Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-21 / 44. szám

3 NAPLÓ 1959. FEBRUAR 81. ' Kádár János elvtárs besséde .« Sverma gépgyárban (Folytatás az 1. oldalról.) hogy mennek nálatok a dol­gok?“' Azt, hogy Csehszlová­kiában hogy mennek a dol­gok, bizonyos mértékig ismer­jük. Tudjuk, hogy a Csehszlo­vák Köztársaságnak igen fej­lett ipara van. Fejlettebb, mint a magyar. Azt is tudjuk, hogy a mezőgazdasági terme­lés színvonala is fejlett. Önök — mint hallom — nincsenek megelégedve ezzel, mi magya­rok azonban elfogadnánk ezt a színvonalat is. Más területen is elől jár a csehszlovák nép. Tudjuk, hogy a csehszlovák dolgozók életszínvonala maga­sabb a miénknél és egyré nö­vekszik, egyszóval, hogy a csehszlovák nép gyorsan ha­lad és előttünk jár a szocialis­ta társadalom alapjainak le­rakásában. Ezért adhatták ki múlt évi kongresszusukon a nagyszerű jelszót: „Előre a szocializmus felépítésének be­fejezéséért“. Azt hiszem, elv- társak, megértik, hogy amit mondtam az önök népéről, fejlett országukról, nem ud­variasságból tettem. őszintén örülünk sikereik­nek. De azt is megmondom őszintén, hogy mi is kicsit jobhan fel fogjuk gyűrni az ingujjat és arra törekszünk, hogy egyik-másik dologban utolérjük önöket. Nem beszélek erről többet, mert hiszen önök enélkül is jól tudják, milyen a helyzet Csehszlovákiában. Csak azt akartam, hogy érezzék, mi is ismerjük eredményeiket. Elvtársak, mát mondjak ma­gunkról? Mindenekelőtt kérem .önö­ket, a mi eredményeinket ne a sajátjukhoz mérjék, hanem vessék össze azelőtti helyze­tünkkel. Amikor az önök vezetői, akik az ellenforradalom leve­rése után, 1956. novemberé­ben — mint az első népi de­mokratikus országból hozzánk étkezett küldöttség tagjai — nálunk jártak, saját szemük­kel látták, milyen helyzetben voltunk, mekkora veszély fe­nyegette a néphatalmat, mi­lyen színvonalon volt a terme­lés Magyarországon: Mi akkor segítséget kértünk szovjet, csehszlovák és más testvéreinktől, s helyreállítot­tuk a proletárdiktatúrát. Azt mondottuk: „akinek nem tetszik rendszerünk, ott­hon a feleségének moroghat róla, a Magyar Népköztársasá­got azonban senkinek sem sza­bad támadnia, sem írásban, sem szóban“. Tudjuk, hogy van még ná­lunk sok ember, aki a Magyar Népköztársaság megszületésé­vel elvesztette gyárát, előjo­gait, kiváltságait — azelőtt élet-halál ura volt — ás most semmi hatalma sincs. Azt mondottuk az ilyen em­bereknek, hogy nem kell sze­retniük a rendszert, azonban kötelezően tiszteletben kell tar tannak azt. „Ha törvényeink­nek akárcsak egy betűjét is megsérted — mondottuk neki — a Magyar Népköztársaságot sérted meg". Nos, ilyen alapon már lehe­tett dolgozni Kulturális területen is van­nak eredményeink. Jó, új ma­gyar színdarabok, irodalmi művek születtek. Remélem, önök is látnak rövidesen egy­két jó magyar filmet, például az 1956-os ellenforradalmi ese­ményekről. Vannak új, fiatal, tehetséges, kommunista és forradalmár költőink és annak is örülünk, hogy a régi írók ismét írnak és kezdenek jól írni. Olyan emberek ezek, akik beszéltek, amikor jobb lett volna hallgatni, és hall­gattak, amikor beszélniük kel­lett volna. Ekkor azt mond­tuk nekik, nem fogunk kö­nyörögni, hogy írjatok, mert ha a nép előremegy, lesznek dalosai is. Ahogy ti gondoljá­tok! Vagy ti lesztek ezek, vagy lesznek újaik, mások. íróink ezen elgondolkoztak egy ki­csit, s most már írogatnak ők is, a írd örömünkre. Nem akarjuk megsemmisí­teni azokat, akik valaha hi­báztak. Azt szeretnénk, hogy az is talál ja meg az igazi utat, s ha mi ezt elősegíthetjük, ké­szek vagyunk ezt megtenni. Néfya úgy kell segíteni, hogy büntetünk, máskor úgy, hogy mgboesátunk. Elvtáreak, Barátaink! A legutóbb! választásokon politikailag megvertük — méghozzá alaposan — a re­akciót. A szavazásra jogo­sultaik 99 százaléka lesza­vazott, ebből 99 százalék a párt és a népfront jelöltjci­Mi persze tudjuk, hogy nem mindenki sziklaszilárd kom­munista, aki ránk szavazott. De annyi bizonyos, hogy a nép zöme, döntő többsége ha­tározottan, megfontol tan a népköztársaság mellé állít. Ez pedig annak köszönhető, hogy pártunk egységes, a párt és a néptömegek ö6Szefom>ttak, s hogy nagy testvéri közösségbe tartozunk a szocialista tábor, a nemzetközi kommunista mozgalom közösségébe. Nagy bizalommal nézünk a jövőbe és bizonyosak vagyunk benne, hogy, ha valószínűleg egy kicsit később is, mint önök itt Csehszlovákiában — bár reméljük, hogy nem sok­kal később — Magyarországon is teljesen felépítjük a szocia­lista társadalmat. Tavaly iparunk 12 százalék­kal többet termelt, mint 1957-ben, s jelenleg az ipari termelés színvonala maga­sabb, mint korábban bár­mikor volt, A múlt évben kedvezőtlen Időjárás volt. A gabona emiatt nem jól fizetett. Mégis a me­zőgazdaság teljes termelésé­nek értéke magasabb volt, mint korábban bármikor. Az ipar és a mezőgazdasági ter­melés növekedése alapján emelkedett népünk életszín­vonala. Eredményeket értünk el a falu szocialista átalakítá­sában ia Ez év január elseje óta 60 tmer paraszt lépett be a ter­melőszövetkezetekbe és több mint 260 falu vált termelő- szövetkezeti községgé. Jelen­leg a földterületnek több injai 39 százalékán folyik bagónkban szocialista jelle- V« Erőnk a pártunkban, s ezáltal népünket is vezérlő marxista —leninista elméletben és a proletárin temacionalizmusba vetett hitünkben van. En­nek része a magyar—cseh­szlovák barátság is, amely szépen fejlődik, erősöd®. ÉVTŐl-évre jobban tudunk együtt dolgozni az iparban, a kereskedelemben, a külpoliti­kában, a szocialista tapaszta­latok kicserélésében és az élet minden területén. Ez a szocia­lista barátság mindkét népnek hasznára van. Közösek a ba­rátaink, a nagy Szovjetunió, Kína, a népi demokráciák és elvbarátaink az egész világéin. Közösek az ellenségeink is. A nyugatnémet militarista far­kas reális veszély a csehszlo­vák és a magyar népre egy­aránt. Azt hiszem, ellenségeirik soha olyan közel nem álltak ahhoz, hogy veszélyeztessenek bennünket, mint 1956-ban, amikor Magyarországon tá­madtak. Akkor is a szocializ­mus erői győztek. Az építés­ben előfordult hibák sok kárt okoztak. Az imperialisták, a reakciósok vad ellenforradal­mi támadása által okozott ká­rok szintón erősen sújtották a magyar népet. De tanultunk ebből is. Tanult a többi, szo­cializmust építő nép is. Van még valami, ami közös részünkre, és ezt nem tudom, hogy hová tegyem, mert egy­szerűen azt mondani, hogy el­lenség, gondolom, nem jó. Ba­rátnak nevezni még kevésbé lehet. Es ha nem is nevezhet­jük ellenségnek, azért csak az ellenség malmára hajtja a vi­zet. A mi közös kritikusunk­ról, a jugoszláv revizionisták csoportjáról van szó. ök min­dig megmondják, hogy nekünk mit kellene csinálnunk, ajánl­ják elméleteiket és gyakorla­tukat. Magyarországon akadt 1996-ban nem is kevés ember, akiknek tetszett ez a jugoszláv elmélet és gyakor’at. De az­után a magyarok vagy tíz na­pig ezen a koszton élték, s el­mondhatom önöknek, hogy egy életre elment a kedvük a ju­goszláv elmélettől és gyakor­lattól, még azoknak Is, akik­nek 1956 tavaszán kimondot­tan erre támadt étvágyuk. Nem Írhat juk elő a jugoszláv revizionistáknak, hogy mit csináljanak, vagy mit ne csináljanak, azt azonban megmondhatjuk nekik, hogy tartsák meg maguknak el­méleteiket, meg azt is, amit ebből kifőztek. Nekünk ez nem kell. Nem vagyunk esztelenek. S meg tudjuk különböztetni a re- viziomiizmust a marxizmus— leninizmustól. A Magyar Nép­köztársaság majdhogy bele­pusztult a revi zioná zmusba, a marxizmus,—leninizmus segít­ségével azonban feltámadt és él. Látjuk, hogy a marxizmus —'leninizmus mit teremtett a Szovjetunióban, milyen ered­ményeket értek el ott az ipar­ban, a mezőgazdaságban, a kultúrában és a tudomány­ban. A hétéves terv és a XXI. kongresszus az egész nemzet­közi reakcióra olyan csapás, amelyből talán sohasem fog többé kigyógyulná. Nálunk — elvtánsak — az emberek jókedvűek, bizakodó­ak, a kommunisták öntudato­sak. 1956-hoz képest a helyzet gyökeresen megváltozott. 1956- ban még nehezebb volt a kom­munisták helyzete, s könnyebb a reakciósoké. A kommunisták mellének szegezték a kérdést: miért volt személyi kultusz; miért voltak törvénysértések, s az életszínvonal miért nem emelkedett jobban? És a kom­munistáknak válászolndok kel­lett — ami nem volt könnyű. Most megváltozott a helyzet. A kommunisták bátran oda­mehetnek a maradi emberek­hez és azt mondhatják nekik: „Mit szólsz a kozmikus raké­tához, mit szólsz a hétéves tervhez, mit szólsz hozzá, hogy Kínáiban és Bulgáriában lerak­ják a szocializmus alapjait, mi a véleményed róla, hogy Cseh­szlovákiában nemsokára befe­jezik a szocializmus építését? Mit szólsz hozzá, hogy Ma­gyarországon te jól mennek a, dolgok? Most kicsit könnyebb a kom­munistáknak és s haladó embereknek az egész vilá­gon és nehezebb a reakció­soknak. Csődbe került a Dulles-féle hidegháborús po­litika. Ezt mindenki látja, s azt is, hogy győzelmesen halad a maga útján a szo­cializmus. Ezért jókedvűek most nálunk az emberek. Szerettem volna önökkel ér­zékeltetni a magyar dolgozók reményteljes hangulatát, amely ma bennünk él és meg aka­rom önöknek mondani, hogy mint küzdő társra, mint test­véri népre, nyugodtan számít­hatnak magyar barátaikra. E meggyőződésben búcsúzom el önöktől. Még egyszer nagyon köszönöm a testvéri fogadta­tást és kívánom, hogy népe­ink és pártjaink, a csehszlo­vák és a magyar nép, a Cseh­szlovák Kommunista Pórt és a Magyar Szocialista Munkás­párt testvéri viszonya fejlőd­jék és erősödjék. Éljen örökké és erősödjön a mi hatalmas szocialista táborunk! Erősöd­jön és érjen el új győzelmeket! a mi nagyszerű példaképünk,! a Szovjetunió Kommunista j Pártja és a szovjet nép! Ami-j kor találkozunk a testvéri lót. És most is elöl halad. E zászlóra most azt írták: „Fel­építjük a kommunizmust és megvédjük a békét!“ Meggyőződésünk, ha jól akarjuk képviselni népeink érdekeit, mindenkor azon az úton kell járnunk, amelyen a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép jár előttünk, a kommunizmus és a béke útján. Kedves Elvtánsak! Elnézést kérek, hogy kissé hosszan be­széltem. Igaz ugyan, hogy nem tudok sem csehül, sem szlová­kul, de szerettem volna egy­szerű szavakkal tudtukra ad­ni a bennem élő elvtársi, test­véri érzéseket. Teljes szívem­ből kívánok önöknek, repülő­gépmotorgyári dolgozóknak, férfiaknak és nőknek, a legif­jabb tanulótól a már őszülő igazgatójukig jó egészséget, j sok sikert az országuk javára; és a saját javukra végzett] munkájukban, boldogságot I családi életükben. Meggyőződésem, hogy igaz eszme egyesít bennünket. — Együtt voltunk a bajban, együtt vagyunk a jobb hely­zetben, s együtt haladunk a teljes győzelem felé. Minden jót kívánok önök-, nek, kedves elvtársak! Beszéde elhangzása után J.j Neliba lakatos — a gyár dol­gozói nevében — arra kérte Kádár Jánost, hogy adja át forró, testvéri üdvözletüket a magyar munkásoknak és az egész magyar dolgozó népnek. A munlkások ezután ajándé­kokkal kedveskedtek a ven­dégeknek és hosszasan éltet­ték a csehszlovák és a magyar nép barátságát, a szocialista tábor egységét. Kádár elvtárs mielőtt távo­zott az üzemből, ezeket írta a gyár emlékkönyvébe: „Életem szép és kedves emléke lesz mindig a mai nap, amikor a repülőgép­Ülést tartott városi népi ellen< őrzési bizottság Szerdán délelőtt ülést tar­tott a városi népi ellenőrzési bizottság, ahol megvitatták a bizottság és az aktivisták egy esztendős működését. Az ülé­sen megjelent Oczel János elvtárs, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnöke, to­vábbá az MSZMP városi bi­zottsága képviseletében Hüc­ker Ferenc elvtárs. A mintegy 180 főnyi hallgatóság előtt Sziebl Antal elvtárs, a városi népi ellenőrzési bizottság tag­ja nyitotta meg az ülést, majd Toller László elvtárs, a Pécsi Városi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke tartott beszá­molót. Alábbi cikkünkben a beszámoló és az azt követő hozzászólások során elhang­zottakból közlünk részleteket. A népi ellenőrzési bizottság feladata, — erősítse és védje az ország gazdasági és társa­dalmi rendjét, biztosítsa a társadalmi tulajdon fokozot­tabb védelmét, szorgalmazza a szocialista törvényesség meg szilárdítását. A Pécs Városi Népi Ellenőrzési Bizottság múlt év március elején kezd­te meg működését. Az elmúlt esztendő alatt több nagyobb vizsgálatot folytatott le, s e vizsgálatok során 277 egysé­get ellenőriztek. Először az állományonkívüli bérek felhasználását, vala­mint az adott és kapott cél­prémiumokat vizsgálták meg. Megállapítást nyert, hogy az idevonatkozó rendelkezéseket legtöbbször nem tartják be, sok helyen kijátsszák, s ezzel anyagilag megkárosítják a vállalatot. Jellegzetes formá­ja az ilyen könnyű pénzszer­zésnek például á magánter­vezők rendszeres foglalkoz­tatása, a tiltó rendelkezések, illetve megkötések ellenére is. A bizottság még az elmúlt esztendőben ellenőrizte a Pé­csi Ingatlankezelő Vállalatnál a társadalmi tulajdon védel- _ _ mének helyzetét. Az évek alatt ban. Komoly segítségét nyúj­már szűnőben vannak, a vál­lalat új vezetői lelkiismerete­sen dolgoznak. A bizottság ellenőrzést vég­zett öt nagykereskedelmi, öt kiskereskedelmi vállalatnál és ezek mintegy 66 egységénél a vizsgálatról készült össze­foglaló jelentések rámutatnak arra, hogy a kereskedelem egyik legégetőbb problémája ma városunkban a raktár­hiány. E kérdés megoldása sürgős, mert az áruk helyte­len és káros tárolásán kívül ez a sajnálatos tény a keres­kedelem hálózatfejlesztését is gátolja. Egyébként a vizsgálat során a bizottság nem tapasz­talt olyan súlyosabb tényeket, amelyek bűnvádi eljárást in­dokoltak volna. Általában as állami kereskedelem életében a társadalmi tulajdon védelme komoly fejlődést mutat. A népi ellenőrzési bizottság az újítási ügyek intézésével kapcsolatosan is ellenőrzést folytatott a MÁV Pécsi Igaz­gatóságán. Tapasztalták, hogy az újítások elbírálása általá­ban a határidők tekintetében megfelelő.- Az elfogadott újí­tásokat túlnyomórészt meg­valósítják, csupán azon újítá­sok bevezetése késedelmes, amely bérül-ázási hitelt igé­nyel. Ellenben hiba jelentke­zett az újítások díjazásénál. Ugyanis a díjazás legtöbb esetben eszmei alapon törté­nik, szinte jutalomszarűev, függetlenül az újítás beveze­téséből származó gazdasági eredményektől. Természetesen a díjazásnak ez a rossz for­mája nem hathat ösztönzőleg a dolgozóknál további újítá­sok létrehozására. Toller elvtáre beszámolójá­ban felsorolt még néhány üze­met és vállalatot, ahol hason­lóképpen az előbbiekhez alapos gondoß munkát végeztek. El­mondotta, hogy az elmúlt esz­tendőben 255 társadalmi aktí­va vett részt a vizsgálatok­vH**™,** ürtam KÖ^. .Ä«, tatást és szívből minden jót kívánok a gyár kommunis­táinak és valamennyi dolgo­zójának", A munkások fközül sokan az üzem bejáratáig elkísérték vendégeiket és meleg kézszo­rítással búcsúztak Kádár Já­nostól, esetben jól megoldották. Kez­detben egyes vállalatok tartóz­kodóan fogadták aktivistáin­kat, továbbá a bizottság tag­jait, de ez a sajnálatos állapot már megszűnőben van és most már egyre több támogatást és megértést kapunk részükről, saira, a protekció-rendszer ki- Ezt a bizalmat szeretnénk meg .. , . . . - 5 visszaéléseket felfedte. Ebbe a nőm a kedves, baráti fogad- mun^ba mintegy ötven népi ellenőrt vontak be, akik jegy­zőkönyvekben és jelentések­ben rámutattak a hanyag anyagkezelésre, a szervezés hiányosságára, a berendezési tárgyak szabálytalan juttatá­alakulására. Egyes személyek. szilárdítani a jövőben is. a ellen bűnvádi eljárás is in- bizottság munkájának sikere dúlt. Jelenleg ezek a hibák érdekében. Jövőre elkészül a dunai betonfal Mohácson A Vízügyi Igazgatóság Ku- lich Gyula utcai központjában az 1958. évi ár- és belvízvédel­mi munkálatokról, valamint az 1959. évi feladatokról be­szélgettünk Büchenberger Pál­lal és Rubinek Tiborral, az igazgatóság főmérnökeivel. Az elmúlt csapadéktalan esztendőben Baranya két nagy folyóján, a Dunán és a Drá­ván, tényleges ár védekezésre nem került sor. A Vízügyi Igazgatóság múlt évi árvízvé­delmi tevékenysége ezért fő­képp fenntartási, felújítási és bővítési munkálatokban me­rült ki. Árvízvédelmi szempontból legjelentősebb a mohácsi mell­védfal továbbépítése volt. A régi beton támfalat, az 1956-os jeges ár több helyen áttörte. Az 1500 méter hosszúra terve­vük a közvilágítási oszlopok- dó 18 kilométeres nyárigát épi­nak. 1960-ra — mire a fal fel- tését. A gát építését 1955-ben épül — szép és biztonságos kezdték el. Nagyobb belvíz­lesz az egész mohácsi Duna- védelmi fenntartási munkát part. végeztek még a Feketevíz, a Az elmúlt év másik igen fon- Gyöngyös és Tapolca patako- tos árvízvédelmi munkája a kon. Belvízvédelmi fenntartási mohácsi országhatár dunai töltéseinek megerősítése volt. Ezen a szakaszon 500 000 köb­méter földet mozgattak meg és mintegy 181 000' forintot használtak fel töltés erősítés­re. Jelentős bővítési munkát végeztek még a 17 kilométer hosszú Lanka csatornán. A csatorna medrét 11 000 köbmé­ter föld megmozgatásával fci- iszapolták, kibővítették. Ugyan csak a Lanka csatornán — Old község közelében — 200 000 munkákra, költségvetési hitel­ből 800 000, a vízügyi alap terhiből pedig 950 000 forin­tot fordítottak összesen. Nagyobb felújítási munkát a haboli főárok építésénél vé­geztek, ahol 7000 köbméter földet mozgattak meg. A Vízügyi Igazgatóság 1959. évi tervei közé tartozik első­sorban a mohácsi mellvédfal továbbépítése. A tervek sze­rint a fal építésében ez évben is 500 métert haladnak majd előre. Másik igen fontos árvíz- védelmi munka lesz a 2 kilo­forintos beruházással szivaty­tyúállást építettek. Ezenkívül, méteres dunai padka megépí­ts 000 forintos költséggel meg- tése, melyre 300 000 forintos zett új vasbeton fal építését építették a zalátai zsilipet. Az beruházást terveztek. Az egyéb 1957-ben kezdték meg, s ebből árvízvédelmi fenntartási mun- árvízvédelmi fenntartási mun­750 méteres szakasz már elké- kálatokra, a dunai és drávai kák költsége kb. azonos lesz szült. 1958-ban 490 000 forint töltések erősítésére 1958-ban majd az elmúlt évivel, és 440 000 köbméter beton fel- összesen 400 000 forintot fordi- A belvízvédelmi, fenntartási használásával, mintegy 539 tottaJc. Ilyen fenntartási mun- és felújítási munkákra 1959­... _______ _______métert haladtak előre. A jég- kák: a földmunkák, füzesek ben összesen 3 000 000 forintot ko fixminista pártok és a népi \nyomásra méretezett vasbeton karbantartása, töltések kaszá- fordítanak. Nagyobb fenntar demokratikus országok képvi-j támfal a maximális jéffM/o- selőivel, mindig azt mondjuk: j mást is elbírja. A fai építése- Egyenjogúak va gyűrik, és ez inéi, az elsődleges árvízvédelmi igaz. Ám egy percre sem fe-) szempontokon kívül a Város lejtjflik el, hogy a Szovjetunió 1 kívánságát is figyelembe ve- Kommundsta Pártja és a szov- j szik. Egyidejűleg 2 méter szé­fet nép negyven esztendeje {les járdát készítenek és sza- halad az élen és viszi a zász- < koszonként nyílásokat hagy­lása, gyepesítése, rőzsekiter- melés stb. Mezőgazdasági szempontból a Vízügyi Igazgatóság múlt évi belvízvédelmi munkálatai is igen eredményesek voltak. 1958-ban befejezték a Dráva- szabolcs és' Vejti között húzó­tási munkákat végeznek majd a Feketevíz, Lanka, Tapolca csatornákon, nagyobb felújí­tást pedig a Gürü csatornán. A Karasica öblözet szívócsator na építését még a tavasz fo­lyamán megkezdik.

Next

/
Thumbnails
Contents