Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-26 / 72. szám

2 NAPLÓ 1959. MÁRCIUS 26. A MÁV felhívása A MÁV veaéri^zgatÓ6ága, Tekintettel a március 29—30-i, és az április 4—5-i kettős ün­nepekre, az alábbiakra hívja fel az utazóközönség figyelmét: 1. Március 29-én, vasárnap a hivatalos menet rendikönyvben a munkaszüneti napokra, 30- ón, hétfőn a vasárnapokra, Sí­én, kedden a hétfői munkana­pokra, április 4-én, szombaton a munkaszüneti napokra, 5-én, vasárnap pedig a hivatalos menetrendikönyvben a vasár­napokra előírt vonatok közle­kednek. A többi napon válto­zatlanul a naptári napnak meg­felelő forgalom lesz. 2. A hétvégi távolsági mun­kásvonatok Budapestről már­cius 27-én, pénteken este, 28- án, szombaton délben és áp­rilis 3-án, pénteken este indul­nak, ellenirányban március 30—31-én, hétfőről keddre és április 5—6-án, vesámapról hétfőre virradó éjjel közleked­nek. Április 4-én, szombaton délben Budapestről hétvégi tá­volsági miumkásvomatofc nem indulnak. 3. Tekintettel a várható erő­sebb utasforgalomra, március 26—31., április 3—6. között a menetrend szerint közlekedő gyors-, sebes-, személyvonato­kon kívül mentesítő vonatok is közlekednek. A mentesítő vonatok indulásáról bővebb felvilágosítást a pályaudvarok adnak, Hassunk az érzelmekre is! A Kommunista Ifjúsági Szövetség sok olyan munkaakciót, találkozót, ki­rándulást és táborozást rende­zett, amely sok fiatalnak je­lentett szép, felejthetetlen él­ményt. Ez azt is jelenti, hogy KISZ-szervezeteink életében mindjobban utat törnek az olyan rendezvények, melyek mind tartalmilag, mind él- ményszerűségükben és ünne­pélyességükben elnyerik a fia­talok többségének tetszését. Ezt tanúsítják a választások idején lezajlott ifjú választók gyűlései és a külsőségekben is ünnepélyesen megrendezett tagkömyvkiosestó taggyűlések is. Mindenek ellenére nem mondhatjuk kielégítőnek a KISZ érzelmi nevelőmunká­ját. Nem, mert még számos alapszervezetünkben nem is­merték fel, hogy a fiatalok többsége éppen, sajátos lelki alkatuknál fogva az élménye­ken, az érzelmd hatások útján jut el a nagy politikai kérdé­sekig, a társadalmi igazságok felismeréséig. S itt nagyon sok még a tennivalónk, külö­nösen a szervezeten kívüli fia­talod körében. Gondoljunk csak arra, hogy még mennyi olyan fiatal barangol az ut­cán, akinek barátja nincs, csak „haverja“, akinek szerel­mese sincs, csak „nője" van, aid az édesapját sem tudja szebben szólítani, mint „fa­ter". Ezek a fiatalok legtöbb­ször nyegle viselkedésük és cinikus nvxsolyuk mögé rejtik azt a tátongó ürességet, amely világnézetükben, érzésükben rejlik. Feladataink tehát na­gyok. Nekünk kiszeseknek kell elsősorban összefognunk a szülőikkel és pedagógusokkal. s velük együtt azon fáradoz- ^iyér ünnepe, a ballagás és a ni, hogy ezek a fiatalok is mi-, lobbi. Milyen szép lenne pél- előbb helyesén gondolkodó, hasznos tagjai legyenek dol­gozó társadalmunknak. E nagyszerű feladatot ter­mészetesen elsősorban a KISZ soraiban kell elkezdenünk. Hogy hogyan? íme, néhány javaslat, éljünk vele! Kezdjük talán a taggyűlé­sek megrendezésével. Helyes lenne például, ha a taggyűlé­seket rövid négy-öt perces megemlékezéssel kezdenék, ismertetnék a párt, az ifjúsági mozgalom egy-egy mártírjá­nak életét, harcát. Általánossá lehetne tenni azt a szokást is, hogy a KISZ-tagok egy-egy határozatot csak tagsági köny­vük felmutatásával fogadná­nak el. Nyilván éz is fejlesz­tené az ifjúsági szövetséghez való tartozásuk érzését. Nö­velné a KISZ-tagság tékán té- lyét az is, ha a tagfelvételek külsőségekben is szebb és zászló alatt történnének. Az ifjúsági rendezvényeket ál­talában jobban át kellene sző­ni a kulturális munka elemei­vel. így, egy-egy szavalat, tré­fás jelenet, játék, vagy mun­kásmozgalmi dal felesendülé- se vonzóbbá, maradandóbbá tenné a KISZ-rendezvényeket, összejöveteleket. Az említetteken kívül számos olyan régi szokás, ha­gyomány van, melyeknek fel­elevenítése, szocialista tarta­lommal való megtöltése ugyan csak szebbé, gazdagabbá ten­né az ifjúsági közösségek éle­tét. Csak néhányat említünk közülük: Itt van például a húsvéti locsolás, a májusfa állítása, az anyák napja, a farsang, a ko­déul, ha húsvétkor a KISZ kezdeményezésére locsolnák meg a falu legdolgosabb leá­nyait, asszonyait. Vagy május elsején azoknak a háza elé állítanák a májusfát, ak'k a legtöbb munkaegységet sze­rezték az idén a termelőszö­vetkezetben. Az egyházak saját céljaik elérése érdekében sok évszá­zaddal ezelőtt kisajátították maguknak a népszokásokat, s az emberi élet minden lénye­gesebb fordulójánál jelentkez­tek szertartásaikkal. Ránk vár az a megtisztelő feladat, hogy elhódítsuk ezeket az ünnepé­lyeket és igazi, s ember­séges formákkal, azaz szo­cialista tartalommal és tor­mával váltsuk fel. Az olyan esküvő, ahol az ifjú pár az út­törők és kiszisták virággal, zászlókkal díszített sorfala kö­zött vonul a tanácsházára, ahol harsonák és zenekar nász­indulója köszönti őket, minden bizonnyal nevelő hatással lesz a fiatalságra. De sorolhatnánk tovább a lehetőségeket. Itt vannak a fiataloknak olyan nagy élet­HiltlíK Szürke por Délelőtt volt, a napsugár egy kékeszöld kupolát cirógatott és aznap hallottam először rigó- füttyöt. Az utca szürke volt, de ezen nem lehet segíteni, a por nem lehet rózsaszínű, de éjje­lente azért föllocsolhatnák a vá­rost. Az ember reggel kifényesíti a cipőjét, hogy meg ne szólják és mert az szokás. De ilyen ragyo­gó tavaszt napon gyönyörűség lenézni, hogy kacérkodik a cipő­orr a napsugárral. Leléptem a járdáról, hogy ki­kerüljem az öreg utcaseprőt, aki nagy vesssösöprüvel simogatta á szürke kövezetei, ö maga is szürke volt, egészen szürke, a ruhája, a keze, az arca, a söp­rűje és biztosan szürke az étel, amit eszik, szürke a hangja, ha — A PÉCSI Idegenforgalmi Hivatal munkájának eredmé­nyeként rövid idő alatt telje­sen megváltozott a Mecsek ké­pe; gondozott sétautak, felújí­tott pihenők és kilátók, szép útjelzőtáblák tarkítják a park­erdő területét és több, mint kétszáz pad kínál kellemes pihenést az üdülő és sétáló vendégeknek. Egy angol autóbusztársaság en­gedélyt kapott rendszeres autó- fordulói, mint például az ifjú- ' buszjárat létesítésére Leicester --------a bevonulás, a szak ' (Anglia) és az Indiai Vj Delhi kő­Né met vendégek Egyházaskozáron 0 A jóhangú, pirospozsgás Wagner Jakab, a Kossuth Tsz ácsmestere ugyancsak neffci- e resztet te hangjait. Jókedvűen velezümmögik a dalit a tsz. fia­taljai: Soldaten und Kukuck. A csengőhangú Becht Katica csengő szopránján egy régi szép népdalt énekel. Várják a Kos­suth Tsz tagjai Bikáiról a né­met vendégeket. Átmentek egy kicsikét, hogy . megnézzék, mi újság az állami gazdaságban, mi van az új halastavakkal. Énekléssel gyorsan fut az idő, s máris itt vannak a német termelőszövetkezeti küldöttség tagjai. , * Miig egy kis ünnepélyt rög­tönöznek a Kossuthosok, amely ben köszöntik a szívesen látott vendégeket, az egyik sarokban beszélgetek Roland Lindner- rel, a fiatal agronómussal. : vonal finanszírozására, és pénz ügyi kérdéseinek irányítására. Tapasztalataink ezzel a fajta szervezéssel igen jók. Remé­lem, hogy sásdi tapasztalatcse­rém után már az itteni mód­szerről is sokkal többet tudha­tok majd meg." JxLSaan már második eszten­deje folyik a baráti levelezés az egyháza&kozári Kossuth Tsz és a bellwitzl Florian Geyer LPG között. Először csak meg­ismerkedtek egymással, majd gondosan leírták egymás ter­melési módszerét, vetésforgó­ját, gépezetét, szóval, ami a gazdaság életében fontos. Ki-J* tűnt, hogy a német élvtársak ■ jobban állnak a gépekkel, a J modernebb berendezésekkel, J viszont nagyon nehezen tud-J nak megbirkózni a kukorica-1 val, mivel az ottani kissé hű-J „Halunk BeUwitz-ten amety vösebb időjárás sók problémáit a lőbaui körzet egyik Jól mű- a ködő termelőszövetkezete, na­gyon fognak az elvtársak ör­vendeni, ha elmondjuk azokat a tapasztalatokat, amelyeket már eddig szereztünk. Nekünk nagyon tetszik az itteni mun­kaszervezés, nagyon tetszett például nékem, hogy Bikaion a termelőszövetkezet tagja az, agronómus is. Nálunk, az NDK ban állami alkalmazóit fkán t dolgozunk. Én javasolni fo­gom a körzetnek, vizsgálja meg gondosan a magyar ta­pasztalatok alapján ezt a kér­dést. Persze, az igazi jóbarát nem hányja be a szemét akkor sem, ha valami olyasmit lát, hall, ami szerinte nem meg­felelő. Mi ma Bikaion meg itt Lgyházaékozáron egy-két dol­got említettünk az elvtársak- vak, akik szívesen fogadták a mi tanácsainkat.“ * A miénkhez hasonló, de egy­két lényeges dologban mégis el­térő az NDK paraszt-pénzügyi hálózatának szervezete. Heinz Brosséit, a lábául Parasztbank vezetője főleg a pénzügyi vo­nalat aluirja itt tanulmányoz­ni: „Nagyon áriákéi, hogy mi­képpen segíti itt a Nemzeti Bank hitelszervezete a terme- lószövetkezetel<et, milyen lejá­ratú kölcsönökkel támogatják a közös gazdaságokat. Miná­lunk az NDK-ban külön Bauesn Bank'alakvtt a rmraszti színházba.. Mert azért a 21 éves asszonyok nem öregek, de nem ám — és mosolyog vi­dáman férjére, a szőke agro­nómusra. ■. s Búcsúzkodnak a házigazdák is a vendégek. Ki ide, ki oda megy, pontosan beosztották, ki kinél álszik-étkezik. Az éjfél felé jár az idő, amikor jóked­vű, vidám nevetés csendül a néma kozári utcákon. Lepihen­nek a vendégek. Kell a pihe­nés, mert holnap újabb üzem- látogatások, tapasztalatcsere tesz és gondosan megtekintik a kukoricavetési terveket. vá avatás, munkás-vizsga stb. Ezeken a nagy évfordulói ünnepségeken biztosítani lehet, hogy a ha­zai táj, népünk történelme, az anyanyelv, a munka, a vers és a tánc ritmusa jobban telítőd­jék érzelmekkel, s minden a szocialista hazafiságban, a pro- letárintemacionalizmus ma­gasztos érzéseiben fejeződjék ki. így mozdul meg a fiatalok képzelőereje és tettvágya, vá­lik egyre több ifjú a kommu­nista ifjúsági mozgalom hő­seinek követőivé. A KISZ-nek, a népművelési munkásoknak, kommunista rótt. Az utazást évenként egyszer rendezik meg és *S fontsterlingbe kerül. Az első utat április ele­iére tervezik. Eddig már tizen­hatan jelentkeztek. — A MAGYAR—SZOVJET BARÁTSÁGI HÓNAP és a ta­nácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulója alkalmából ki­állítást rendezett az egyházas- kozári nőtanács. Kiállították a csángó-magyar népviselet re­mek darabjait, köztük katrin- cákat, gerdánokat, kéziszőtte­seket, kézihímzéseket és más népviseleti tárgyakat. A kiál­lítást március 19-től 22-ig há­szülőknek és pedagógusoknak } romszá2an tekintették meg, közös feladata, hogy ezek a köztük a Kurt Gabler által ve- szokasok hagyományok és for- >NDK-beli delegáció tag­mák elterjedjenek es koz- jaj ^ kinccsé váljanak. Ne felejtsük: , minél vonzóbbá, minél ünne- 5 — FELROBBANT EGY AK- pélyesebbé tesszük az ifjúsági NA, amely még a második ni­rendezvén yeket, annál eredmé- lágháborúból maradt vissza a nyesebb lesz a Kommunista drávapalkonyai legelőn, ami- ifjúsági Szövetség érzelmi, vi- kor Végh Pál pásztor és két lágnézeti nevelőmunkája. \ társa a falu sertéseit őrizték. < Az egyik sertés kitúrta az ak- Az elmondottak meg nát- amtly felrobbanva sérü­léseket okozott. — A FIATALOK és nők honosítása és továbbfejleszté se segíti a fiatalokat abban, __ __________ _ ho gy életük, politikai nézetük j munkábaáílitásáról, a vízfo­érzelmekkel telítődjön meg. élményekkel szorgalomra, gyasztás szabályozásáról és a községpolitikai munkához nagy tettekre serkenti őket né- nyújtott társadalmi segítség- pünk jukban! Ia városi tanács végrehajtó bi­Kupka Sándor | zottságának tagjai^ énekelni kezd — egy szürke pont a tavaszi utcán. Es szürke a por, ami körülötte száll, és kár leú- ne elrontani a cipő fényes örö­mét ... — Tessék csak nyugodtan men­ni, addig abbahagyom — mond­ta a szürke pont, és kiragyogott belőle egy sárgás, töredezett fog­sor, a hangja meg kopott Volt, de nem szürke. Inkább kék, mint a bársonyos ég. aminél nincs kedvesebb nyári délelöttö- kön . ., Majdnem megszólaltam, hogy bocsásson meg, igazin nem szür­ke, most már tudom. De ez fur­csa lett volna, és a tavaszi ut­cán amúgyis fölösleges volt a beszéd. (—ma) — NÉGYSZAZHUSZAN te­kintették meg hétfőn a mun­kásmozgalmi kiállítást az SZMT székházban. A kiállítás­nak átlagosan 550—600 látoga­tója van naponta. — KIKÖLTÖZIK a sziget­vári várból 1960 végéig a Fűz­kitermelő Vállalat. A vár mel­lett már építik a vállalat új helyiségeit. Az Angol Királyi Akadémia tar meiben megnyílt kiállításon, ahol Winston Churchill amatőr festmé­nyeit mutatják be, több a látoga­tó, mint az eddig legsikerültebb művészettörténeti kiállításon, ame­lyet l»52-ben a nagy Leonardo da Vinci műveiből rendeztek. — ÖTVENHÁROM ismeret terjesztő előadást tartottak az elmúlt esztendőben a pécsi múzeumok dolgozói. — CSÉPLÖB1ZTOS1TAST köt ez évben is a cséplőmun­kásokkal az Állami Biztosító, és állandó rokkantság eseté­ben 25 ezer forintot fizet ki a károsultnak. — FELÉRE CSÖKKENT a menetidő a Széchenyi tér és a főpályaudvar között, .i mióta villamos helyett autóbuszfor­galmat vezetett be a Pécsi Közlekedési Vállalati — KÉSZÜLNÉK a belföldi túrák tervei az IBUSZ-nál. A pécsi IBUSZ pécsi indulással 10—15 belföldi utazást, akar lebonyolítani, helyi igények fi­gyelembevételével. — MÜREPÜLÖBEMUTA- TÖT tartanak a Magyar Hon­védelmi Sportszövetség röpülő modellezői április 8-án a Pécsi Bőrgyár pályaavató ünnepsé­gén, a szünet ideje alatt. — CSEREMÜSOROKAT tar­tanak március 19. óta április 4-ig a város üzemeiben és kul- tú rótt hónaiban a tanácsköztár­saság évfordulójának tisztele­tére az üzemi színjátszócso­portok. &umúmiL oáltoziuo k jelent. „Ml lenne, ha mi egy-t szer elmennénk hozzátok és* megnéznénk, hogyan csináljá­tok TI, hogy olyan nagy ícu-" koricatermésetek van évente“l — írták néhány hónappal ez- S élőt Becht Gáspárnak, a Kos-5 suth elnökének. „Gyertélk, sze­retettel várunk Benneteket" — szólt a válasz. És most itt van­nak, egyfitt, mint egy igazi nagy család. Nyelvi nehézsé­geik nincsenek, hiszen a Kos­suth tagjai kivétel nélkül né­met anyanyelvűek, frissen pe­reg hát a szó a tsz. irodájá­ban. * ió-. Lindnernét fiatal lánynak néztem, pedig már két szép kisleánya van otthon, Bell­id tz-ben. „Nagyon boldog va­gyok, hogy ismét meglátogat- i hattam szülőhazámat. Én pi-S cinyke voltam, amikor szüle- S immel együtt Bellwitz-be ke-1 rültem. Megszerettem nagyon S az én új hazámat, a Német ■ Demokratikus Köztársaságot, 5 ahol nagy becsülete van a; szorgalmas munkáskéznek, ■ ahol ismeretlen dolog a mun- ■ kanélküliség, ahol jómódban ■ élhetnek a dolgozók. Férjem a J Florian Geyer LPG agronómu- ■ sa és bizony sok a munkája. ■ Segítek neki, amikor tudok és S két csöpp lányom engedi. Na 5 és időnként a magamfajta há-1 ziasszonynak is illik beruccan- | ni • körzeti ' székhelyre egy S Az újságot értő ember, (már a cínv -1 bői is ki­olvashatja, hogy ez az írás ia — csakúgy mint a többi, manapság megjelenő me­zőgazdasági témájú cikk, — a falu nagy átalakulásáról tudósít. Hiába, ma ez a fő téma falun, még ott is, ahol az annyit emlegetett föld­indulásnak egyelőre csak az előjelei mutatkoznak, ahol csak érlelődnek a nagy változás előfeltételei.; i Az pedig teljesen magától értetődő, hogy az „árkot átugrott“ községekben egyetlen dolog, — az új termelőszövet­kezet — körül forog a világ. A tanács- házán nyakig ülnek az új helyzetből adódó újszerű és fenemód tekervényes munkában. Erről faggatják az idegent, a járási vagy a megyei embereket, de hiába próbálna másról érdeklődni az újságíró is — a harmadik mondat után már őt is azzal traktálják: mát gon­dol az elvtárs, jó lesz ha így, meg úgy csináljuk? Mert itt Sumonyban sem az a gond, hogy vajon jól választottak-e, amikor kibújtak az egyéni gazdálkodás min­denképpen 6zűk és egyre nehezebben viselhető dolmányából. Ezt’ már termé­szetesnek találják, belenyugodtak a változásba, és igyekeznek alkalmazkod­ni az új helyzethez. Most már azon tö­rik a fejüket, hogy miként kezdjenek hozzá, hol és hogyan ragadják üstökön a váratlanul lelt szerencsét, hogy tény­leg Jó legyen az új élet, jobb s szebb mint eddig volt. Az már aztán a dolgok rendje, hegy erről az alapvető kérdésről vérmérsék­lete; hozzáállása és ha szabad act a szót használni — rangja — szerint minden­ki másképp vélekedik. Soroljam-e, hogy az alakulás óta el­telt rövid idő alatt, mennyj mindent elrendeztek, elterveztek és elindítottak a 6umonyi termelőszövetkezetben? Nem azért kérek ez alól felmentést, mert ezektől a látszatra „sablonos, ér­dektelen“ részletektől a riport érdekes­ségét, olvasmányosságát féltem. Már csak azért sem, mert ezek az „aprósá­gok" ma sok százezer falusi család leg­égetőbb gondját jelentik. A jövőjüket, boldogulásukat alapozzák meg azzal, hogy „prózai" módon nekilátnak a ta­vaszi munkának, felértékelik az álla­tokat, tervet készítenek, vagy éppen afelett vitatkoznak, hogy huszonöt avagy harminc holdra tartsanak meg egy-egy pár lovat. Mégsem ezekről tam, akarok most írni.-----------------1 Nem ezt bogarász­vizsgálgattam akkor sem, amikor munkám és szerencsém Sumonyba vitt és a sumonyi változások okát kutatva beszélhettem a frissiben avatott ter­melőszövetkezeti község vezetőivel. Az érdekelt inkább, hogy a nagy feladatok­kal való birkózás közben miként nő­nek fel, miként változnak maguk az emberek; a vezetők csakúgy, mint az úgynevezett „egyszerű tagok“. Itt van például az egyik — itteni fogalmak szerint — fiatal „vőember". Pár héttel ezelőtt valahonnan megsza­golta, hogy hamarosan megindul a ter­melőszövetkezet szervezése. Fogta ma­gát kijelentkezett a községből és Pécs­re jött, hogy háta tiordítva apja, nagy­apja ősi foglalkozásának, munkába áll­jon valamelyik pécsi üzemben. Pár nap múlva természetesen meggondolta magát, (nem olyan könnyű pont ilyen­kor tavasszal megszokni az aszfaltot) és belátta, hogy kár lenne „szakmáját" feladni. Mit gondolnak hogyan véleke­dik most pár héttel később ez az em­ber? A tettek nyelvén: ő az egyik leg­szorgalmasabb fogatoa, aki mindennap az elsők között fog hozzá a munkához. Koszér Béla, a tsz elnöke az ala­kulás napjaiban bizony nem éppen a legharcosabb agitátorok közé tartozott, sőt még ma sem tagadja, hogy erre az évre egészen más tervet forgatott a fe­jében. — Éppen meg akartam venni az új kaszálógépet, lovasgereblyét, amikor a szervezés megkezdődött — mondta ki egyenes őszinteséggel. — Álmodná sem mertem volna, hogy húsvétira tsz-tag leszek. A gépvásárlási terv azóta persze ef- ejtódött, hogy egyszer majd, — amikor már elég erős lesz a tsz — a közös gaz­daság számára vásárlandó Zetor képé­ben újra realizálódjon. Koszér Béla világéletében maga gaz­dája volt. Tizennyolcholdas jómódú gazda, akit igazán nem a kényszer, de a meggyőződés vitt a termelőszövetke­zetbe, hisz a termelésben csakúgy mint az adózásban „élenjáró volt“. Április elején, amikorra a közös állatállomány: kialakítják, igazán példamutatóan 10 állatot, (marhát, növendéket, egy pár lovat) visz a közösbe. Amikor az első napokban a meginduláshoz kisebb, na­gyobb összegekre volt szükség, — ha­bozás nélkül a zsebébe nyúlt és saját pénzéből kölcsönzött ötszáz forintot a szövetkezetnek. Nem félti, bízik a kö­zösségben, tudja, hogy megtérül mind­az a munka, anyag, pénz. fáradság, amit a közös gazdaság kialakít fordítanak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents