Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-06 / 31. szám

2 N AHO 1959. FEBRUAR «. Hruscsov elvtárs xáróbesxéd ax SZKP • kongresszusán (Folytatás az 1. oldalról) államokkal, közöttük normális gazdasági kapcsolatok fejlőd­nek. Együtt szállunk síkra a békéért és a népeik biztonsá­gáért. az atom- és hidrogén­fegyver eltiltásáért, együtt harcolunk az imperialisták gyarmatosító politikája ellen. A jelenlegi erőviszonyok elemzéséből adódik az az egyik legfontosabb következ­tetés — mutatott rá Hrus­csov —, hogy a gyarmati és félgyarmati országok több­sége már nem az imperializ­mus tartaléka és hátorszá­ga, holott nemrég még az volt. Ezenkívül figyelembe kell vennünk, hogy a kapitalista országok dolgozói — a mun­kásosztály, a dolgozó paraszt­ság és jórészt az értelmiség is — minden erővel igyekeznek megőrizni a békét, s életkörül­ményeik megjavítására töre­kednek. Helyeslik a szocialista országok békeszerető po'itiká-j ját. Á kapitalista országokban a kommunista pártokon kívül vannak szocialista és munkás­pártok is, s a munkások és parasztok egy része ezeket kö­veti. S bár e pártok politikai és ideológiai nézetei eltérnek a marxista—leninista pártok nézeteitől, e pártok tagjainak többsége a béke híve. Ezek­ben a kérdésekben tehát ta­lálkozhatnak erőfeszítéseink. Következésképpen az imperia­listáknak nem lehet támaszuk a kapitalista országok dolgozó tömegeiben, hiszen e tömegek létérdeke a béke megőrzése és megszilárdítása. ma. A valóságban a Szovjet­uniónak megvannak az eszkö­zei, hogy a földkerekség bár­mely pontján csapást mérjen az agresszorokra. Mi nem a levegőbe beszélünk, amikor azt mondjuk, hogy megszer­veztük az interkontinentális ballisztikus lövedékek soro­zatgyártását. Nem is azért mondjuk ezt, hogy megfenye­gessünk valakit, hanem, hogy rávilágítsunk a dolgok való­ságos állására. Ez már afféle megkülönbözte­tés. Az egyik ember é'vezheti a mindenki számára közös jo­gokat, a másiktól megtagad­ják ezeket. Szeretném, ha szavaimat he­lyesen értelmeznék. Egyáltalán nem készülök vízumot kérni ilyen utazásra. Nekünk sok a munkánk. Ezenkívül rengeteg meghívásom van, s arra is ne­hezen tudok időt szakítani, hogy ezeknek eleget tegyek, így tehát nem arról van szó, hogy az Egyesült Államokba ra. Fejlesztheti gazdasági életét, fokozhatja jólétéi megsokszorozhatja nemze­tének anyagi és szellemi gazdagságát. Adenauer úr kijelenti • —< folytatta Hruscsov, — hogy a Német Szövetségi Köztársaság nem hajlandó együttműködni a Szovjetunióval, ha csak meg nem fizetjük az együttműkö­dés árát. Kancellár úr, ne nézze úgy a politikát, mint a szatócs a fűszerüzletét. Nincs mit megfizetnünk, nem Vá­zé, akik ha vitás kérdések ról. Érthetetlen, milyen vét- megoldásáról van szó, csupán kék miatt foszt meg az elnök ágyúkra számítanak és minden attól a lehetőségtől, hogy ré- problémát fegyveres erővel szem legyen abban, amit má- szeremének eldönteni. Eisen- sok megkaphatnak, akik ellá­A hétíves terv végrehajtásának oroszlánrésze lesz az egyetemes béke megérzésének megoldásában Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió következetesen és állhatatosan békeszerető külpolitikát folytatott és foly­tat ezután is. A hétéves terv végrehajtásá­nak oroszlánrésze lesz ko­runk legfontosabb problé­májának — az egyetemes béke megőrzésének megol­dásában. Békés versenyt akarunk a kapitalista országokkal — mon dotta — a termelőerők fejlesz­tésében az ország gazdasági potenciáljának fejlesztésében, a nép anyagi és kulturális jó- I étének fokozásában akarunk versenyezni. Azt akarjuk, hogy a versenyben mindegyik rend­szer megmutassa gazdasági és szellemi erőit, Véleményünk szerint az a haladó társadalmi rendszer, azé a rendszeré * jövő, amely az anyagi Javakból többet ad a népnek, amely a szellemi fejlődés korlát­lan lehetőségeit biztosítja a nép számán, A döntőbírók legyenek a népek, ök döntsék el, melyik rendszer a Jobb. Bizonyosak vagyunk, hogy a népek helye­sen választanak, s a válasz­tást úgy ejtik meg, hogy nem robbantanak ki háborút az ál­lamok között, nem vetnek be hidrogén- és atombombákat. Hruscsov foglalkozott Eisen­hower amerikai elnök, Nixon alelnök, Dulles külügyminisz­ter és mások legutóbbi beszé­deivel, s megállapította, hogy e beszédek valamiféle óvatos­ságra intenek, a kétely mag­vait hintegetik, visszatérnek a régi harcias szóhasználathoz, az olyasféle kijelentésekhez, amilyeneket Dulles úr a ja­nuár 27-i sajtóértekezletén en­gedett meg magának. Dulles minden alap nélkül azt állí­totta, hogy a Szovjetunió foly­tatni akarja a „hidegháborút", s amikor az Egyesült Államok­kal való normális kereskede­lem fejlesztését javasolja, va­lójában arra gondol, hogy ön­magának és a nemzetközi kommunizmusnak még kedve­zőbb feltételeket teremtsen a tőkés országok ellen vívott „hidegháborúhoz"! — Ily módon — mondotta Hruscsov — a* Egyesült Ál­lamok bizonyos körei meg akarják szüntetni országaink viszonyának bizonyos felme­legedését, amely pedig a legutóbbi időben, különösen A. I. MHtojaa amerikai jó fogadtatásával kapcsolatban, már megkezdődött* Mi minden lehetffí megteszünk n nemzetközi feszültség* enyhítéséért A nemzetközi feszültség a véleményem alakult ki — enyhítése szempontjából — ál- mondotta — hogy bár Eisen- __ __„________, ___ la pította meg Hruscsov — kü- hower úr tábornok, nem tartó- szeretnék utazni, hanem égé- gjunk adósaik. Szeretnek, ha Ionosén fontos az Egyesült Ál- zik azok közé a katonák kö- szén másról: az emberi jogok- megértené: lamok és a Szovjetunió viszo­nyának megjavítása. Nem is olyan régen még eléggé éles­hangú üzenetváltások zajlot­tak le a Szovjetunió kormánya és az Amerikai Egyesült Álla­mok kormánya között. Ennek az a magyarázata, hogy a nemzetközi helyzet igen éles problémáiról volt szó. Mindez immár a múltté. A jövőbe kell tekintenünk. Ami a szovjet kormányt illeti, mi minden lehetőt megte­szünk a nemzetközi feszült­ség enyhítéséért, s azért, hogy a nemzetközi kapcso­lataink egyre javuljanak. Hisszük, hogy az Egyesült hower többször kijelentette, arra törekszik, hogy megaka­dályozza a háborút. Mi ezt ér­tékeljük, s reméljük, hogy nyilatkozatai a gyakorlatban tettekben is kifejezésre jut­nak. Mikojan elvtárs amerikai utazása feljogosított arra a reményre, hogy országaink viszonyában ' „felmelegedés" következik, hogy tovább fej­lődik az érintkezés és a kap­csolat. togatoak mokba. az Egyesült Álla­Ami a szovjet embereket il­leti, mi másként' ítél jük meg az ilyen kérdéseket. Mi örü­lünk, ha más országokból akár politikusok, akár túristák utaz­nak hozzánk. S ha az elnök . U. . , úr úgy döntene, hogy ellátogat metországban a szocialista - rendszert — jelentette ki a Német Szövetségi Köztár­saság szempontjából nem lehetséges más ésszerű po­litika, csupán az, ha béké­sen együttműködik keleti és nyugati szomszédaival egya­ránt. Sem saját erejükkel, sem szö­vetségeseik segítségével nem szüntethetik meg Kelet-Né­hozzónk, kormányunk és a szovjet nép őszinte vendégsze­retettel fogadná. Magával hoz­hat bárkit, akit csak akar, mindnyájan kedves vendégeik lesznek. Nézze meg az elnök úr a Szovjetunió térképét Úgy látszik, egyes polititeu- Államok elnöke’ és többi ’veze- soknak ez nem tetszik, ezért tője — ha valóban békét akar- megkísérlik, hogy csökkentsék válassza ld hazánknak azokat mák, mint ahogyan A. I. Mi- azt a jó hatást, amelyet Miko- a területeit, amelyeket meg kojamnai beszélgetve mondot- jan elvtárs utazása az Egye- szeretne tekinteni. Nagy a mi ták — elismeri az államok sült Államok közvéleményére hazánk, sok itt az érdekes gyakorolt Hruscsov irtait ezután Eisen­hower január 28-i sajtókonfe­renciáján elhangzott egyik ki­jelentésére, amely szerint Hruscsovnak Mikojanéhoz ha­sonló amerikai utazása lehe­tetlen, Hruscsov megjegyezte: Ez aztán már csakugyan tel­jesen váratlan következtetés. békés együttélésének szüksé­gességét és ezen az alapon építi ki kapcsolatait a Szov­jetunióval és a többi szocialis­ta országgal. Hruscsov megjegyezte, hogy jó emlékekkel gondol vissza 1955 nyarára .amikor Genfben találkozott és többször Is be­szélgetett Elsenhower úrral, Az hely, van hová elmennie és van mit megtekintenie. Két­ségtelen, hogy ez a látogatás mindkét ország szempontjából hasznos lenne, s az Egyesült Államok és a Szovjetunió né­pei egyaránt helyeselnék. Mi meghívjuk őt, s még a kölcsö­nösséghez sem ragaszkodunk — jelentette ki Hruscsov; Az MS5EK. szemponljábtfl nem lehetséges más ész­szerű politika, csupán az, ha békésen egrylitt- nmLödik keleti és nyugati szomszédaira! egyaránt A Szovjetuniónak megvannak az eszközei, hogy a földkerekség bármely pont|án csapást mérjen az agresszorokra Az amerikai katonai vezetők és államférfiak gyakran han­goztatják, hogy az Egyesült Államok adottságai katonai szempontból kedvezőbbek a Szovjetunió körülményeinél, mert az Egyesült Államok Eu­rópában és Ázsiában a hadi­támaszpontok egész hálózatá­val rendelkezik, a a támasz­pontokat felhasználja arra, hogy csapást mérjen orszá­gunkra. A Szovjetuniónak vi­szont — szerintük — még ke­vés interkontinentális rakétá­ja van. így hát a háború — vé­leményük szerint — az Egye­sült Államokra nézve nem is olyan veszélyes. McElroy, az Egyesült Államok hadügymi­nisztere például a napokban kijelentette, hogy az Egyesült Államok a Szoyjetunió határai közelében lévő szövetségesei­nek területéről kiindulva foly­tatna hadműveleteket, a Szov­jetunió viszont csak a saját területéről kilőtt rakétában bizakodhatnék; Feltételezhetjük — jegyezte meg Hruscsov — hogy az an­golok, a franciák, a németek, a törökök, a görögök, az ola­szok és a többi ország néped, amelyeknek területén ameri­kai haditámaszpontok vannak, fontolóra vették, mivel kecseg­teti őket ez az amerikai elkép­zelés. Az amerikai államférfiak ké­szek szövetségeseiket felál­dozni. szűk érdekeik ked­véé*«. mit sem törődnek az emberisé* sorsával. Kufár magatartás ez, az emborke­reskedők politikája, akik » meggazdagodásért nemcsak barátaikat, do még saját édesatyjukat is riadnák. Mondanom sem kell, hogy ez a politika idegen a ml né­pünktől, szovjet államunktól, idegen a munkásosztálytól, a marxi 7mus-lenán izmus hívei­től. Ml következetesen harco­lunk a háborús veszély elhárí­tásáért, az atom- és hidrogén- fegyver eltiltásáért és a velük folytatott kísérletek megszün­tetéséért, s azért, hogy az Egye sült Államokkal, Angliával, Franciaországgal és a többi nyugati országgal minden élet- fontosságú kérdésben kölcsö­nösen elfogadható megegyezést kössünk; Harcolunk a* egész világ bé­kéjéért, mert mi nemzetisé­gétől, bőre színétől, vagy vallásától függetlenül nasy- rabecsüljük az embert. Vé­leményünk szerint bűnös do­log lenne egyes emberek, egyes népek boldogtalansá­gára és szenvedésére építeni mások jólétét. Úgy vélem, itt az ideje, hogy az amerikai katonai szakértők ne építsenek többé ama az il­lúzióra, hogy háború esetén az Egyesült Á’lamok területe 6ér- tet'en marad. Ez már régóta nem felel meg a valóságnak, csupán az amerikai tábornokok vágyát­Hruscsov ezután a berlini kérdésről és a német békeszer­ződés megkötésének kérdéséről beszélt. Hangsúlyozta, ha e kérdéseket a szovjet javasla­tok szerint oldják meg, egyik fél sem jut anyagi előnyökhöz, viszont létrejönnek a feltéte­lek a hidegháború megszünte­téséhez, a leszerelés megoldá­sához, olyan államközi kapcso­latok megteremtéséhez, ame­lyek kiküszöbölnék a háborút, mint a vitás kérdések megol­dásának eszközét A kormányoknak akamiok kell a hidegháború megszün­tetését* Mindenekelőtt me« keil ér­teniük, hogy egy bolygón élünk, s e bolygónak — a technika mai igen fejlett színvonalát tekintve — meg­lehetősen korlátozottak * méretei. Ezért elővigyáza­tosnak kril lenniük és min­dent ri kell követniük, hogy békásén élhessünk egymás mellett. Mi csak egyet akarunk — mondotta Hruscsov — hogy minél előbb befejezzük a „hi­degháborút". Ha pedig Önök Dulles úr, úgy akarják, akikor mi a „hidegháború" befejezé­se végett hajlandók vagyunk elismerni az önök „győzelmét" ebben a - népek számára feles­leges háborúban, uraim, tart­sák magukat „győzteseknek“, de fejezzék be mielőbb ezt a háborút. — A Szovjetunió — mon­dotta Hruscsov — megtette a kezdeményező lépést, előter­jesztette a német békeszerző­dés tervezetét. Ha az Egye­sült Államoknak vannak meg­jegyzései ehhez a tervhez, vagy valamilyen külön kíván­ságai, amelyeknek tükröződ- niök kellene a szerződésben, senki sem akadályozza, hogy kifejtse elképzeléseit. Éppen ezért Javasoljuk, hogy tart­sunk békekonferenciát. Hruscsov kijelentette, hogy a nyugat-berlini helyzet ha­sonló egy puskaporos verem­ben égő kanóchoz, vagy egy időzített bombához, amelynek gyújtósaerkezete bármely pil­lanatban kiválthatja a robba­nást. Miért tartsuk fenn ezt a helyzetet? — mondotta. — Nem lenne jobb eloltani a hárul rájuk, hogy milyen irá­nyú lesz Nyugat-Németország fejlődése. Vajon a háborús konfliktusok tűzfészkeinek kanócot, eltávolítani az időzi- fenntartása irányában halad­e, vagy e tűzfészkek megszün­tetése irányában, azzal a cél­lal, hogy megtisztuljon az út az államok baráti kapcsolatai­nak kialakulása előtt, attól függetlenül, hogy milyen az államok társadalmi rendszere. — Ha megszűnik a jelen­legi feszültség és az NSZK kormánya fejleszti gazda­sági kapcsolatait a Szovjet­unióval, a Kínai Népköztár­sasággal és a többi szocia­lista országgal, a világ min­den országával, akkor a né­met nép még több lehetősé­tett bombát? Nehéz volna más megoldást találná, amely megfelelne mindkét német ál­lam érdekének és ugyanakkor nem lenne sértő és nem len­ne káros a többi érdekelt ál­lam szempontjából is. Most ilyen megoldás lehet, hogy te­gyük Nyugat-Beriint szabad várossá. Ez a megoldás nem érinti a város életének már kialakult alapjait és megfele­lő szavatosság esetén lehetet­lenné teszi a külső beavatko­zást* Ezért készek vagyunk az Egyesült Államokkal, Ang­liával és Franciaországgal közösen olyan szabályzatot kidolgozni, amely szavatol­ná Nyugat-Beriin normális fejlődését, e város kapcso­latát mindazokkal az orszá­gokkal, amelyekkel kapcso­latot alkar fenntartani, to­vábbá azt, hogy ezek az or­szágok bejuthassanak a sza­bad városba. Azzal is egyetértünk, hogy a szabad város státusának sza­vatolásában vegyen részt az Egyesült Nemzetek Szerveze­te, s (készek vagyunk megtár­gyalni, milyen formában kap­csolódhatna bele az ENSZ ebbe az ügybe. Nézetünk sze­rint, ha Nyugat-Beriin demi- litarizált szabad város lesz, ez megteremti más vitás kérdé­sek megoldásának feltételeit is, s elősegíti, hogy megszi­lárduljon Európa és követke­zésképpen az egész világ biz­tonsága. Hruscsov a kongresszus szó­noki emelvényéről felhívta a német népet, támogassa az Hruscsov. — Az adott történelmi pil­láinak megfelelő reál politi­ka alapján kell állni. Ké­szek vagyunk meghallgatni javaslataikat. Ha Javaslataik ésszerűek lesznek, szívesen leülünk önökkel a tárgyaló­asztalhoz, hogy megvizsgál­juk az önök Javaslatait is* meg a sajátjainkat Is, • Így megtaláljuk a megegyezés kölcsönösen elfogadható alapját, s egyezményt ír­junk alá. De ha önök feltételül szab­ják a Német Demokratikus Köztársaság megszüntetését és bekebelezését, a Német De­mokratikus Köztársaságban a dolgozók által kiharcolt szo­cialista vívmányok megszünte­tését, akkor mi az efféle ki­kötésekről még csak nem is tárgyalunk. Ha erről tárgyal­nánk, olyan tevékenységre vállalkoznánk, amelyre ille­téktelenek vagyunk, mert e2 mások ügyeibe való beavatko­zás lenne. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió nem ellenzi a szabad választásokat. Ha mind két német állam lakosai bele­egyeznek, s ha harmadik fél nem avatkozik bele az ilyen választásokba; Hiszen feltételezhető — mondotta Hruscsov — hogy bizonyos idő múlva a németek szabad választásokat akarnak tartani, hogy Nyugat-Német- országban a kapitalista rend­szert megszüntessék. Ade­nauer kancellár úgy látszik erre még csak nem is gondol, pedig ez a változat is lehet­het talál erői hasznosításé- séges. Am ez a németek dolga* I Erezzünk meg1 mielőbb a nukleáris kísérletek megszüntetésében Hruscsov az atom- és hid­rogénfegyver-kísérletek meg­szüntetéséről szólva kijelen­tette, úgy látszik, hogy a Szovjetunió partnerei az e kérdésről immár három hó­napja tartó genfi tárgyal áso­Ugyancsak a* egyezmény megkötésének meghiúsítását szolgálják azoík a követelések is, amelyeket az Egyesült Álla­mok és Anglia támasztott, amikor a kísérletek megszün­tetését kimondó szerződés el­ken célul tűzték ki a meg- lenörzési rendszerének létre- egyezés meghiúsítását. Sok hozásáról folytattunk tárgya­iéiból vontuk le ezt a követ- lásokat. Azt akarják, hogy a keztetést. Először is: az Egyesült Álla­mok Anglia teljes támogatá­sával kísérletet tett, hogy vol­taképpen semmivé tegye a szakértők genfi tanácskozásán tavaly nyáron elért hasznos eredményeket. Az amerikai kormány kezdetben helyeselte a szakértők következtetéseit, de aztán váratlanul kijelen­tette, hogy valamiféle „új ada­tok“ vannak, s ezek szerint a robbantást észlelő állomások személyzete csakis külföldiek­ből kerüljön ki, s így a kül­földi felügyelőik akadálytala­nul utazgathassanak a szerző­dés tagállamainak egész terü­letén. Céljuk az is, hogy olyan helyzetet teremtsenek, amely­ben az ellenőrző bizottság az említett állomások és felügye­lők jövendő felettes szerve, a nyugati országok képviselő:­euróoal béke és a néoek biz- tásokat áUlt61aS nehezebb ész- europai beke és a népek biz , , , mint korábban gondol tonsága megszilárdítására ira- ... földalatti nukleáris robban- nek egyszerű sza vázát többse gé­nyuló javaslatokat. Reméljük — mondotta, — hogy a német munkások, pa­rasztok, értelmiségiek, vala­mint a nyugat-németországi pártvezetök, a Német Szövet­ségi Köztársaság államférfiai megértik, mekkora felelősség ták. Valójában éppen fordított a helyzet: idővel egyre könnyebb lesz bármiféle nukleáris robban­tás észlelése, mert az ellen­őrzés technikája állandóan tökéletesedik. vei a Szovjetunió biztonságát érintő határozatokat erőszakol­hatna ki. Ebbe sohasem egyezünk bele — jelentette ki Hruscsov. Ha teljesítenék azokat a kö< vetéléseket, amelyeket most az Egyesült Államok és tFolytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents