Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-20 / 67. szám

2

NAPLÓ

1059. MÁRCIUS tő.

Landler Jenő I FÁKLYAVIVŐK.

többi szociáldemokratát, öt 1• hogy lesz is.,. A magyar

\T ele szemben, te van tarto- T zásunk. Igaz ugyan, hogy elneveztünk róla néhány utcát az országban és az Északi Főműhelyt, de mégis keveset tudnak róla a későbbi nemzedékek, kevesen Ismerik nagyszerű, harcos életútját.

1875-ben született. Az egyetemen jogot végzett, majd utána ügyvédi gyakorlatot folytatott. Mint fiatal ügyvéd az 1904-es vasutas sztrájk idején a bíróság elé állított sztrájkoló munkások védője volt. Ettől kezdve úgy Ismerték őt, iránt a „vasutasok védőjét",

1906-ban lépett be a szociáldemokrata pártba. Az I. világháború idején egyike volt azoknak a keveseknek, akik őszintén és szívből ellenezték Magyarország belépését a világháborúba. majd később a háborúba lépes után kimagasló harcosa volt az anümili tarierte mozgalomnak. A szoc. dem. párt baloldaliénak legtevékenyebb eleme, a vasutasmozgalom szervezője volt ebben az Időben, ő szerkesztette a Magyar Vasutas című újságot,

Landler Jenő nagy szerepet vállalt a háború utolsó éveiben, a háborúellenes megmozdulások, sztrájkok szervezésében és vezetésében. 1918-ban a júniusi általános és országos politikai tömegsztrájk idején együtt küzdött a munkásakkal. Június 20-án harc bahívó, kitartásra biztató beszédet tartott a Szabadság téren összegyűlt 3—4000 munkás előtt. E beszédével kapcsolatosan a királyi főügyészhelyettes jelentést küldött a belügyminiszterhez, amelyben leírja, hogy az izgatott hangulatú gyűlésen dr. Landler Jenő izgató hangú beszédet tartott A jelentés szerint beszédének főbb kitételed a kővetkezők voltak: „Nem beszélni kell többé, mert itt a tetteknek ideje, ahol le kell számolni az egész korrupt kormányrendszerrel és képmse lő- házzal .,. Minden munkás szívében ég a bosszú, ég az elkeseredés lángja és hogy nem veszi fel a munkáit senki addig. míg a megfelelő elégtételt meg nem kapja" stb. A főügyész utasította a rendőrséget, hogy dr. Landlert azonnal hallgassák ki és helyezzék letartóztatásba. Le is tartóztatták.

A szoc. dem. párt 1918. októberi rendkívüli párt gyűlésén Landler elvtárs élesen vetette fel a szociáldemokraták opportunista hibáit, Kunfinak a következőket mondta; „Én nem értem egészen Kunfl elv- társat. Azt kell mondanom, am<- eay nagy német mondott, hooy két lélek lakik benne: „Eine revolutionäre, und eine reformere". (Egy forra- d:'” és egv reformista.)

1918 október 25-e, a Nemző^ Tanács megalakulása ót rom órte váratlanul, mint a

beválasztották a Nemzeti Tanácsba, és annak olyan tagja volt, aki híve volt a munkásság és parasztság forradalmi mozgalmának. Az 1918. évi Őszirózsás forradalom után a szociáldemokrata baloldal elismert fővezére lett.

¥ andler Jenő, a magyar

■*“* vasutasok nagyszerű szervezője és vezére 1918 november 27-én a Vasutas Szövetség alakuló közgyűlésén így vázolta a jövő feladatait: „Ez az egységes, nagy vasutas szervezet meg kell, hogy valósuljon és homlokán kell, hogy hordja minden vasutast felrázó felszólítását: Vasutasok, rázzátok le a rabbihncse- ketí" Hangoztatta: „A közgyűlés lényege az, hogy a vasutasáig osztályharc alapján való és egységes szervezkedését kimondja.*

A Kommunisták Magyarországi Pártjával való együttműködés őszinte híve volt és harcolt azért, hogy szüntessék be az értelmetlen testvérlhar- cot. A két párt egyesülésénél Landler Jenő volt az egyik bátor kezdeményezője a hatalom azonnali átvételének. Életútja során lépésrfll-lépésre ismerte fel a jobboldal: szociáldemokrata vezetők „júdás“ szerepét, mígnem eljutott addig, hogy teig-vérig kommunista lett. A tanácsköztársaság idején nem volt ugyan tagja a kommunista pártnak, de a szó legigazibb értelmében 6 valósította meg életében a szociáldemokrata párt minden pozitív, becsületes és haladó vonásának egyesítését a kommunista párttal. A tanácsköztársaság idején kommunistához méltó magatartást tanúsított, noha csak a tanácsköztársaság bukása után lépett be formálisan a Kommunisták Magyar- országi Pártjába.

A tanácsköztársaság idején először belügyi népbiztos volt, majd amikor napirendre került a forradalmi honvédelem, a III. hadtest parancsnoka lett, végül az áruló Bőhm eltávolítása után a vörös hadsereg főparancsnoka volt. A tanácsköztársaság hősi honvédelmi harcában nagyszerű érdemeket szerzett. A pesti munkásakból szervezett Lendmunkásosztály Európa egyik legforradalmibb munkásosztálya, a magyar nép leigázha- tatlan nép .,, nekünk, akik szolgálói vagyunk a magyar forradalomnak, egy pillanatra sem szabad elfelejtenünk, ha méltóak akarunk lenni ehhez a munkásosztályhoz, ha nem akarunk mögötte elmaradni... Az ország börtönök, szöges drótok és vértől csöpögő csendórszuronyok erdeje .. . mégis otthon tízezrével sztrájkolnak a vasasok, bányászok, még a szabók is.., csak ezt akartam mondani Dankó elv- társ: a magyar forradalom nem halt meg, él! Kötelessé gílnk, hogy marxista tudatos ságot és bolsevik szervezettsé get adjunk ennek a fonoda lomnak."

A tanácsköztársaság bukása után ő volt a lelke, motorja a KMP illegális újjáépítésé nek. Elismert szervező és vezető egyéniség volt. Szenvedélyes és kitartó munkája, mérhetetlen nagy népszerűségre tette őt a félnövő, fiatal kommunista nemzedék öregjévé — a felnövő nemzedék így szólította őt, az „öreg“,

A 20-as években Bécsiben

találkozott József Attilával is, akit nagy szeretettel vett körül, sokat segített neki és bátorította őt. Jól ismerte a magyarországi eseményeket és kitűnően alkalmazkodott a párt tevékenységének meghatározásánál e feltételeikhez.

J

ól látta Landler eüvtárs a Jövő útját. Ezt az utat egyengette ő maga te, sajnos nem tudott eljutni rajta a végcélig; nem érhette meg az új és győzelmes szocialista forradalmat — 1928-ban meghalt. Hamvai a Kreml falánál porladnak — munkásságának legnagyobb elismerése, hogy a szocializmus fellegvárában, a kommunizmus építésének vi- légközpomtjában, Moszkvában Leninihez és a többi nagy forradalmi harcoshoz közel nyugszik.

„Mámorosak voltunk Ady forradalmi költészetétől“

Fehérköpenyes, kedves mosolyt) asszonnyal beszélgetek a Megyei Rendelőintézet pártirodáján. özvegy dr. Albert

Árminná alig 17 éves korában már bekapcsolódott a budapesti ifjúság forradalmi csoportjába és a MIMOSZ, a Munkások Irodalmi és Művészeti Országos Szövetségének színjátszó csoportjával Járta a munkáslakta területeket: Angyalföldet, Csepelt, Újpestet. Hegyi Rózsa néven egészen a fasizmusig hol legálisan, hol illegálisan a munkásotthonok állandó szavalója volt. Tüzes szemmel, magával ragadó lendülettel meséli:

Vasasok, nyomdászok, tisztviselők, orvosok voltak csoportunk tagjai. Vezetőnk Latinka Sándor. Közénk járt Balő Elemér, a Nemzeti Színház tagja, aki lángoló szavakkal mesélt Leninről. Sokszor eljött irodalmi estéinkre József Attila. A munkásotthonokban Csehov, Oscar Wilde, Hauptmann darabjait játszottuk, Petőfi verseit szavaltuk és mámorosak voltunk Ady Endre forradalmi költészetétől.

Minden támogatás nélkül, saját filléreikből készítették el a színpadot, a díszleteket,

maguk varrták jelmezeiket.

— Legnagyobb élményem volt, amikor az 1919-es szabad május elsején a városligetben

a munkások tömegei előtt szerepeltünk. Legszívesebben Várnai Zseni „Az orosz anya éneke” c. versét és József Attila költeményeit szavaltam. És a munkások megértették a verseket, előfordult, hogy a nézőtérről kiáltottak fel, melyik Ady-verset szeretnék hallani. A tanácsköztársaság bukása után a csoportot szélnek eresztették. Megtörtént, hogy Schweínitzer rendőribdztoe az összes szereplőt leosukatta, mert forradalmi darabokat adtunk elő, de mi csak tovább dolgoztunk.

*

„Vörös gárda előre, indulj/“

Olajos kezét törülgeti kézfogás előtt Bemáth István elvtárs a Mezőgazdasági Szer- árugyár TMK műhelyében. 1919-es élményeiről érdeklődöm:

tak be. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy 1919-ben a ta* nácsköztársaság kikiáltásakor átszöktem a szerb határon és önként bevonultam a vöröshadsereghez.

A tanácsköztársaság bukása után üldözik, külföldre szökik, bekapcsolódik az illegális pártmunkába. Holland, C9éh, lengyel munkásokkal dolgozik együtt. 1941-ig állandó rendőri felügyelet alatt áll. Csehszlovákiában éri a felszabadulás, 1949-ben hazajön és tovább folytatja áldozatos munkáját.

Bemáth elvtárs az ellenforradalom alatt is hű maradt a vörösgárdista névhez.

„A kaposvári 44-es vörös dandárnál szolgáltam“

ler-hadtwt élén harcolva, vezetésével foglalta vissza a vörös hadsereg Miskolcot és folytatta a dicsőséges északi hadjáratot. A vörös katonák nagyon szerették, ahol megjelent hatalmas termetével, közvetlen és őszinte szavával bizalmat és bátorságot plántált a vörös hadsereg katonáiba.

A tanácsköztársaság bukása után menekülnie kellett. A Becsben élő magyar kommunista emigráció egyik fő szervezője és nevelője volt. Ott párttekoiát szervezett, ahol a KMP és a KIMSZ későbbi vezetői tanultak. Ekkor lépett be a Kommunisták Magvar országi Pártjába, a hősi küzdelemben, a történelmi idők forgatagában állhatatos, elvhű kommunista lett.

Landler Jenőt nem törte le a reakció átmeneti győzelme A sok egyéb mellett hite szilárdsága kltükröződtk abban te, amit az egyik elvt árama l- mondott: „Ne felejtsük el Magyarország a nemzetied-' osz*ályharc egyik legfontosab• harctere... Magyarországomár volt egysrer proletárt' tatára! Érti? És mi tudjv'

A Monde a NATO-országok

Szovjetuniónak küldendő válaszjenzókéröl

Párizs (MTI). A NATO állandó tanácsa szokásos heti ülésén szerdán foglalkozott a német problémával. A NATO szóvivője szerint általánosságban megvitatták a szovjet kormány március 2-i jegyzékére adandó nyugati válaszok tervezetét. E válaszok egybehangolására raü törtökön újabb rendkívüli ülést tart a NATO állandó tanácsa.

A Monde úgy értesül, hogy a válaszjegyzékek tervezetei majdnem készen állnak, csupán London hozzájárulása hiányzik még egyes részletkérdésekben.

— 13 éves koromban kerültem a szeráru gyárba. Az inasévek után, az öregek példáját követve én is beléptem a szak- szervezetbe, és a gyár bérharcaiban részt vettem. 1918-ban sorozás alkalmával Szabadkára a IV. huszárezredhez kerültem. Kijött hozzánk egy magasrangú katonatiszt és beszédet mondott nekünk a ha- zafiságról, meg hogy menjünk önként a frontra. Három század katonából huszonötén nemet mondtunk. Ettől fogva úgynevezett „megmételyezet- teknek” tartottak minket, szakaszvezetőnk ezért vörös- gárdistáknak hívott minket és így vezényelt: „Fiúk nótára! Vörös gárda előre, indulj!” Ez engem nagyon megfogott, hogy egy ilyen maroknyi kis csapattól így tartanak a tisztek.

— Ezután minket amolyan segédszoLgálatosoknak osztotEbédnél találom Háhn József elvtársat Csillag utcai házai ban. Bizony jól kell táplálkoznia, mert a porcélánpor korán megtámadta tüdejét, hiszen már 13 éves karában a gyárban dolgozott Lelkesedéssel meséli a 19-es eseményeiket.

— 1919-ben szöktem át a demarkációs vonalon és önként léptem a vörös gárdába. A kaposvári 44-es vörös dandárnál szolgáltam, ahol később szakaszparancsnok lettem. Egészen Érsekújvárig elmentünk.

Mikor visszajön Pécsre, kiteszik a gyárból. 1920-ban két bátyja után külföldre szökik. Ausztria, Bajorország, Csehszlovákia szakszervezeteiben harcol a munkások jogaiért 1926-ban hazajön. 1945-ben alapító tagja a pártnak.

Búcsúzéul örömmel mutatja az f. kerületi pártbizottság meghívóját a veterán találkozóra. Ma is gyakran bejár a gyárba és vöröskatona élményeiről mesél a fiataloknak.

Csóka Magda

fi Magyar Tanácsköztársaság megalakulása a

A nreni ünnepi lief eh mai programja

Ma, március 20- én pénteken tartja a Pécsi Tudományegyetem jogi kara a Tudományos Bizottság jubileumi ülésszakának megnyitóiét délelőtt 9 órakor. Délután 3- kor r pedagógiai főiskolán rendezik meg a tudományos diákkörök és szakkörök ünnepi ülését.

A munkásszínlát- ezó hetek keretében • pácaazabolcsi

Gorkij-csoport Fóbián: Utolsó este és Ságodi: így fizettek című jelenetét mutatja be a pécsújhe- gyi Gorkij művelődési otthonban este 6 órai kezdettel. Ugyancsak a mun- kásszínjátszó hetek keretében rendezi meg este fi órakor a KPVDSZ művelődési otthon is műsoros estiét, amelyen a KISZÖV csoportja előadja Sé«odi: így

fi7.ettek és Szimi: A két próba című jelenetét.

A Liszt Ferenc hangversenyte rémben fé! 8 órai kezdettel ünnepi díszhangverseny lesz a Pécsi Szimfonikus Zenekar és a Liszt Ferenc kórus felléptével. Közreműki dik Borsay Pál zon goramfivész és e Mátrái kirá’v utca általános iskola fiú- kara:

4 társadalmi eszmék

nemzetköziek. Megvalósításuk eredményei azonban gyökeresen különböznek egymástól, aszerint, hogy milyen Jellegű társadalom eszméiről van szó. A kapitalizmus eszméinek, a burzsoá ideológiának eredménye — amely a polgári forradalmon keresztül válik valósággá — a nemzeti elkülönülés. Ezzel szemben a szocialista társadalom eszméi a proletariátus ideológiájának eredménye a proletárforradaiom győzelme révén a nemzetközi ö«szefog4s. A prolclárforrada- lom a nemzetköz* proletár- rzorlnlis'a ideológia harca a nemzetközi hyrzsoá ideológia eVen. amelyben győz az új, a haladó szocialista ideológia. A társadalom nemzetközi eszméi azonban mindenkor az adott ország konkrét viszonyainak megfelelően érvényesülnek. De míg a burzsoá ideológiánál ez a folyamat spontán, addig a proletárideológia- nál tudatos tevékenység eredménye, amely mindenkor az objektív törvényszerűségekre támaszkodik.

A Magyar Tanácsköztársaság a nemzetközi érvényessé gű marxizmus—Ieninizmus alapján győzedelmeskedett a magyar viszonyok között. A burzsoázia é s munk^noozt-üy árulói, a revizionisták sűrűn rágalmazták a Magyar Tanácsköztársaságot és eszméit azzal, hogy nem magyar talajból

táplálkozott, attól idegen volt. A történelem azonban éles cáfolatát adta ennek. A Magyar Tanácsköztársaság viszonylag hosszú, rendkívül szívós eszmei tisztázódás eredményeként jött létre. A harc a tanácsköztársaságot közvetlen megelőző hónapokban, különösen a kommunista pórt megalakulásától kezd ve, a két flap ve tő ideológia között (bur- zsoá és proletár) rendkívül éles volt A burzsoá ideológia a munkáimozoalomban a szociáldemokrata re fonr.ista-opportunista ideológián keresztül hatott közvetlen 51. Ezért a burzsoá ideológia elleni harc "sszekapcsolődolt a szociálde- mokriitizm’-t; elleni küzdelemmel. E küziclem célja az volt. hogy kivonják a munkásosztályt a burzsoázia befolyása aló! és képessé tegyék az önálló, határozott osztályfellépésre.

4 szoctáidemokrafa Ifleológin és politika reformista volt, amely a tömegek ösztönös forradalmiságu ellen a munkásosztályt a burzsoázia segédcsa palává igyekezett tenni. A magyar szociáldemokrata párt a munkásosztály osztállyá szervezése terén elért jelentős eredményei ellenére • XX században — már a ta- nác«k óz. apaságot megelőző évtizedekben is — a munkás- mozgalmat a szak szervezet ökre, a politikai harcot a választójogra korlátozta. Nem temerte el, hogy a proletárforrada- lom napirenden van. Csupán burzsoá demokratikus reformokat tűzött ki megvalósítandó követelésként. Lényegébe"-’ nem a munkásosztály vezető szerepét vallotta, hanem az osztáJyegyüttmíiködés elvét, az osztály harc felfüggesztését, a burzsoázia vezető szerepét. — Ennek a politikának egyik legszemléletesebb eredménye volt a szociáldemokrata jobboldali vezetők magatartása az 1918 évi októberi íorrada- omban és utána. A szociáldemokrata Ideológiának és politikán-k következménye volt az te, hogy az SZDP vezetői 1918 októberében nem álltak a tömegek forradalmának élére, csupán a győzelem után jóváhagyták azt. A forradalom eredményeként létrejött kormányban a szociáldemokrata vezetők a burzsoáziával való osztályegyüttműködést valósították meg. Ennek lett a következménye az. hogy a tovább forradalmasodó tömeggel szemben a liberális bur- zsoá-szociáldemokrato kormány 1918 decembere után erőszakot alkalmazott.

1918. évi októberi forradalom utáni események világosan mutatták, hogy a bur- moA. szőri áldemokrata ideológia alapján lehetetlenség kivezetni az országot a katasztrófából. Jelen volt az országban a forradalmi erő. amely

képes volt a problémákat megoldani. De még nem volt határozott iránytűje, vezetője, amely megszervezi és vezeti a forradalmi tömegek mozgalmát. A tömegharcok ellenére a mozgalom még botorkált. A szociáldemokrata baloldal és a forradalmi szocialisták, a' k a legközelebb jutottak a szo- ciáldemol-ratizmussal való szakításhoz, a döntő lépést ír . nem tették meg. Bár jelen szerepet játszottak a tömer “orradal mi mozgalmában nem tudtak határozott és köve-kc- zetes programot adni.

A kommunista párt mer; alakulásáig a Ieninizmus Ma avarországon lényegében inm< rétién volt a munkásirr izgalomban. A reformizmus mono pol helyzetben volt. A N n r ■ Októberi Szocialista Forradalom győzelme után azonban a Ieninizmus eszméi, amelyek a* új korszaknak megfelelően adnak választ a nemzetközi és benne a magyar proletariátus alapvető problémáira is, továbbfejlesztve a marxizmust — egyre határozottabban kezd ték áttörni a magyar és az osztrák burzsoázia és a munkásmozgalom reformistái, revizionistái által felállított mesterséges ideológiai zárlatot. A magyar munkásosztály legjobbjai. a baloldali és forradalmi szocialisták és az orosz hadifogságból hazatérő hadi« fog!vök rrwurplapították a kommMNIÉeI - /