Ady nem volt nyugodt. Összetörte a szokatlan korai felkelés, idegesítette az egész ügy, melyért annyit harcolt. Arca szenvedő volt, az a torzzá dúlt arc, melyet az idegen Ady nagy emócióiból ismertünk. Csak Csinszka volt friss, eleven, de nem sokat törődő azzal, ami jönni fog, ami, mert Ady Endréné lesz, megnyitja előtte egy új világ kapuját Baráti hang kérdezte bennem: vajon e gyermeklányban, aki kedvesen, barátilag és ragaszkodóan jött felém, s aki most bennem látta Ady — Hadd már, kiáltottunk, nem látod, hogy részeg és még megüt! — Nem bánom! — szól visz- sza Ady. — Ez az én szekerem. alig hogy megáll, s már fut is tovább a háborús éjszakában Ady postájával, a pesti szerkesztőségbe, a Világ-hoz, ahol verseit várják. komplex-probléma egészség- ügyi vonatkozásait. Vajon tényleg aktuális és tényleg bonyolult-e ez a kérdéskomplexum? Az első kérdésre a pécsi mentőállomás Fodor József: Márciusi Régi leveleik, régi levélek, Rút, törős, hervadt, zörgő sereg, Hogy emeli fel a szél, Mint rlongró, roppant kürtjelek — Reszket, kél, s lehull a sok öreg. Régi levélek, régi levelek, Nem nektek zúg. Int a jel, pereg, Vagy: hogy tűnjetek, beszél; Hült hadak, hideg lomb, holt erek — Zeng a szél, zeng: új lomb közeleg! II. Boldog, szürke öregség. Melyre a természet új szavát írja — A régit letörölték — írja a tavasz az új szöveget. Békén legyen minden, ami temet — És ékesedjen az új világ, A kényes, fényes és biisZke menet, Nyugodt a nyugtalan holtakon át. Áldott legyén a törvény, 8 minden, mely előretörvén, Feszit új és új merőt —■_ 8 a halál, az élőbbnek' orvén, A színes, kedves, heves örvény, A jó, mely hull a jobb előtt. Az örök nagy Egyben, Hol minden, mi volt, újra égy, Elhullva harcban, frigyben — És az élet előre megy. Hamvas szín, zölddel elegy, Még dadog, dadog az első tavasz. Sárba fúlt nyelve, hangja rekedt — De sárgálló bimbókban, viasz Lágy fűben, mit hús, hunyt hant nyilaz, írja, írja az új szöveget. Jláiiij a i iné ken A vasnak Is van szaga. S rozsdás, olajos, hideg is. Most, ha az arcát így ráfekteti a sínre, — mint otthon, utoljára, tegnap éjszaka a vánkosra —,akkor egy hosszú ezüst csíkot lát, amely messzebb már belevész a kora esti homályba. Ez a sín. Csak miért olyan hideg!? Olyan kegyetlen?! A vágott kövek — amelyekbe beleágyazták a talpfákat — lehorzsolták a térdét, lábaszárát. Nyelvével megnedvesítette tenyerét s az alvadt vért letörölte lábáról... De ezt a műveletet hirtelen abbahagyta, ráborult ismét a sínre és elsírta magát. Hát nem mindegy már, hogy milyen a lába? Véres-e vagy sem? Még ez a mozdulat is egy életszerű reflex volt. Igen, igen, mert milyen csúnya, ha egy lánynak olaj- és vérfoltos a lábaszára? Mit szólnak, ha meglát. > j Kik látják meg? Es nem lesz-e véresebb majd a sín, amikor a vonat...? Most úgy belekapaszkodott a hideg vasba, hogy ujjai elfehéredtek. Csak most... most még... egy kicsit még legyen annyi ereje, hogy itt maradjon fekve, fejével a sínen, hogy ne tudjon felugornl, elszaladni messzire, ki a világból... az isten tudja hova, csak el, minél messzebbre! Nem, nem! — itt marad, többé soha őt ne. faggassa senki arról a levélről... Megszakad a szíve, ha maga elé l'Vzi a fiú arcát, amint ott állt az utcán, tegnap... félszegen, kissé félrehajtott fejjel, esdeklő pillantással. Azt kérdezte a fiú: „Ugye Jutka. Te leszel majd a feleségem?“ Igen, ezt kérdezte s olyan jó melegen sütött ez a kora tavaszi nap is. Belenézett akkor a navba, de szemét mindjárt lehúnyta és válaszként bólintott fejével. A fiúnak felragyogott az arca: „Isten bizony?" Akkor megesküdött: „Isten bizony, de ne mondd el senkinek— s utána hazaszaladt. Amikor hazaért, a mama nekiesett. Megpofozta, rettenetesen elverte, hajánál fogva magafelé fordította a fejét és azt a kis képeslapot dugta az orra elé: „Levelezel?! Te... te...! Mi lesz belőled?!“ Ütötte, ütötte... egészen belevadult. Pedig..; de szívesen megmondta volna az édesanyjának, hogy a fiúnak megesküdött. Miért is ne mondhatná el a mamának? Amikor a mama olyan okos asszony, s mindig arra tanította őt, hogy hazudni sohasem szabad. Csak éppen szigorú, nagyon szigorú, őhozzá. Talán ... nem is szereti őt, pedig a mamák mindig szeretik a gyerekeiket, ez így jó is, csak éppen a mama kivétel. Nem is tudott volna őszinte lenni hozzá. Erezte, hogy az őszinteségéért esetleg verést kapna. Oh — a mama nagyon tud verni, talán úgy, ahogy senki más! összehúzza a szemét, arca egészen eltorzul s akkor üt, kíméletlenül és szótlanul, s inkább csak liheg, ha belefárad az ütésekbe. Sokszor még sírni is elfelejtett és csodálkozva pillantott ilyenkor az anyjára. Félt tőle. Most már mindegy. Anyja arca is elmosódik előtte. Olyan furcsa, hogy utoljára — talán még néhány perce va> hátra — nem is az anyja miatt sir, hanem csak azért... mert olyan jó lenne még élni! Csak nem érdemes. Valóban, hát ki is szerette őt? Anyu nem. az blz- tos. Húga és a kisöccse? Olyan kicsinykék még! Hirtelen fölkapta a fejét, majd ismét a sínre eresztette. Valami pattant a vaskígyó belsejében, később ismét s most már ütemes s egyre erősödő kattogást hallott. Messziről már feltűnt a két sár gás szem, amely kezdetben úgy izzóit, mint a macska szeme éjjel. De az*án erősödött és tágult ez a szem, már a fénycsóva is egyre’ közelebb kúszott feléje a sínpáron. Dübörgőit, morajlotta föld... Iszonyatos volt ez a néhány másodperc, ami még hátra van és akkor már... Most menetirányba fordította a fejét, félt ettől a vasszörnyetegtől, amely már itt száguld alig száz méterre tőle... a pesti gyors, amely majd átrohan fölötte, de akkor már majd nem érez semmit. így fekve még megpillantotta az égboltot, most jöttek fel a csillagok is... sziporkáznak, fényesek, mint a tündérszemek ... A kupékban összeborultak az utasok A hirtelen fékezéstől a csomagok lehullottak a tartókból, az étszolgálatos kosarában megcsörrentek az üvegek, kiabálás, döbbent kérdezősködés ... — Hol vagyunk? — Szentlőrinc közelében... — Mi történt? A mozdony alig nyolcvan centiméterre állt meg Jutkától. A mozdonyye zető leugrott és előrefutott. A lány olyan görcsösen kapaszkodott a sínbe, hogy szinte úgy kellett feltépnie s csak akkor döbbent meg igazán, amikor megpillantotta Jutka arcát: — Hány éves vagy? — kérdezte az idegességtől még mindig reszkető hangon a mozdonyvezető. — Tizenkettő. ölbevette a zokogó kislányt s vissza - indult vele a vonathoz..; O így volt. Megtörtént, igaz volt. ... Néha tragédiához vezet a Qyer- mekromantika, ha a felnőttek nem értik meg a kicsik álmodozó, szárnyaló, rózsaszínbe futtatott lelkivilágát. Pedig a Jutkákat meg kell érteni és vezetni okos és nyílt — mindenek}ölött — szerető anyai szóval. (RAB) A második kérdésre, mely szerint bonyolult ez a probléma, csak hézagosán tudok rávilágítani. Előre hangsúlyozni, kívánom, hogy kerülni szeretném a tudományos megállapítások szakszerű leírását, inkább általános megállapításokat idéznék. Az alkohol bevitele a szervezetbe, akármilyen formában történik, feltétlenül hatást vált ki. A hatások közül kevés az, amelyet hasznosnak mondhatunk a szervezetre, inkább a káros hatások érvényesülnek. Ezek közül az idegrendszerre legjelentősebbek a gátlóhatások és számottevő a következménye. A gátlóhatás kifejlődése függ a fogyasztott szesz mennyiségétől, minőségétől és töménységétől. AZ érzékszervekre kifejtett hatások közül elsőnek a látásra gyakorolt rossz hatást kell említeni. A hallásra is hatással van, annak élességét csökkenti. A bőr és a szem kötőhártya érzékenysége csökken és így például a motorkerékpár sebességének érzékelése tompul, azaz nem veszi észre a nagyobb sebességet. A központi idegrendszerre való hatásnál j feltétlenül ki kell emelnünk | azt a tényt, hogy az ítélőké- > pességet igen komolyan befolyásolja az alkoholfogyasztás. Ez vonatkozik a közvetlen hatásra, de időben elhúzódólag Is órák, sőt napok múlva Is károsan fellépő idegrendszeri hatás. A központi és környéki ideg- rendszeri és egyéb hatások az emberi ténykedéseket gátlólag befolyásolják a szervezet működésének egy részét illetőleg, másrészt okoznak bajt. Ezt úgy is mondhatnánk, hogy az egyén józan állapotban nem követné el azt, amit az alkohol hatására cselekszik. Ez sok baleset és egyéb kellemetlenség forrása lehet. Sok megfigyelést eszközöltek és megállapították, hogy a rendszeres alkoholfogyasztók, alkoholisták munkaképessége az alkohol hatására javul, de akár józan, akár szeszes állapotban teljesítményük jelentősen alulmarad az ugyanazon munkakörben foglalkoztatott, alkoholt nem fogyasztó egyének teljesítményénél. Azt, hogy valaki alkoholt fogyasztott, legkönnyebben és legbiztosabb módszerrel a vérből mutatható ki. Minél magasabb a véralkoholszint, annál súlyosabb a káros hatás, amit az alkohol a szervezetre gyakorol. Érdekessége a dolognak, hogy a véralkoholszint alacsonyabb marad és a hatás is gyengébb, ha italozás közben esznek, és főként zsíros ételeket fogyasztanak. Megállapítást nyert, hogy a véralkoholszint a rendszeres alkoholfogyasztóknál nem emelkedik olyan magasra, mint az alkalmi alkoholfogyasztóknál. Ennek magyarázata az, hogy a szervezet az alkohol kiürítését jobban megkérdése is felmerül a viták során. Ismert dolog, hogy feketekávét isznak és az orvosok is koffeint adnak a kijózanícsak felületes és látszólagos. Ezt az bizonyítja, hogy a véralkoholszint semmiféle gyógyszer, így koffein bevétele után sem csökken. Az így kijózanított ember jelen van ugyan a munkájánál, de annak eredménye befolyásolt. Manapság igen elterjedt idegnyugtatók és altatók használatáról megállapították, hogy az alkoholnak a szervezetre károsított hatását fokozzák. Az egészségügyi hatásokon kívül az alkoholnak megvan a maga társadalom- politikai hatása is, mely gazdasági, kulturális és erkölcsi téren mutatkozik. Népgazdaságunk alkoholból nyert bruttó bevétele 4.4 milliárd forint. Mindaz a veszteség, amely népünket az alka- hol fogyasztása révén sokoldalúan érinti, balesetek, munka- teljesítménycsökkenés stb. terén, 1.4 milliárd forintot tesz ki. Mindenesetre elgondolkoztató az a sok kár, amelyet ez a méreg népünknek okoz. Kulturális és erkölcsi kihatásai is körzismertek. Ezek közül csak a családok szétzüllé- séből, a gyermekek elhagyásából, a sok alkohol okozta válásból származó súlyos társadalmi bonyodalmakat említem. A mentők nap mint nap ott vannak a családi otthonokban, az üzemi és országúti baleseteknél, gyilkosságoknál és száz egyéb kárhelyen, ahol az alkohol „dolgozott”. Nejn tartozunk a túlzók közé, de a féktelen alkoholfogyasztás ellen vagyunk. Valahol • rvonalal leli szabnunk az alkoholfogyasztásban. Vannak bizonyos területek, például a közlekedés, ahol szigorú rendszabályok betartását, a balesetek megelőzése érdekében feltétlenül szükségesnek tartjuk. A kongresszus eredményét összegezve, az elnök zárszavában úgy nyilatkozott, hogy a vita után — ami a dolog tudományos oldalát és az egészségügyi gyakorlati kérdéseket illeti — a probléma-komplexus kellően megvilágítva áll az illetékesek előtt. A kérdés megnyugtató megoldására nálunk a parlament egészségügyi bizottságának alkohollal foglalkozó albizottsága hivatott. A mentés és tudomány tehát — ahogy azt a nemzetközi kongresszus is tanúsította — összefügg. Dr. Than Nándor, a megyei mentőállomás vezető főorvosa. Jó állapotban lévő használt irdókat íiillillililllllllllllllir ismét vásárolunk. MÉH Vállalat, Pécs, Doktor Sándor u. 14.
