Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-15 / 39. szám

195». FEBRUAR 15. NAPLÓ 3 Jelentős gazdasági sikereket értünk el TOLLHEGYEN a múlt esztendőben Mi az óra...?! Elkészült a KSH Baranya megyei és Pécs városi igazgatóságának jelentése az 1958-as évről 1958-ban, az ellenforradalmat követő második esztendőben megyénk gazdasága tovább erősödött. Pártunk helyes gaz­daságpolitikájának, a munká­sok, mérnökök, szövetkezeti és egyéni parasztok és a többi szakágak dolgozói munkájá­nak köszönhető, hogy most már arról számolhatunk be, hogy a gazdaság több ágában túlhaladtuk az ellenforradalom előtti legmagasabb eredménye­ket, a kitűzött főbb feladatokat maradéktalanul megvalósítot­tuk, sőt azok egy részét túl is teljesítettük. Baranya megye és Pécs vá­ros szocialista ipara az 1958. évi teljes termelési tervét 2,5 százalékkal túlteljesítette. A szocialista ipar termelése 9,6 százalékkal magasabb, mint 1957-ben. A többlettermelésből 3,2 százalék a termelékenység emelkedésének, 6,4 százalék pedig a munkásliétszám növe­kedésének a következménye. Az elmúlt évben megyénk ipa­rának termelése a felszabadu­lás utáni legmagasabb szintet érte el, vagyis 4 százalékkal meghaladta az 1955-ös évi termelést, A szocialista iparon belül a minisztériumi ipari vállalatok termelése emelkedett a legna­gyobb mértékben — az előző évhez képest 12,3 százalékkal. A helyi ipar termelésének emelkedése 2,6 százalékos. A szövetkezetek 1958. évi terme­lése az előző évivel azonos volt. A feketeszén termelési ter­vét mindkét szénbányászati trösztünk túlteljesítette. Az összes feketeszén mennyisége 15,4 százalékkal volt több, mint az 1957-es évben termelt mennyiség. A tervezettnél töb­bet termeltek ezenkívül váro­si gázból, égetett téglából, kő- szénkokszból, feketeszénbn- kettből, kenderfonalból, bőr­kesztyűből, bőrcipőből, sörből és még több fontos cikkből. A tervezett mennyiségnél keve­sebbéit termeltek a vállalatok fogyasztási zsírból, kenyérből, égetett mészből és cementből, bár az utóbbi termelés az elő­ző évhez viszonyítva jelentő­sen emelkedett. Az állami ipar vállalatai 1958. évben közel 11 százalék­kal több exportszállítást vé­geztek, mint 1957-ben. A tervet azonban csak 93,3 százalékra teljesítettték. Az exportcikkek közül a tervezettnél többet exportál­tunk húsipari gépekből, nagy- feszültségű porcelánszigetelő­ből és bőrkesztyűből. Jelentős azonban a lemaradás sajtból, mivel az ementáli sajt minősé­ge nem felelt meg a kiszállí­tási követelményeknek. A szö­vetkezeti iparban a Pécsi Kesztyű és Bőrkonfekció KTSZ a múlt évben 40 száza­lékkal több kesztyűt exportált, mint az előző esztendőben. Megyénk szocialista ipará­nak 1958, évi termelékenysége — egy főre jutó termelése — 3,1 százalékkal magasabb volt az előző évinél. Ez az ered­mény a minisztériumi iparvál­lalatok dolgozóinak köszönhe­tő, mert az állami helyi ipari vállalatok és a kisipari szövet­kezetek termelékenysége ala­csonyabb volt az előző évinél. A szocialista ipar 1958. évi ter­melékenysége egyébként egé­szen megközelítette az eddigi legmagasabb 1955. évi termelé­kenységi szintet Az iparban foglalkoztatottak 18,3 százaléka nő yolt. A női munkásoknak csaknem a fele a nehéziparban dolgozott A munkások átlagos havi ke­resete a megye szocialista ipa­rában 1 718 forint volt s ez magasabb az országos átlagnál. A megyei székhelyű építő-' ipari vállalatok 1958-ban 25,7 százalékkal termeltek többet, mint 1957-ben. Az építőipari, munkások átlagos állományi létszáma a múlt évben 357 fővel emelkedett A Baranya megye és Pécs város területén a múlt évben összesen 1,1 milliárd forint ér­tékű állami beruházást végez­tek. A fővárostól eltekintve Baranyán kívül csak Borsod megyében eszközöltek az el- múít évben egymilliárd forin­tot meghaladó beruházást. Az összes beruházásnak körülbe­lül 11 százalékát — 120 millió forintot — lakásépítésre fordí­tottuk. Az 1957-es esztendőben megkezdett bányászlakásépít­kezéseket az elmúlt év végéig mindenütt befejezték. A legfontosabb ipari beru­házások közül a pécsi hőerőmű építészeti munkái jelentéke­nyen előrehaladtak, a Mohácsi Farostlemezgyár és a Pécsi Kokszművek kibővítésének munkái általában tervszerűen folytak. A komlói és pécsi szénbányák távlati fejlesztése szempontjából kiemelkedő fon­tosságú zobáki és hosszúheté- nyi aknamélyítések viszonylag lassabb ütemben haladtak. Mindez lehetővé tette, hogy a terv szerinti időpontban üzem­behelyezzék a Pécsi Kokszmű­vek gáztermelő kapacitását nö­velő létesítményeket — össze­sen 23 millió forint költségve­tési értékben — s hogy az év végén megkezdhették a 105 millió forintos beruházással létesült Mohácsi Farostlemez- gyár géppróbáit. Az elmúlt év­ben megtörtént ezenkívül a 70 millió forintos beruházással készített Hidasi Brikettgyár műszaki átvétele is. A könnyű- és az élelmiszer- ipari vállalatok közül kiemel­kedő beruházást a drávasza- bolcsd kenderfeldolgozó üzem­ben, a Pécsi Bőrgyárban, a Pannónia Sörgyárban, a Pécsi Kenderfonóban eszközöltek. A mezőgazdaság állami szek­torának beruházásai közül a legszámottevőbb a Bólyi Álla­im Gazdaság közel hatmillió forintos beruházással létesített hibridkukoricamorzsoló és szárító üzemének felépítése volt. A mezőgazdaság gépi be­ruházásai sorában a múlt év­ben jól használható új típusok szerepeltek, így például az állami gazdaságokban Zetor Super és Maulwurf, a gépállo­másoknál magyar Ú—28 trak­torokat, kaszáló-rakodó és jár- vasilozó gépeket szereztek be. A közlekedési és kereskedel­mi beruházások értéke a múlt évben viszonylag alacsony volt. A nagyforgalmú közuta­kon, így elsősorban Pécs és repülőtere, valamint Harkány között, továbbá Pécs—Mohács, Pécs—Sásd, Hird—Szászvár közötti utak jelentős szaka­szain korszerűsítést hajtottak végre. Részben képezett csak beru­házást a Misina-tetőn létesített televíziós közvetítő állomás, melynek építési munkáit ha­táridőre elvégezték, üzembe­helyezésére azonban csak 1959 februárjában került sor. Az 1958. évi kommunális be­ruházások közül — a lakás- építkezéseken kívül — kiemel­kedők a Pécs és Komló vízellá­tásának megjavítását célzó be­ruházások, a Komlón, Ken­derföldön átadott új 16 tanter­mes iskola, amely jelenleg a megye legnagyobb általános iskolája, a pécs-meszesi új ál­talános iskola tovább-bővítése (8 tanteremmel), a komlói üt­és járdaépítkezések, a pécsi gázvezetékhálózat bővítése. A belterületi út- és járda- építkezések, csatornahálózat- fejlesztés, közvilágításfejlesz- tés, köztisztaság stb. tekinteté­ben azonban az elvégzettnél több beruházásra lett volna szükség. (A cikk második részét kö­vetkező számunkban közöljük.) Az óra, kérem- szépen az egy olyan izé... olyan szerke­zet, amely megmu­tatja a pontos idői. Többféle óra van: zsebóra. karóra, vekkerára, felhúzós óra, zenélőóra, to­ronyóra lánccal és anélkül és a világ legnagyobb órája, a Big-Ben London­ban. (De ez már angol óra.) Az órának továb­bá érdekes tulaj­donságai is vannak. Van olyan óra, amelyiknek homlo­kából kipattan egy ajtó, azon pedig | egy kakukk madár | kikakukkolja a ti- I zemkettőt. Aztán: I olyan tulajdonsága X is van, hogy ha es- x te felhúzzák, akkor I reggel akkorát ká- ♦ romkodsz, hogy az j ég belezemdül, X ugyanis az óra, — csörög. Van óra, Dolgoznak a garéi tömegszer vezetek Garé község ta­nácsa a Dunántúli Naplón, keresztül szeretné tudomásá­ra hozni a megye lakosságának, hogy az ellenforradalom következtében fel­oszlott tömegszer­vezetek újból meg­alakultak. Létrehoz­tuk a vöröskereszt szervezetet, mely­nek jelenleg 43 tag­ja van, és megala­kult a nőtanács is. A Hazafias Nép­front kezdeménye­zésére 1958 őszén a vöröskereszt és a nőtanács kultúrgár- dét hozott létre, mely már a máso­dik színdarabot adta elő február nyolcadikam. A Bor című, háromfelvo- násos színmű nagy sikert aratott, az előadásokból 4 200 forint bevételre tet­tek szert. Ezt az Összeget a vöröske­reszt és a nőtanács az iskolásgyerekek nyári üdültetésére kívánja fordítani. Az eredmények elérésében nagy se­gítséget nyújtottak a helyi pedagógu­sok, névszerint Ba­ranyai György és Nagy Pál. A közsé­gi tanács is minden segítséget megadott a sikeréhez. Dr. Lukáts A.-né garéi vöröske­reszt-titkár. amelyet a gazdája bizisten minden tendencia nélkül, — pusztán csak meg­őrzés céljából.. beadja a zaciba és ... Különben ezt hagyjuk. Aztán van olyan óra, — ebben már ugyan nem vagyok biztos, nem is aka­rom elhinni, mert igazán ritkaság, szó val olyan villany­óra, amelyik nem megy. Áll. Illetve lóg kifele a falból, a mutatója pedig mindig delet vagy éjfélt mutat: Ez az óra — in­gyenesen! — megte­kinthető a Negy­vennyolcas tér sar­kán, ott ahol a vil­lamos rákanyarodik a Zsolnay utcára. Jó magasra szerel­ték, így aztán min­denki megláthatja Még azt is elolvas­hatja a számlap alatt, hogyaszomy­gya: „Óvatosan hajts!“ Ki hajtson óvatosan? Valószí­nű az autósok, mert főútvonalon va­gyunk s ott nem jó, ha gyorsan haj­tanak a gépkocsik: Meg a stráfkocsik; Meg a villamosok. De az is lehet, hogy a- figyelmeztetés ép­pen magának az őrá nak szól. Az óra nem hajt gyorsan. Lassabban sem. Egyáltalán el sem indult. Hónapok óta egy helyben áll a mutatója. De azért ez'nem is baj. Elvégre az órák túlnyomórésze megy, tik-takko] és csörög és mutatja az időt. Ez nem mutat semmit. Fő, hogy van. S így már nem is olyan elviselhetet­lenül egyhangú a jámbor járókelők élete: (Rab) f • ••• Nesze semmi fogd meg jól öze. H.-né, mosógéptulajdonos, — azaz hogy mégsem. Szeptemberben megvette a gépet az Állami Áruházban. A fiai gyűjtötték rá a pénzt, hogy a mama — beteg szegény — ne fáradjon a munkában, így hát könnyítenek rajta. Szép dolog ez. No hiszen, volt is nagy öröm otthon, amikor haza­vitték a gépet. Csak úgy próbaképpen hidegvizet öntöttek « tartályba s látták ám, hogy lyukas, szivárog a víz. Ezen éppen­séggel lehet segíteni. A gyerekek előszedték a szerszámokat, próbálják a lyukat beforrasztani, erre még tágabb lesz a rés. Gyerünk, adjuk vissza a gépet, elvégre garancia van rá, egy esztendős jótállás, csinálják meg ők, ha már egyszer hi­básan eladták. Az áruház visszaveszi a gépet, ad róla egy elismervényt s a gépet továbbítja a gyártó üzemnek. i:. Múlnak hetek, hónapok, de a mosógépnek szeptember óta híre-hamva sincs. Igaz, valami levélféle érkezett, hogy hát a gépen található hiba már nem kerül jótállás alá, mert, ■, t így meg úgy..-. Szóval ráadásul még meg sem javítják. Azért ez már egy kicsit sok. Mert ugye Kezdjük ott, hogy senkinek sincs 1 800 forintnyi kidobálnivaló pénze. Ez a csa­lád úgy kuporgottá össze a pénzt — amit egyébként náluk sem lapátolnak be az ablakon — s még sincs mosógép, a mama még mindig kézzel — beteg kezével! — mos a családra. Nem gondolják, hogy ez mégiscsak lelketlenség? öt hónapot várni egy nyavalyás gépre?! Az a bizonyos üzem miért kezeli a kisember panaszát ilyen ostoba, fölényes hanyagsággal? Hát kinek gyártják a mosógépeket? ÖTSZÁZ EV! Nagy idő. Ennyire becsülik a történé­szek Mágocs keletkezését. Mi­lyen nagy utat tehet meg az ember ötszáz év alatt?! Na­gyot és mégis kisebbet, mint ma egy hét alatt. A mágocsi emberek bense- jében forró, kavargó gondolat egyszerre csak helyet keresett magának, széttörte korlátáit. Ezért van gz: a mágocsi pa­raszt nagyobb utat tett meg most egy hét alatt, mint az­előtt ötszáz év alatt. A mágocsi emberek, akik szinte az anyatejjel szívták magukba az „enyém“ gondo­latát, most mégis, mint el­avultat félrelökték. Nem ment könnyen! Evekig tették azt, amit a szerelme s ifjú az akácfalevéllel: „Igen? Nem?!“ Igen! De miért? Horváth Gyula 10 hold föld gazdája volt. Akkor kelt, amikor az egy lova, a négy szarvasmarhája — ebből két tinót hízóba állított — 15 disznaja kívánta és akkor fe­küdt, amikor az állatok meg a föld megengedte. Nem pa­rancsolt neki senki és most mégis azt várja: mondják már neki: , — Gyula bácsi maga az ál­lattenyésztésben dolgozik! 7rőa fttaikamdás ^/llágú es őn / Karádi Jánosnénak hét holdja van, meg egy bánata. Azt bánja, miért írta olyan ha­mar alá a belépési nyilatko­zatot. Várhatott volna még egy-két napot, akkor többször is eljöttek volna a népneve­lők, akikkel úgy el lehetett beszélgetni a termelőszöiret- kezetről. — Voltam én már tsr.-tag. Jól esett, hogy megint szól­tak — és a terveiről beszél. — Ismét összeáll a régi brigá­dunk. Megint tizenöt holdon termelünk dinnyét, olyan dinnyét, hogy... — Négyen tizenöt holdon? — Négyen hát! MIÉRT7 — Nézze kérem, sok min­dent megpróbáltam én már. Egyszer már voltam a tsz-ben is, aztán megint egyéni let­tem — magyarázza Horváth Gyula bácsi, — de olyan jól Sohasem éltem, mint a terme- faszövetkezetben, meg olyan tonnyen se. Strasser Konrádnnk csak a felesége volt a tsz-ben, de ő is kilépett az ellenforradalom alatt. — Nekem három hold föl­dem volt. Dohánytermesztés­sel és állattenyésztéssel fog­lalkoztam. Tudja hány éjsza­kám ráment nekem a dohány­ra? Sok. Annyi takarmányt nem tudtam termelni, hogy több állatot neveljek. 280— 300 forintért meg nem érde­mes takarmányt vásárolni, en­nek semmi haszna! — és 5 is elmondja mit, hogyan szeret­ne a termelőszövetkezetben. — Sokat kellene hizlalni: szarvas marhát, sertést egyaránt. He­tenként egy-egy vagon hízott marhát, meg hetven—nvolcnnn hlzódisznót szállíthatnánk. El­bírja ez a nagy termelőszövet- kemet.. i Strasser Konrád már tervezi úgy mint a saját gazdaságá­ban, csak egyelőre még szo­katlan nagy számokban be­szél. Horváth József három és fél holdas fiatalember. Neki milyen tervei vannak? — Gépkocsivezetői jogosít­ványom van. A termelőszövet­kezetnek teherautói, zelorjdi vannak, úgy gondolom szük­ség lenne rám a műhelyben. De ha úgy adódik, elvégzek én mindenféle munkát... Hirt József né 10 holdas, ö férjével együtt az ellenforra­dalom i előtt négy évig tagja volt a termelőszövetkezetnek. Most miért lépett vissza? — Azt bánom, hogy kitép­tünk! — válaszol. — Miért? KÉT ÉVIG EGYÉNILEG dolgoztunk ismét, látástól va- kulásig és lényegesen keve­sebb volt a jövedelmünk, mint ami a termelőszövetkezetben volt. 1955-ben például közel negyvenezer forintot kaptunk csak a tsz-től... Czinege Rudolf bácsi már hetven éves. Még mindig jól bírja magát. Most is alighogy belépett, máris ment az elnök­höz: — Kálmán, kérek valami munkát. Kapott. Az állattenyésztés­ben dolgozik. — Pedig még volna otthon is olyan lityifityi munka ■— mondja. — Mert még az álla­tok otthon vannak: a két ló, a két tehén, a borjú, a disz­nók .. i A tizenöt holdjára már nincs gondja, az már a közö­sé. Az állatokat eladja, csak annyit tart meg, amennyi a háztájiban kell és befizeti az ötszáz forintot minden hold után. Mágocson ez most a szo­kás. Minden hold után ötszáz forintot fizetnek a belépők. Persze csak azok, akik nem voltak tsz-tagok. így az igaz­ságos, így ők is hozzájárulnak a közös vagyonhoz. — Szeretem a földet, annak élek... — magyarázza Ku­korica István bácsi. Neki is 15 holdja volt. Olyan példásan gazdálkodott, hogy nála a gaz­dálkodásban még a legbogará- szóbb ember sem találna hi­bát. ö is volt már tsz-tag, egy évig. Márciusban kezdte a munkát és 354 munkaegységet szerzett a zárszámadásig. — Sokat dolgoztam, de ke­vesebbet, mint egyéni korom­ban — mondja — és többet kerestem. Hát ezért léptem be... Világos, érthető beszéd. — Én is azt mondom. aki egyénileg tudott, az a közös­ben mén jobban tud élni, — mondja Pomsár Géza. aki 15 holdat hozott a közösbe. — Sokat gondolkodott a belépésen? — Most nem mondhatnám. Tudja az úgy win, mem új do­log nekem már a szövetkezés. 1951-ben kezdtem. Akkor az egyes típusú szöwtkezet elnö­ke voltam. 1953-ban át akar­tunk alakulni hármassá. Már közösen kaszáltunk, megvolt a közös takarmány alapunk, de akkor jött a Nagy Imre és be­lekotyogott a politikába. Az egészből nem lett semmi. 1955- ben néhányan átléptünk a hármasba, akkor meg az ellen forradalom ugratott szét ben­nünket ... VISSZAJÖTT. Hiába, Így van ez már: aki egyszer bele­kóstolt a jobba, annak a szá­jában mindig ott van annak az íze. Petrovics Antal 13 holdas gazda is azért jött a Békébe, mert itt akarja megalapozni a jövőjét, amiről a nagyapja, az apja még álmodni sem mer’ ö most az lesz — nyugdíjas paraszt. — Ha lehet, miért ne élnék én is könnyebben?! Most már sok a gép a tsz-ben, a menő munkát majdnem mind ezek végzik. Miért menjek akkor én, ha a gépek is mehetnek helyettem. Sós Ferenc kilenc és fél holdas igy indokolja a belé­pését: — Sokat gürcöltem én. Sok­szor se éjjelem, se nappalom nem volt. Parancsolt a munka, menni kellett. En solcálg fi­gyeltem a tsz-t, a tagokat. Amikor kimentem a határba még nem találkoztam velük. amikor hazafelé jöttem, már nem találtam őket a hatá’ban és mégis házakat építettek, úi bútort vettek.,. Gyűlnek a belépési nyilat­kozatok, ' egymásután váltják meg aláírásukkal a jegyet a tegnap még egyénileg dolgozó parasztok a könnyebb, embe­ribb munka, a jobb élet gaz­dálkodási formájába, a szövet­kezetbe. Hajnalhasadás van Mágo­cson és amint a horizonton feljebb kúszik a nap, már az egész község határában trak­torok dübörögnek, gép hasit azokba a földekbe, amelyeket eddig lovak tapostak és ame­lyekbe annyi verejtéke hul­lott az eke után járó paraszt­nak, hogy ha az most fel­törne. talán el is lepné a föld felszínét. Uj életet kezde­nek a négyezer holdas határú Mágocs lakói, új fogalmakkal ismerkednek: szocialista köz­ség, szülőotthon. Szocialista község, e fogalom mögött van: a könnyebb munka, a jobb. a kulturáltabb élet, a kúltúrház, amelynek tégláit a termelő- szövetkezet téglaégetőjében égetik majd, a negyven férő­helyes bölcsőde, a napközi, amely üzemi, tsz-bölcsőde, napközi lesz ezután. FÜRDŐJÜK IS lesz ét a távlati tervükben ott szerepel a 16 tantermes iskola és a szülőotthon is. Amikor aláír­ták a belépési nyilatkozatot, akkor ezzel nemcsak a régi gazdálkodási módot vetették el •— a jobb élet, a község gyorsabb fejlődését is elősegi. tették ezzel. H7.Ar.Al .JAvöt

Next

/
Thumbnails
Contents