Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-06 / 31. szám

1959. FEBRUÁR 6. NAPLÓ Az SZKP XXI. kongresszusának határozata (Folytatás az 2. oldalról) ja az ipar és különösen a ne­hézipar fejlesztését. Szüksé­ges — jelenti ki — hogy a hétéves terv előirányozza az ipar teljes termelésének hoz­závetőleg 80 százalékos emel­kedését. A hétéves terv az egész ipar teljes termelésének átlagos évi növekedését körül­belül 8,6 százalékban szabja meg. A nehézipar magas fejlett­ségi fokából, valamint a me­zőgazdaság további fellendülé­séből kiindulva, a kongresszus szükségesnek tartja a köz­szükségleti cikkek termelésé­nek jelentős növelését. A mezőgazdaságban fö fel­adat olyan termelési szint el­érése, amely lehetővé teszi a lakosság éleim iszerszükségie- tének, az ipar nyersanyag- szükségletein ék, s az állam minden egyéb mezőgazdasági termék-szükségletének teljes fedezését. A mezőgazdaság össztermelését 1,7-szenesére kell emelni. A határozat ezután megál­lapítja: a hétéves terv sikeres végrehajtásának, a kommu­nizmus anyagi-műszaki alap­ja megteremtésének döntő fel­tétele az új technika széles­körű meghonosítása. A hét esztendő alatt a termelési fo­lyamatok komplex gépesítése alapján az iparban, a mező- gazdaságban, az építőiparban és a közlekedésben ki kell kü­szöbölni a nehéz fizikai mun­kát. A határozat előírja, hogy az állami beruházások az elő­ző hétéves időszakhoz képest 1.8-szeresükre, azav, körülbe­lül 1940—1970 milliárd rubel­re emelkednek, ami csaknem ugyanannyi, mint a szovjet hatalom eddigi fennállása alatt eszközölt beruházások teljes összege. A hétéves terv előír,ja vala­mennyi szövetségi köztársa­ság hatalmas méretű gazda­sági fejlesztését. • Az SZKP kongresszusa rá­mutat, hogy a jelenlegi viszo­nyok között minden feltétele megéan annak, hogy a szovjet nép a legrövidebb időn belül még jobban éljen. A hétéves terv a nemzeti jövedelem 62—65 százalékos növekedé­sét és a fogyasztás 60—63 szá­zalékos emelkedését irányozza elő. A hétéves terv végére a munkások és alkalmazottak egy főre számított reáljöve­delme átlagosan 40 százalék­kal, a kolhozparasztok reáljö­vedelme pedig legalább 40 százalékkal emelkedik. Tér be­vették az alacsonyabb fizetésű munkások és alkalmazottak bérének jelentős emelését, az öregségi nyugdíjminimum emelését, a lakosság kereske­delmi és közszolgáltatási ellá­tottságának lényeges megjaví­tását, a közétkeztetési vállala­tok árainak csökkentését. A városokban és munkáslakótele­peken körülbelül 15 millió la­kás, a falvakban körülbelül 7 millió ház épül fel a hétéves terv időszakában. A határozat értelmében a közeljövőben megszűnik a lakosság adóz­tatása. A határozat elő­írja, a munkanap és a mun­kahét csökkentését. 1960-ban befejeződik a munkások és alkalmazottak hétórás, szá­mos termelési ág főszakmái­ban pedig hatórás munkanap­ra való áttérése. 1962-ben meg valósul a munkások és alkal­mazottak 40 órás munkahétre való áttérése, hétórás munka­nap mellett. 1964-től kezdődő­kig a föld alatt és az egészség­telen munkaviszonyok^ között dolgozók fokozatosan áttérnek a 30 órás és minden más dol­gozó a 35 órás munkahétre, két szabadnappal, hat—hét órás munkanapok mellett. A kongresszus megállapítja azokat az óriási eredménye­ket, amelyeket a szovjet tudo­mány műiden területen, kü­lönösen pedig az atomfizika, az atomenergetika, a lökhaj- tásos repülés és a rakétatech­nika terén vívott ki és szük­ségesnek tartja, hogy a hét­éves terv alatt még gyorsabb ütemben fejlesszék a tudo­mány minden ágát, végezzék el azokat a fontos elméleti kutatásokat, amelyek bizto­sítják a tudományos és mű- •Baki továbbhaladást. A kommunista építés jelen szakaszában megoldandó fel­adatok meghatározásakor az SZKP XXI. kongresszusa ab­ból indul ki, hogy a Szovjet­unió történelmi fejlődésének új szakaszába lépett. A szo­cializmus teljes és végérvé­nyes győzelmet aratott a Szov­jetunióban. Nincs olyan erő a világon, amely visszaállíthat­ná a kapitalizmust a Szovjet­unióban, megsemmisíthetné a szocialista tábort. A szovjet nép győzelmei le­hetővé teszik a kommunista társadalom anyagi-műszaki alapjának megteremtését, a kommunizmusba való tervsze­körébe megy át. Ez bővíti és erősíti a szocialista társadalom politikai alapját, biztosítja a szocialista demokrácia továb­bi fejlődését. A szocialista állam rendkí­vül fontos feladatok teljesíté­sére hivatott a béke megvédé­sében, s ugyancsak fontos fel­adata az is, hogy megvédje az országot az imperialista hatal­mak katonai támadásának ve­szélyével szemben. A határo­zat rámutat, bogy a szocialista haza védelmének funkciója, amelyet most az állam tölt be, csak akkor halhat el, amikor teljesen megszűnik az imperia­lista támadás veszélye, A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának vendégel. Balról-jobbra: Chivu Stoica, a Román Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, Csou En-laj, a Kínai Kommunista Párt küldöttségé­nek vezetője és Gheorghe Gheorghiu Dej. a Komán Munkáspárt küldöttségének vezetője, rfi átmenet megvalósítására irányuló feladatok gyakorlati megoldását. A termelőerők növekedé­sével egyidejűleg — mondja a határozat — fejlődniük kell a szocialista társadalmi viszo­nyoknak is. Eltűnnek majd a lényeges különbségek a szel­lemi és a fizikai munka kö­zött, A munkanap csökken­tése, a munkafeltételeknek a komplex gépesítésen és auto­matizáláson alapuló megja­vítása elősegíti majd, hogy a munka a sokoldalúan fejlett ember életszükségletévé vál­jék. A kommunista építés során fokozódik majd a kolhozok­ban végzett termelőmunka közösségi jellege, a szövetke­zeti kolhoztulajdon közeledik majd az össznépi tulajdonhoz, fokozatosan elmosódnak majd a határok e két tulajdonfor­ma között — mondja a hatá­rozat. A szövetkezeti kolhoz- tulajdon társadalmi jellegé­nek színvonala a szocialista állam segítségével és támoga­tásával felemelkedik az össz­népi tulajdon szintjére. A kommunista építés jelen­legi körülményei között az anyagi javak elosztásának alapja a következő irányelv marad: mindenki képességei szerint, mindenkinek munká­ja szerint. A szükségletek sze­rinti elosztásra való áttérést — hangsúlyozza a határozat — fokozatosan valósítjuk meg, a termelőerők fejlődésének arányában, mégpedig akkor, amikor megvalósul az összes szükséges fogyasztási javak bősége és amikor minden em­ber önként és az anyagi ja­vakból való részesedésének mértékétől függetlenül, képes­ségei szerint fog dolgozni, fel­ismerve, hogy erre szüksége van a társadalomnak. A szovjet társadalomban az anyagi és kulturális javak je­lentős és mind nagyobb részét már most is ingyen osztják el — nyugdíjak, ösztöndíjaik, is­kolák, kórházak és más kultú­ráiig intézmények építésére és fenntartására fordított össze­gek formájában. A társadalmi fogyasztási alapnak ez a része állandóan növekedni fog, ami — hangsúlyozza a határozat — fontos előfeltétele a kommu­nista elosztási elvre való fo­kozatos áttérés szempontjából. Az SZKP XXI. kongresszusa megállapítja, hogy a szocialis­ta államiság fejlődésében a fő Irányvonal a demokrácia fej­lesztése minden vonalon, min­den állampolgár bevonása a gazdasági és kulturális építés irányításába, a társadalom ügyeinek intézésébe. Sok olyan funkció, amelyet most állami szervek látnak d, fokozatosan társadalmi szervezetek feladat­A hétéves terv megvalósítá­sa még inkább megerősíti a béke és a haladás hatalmas támaszát alkotó Szovjetunió­nak és a szocialista világtábor­nak pozícióit, továbbá növeli a. béke erőit és gyengíti a há­ború erőit. A hétéves terv — mutat rá a határozat — a szocializmus és a kapitalizmus gazdasági versenyének új fejezetét nyit­ja meg. Teljesítésének ered­ményeképpen a Szovjetunió néhány fő termékfajta abszo­lút számokban kifejezett ter­melésében túlszárnyalja, más termékfajtákéban pedig meg­közelíti az Egyesült Államok, e vezető kapitalista hatalom ipari termelésének jelenlegi színvonalát. Erre az időpontra a legfontosabb mezőgazdasági termékek globális és egy főre jutó termelése is meghaladja az Egyesült Államok jelenlegi színvonalát. Azután — körül­belül még öt évre lesz szük­ség áhhoz, hogy utolérjük és túlszárnyaljuk az Egyesült Államokat, az egyfőre jutó ipari termelésben. Á Szovjet­unió akkorra világviszonylat­ban az első helyre kerül mind az abszolút termelésben, mind pedig az egy főre jutó terme­lésben. A szocializmus világ- történelmi jelentőségű győzel­me lesz ez a kapitalizmussal vívott békés versenyben. A határozat hangoztatja, hogy a kapitalizmus általános válsága tovább mélyül a szo­cializmus erőinek növekedése, á gyarmati rendszer széthullá­sa és a kapitalizmus belső tár­sadalmi ellentmondásainak ki­éleződése folytán. A válságo­kat nem a fegyverkezési haj­sza, sem a kapitalista orszá­gok egyéb intézkedései nem szüntethetik meg. A hétéves terv teljesítése és túlteljesítése, valamint a népi demokratikus országok gazda­sági fejlődésének gyors üteme folytán a közgazdászok számí­tásai szerint a világ ipari ter­melésének több mint a felét a szocialista világrendszer állít­ja majd elő. Ez biztosítja a szocialista világrendszer fölé­nyét a kapitalista világrend- szer felett az anyagi termelés­ben — az emberi tevékenység e döntő területén. A szocialista világrendszer további növekedésével és fej­lődésével együtt sikeresen fej­lődik majd valamennyi szo­cialista ország is — hangzik a kongresszus határozata. Ki­egyenesedik valamennyi szo­cialista állam gazdasági és kulturális fejlődésének vonala. Közeledik az idő, amikor ezek az országok — akárcsak a Szovjetunió — a kommunista társadalmat fog­ják építeni. A Szovjetunió igen fontos feladatának tekinti, hogy továbbra is erősítse a szocialista országok egységé­nek megszilárdítását, szoros gazdasági és kulturális kap­csolataik fejlesztését, a sza­bad népek testvéri családjá­nak még erősebb összefogását a marxizmus-leninizmus nagy eszméinek, a proletár nemzet- község elveinek alapián. Az SZKP XXI. kongresz- szusa úgy véli, a hétéves terv­nek, valamint a többi szocia­lista ország tervének megváló-' sítása még kedvezőbb feltéte­leket teremt korunk fő prob­lémájának megoldásához, az egyetemes béke megóvásához. Teljesen helyesnek bizonyult a XX. pártkongresszus meg­állapítása: a háború nem vég­zetszerűen elkerülhetetlen. Ma már óriási erők vannak, ame­lyek meg tudják védeni a bé­két. Ha az imperialista álla­mok megtámadják a szocia­lista tábort, ez csakis a kapi­talizmus pusztulásával végződ­het. A határozat hangsúlyozza, mielőtt a szocializmus teljes győzelmet arat a földön, s amikor a kapitalizmus még fennáll a világ egy részén, reá­lis lehetőséggé válik, hogy a világháborút kiiktassuk az em­beri társadalom életéből. Jelenleg azonban — hang­súlyozza a kongresszus hatá­rozata — fennáll az a lehető­ség. hogy az imperializmus há­borút robbant ki. A háborús veszély fő forrása ezután is az amerikai imperializmus ag­resszív irányvonala. Az impe­rialista agresszió, mint ahogy az utóbbi évek tapasztalatai bizonyítják, a világ legkülön­bözőbb területeinek népeit vé­széi yeztetL -V A nyugati hatalmak agresz- szív irányvonalával szemben- áli a Szovjetuniónak és a szo­cialista államoknak a békcszc- rető ncpek által támogatott politikája. Az SZKP XXI. kongresszu­sa egyhangúlag jóváhagyta a szovjet kormány békeszerető lenini külpolitikáját. A Szovjetunió a békés egy­más mellett élés lenini elvétől vezérelve szüntelenül töreked­ni fog. hogy minden állammal, minden területen együttmű­ködjék. A kongresszus határozata rámutat: a reakciós burzsoázia áttérése a nyílt diktatúrára, annak a jele, hogy a burzsoá­zia gyenge és uralmát nem tudja parlamenti módszerekkel fenntartani. A demokratikus erők, elsősorban a munkás- osztály egysége — ez a leg­megbízhatóbb gát a fasiszta veszély útjában — hangsú­lyozza a határozat. A kongresszus megállapítja, hogy a Szovjetunió sikeres haladása a kommunizmus út­ján, a szocialista országok győzelmei és a következetes békeharc kedvező távlatokat nyitnak meg a munkásosztály nemzetközi és nemzeti akció­egységének megvalósítása előtt. Az SZKP XXI. kongresszu­sa elégedetten állapítja meg, hogy a kommunista és mun­káspártok képviselőinek 1957 novemberi értekezlete óta a marxizmus—lenin izmus esz­mei alapján erősödött a kom­munista pártok és ax egész nemzetközi kommunista moz­galom egysége. A revizioniz- mus — hangsúlyozza a kong­resszus határozata — meg­semmisítő eszmei és politikai vereséget szenvedett. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének revizionista programját egy öntetűen elítél­ték az összes márxistar—le­ninista páriák- A jugoszláv ve­zetőség elmé­lete és gyakor­lata — mond­ja a kongresz- szus határoza­ta — eltávolo­dás a munkás- osztály állás­pontjától, a nemzetközi proletárszolida­ritás elveitől. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége ve­zetőinek néze­tei és politiká­ja veszélyezteti a népi forrada­lom és a szocializmus vívmá­nyait Jugoszláviában. A szovjet kommunisták — mutat rá a határozat — a szovjet néppel egyetemben ba­ráti érzéseket táplálnak Jugo­szlávia testvérnépei, a jugo­szláv kommunisták iránt. „Ar­ra törekszünk, hogy együttmű­ködjünk Jugoszláviával az im­perializmus ellen vívott harc, a békéért folytatott küzdelem mindazon kérdésében, amely­ben álláspontunk azonos." A határozat hangsúlyozza, hogy folytatva a revizioniz- musnak, a kommunista moz­galom ez idő szerint legfőbb veszélyének leleplezését, nem gyengülhet a harc a dogma- tizmus és a szektásság ellen sem, amelyek megnehezítik a marxista—leninista elmélet alkotó szellemű alkalmazását és a tömegektől való elszaka­dáshoz vezetnek. Az SZKP XXI. kongresszu­sának küldöttei határozatuk­ban megállapítják, hogy a Szovjetunió Kommunista Párt­ja, amely minden eddiginél egységesebben és összeforrot- tabban jutott el a kongresz- szushoz, sikeresen meg tudja oldani az új, nagyszerű fel­adatokat. A szocializmus és a kommunizmus győzelméért folytatott harc tapasztalatai mutatják, bogy a kommunista társadalom építése idején mind jobban nő a pártnak, a nép kipróbált élcsapatának és a legmagasabbrendű társadal­mi szervezetének szerepe. A kongresszus véleménye szerint a hétéves terv megva­lósításában elsőrendű szerep jut a párt és az állam káde­reinek. A társadalmi fejlődés jelenlegi szakaszában növek­szik a szovjetek szerepe. A határozat rámutat, hogy bizonyos kiegészítéseket és módosításokat kell eszközölni Ho SÍ Minh, a Vietnami Dolgozók Pártja küldött- ségének vezetője, Kendzsi MIJamoto, a Japán Kom­munista Párt küldöttségének vezetője és Palmlro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt küldöttségének vezetője, a kongresszus egyik szünetében. a Szovjetunió alkotmányában, mivel jóváhagyása óta fontos változások .történtek a Szov­jetunió politikai és gazdasági életében, s megváltozott a nemzetközi helyzet is. A határozat végül kiemeli a szakszervezetek és a Komszo- mol fontos szerepét a kommu­nista építés programjának végrehajtásában. fÍ100TCM új >irn"evtci* »VCKÖHMtK tlttlttÓKÜVCK tf?/ rf?r/*A« la. £*OQ/*** jjg a* ^ "OHrtif*» COL Vf V»ivrrOHMiAm v/u Mforr Új HM jár A V ÚKfOHAC+MX iÁe*e*crt*£K

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents