Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-21 / 44. szám
3 NAPLÓ 1959. FEBRUAR 81. ' Kádár János elvtárs besséde .« Sverma gépgyárban (Folytatás az 1. oldalról.) hogy mennek nálatok a dolgok?“' Azt, hogy Csehszlovákiában hogy mennek a dolgok, bizonyos mértékig ismerjük. Tudjuk, hogy a Csehszlovák Köztársaságnak igen fejlett ipara van. Fejlettebb, mint a magyar. Azt is tudjuk, hogy a mezőgazdasági termelés színvonala is fejlett. Önök — mint hallom — nincsenek megelégedve ezzel, mi magyarok azonban elfogadnánk ezt a színvonalat is. Más területen is elől jár a csehszlovák nép. Tudjuk, hogy a csehszlovák dolgozók életszínvonala magasabb a miénknél és egyré növekszik, egyszóval, hogy a csehszlovák nép gyorsan halad és előttünk jár a szocialista társadalom alapjainak lerakásában. Ezért adhatták ki múlt évi kongresszusukon a nagyszerű jelszót: „Előre a szocializmus felépítésének befejezéséért“. Azt hiszem, elv- társak, megértik, hogy amit mondtam az önök népéről, fejlett országukról, nem udvariasságból tettem. őszintén örülünk sikereiknek. De azt is megmondom őszintén, hogy mi is kicsit jobhan fel fogjuk gyűrni az ingujjat és arra törekszünk, hogy egyik-másik dologban utolérjük önöket. Nem beszélek erről többet, mert hiszen önök enélkül is jól tudják, milyen a helyzet Csehszlovákiában. Csak azt akartam, hogy érezzék, mi is ismerjük eredményeiket. Elvtársak, mát mondjak magunkról? Mindenekelőtt kérem .önöket, a mi eredményeinket ne a sajátjukhoz mérjék, hanem vessék össze azelőtti helyzetünkkel. Amikor az önök vezetői, akik az ellenforradalom leverése után, 1956. novemberében — mint az első népi demokratikus országból hozzánk étkezett küldöttség tagjai — nálunk jártak, saját szemükkel látták, milyen helyzetben voltunk, mekkora veszély fenyegette a néphatalmat, milyen színvonalon volt a termelés Magyarországon: Mi akkor segítséget kértünk szovjet, csehszlovák és más testvéreinktől, s helyreállítottuk a proletárdiktatúrát. Azt mondottuk: „akinek nem tetszik rendszerünk, otthon a feleségének moroghat róla, a Magyar Népköztársaságot azonban senkinek sem szabad támadnia, sem írásban, sem szóban“. Tudjuk, hogy van még nálunk sok ember, aki a Magyar Népköztársaság megszületésével elvesztette gyárát, előjogait, kiváltságait — azelőtt élet-halál ura volt — ás most semmi hatalma sincs. Azt mondottuk az ilyen embereknek, hogy nem kell szeretniük a rendszert, azonban kötelezően tiszteletben kell tar tannak azt. „Ha törvényeinknek akárcsak egy betűjét is megsérted — mondottuk neki — a Magyar Népköztársaságot sérted meg". Nos, ilyen alapon már lehetett dolgozni Kulturális területen is vannak eredményeink. Jó, új magyar színdarabok, irodalmi művek születtek. Remélem, önök is látnak rövidesen egykét jó magyar filmet, például az 1956-os ellenforradalmi eseményekről. Vannak új, fiatal, tehetséges, kommunista és forradalmár költőink és annak is örülünk, hogy a régi írók ismét írnak és kezdenek jól írni. Olyan emberek ezek, akik beszéltek, amikor jobb lett volna hallgatni, és hallgattak, amikor beszélniük kellett volna. Ekkor azt mondtuk nekik, nem fogunk könyörögni, hogy írjatok, mert ha a nép előremegy, lesznek dalosai is. Ahogy ti gondoljátok! Vagy ti lesztek ezek, vagy lesznek újaik, mások. íróink ezen elgondolkoztak egy kicsit, s most már írogatnak ők is, a írd örömünkre. Nem akarjuk megsemmisíteni azokat, akik valaha hibáztak. Azt szeretnénk, hogy az is talál ja meg az igazi utat, s ha mi ezt elősegíthetjük, készek vagyunk ezt megtenni. Néfya úgy kell segíteni, hogy büntetünk, máskor úgy, hogy mgboesátunk. Elvtáreak, Barátaink! A legutóbb! választásokon politikailag megvertük — méghozzá alaposan — a reakciót. A szavazásra jogosultaik 99 százaléka leszavazott, ebből 99 százalék a párt és a népfront jelöltjciMi persze tudjuk, hogy nem mindenki sziklaszilárd kommunista, aki ránk szavazott. De annyi bizonyos, hogy a nép zöme, döntő többsége határozottan, megfontol tan a népköztársaság mellé állít. Ez pedig annak köszönhető, hogy pártunk egységes, a párt és a néptömegek ö6Szefom>ttak, s hogy nagy testvéri közösségbe tartozunk a szocialista tábor, a nemzetközi kommunista mozgalom közösségébe. Nagy bizalommal nézünk a jövőbe és bizonyosak vagyunk benne, hogy, ha valószínűleg egy kicsit később is, mint önök itt Csehszlovákiában — bár reméljük, hogy nem sokkal később — Magyarországon is teljesen felépítjük a szocialista társadalmat. Tavaly iparunk 12 százalékkal többet termelt, mint 1957-ben, s jelenleg az ipari termelés színvonala magasabb, mint korábban bármikor volt, A múlt évben kedvezőtlen Időjárás volt. A gabona emiatt nem jól fizetett. Mégis a mezőgazdaság teljes termelésének értéke magasabb volt, mint korábban bármikor. Az ipar és a mezőgazdasági termelés növekedése alapján emelkedett népünk életszínvonala. Eredményeket értünk el a falu szocialista átalakításában ia Ez év január elseje óta 60 tmer paraszt lépett be a termelőszövetkezetekbe és több mint 260 falu vált termelő- szövetkezeti községgé. Jelenleg a földterületnek több injai 39 százalékán folyik bagónkban szocialista jelle- V« Erőnk a pártunkban, s ezáltal népünket is vezérlő marxista —leninista elméletben és a proletárin temacionalizmusba vetett hitünkben van. Ennek része a magyar—csehszlovák barátság is, amely szépen fejlődik, erősöd®. ÉVTŐl-évre jobban tudunk együtt dolgozni az iparban, a kereskedelemben, a külpolitikában, a szocialista tapasztalatok kicserélésében és az élet minden területén. Ez a szocialista barátság mindkét népnek hasznára van. Közösek a barátaink, a nagy Szovjetunió, Kína, a népi demokráciák és elvbarátaink az egész világéin. Közösek az ellenségeink is. A nyugatnémet militarista farkas reális veszély a csehszlovák és a magyar népre egyaránt. Azt hiszem, ellenségeirik soha olyan közel nem álltak ahhoz, hogy veszélyeztessenek bennünket, mint 1956-ban, amikor Magyarországon támadtak. Akkor is a szocializmus erői győztek. Az építésben előfordult hibák sok kárt okoztak. Az imperialisták, a reakciósok vad ellenforradalmi támadása által okozott károk szintón erősen sújtották a magyar népet. De tanultunk ebből is. Tanult a többi, szocializmust építő nép is. Van még valami, ami közös részünkre, és ezt nem tudom, hogy hová tegyem, mert egyszerűen azt mondani, hogy ellenség, gondolom, nem jó. Barátnak nevezni még kevésbé lehet. Es ha nem is nevezhetjük ellenségnek, azért csak az ellenség malmára hajtja a vizet. A mi közös kritikusunkról, a jugoszláv revizionisták csoportjáról van szó. ök mindig megmondják, hogy nekünk mit kellene csinálnunk, ajánlják elméleteiket és gyakorlatukat. Magyarországon akadt 1996-ban nem is kevés ember, akiknek tetszett ez a jugoszláv elmélet és gyakor’at. De azután a magyarok vagy tíz napig ezen a koszton élték, s elmondhatom önöknek, hogy egy életre elment a kedvük a jugoszláv elmélettől és gyakorlattól, még azoknak Is, akiknek 1956 tavaszán kimondottan erre támadt étvágyuk. Nem Írhat juk elő a jugoszláv revizionistáknak, hogy mit csináljanak, vagy mit ne csináljanak, azt azonban megmondhatjuk nekik, hogy tartsák meg maguknak elméleteiket, meg azt is, amit ebből kifőztek. Nekünk ez nem kell. Nem vagyunk esztelenek. S meg tudjuk különböztetni a re- viziomiizmust a marxizmus— leninizmustól. A Magyar Népköztársaság majdhogy belepusztult a revi zioná zmusba, a marxizmus,—leninizmus segítségével azonban feltámadt és él. Látjuk, hogy a marxizmus —'leninizmus mit teremtett a Szovjetunióban, milyen eredményeket értek el ott az iparban, a mezőgazdaságban, a kultúrában és a tudományban. A hétéves terv és a XXI. kongresszus az egész nemzetközi reakcióra olyan csapás, amelyből talán sohasem fog többé kigyógyulná. Nálunk — elvtánsak — az emberek jókedvűek, bizakodóak, a kommunisták öntudatosak. 1956-hoz képest a helyzet gyökeresen megváltozott. 1956- ban még nehezebb volt a kommunisták helyzete, s könnyebb a reakciósoké. A kommunisták mellének szegezték a kérdést: miért volt személyi kultusz; miért voltak törvénysértések, s az életszínvonal miért nem emelkedett jobban? És a kommunistáknak válászolndok kellett — ami nem volt könnyű. Most megváltozott a helyzet. A kommunisták bátran odamehetnek a maradi emberekhez és azt mondhatják nekik: „Mit szólsz a kozmikus rakétához, mit szólsz a hétéves tervhez, mit szólsz hozzá, hogy Kínáiban és Bulgáriában lerakják a szocializmus alapjait, mi a véleményed róla, hogy Csehszlovákiában nemsokára befejezik a szocializmus építését? Mit szólsz hozzá, hogy Magyarországon te jól mennek a, dolgok? Most kicsit könnyebb a kommunistáknak és s haladó embereknek az egész világon és nehezebb a reakciósoknak. Csődbe került a Dulles-féle hidegháborús politika. Ezt mindenki látja, s azt is, hogy győzelmesen halad a maga útján a szocializmus. Ezért jókedvűek most nálunk az emberek. Szerettem volna önökkel érzékeltetni a magyar dolgozók reményteljes hangulatát, amely ma bennünk él és meg akarom önöknek mondani, hogy mint küzdő társra, mint testvéri népre, nyugodtan számíthatnak magyar barátaikra. E meggyőződésben búcsúzom el önöktől. Még egyszer nagyon köszönöm a testvéri fogadtatást és kívánom, hogy népeink és pártjaink, a csehszlovák és a magyar nép, a Csehszlovák Kommunista Pórt és a Magyar Szocialista Munkáspárt testvéri viszonya fejlődjék és erősödjék. Éljen örökké és erősödjön a mi hatalmas szocialista táborunk! Erősödjön és érjen el új győzelmeket! a mi nagyszerű példaképünk,! a Szovjetunió Kommunista j Pártja és a szovjet nép! Ami-j kor találkozunk a testvéri lót. És most is elöl halad. E zászlóra most azt írták: „Felépítjük a kommunizmust és megvédjük a békét!“ Meggyőződésünk, ha jól akarjuk képviselni népeink érdekeit, mindenkor azon az úton kell járnunk, amelyen a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép jár előttünk, a kommunizmus és a béke útján. Kedves Elvtánsak! Elnézést kérek, hogy kissé hosszan beszéltem. Igaz ugyan, hogy nem tudok sem csehül, sem szlovákul, de szerettem volna egyszerű szavakkal tudtukra adni a bennem élő elvtársi, testvéri érzéseket. Teljes szívemből kívánok önöknek, repülőgépmotorgyári dolgozóknak, férfiaknak és nőknek, a legifjabb tanulótól a már őszülő igazgatójukig jó egészséget, j sok sikert az országuk javára; és a saját javukra végzett] munkájukban, boldogságot I családi életükben. Meggyőződésem, hogy igaz eszme egyesít bennünket. — Együtt voltunk a bajban, együtt vagyunk a jobb helyzetben, s együtt haladunk a teljes győzelem felé. Minden jót kívánok önök-, nek, kedves elvtársak! Beszéde elhangzása után J.j Neliba lakatos — a gyár dolgozói nevében — arra kérte Kádár Jánost, hogy adja át forró, testvéri üdvözletüket a magyar munkásoknak és az egész magyar dolgozó népnek. A munlkások ezután ajándékokkal kedveskedtek a vendégeknek és hosszasan éltették a csehszlovák és a magyar nép barátságát, a szocialista tábor egységét. Kádár elvtárs mielőtt távozott az üzemből, ezeket írta a gyár emlékkönyvébe: „Életem szép és kedves emléke lesz mindig a mai nap, amikor a repülőgépÜlést tartott városi népi ellen< őrzési bizottság Szerdán délelőtt ülést tartott a városi népi ellenőrzési bizottság, ahol megvitatták a bizottság és az aktivisták egy esztendős működését. Az ülésen megjelent Oczel János elvtárs, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, továbbá az MSZMP városi bizottsága képviseletében Hücker Ferenc elvtárs. A mintegy 180 főnyi hallgatóság előtt Sziebl Antal elvtárs, a városi népi ellenőrzési bizottság tagja nyitotta meg az ülést, majd Toller László elvtárs, a Pécsi Városi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke tartott beszámolót. Alábbi cikkünkben a beszámoló és az azt követő hozzászólások során elhangzottakból közlünk részleteket. A népi ellenőrzési bizottság feladata, — erősítse és védje az ország gazdasági és társadalmi rendjét, biztosítsa a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmét, szorgalmazza a szocialista törvényesség meg szilárdítását. A Pécs Városi Népi Ellenőrzési Bizottság múlt év március elején kezdte meg működését. Az elmúlt esztendő alatt több nagyobb vizsgálatot folytatott le, s e vizsgálatok során 277 egységet ellenőriztek. Először az állományonkívüli bérek felhasználását, valamint az adott és kapott célprémiumokat vizsgálták meg. Megállapítást nyert, hogy az idevonatkozó rendelkezéseket legtöbbször nem tartják be, sok helyen kijátsszák, s ezzel anyagilag megkárosítják a vállalatot. Jellegzetes formája az ilyen könnyű pénzszerzésnek például á magántervezők rendszeres foglalkoztatása, a tiltó rendelkezések, illetve megkötések ellenére is. A bizottság még az elmúlt esztendőben ellenőrizte a Pécsi Ingatlankezelő Vállalatnál a társadalmi tulajdon védel- _ _ mének helyzetét. Az évek alatt ban. Komoly segítségét nyújmár szűnőben vannak, a vállalat új vezetői lelkiismeretesen dolgoznak. A bizottság ellenőrzést végzett öt nagykereskedelmi, öt kiskereskedelmi vállalatnál és ezek mintegy 66 egységénél a vizsgálatról készült összefoglaló jelentések rámutatnak arra, hogy a kereskedelem egyik legégetőbb problémája ma városunkban a raktárhiány. E kérdés megoldása sürgős, mert az áruk helytelen és káros tárolásán kívül ez a sajnálatos tény a kereskedelem hálózatfejlesztését is gátolja. Egyébként a vizsgálat során a bizottság nem tapasztalt olyan súlyosabb tényeket, amelyek bűnvádi eljárást indokoltak volna. Általában as állami kereskedelem életében a társadalmi tulajdon védelme komoly fejlődést mutat. A népi ellenőrzési bizottság az újítási ügyek intézésével kapcsolatosan is ellenőrzést folytatott a MÁV Pécsi Igazgatóságán. Tapasztalták, hogy az újítások elbírálása általában a határidők tekintetében megfelelő.- Az elfogadott újításokat túlnyomórészt megvalósítják, csupán azon újítások bevezetése késedelmes, amely bérül-ázási hitelt igényel. Ellenben hiba jelentkezett az újítások díjazásénál. Ugyanis a díjazás legtöbb esetben eszmei alapon történik, szinte jutalomszarűev, függetlenül az újítás bevezetéséből származó gazdasági eredményektől. Természetesen a díjazásnak ez a rossz formája nem hathat ösztönzőleg a dolgozóknál további újítások létrehozására. Toller elvtáre beszámolójában felsorolt még néhány üzemet és vállalatot, ahol hasonlóképpen az előbbiekhez alapos gondoß munkát végeztek. Elmondotta, hogy az elmúlt esztendőben 255 társadalmi aktíva vett részt a vizsgálatokvH**™,** ürtam KÖ^. .Ä«, tatást és szívből minden jót kívánok a gyár kommunistáinak és valamennyi dolgozójának", A munkások fközül sokan az üzem bejáratáig elkísérték vendégeiket és meleg kézszorítással búcsúztak Kádár Jánostól, esetben jól megoldották. Kezdetben egyes vállalatok tartózkodóan fogadták aktivistáinkat, továbbá a bizottság tagjait, de ez a sajnálatos állapot már megszűnőben van és most már egyre több támogatást és megértést kapunk részükről, saira, a protekció-rendszer ki- Ezt a bizalmat szeretnénk meg .. , . . . - 5 visszaéléseket felfedte. Ebbe a nőm a kedves, baráti fogad- mun^ba mintegy ötven népi ellenőrt vontak be, akik jegyzőkönyvekben és jelentésekben rámutattak a hanyag anyagkezelésre, a szervezés hiányosságára, a berendezési tárgyak szabálytalan juttatáalakulására. Egyes személyek. szilárdítani a jövőben is. a ellen bűnvádi eljárás is in- bizottság munkájának sikere dúlt. Jelenleg ezek a hibák érdekében. Jövőre elkészül a dunai betonfal Mohácson A Vízügyi Igazgatóság Ku- lich Gyula utcai központjában az 1958. évi ár- és belvízvédelmi munkálatokról, valamint az 1959. évi feladatokról beszélgettünk Büchenberger Pállal és Rubinek Tiborral, az igazgatóság főmérnökeivel. Az elmúlt csapadéktalan esztendőben Baranya két nagy folyóján, a Dunán és a Dráván, tényleges ár védekezésre nem került sor. A Vízügyi Igazgatóság múlt évi árvízvédelmi tevékenysége ezért főképp fenntartási, felújítási és bővítési munkálatokban merült ki. Árvízvédelmi szempontból legjelentősebb a mohácsi mellvédfal továbbépítése volt. A régi beton támfalat, az 1956-os jeges ár több helyen áttörte. Az 1500 méter hosszúra tervevük a közvilágítási oszlopok- dó 18 kilométeres nyárigát épinak. 1960-ra — mire a fal fel- tését. A gát építését 1955-ben épül — szép és biztonságos kezdték el. Nagyobb belvízlesz az egész mohácsi Duna- védelmi fenntartási munkát part. végeztek még a Feketevíz, a Az elmúlt év másik igen fon- Gyöngyös és Tapolca patako- tos árvízvédelmi munkája a kon. Belvízvédelmi fenntartási mohácsi országhatár dunai töltéseinek megerősítése volt. Ezen a szakaszon 500 000 köbméter földet mozgattak meg és mintegy 181 000' forintot használtak fel töltés erősítésre. Jelentős bővítési munkát végeztek még a 17 kilométer hosszú Lanka csatornán. A csatorna medrét 11 000 köbméter föld megmozgatásával fci- iszapolták, kibővítették. Ugyan csak a Lanka csatornán — Old község közelében — 200 000 munkákra, költségvetési hitelből 800 000, a vízügyi alap terhiből pedig 950 000 forintot fordítottak összesen. Nagyobb felújítási munkát a haboli főárok építésénél végeztek, ahol 7000 köbméter földet mozgattak meg. A Vízügyi Igazgatóság 1959. évi tervei közé tartozik elsősorban a mohácsi mellvédfal továbbépítése. A tervek szerint a fal építésében ez évben is 500 métert haladnak majd előre. Másik igen fontos árvíz- védelmi munka lesz a 2 kiloforintos beruházással szivatytyúállást építettek. Ezenkívül, méteres dunai padka megépíts 000 forintos költséggel meg- tése, melyre 300 000 forintos zett új vasbeton fal építését építették a zalátai zsilipet. Az beruházást terveztek. Az egyéb 1957-ben kezdték meg, s ebből árvízvédelmi fenntartási mun- árvízvédelmi fenntartási mun750 méteres szakasz már elké- kálatokra, a dunai és drávai kák költsége kb. azonos lesz szült. 1958-ban 490 000 forint töltések erősítésére 1958-ban majd az elmúlt évivel, és 440 000 köbméter beton fel- összesen 400 000 forintot fordi- A belvízvédelmi, fenntartási használásával, mintegy 539 tottaJc. Ilyen fenntartási mun- és felújítási munkákra 1959... _______ _______métert haladtak előre. A jég- kák: a földmunkák, füzesek ben összesen 3 000 000 forintot ko fixminista pártok és a népi \nyomásra méretezett vasbeton karbantartása, töltések kaszá- fordítanak. Nagyobb fenntar demokratikus országok képvi-j támfal a maximális jéffM/o- selőivel, mindig azt mondjuk: j mást is elbírja. A fai építése- Egyenjogúak va gyűrik, és ez inéi, az elsődleges árvízvédelmi igaz. Ám egy percre sem fe-) szempontokon kívül a Város lejtjflik el, hogy a Szovjetunió 1 kívánságát is figyelembe ve- Kommundsta Pártja és a szov- j szik. Egyidejűleg 2 méter széfet nép negyven esztendeje {les járdát készítenek és sza- halad az élen és viszi a zász- < koszonként nyílásokat hagylása, gyepesítése, rőzsekiter- melés stb. Mezőgazdasági szempontból a Vízügyi Igazgatóság múlt évi belvízvédelmi munkálatai is igen eredményesek voltak. 1958-ban befejezték a Dráva- szabolcs és' Vejti között húzótási munkákat végeznek majd a Feketevíz, Lanka, Tapolca csatornákon, nagyobb felújítást pedig a Gürü csatornán. A Karasica öblözet szívócsator na építését még a tavasz folyamán megkezdik.
