Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-03 / 52. szám

W». március 3.

NAPLÓ

H

A tanácsköztársaság 40. évíordulója tiszteletére

A Sütőipari Vállalat két legnagyobb üzeme, a II-es és III-as számú üzemek dolgozói a tanácsköztársaság 40. évfordulója tiszteletére munkaversenyt szerveztek és felhívással fordultak a vállalat többi sütőipari üzeméhez, hogy versenyükhöz csatlakozzanak. A II-es és a III-as számú üzemek dolgozói megfogadták, hogy javítani fogják a kenyér minőségét és emelik az üzemek napi termelését. ígéretet tettek arra is, hogy a liszt fajlagos felhasználását 71,8 százalékra csökkentik és az előző hó- napkhoz viszonyítva 50 százalékkal, vagyis felére csökkentik a selejtjfiket. Teljesen megszüntetik ezenkívül az igazolatlan hiányzásokat, jobban ügyelnek az üzem tisztaságára és a munkaverseny állásáról napi nyilvántartást vezetnek.

A II-es és a III-as számú üzemek felhívásához az I-es, a VI-os és a vasas! XVIII- as és XTX-es számú üzemek már csatlakoztak.

Valósítsuk meg tíz nappal a határidő előtt a beruházási programot!

Tíz napos mozgalom az építőiparban

Tartzi ,-,s'art“ a pépálloMsofeon

A Gépállomások Baranya megyei Igazgatósága március másodikén írásos utasítást adott a gépállomások igazgatóinak, amelyben kötelezővé teszi a munka azonnali megkezdését.

A kedvező időjárás miatt a szokásos tavaszi gépszemlék ez évben elmaradnak, illetve munka közben fogják lebonyolítani azokat- Március 3-án felvonulnak a megjavított gépek, traktorok és megkezdik a tavaszi munkákat Baranya megye egész területén.

Az ÉM. 26. számú Építőipari Vállalat dolgozói kezdeményezték az építőiparban a tíz napos mozgalmat, amelyről az országgyűlés ülésszakán is szó esett és ott is helyesnek, követendőnek találták. A mozgalom célja, hogy az építőipari vállalatok által építendő beruházások éves programját tíz nappal korábban valósítsuk meg, ezen belül természetesen a részhatáridőket is arányosan korábban teljesítsük. Ennek nagy gazdasági jelentősége elsősorban abban ven, hogy a gyárak korábban kezdhetnek termelni, a lakásokba előbb költözhetnek be az új lakóik és nem utolsó sorban jelentős költségmegtakarítással tudjuk felépíteni az egyes objektumokat.

A 26. Építőipari Vállalat két építésvezetősége, amely a pécs- íj hegyi erőmű építkezésén dolgozik, a pártszervezet javaslat-ára megtárgyalta a „10 napos mozgalom“ szervezésével kapcsolatos tennivalókat. Dolgozóink javaslatára verseny- mozgalmat indítottunk, amely elsősorban hivatott a 10 napos mozgalom sikerét biztosítani. A verseny során a dolgozók a Szocialista munkabrigád“ cím eléréséért küzdenek. A verseny főbb feltételei között széppel a munka minősége, a brigád tagjainak a szakmai és politikai képzésben elért eredménye, az önköltségi mutatók alakulása, az anyaggazdálkodás alakulása, valamint a mun kafegyélem, a munkaerkölcs alakulása a brigádokon belül.

A dolgozók munkaversenyét a mélyépítési főépítésvezet elvégen belül a következőképpen szervezzük;

A három építésvezetőség műszaki dolgozói is munka- brigádokat alakítottak és ők is versenyeznek a „műszaki szóA termelőszövetkezeteket bőven el ludjuli látni műtrágyával

A termelőszövetkezeti mozgalom minden eddiginél nagyobb ütemű felfejlesztésével kapcsolatosan többek között felmerült a kérdés, lesz-e elegendő műtrágya és növényvédőszer tavaszra, el tudja-e látni az elosztóhálózat a megnövekedett igényeket.

A Műtrágya és Növényvédőszer Szövetkezeti Vállalat vezetői arról tájékoztattak minket,* hogy a pécsi központi raktárban, valamint a mohácsi, a szigetvári nagy körzeti rak,tárakban, valamint 115 helyi földművesszövetkezeti le- rakatban megfelelő mennyiségű és minőségű műtrágya és növényvédőszer áll elsősorban a termelőszövetkezetek, valamint a szerződéses termelésben részt vevő parasztság számára. Az a tény, hogy Pét mellett ezidén már Kazincbarcika is hatalmas mennyiségű műtrágyát gyárt, továbbá, hogy a Német Demokratikus Köztársaságból, Csehszlovákiából, de ezen túl a nyugati államokból is jelentős tételeket importálunk, mutatja, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány mindent megtesz, hogy a terméshozamok emelésére irányuló reális terveket elősegítse.

De nemcsak a műtrágya létfontosságú termelőszövetkezeteink és szerződött parasztjaink számára. Ugyanilyen fontoß, hogy a híres-neves pécsi, mohácsi és baranyai-villanyi borvidék megfelelő meny- nyiségű és minőségű szőlő- permtezőszerrel, raífiával, vé- dőszerékkel el lesz-e látva. Ezen a téren a helyzet ebben az évben tovább javult és elmondhatjuk, hogy egyetlen vidéken sem szenvednek a szőlészetek kékgálic, raffia, permetezőszer és gép hiányában, megfelelő készletek állanak rendelkezésre. A nagy raktárakban gondosan kezelve nagymennyiségű DDT, Agri- tox, Sylvia oäaj, gyümflleste- permetezőszer, Hoöó fb és

más elnevezésű, nagyhatású védekezőszert tárolnak. Megfelelő mennyiség van minden körzeti raktárban és minden megbízott földművesszövetkezeti raktárban is.

Feltett kérdésünkre tehát nyugodtan válaszolhatjuk.: Jöhet a rügyfakasztó tavasz, amely ugyanakkor a növényi kártevők ébredését is jelenti, a korszerű vegyianyagok légiója áll készenlétben, hogy megvédje a jó termést mindenféle növényi kártevőtől.

cialista munkabrigád“ címért. A műszaki brigádok végzik el egyúttal a munkák minőségének az ellenőrzését és nagy feladataik lesznek a verseny szervezése, főként a műszaki feltételek biztosítása terén is.

Igen komoly feladatot vállaltak a műszakiak a szakmai képzés megoldásában is. A fő- épitésvezetőség dolgozói számára minden második héten,

— esetenként gyakrabban is,

— továbbképző előadásokat tartunk. Ezek az előadások részben általánosak, tehát minden szakmát érdeklők, részben pedig csak egy-egy szakmán belül dolgozók továbbképzéséről gondoskodik. Az előadásokhoz igyekszünk ismeretterjesztő filmeket is beszerezni, amelyekkel színesebbé tudjuk tenni a mondanivalónkat;

Az éves programunk csak most vált teljesen ismertté, így az ütemtervek kidolgozása még tart. Megállapítottuk már azonban, hogy melyik brigád melyik munkahelyen dolgozik majd. Az ütemtervek elkészültével, harmadikén és negyedikén a műszakiak ismertetik majd a brigádókkaíl az ütemterveket, a szerződéses határidőket. Megbeszélik a brigádok tagjaival azt is, hogy hol. milyen mértékben lehet a határidőket rövidíteni. Ezután a brigádok megkapják munkájuk ütemtervét, amelyet állandóan figyelemmel kísérhetnek és ellenőrizhetik, mennyire si-, került munkáiukfcal a határidőket lerövidítem.

Brigádjaink körében már most is nagy érdeklődés mutatkozik a határidők lerövidítésének lehetőségei iránt. Ez az érdeklődés várhatóan fokozódik majd az ütemtervek kéz- hezkapása után;

Bevezettük brigádjaímkndU az önálló anyaggazdálkodást is. Ez nem okozott nagy nehézséget a betonacél és faanyagnál, amely területileg élesen volt határolva már a múlt évi leltárnál is. A cementet február 15-e óta a brigádok nevére vételezzük ki, a negyedév végén ettől az időponttól

számoltatjuk el őket. Nehézséget okoz a téglafelhasználás és egyes munkaterületeken a mészfelhasznál ás brigádokra

történő bontása. Munkabrigád- jaink és műszaki brigádjaink azonban vállalták, hogy ezt a nehézséget az anyagok helyes deponálásával és a meglévő, és ismert mennyiségű depo- niák brigádonkénti megbontásával megszüntetik. A kavics brigádonkénti elszámolása olyan szervezőmunkát kívánt, hogy azt még az első negyedévben nem bontjuk le brigádokra;

A brigádok anyagelszámolásából következik, hogy azok a brigádok viselhetik csak a „Szociálist^ munkabrigád” címet. amelyek mindén anyagnál megtakarítást értek el a határidők lerövidítése mellett. A megtakarításokat természetesen összegszerűen is értékeljük.

Az értékelést negyedévenként végezzük el, tehát az arra érdemes brigádok három hónapig viselhetik a „Szocialista munkabrigád" címet.

A verseny szervezésébe, az előkészítő munkába természetesen szorosan bekapcsolódik a pártszervezet és az üzemi bizottság is. Az üzemi bizottság vállalta a verseny nyilvánosságának a biztosítását, ezenkívül vállalta a brigádok politikai oktatásának a megszervezését is. A politikai oktatáson való részvételt is figyelembe vesszük a brigádok munkájának a értékelésénél;

A verseny március elsején indult. Komolyan bízunk az ú.itípusú verseny sikerében, mivel máris igen nagy a dolgozók között a verseny iránti érdeklődés.

A verseny szervezéséről még sokat lehet írni, a leglényegesebb vonásai azonban ezek. Szeretnénk, ha a többi pécsi építőipari vállalat is bekapcsolódna ebbe a mozgalomba, és mindenütt tíz nappal a határidő előtt adnák át a lakásaikat, üzemeket és egyéb építményeket.

Tolnai Béla

főépítésvezető.

Épül az ország első személy- szállító drótkötélpályája

A Mátravidék új idegenforgalmi létesítménnyel gazdagodik az idén. Szuhahuta és Galyatető között megépül az ország első ülőszékes, személyszállító drótkötélpályája. A drótkötélpálya 600 méter hoszszű lesz és 360 méter szint- különbséget köt össze. A felső állomás magassága 964 méter, a völgyi állomásé pedig 604 miéter. A tervek szerint 130 ülőszék közlekedik a pályán, nyáron és télen egyaránt;

Döntés után

Mondják, hogy voltak amolyan kisebb családi háborúk, könnyek is pottyantak szép számmal, mert azért mégsem mindegy..;

De szombat estére, a rövid február utolsó estéjére, vitáknak, könnyeknek nyoma sem maradt.

— Hát ezen is túl lennénk... — mondta egy öreg paraszt az utcán és a hangjában határozottan érezhető volt a megkönnyebbülés.

Dinnyeberki, ez a dombok közé rejtőzött, eldugott kis lain a szövetkezés útjára lépett. Az egész falu, úgy amint van. Mindenestül. Három hete sincs, amikor még az járta, hogy „jó a téesz a szomszédban, az is éljen magának, mi is élünk magunknak.“

— Ebben a sárfészekben bajosan lesz szövetkezet — mondták a helybeliek a járási pártbizottságtól, meg a tanácstól érkezett elvtársaknak.

Aztán mégis lett. Azon a falugyűlésen, amelyiken először hozták szóba a szövetkezést, nemcsak úgy általában, hanem hogy most már ideje megcsinálni, még senki sem tágított attól a meggyőződéstől, hogy Dinnyeberki „egyelőre kimarad“. De utána össze ültek taggyűlésre a kommunisták és Majkó István, a párttitkár azt mondta:

— Ki támogassa a párt politikáját, ha mi nem? Kik legyenek elsők a szövetkezésben, ha nem a kommunisták?

A kérdés elhangzott, felelni kellett rá.- És a pártszervezet tagjai valamennyien úgy feleltek rá, hogy aláírták a belépési nyilatkozatot. De aztán azt mondták, hogy élenjárni csak úgy lehet, ha a többiek is jönnek utánuk. Hívták szép szóval a többieket, a párton- kivülieket is. Mondták, magyarázták, hogy mi a helyzet a nagyvilágban és mi itt, ebben a kis faluban. Voltak persze, akik forgatni próbálták a szót, de akárhogy forgatták, az jött ki belőle, hogy egyedül már nem boldogulhat a gazhogy ki mondta először. Talán valamelyik járási elvtárs, talán valaki helybeli. De az bizonyos, hogy okos gondolat volt. Akkor már úgy alakult, hogy a falu többsége „gyúrta“ a vonakodó kisebbséget. Megmondták a hobozóknak, hogy az 5 leikükön szárad, ha a falu elveszít egy évet. Ebből olyan jelszóféle is lett: „Nem akarunk egy évet elvesztegetni.“

Három hétig sem tartott az egész vitatkozás, szemezgetés, amihez a járástól küldött elvtársak, meg a gépállomás emberei is segítettek, s eljutottak odáig, hogy kitűzték a nemzetiszín lobogót a tanácsházára, mert ünnepe van a falunak. Olyan igazi, lakodalmas jókedvet kívánó ünnepe.

Talán sokan nem hiszik el, mégis úgy van, hogy ezen a szombat estén igazi lakodalmas hangulat kerekedett Dinnyeberkiben. Az alakulás hivatalos része hamar lezajlott, Kiss Bélát, az új termelőszövetkezet elnökét és Kató Jánost a helyettesét, meg az

daember.az egész falunak kő- egész vezetőséget tapssal tisz- ' - g— teiték meg, de valahogy olyan

volt ez, mintha mindenki már régen tudta volna, hogy ezek meg ezek lesznek a vezetőség tagjai.

„Mondd, mit érlel annak a sorsa..." szavalta még a kezdetén egy iskolás kislány és a felszólalók ünnepélyes, el fogódon meg-megreszkető

zösen kell hozzálátni a gazdálkodáshoz.

Megértették végül is, mert ez olyan dolog, hogy ma már nem lehet nem megérteni. Akkor aztán valaki azt mondta:

— Ha már csináljuk, az egész falu legyen benne, mert a fél munka nem munka.

Nehéz most már kideríteni,

Még egyszer

a bánra munka

biztonsagáról

Nincs még egy hónapja sem, hogy „Nagyobb biztonságot bányaüzemeinkben!“ című írásunkban foglalkoztunk a baranyai bányaüzemekben a munkavédelem terén előforduló hiányosságokkal. Felhívtuk a bányaüzemek vezetőinek, dolgozóinak, munkavédelmi megbízottéinak figyelmét arra, hogy szigorúbban követeljék meg a biztonsági szabályok betartását, használjanak fel minden eszközt a fegyelem- sértések, a balesetek számának csökkentése céljából.

Alig egy hónap persze nem elegendő ahhoz, hogy akárcsak néhány ember — mert a fegyelemsértők száma aránylag nem magas — gondolkodásmódját gyökeresen megváltoztassák. Arra viszont elegendő volt, hogy néhány hathatós intézkedéssel leggyakoribb fegyelemsértéseknek gátat vessenek s a legfontosabb biztonsági előírások betartására azokat is kényszerítsék, akiknek ez nem válik ínyére. A legtöbb bányaüzemben éltek is ezzel a lehetőséggel s volt olyan bányász, aki az állása elvesztésével bűnhődött azért, mert nem hallgatott a figyelmeztetésekre, nem törődött az előírásokkal.

Még mindig van azonban néhány olyan bányász, sőt műszaki középkáder is. aki nem. okult a mások bajából, aki azt hiszi, hogy a biztonsági előírások mindenkire ixmatkoznak, csak őrá nem. Ezek az emberék még mindig veszélyt jelentenek mások — s saját maguk — számára, felelőtlenül veszélyeztetik munkatársaik testi épségét, magatartásukkal mérgezik a légkört, példájukkal fegyelmezetlenségre buzdítanak.

Számuk — hangsúlyozzuk

— nem jelentős, de létezésük feltételei, tetteik elkövetésének lehetősége •— sajnos

— még itt-att megvan. A bányák vezetői gyakran már felesleges zaklatásnak veszik, szinte naponta ellenőrzik üzemükben: betartják-e a

munkavédelmi előírásokat, hogyan törődnek a bányászok testi épségének, egész' ségének védelmével s alig múlik el nap ilyen irányú figyelmeztetés nélkül. A legtöbb helyen joggal hivatkoznak arra, hogy maguk is tisztában vannak a munkavédelmi szabályok betartásának fontosságával, hogy soha olyan kedvező baleseti statisztikájuk nem volt, mint mostanában, s a bányák állapota minden eddigit felülmúl. Az ellenőrzésekre, a „zaklatásra" azonban mindaddig számítani kell, amíg a jelenleginél lényegesen biztonságosabb munkakörülményeket nem teremtenek, amíg a fegyelemsértések száma a minimumra nem csökken, amíg a fegyelemsértések elkövetése eleve lehetetlenné válik.

Nem véletlen ugyanis, hogy napjainkban — noha a munkafegyelem, a bányák állapota, s bizonyos tekintetben a baleseti statisztika is sokkal jobb, illetve kedvezőbb, mint az utóbbi értekben bármikor volt — olyan nagy gondot fordítunk a bányamunka biztonságának növelésére, hogy a baleseti mutatók olyan súlyosan esnek latba az élüzem címek, a munkaversenyeredmények elbírálásakor. Nekünk eddig sem volt s soha nem is lesz szükségünk olyan szénre, olyan munkatermékre, amelynek előállítása során a dolgozók életüket kockáztatják. Eddig is megköveteltük, s ezután még inkább megköveteljük, hogy a munkavédelmi előírásokat mindenki szigorúan betartsa, hogy a szó és a tett között ne legyen semmi Ikülönbség. Éppen ezért hívjuk fel ismételten a bányaüzemeink minden dolgozójának, vezetőjének s különösen a szakszervezetek munkavédelmi felügyelőinek, munkavédelmi aktíváinak a figyelmét arra hogy seriki részéről ne tűrjék él a munkavédelmi előírások legcsekélyebb mértékű megsértését, ne legyenek elnézőek senkivel, a legjobb barátjukkal szemben sem.

A baranyai bányászok is-, mét nagy feladatok megoldására készülnek. A tanács- köztársaság 40. évfordulója a pártkongresszus tiszteletére nagyszabású munkaver- seny van kibontakozóban. T versenymozgalomnak számos új vonása van máris. Gazdagítsák bányászaink e versenyt azzal is, hogy a termelési tervek túlteljesítése, a minőség javulása, a termelési költségék csökkenése mellett a munka biztonságának fokozódását is eredményezze!

hangja azt felelte József Attila tömören zengő soraira, hogy itt már nem az öt holdak és a tors közt káráló tyúkok vonnak szűk határokat a paraszti sorsok köré. Kiszélesedett a látóhatár minden irányban. Talán ez is oka volt annak, hogy a nagyterembe összegyűltek igyekeztek hamar túlesni a formaságokon.

No és ami azután következett . ; .

Furcsa volt nézni az iddo- gáló, táncoló, daloló, kavargó tömeget és közben arra gondolni, hogy ezek az emberek most döntöttek saját sorsukról, az egész falu sorsáról, döntöttek olyan kérdésben, amelyet évszázadok során senki sem tudott rendezni. Talán valaha régen, amikor a török elől menekült ide a falu a hajdani berekbe, akkor volt itt olyan összefogás a nagy veszedelem elöli menekülésben, az elhagyott helyett új falu építésében, mint most, s talán csak a török eltakarodásakor vigadtak ilyen önfeledten. Most ugyan nem kergetett senkit a török, mégis mintha valami nyomasztó álomtól szabadult volna a falu népe.

— Most már mulathatunk! — kiáltotta egy mokány, ősz ember, teli borosüveget emelgetve és csizmájával a padlót döngetve.

A tanácselnök a nagydobot buffogtatva adott ritmust a táncnak, a KlSZ-titk/ára 4b*

rándos dallamokat csalt elő a

száraz fából és a harmonikái éktelen magas tenorján zengte a szöveget:,,i-..ez a tangó egy vallomásCopfos és lófarkas frizurájú lányokat pörgettek a kimosakodott legények, s az asztalnál bizonytalankezű bácsi csorgatta a bort a pohár mellé, miközben mesélte:

— Tudja, a koma, az aki ott

annyira mulat, az se akart ám belépni, azt mondta, hogy meghalni is egyénileg akar, aztán itt van. a

No persze, ki ezt mondta, ki azt mondta, ezt már kár hánytorgatni. Megvolt az eljegyzés, eljegyezte magát a falu a szocialista jövővel, s megülték most már a lakodalmat is. Hiszen ha volt is pi- tyergés az elmúlt hetekben, az is csak olyan volt, mint « menyasszony sirás-rivása a lakzi előtt. Nem az az igazi szomorúság, hanem az, ha pártában marad a lány.-.-.

Átment a ma a holnapba, a február a márciusba, s még mindig zengett a vigasság. Ezért is lett „Uj március" a szövetkezet neve. Igaz, hogy amikor a nevet választották, valaki közbekiabált:

— Nem a név a fontos, hanem hogy jól dolgozzunk!

Abban sem lesz hiba. ha azután is úgy megy minden, amilyen egyetértésben a poharak csengtek ezen az éjsza* Mészáros Fenne