Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-26 / 72. szám

NAPLÓ 1959. MÁRCIUS 26. Felhívás a mezőgazdaság dolgozóihoz (Folytatás az 1. oldatról) melóknak 30 százalékkal több kalászos, száz százalékkal több évelő pillangós és ötször több hibridkukorica-vetőmagot jut­tat, mint a múlt évben. Gépek beszerzésére több mint 500 mil­lió forintot ad az állam. Jelen­tős anyagi támogatásban része­sül a szőlő- és gyümölcstermesz tés is. A termelőszövetkezetek állattenyésztésük fejlesztéséhez az elmúlt évinél is több te­nyészállatot kapnak. A Földművelésügyi Minisz­térium kollégiuma és a ME- DOSZ elnöksége felhívja a me­zőgazdaság dolgozóit, a veze­tőket. a szakembereket, hogy e segítséget a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében jól hasznosítsák Állami gazdaságok, termelő­szövetkezetek és gépállomá­sok, termelési eredményeik emelésével, a gazdálkodás helyes megszervezésével, a munka termelékenységének növelésével csökkentsék ter­melési költségeiket is. Az állami-, a tan- és kísér­teti gazdaságok ebben az év­ben is gazdálkodjanak példa­mutatóan és növeljék még to­vább termelési fölényüket. Fordítsanak nagy gondot a minőségi vetőmagtermelésre és kiváló tenyészállatok nevelé­sére. Fokozzák árutermelésü­ket, javítsák « termékek mi­nőségét. Adjanak szakmai és technikai segítséget a szom­szédságukban gazdálkodó ter­melőszövetkezeteknek; A termelőszövetkezetek tag­jai szorgalmas munkával és saját anyagi erejükkel is já­ruljanak termelésük fejleszté­séhez, a dolgozó nép és saját jólétük növeléséhez. Hasznosítsák a technikát, és a tudomány eredményeit; a rendelkezésükre álló gépeket, M minőségi műtrágyát. vetőmagot és a Széles körben alkalmazzák a korszerű termelési módszere­ket, a megnövekedett terüle­tükön is bizonyítsák be fölé­nyüket az egyéni parasztgaz­daságok előtt. Árutermelésük fokozása érdekében növeljék a közös állatállományt és a hozamokat. Az új és területi­leg megnövekedett termelő- szövetkezetekben fordítsanak nagy gondot a közös állatál­lomány — és ezen belül külö­nösképpen a szarvasmarha- és sertésállomány — kialakításá­ra és fejlesztésére, a kellő figyelembevételével részlete­sen dolgozzák ki, s tárják fel a termelés növelésének lehe­tőségeit, legjobb módszereit és azokat a dolgozók, illetőleg a tagság bevonásával vitassák meg. A MEDOSZ helyi szerveze­tei, a tanácsok, az állami gaz­daságok, a gépállomások irá­nyító szervei, a mezőgazdaság tudományos dolgozód adjanak ehhez sokoldalú támogatást és érjék el, hogy a pártkon gresz- szus tiszteletére e célok meg­valósítása érdekében az egész mezőgazdaságban széleskörű szocialista munkaversenymoz- galom bontakozzék ki, mennyiségű takarmányra, meg felelő állatf«főhelyekre. Fej^MMwM-»***.^********; 1 esszék a nagyüzemi baromfi- tenyésztést és adjanak minél több baromfit és tojást a köz- fogyasztásra; A gépállomások dolgozód időben végzett, jó minőségű gépi munkával, vetéssel, nö­vényápolással, a betakarítási veszteségek csökkentésével se­gítsék a termelőszövetkezete­ket, A termelőszövetkezetek gépi munka igényének zavarta­lan kielégítése érdekében nyújtott vagy kétműszakos munkával fokozzák a gépek kihasználását. Adjanak szakmai segítséget a ter­melőszövetkezeti termelés nagyüzemi szervezéséhez és a szövetkezetek saját gé­peinek javításához. Az állam továbbra is támo­gatja az egyénileg dolgozó pa­rasztokat. Használják ki ter­melési adottságaikat szorgal­mas munkával, az állam által nyújtott támogatással növel­jék termelésüket. A gépállo­mások gépi munkával tovább­ra is segítik az egyéni terme­lőket. Az állami gazdaságok, gép­állomások, termelőszövetkeze­tek vezetői, szakemberei üze­mi adottságaik messzemenő Macmillan és kisérett visszaérkezett Londonba London (Reuter). Macmil­lan angol miniszterelnök és! Selwyn Lloyd külügyminisz­ter kedden este repülőgépen Washingtonból visszaérkezett Londonba. Az angol államfér­fiak — mint ismeretes — öt napig tartózkodtak Kanadá­ban és az Egyesült Államok­ban, ahol tárgyalásokat foly­tattak Eisenhower elnökkel é> több más amerikai vezetővel, Az angol miniszterelnök elő­reláthatólag március 25-én, szerdán nyilatkozik majd az alsóházban a Párizsban, Bonn­ban, Ottawában és Washing­tonban tett látogatásáról. Pillanatképek az amerikai kontinensről A HAT!) ívandó tanítsa jívíüiagy'a a szov’et kormánynak küldendő nyugati válasz egyzeket Párizs (MTI). Nyugati hírügynökségek jelentései sze­rint a NATO állandó tanácsa szerdán jóváhagyta a külügy­miniszteri értekezletre vonat­kozó nyugati válaszjegyzéke­ket. A NATO egyik szóvivője közölte, hogy az angol, az ame­rikai és a francia jegyzéket csütörtökön reggel adják ét a szovjet kormánynak. A jegy­zékek szövegét még szerdán nyilvánosságra hozzák. Az AP értesülése szerint Nyugat-Németország jegyzé­két későbbi időpontban juttat­ják el a szovjet kormányhoz. Jólértesült körök szerint a nyugati jegyzékek szövege kissé eltér egymástól, noha tartalmilag lényegében meg­egyezik. A NATO állandó tanácsa megvitatta Eisenhower és Mac mlllan tárgyalásainak eredmé­nyeit is. A tanács legközeleb­bi ülése csütörtökön lesz. De Gaulle sajtóértekezlete Párizs (MTI) A francia köz- társasági elnök rezidenciájául szolgáló Elysée-plotáhan szer­dán délután csaknem hatszáz francia és külföldi újságíró se­reglett egybe, hogy tanúja 'e- gyen De Gaulle tábornok köz­társasági elnök minőségében tartandó első sajtóértekezleté­nek. De Gaulle, ellentétben tizenöt elődével, akik soha­sem nyilatkoztak a sajtó előtt, jó előre beharangozott sajtó­értekezletén részletesen szólt a külpolitikai kérdésekről. A köztársasági elnök meg­nyilatkozása vegyes érzelme­ket keltett a hallgatóságban. Sokan csalódtak várakozásuk­ban. A tábornok nem mon­dott újat az algériai kérdés­ről. A berlini kérdéssel, Né­metország újraegyesítésével, az Atlanti Szövetség problé­máival és a csúcsértekezlettel kapcsolatban pedig nagyjából megismételte, azt, amit a kör­nyezetéből kiszivárgott híre1* alapján a francia kormámysaj- tó már régóta hangoztatott. A tábornok hidegháborús alap hangot megütve kezdte sajtó- nyilatkozatát. Szerinte a vilá­got súlyos nyugtalansággal tölti el a Berlin kérdésében „kirobbant válság“. Nyomban ezután Nyugat-Németország dicsőítésébe fogott, s kijelen­tette, hogy az egyáltalán nem fenyegeti Franciaországot. — Adenauer politikája megegye­zik a miénkkel — folytatta De Gaulle és ezzel nyilvánosan is megpecsételte a Bonn Pá­rizs tengely kialakulását. De Gaulle szembehelyezke­dett az NDK elismerésével, s kirohanást intézett a Német. Demokratikus Köztársaság el­len. A német újraegyesítés kérdéséről mondott szavaiban némi eltérés mutatkozott az Valódi banditák egytöl-egylg — szerencsére most már a „lázadók- fogságában a havannai katonai börtön udvarában. Húszezer kubai pol­gárt gyilkoltak meg Batista diktátor és amerikai gazdáinak parancsára. — Mi mindennap imádkozunk, hogy Batistának ne történjék sem­mi baja — mondta egy USA-bankár. S nemcsak Imádkoztak, hanem páncélosokat, bombavetőket és bérgyilkosokat bocsátottak a bukott ; diktátor rendelkezésére. Most még ók beszélnek terrorról és elnyo- ki- i másról. Különös, hogy egyesek mily gyorsan felejtenek. Né-| VI HA 3a,U.cZ O/Vir 20 sőbb — ezekben a napokban, olyan emberekben is csalói ­Azonnal a járási pártbizott- tunk, akikért tűzbe tettük vál­ság épülete jelé siettek. Itt na a kezünket, azonban szomorú látvány jo­gadta őket: az épületről lever­ték a vörös csillagot, a csere­pek még most is ott hevertek a fal mellett. A főbejárat előtt pedig két géppisztolyos nem­zetőr strázsált. — Menjünk innét Pista, —* szólt Péter — itt nincs sok ke­resnivalónk. Sokáig bolyongtak a város­ban céltalanul, szót sem szól­va egymáshoz. Már a delet is elharangozták, amikor Péter megszólalt: — Itt lakik ebben az utcá­ban a járási bizottság egyik munkatársa, keressük jel ta­lán..* Megindultak a jelzett ház felé. Csengetésükre egy riadt női hang szólt ki a kapun: — Ki az? — Csak amikor megismerte Péter hangját, ak­kor nyitotta ki a nehéz tölgy­fa kaput. — Ne haragudjon, — szólt mentegetőzve, — de tudja mostanában nagyon meg kell néznünk, hogy kit engedünk be. Az asszony közepes korú, n?ankásnő, láthatólag kerülte m. közvetlen megszólítást. <im> OMftk, — mondotta ké­pér je nem volt otthon, de az asszony, aki maga is jól ismerte az elmúlt napok törté­netét, tájékoztatta őket min­denről. Észre sem vették, hogy rá­juk esteledett. Búcsúzkodni kezdtek, de az asszony hallani sem akart arról, hogy elenged­je őket, — Szó sem lehet róla, hogy elmenjenek. Az utcákon szö­kött rabok kószáinak, meg még azoknál is rosszabbak. Meg aztán én is nyugodtab- ban vagyok, ha van valaki a házban. Az utolsó érv meggyőzte a két fiatalembert. Maradtak. Ismét belemelegedtek a be­szélgetésbe, s csak akkor reb­bentek meg, amikor valaki ki­nyitotta a kaput. Mind a ket- teiy valami ütleg-féle után néztek. István egy széket akart megragadni, amikor kitárult az ajtó és egy őszhajú férfi, István nem ismerte, egyene­sen az asszony nyakába ug­rott: — Anyukám! Itt vannak a szovjet elvtársak! — kiáltotta és a szemében könnyek csil­logtak. Délelőtt tíz óra tájban in­dultak el a városból. Most is gyalogszerrel mente1', de űrnj szaporázták lépéseiket, hogy gyorsan mar adóztak el mögöt­tük a fehérre meszelt kilomé­terkövek. Már nem a járatlan földutakon mentek, hanem az országúton. Énalcclni, táncolni szerettek volna széles jókedvükben. — Van párt! Él a párt! Ko­rai volt az ellenség öröme: nem sikerült halálos csapást mérni a pártra, amint azt gon­dolták, mert lám, a munkás­osztály ismét magasra emelte a bíborvörös lobogót, melyet egy-két nappal ezelőtt még a sárba taposott, máglyára ve­tett, a föJdalól előbújt söpre­dék siserehada. — Van párt! Él a párt! — és új győzelmekre szervezi a munkások, parasztok, is értel­miségiek, egy pillanatra meg­ingott hadsorait. Úgy érezték, hogy új erő járja át minden porcikájukat és akár emberfeletti dolgokra is képesek lennének. Tudták, hogy még kemény és sok megpróbáltatással járó harc vár rájuk odahaza, azt i< tudták, hogy ebben a harcban csak ők lehetnek a győztesek. Ezerféle terv, ezerféle elgon­dolás kavargóit az agyukban. Mindenféle lehetőséget meg­fontoltak. mérlegeltek. Idejük volt bőven, hiszen falujuk jó tizennyolc kilométerre volt a Járási székhelytől. adenaueri elképzelésektől, jelentette ugyanis, hogy metország egyesítése „nem te- ■ heti kétségessé jelenlegi hatá- ; rótt nyugaton, keleten, észa- ; kon és délen.“ Bejelentette, hogy Michel; Debré miniszterelnök kísére-1 tében személyesen venne S részt a csúcskonferencián, ha! az azt megelőző külügymimisz-1 téri találkozó „fontos kórdé-I sekben a megegyezés elemeit; mutatná.*' * A tábornok nyilatkozatát; azzal fejezte be, hogy a csúcs-; konferencián a maga részéről • külön elgondolást akar felvet- ni olyan testvéries szerve-" AMr szdz évvel ezel6tt- uav élnek ma ls 0 chl,el indiánok- Kaffi­zet létrehozására amely se- *ntUt kizsákmányolási módszerek tartják őket állandó nyomorban és gitséget adna az elmaradott • rabszolgaságban. Chile az Egyesült Államok rézbányája, s az árakat és nyomorban élő népeknek“ i 8 ..rendelő- szabja meg. Eredmény: eladósodás, áremelkedés, inflú­A nyilatkozat után több ; ció- ~ A gazdasági nyomás állandó élénk politikai tevékenységet vál- fcécdés hangzott el Az első ■tott ki> melyrrek élén a kommunisták által vezetett népfront áll. Prog- Algériára vonatkozott. Közöl- £ ramja: földosztás, a bányák és nagyüzemeik államosítása, a gazdasági te, hogy az októberi sajtóérte-! ftlggts megszüntetése. kezletén a felkelés vezetőihez! intézett fegyverszüneti aj ári- £ lata továbbra is érvényes. ! De Gaulle a francia flottára! vonatkozó ismeretes kormány-1 határozattal kapcsolatban kö-j; zölte. ho'iy Frar>i',aorrzágni:l’ - a Földközi-tengertől délre, a | Közép-Keleten, Észnk-Afrilká- { ban, Afrikában, Madagaszká r szigetén, stb. is vannak fel - [ adatai. „Hogyan tehetne ezek- nek eleget, ha nem rendelkez i' nék flottájával?“ — mondot-J ta. Hivatkozott rá, hogy Egyesük Államok és Nagy i Britannia sem olvasztotta bej a NATO-ba tengeri er°tne. ■ Az éhstgi6l űzve yz. 4, tízezer szegényparaszt is földmunkás t»Jn- nami részét, s atombombázói-. doro; Brazilia pampáiról. Munkát keresve özönlenek a városokba, vall IS szavadon rendelkezik.«egÉS2 ,alvak maradnak mögöttük lakatlanul. Eközben az őserdő kel- Hangoztatta, hogy vó ;«ménye > (a> közepén me,cváros nó ki a buja növények közül. Itt építik az ú) szerint az ^Atuanti - 7 1 /etseg £ fővárost, amelyhez minden zsák cementet csak repülőgéppel lehet elevenebb és erősebb lesz, na ; cűa,zálULani Sok milliárdos beruházás. ez, melyből a népnek flllérn.ji- 8 haszna sincs. A parasztok számára nincs otthon, nincs pénz, nincs kenyér, csak feltüzött szuronyok, mellyel a városokat védik ellenük. _ így gyülemlik fel a „szociális robbanóanyag- a kávé hazájában, ahol £ a legutóbbi napokban ismét tizenöt millió zsák kávét dobtak az óceán- ! 6a, mert az árak leestek. A dombok közé szorult klr; falu egyszerre tűnt szemű! ; elé. Jólesett ismét a dorribte-; tőről nézni az Ismerős háza-; kát, a tájat, melynek mindé r.J részéhez életillcnek ezer szála f fűzte őket. Egymásra néztek. I — Először az elvtársakai S keressük fel, •— szólalt mej? Varga Péter, — aztán azokat, S akiket a téboly nem fertőzőt:! meg. Elég sokan vannak —* telte hozzá elgondo'kozva. István igenlően bólintott. ; — Azért jó lasz. ha a kérte- * a résztvevő államok együttműködnek s nem vasztják össze erőiket. ol-! ken keresztül megyünk, nem g kell mindenkinek, látni, hogy" megjöttünk. 5 Frandizi elnök elárulta és eladta az argentin munkásokat. Mo ;? Most Péter bólintott. Megér-gátiig felfegyverzett testőrökkel őrizteti magát azok ellen, akik c;;, tették egymást. Elindultak le- J éve elnökké választották. Akkoriban polgári demokratikus nemzeii felé a dombról. A szőlőknél J programot ígért nekik s aztán nyomban eladta az argentin olajai azonban letértek a kövesútról,; bagóért az Egyesült Államoknak. Korlátozta a szakszervezeteket t - és a kertek irányába mentek " „szilárd” bérpolitikát vezetett be. A munkások sztrájkokkal válaszol - Már a katonás rendben állóinak. Kézigránátokkal, gázbombákkal válaszolt a „munkás-barát" ci­kázlak között jártak, amikori nők, mielőtt az Egyesült Államokba utazott volna, hogy dollárokc: “ kolduljon. Pedig Argentínában is érvényes a mondás: „Az áruló be­csaphatja az embereket, de a népmozgalmat feltartóztatni nem tudja . í : összeírják az ország gyümölcsfáit Péter lelassította lépéseit: — Figyelj csak komám! István is meghallotta az) utcáról ideszűrődő zajt. — Valami történhetett! —! állapította meg. — Úgy hal­lom emberek kiáltoznak! Gye­rünk! { Mezőgazdaságunk egyik je­Fut ólepésben igyekeztek flzjlentő» ágazatáról, a gytimölcs- utca felé, amikor kiértek a J termelésről, nem állnak ren- szilvafákkal és szalmakazlak-; deMtezéere megbízható adatok. kai .zsúfolt kertekből, kis kö-1 Az ország gyümölcstermését zön haladva, vagy kétszáz mé-1 eddig csak becsléssel állapítot- tert, akkor rohant el előttii1 ! ták meg, mert a gyümőlcsfa- Vas Mihály, véresen, csapzot-! állományunkról 1895-ből régi tan és mint az eszétvesztett! és 1935-ből származó, nem ki­kiáltozott.- ■ elégítő pontosságú adatokkal — Emberek segítség! Se - a -endelkezünk. gítség! Meg akarnak ülni az! A gazdasági bizottság meg- urakf I bízta a Központi Statisztikai (Folytatjuk) 5 Hivatalt, hogy állapítsa meg az ország gyümölcsfa-állomá­nyát és a termelés irányításá­hoz szükséges adatokat. A/, összeírás előkészítését már megkezdték. Még az idén az ország egész területén szám­lálóbiztosok járják be a közsé­geket és (gyümölcsfajtánkén; írják össze a termőíák számú; A jövő .évben a begyűjtött anyag alapján a fafajták ará­nyét, állapotát értékelik. Az összeírás a fák virágzása ütés* kezdődik és őtadc *M*i

Next

/
Thumbnails
Contents