Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-12 / 36. szám
riLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1 ívente ezer holdon végeznek talajjavítást a baranyai termelőszövetkezetekben XV» «VFOTVAW. 36 SZÁM ARA: 5« FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1959. FEBRUAR 12. Baranyában — az ország egyik j legcsapadékosabb vidékén — I az esővíz sokezer hold termő- : földet lúgozott ki az utóbbi [évtizedekben. A megye tenme- »szövetkezetei néhány esztendő ! óta különös gondot fordítanak : a savanyú talajok megjavitá- : sóra és ezért évente körülbe- < lül ezer holdon terítenek el : mésziszaport, illetve mészkő- : port. Tavaly 1035 holdon és az Közügyek és magánügyek Vannafc esetek, amikor az emberek szívesen teszik közüggyé a magánügyüket. Eléggé bizonyítja ezt, hogy szerkesztőségünkbe szünet nélkül áramlanak az olyasfajta levelek, amelyekben a levélíró panaszának közzétételét, az „illetékesek” figyelmének az ő panaszára való irányítását, egyéni gondjának közügyként történő megoldását kéri. Elmondhatjuk, hogy leggyakrabban valóban közüggyé is válik az ilyen panasz, társadalmi úton vagy az állami szervek, intézmények révén orvoslást talál Nem is lenne ezen kifogásolni való, hiszen nem azért társaslény az ember, hogy ha valami nehéz probléma elé kerül, ne a közösség segítségével próbálná azt megoldani. A hiba az, hogy az ilyen irányú törekvés gyakoribb, mint az ellenkezője — a közügyek olyan erőteljes segítése, mintha kinek-kinek magánügye lenne. Itt van például a város tisztasága, amiért most már a városi Népi Ellenőrző Bizottság is síkraszállt. Városunk polgárai méltatlankodnak: „Hallatlan, hogy nem tudják rendben tartani az utcákat!” Nemcsak méltatlankodnak, hanem gyanakvó és vádoló bejelentéseket is tesznek. „Helyes!” — lehetne érre mondani — „Szívügyük a város szépsége.” Csakhogy ugyanezzel a méltatlankodó polgárral találkozhatnánk a Kossuth Lajos utcán és a mozik előtt, amint éppen gesztenyehéjat perget Ujjal közül az útra, a villamos és autóbuszmegállóknál, amint hanyagul szélnek ereszti a lejárt jegyet. És ez még nem is olyan veszedelmes. Hanem jönnek a tanácshoz és szerkesztőségünkbe is levelek, amelyek drámai részletek ecsetelésével írják le, hogy a panaszos olyan lakásban lakik, amely legfeljebb tyúkólnak, esetleg hullakamrának való, s csak rendkívüli szerencséjének köszönheti, hogy még él. Mármost a panaszos lakást kap, mondjuk a Repülőtéren egy új házban, s ott első tevékenységé, hogy’már a költözködéskor a kombináltszekrény sarkával kiveri a lépcsőház ablakát. A tört ablakon befütyül a szél, behordja a havat. Ezt panaszosunk egy ideig némi lelktismeretfur dalás sál tűri, de aztán ismét méltatlankodni kezd: „Miért nem csinálják meg már azt az ablakot?” Túlzásnak tűnik? Cseppet sem túlzás. Ilyen példákat százával lehetne felsorolni. Ezek a példák pedig mind azt bizonyítják, hogy a közügyek-magánügyek keveredésének, annak, hogy mikor olvad bele egyik fogalom a másikba, megvan a maga eléggé egyszerű szabálya. Ez körülbelül így hangzik: „Közügy — ha az én érdekem úgy kívánja; magányügy — ha az én érdekem úgy kívánja.” Vannak azután fokozatok is, amit a falun ma nagyon gyakori járdaépítések köréből vett példával lehet jellemezni. Amikor ugyanis az építésről esik szó, általában egyöntetű a lelkesedés. Különösen sáros időben. Amikor a hozzá szükséges társadalmi munka kerül szóba, a lelkesedés rendszerint kevésbé egyöntetű. Amikor kiderül, hogy melyik utcában kezdődik az építés, lemérhetően a közelebb eső környékben tapasztalható nagyobb segítőkészség, a távoliban kisebb. Végül amikor az első utcában elkészült, ott a lelkesedés alábbhagy, viszont fellángol ott, ahol ezután kerül sorra. Nem kell bizonygatni, hogy ez így van. De miért van így? Könnyű lenne egyszerűen kijelenteni, hogy az emberek rosszak, önzők. Ez azonban nem lenne igazságos ítélet. Magunk is arról beszélünk, arra igyekszünk nevelni az embereket, hogy azt tegyék, amit érdekeik diktálnak. A baj ott van, hogy nagyon sok ember nem tanulta meg eléggé, hogy mi is az, ami érdekei szerint való. Azaz megtanulta, de rosszul. Valamennyi eddigi társadalmi rendszer arra tanította az embert, hogy saját világát szűkre méretezze, legfeljebb a család körére terjessze ki. Ami azon 'kívül van, az idegen, az a másé, az számára ellenséges vagy legalábbis közömbös. Sokáig, hosszú évszázadokon át így szólt á lecke és póruljárt, aki nem tanulta meg. És különösen jól megtanulták ezt a leckét a maguk erejére és ravaszságára utalt parasztok, akiknek nemcsak félni, hanem féltenivalójuk is volt. Ebben gyökerezik a ma is tapasztalható közömbösség a közös ügyek iránt és a felfokozott érzékenység a másik irányba: a szűkén értelmezett közvetlen egyéni érdekek irányába. Most új leckét tanulunk, a régit el kell felejteni. Egyik sem megy gyorsan, sem a tanulás, sem a felejtés. És nem mindenütt megy egyforma gyorsasággal. Azt. hogy a kisebb közösség javára, sőt az egész nép javára áldozatot hozni, dolgozni az egyes embernek is legbensőbb magánügye és érdeke, nehezebb megtanulni, mint azt, hogy ma egyéni gondjainkkal is bizalommal fordulhatunk közös segítségért. De ha nehezebb is, előbb-utóbb minden becsületes ember megtanulja, megszokja, s eszerint alakul majd az élet rendje. Vakok lennénk, ha nem látnánk, hogy ebben is nagyot haladtunk már előre. Ezt bizonyítja, hogy szinte nincs falu, ahol ne épülne valami társadalmi hozzájárulással, hogy ma már a közömbösség is egyre inkább szégyelnivaló dolog lesz, hogy a dolgozók nagyobb fele (bár errenézve nincs pontos statisztika) napi munkáján felül is tesz valamit, ha akármilyen keveset is, valamilyen közérdekű dologért. Nincs igazuk sem azoknak, akik rossznak, önzőnek szidják az embereket, sem azoknak, akik azt Hiszik, néhány szép szórni el lehet intézni ezt a kérdést. Sok szó és még több tett kell ahhoz, hogy a közügyeket épp olyan természetességgel tekintsék sajátjuknak az emberek, mint ahogy fájó magánügyeiket, panaszaikat tekintik ma szívesen társadalmi úton megoldandó közügynek. Szélcsvásziin mozi nyílik ma Pécseit idén — előreláthatóan — ugyancsak több mint ezer hold szántóföldön, réten és legelőn végeznek majd talaj- javítást a megye közös gazdaságai. A talajjavítás évente — például búzából — mintegy 2— 3000 mázsa többletterméshez juttatja a baranyai termelő- szövetkezeteket. A szigetvári járásban a rózsafád Közös Ut Tsz korábban kétszáz holdat meszezett és erről a területről tavaly — a kedvezőtlen időjárás ellenére is — búzabéi majdnem tíz mázsát, őszi árpából 14 mázsát, zabból pedig 15 és fél mázsát takarítottak be holdanként. Ennek láttára az idén újabb ötven holdat me- szieznek a termelőszövetkezei tagjai. Hasonló a helyzet több má-s közös gazdaságban is: az ibafaj Petőfi Tsz a tavalyi 54 hold után az idén újabb ötven holdon, a magyarteleki Uj Élet Tsz pedig a múlt évi 32 hold helyett most száz holdon végez talajjavítást. A mai nappal ismét gazdagodott a szórakozási, művelődési lehetőség Pécsett: a Park mozi átalakítási munkálatai befejeződtek s ma megnyílik a szélesvásznú mozi. Az új vetítővászon 12 méter 60 centi hosszú és 4 méter 90 centi széles, _________ Re ndkívüli ülést tart ma a megyei tanács A mintegy 700 ezer forintos beruházással létesített szélesvásznú mozi helyiségében jelentős tatárázási munkálatokat is végeztek. Ujrafestették a mennyezetet, felújították az ajtókat, új függönyöket szereltek feL Uj színpadot is építettek — rejtett világítással. A mozi termét a színpadi részénél csaknem 4 méterrel na- gyobbították meg. Korszerűsítették a mozi fűtéstechnikáját Eredményes sznrvasmarh'-leresztezési 1955-ben *— Hóm Artúrnak, az Agrártudományi Egyetem professzorának irányításával — érdekes kísérlet kezdődött a nagy tehenészettel rendelkező Pécsi Állami Gazdaságban. A jól tejelő és a hazai viszonylatban legjobban bevált magyar-tarka szarvasmarhákat angol jersey fajtával kereszteA Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága ma, csütörtökön délelőtt rendkívüli ülést tart. Az ülésen a végrehajtó bizottság tagjai megvitatják többek között a megye egészségügy! problémáit is. is. Gebauer Ernő festőművész 1a. jersey tehenek előnye Az újhegyi szénosztályozóban a szón víztelenítésénél használt úgynevezett rima szitákat, a kopások miatt időközönként cserélni kell. A külföldön készülő sziták gyári szab- ványmérete azonban nem egyezik meg a mosóban felhasználásra kerülő szita méretével. Ezért a szitákból mindig egy darabot le kell vágni, mielőtt a helyükre szerelik őket. Ezek a darabok régebben a hulladékba kerültek. Sértő Gyula lakatos és Pető Ferenc gépészmérnök újítása alapján most ezeket a darabokat összehegeszük és te.ljes- értékű szitaként felhasználják. Áz újítók eljárása szerint a hegesztéssel egyben merevítést a terem falait díszítő freskókon dolgozik. A ma este fél 7 órakor kezdődő megnyitó ünnepségen a Szent Péter esernyője című magyar-csehszlovák film kerül bemutatásra. Két jelentős újítás Újhegyen az, hogy testük kisebb, kevesebb takarmányt fogyasztanak és főleg magáé zsírtartalmú tejet adnak. Jelenleg 17 keresztezett szarvasmarha nevelkedik a Pécsi Állami Gazdaságban, őzike Tormájuk van, testük lényegesen kisebb a magyar-tarkánál és igen élénkek. Megfigyelték. hogy a különböző betegségekkel szemben is ellenállóbbak, mint a hazai fajta egyedei. A számítások szerint egy év alatt körülbelül háromezer liter 4.5 százalékos zsír- tartalmú tejet adnak, szemben a masyar-taika tehenek szokásos 3.5 zsírszázalékú 2600— 2800 liter tejével. Előnyük még az is a keresztezett fajtájú teheneknek, hogy egyöntetű a tőgyalakulasuík, ami a gépi fejes szempontjából igen fontos. A jó eredmények láttán a gazdaság egész szarvasmattha- állományát bevonták a kísérletbe. Az állattenyésztők úgy számítják, hogy négy év múlva a Pécsi Állami Gazdaság valamennyi tehene keresztezett magyar-tarka és jersey fajta lesz már. is biztosítanak a hulladékból készült szitáknak. Az újítók eljárásával évenként 28 208 fo- i-intot takarítanak meg. Az újítók 1 697 forint újítási díjat kaptak újításukért. A széntröszt vasúti pályafenntartásánál eddig két dolgozó végezte a nyomtávszabályozást. Varga János újító egy ötletes, menetes nyomtáv szabályozó készüléket szerkesztett, amely könnyű súlyánál fogva előnyösen alkalmazható a nyomtávszabályozáshoz. A készülék másik érdeme, hogy segítségével két dolgozó helyett egy is el tudja végezni a nyomtávszabá- i be tevékenyen bekapcsolódik Iyozást. Ennek az újításnak a J az Állami Gazdaságok Sizehefii srról medic ó a Deli-sarkán Mirnij (TASZSZ). Kedden a Mirnij megfigyelőállomásról a negyedik szovjet expedíció, 12 sarkkutató szántalpas trak« trovonaton elindult az Antarktisz belső vidékeire. A traktor-vonat a tervek szerint 1959-ben és 1960-ban körülbelül hatezer kilométeres transz-amtaiktikus utat jár be három sarkon keresztül: a d^’i földmágnesességi, a déli föM- rajzi sarkon és a viszony’ megközelíthetetlenség pólusán át. Országos mezőgazdasági gépjavító- hálózatot építenek ki »árható évi gazdasági eredménye 32 390 forint lő- és Segédipari VálflElaita is. A vállalat dolgozói az idén Sok millió forint jut 1959'hen a könyvtárak fejlesztésére Szekeres Pál, a Művelődésügyi Minisztérium könyvtári osztályának vezetője tájékoztatta az MTI munkatársát arról, hogyan valósulnak meg az MSZMP kulturális irányelvei a könyvtárügyi munkában, milyen tervek foglalkoztatják jelenleg e fontos művelődési terület dolgozóit Jóleső érzéssel és fokozott munkakedwel fogadták a könyvtári dolgozók a párt irányelveit, s az utóbbi hónapokban részben már kidolgoztuk a terveket, hogyan érjük el a párt céljait a gyakorlatban. A munkának mind politikai, mind szervezeti szempontból fontos jellemzője, hogy a könyvtárakat fokozatosan átadjuk a helyi tanácsoknak. Ebben az esztendőben négy megyében kerül erre sor. A helyi tanácsok az esetek túlnyomó többségében nagy megértéssel, segíteniakarással fordulnak a könyvtárak felé. Természetesen a tanácsi erőforrások a továbbhaladásnak csak egy pil- érét jelentik. A másik — és jelentősebb — az állam hozzájárulása. Az idén 44,2 millió forintot biztosítanak az ország : 4600 közművelődési könyvtáré-: nak állománybővítésére, bérén- i deaósek beszerzésére, stb., igen • nagy jelentőségű ez az összeg,: hiszen az említett könyvtárák-: ben négy és félmillió köteti könyv van, beiratkozott olva-| sóik száma eléri a 780 000-et. A párt kulturális politikájú-i nak segítségével 1959-ben évek : óta vajúdó problémát oldha- ; tunk meg. Magyarországon i mintegy másfélmillió ember él a tanyavilágban elzártak. A minisztérium most művelődési gépikocsikat indított útnak. Elsőként Gsomgrád- ban valósítottuk meg e nagysikerű kezdeményezést, ezután Bács, Hajdú, Szabolcs és Szolnok megye tamyavilágáha is eljutnak majd a művelődési autók. Kőrútjaikat menetrend szerint megismétlik. Jelentős eredmény ezenkívül — mondotta, — hogy 1959-ben már új könyvtárépület is tető alá kerül hazánkban: a terveik szerint ez év végére, egymillió torintos költséggel elkészül a Tolna megyei könyvtár korszerű, új székháza, amelyben százezer kötet között válogathatnak majd az olvasók. A második ötéves terv előirányA mezőgazdaság gépesítésé- több új felszereléssel segítik az állami gazdaságok és ter- melőszöveiiezettík munkáját. Rövidesen megkezdik egy magyar gyártmányú, hordozható fejőgép gyártását. Eddig külföldi fejőgépeket használtak. A most készülő hordozható fejőgépet 400 literes (tartály- lyal szerelik fel és egyszerre négy tehenet lehet vele fejni. A sertéstenyésztés segítésére vasbetonból készült önetető- beremdezést gyártanak.. Hazai terveit alapján több új felszerelés készül a baromfitenyésztés céljaira. A keltetőgópekből kikerült csibéknek elektromos műamyát gyárt áriáik, s rövidesen megikezdik a sorozatgyártást. Kiemelkedik az önetetés céljait szolgáló új fajta berendezés, amelynek segítségével egy ember akár tízezer csirkét is etethet. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kérésére az idén megszervezik a mezőgazdasági berendezések országos javító-hálózatát. Ha egy- egy állami gazdaságban, vagy teiTnehlsztövetkezetben elromlik az önetető, önitató-beren* dezés, vagy a fejőgép, bejelentés után a szakemberek a helyszínen javítják bú zalai szerint további megyei és járási könyvtárak épülnék. Befejezésül szeretnék még megemlíteni egy értékes kezdeményezést: a Művelődés- ügyi Minisztérium azt a célt tűzte maga elé, hogy azokat a községeket, városokat, amelyek a közös gazdálkodás döntő térhódításával szocialistává váltak, kulturális szempontból is szocialistává tegye. Egy brigád éppen ezekben a hetekben tanulmányozza Turkeve és egy dunántúli szocialista község életét, majd részletes terveket dolgoz ki e helységek kulturális életének kifejlesztésére. A tapasztalatok alapján törekszünk majd a kezdeményezést tovább vinni — fejezte be nyilatkozatát Szekeres Pál. akik különösen télen — a művelődési lehetőségektől meglehetősen Ez a bolt nem a város szivében van — mint ahogy sokan képzelik.» Még csak nem is a belváros közelében, hanem a szigeti részen, a harmadik kerületben, a nyugati városrész új házai között. A bolt vadonod új. Olyannyira, hogy a raktárban itt-ott még lógnak a szigetelet- len villanyvezetékek, hogy a falbaépített hatalmas jégszekrény sincs még bekötve a hálózatba A lényeg azonban: a légfűtése^ mennyezetig csempén, belül is neonfeliratos boltban glédában állanak « bucik, a vajascsomagok, feltomyozva a téliszalámi, virsli, császárszalonna, díszes kosarakban az alma. Az eladóasztalok mögött ragyogó fehér köpenyekben előzékeny eladók dolgoznak és kattognak a pénztárgépek. Megnyílt a nyugati városrész új fűszer- csemege boltja. Az eladók arcán, járásán nyoma sincsen a fáradságnak, pedig egy napon és majdnem két éiszakám át dolgoztak szombattól kezdve, amíg átköltöztették ide régi helyéről a füszerboltot és a tejboltot. Szombaton még a régi, nedves boltban adtak kenyeret, tejet, mosóport, ma pedig úgy áll minden a polcokon, mintha egy hétig rendezgették volna. Akik bejönnek, gyönyörködve és egy kicsit hitetlenkedve néznek körül, aztán „felfedeznek?'. — Még presszógép is van.., — És mennyi Kérdést is tesznek fel, véletlenül éppen Árpádi József elvtársnak, az itt tartózkodó igazgatónak: — És így lesz ez mindig? — Így hát. Miért lenne másképp? Árunk van bőven, csak helyünk volt kevés. Reggel hét óra van. Egyre többen jönnek, — sokan csak kíváncsiságból — vásárolni. De amilyen gyorsan jönnek, olyan gyorsan mehetnek is. Mert a város legszebb csemegeboltjában, a lei* szolon ’át is gyors,
