Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-22 / 45. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA ! Országaink megkonliiatallan egységben eredményesen építik a szocialista társadalmat Közlemény Kádár János elvtárs csehszlovákiai látogatásáról XVI ÉVFOT VÁM. 45. SZÁM ARA: 70 FILLÉR VASÁRNAP. 1959. FEBRUAR 22. Épülő szocializmusunkról írta: Kovács Béla, Baranya megye országgyűlési képviselője. Betegágyamban kaptam meg a Magyar Szocialista Mun­káspártnak a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről sző­lő határozatát. Annak irány­elveivel és minden lényeges megállapításéval egyetértek. Egyetértek azzal is, hogy okos politikai és gazdasági munká­val meg tudjuk oldani a ket­tő® feladatot, a mezőgazdaság színvonalának növelését és vele párhuzamosain a szövet­kezetek fejlesztését, örömmel hallottam a híreket, hogy a párthatározat nyomán a pa­rasztok tömegesen elindultak a szövetkezeti úton. Ebben a magam elgondolásainak betel­jesedését is látom. ■ Parasztok, falusi emberek,, akik emlékeznek régi paraszt- szövetségi, mezőgazdasági ka­marai és kisgazdapárti mun­kámra, még emlékezni fog­nak: elég fiatalon megismer­tem, hogy hová vezeti az or­szágot, a magyar mezőgazda­ságot és a parasztságot a kis- parcella, a parasztbirtoknak évről évre ijesztőbb mérték­ben jelentkező elaprózódása. Akkoriban a dán szövetkeze­teket ajánlottam paraszt ba­rátaimnak. Erről voltak érte­süléseim, tájékozottságaira. Abban az időben csak kapita­lista formák között tudtam elképzelni a gazdasági és tár­sadalmi életet, ehhez az el­képzeléshez pedig a dán szö­vetkezeti forma látszott alkal­masnak. Azután soft minden tör­tént az életemben, csapások és csalódások értek, úgy ala­kult a helyzetem, hogy sok minden felől kellett gondol­koznom. Tanultam, könyvek­ben kerestem választ a kü­lönböző kérdésekre, amelyek bennem éltek. Az évek _ fo­lyamán több ezer kötet köny­vet olvastam el és 1956 tava­szán már úgy éreztem, hogy szocialista emberré váltam. Gondosan tanulmányoztam a kapitalizmus és a scocializ- miis szembenállását, a törté­nelmi fejlődés különböző kér­déseit és három évvel ezelőtt már szocialista termelőszövet­kezeti gazdálkodást ajánlot­tam a baranyai parasztok­nak. Nem túlságosan nagy sikerrel, örülök, hogy a párt­nak sikerült leküzdenie a föld- tulajdonnal rendelkező pa­rasztságnak azt a merev szem­benállását a szövetkezeti gon­dolattal, mivel 1956-ban én sokszor és keserű érzéssel ta­lálkoztam. Egységében láttam a dolgozó népet és hazaérkezésem után már csak szocialista úton tudtam elképzelni a magyar nép boldogulását. Szocialista úton — amelynek hibáit an­nak idején éppen úgy meg tudtam bírálni, mint ahogyan örültem az erdeményeinek , barátságban és együttműkö­désben azokkal a népekkel, amelyek ugyancsak a szocia­lista utat választották. Ellen­séges érzések nem éltek ben­nem a kapitalista országok­ká! és még kevésbé a népeik­kel szemben, azonban barátai­mat már ezen az oldalon, a szocialista táborban kerestem és csak sajnálni tudtam azo­kat a magyarokat, akik elsza­kadtak innen, s nem ér tettéit, de meg sem érthették azokat a változásokat, amelyek Ma­gyarországon a nép javára be­következtek. A bennem kialakult és meg­szilárdult szocialista meggyő­ződést félreérthetetlenül ki­fejeztem 1956 októberében Pécaett és Budapesten, az Országházban, amikor temek hívtak. Eljöttem, dol­gozni akartam. Budapesti rádiónyilatkozatómban az ak­kori kormány egyik legelső feladatának jelöltem meg, hogy helyreállítsuk a bizalom­teljes barátságos kapcsolato­kat Magyarország és a Szov­jetunió között és baráti kap­csolatokat létesítsünk a többi hatalommal. Ezt a nyilatkoza­tomat megváltoztatták és a magyar—szovjet barátságra való határozott utalás* elhagy­ták belőle. Mikor elhangzott a ráidóban, már nem lehetett változtatni rajta. Sajnálom, hogy ez történt, s ennek a véleményemnek is már akkor határozott kifejezést adtam. Helytelenítem a többpárt­rendszerhez való visszatérést. Én azt megmondtam akkor a Semmelweis utcában, ahol íróasztalokért és hatalomért marakodó, nagyrészt az álta­lam gyűlölt régi világot visz- szasóvárgó, zagyva gyülekeze­tét találtam, akik azt mond­ták, hogy „Kisgazdapártot szerveznek“. Megmondtam az Qrszágházban barátaimnak és a minisztereknek, elmondtam az aggodalmaimat és a követ­kező órák, napok minden bal­sejtelmemet igazolták. Azokról az erőfeszítésekről, amelyeket november 4-e után Kádár Jánosék a termelés, a közrend és nyugalom helyre­állítása érdekében tettek, ha egy-egy részlet-intézkedésük­kel nem is értettem egyet, csak megbecsüléssel tudtam és tudok beszélni. Betegségem volt az oka, hogy nem tudtam odaállni melléjük és kivenni a magam részét a munkából. Kádár elvtárs v'ssza- érkezett Budapestre Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szombaton este vissza­érkezett Budapestre a Cseh­szlovák Köztársaságból, ahol a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására feleségével együtt néhánynapos baráti látogatást tett. Fogadására a Nyugati pá­lyaudvaron megjelent Maro­sán György és Kállai Gyu­la, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, a Köz­ponti Bizottság titkárai és a Központi Bizottság több tag­ja... I A Csehszlovák Kommunds- * ta Párt Központi Bizottságá­nak meghívására Kádár János elvtáns, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és felesége 1959. február 18-án elvtársi látogatásra Csehszlo­vákiába érkezett. Kádár János elvtánsat elkísérte útján Lajti Tibor elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága külügyi osz­tályának helyettes vezetője. Kádár János csehszlovákiai tartózkodása alatt megbeszé­léseket folytatott a Csehszlo­vák Kommunista Párt képvi­selőivel. Az igen szívélyes és baráti légkörben folyt tárgya­lásokon részt vettek A. No­votny, R. Barák, J. Hendrych, V. Kopecky, C. Simunek, V. Siroky, a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bizott­sága Politikai Irodájának tag­jai. Továbbá V. David külügy­miniszter és G. Soucek, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága nemzet­közi osztályának vezetője. A két testvérpárt képviselői megtárgyalták a Magyar Nép- köztársaságnak és a Csehszlo­vák Köztársaságnak á szocia­lizmus építésében szerzett ta­pasztalatait és eszmecserét folytattak a jelenlegi politi­kai helyzet és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom egyes kérdéseiről. A két párt képviselői egy­öntetűen igen nagy jelentősé­gűnek értékelték « Szovjet­unió Kommunista Pártjának, a nemzetközi kommunista mozgalom élcsapatának és ta­pasztalatokban leggazdagabb pártjának XXI. rendkívüli kongresszusát, amely a kom­munizmus építésének prog­ramját állította a szovjet nép elé. A történelmi jelentőségű XXI. kongresszus eredményei nagymértékben hozzájárulnak a két baráti ország és az egész szocialista világrendszer min­den oldalú hatalmas fejlődé­séhez, gazdasági, politikai és kulturális téren egyaránt. A kongresszus eredményei egy­ben új távtartókat témák fel a nemzetközi munkásmozga­lom előtt, megvilágítják a vi­lág békés és haladó erőinek további győzefanek feOé veze­tő útját. A megbeszéléseken megelé­gedéssel állapították meg, hogy a két testvérpárt közöt­ti elvtársi kapcsolatok és a két ország népeinek baráti 35 szocialista község van a megyében Január 1-óta 2264 család 3684 tagja 23482 hold földdel lépett a szövetkezés útjára Szerettem volna a falvakat látogatni és jól esett volna, ha ezt egyszer-egyszer Dobd Ist­ván barátommal, régi paraszt­szövetségi harcostársammal, az Elnöki Tanács elnökével együtt tehettem volna meg. Biztosan megértett volna en­gem, hiszen ismerte a szocia­lizmusról vallott felfogásomat 1956 tavaszáról, de 1956 őszé­ről is. Szívesen dolgoztam vol­na parasztok között, régi ba­rátaim között, a szocialista faluért, a szövetkezetekért. Sajnos, egészségi állapotom fokozatosan romlott és egyre inkább lehetetlenné vált, hogy szándékaimat végrehajtsam, emberekkel közvetlenül érint­kezzem. Szívesen dolgoztam volna a Hazafias Népfront­mozgalomban. azonban ennek is gátat vetett betegségem. Képviselő jelöltségemet é< megválasztásomat, amihez Ba ranya megye népe bizalmából és szavazataival jutottam, jól­eső érzéssel fogadtam el. Az új országgyűlés megnyitó ülés szakáról nagy belső megelé' gedettséggel tértem haza Me- csekaljára. Budapesten alkat mám volt beszélni az állami és pártvezetőkkel, más politi­kai barátaimmal és megszilár­dult bennem a meggyőződés hogy jó úton járunk, arról le­térnünk nem szabad. A párt és a kormány vezetői két év munkájával, emberséges, meg fontolt politizálásával bizonyt tották, hogy méltók arra a bi zalomra, ami az ország népé­ben irántuk kibontakozott, bizalom kifejezése volt a vá­lasztások eredménye és az is. hogy a parasztság most olyan nagy tömegben indult meg szövetkezet zk be. Minden pa rasztembemek meg kell érte nie, hogy szocialista falu nél kül nincs szocialista Magyar- ország. (Potgtam m 4 oHWm») A múlt hét újabb fellendü­lést hozott a termelőszövet­kezeti mozgalomban. A beér­kezett jelentések szerint ja­nuár elsejétől február 20-lg huszonhét község dolgozó pa­rasztságának túlnyomó több­sége a szövetkezeti utat vá­lasztotta és ezzel mind a hu­szonhét helység szocialista köz­ség lett. A múlt évben alakult nyolc szocialista községgel együtt jelenleg 35 szocialista község van a megyében. Ez év január elsejétől 2264 parasztcsalád 3684 tagja 23 482 hold földdel lépett a szövetke­zés útjára. Tavaly 17 000 hold föld került a termelőszövetke­zetek birtokába egész évben. Az idén másfél hónap alatt nagyobbat lépett előre a szö­vetkezeti mozgalom, mint az egész múlt évben. Az újonnan alakult szocia­lista községekben mihelyt az idő engedi, azonnal megkezdik a kinti munkát, jelenleg aa állatértékelések, a tervkészí­tések folynak. Hogy a tervek idejében elkészüljenek és a közös munka beindítása zök­kenőmentes legyen, a megyei tanács újabb tervkészítő bri­gádokat küld ki a nemrég lét­rejött szocialista községekbe. együttműködése sikeresen fej­lődik a proletárnemzetközi­ség és a marxizmus-leniniz- mus nagy eszméinek közös megvalósítása szellemében. Mindlzét párt céltudatosan és kérlelhetetlenül folytatja harcát a nemzetközi imperia­lista reakciónak a békét ve­szélyeztető és a világ haladá­sát gátló minden mesterkedé­se ellen és ugyanígy harcol a burzsoá nacionalizmus min­den megnyilvánulása és a je­lenkori revizionisták bomlasz­tó törekvései ellen. Valamennyi megvitatot t kérdésben a nézetek teljes egyöntetűsége nyilvánult meg. Csehszlovákjai tartózkodá­sa sarán Kádár János meglá­togatta a prágai kerületben lévő Jmernice-i Moto-Motorler üzemet és a jesendcei mező- gazdasági termelőszövetkeze­tet. Az üzem dolgozóival és a termelőszövetkezet tagjaival átbeszélgetett munkájukról: valamin* azokról az eredmé­nyekről, amelyeket a csehszlo­vák nép kommunista pártjá­nak vezetésével a Csehszlovák Kommunista Párt XI. kong­resszusa történelmi jelentő­ségű határozatainak megvaló­sításában, a szocializmus fel­építésében elért Kádár János látogatása meg erősí tette a baráti kapcsolato­kat a két ország népet között, amelyek nuiirxirta-taniiindsta pártjaik vezetésével, megbant- hatatflan egységben a többi szocialista országgal, a Szov­jetunióval ae élen, eredménye­sen építik a szocialista társa­Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke szombaton délelőtt az Ország- házban fogadta a Guineái Köztársaság kormányküldött­ségét, amely Louis Lansana IS Máriahéménd termelőszövetkezeti község Egy nap alátt duplájára sza­porodott a máriakéméndi Rá­kóczi Tsz taglétszáma és föld­területe. A tisztán német ajkú termelőszövetkezetbe pénteken 34 felvidéki család kérte fel­vételét. A közgyűlés megszab­ta belépési feltételek elfogadá­sával 62 belépő írta alá ezen a napon a belépési nyilatko­Dobi István elvtárs fogadta guineai kormányküldöttséget Beavogui gazdasági és terve­zésügyi miniszter vezetésével tartózkodik hazánkban. Az El­nöki Tanács elnöke szívélyes, baráti beszélgetést folytatott a guineai államférfiakkal. eatot. A bevitt földterület ed* dig 300 hold. • ' ' A belépődíj kötelező lefize­tése nem ingatta meg szándé­kukban a jelentkezőket A Rá­kóczi Termelőszövetkezet két éve alakult meg. Jóformán a semmiből kezdték és ma 8 300 forint tiszta jövedelem esik minden egyes tagra. Az elmúlt évben csak hízómariiából és tejből félmillió forint bevét©- volt. Törastehenészetük- ben napi 18 Htoméi kevesebb tejet adó tehén nem található. Érthető tehát, hogy a belépők­től belépési díjakat kémek; Zárszámadáskor 50 forintot akarnak osztani munka egysé- .Jenként s ezt a tervüket még a nagy létszámú belépések sem boríthatják fel. Minden földdel belépő gazda egy hold bevitt föld után 400 formtot fizet a teimelőezövetkeaetnek. A föld nélkül belépők pedig 1000 forintot fizetnek csalá­donként. További kikötése a tsz-nek az, hogy minden 6 hold föld után egy családtagnak is be kell lépnie a közösbe. A belépőktől csak azokat az állatokat veszi át a tsz, amelyek a kívánt minőséget megütik. A belépési díjakból tö r?Kál latokat vásárolnak, s ezáltal mennyiségben és minő­ségbein is gyarapítják állatál­lományukat Az új tagok atal behozott és a 200 hold átvett állami tartaléktőiddel együtt 1000 holdra emelkedett a Rákóczi Tsz földterülete, a taglétszám pedig 53-ról 120 főre emelke­dett A belépések a vasárnapi közgyűlésig még tartanak. w ____ UJ szárítógép a Dohánygyárban / Uj, méghozzá saját gyárt­mányú géppel gyarapodott a Dohánygyár gépállománya. A próbaüzemeltetés telje® sikere feletti első örömükben a nép­szerű „szputnyik“ nevet adták a berendezésnek és ez a név bizonyos mértékben állja :s hasonlatot. Különben a „kö­zönséges“ neve: folyama-*» íé! gyártmányszárító, amelvet Bord ács István, a gyár igaz­gatójának elképzelései alapján alkotott meg a gyár szerelő­gárdája Steindl László mér- nök, a gyár műszaki osztály­vezetőjének tervezése, irányí­tása révén. A fiatal mérnök bemutatta a „régi gépeket*, helyesebben azokat a fém ládá­kat, amelyekben a külső hő­mérséklettől függően három— "légy napig is eltartott a fél- gyártmány (dohány) szárítása, amíg eljuthatott a töltőgépek­hez. Az új és kivitelezésében is tetszetős gép ugyanezt a műveletet három perc alatt végzi el. ami hallatlan idő-, il­letve forgóeszköz-megtakarí­tást és ugyanakkor minőségi javulást jelent a szivarkagyir­tásban. Hogyan is történik az új folyamat? A vágóteremből pneumatikus úton kerül a 20 százalékos nedvességtartalmú dohány az elszívóterembe, il­letve elkezdi első útját az új géphez. Itt a félgyártmány egy vízszintes teregető sza­lagra kerül, ahol biztosítják a dohányréteg meghatározott vastagságát. A vízszintes sza­lagról egy emelőszalag segít­ségével a szárítószekrénybe hullik a dohány, ahol öt, egy­mástól független, egymás alá helyezett szitaszerű végtelení­tett szalag helyezkedik el, melyről a dohány fokozatosan hullik alá egyik szalagról a másikra. A légmentesen el­zárt szekrényben a szárítókö­zeg a meleg levegő, amely a szekrény felett elhelyezett, gőzzel fűtött hőkicserélőn ke­resztül érintkezik a dohány- nyál. A levegő cirkulációját egy ventillátor biztosítja. A dohányon keresztül szívott le­vegő egy ciklonba kerül, ahol a lebegő dohány részecskéké- leválasztja. Ugyanekkor re- cirkulációra is lehetőség van. hogy az időközben nagy ned­vességtartalommal telített le­vegőt kisebb relatív nedvesség tartalmú levegővel keverjék, alatt történik és a gépből ily- aml által a szárítás folyama- módon kikerült 15—16 száza- tosságát, egyenletességét biz- lékosra csökkent nedvessógtar- tosítják. talmú dohány már alkalmassá Ez a bonyolult folyamat válik a töltésre, mindössze 3 perc leforgása —P —gy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents