Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-14 / 38. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xv* *VFm,TAM, 38. SZÁM ARA: 50 FILLÉR SZOMBAT, 1959. FEBRUAR 14. Mindennap új tsz születik Telefon cseng: szóban, írás- nácsülés: Nagyhajmás szocia­ban újságolják, hogy itt, meg itt termelőszövetkezet alakult. Jól esik hallani, leírni, eze­ket a híreket, különösen, ha olyan járásokból jönnek, mint a sellyei, vagy a sásdi, ahol a járt- és kormányhatározat ha­tására felpattantak az újat gátló maradi gondolkodásfor­ma páncéljai. Ki hitte volna, csak egy óweű ezelőtt is, hogy Vejti 1959-ben szocialista köz­ség lesz? Ha hitték is, nagyon lista község lesz még ebben az évben. Gödrekereszt úron is a leg­tekintélyesebb gazdák kezd­ték a szövetkezetét. 20 család már kitöltötte a belépési nyi­latkozatot, amelyek belső fe­lén ötszáz hold föld szerepel. — Visszaszerezzük a meké- nyesi tsz régi hírnevét — ha­[Egy év a'aü 225C00 tonna kiúszó ható szén Pécs a kokszolható szén ter- ; meiésében mindjobban felzár- i kózik Komló mellé: az idén [összesen 225 000 tonna kokszol [ ható szenet állít elő nyersszén- ; bői és ez háromszorosa a Pé- ! esett 1951-ben termelt kokszol­ható szénmennyiségnek. A pécsi szénmedencéből ki- í kerülő gázszén mennyiségének ! felfuttatását a szénosztályozó ; kibővítése tette lehetővé. Az • elmúlt évek során hatvanmil­tározta el mggát 13 család 20 1 lió forintos költséggel nagyob­l/r-l.í _______ A* Z iA An ta gja Mekényesen és beléptek a termelőszövetkezetbe 56 hold földjükkel együtt, — A jövő héten Jágónakon is megalakul a termelőszövet­bított szénosztályozó az idén már teljes kapacitással dolgo­zik és naponta több mint hat­van vagon kokszolható szenet továbbít Sztálinvárosnak. kevesen. És ezeknek lett iga- kezet! — mondják Jágónakon zuk, mert Vejti néhány napja az új úton jár. Hiricsen, az Ormánság má­sik fellegvárában szerdán es­te mondta ki a termelőszövet­kezet megalakulását 24 család 39 tagja. Termelőszövetkeze­tük neve: Dráva Völgye lett. Egyházaskozáron nyilvános tanácsülés volt, amelyen a ta- életet kezdenek a tavasszal, az és a hírhez hozzáteszik. —: Már 11 család 19 tagja belé-; pett az alakuló termelőszövet-! kezetbe, Alsómocsolád ta a nehezebb] községek közé tartozott. Hétezer ni tolás égi!! Pécsen kilenc ét atolt Pécsett az elmúlt kilenc év , alatt hétezer, Baranyában 4200 Néhány nap alatt itt is ala- • új Lakás épült. Ennyi lakásból kiút termelőszövetkezet. 12 ; két Mohácshoz hasonló várost család lépett be és mivel új t nácstagok — köztük egyéniek is — egyhangúlag arra sza­vaztak, hogy Egyházaskozár termelőszövetkezetüknek Uj Tavasz nevet adták, Tekergőzik, kanyarog a gon­még ebben az évben szocia- dolat, de úgy vannak ezzel a lista község lesz És nemcsak paXBBZt(^ j történe­szavaztak, tettek is. Jelenleg 57 . 10 család hatvan hold föld- ama igazságával, mely jével lépett a szövetkezeti út- szerint kanyargós betűkkel, ra Egyházaskozáron az emlí- de mégis egyenesen írjuk a tett tmiácsülés öta. történelmet. A gondolat is Viisárosdombón is megmoz- , ... dúltak a parasztok. Itt is min- kanyarog « megis egyenesen denütt á szövetkezetről halla- °da jut, mint Zókon, ahol 25 ni. Nem is csoda, hisz már 15 tagú szövetkezietfejlesztési bi­i lőhetne felépíteni. összehasonlításul érdekes megemlíteni, hogy a felszaba­dulás előtt konjunkturális idő­szaknak számító kilenc év alatt — 1930—1938 között — összesen 630 új lakás épült Pécsett és Baranya megyében. * A szülészet új tantermét jö­vő héten adják át rendeltetésé­nek. család 23 tagja aláírta a be­lépési nyilatkozatot és elter­jedt annak a híre is: — Vasárnap tartja ünnepé­lyes alakuló gyűlését az új termelőszövetkezet! — Már húsz család, 31 tag irta alá nálunk a belépési nyi­latkozatot! — újságolják Nagyhajmáson, ahol szintén amellett foglalt állást a ta­zottság alakult a község leg­módosabb, legtekintélyesebb parasztjaiból és elnökükké Madarász Józsefet választot­ták, vagy mint a sásdi járás, a többi járás községeiben, ahol egymás után eiaíkuílmtak az új termelőszövetkezetek, szocialista községek. Kővágószőlősön megiMt megye első hegyközsége Baranya A 17 000 holdas baranyai szőlőterületen mind ez ideig nem működött hegyközség. A napokban, a mecseki borvidék­hez tartozó Kővágószőlősön elhatározták a szőlősgazdák, hogy hegyközséget hoznak lét­re. Kővágószőlős — mint a neve is mutatja — régi és hí­res szőlőtermelő község. Ezen a vidéken működik a Szőlésze­ti Kutatóintézet pécsi kísérleti telepe is. Az alakuló gyűlésen 40 falu­nöke, aki egyben a község párttitkára is és Truka István gazdasági felügyelő. Sokat se­gített a hegyközség megalakí­tásában Gadó János, a szövet­kezetek járási főagranómiusa is. Baranya megye első hegy­községének tagjai máris nagy odaadással alakítgatják az új közösség jövőjét. Elhatározták, hogy közös alapot teremtenek és közösen gondoskodnak a növényvédőszerek beszerzésé­beli szőlősgazda vett részt és ről. Különféle szőlészeti és bo­rra nd a negyevenen aláírták a belépési nyilatkozatot. A hegy­község elnökéül Hergyó János, köztiszteletben álló szőlősgaz­dát választották. A megalaku­lást követő napon újabb tíz gazda kérte a felvételét a hegyközségbe, amelynek szőlő­területé megközelíti már az ötven holdat. Ez azt jelenti, hogy a szőlőterületnek mint­egy kétharmada már a hegy­községhez tartozik. Az érdek­lődés továbbra is igen nagy és várható, hogy napokon belül rászab eszközöket, felszerelé­seket vásárolnak, s azokat is közösen használják majd. Tervbe vették azt is, hogy kö­zösen létesítenek szőiőoltvány- telepet, elsősorban a hegyköz­ség szőlőinek bővítésére és fel­újítására. Másik elgondolásuk az, hogy borkimérést nyitnak helyben, vagy Komlón. A kővágószőlősi hegyközség megalakulásának híre időköz­ben elterjedt a szomszédos falvakban is. Cserkuton és Kő- váaótöttösön máris arról be­Kővágószőlős valamennyi sző- szélgetnek a gazdák, hogy csat lősgazdája tagja lesz a fiatal hegyközségnek. A hegyközség megalakulása a legjobb szőlősgazdák és a falu vezetőinek lelkes, közös munkáját dicséri. Különösen kitűnt a szervezési munkában Kajdon János községi tanács­elnök, Balogh Bmő, a földmű- vesszovetkezet ügyvezető tá­lakoznak a kővágószőlősi hegyközséghez. S ha annak szőlőterülete eléri a száz hol­dat, önálló hegyközséggé ala­kul majd át. A Szőlészeti Ku­tatóintézet pécsi kísérleti tele­pének dolgozói vállalták, hogy támogatná fogják a fiatal hegyközséget­Hruscsov elviárs löszéi Rjazanyban Hruscsov, az SZKP Köz- fejlesztésében elért eredmé- akik valaha mosolyogtak a ponti Bizottságának első üt- nyeikért a Lenin-rendet. Eb- szovjet terveken, ma már ei- kara. a Szovjetunió Miniszter- bői az alkalomból a rjazanyi ment a kedvük a nevetéstől, tanácsának elnöke február 12- gépgyárban nagygyűlést tar- egyre inkább aggódnak a ká­én Rjazanyba érkezett, hogy toltak, amelyen Hruscsov be- pitalista világ jövője miatt, átnyújtsa a rjazanyi terület szedet mondott. látják, mire képes az a nép, dolgozóinak a mezőgazdaság Kijelentette, hogy azoknak, amely felszabadult a tőkések és a földesurak elnyomása alól és kezébe vette a hatal­mat. örökre elmú'tak azok az idők, amikor népünk pusztu­lását jósolgatták. Az imperia­listák most azt mondják, hogy a szovjet vezetőkkel nehéz ! megegyezni, mert nem hajlan­dók engedményekre. Annak, aki valamit el akar ragadni tőlünk — hangsúlyozta Hrus­Pénteken este ott szórón- már most, az alakulás után * csov valóban nehéz. sőt ■“ - |—li-'—— közösen munkálják meg 936 j hold földjüket, mely a község f Lapzártakor érkezeit: Veiff után K's$zermártja is szocialista ksfzssg lett gott a községi kultúrházbam egy kivételével a falu minden gazdája. Összejöttek a kis- szentmártoniak, hogy az Or­mánságban másodiknak szo­cialista községet alakítsanak, hogy a régi gazdálkodási mód helyett újat válasszanak, hogy a lovak után a gépeknek, a könnyebb munkának, a jobb életnek nyissanak utat. ötvenkilenc gazda él Kis- szentmártonban és ebből vennyolc aláírta a nyilatkozatot. Az új szövetkezetnek — Kisszent- mártonban még soha sem volt termelőszövetkezet — a Kos­suth nevet adták és elnökéül lehetetlen a megegyezés, de az, aki tiszta szándékkal érke­határának 99 százalékát teszi • országunkba, könnyen meg ki. — Az öregeink annyira ma­radiak voltak, hogy amikor erre akarták vezetni a köves- utat, akkor nem engedték — mesélik az emberek. — Mi nem akarjuk, azt, hogy a gye­rekeink a maradiságunkért szidjanak majd. A mi közsé- öt- günkből is sok fiatal elment belépési városba, mert unta már a sa- termelő- rat, többre vágyott. Ha min» • állapodhat velünk. Hruscsov hangsúlyozta: sen­• ki előtt nem kétséges, hogy a [hétéves tervet teljesíteni fog- ; juk. A terv számításba veszi, j hogy legyenek tarta'éVok, í amelyek nagy lehetőségeket : rejtenek magukban a szovjet • nép életszínvonalának további i emelésére. A Szovjetunió sok köztár­den számításunk sikerül, ak-; sasága és területe köte’ezett­ifjú Kovács Vendel, volt ti- fiatalok is. kor megteremtjük mindazt, amire a fiatalság vágyik. Ak­kor biztosan visszajönnek zenhat holdas gazdát válasz­tották. A termelőszövetkezet tagjai úgy határoztak hogy Időben, okosan gondolkod­nak a kisszentmártoniak. Sok sikert kívánunk nekik. séget vállal a termelés növe- _ lésére — állapította meg a ♦ Hruscsov, majd beszéde vé-én hangsúlyozta, bogy a hétéves terv lényege a szovjet nép életszínvonalának szakadatlan emelése. Idén nagyobb figyelmet kell fordítani a gazdaságosságra ÍJ lést tartott a Baranya megyei Építőipari Vállalat üzemi tanácsa Pénteken délután ülést tar- ennek tudható be, hogy a vál- nuár elsején 40—50 százalékos tott a Baranya megyei' Építő- lalat veszteséggel zárta a gaz- készültségi fokon állt lakáso­dasági évet. A veszteségessé- kát lehetőleg augusztus folya­ipari Vállalat üzemi tanácsa. Az üzemi tanács tagjaival Nemeskéri László elvtárs a vállalat igazgatója ismertette á vállalat 1958. évi eredményeit és az 1959. évi feladatokat. Is­mertetőjében elmondta Nemes­ién elvtárs, hogy 1958-ban a nagymérvű profilváltozás előre nem látott nehézségeket oko­zott az év folyamán. Jórészt II latossfg la'tás- és hronáüs igínyaM k eiegííésirül tárgyal a városi tanács végrehajts bizoltsága Pécs megyei jogú város Ta- A végrehajtó bizottság nácsának Végrehajtó Bizottsá- egyéb ügyek között megtár­get azonban nem lehet csupán erre az okra visszavezetni. Az eredmények ilyen alakulásá­hoz hozzájárult az is, hogy a legnagyobb, a nyugati város­rész építésénél is tetemes veszteség jelentkezett A múlt év folyamán tete­mes kárt okoztak a laza mun­kaerkölcs következményei. Több esetben fordult elő anya- , gok eltulajdonítása, ittas álla- • pótban való munkavégzés és a [munkafegyelem és a társadal­mán át kell adni és biztos í'a- ni kell, hogy az év folyamán induló lakásépítkezéseik decem­ber 31-ig befejeződjenek, át­adásra kerülhessenek Ifjúsági építkezéseket kell szervezni a fiatalok számára. Nagy figyel­met kell fordítani a takarékos­ságra, annál is inkább, mert ebben az évben már nyeresé­gessé kell tenni a vállalatot. Főként az anyag és a felvonu­lási költségek csökkentésére kell nagy súlyt helyezni. Újjá mi tulajdon megsértése. Ilyen kell szervezni a munkaver­ga február 20-án, pénteken délelőtt 9 órakor tartja legkö­zelebbi ülését a városi tanács kistanácstermében. Ez alka­lommal a végrehajtó bizottság megtárgyalja a lakosság lakás­ä okok miatt több dolgozó ellen fegyelmi eljárást kellett, indí- ■ tani A vállalat kétségkívül ered­ményeket is mutatott fel az elmúlt évben. Az eredmények között igen nagy jelentőségű panelházépítikezés módszerei­nek a sikeres kikísérletezése és a végleges panelkombinát megtervezése. Az 1959-es feladatokról szól­gyalja a tanácsköztársasági ünnepi hetek programját Tí­már Irma elvtársnő, a városi tanács népművelési csoportve­zetőjének jelentése alapján. Végül a végrehajtó bizottsági va Nemeskéri elvtárs elmond­ás kommunális igényeinek ki- megvitatja a kereskedelmi f ta, hogy az évi program még elégítéséről, valamint az 1959- részietakció kiterjesztéséről ésfnem alakult ki véglegesen forgalmáról szóló jelentést.! Előreláthatólag csökken a múlt Az ügy előadója: Herbst Fe-J évihez képest A legfontosabb renc elvtárs, a városi tanács es évi feladatokról és a vár­ható eredményekről szóló be­számolót. Az ügy előadója Mánki László elvtárs, a városi tanács építési és közlekedési osztályának vezetője lesz, ; feladatok: december 31-ig . , , . ,,, , , J teljesíteni kell a termelési ter­kereskedekru osztályának ve-1 vet Ije kell rövidíteni az épí­aetője. ; tési időnormákat. Az 1959. ja­senyt, ami legfőbb lendítő ere­je a munka megjavításának. Várszegi élvtárs, a vállalat főkönyvelője az igazgatói alap felhasználását ismertette az üzemi tanács tagjaival. Az ez évi igazgatói alap már sok­kal szerényebb lesz, mint a múlt évi volt. Ez évben nem nő az igazgatói alap a nyereség­visszatérítésből és múlt évi maradvány sem növeli. Igv ez évben kevesebb Összeg jut a jutalmazásokra és a jóléti költségekre is. Az üzemi tanács több tagja tett javaslatot a két beszámo­lóval kapcsolatosan, majd a saját szerszámok használatával kapcsolatos határozatot vitat­ták meg. A színpadon megszólal Di­nien: „Pacsirtája“ s ez nem is dal, ez valami másféle mu­zsika, amelyet soha, semmi­kor, semmiféle hangszeren játszani nem lehet, csak — hegedűn. Dörömböző is a négy húrból csalja ki vonójával e csodálatos hangokat, amelyek a zengő mélységből szinte pil­lanat alatt futnak, szárnyal­nak fel a magasba, éppen úgy mint a pacsirta. A bálközönség etmeriilten hallgatja... Evekkel ezelőtt — egy vidé­ki kisváros „muzsikuskerüle­tében“ beszéltem egy nagyon elöregedett ciqánvprímásra]. Ült az öreg a ház előtt árnyé­kot adó akácfa törzsének tá­maszkodva s kibugyolálta he­gedűjét valami linóleumféle tokból. Felsóhajtott: — De sok ember szívét men- bqlondítottam ezzel a hegedű­vel...! S most ők mulatnak, a cigá­nyok. Es hogy mulatnak...! A meghívón feltüntették: estébfiruha kötelező. Volt is estélyi ruha. Nem tíz, húsz. hanem hetven, száz vagy ta­lán valamennyi hálózó nő es­télyiruhában jelent meg a Pannónia nagytermében, le Báli tudósítás múltán már ezen sem csodál­kozunk, de ma még szemünk­be ötlik, hogy az estélyiruha viselete ismét divatba jött. Fekete taft, sötétkék és hab­szinte minden estélyiruha fö­lött szebbnél-szebb stóla. Szépek voltak a lányok. Es természetesen — feketék. Hir­telen kipattanó — de még bet, hogy jövőre, vagy két év fehér selyem, nylon-estélyi és gyorsabban tovatűnő szépsé­gűk — megragadó volt. S a fiúk? Szalagvékony csokor­nyakkendőben, elegáns sötét ruhában, kékesfekete hajjal, olyan önfeledt keringőzésbe, rumbázásba csaptak, hogy a zenekar — amely egyébként sajnos, gyenge volt (tánczene­karról van szó!) — alig győz­te kísérni ezt a színes, vidám forgatagot. Az öregek az alsó helyiség ben mulattak. Ha valaki hallott még ere­deti, mélabús és csupa meló- dikus cigánydalokat, — annak itt része lehetett benne. A fia- talabbja már nem ismerte eze­ket a régi nótákat, de az öre­gek igen. Mert ápolták, feled­hetetlenné tették ezeket a nó­tákat évszázadokon át, ame­lyek mindig egy-egy rozoga kis kocsmában vagy esetleg fényes mulatóban, falusi csár­dákban születtek meg a hege­dűk húrjain. Lezajlott hát a hagyomá­nyos — esztendőkön át ismét­lődő — híres cigánybál. amely­hez ma már a püspök enge­délye sem kellett, hiszen a jó­kedvet úgy sem lehet és nem Is szabad kordába szorítani, főleg azoknál, kiknek életük csupa dal és muzsika. rn. yj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents