Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-20 / 67. szám
1959. MÁRCIUS 20. NAPLÓ 3 Kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság (Folytatás ae 1. oldalról.) be a szükséges vetőmagot és amennyiben így a szükséges vetőmagot a termelőszövetkezet nem tudná biztosítani, növelje a hibridkukorica vetésterületét, ugyanis hibridkukoricából még egyelőre vannak készleteink. Ezúton, is hangsúlyozni szeretnénk a silókukori őstermelés jelentőségét. A közös állatállomány kialakításához nagymennyiségű szálas és szemes- takammámyt kell termelnünk. A silókukorica egységnyi területről a legnagyobb mennyiségű takanmánymennyiséget érhetjük el. Kedves elvtársak! A Központi Bizottság kulturális irányelveinek megjelenése és a megyei pártbizottság kulturális tervet tárgyaló ülésének lezajlása után általában előrehaladtunk a kultúra területein is. A megyei pártbizottság 3 éves kulturális tervében megszabott feladatok végrehajtása érdekében a művelődésüggyel foglalkozó különböző szervek elkészítették a saját és a konkrét feladataikat tartalmazó éves terveket. Bár a kulturális irányelvek és a megyei tervek taggyűléseken történő feldolgozása hiányos volt, mégis elmondhatjuk, hogy a kommunisták általaiban megértették a kulturális mumlka jelentőségéi, a pártszervezetek többször, jobban és színvonalasabban foglalkoznak a kulturális élet kérdéseivel és nagyobb gondot fordítanak annak pártlrányí- tására, mint a múltban. Azóta elértük, hogy az illetékes szervek kulturális téren is kiemeltebben kezelik a muhkéslaikta vidékeket. Ebiben sokat segített a Központi Bizottság munkás- osztály helyzetéről hozott határozata. Megvannak azok a bíztató jelek — emelte ki Laki elvtárs, — amelyek mutatják, hogy a megye értelmisége a legfontosabb kérdésekben egyetért a párttal és becsülettel kiveszi részét a párt politikájának gya korlati végrehajtásából. Ebből azonban nem következik, hogy a kultúra terén mór minden rendben van. Továbbra is lon'os WfÉiun'f a odri kulturális vezető szerepének javítása, általában a dolgozók és a kommunisták ideológiai, politikai nevelése, az ideológiai harc továbbfokozása, a kulturális élet területén is. Kedves elvtársak! Mostani helyzetünk jellemzőinek rövid számbavétele azt mutatja, hogy politikai, gazdasági helyzetünk kedvező, reális feltételei vannak gyorsabb előrehaladásunknak. Ezt a kedvező helyzetet mérlegelte Központi Bizottságunk legutóbbi ülésén, mikor elhatározta fejlődésünk ütemének meggyorsítását. A Központi Bizottság állásfoglalása szerint két alapvető feladat áll a népgazdaság előtt. Az első: az iparban 1959-ben el kell érni •— néhány alapvető mutatóban — az 1960-ra tervezett szintet. Ezeknek az alapvető mutatóknak teljesítésével együtt — ettől függően *— a munkások és az alkalmazottaik reáljövedelmében is el kell érni az 1960-ra tervezett emelkedést. A másik: a mezőgazdaság szocialista átszervezésében elért eredmények megszilárdítása, a nagyüzemi gazdálkodás megalapozása, és ennek kapcsán most a tavaszi munkák maradéktalan elvégzése. Biztosítani kell az eredeti tervnek megfelelően a termelés 5.2 százalékos emelkedését. Ezen belül a terv előírja a növénytermelés 8.5 százalékos, az állattenyésztés hozamának 1 százalékos növelését Az iparban az 1960-ra tervezett színit elérése 1959-ben ipari termelési tervünk 4 százalékos túlteljesítéséi követeli A terv ilyenirányú feszítése nem mondható túlzottnak, mert országosan az elmúlt évben is rendkívüli erőfeszítések nélkül 4 százalékkal túlteljesítettük a tervet Az országos eredménytől eltérően megyénk szocialista ipara az 1958. évi tervét csak 2.5 százalékkal teljesítette túl. Legdöntőbb iparágiunk, a szénbányászat, azonban 3.7 százalékkal, ami által megközelítette az országos tervtúlteljesítést. Mi úgy értékeljük a jelenlegi helyzetet, hogy a Központi Bizottság határozatának megjelenése után a munkásokban, műszakiakban kialakult lelkes hangulat, egyetértés, a Központi Bizottság határozatával olyan mozgósítható erő, mely biztosíték arra, hogy a Központi Bizottság által megszabott mennyiségi túlteljesítésből az iparra háruló rész megvalósul. A munka termelékenységét 5 százalékkal kívánjuk 1959-ben növelni. Országosan a munka termelékenysége 8 százalékkal nőtt 1958-ban, megyeileg csak 3.2 százalékkal. Látható, hogy a munka termelékenységének növekedése az országos átlagtól megyénkben messze elmaradt. Az elmaradás részben a pécsi szénbányászat alacsony technikai felkészültségének következménye, ami miatt az összüzemi teljesítmény nem emelkedik. Ezenkívül több más fontos üzemiben sem alakult a munka termelékenysége megfelelően. Véleményünk szerint azonban a termelékenység emelésében is előre lehet jutni, ha az üzemek, vállalatok vezetői igyekeznek még feltárni belső tartalékaikat. Ilyenek; jobb munkaszervezés, esetleges technológiai változtatás — amelyek különösebb beruházást nem Igényelnek. Jobban támaszkodjanak a dolgozók megnövekedett munkalendületére, foglalkozzanak többet a szocialista munkaversennyel, támaszkodjanak bátrabban az újítókra, a régi kiváló munkásokra és nem utolsó sorban anyagi lehetőségeikhez mérten korszerűsítsék gyártási folyamataikat. A Központi Bizottság határozata szerint biztosítani kell az évi beruházási terv megvalósulását. Megyénk ben különös jelentősége van a beruházási keretek évről évre való maradéktalan felhasználásának. Beruházásaink jelentőségét egyrészt a nagy volumene adja, másrészt a megvalósítandó célokhoz — feketeszénbányászat fejlesztése, vil- lamosenergia termelés növelése, stb. — országos érdekek fűződnek. 1958-ban megyénkben 857 millió forintot irányoztak elő beruházásra a termelőszövetkezetek, a kisipari szövetkezetek és a kislakás- építési beruházások kivételével. Ebből ipari beruházásra 638, mezőgazdaságim 53, kommunális beruházásra 156 millió forintot. A rendelkezésünkre álló keretek 89.5 százalékát használtuk fel. Beruházásaink megvalósítása során annak ellenére, hogy jelentős tapasztalatokkal rendelkezünk, mégis ismétlődik néhány hiba. MegyénV 1959. éli beruházási bele eddig 741 m Ilid forint Beruházásaink ez évi lebonyolításánál fokozottabban ügyelnünk kell arra, hogy a korábbi hibák ne ismétlődjenek. Már a beruházások tervezésének időszakában — a műszaki kiviteli terv elkészítésénél törekedni kell a reális műszaki és pénzügyi tervezésre. A kivitelezés során úgy az építőiparban, mint az egyéb érdekelt iparágakban szem előtt keli tartani a takarékosságot és részhatáridők pontos betartását. Fejlődésünk meggyorsításának fontos tényezője a szocialista munkaverseny kiszélesítése, tömegméretűvé tétele az építőmunkénk minden területén. Az elmúlt évben is az eredményeinkhez hozzájárult az újjászervezett munkaverseny. A felajánlásokat valóban a dolgozók tették, a felesleges sallangoktól megszabadult, jobban segítette az üzemek előtt álló konkrét gazdasági célkitűzések megvalósítását. Fő versenyforma a brigádverseny lett. Az eredmények ellenére muníka versenyünk szűk körben mozgott, kiszélesítése érdekében szak- szervezeti és pártvezetőink nem sokat tettek. A Központi Bizottság márciusi határozata után azonban a? öntudatos munkások lómege! hitet lettelí a szocialista munkaverseny mellett A Központi Bizottság határozata mindenekelőtt bányaüzemeinknél talált lelkes visszhangra. A Kossuth-bónya bányászai vállalták, hogy éves tervüket 4 százalékkal túlteljesítik, az önköltséget 2.5 százalékkal csökkentik. Elhatározták, hogy a pártkongresz- szus tiszteletére a munkaver- senyt tovább fokozzák, kiszélesítik. A tanácsiköztársaság és hazánk felszabadulásának évfordulóján, valamint május 1. tiszteletére több helyütt, így Anna- és Béta-aknán is forradalmi heteket tartanak. A pécsi tröszt vezetői most mérik fel, hogy a Központi Bizottság határozata érdekében mit kell tenniök. A termelési tervüket legalább 104 százalékra kell teljesíteni, ami napi 160 tonna pluszt jelent. Az önköltséget legalább 1 százalékkal, az összüzemi teljesítményt pedig 23 kilogrammal keli növelni. Biztosak vagyunk benne, hogy a pécsi bányaüzemek dolgozói jól válaszolnak a Központi Bizottság határozatára. Az új erőmű dolgozói március elseje óta új mozgalmat indítottak — a tíznapos mozgalmat — a határidők lerövidítése érdekében. A magasépítőknél 22, a mélyépítőknél 17 brigád csatlakozott a tíznapos mozgalomhoz. Hasonló, biztató munkaverseny-kezde- ményezések más üzemekben is vannak. Minden kommunistának kötelessége a szocialista munkaverseny erőteljes kibontakozásának elősegítése, támogatása, mert a gyorsabb előrehaladásunk alapvető biztosítéka a dolgozók alkotó munkája. A dolgozókban meglévő bizakodás, az alkotnivágyás képezi gyorsabb előrehaladásunk motorját. A végrehajtó bizottság javasolja, hogy minden üzemünic- ben — a dolgozókkal egyetértésben a lehetőségek gondos felmérésével — indítsunk munkaverseny! a qárf- konyresszus tiszteletére A pártkongresszus tiszteletére indított munka versenynek legyen kiemelkedő szakasza a tanácsköztársaság, hazánk felszabadulásának évfordulója és május 1-e, a munkásság nagy nemzetközi ünnepe. Nagyon fontos, hogy az építőanyagiparban is nőjön a munkaverseny lendülete. Az építőipartól azt kívánjuk, hogy az éves építési tervük teljesítésén túlmenőleg csökkentsék az építkezés költségeit, rövidítsék le az építést Időket. A megyei végrehajtó bizottság nem jelölheti meg minden iparág célkitűzését a megyében. Nagyon fontos, hogy többi üzemeink a SZOT irányelveit figyelembe véve határozzák meg a dolgozókkal közösen a szocialista munkaverseny célját. A megyei pártbizottság felhívja a kommunisták figyelmét arra, hogy leglényegesebb az üzemekben, az üzemrészeken belül indított egyéni és brigádverseny, nem pedig az üzemek és trösztök, illetve vállalatok között folyó verseny. Tanulva a régebbi hibákból, ne akarjunk minden áron más üzemeket, trösztöket, esetleg az ország összes üzemeit versenyre hívni; Több szerénységet kérünk. Súlyos fogyatékosság —* mondotta Laki elvtárs — hogy üzemeinkben nem működnek — néhány kivételtől eltekintve — a társadalmi bíróságok, melyeknek kisebb ügyeikben kellene ítélkezni. Sajnos, gazdasági vezetőink kisebb ügyeket inkább a bíróságoknak adnak ót, mert nem értik meg a társadalmi bíróságok létrehozásának célját. Nem értik, hogy a kisebb bűncselekmények felelősségrevonása az üzemi kollektíva előtt jobb hatást vált ki, mint a bírósági tárgyalás. Bízzanak jobban ebben a kérdésben a becsületes munkásokban, a munkásod tárgyilagosságában, igaz ságérzetében. — Kedves elvtársak! Biawzmis-lenlnfzffiiis győzelme Magyarországai munista pártot, amely a reformista ideológiával szamben a forradalmi proletár- ideológia alapján állt. A kommunista párt a nemzetközi szocialista társadalmi eszmék magyar talajon történő megvaló- s! tárát tűzte zászlajára. A kr-wnunista párt megalakítása gyökeres szakítás volt a ma- pvar munkásmozgalomban addig monopol helyzetben lévő szociáldemokrata ideológiával. Megteremtette a lenini ideológia szervezeti kereteit és hr ot indított annak magyar «’.kahnazásáért. A marxi—lenini ideológia — szemben a M.t.. -V demokrata ideológiával — egyedül volt képes választ •ídr a magyar problémákra Mt gmutatt?. a lényegében ösztönösen botorkáló magyar forradalmi tömegnek, hogy problémáikat csak a szocialista forradalom, a Kommunista Párt és a munkásosztály vezető szerepének érvényesítése, a munkás-paraszt összefogás, a proletárdiktatúra képes megoldani osztályharc útján. i i ommiW'ttn várt megalakulásától 1919 március 21-ig terjedő időszak a szívós eszmei tisztázódás időszaka volt. A kommunista párt a Vörö-i Újságon, más sajtókiadványokon és nép gyűléseken kere-zt«! terjesztette a forradalmi tömegek között a nemzetközi szocialista ideológia alapján a magyar kérdésekre választ adó nézeteit. Az eszmei-politikai harc eredményeként a tömegek egyre határozottabban és szélesebben felismerték. hogy érdekeiket nem a szociáldemokrata, hanem a kommunista eszmék megvalósítása révén érhetik el. A forradalmi tömeg annyira balra- toiódott, hogy 1919 március 21-én a szociáldemokrata vezetők beismerték: a tömegekkel szemben a csatát elvesztették, a tömeg a kommunisták forradalmi eszméit követi. Az első ma gyar szociálist a forradalom a magyar talajban mély gyökeret eresztett, a magyar problémákra egyedül választ adó és ezáltal magyarrá vált nemzetközi '■•socialis'd teológia jegyében zajlott le. A történelmi események bebizonyították, hogy a szociáldemokrata és kommunista ideológia között nem csup-:« taktikai és módszerbeli ellentét van, — mint ahogy ezt a revtziowifsfék hosszt! Időn ke- észtül hirdették, — ■ harsam gyökéréi elvi bllehfét.Az 1918 októberi magyar - fontn da lom az azt követő események a •zoci áklemokrat a i űeolófi a csődjét, a Magyar Tanácsköztársaság megszületése és tevékenysége pedig a szodal’ita Ideológia életrevalóságát bizonyítottá, és azt. hogy a szó- " * ?7?idephigi-- irfp<?e-n-ti-»*a .-' (Ct r~ az VTJQ'iyl ?r.’ 'Ti lití4 tő és előrevivő. Ét mulct kiutat a pusztulásból A Magyar Tanácsköztársaságban a munkásosztály, a dolgozó tömegek ideológiájának helyzete gyökeresen megváltozott. Míg március 21-ét megelőző hónapokban elnyomott, de mindjobban előretörő ideológia volt, amely egyre jobban meghatározta a tömegek cselekvésének irányát, addig a prole- irdiktatúra idején uralkodó, állami ideológiává vált, amely az állami-társadalmi tevékeny; ég meghatározója. A nroletárdik'Otúra a szocialista 'teológia érvényesítésére, a forradalmi . tömeg politikai, gazda Igi, kulturális — ideológiai szükségletének kielégl- ■ lsére hajtotta végre in''el edeleit- Az új állam kiépítésé* a termelési’ viszonyok szocialista átalakítását, a kultúra ’avarnak a nép rendelkezésére bocsátását, a betörő impe-i ri a listákkal szemben fi forradalmi honvédelem megszervezését mind ez a törekvés hatotta át. A burzsoú ideológiával szemben egyre jobban terjedt a szocialista ideológia. Az új társadalmi eszmék megvalósítása során azonban különböző hibáikat követtek eh Az e’kövotett hibákat, — amelyok az elméleti gyengeségből rc,Radtak *»z o«7tá've'len,7é', “Ilon* nym '• -»-.y ji here. « j\'~* - 'é ‘vl, valamint a föld kérdésében elkövetett hiibaj az első magyar proletárdiktatúra rövid fennállása alatt már megkezdte ki javítani. A hibák oka az volt hogy nem elemezték kellően a sajátos magyar viszonyokat. A szocialista, ideofó gia a tanácsköztánsaságol megelőző hónapokban és a proletárdiktatúra idején mély gyökeret eresztett a magya talajban. A huszonöt esztendőr ellenforradalom sem tudta kiirtani. A felszabadulás utár a magyar munkásosztály a szocialista ideológia alapján vívta meg második forradal mát. A felszabadulás utáni események és az 1956 évi ellenforradalom tap usztr’atai ismételten bebizonyították, hoff* n burz-roá ideológia ?.s az ennek megfelelő politika hátrafelé, katasztrófába viszi az országot. Egyedül a szocialista ideológia az, amely elörevisz. Amint az. ellenforradalom tapasztálé fai meg" »utalták, a szocialista társadalom nemzetközi eszméi k i t éph eíe t lenek a magyar talajból. A Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységét a mar- x’zmus—leninizmus következetés érvényesítésé hatja át \ korábbi éveik hibáit elkeni1 ve behatóan elemzi a magvo viszonyokat és enne’; megfő ***l4>f*n V^*‘.’T* .?■ «V-. • Dr. Borsi Emil egyetemi docens. A mezőgazdaságban jelenleg az a legfontosabb feladatunk, hogy a megalakult termelőszövetkezeteknél a tavaszi mezőgazdasági munkáik maradéktalanul mindenütt meginduljanak, hogy a termelésben és a termelékenységben ne legyen visszaesés, kialakuljon a kollektív szellem és minél sürgősebben rendezzük azokat a problémákat, amelyek jelenleg megvannak szövetkezeteinknél. — mondotta a továbbiakban. I-aki elvtárs is javasolta, hogy a megyei pártbizottság a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztése területén végzett eredményes munkáért feiezze ki elismerését mindazoknak a komm unis iáknak, pártonkívülieknek, akik ebben ’■észtvettek. Ezen túlmenőleg fejezze ki e1 ismerését mind- ze.lcnak a do'gozó parasztoknak. akik szövetkeztek a szocialista nafíy üzemi gazdaság mer: teremtésére. Ezután részletesen beszélt a term?’őszövétkezeti mozgalommal kapcsolatos ellenséges híresztelésekről, a városi kispolgárság aggályairól. Elmondotta: már az elmúlt évben intézkedést tettünk, é« a ó(pi lakossig. a munkáso^táiv zálúséielií’ásí! biztosítjuk. Ami« állam) gazdaságaink a, elmúlt évben alig 100 katasz téri hohlen termeltek zöldségcy évb*T1 730 V;;'d»ri ’* ' —' '• ----- nt IV ’.|tt •■**»' «jvf. vetkezetek is jelentős mértékben növelték zöldségtermelő területüket. Megtett intézkedéseinket figyelembe véve úgy gondoljuk hogy e téren ez évben az ellátás lényegesen jobb lesz, mint az elmúlt évi volt* A baromflellátás helyzete is jelentősen javul, mivel megyei mezőgazdasági vállalatunk keltetője mintegy másfélmillió csirkét fog keltetni, melyet a megyén belül hozunk forgalomba. Komló mellett egy baromfigyárat is építünk, amely mintegy 26 vagon rántanivaló csirkét fog Komló és Pécs város lakosságának rendelkezésére bocsátani. Laki elvtárs ezután részletesen ismertette a tavaszi mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos feladatokat. Ezek közül is az alábbiakat hangsúlyozta ki: — A tavaszi árpa. zab. borsóból elmaradt vetéseket a legsürgősebben be kel! fejezni és hozzá kell kezdeni a lucerna, vöröshere, cukorrépa, takarmányrépa vetéséhez, továbbá gondosan fel kell készülni a burgonya, kukorica vetésére. II tavaszi szántás-vetéshez a gép- állomásoknak maximális segítségei az összeg alkalmas gépek teljes kihasználásával. Ahol ügy látják, hogy a koratavaszi talaj- munkáikat megfelelő időre a gépállomások nem tudják elvégezni, ott a rendelkezésre áló lófogatoik teljes imimkáiba- állításával igyekezzenek ezeket a munkákat a legsürgősebben elvégezni. Gépállomásaink soha ilyen nagy területen, mint amilyenen dolgozndok kell, még nem dolgoztak. Nemcsak azt követeljük meg tőlük, hogy meny- nyiségileg lássák el a termelő- szövetkezetekben munkájúkat, hanem azt is, hogy minőségi munkát is végezzenek. Azt akar juk, hogy a jobb gépi munka eredményét már az első évben élvezzék a termelőszövetkezetek tagjai és a termelésben se visszaesés, hanem fejlődés álljon be. A beruházás területén is megnőttek feladataink. A Földművelésügyi Minisztérium lehetővé tette, hogy még 1939 első felében az eredeti tervtől eltérően nagyobb beruházást végezzünk. A beruházási ösz- szeg bármennyire is jelentős — amelyet a Földművelésügyi Minisztérium Baranya megye részéne rendelkezésre bocsátott, mégsem elegendő ahhoz, bogy a teljes igényeket kielégítsük. A közös férőhelyek kialakítását elsősorban saját anyagi erejükre való támaszkodással oldják meg termelő- szövetkezeteink. Laki elvtárs végezetül a következőket mondotta: — Befejezve a beszámolót és a mezőgazdaságban előttünk álló feladatok meghatározását, engedjék meg, hogy a Központi Bizottság határozatából idézzek. A határozat kimondja: egész irag^ztófi fej'ödésORfc legfon'osabti közvetlen feladata most a tavaszi munkák jó elvégzése. Az ország várja, hogy az egyénileg, valamint a termelőszövetkezetekben dolgozó parasztok és az állami gazdaságok dolgozói jól elvégzett munkával biztosítsák a nagyobb termést Mezőgazdaságunk fejlődésének fő követelménye ma a termelőszövetkezetek megerősítése, különösen a tél folyamán alakult termelőszövetkezetek nagyüzemi gadálkodásának megalapozása. A Központi Bizottság véleménye szerint most ez a döntő feladat. Ennek sikeres végrehajtása az alapvető fehéreié annak is, hogy az új gazdasági é\ben újabb nagy lépést 'e- gyünit előre a termelőfizüvet- özetek fejlődésében. (A pártbizottsápi ülésen ®l- hanazott hozzászólásoké' a - -i f, - i-v»-'*« zotlmg hn irota'.á n- puuk vasárnapi számában ki- zöljUkJ
