Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-20 / 43. szám
2 NAPLÓ 1959. FEBRUAR 26. Az országgyűlés csütörtöki ülése 105$>ban kedvezően alakultak a pénzügyek is (Folytatás az 1. oldalról.) A termelési terv túlteljesítéséből és a gazdaságosság javulásából eredő akkumulációs többlet, teljes mértékben fedezetet nyújtott a beruházások felemelése, valamint a központi készletek növekedése következtében terven felül jelentkező kiadásokra. Tervszerűen alakult a tanácsok költségvetésének végrehajtása. Az előirányzott adóbevételek maradéktalanul befolytak: a falusi és városi lakosság — igen csekély számú kivételtől eltekintve — eleget tett adófizetési kötelezettségének. Az exportterv túlteljesítése következtében aktívan zártuk a nemzetközi fizetési mérleget. Ez lehetővé tette, hogy kis mértékben növeljük deviza- tartalékainkat és csökkentsük a kapitalista országokkal szemben fennálló hiteleinket. Figyelemre méltó jelenség, hogy a lakosság takarékbetétállománya egy év alatt egy- mdlliárd forinttal növekedett. Ez évben — másfél hónap alatt — közel 400 millió forintos további betétállomány emelkedés következett be. Antos István a továbbiakban a hároméves terv jelentőségéről beszélt. A költségvetés bevételei: 52 896 millié forint Az 1958. évi tervteljesítés tapasztalatai azt mutatják — mondotta —, hogy a hároméves terv helyes feladatokra mozgósít és e gazdaságpolitikának az az alapelve, hogy a terv célkitűzéseit az ország reális lehetőségeire alapozva, a gazdaságosság fokozott érvényesítésével és a dolgozók anyagi érdekeltségének biztosításával kell megszabni, eredményesnek bizonyult a népgazdaság tartalékainak feltárására. A gazdasági vezetés a mennyiségi eredmények túl- hajtása helyett a szükségleteknek megfelelő gyárim án.y-ösz- szetétel kialakítását, a gyártmány és gyártás korszerűsítését, a helyes termelési szerkezet kialakítását, a termelési költségek csökkentését _ helyezte előtérbe. ' Eredményeseknek bizonyultak a bérgazdálkodásban, a beruházások tervezésében végrehajtott intézkedések. A felvásárlási árpolitika és a termelőszövetkezetek támogatásának új rendszere előnyösen befolyásolta a mezőgazdaság eredményeit. A helyes vezetés, a dolgozók áldozatkész munkája meghozta a kedvező eredményeket. A hároméves terv első esztendejének mérlege komoly gazdasági sikerekről tanúskodik. >Az ellenforradalmi károk helyreállításának időszaka lényegében lezárult, a bővített újratermelés folyamata hazánkban teljesen normális, minden feltételünk megvan ahhoz, hogy most már erőinket döntően az előrehaladásra, a népgazdaság fejlesztésére, a szocialista építés meggyorsítására összpontosítsuk; Ezeknek a céloknak a szolgálatában áll az előterjesztett 1959. évi költségvetés, amely teljes összhangban van a folyó évre jóváhagyott népgazdasági tervvel; A költségvetés bevételei 52 896 millió forintot, kiadásai 52 059 millió forintot tesznek ki és ennék megfelelőén a költségvetési mérleg' 831 millió forint bevételi többletet mutat. tésre a múlt évi 40 százalékkal szemben, ugyanakkor a gépi beruházások aránya a múlt évi 29 százalékról 35 százalék fölé emelkedik. 1959-ben a nehézipar beruházásai közül kiemelkednek a villamosenergiatermelés és a szénbányászat beruházásai. A gépipari beruházások közül a dieselmozdony- és motorgyártásra. az erősáramú elektromosipari, a híradás- technikai és műszeripari gyárak fejlesztésére előirányzott feladatok emelkednek ki. A könnyűipari beruházások közül a papír, valamint a bőréi cipőgyárak bővítésére, az élelmiszeriparban a konzervipar, a tejipar és a mélyhűtő- ipar fejlesztésére előirányzott beruházások a legfontosabbak. Fejlődik a közlekedés, a hírközlés és az úthálózat. Az iparnál is, a kereskedelemnél is bővül a raktártér. Jelentős összegeik szolgálják a szállodák építésének befejezését. Az elmúlt évinél nagyobb összeget fordítunk az állami gazdaságok, a kísérleti gazdaságok, a hibridkukorica vetőmagelőkészítő üzemek, a mesterséges megtermékenyítő állomások, valamint a gépállomások beruházásaira. Az 1959. évi költségvetés az elmúlt évinél lényegesen magasabb összegben: 1025 millió forintban irányozza elő a termelőszövetkezetek nagyüzemi beruházásaihoz (épület, gép, tenyészállatok) biztosítandó állami eszközöket. A termelőszövetkezeti tagok akkor járnak el helyesen, ha évről évre saját erőből is messzemenően törekednek az álló- és forgóeszközök gyarapítására. Különösen fontos, hogy az újonnan alakuló termelő- szövetkezetek jól alapozzák meg a közös gazdálkodást. Vigyék be a jószágot is, a szükséges takarmányt is a szövetkezetbe. Gyarapítsák már az indulásnál a közös vagyont. Az ilyen szövetkezetek számára az állam hitelt, anyagot és építőkapacitást biztosít. nagyrészt állami hozzájárulásból fedezték. Ebben az évben — eltekintve a beruházásoktól — az átengedett állami bevételek a kiadások 88 százalékára nyújtanak fedezetet és csak a különbözeire biztosítunk állami hozzájárulást. 1955-ben még csak 300 millió forint volt a községiéi- lesztési alap összes bevétel«, 1959-ben ez az összeg már az egymilliárd forintot is meghaladja. JVajj.v lépésekkel kell elére haladni a műszaki fejlesztés területén 13 OOO lakás A költségvetésben 13 000 lakás állami eszközökből történő felépítéséhez biztosította a szükséges összeget. Ezen felül a költségvetés 620 millió forint kislakásépítési hitel és 245 millió forint öröklakásépítésre nyújtott hitel fedezetét foglalja magában. A kormány a saját lakás megszerzésének most egy újabb formáját hozza létre a lakásszövetkezetekről szóló határozatában. A lakásszövetkezeti akció feltételeit a kormány úgy kívánja megállapítani, hogy az átlagos keresetűek, elsősorban munkások, megfelelő takarékoskodás esetén saját lakáshoz juthassanak. A lakásokat az állam kedvezményes szövetkezeti áron bocsátja a szövetkezet tagjainak személyi tulajdonába. A kedvezményes szövetkezeti ár már igen jelentős állami támogatást tartalmaz. Ezen felül további kedvezmény, hogy az árnak mindösz- sze 15 százalékát kell készpénzben előre lefizetni és a fennmaradó részt 30 év alatt, kamatmentesen lehet törleszteni. Az előrefizetésnél a szociális szempontok érvényesítésére további kedvezményt jelent, hogy az eltartott családtagok után családtagonként 2000 forint engedmény számolható el. 3 százalékkal nő a reálbér A bevételek döntő többsége, az állami vállalatok befizetéseiből származik A költségvetés bevételei 5,6 málliárd forinttal — 11,9 százalékkal — magasabbak az elmúlt évhez képesít; A bevételi többlet döntő része az állami vállalatok befizetéseiből származik. A nép- gazdasági terv az állami iparban a termelés 5,4 százalékos emelkedését, a költségek színvonalának 1,2 százalékos csökkentését irányozza elő. Az állami vállalatoktól származó forgalmi adóbevétel 1,5 milliárd forinttal haladja meg az 1958. évit, a vállalatok gazdálkodásának összevont eredménye pedig 1,9 milliárd forinttal kedvezőbb az elmúlt évinél; 1950-bemax állami vállalatok összevont eredménye — az ellenforradalom óta első ízben — nyereséges. A kormány szerény mértékű adóemelést hajtott végre a 8 holdon felüli, módosabb, nagyobb jövedelemmel rendelkező parasztgazdaságoknál. Az adótételek 12-től 18 százalékig terjedő mértékben emelkednek. Magasabb adóbevételre számítunk a ma gánkisá párosok szűk. nagy jövedelmű felső rétegétől. a jövedelmek gondosabb számbavétele útján. Ugyanakkor a kormány 50 százalékos kedvezményt biztosít az évi 18 000 forintot meg nem haladó jövedelmű, helyi szükségletre termelő falusi kisiparosok számára. Ez a kedvezmény a falusi kisiparosság számára az eddigieken felül 8 millió forintot jelent és hozzájárul ahhoz, hogy javuljon a községekben, a kovács, bognár és más — a lakosság ellátása szempontjából fontos — kisipari tevékenység. Indokolt volt továbbá változtatást végrehajtani egyes nagyjövedelmű, szabadfoglalkozást folytató kategóriák jövedelmeinek, valamint az állami alkalmazásban levő művészek, tudományos és más dolgozók különjövedelmeinek megadóztatásánál, l'tt az eddig érvényben volt 6-tól 25 százalékig terjedő adókulcsokat 3-tól 50 százalékig terjedő adókulcsokra változtattuk, fenntartva továbbra is a munka- viszonyból származó jövedelmek teljes adómentességét. A forgalom és a jövedelem emelkedésével összhangban kis mértékben növekednek a szövetkezetek forgalmi és jövedelemadó befizetései. Ez évben a terv előirányzatai szerint — a nyereségrészesedést nem számítva — kereken 3 százalékkal nő a munkások és az alkalmazottak reálbére. Ezt figyelmbe véve, valamint a dolgozóik létszámának mintegy 80 000 fővel való növekedése 'következtében 1959-ben 3 milliárd forinttal emelkedik a béralap. 1959 január 1-vel nagyarányú nyugdíjreformot hajtottunk végre, amire 640 millió forintot irányoztunk elő és ezzel 430 000 nyugdíjas helyzetén javítottunk. 1951-ben a nyugdíjaikra előirányzott ösz- szeg még csak 1.1 milliárd forintot tett 3d, 1959-ben pedig ez már három és félszer eny- nyi, 3.9 milliárd forint. Ez év első felében sor kerül a családi pótlékok részleges felemelésére is. Emelkedik a 3 és ennél több gyermekes családok, továbbá az 1 és 2 gyermekes egyedül álló nők részére járó családi pótlás. Az emelés 220 000 családot érint. A rendezés után a családi pótlék évi költségkihatása az eddigi 800 millió forintról 1.3 milliárd forintra emelkedik. Az 1959. évi költségvetés 350 millió forintot biztosít az egészségügyi dolgozók és pedagógusok bérének rendezésére. 52 000 szakképzett egészség- ügyi dolgozó, orvos és gyógyszerész, továbbá 85 000 pedagógus részesül béremelésben. A bérrendezés következtében a fizetésemelkedés az orvosoknál átlagosan 21.3 százalékos, a gyógyszerészeknél 12.8 százalékos, az egészségügyi középkádereknél 10.3 százalékos, a pedagógusoknál pedig átlagosan 13.6 százalékos. lOOO űj óvodai férőhely Ismeretes, hogy 1959 január elsejével új termelői árak léptek életbe. A költségvetés még a régi árakon készült. Ezért a költségvetési törvény- javaslatban a kormány felhatalmazást kér arra, hogy a költségvetés irányzatainak az új termelői árrendszer alapján szükséges módosítását saját hatáskörében végrehajtsa. E munka során a pénzügyi szerveknek, de valamennyi irányító hatóságnak az a feladata és kötelessége, hogy az átszámítás sarán szigorú pénzügyi fegyelmet érvényesítsenek és így biztosítsák, hogy az átárazott költségvetési okmányok pontosan megfeleljenek az országgyűlés által jóváhagyott előirányza toknak. Antos István ezután arról beszélt, hogy széles dolgozó rétegekben vetődik fel a szocialista építés meggyorsítása, megvan az akarat, az alkotó lendület a merészebb célkitűzések valóraváltására. Ezzel összefüggésben megállapította: a szocialista építés meggyorsításáért, a terv olyan túlteljesítésére leéli törekedni, hogy az összhatásában kedvező nép- gazdasági eredményt biztosítson. Ösztönözni minden olyan termelési tervtúlteljesítést, amely az exporttermelés fokozását, a belföldi hiánycikkek körének csökkentését, valamint a beruházási célkitűzések gyorsabb megvalósítását szolgálja. Ugyanakkor nem szabad megengedni anyagfelhasználást a népgazdaság számára nem szükséges termékek előállítására. Vállalatainknak törekedniük kell arra, hogy a kapacitásokat egyszerű, szerény eszközökkel alkalmassá tegyék a változó igények kielégítésére. Az eddiginél gyorsabban, rugalmasabban kell élni a nemzetközi munkamegosztás szélesedő lehetőségeivel. Nagy lépésékkel kell előrehaladni a műszak] fejlesztés területéin, a gyártmányok korszerűsítésénél, a gazdaságos gyártástechnológiai módszerek alkalmazásában. Különösen fontos, hogy maradéktalanul végrehajtsuk a hároméves terv olyan, kiemelkedő technikai fejlesztési programjait, mint a dieselesítés, az erősáramú, híradástechnikai és műszeripari fejlesztési tervek, a vegyipar fejlesztése, a mezőgazdaságban a hibridkukorica-vetőmag széleskörű elterjesztése, stb. A műszaki fejlesztési alapból kutatásokra, új gyártmányok kifejlesztésére az eddigivel szemben mintegy 30—40 százalékkal nagyobb pénzügyi lehetőség áll a vállalatok, a kutatóintézetek és mdniszté. riumok rendelkezésére. A magyar népgazdaságban a gyorsütemű bővített újratermelés rendkívül fontos feltétele a külkereskedelem és devizagazdálkodás szilárd egyensúlya. Ezért az ex por t termelésre. a termékek minősegére. » gyártmányok korszerűsítésére, világpiaci versenyképességük javítására, minden területen továbbra is messzemenő figyelmet kell fordítani A kormány rámutat arra a hatalmas erőforrásra, amit számunkra a Szovjetunió önzetlen testvéri segítsége és a szocialista tábor országainak egyre szorosabbá váló összefogása biztosít. A szocialista táboron belül kialakuló nemzetközi munkamegosztás, a termelés szakosítása és kooperációja lehetővé teszi, hogy azokban a termékekben, amelyeket a baráti országok szükségleteire is gyártunk, a nagy szériákban való termelés legmodernebb technológiáját alkalmazzuk és a termékek előállításához szükséges munkaórák számát radikálisain csökkentsük. A tervtúlteljesítés további igen fontos területe az önköltség, » termelékenység, a takarékosság. Itt kell elsősorban terven felüli eredményeiket elérni, ea a szocialista akkumuláció legfontosabb forrásaA kormány takarékossági felhívása azonban nemcsak 1958-ra szól. Itt az ideje, hogy az 1959. évi intézíkedési tervek minden vállalatnál elkészüljenek és ezek a terven felüli törmelék enységemelésire irányuljanak és ezáltal járuljanak hozzá a népgazdaság rendelkezésére álló erőforrások terven felüli bővítéséhez. Az új termelői árrendszer elsősorban anyagtakarékosságra ösztönöz. Minő inkább csökkentik a vállalatok a fajlagos anyagfelhasználást, a hasznos anyagkihozatal, a gondosabb anyagelőkészítés, a korszerűbb és könnyebb gyártmánykonstrukcióik szerkesztése révén, és más módon, annál szélesebb körben nyílik lehtősée, hogy a rendelkezésre álló anyagmennyiségből több terméket állítsunk elő és ilymódon megalapozzuk a hasznos irányú tervtúlteljesítést; A beruházások 76 százaléka — termetű beruházás Az 1959. évi állami költség- vetés kiadásai kereken 5.5 milliárd forinttal — 11.8 százalékkal — haladják meg az 1958. évi teljesítést. A népgazdaság fejlesztésére és pénzellátására 28.9 milliárd forint, az összes kiadások 55.5 százaléka: szociális és kulturális célokra 16.3 milliárd forint, a kiadások 31.3 százaléka: a fegyveres testületek fenntartására, valamint a rend- és jogbiztonsági feladatokra 4.9 milliárd a kiadások 9.4 százaléka; végül az igazgatási feladatokra 2 milliárd forint, a kiadások 3,8 százaléka jut. A költségvetés beruházási előirányzata 1.9 milliárd forinttal magasabb az 1958. évi teljesítésnél. Az előirányzott beruházások 76 százaléka esik a termelő beruházásokra, 24 százalék a nem termelő beruházásokra. Az utóbbinál elsősorban a lakásépítés és az általános iskolai tanteremépítés köt le nagy összegdket- A termelő beruházások ösz- szegéből 39 százalék esik épíAz egészségügyi, szociális és kulturális kiadások — a költségvetési összkiadások növekedését jóval meghaladó mértékben — 17.5 százalékkal emelkednek. A kórházi ágyak száma eléri a 69 000-ct, ami kétszer- annyi beteg kórházi kezelésére. nyújt lehetőséget, mint a felszabadulás előtt. A szakorvosi rendelőintézeti és gondozóintézeti napi rendelési órák száma 525-tel emelkedik és összesen napi 24 500 lesz. Tovább bővítjük a nevelőotthonok és a szociális otthonok befogadóképességét Az egészségügyi és szociális intézményeknél a hangsúly most az ellátás minőségének fejlesztésén van. Kulturális intézményekre 420 millió forinttal fordítunk többet, mint 1958-ban. Ez évben 4009 űj óvodai férőhely létesül. 1200 új általános iskolai tanulócsoport cs 200 új középiskolai tanulócsoport többletköltségeire nyújt a költségvetés fedezetet. A felsőfokú oktatásban résztvevő hallgatók száma 1200 fővel több lesz, mint az elmúlt évben volt. Az eddiginél 20 százalékkal nagyobb összeg áll rendelkezési-e az országos és közművelődési könyvtárak könyállo- mányának gyarapítására. A színházi előadások száma ezerrel több lesz, mint az elmúlt évben. A költségvetés növekvő előirányzatokat tartalmaz a művészeti intézmények és a különböző művelődési feladatok támogatására. A tudományos kutatásra a költségvetés 18 százalékkal nagyobb összeget biztosít, mint az elmúlt évben. Emelkedik a költségvetési szervek és intézmények létszáma is. A létszámtöbblet döntő részét a kulturális szervek ötezer fős, valamint az egészségügyi szervek 2800 fős emelkedése teszi ki. 1958-ben fe jelentős mér fékben emelkedik a tanácsok költségvetése, öt évvel ezelőtt a tanácsok hatáskörében volt mtézmények és feladatok pénzügyi kerete még nem érte el az ölmilliárd forintot, ma már megközelíti a tízmilliárd forintot. Kiadásaikat korábban A termelőerők fejlesztése a központi kérdés Minthogy gazdasági fejlődésünk jelenlegi időszakában a szocialista építés meggyorsítása, a termelőerők fejlesztése a központi kérdés, nagy figyelmet kell fordítana a beruházási tevékenységre. 1953- ban először — a befejezetlen beruházások állománya jelentősen csökkent. A beruházási tevékenység javításánál 1953- ben további előrehaladást kell elérni. A felemelt beruházása kereteket tervszerűen és koncentráltan kell felhasználni. Osaik olyan új beruházásokat szabad megkezdeni, ahol a tervek készen vannak. a technológiai feltételek teljes mértékben tisztázottak. Meg kell rövidíteni az építkezések kivitelezésének időtartamát és az anyag és munkaerő jobb koncentrálásával, az építőipari tevékenység helyes megszervezésével tpztosiínni keil, hogy a beruházásiak műszakilag szükséges Idő alatt befejeződjenek. Csökkenteni kell az építési költségeket, ezért az anyagtakarékosságra, az építóiperi gépek jobb kihasználására a munka jó megszervezésé-' az eddiginél sokkal nagyob figyelmet kell fordítani. BVisítani kell, hogy a tervek legkorszerűbbek, a gazdaságos kivitelezést és üzemeltetést biztosítók legyenek. 1958-ban a népgazdaság készletei emelkedtek. Jelen'cg ipari üzemeinkben megvannak a normális, egyenletes ütemű termeléshez szükség' s anyagkészletek. Egyes üzemek azonban indokolatlanul terve” felüli készletek gyűjtésére törekednek. Határozottan kel) fe^érml s szükségleteiken felük kéf->- letgyűjtéss-el szemben, mert az haszontalan cé’ra kftff I« a népgazdaság anyagi erőit. (Folytatás a 3, a&MmtJ
