Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-15 / 39. szám
195». FEBRUAR 15. NAPLÓ 3 Jelentős gazdasági sikereket értünk el TOLLHEGYEN a múlt esztendőben Mi az óra...?! Elkészült a KSH Baranya megyei és Pécs városi igazgatóságának jelentése az 1958-as évről 1958-ban, az ellenforradalmat követő második esztendőben megyénk gazdasága tovább erősödött. Pártunk helyes gazdaságpolitikájának, a munkások, mérnökök, szövetkezeti és egyéni parasztok és a többi szakágak dolgozói munkájának köszönhető, hogy most már arról számolhatunk be, hogy a gazdaság több ágában túlhaladtuk az ellenforradalom előtti legmagasabb eredményeket, a kitűzött főbb feladatokat maradéktalanul megvalósítottuk, sőt azok egy részét túl is teljesítettük. Baranya megye és Pécs város szocialista ipara az 1958. évi teljes termelési tervét 2,5 százalékkal túlteljesítette. A szocialista ipar termelése 9,6 százalékkal magasabb, mint 1957-ben. A többlettermelésből 3,2 százalék a termelékenység emelkedésének, 6,4 százalék pedig a munkásliétszám növekedésének a következménye. Az elmúlt évben megyénk iparának termelése a felszabadulás utáni legmagasabb szintet érte el, vagyis 4 százalékkal meghaladta az 1955-ös évi termelést, A szocialista iparon belül a minisztériumi ipari vállalatok termelése emelkedett a legnagyobb mértékben — az előző évhez képest 12,3 százalékkal. A helyi ipar termelésének emelkedése 2,6 százalékos. A szövetkezetek 1958. évi termelése az előző évivel azonos volt. A feketeszén termelési tervét mindkét szénbányászati trösztünk túlteljesítette. Az összes feketeszén mennyisége 15,4 százalékkal volt több, mint az 1957-es évben termelt mennyiség. A tervezettnél többet termeltek ezenkívül városi gázból, égetett téglából, kő- szénkokszból, feketeszénbn- kettből, kenderfonalból, bőrkesztyűből, bőrcipőből, sörből és még több fontos cikkből. A tervezett mennyiségnél kevesebbéit termeltek a vállalatok fogyasztási zsírból, kenyérből, égetett mészből és cementből, bár az utóbbi termelés az előző évhez viszonyítva jelentősen emelkedett. Az állami ipar vállalatai 1958. évben közel 11 százalékkal több exportszállítást végeztek, mint 1957-ben. A tervet azonban csak 93,3 százalékra teljesítettték. Az exportcikkek közül a tervezettnél többet exportáltunk húsipari gépekből, nagy- feszültségű porcelánszigetelőből és bőrkesztyűből. Jelentős azonban a lemaradás sajtból, mivel az ementáli sajt minősége nem felelt meg a kiszállítási követelményeknek. A szövetkezeti iparban a Pécsi Kesztyű és Bőrkonfekció KTSZ a múlt évben 40 százalékkal több kesztyűt exportált, mint az előző esztendőben. Megyénk szocialista iparának 1958, évi termelékenysége — egy főre jutó termelése — 3,1 százalékkal magasabb volt az előző évinél. Ez az eredmény a minisztériumi iparvállalatok dolgozóinak köszönhető, mert az állami helyi ipari vállalatok és a kisipari szövetkezetek termelékenysége alacsonyabb volt az előző évinél. A szocialista ipar 1958. évi termelékenysége egyébként egészen megközelítette az eddigi legmagasabb 1955. évi termelékenységi szintet Az iparban foglalkoztatottak 18,3 százaléka nő yolt. A női munkásoknak csaknem a fele a nehéziparban dolgozott A munkások átlagos havi keresete a megye szocialista iparában 1 718 forint volt s ez magasabb az országos átlagnál. A megyei székhelyű építő-' ipari vállalatok 1958-ban 25,7 százalékkal termeltek többet, mint 1957-ben. Az építőipari, munkások átlagos állományi létszáma a múlt évben 357 fővel emelkedett A Baranya megye és Pécs város területén a múlt évben összesen 1,1 milliárd forint értékű állami beruházást végeztek. A fővárostól eltekintve Baranyán kívül csak Borsod megyében eszközöltek az el- múít évben egymilliárd forintot meghaladó beruházást. Az összes beruházásnak körülbelül 11 százalékát — 120 millió forintot — lakásépítésre fordítottuk. Az 1957-es esztendőben megkezdett bányászlakásépítkezéseket az elmúlt év végéig mindenütt befejezték. A legfontosabb ipari beruházások közül a pécsi hőerőmű építészeti munkái jelentékenyen előrehaladtak, a Mohácsi Farostlemezgyár és a Pécsi Kokszművek kibővítésének munkái általában tervszerűen folytak. A komlói és pécsi szénbányák távlati fejlesztése szempontjából kiemelkedő fontosságú zobáki és hosszúheté- nyi aknamélyítések viszonylag lassabb ütemben haladtak. Mindez lehetővé tette, hogy a terv szerinti időpontban üzembehelyezzék a Pécsi Kokszművek gáztermelő kapacitását növelő létesítményeket — összesen 23 millió forint költségvetési értékben — s hogy az év végén megkezdhették a 105 millió forintos beruházással létesült Mohácsi Farostlemez- gyár géppróbáit. Az elmúlt évben megtörtént ezenkívül a 70 millió forintos beruházással készített Hidasi Brikettgyár műszaki átvétele is. A könnyű- és az élelmiszer- ipari vállalatok közül kiemelkedő beruházást a drávasza- bolcsd kenderfeldolgozó üzemben, a Pécsi Bőrgyárban, a Pannónia Sörgyárban, a Pécsi Kenderfonóban eszközöltek. A mezőgazdaság állami szektorának beruházásai közül a legszámottevőbb a Bólyi Állaim Gazdaság közel hatmillió forintos beruházással létesített hibridkukoricamorzsoló és szárító üzemének felépítése volt. A mezőgazdaság gépi beruházásai sorában a múlt évben jól használható új típusok szerepeltek, így például az állami gazdaságokban Zetor Super és Maulwurf, a gépállomásoknál magyar Ú—28 traktorokat, kaszáló-rakodó és jár- vasilozó gépeket szereztek be. A közlekedési és kereskedelmi beruházások értéke a múlt évben viszonylag alacsony volt. A nagyforgalmú közutakon, így elsősorban Pécs és repülőtere, valamint Harkány között, továbbá Pécs—Mohács, Pécs—Sásd, Hird—Szászvár közötti utak jelentős szakaszain korszerűsítést hajtottak végre. Részben képezett csak beruházást a Misina-tetőn létesített televíziós közvetítő állomás, melynek építési munkáit határidőre elvégezték, üzembehelyezésére azonban csak 1959 februárjában került sor. Az 1958. évi kommunális beruházások közül — a lakás- építkezéseken kívül — kiemelkedők a Pécs és Komló vízellátásának megjavítását célzó beruházások, a Komlón, Kenderföldön átadott új 16 tantermes iskola, amely jelenleg a megye legnagyobb általános iskolája, a pécs-meszesi új általános iskola tovább-bővítése (8 tanteremmel), a komlói ütés járdaépítkezések, a pécsi gázvezetékhálózat bővítése. A belterületi út- és járda- építkezések, csatornahálózat- fejlesztés, közvilágításfejlesz- tés, köztisztaság stb. tekintetében azonban az elvégzettnél több beruházásra lett volna szükség. (A cikk második részét következő számunkban közöljük.) Az óra, kérem- szépen az egy olyan izé... olyan szerkezet, amely megmutatja a pontos idői. Többféle óra van: zsebóra. karóra, vekkerára, felhúzós óra, zenélőóra, toronyóra lánccal és anélkül és a világ legnagyobb órája, a Big-Ben Londonban. (De ez már angol óra.) Az órának továbbá érdekes tulajdonságai is vannak. Van olyan óra, amelyiknek homlokából kipattan egy ajtó, azon pedig | egy kakukk madár | kikakukkolja a ti- I zemkettőt. Aztán: I olyan tulajdonsága X is van, hogy ha es- x te felhúzzák, akkor I reggel akkorát ká- ♦ romkodsz, hogy az j ég belezemdül, X ugyanis az óra, — csörög. Van óra, Dolgoznak a garéi tömegszer vezetek Garé község tanácsa a Dunántúli Naplón, keresztül szeretné tudomására hozni a megye lakosságának, hogy az ellenforradalom következtében feloszlott tömegszervezetek újból megalakultak. Létrehoztuk a vöröskereszt szervezetet, melynek jelenleg 43 tagja van, és megalakult a nőtanács is. A Hazafias Népfront kezdeményezésére 1958 őszén a vöröskereszt és a nőtanács kultúrgár- dét hozott létre, mely már a második színdarabot adta elő február nyolcadikam. A Bor című, háromfelvo- násos színmű nagy sikert aratott, az előadásokból 4 200 forint bevételre tettek szert. Ezt az Összeget a vöröskereszt és a nőtanács az iskolásgyerekek nyári üdültetésére kívánja fordítani. Az eredmények elérésében nagy segítséget nyújtottak a helyi pedagógusok, névszerint Baranyai György és Nagy Pál. A községi tanács is minden segítséget megadott a sikeréhez. Dr. Lukáts A.-né garéi vöröskereszt-titkár. amelyet a gazdája bizisten minden tendencia nélkül, — pusztán csak megőrzés céljából.. beadja a zaciba és ... Különben ezt hagyjuk. Aztán van olyan óra, — ebben már ugyan nem vagyok biztos, nem is akarom elhinni, mert igazán ritkaság, szó val olyan villanyóra, amelyik nem megy. Áll. Illetve lóg kifele a falból, a mutatója pedig mindig delet vagy éjfélt mutat: Ez az óra — ingyenesen! — megtekinthető a Negyvennyolcas tér sarkán, ott ahol a villamos rákanyarodik a Zsolnay utcára. Jó magasra szerelték, így aztán mindenki megláthatja Még azt is elolvashatja a számlap alatt, hogyaszomygya: „Óvatosan hajts!“ Ki hajtson óvatosan? Valószínű az autósok, mert főútvonalon vagyunk s ott nem jó, ha gyorsan hajtanak a gépkocsik: Meg a stráfkocsik; Meg a villamosok. De az is lehet, hogy a- figyelmeztetés éppen magának az őrá nak szól. Az óra nem hajt gyorsan. Lassabban sem. Egyáltalán el sem indult. Hónapok óta egy helyben áll a mutatója. De azért ez'nem is baj. Elvégre az órák túlnyomórésze megy, tik-takko] és csörög és mutatja az időt. Ez nem mutat semmit. Fő, hogy van. S így már nem is olyan elviselhetetlenül egyhangú a jámbor járókelők élete: (Rab) f • ••• Nesze semmi fogd meg jól öze. H.-né, mosógéptulajdonos, — azaz hogy mégsem. Szeptemberben megvette a gépet az Állami Áruházban. A fiai gyűjtötték rá a pénzt, hogy a mama — beteg szegény — ne fáradjon a munkában, így hát könnyítenek rajta. Szép dolog ez. No hiszen, volt is nagy öröm otthon, amikor hazavitték a gépet. Csak úgy próbaképpen hidegvizet öntöttek « tartályba s látták ám, hogy lyukas, szivárog a víz. Ezen éppenséggel lehet segíteni. A gyerekek előszedték a szerszámokat, próbálják a lyukat beforrasztani, erre még tágabb lesz a rés. Gyerünk, adjuk vissza a gépet, elvégre garancia van rá, egy esztendős jótállás, csinálják meg ők, ha már egyszer hibásan eladták. Az áruház visszaveszi a gépet, ad róla egy elismervényt s a gépet továbbítja a gyártó üzemnek. i:. Múlnak hetek, hónapok, de a mosógépnek szeptember óta híre-hamva sincs. Igaz, valami levélféle érkezett, hogy hát a gépen található hiba már nem kerül jótállás alá, mert, ■, t így meg úgy..-. Szóval ráadásul még meg sem javítják. Azért ez már egy kicsit sok. Mert ugye Kezdjük ott, hogy senkinek sincs 1 800 forintnyi kidobálnivaló pénze. Ez a család úgy kuporgottá össze a pénzt — amit egyébként náluk sem lapátolnak be az ablakon — s még sincs mosógép, a mama még mindig kézzel — beteg kezével! — mos a családra. Nem gondolják, hogy ez mégiscsak lelketlenség? öt hónapot várni egy nyavalyás gépre?! Az a bizonyos üzem miért kezeli a kisember panaszát ilyen ostoba, fölényes hanyagsággal? Hát kinek gyártják a mosógépeket? ÖTSZÁZ EV! Nagy idő. Ennyire becsülik a történészek Mágocs keletkezését. Milyen nagy utat tehet meg az ember ötszáz év alatt?! Nagyot és mégis kisebbet, mint ma egy hét alatt. A mágocsi emberek bense- jében forró, kavargó gondolat egyszerre csak helyet keresett magának, széttörte korlátáit. Ezért van gz: a mágocsi paraszt nagyobb utat tett meg most egy hét alatt, mint azelőtt ötszáz év alatt. A mágocsi emberek, akik szinte az anyatejjel szívták magukba az „enyém“ gondolatát, most mégis, mint elavultat félrelökték. Nem ment könnyen! Evekig tették azt, amit a szerelme s ifjú az akácfalevéllel: „Igen? Nem?!“ Igen! De miért? Horváth Gyula 10 hold föld gazdája volt. Akkor kelt, amikor az egy lova, a négy szarvasmarhája — ebből két tinót hízóba állított — 15 disznaja kívánta és akkor feküdt, amikor az állatok meg a föld megengedte. Nem parancsolt neki senki és most mégis azt várja: mondják már neki: , — Gyula bácsi maga az állattenyésztésben dolgozik! 7rőa fttaikamdás ^/llágú es őn / Karádi Jánosnénak hét holdja van, meg egy bánata. Azt bánja, miért írta olyan hamar alá a belépési nyilatkozatot. Várhatott volna még egy-két napot, akkor többször is eljöttek volna a népnevelők, akikkel úgy el lehetett beszélgetni a termelőszöiret- kezetről. — Voltam én már tsr.-tag. Jól esett, hogy megint szóltak — és a terveiről beszél. — Ismét összeáll a régi brigádunk. Megint tizenöt holdon termelünk dinnyét, olyan dinnyét, hogy... — Négyen tizenöt holdon? — Négyen hát! MIÉRT7 — Nézze kérem, sok mindent megpróbáltam én már. Egyszer már voltam a tsz-ben is, aztán megint egyéni lettem — magyarázza Horváth Gyula bácsi, — de olyan jól Sohasem éltem, mint a terme- faszövetkezetben, meg olyan tonnyen se. Strasser Konrádnnk csak a felesége volt a tsz-ben, de ő is kilépett az ellenforradalom alatt. — Nekem három hold földem volt. Dohánytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoztam. Tudja hány éjszakám ráment nekem a dohányra? Sok. Annyi takarmányt nem tudtam termelni, hogy több állatot neveljek. 280— 300 forintért meg nem érdemes takarmányt vásárolni, ennek semmi haszna! — és 5 is elmondja mit, hogyan szeretne a termelőszövetkezetben. — Sokat kellene hizlalni: szarvas marhát, sertést egyaránt. Hetenként egy-egy vagon hízott marhát, meg hetven—nvolcnnn hlzódisznót szállíthatnánk. Elbírja ez a nagy termelőszövet- kemet.. i Strasser Konrád már tervezi úgy mint a saját gazdaságában, csak egyelőre még szokatlan nagy számokban beszél. Horváth József három és fél holdas fiatalember. Neki milyen tervei vannak? — Gépkocsivezetői jogosítványom van. A termelőszövetkezetnek teherautói, zelorjdi vannak, úgy gondolom szükség lenne rám a műhelyben. De ha úgy adódik, elvégzek én mindenféle munkát... Hirt József né 10 holdas, ö férjével együtt az ellenforradalom i előtt négy évig tagja volt a termelőszövetkezetnek. Most miért lépett vissza? — Azt bánom, hogy kitéptünk! — válaszol. — Miért? KÉT ÉVIG EGYÉNILEG dolgoztunk ismét, látástól va- kulásig és lényegesen kevesebb volt a jövedelmünk, mint ami a termelőszövetkezetben volt. 1955-ben például közel negyvenezer forintot kaptunk csak a tsz-től... Czinege Rudolf bácsi már hetven éves. Még mindig jól bírja magát. Most is alighogy belépett, máris ment az elnökhöz: — Kálmán, kérek valami munkát. Kapott. Az állattenyésztésben dolgozik. — Pedig még volna otthon is olyan lityifityi munka ■— mondja. — Mert még az állatok otthon vannak: a két ló, a két tehén, a borjú, a disznók .. i A tizenöt holdjára már nincs gondja, az már a közösé. Az állatokat eladja, csak annyit tart meg, amennyi a háztájiban kell és befizeti az ötszáz forintot minden hold után. Mágocson ez most a szokás. Minden hold után ötszáz forintot fizetnek a belépők. Persze csak azok, akik nem voltak tsz-tagok. így az igazságos, így ők is hozzájárulnak a közös vagyonhoz. — Szeretem a földet, annak élek... — magyarázza Kukorica István bácsi. Neki is 15 holdja volt. Olyan példásan gazdálkodott, hogy nála a gazdálkodásban még a legbogará- szóbb ember sem találna hibát. ö is volt már tsz-tag, egy évig. Márciusban kezdte a munkát és 354 munkaegységet szerzett a zárszámadásig. — Sokat dolgoztam, de kevesebbet, mint egyéni koromban — mondja — és többet kerestem. Hát ezért léptem be... Világos, érthető beszéd. — Én is azt mondom. aki egyénileg tudott, az a közösben mén jobban tud élni, — mondja Pomsár Géza. aki 15 holdat hozott a közösbe. — Sokat gondolkodott a belépésen? — Most nem mondhatnám. Tudja az úgy win, mem új dolog nekem már a szövetkezés. 1951-ben kezdtem. Akkor az egyes típusú szöwtkezet elnöke voltam. 1953-ban át akartunk alakulni hármassá. Már közösen kaszáltunk, megvolt a közös takarmány alapunk, de akkor jött a Nagy Imre és belekotyogott a politikába. Az egészből nem lett semmi. 1955- ben néhányan átléptünk a hármasba, akkor meg az ellen forradalom ugratott szét bennünket ... VISSZAJÖTT. Hiába, Így van ez már: aki egyszer belekóstolt a jobba, annak a szájában mindig ott van annak az íze. Petrovics Antal 13 holdas gazda is azért jött a Békébe, mert itt akarja megalapozni a jövőjét, amiről a nagyapja, az apja még álmodni sem mer’ ö most az lesz — nyugdíjas paraszt. — Ha lehet, miért ne élnék én is könnyebben?! Most már sok a gép a tsz-ben, a menő munkát majdnem mind ezek végzik. Miért menjek akkor én, ha a gépek is mehetnek helyettem. Sós Ferenc kilenc és fél holdas igy indokolja a belépését: — Sokat gürcöltem én. Sokszor se éjjelem, se nappalom nem volt. Parancsolt a munka, menni kellett. En solcálg figyeltem a tsz-t, a tagokat. Amikor kimentem a határba még nem találkoztam velük. amikor hazafelé jöttem, már nem találtam őket a hatá’ban és mégis házakat építettek, úi bútort vettek.,. Gyűlnek a belépési nyilatkozatok, ' egymásután váltják meg aláírásukkal a jegyet a tegnap még egyénileg dolgozó parasztok a könnyebb, emberibb munka, a jobb élet gazdálkodási formájába, a szövetkezetbe. Hajnalhasadás van Mágocson és amint a horizonton feljebb kúszik a nap, már az egész község határában traktorok dübörögnek, gép hasit azokba a földekbe, amelyeket eddig lovak tapostak és amelyekbe annyi verejtéke hullott az eke után járó parasztnak, hogy ha az most feltörne. talán el is lepné a föld felszínét. Uj életet kezdenek a négyezer holdas határú Mágocs lakói, új fogalmakkal ismerkednek: szocialista község, szülőotthon. Szocialista község, e fogalom mögött van: a könnyebb munka, a jobb. a kulturáltabb élet, a kúltúrház, amelynek tégláit a termelő- szövetkezet téglaégetőjében égetik majd, a negyven férőhelyes bölcsőde, a napközi, amely üzemi, tsz-bölcsőde, napközi lesz ezután. FÜRDŐJÜK IS lesz ét a távlati tervükben ott szerepel a 16 tantermes iskola és a szülőotthon is. Amikor aláírták a belépési nyilatkozatot, akkor ezzel nemcsak a régi gazdálkodási módot vetették el •— a jobb élet, a község gyorsabb fejlődését is elősegi. tették ezzel. H7.Ar.Al .JAvöt
