Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-14 / 38. szám
2 N A PtO 1959. FEBRUAR 14. Az SZMT 1959-es évi feladatterve A Szakszervezeteik Baranya megyei Tanácsa, elnökségi ülésen megtárgyalta az MSZMP Központi Bizottságának „A munkásosztállyal kapcsolatos egyes feladatokról” szóló határozatát. Ennek alapján kidolgozta azt a feladattervet, amelynek megvalósítása ez évben az SZMT-re hárul. A feladattervben első helyen szerepel a politikai nevelő munka megjavítása. Ennek érdekében előadásokat tartanak és ezekben kihangsúlyozzák, hogy a munkásosztálynak nagy a felelőssége az ország vezetésében, a tanácsok mimikájában, a terme'és alakulásában. Ennek tudatosítására felhasználják majd a szakszervezeti taggyűléseiket, termelési értekezleteket, üzemi tanácsüléseket. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének elősegítése céljából foglalkoznak majd a falu- járó ipari munkásokkal, különösen azokkal, akik földdel rendelkeznek. Az ipari munkások részére előadásokat tartanak és megvitatják velük: miért érdekük a mezőgazdaság szocialista átszervezése. szervezeti mozgalmi történetének a feldolgozását. Erősítik, fejlesztik a munkásokban a szocializmus, a kommunizmus perspektíváját. Előadásokban ismertetik az SZKP XXI. kongresszusának célkitűzéseit, a kínai nép harcát, népgazdaságunk 3, majd 5 éves tervének célkitűzéseit. A területi bizottságok még ez év második felében kidolgozzák a szakmunkásak és muníkásnők szakmai és politikai képzésének módszereit, hogy a pártoktatással egyidő- ben beindíthassák a pártonkí- vtíli dolgozók szakmai és politikai képzését. A hatalom gazdasági megerősítése érdekében az SZMT-nek egyik legfontosabb feladata az ez évi termelési tervek végrehajtásának elősegítése. Ezért minden TB. biztosítja, hogy a termelőüzemek szak- szervezeti vezetőségei kidolgozzák a tervek teljesítése és túlteljesítése érdekében teendő intézkedéseket, gondot fordítva — a mennyiség túlteljesítése mellett — a gazdaságosságra, valamint a takarékosságra. Minden üzem és vállalat a jóváhagyott terv elkészülte E2ért az első félévben minden szakma területi bizottsága, valamint a TB nélkül működő üzemek részére az SZMT kioktatja az üzemi tanácstagokat. intézkednek, hogy a gazdasági vezetők nagyobb gondot fordítsanak a termelési tanácskozások megtartására és a beszámolók elkészítésére. A fenti cél érdekében az SZMT az első negyedévben megrendezi az üzemeik gazdasági vezetői és az szb. elnökei tanácskozását. A területi bizottság egy-egy üzemben megvizsgálja, hogy a bérezési rendszerek hogyan segítik a gazdaságossági célok elérését, az SZMT-apparátus pedig ugyanilyen vizsgálatot végez egy építőipari vállalatnál. Az 1958-as évi nyereségrészesedés kifizetését felhasználják arra, hogy a dolgozók előtt megvilágítsák: mit kell tennl- ök az év folyamán, és havonta a nyereségrészesedés eléréséért A pedagógus, orvosegészségügyi bérrendezés tapasztalatait, valamint az új termelői árrendezés kihatását az SZMT elnökségi ülésen tárgyalja meg. Az újítási mozgalom és műszaki fejlesztés elősegítése célMegvizsgálják a falvakban 1 uj£n egy hónapon belül kidől- jából minden szakszervezeti szakszervezeti gozza a terv teljesítése és túl- szerv biztosítja, hogy az újítási teljesítése érdeteében vállalt és műszaki fejlesztési tervek vo helyzetét és megoldást keresnek arra, hogy a szétaprózott szakszervezeti tagság egységes közvéleményt formáló erővé válhasson. A munkásosztály tagjaiban fejleszteni kívánják az osztályöntudatot. Ennek érdekében a területi bizottságok a TIT-tel kidolgozzák és megtartják „A munkásosztály történelmi hivatása”, „A munkásosztály és a szegény parasztság élete a múltban” stb. című előadásokat. A régi harcos elvtársak segítségével ez évben elkezdik a megye szakfeladatait. A vállalásokat a szakszervezeti csoport értekezletén megtárgyalják. A vállalások azt is tartalmazzák majd, hogy a dolgozók mit kívánnak az üzem gazdasági és műszaki vezetőitől. Az általános szakszervezeti tevékenység és politikai munka javítása mellett, az SZMT segítséget nyújt az üzemi tanácsok munkájának és a termelési tanácskozások színvonalának emelésében. Intő példa Érdekes ügyet tárgyalt a közelmúltban a komlói városi bíróság. A tárgyaláson Baum- hackl Ferenc, volt állami biztosító körzeti felügyelő, gödre- kereszturi lakost, aki árdrágító üzérkedésért már büntetve volt — befolyással való üzérkedés bűntette miatt 1 évi, 2 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Ugyanakkor ítélték el Végh László tejkezelő, gödreszent- mártoni lakost, aki 1955-ben hanyag kezelésért ugyancsak büntetve volt. Mo6t vesztegetés miatt 8 hónapi börtönbüntetésre ítélték. Ezenkívül a bíróság elrendelte Baumhackl Ferenccel szemben korábban kiszabott négyhónapi felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtását is. A két elítélt nagyon érdekes körülmények között jutott el a vádlottak padjáig. Végh László ellen 1958 nyarán árdrágító üzérkedés miatt eljárás indult. Rendőrségi kihallgatása után találkozott Baumhackl Ferenccel, akinek elpanaszolta baját. Baumhackl — aki bűnügyekben már kellő jártassággal rendelkezett — sajnálkozott, és felajánlotta „segítségét“, ami abból állt volna, hogy a Véghtől kicsalt 1000 forinttal megvesztegesse az ügyben eljáró hatóságokat és kedvez» elintézést eszközöljön ki, Baumhacklnak esze ágában sem volt vesztegetésre felhasználni a pénzt. Ezt saját céljaira fordította; Közben hogy-hogyan sem — valószínűleg Baumhacktól eredően — men de-monda kelt szárnyra a környéken, mely szerint megvesztegettél a hatóságokat Végh érdekéiben. A pletyka eljutott a legfile- tékesebbekhez is, Baumhackl és Végh szerencsétlenségére, mert az ügynek végére jártak, a vesztegető Véghet és a szín-“1 lelt befolyását gyümölcsöztető* Baumhacklhot leleplezték. Az ítélet még nem jogerős.; A tárgyaláson mindkét vádlót-J tál szemben súlyosbításért fel-* lebbezett az ügyész. Az ítélet J azért így is intő például szol-3 gálhat mindazoknak, akik a 5 szocialista igazságszolgáltatás “ elkészítése után azt a szak- szervezeti csoportokban ismertessék. Minden TB. megvizsgálja, hogy milyen újítások terjesztése akadt el, ezek közül melyik alkalmazható szélesebb körben. Az első negyedévben megrendezik az újítók és feltalálóik megyei tanácskozását. Az SZMT a szakszervezeti szervek segítségével a bányászatban, iparban, az építőiparban és a mezőgazdaság területén biztosítani kívánja, hogy minél több dolgozó részt vegyen a szakmai továbbképzésben és a munkamódszerátadásban. A TB. különösen a bánya, vas- és az építőiparban felkutatja azokat a jó munka- módszereket, amelyek az üzemek között terjeszthetők, ezeket széles körben tapasztalat- cseréken ismertetik majd. A munkaverseny megye! szinten való széles kibontakoztatása érdekében a TB. és az SZMT ez év első negyedében megvizsgálja aa üzemeket. A törvényesség védelme, a dolgozók szociális helyzetének javítása érdekében a vállalati egyeztető bizottságok tagjai részére a módosított Munka Törvénykönyv megjelenése után, tan folyamot szerveznék. Tovább erősítik a társadalmi bíróságok munkáját is. Megvizsgálják, hogy hol lehet még társadalmi bíróságot létrehozni és gondoskodnak a társadalmi bíróságot? tagjainak kioktatásáról. A szakszervezeti szervek politikai nevelőmuinkával a dolgozók között olyan légkört akarnak teremteni, hogy azok bátran szembeszálljanak a szocialista tulajdon herdálóival, a tolvajokkal, a lógósokkal. Az SZMT ebben az évben megvizsgálja a Megyei Rendelőintézet és az SZTK munkáját. A területi bizottságok az egyes üzemeknél, iparágaiknál megvizsgálják a gyakoribb megbetegedések okát, a felülvizsgáló orvosok munkáját pedig állandó ellenőrzéssel kívánják javítani. — A módosított nyugdíi- rendelet széles körben való ismertetésén túl biztosítják, hogy a nyugdíj és a fellebbezési kérelmek elintézése a határidőn belül történjék. Az üdülőjegyék elosztásánál érvényt szereznek annak a határozatnak, hogy a termelő munkában közvetlenül résztvevő dolgozók 70 százaléka üdüljön. A munkavédelem biztosítása érdekében a technikai ellenőrzés mellett az SZMT nagy gondot fordít a balesetelhárítási oktatásra. Minden TB. figyelemmel kíséri majd a baleseti statisztikát, negyedévenként legalább egy alkalommal a TB. ülésen napirendre tűzi a munkavédelemmel és balesetelhárítással kapcsolatos határozatok betartását, valamint az oktatás kérdését. Az év második negyedében (május 16—17-én) megrendezik a megyei szervezett dolgozók napját, a szakszervezeti napot. Ennek részletes programterve most van kidolgozás alatt. A tanácsköztársaság .40. évfordulójának megünneplésére, az április 4-i, a május 1-i, augusztus 20-i, a november 7-i ünnepségekre külön tervet készítenek, amelyek meghatározzák az ezzel kapcsolatos szakszervezeti feladatokat. Végül az SZMT 1959-es évi feladattervében kulturális problémák megoldása is szerepel. így többek között a művelődési szervekkel megvizsgálják a munkáslakta területek kulturális ellátottságát. . P. J. Szélesvásznú mozi nyílt Pécsett Csütörtökön ünnepélyes keretek között nyílt meg Pécsett a Park mozi helyiségében az ú) szélesvásznú mozi. A meg-> nyitóünnepség után A párizsi tavasz és a Szent Péter esernyője című film került bemutatásra. Szent Péter esernyője A felszabadulás óta hazánk- ban a „Beszterce ostroma“, a Különös házasság” után immár a harmadik Mikszáth regényt filmesítették meg. „Mert tagadhatatlanul van alamí misztikus a dologban. szent esernyő mérhetetlen áldást és szerencsét hozott mindenkire, még Gyurira is, aki a világ legbájosabb asz- zonykáfához jutott általa, az elbeszélt eseményeket követő larmadik vasárnapon.” . Mik- záth adja ezt a tömör össze- oglalást s legszívesebben huncutül kacsintanánk az íróra, hogy értjük mi a tréfát, nem, világért sem nevetjük, ki a hiszékeny golovaiakat. De sak mondjuk ezt, mert a film nézése közben ugyancsak ki- mggyan belőlünk a kacagás, iszen mosolyogni való az gész cselekmény. A magyar—csehszlovák \ko~ rodukciós alkotás lényegében ikerült filmnek, mondható. Talán annyit jegyezhetnénk meg, hogy találhattak volna evésbé elvont történetet is, mely reálisabb talajon állva képet a két testvéri nép létéből. Érdeme a filmnek, hogy lát- dk, érezzük a mikszáthi humort, valóban mikszáthiasan súfolták ki az örökségvadászo kát, az álszenteket s a hiszékenység vámszedőit. Az író sodálatos meseszövésének megfelelő hangulattal kiséri égig a film, eleveníti meg a órténetet. Kifejezésre jut ez bban is, hogy a szereplők saknem Kivétel nélkül ünnepi ruhában járnak kelnek, Glőpora ez a kis falu ragyog a isztaságtól s a munkának — gy-két villanásnyi jelenetet ívéve — még nyomát sem táljuk. A film alkotói az ilyen eállítással is — helyesen — rzékeltetni dkarták, hogy itt nem mindennapi eseményről an szó, hanem valami külö- ösről, valami olyan történetöl, ami bár a földön történik, korántsem reális, hiszen sodák nincsenek, még akkor em, ha az emberi hiszékenyTöbb mint négymillió lottószelvény A 7. játékhéten, minden ed- 4 032 795 lottószelvény vett digimél több szelvény érkezett részt. Ennek megfelelően egy a Sportfogadási és Lottó Igaz- nyerőosztályra 1 512 000 forint gatóságra. A Szentendrén nyeremény jut. A nyerőszámok rendezett sorsoláson összesen a következők: 3, 70, 73, 77, 82. ség, illetve tudatlanság sokszor csodának is véli a pillanatnyilag meg nem értett eseményeket. A forgatókönyvet író Apáthi Imre és Bán Frigyes láthatóan arra törekedett, hogy minél többet hagyjon érintetlenül és adja vissza a filmen a regényben dialógusokat. Ezt a feladatot jól oldották meg. Nem ilyen szerencsés azonban például a főszereplőnek, Wibra Gyurinak ábrázolása. Gyuri jelleme nagyrészt homályban marad, nem ismerjük, milyen volt suhanc korában, pedig ennek megismerésére a regényben alkalmunk van. Ez a magyarázata annak, hogy a film befejező részénél a szükségesnél kisebb a feszültség. A rendező Bán Frigyes kitünően állította elénk az esernyő ereklyévé válását, ötletekkel tette érdekesebbé a « legenda megszületését, s ezeknek az ötleteknek képi kifejezése megmaradt a derűs hangulat keretei között. Nem volt könnyű dolog különböző nyelven beszélő színészekből egységes játékstílust kovácsolni. Ez az egyenetlenség egy-két helyen érezhetően előbukkant, ez azonban még elviselhető hiányosság. Sajnos azonban, hogy a főszerepet játszó Karol Machata személyében nem találták meg Wibra Gyuri alakítóját. Behí- zelgőbb modorúnak, könnyedebbnek kellett volna lennie s a figurális hiányosságokat több színészi játékkal kellett volna pótolnia. Törőcsik Mari kedves, megnyerő, bájos, de a papkisasszony szerepébe mintha átvitt volna a megelőző filmjeinek hanghordozásából, ami ide, ehhez a szerephez egyáltalán nem szükséges. Nagyszerű viszont a francia nevelőnő személyében Psota Irén. Mozdulatai s kellő időben exponált arcjátéka reális s éppen ezért tud őszintén nevettetni. Ha a filmet nem ts értékeljük kiváló alkotásnak, mégis a kellemesen szórakoztató filmek között a helye. Nem vitás, hogy nagy közönségsikerre számíthat. Pécsett először, láttunlk szélesvásznú filmet s igen élvezetes volt, élményt nyújtó hatást váltott ki a nézőkből, örülünk, hogy a filmtechnika terén Pécsett is előreléptünk. G. F. ■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■I mmmmm er/see-eevot'* Cä* 5. Bakó Náci szinte erőszakkal Vádirat dr. Szabó László mohácsi nőgyógyász ellen SZTK szakrendelésen. terhesség megszakítás miatt kereste fel dr. Szabó László nőgyógyászt egy mohácsi fiatal- asszony. A vizsgálat után, mint SZTK-tag, fizetés nélkül akart távozni. — Na mi az? »Pénz semmi? — szólt utána az orvos. — Csak műtét után fogok fizetni — válaszolt határozottan a páciens. — Csak fizessen most, mert a műtétet nem én végzem... MR telhetett mást a megszégyenített asszonyka, minthogy fizetett, ötven forintot. Dr. Szabó Lászlóról már szerveit meg nem engedett 3 anyagi előnyökkel kívánják A ________, ■ m indig az előbbi elfogódottság * uralkodott t csak nagy nehe- 5>zen tudta kibökni: g — Miért hívatott? — hozzá ” akarta tenni, hogy ,apám”, de %ez a szó valahogy nem jött ki Ja száján. egy pór csirkét kell érteni —3 Bakó lekönyökölt a zöld nem szívesen végez még in- ■, viaszkos vászonnal terített asz- g yenesnek nyilvánított SZTK italra. Nem ült le, csak nézte, szakrendeléseken sem vizsgá-i nézte Istvánt és mintha csupa latot. " szeretet lett volna most raA fiatalasszony, akivel a le-* vaszmozgású, fakózöld szemei- írtaik megestek, ezekután nemiben. volt rest, megkereste a mohá-« István fészkelődül kezdett, esd városi-járási ügyészséget i’ aztán fejébe szállt a vér. — és előadta panaszát. £ Csak nem alázkodik meg most A mohácsi ügyészség alapos« is ez előtt a vén ember előtt, vizsgálat után, most vádiratot; mint gyermekkorában? — Ak- nyújtott be dr. Szabó László; koriban ha ránézett Bakó, mohácsi nőgyógyász orvossal; má-rU hibásnak érezte magát, szemben. A vád1 passzív vesz-£ olyan dologban is, amit el sem íegetés bűntette. A bűncselek-;' követett. meny elkövetését dr. Szabó; — Le kell számolni ezekkel László részbeni beismerésén ! a régi dolgokkal! — határozta hosszú idő óta plyan híreik tér- kívül a kihallgatott tanúk so-J el magát. — Összeráncolta jengtók Mohácsott, hogy sze- rának vallomásai és az egyes ’ homlokát s felállt. — Mondja a pénzt, s ellenszolgáltatás okiratok, fegyelmi jegyzőkwiy ^meg kereken, hogy mit akar, ngRcitl — ami alatt öt ven— vek bizonyítják; «inert nem azért hívatott, hogy aáz forintot, vagy legalábbis , ffl M.) »látni akar, az szent! A vén ember szeme felcsillant. Mélyet sóhajtott. — Megöregedtem édes fiam, maholnap már a sírba tesznek ... hát persze, hogy hiányoztál, hiszen az édes gyerekemnél is jobban szerettelek! — mondta siránkozó hangon és ebben a percben csakugyan egy fáradt, sokat próbált öregember benyomását keltette, aki ragaszkodik fiához. Fürkészve nézte Istvánt, aki már-már elérzékenyült. Fürge szemeiben ismét ott játszott a ravaszság: — Hej, de megemberesedtél fiam! Megemberesedtél és megváltoztál, — sóhajtotta, — Hát hogy és mint megy a sorod édes fiam? Evek óta forrt már az elmondani való István bensejé- ben. Mintha hosszú-hosszú esztendőkön keresztül csak erre a percre várt volna, amikor mindent kipakolhat ennek a lelketlen, sátánlelkű vén embernek. Lassan, vontatottan kezdett el beszélni, de hangja mindinkább áttüzesedett, szenvedélyesebb lett. Elmondta, hogy kóborolt Pesten éhesen «z utcákon, hogy aludt lakás hiányában a ligeti padokon, budai barlangokban, aztán elmondotta, hogy kereste meg az első tisztességes ebédre, . az első rendes laliásra valót... Tizenhét esztendős legényke volt akkor, erős, szépen fejlett gyerek, amikor számotvetett sorsával és megszökött hazulról. Dolgozott Pesten a nagyvásárcsarnokban, volt kifutó egy házsártos péknél, majd a gyárba került rakodómunkásnak. Nem, nem volt könnyű a munka, sokszor talán nehezebb is volt, mint az itthoni, de ő összeszorított fogakkal végzett el minden munkát, mert tudta, hogy mit akar. Szakmát akart tanulni. Erre akkoriban nem igen volt mód. Ott sündörgött hát minden szabad idejében a teherautók körül, amíg megtanult vezetni. Aztán elmesélte, hogy ismerkedett meg az öreg Navrával, mennyit tanult az idős, tapasztalt gépésztől. A felszabadulás után szakmunkás lett. megbecsült ember abban a gyárban, ahol több mint háromezer ember dolgozik. — Es most mindenem megvan! Mindenem... — fejezte be. Amíg beszélt. Bakó Náci le nem vette volna róla a szemet. Csak nézte kutatva, fürkészve, mintha a szívébe, a veséjébe akart volna látni. Nem fűzött semmit az István által elmondottakhoz, csak annyit kérdezett, halk, színtelen hangon: - — Aztán megnősültél-e? István felkapta fejét, az öreg ember szeme közé nézett, mintha ixilamit ki akarna onnan olvasni. — Nem! Alattomos mosoly suhant át a vén ember arcán: — Szép, nagyon szép amit elmeséltél fiam, nem mondom, szép is, meg jó is lehet a városi élet, de azért csak cseléd- ember voltál te ott István. István elkomorodott. Az öreg rendületlenül foly» tana: • (Folytatjuk.)
