Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-18 / 15. szám
6 N APLÖ 1959. JANUAR IS. II Központi Statisztikai Hivatal jelentése r (Folytatás az 1. oldalról) százalékkal termelt többet, mint 1957-ben. Az alapanyaggyártó ágazatokon belüj a bányászat termelése 19 százalékkal haladta meg az 1957. évi színvonalat. A széntermelés (24 millió tonna) 14 százalékkal, a kőolajtermelés (829 000 tonna) 23 százalékkal nőtt. A villamosenergiatermelés 19 százalékkal volt több mint 1957-ben. A kohászat és a vegyiipar termelése 18—18 százalékkal nőtt. A vegyiparon belül elsősorban a gyógyszeripar, a széni eldolgozóipar és a műtrágyagyártás termelése emelkedett. Az építőanyagok termelése 14 százalékkal haladta meg az 1957. évi színvonalat. A híradástechnikai ipar 29 százalékkal, a műszeripar 18 százalékkal termelt többet, mint 1957-ben. A könnyűipar termelésének 10 százalékos növekedése mellett a textilipar 9 százalékkal, a ruházati ipar 12 százalékkal termelt többet, mint 1957-ben. Az egyes fontosabb iparcikkek termelése 1958-ban a következőképpen alakult: 1958. évi termelés: mennyiségben: szén, millió tonna 24.2 villamosenergia, millárd kwo 6.5 kőolaj, ezer tonna 829 bauxit, ezer tonna 1053 acél, ezer tonna 1627 hengerelt acél, ezer tonna 1076 alumínium, ezer tonna 39.5 autóbusz, darab 1414 tehergépkocsi, darab 3 683 csúcseszterga, darab 1858 motorkerékpár, ezer darab ( 55.8 televíziós vevőkészülék, ezer darab 37.0 kénsav, ezer torma 130 nitrogénműtrágya,, ezer tonna 153 tégla, millió darab 1416 cement, ezer tonna 1302 pamutszövet, millió m2 218 gyapjúszövet. millió m1 25.2 kötöttárú, tonna 6 867 bőrcipő. millió pár 15.2 vaj, ezer tonna 16.9 hús, ezer tonna 157 sör, ezer hl. 3 067 cigaretta, milliárd db 15.0 1957. év 1955. év százalékában: 114 119 123 115 118 121 152 144 123 96 159 563 114 192 102 132 105 106 10« 116 139 106 112 96 109 119 52 85 100 122 107 105 101 113 337 106 254 118 111 94 98 136 123 149 122 130 111 lakás épült. Az új lakások több mint a fele két- és többszobás. Meztfgazdaság A növénytermelés eredményei 1958-ban a késői kitavaszodás és annak következtében, hogy egyes időszakokban kevés volt a csapadék, a legtöbb növénynél lényegesen alatta maradtak a kiemelkedően jó 1957 év terméseredményeinek és egyes növények terméshozama nem érte el a tervezettét. A felszabadulás utáni évek átlagát azonban a legtöbb növény terméshozama meghaladta: 1958. évi egy kát. holdra jutó terméshozamok az 1957. évi, az 1946— 1955. évek átlagának százalékában 80 95 85 86 01 119 (1951—1955. évek. át.) 09 98 73 98 kukorica 89 119 burgonya 96 157 cukorrépa 87 * 122 takarmányrépa 87 134 napraforgó 90 113 luceroaszéna 87 88 vöröseliere90 »3 búza rozs rizs árpa A termelés növeléséhez hozzájárult, hogy az egész ipar 1958-ban mintegy hatvanezer dolgozóval többet foglalkoztatott, mint 1957-ben és hogy az egy munkásra jutó termelés az állami iparban nyolc százalékkal volt több, mint az előző évben. A termelékenység a nehéziparban 12 százalékkal, a ft könyűiparban és az élelmiszer iparban 5 százalékkal nőtt. Az ipar anyagellátás® az év folyamán kielégítő és egyenletes volt; 1958-ban általában csökkent az ipari termékek önköltsége és a termelési költségszínt alacsonyabb volt, mint amennyit a terv előírt, Beruházások. — építkezések 1958-foan a termelési és a külkereskedelmi terv túlteljesítése lehetővé tette már az év folyamán a beruházási keretek felemelését. Ennek folytán 1958-ban — az előzetes számítások szerint — 8—10 százalékkal volt több a beruházásokra fordított összeg, mint 1957-ben; Az év folyamán több beruházást helyeztek üzembe, mint 1957-ben. Megkezdte * temuűémét a t iszapalkony ;ti erőmű két újabb 50 megawattos teljesítőképességű gépegysége. 1958. közepén a gépi hibák kijavítása után véglegesen üzembehelyczték a borsodi vegyikombinátot, amely az év végén már az ország ösz- szes nitrogénműtrágya-termelésének több mint a fölét adta. Megkezdte termelését a Dunai Vasmű kokszolómii- vénék vegyiüzeme. Sztálinvárosban egy fésűsfo- nódát helyeztek üzembe. A magyar Viscosagyár új perion üzemmel bővült. Előzetes adatok szerint az év folyamán mintegy 35 000 A vetésterület szerkezete — a terveknek megfelelően —■ az 1957—1958. gazdasági évben kedvezően változott: a kenyérgabona vetésterülete terhére megnőtt az ipari növények, az évelő pillangósok és abraktakiarmányok vetésterülete. Az 1958. őszén vetett növények közül a kenyér- gabona vetésterülete — a terv előírásokkal ellentétben -4- kismér tőkben ugyan, de tovább csökkent^ A takarmánynövények vetésterülete jelentősein növekedett: őszi árpát 1958. őszén kereken 500 000 kát. hold területen vetettek, ami 23 százalékkal nagyobb, mint az 1957. év őszén vetett árpa vetésterülete. A szőlő- és bortermés mennyiségben és minőségben is kiemelkedő volt; A szőlő össztermése és termésátlaga 20 év óta a legmagasabb volt, a sok évi átlagnak csaknem kétszerese termett holdanként. Gyümölcsfélékből — a sárgabarack kivételével — több termett, mint 1957-ben. A növénytermelési eredményekhez nagymértékben hozzájárult az, hogy 1958-ban 4.6 millió mázsa műtrágyát használt fel a mezőgazdaság, 30 százalékkal többet, mdnt 1957- ben. Az állatállomány 1958. év folyamán növekedett és az állati termékek termelése is meghaladta az 1957. évi szintet. A szarvasmarhaáilomány 1958 őszén meghaladta a 2 milliói, a tehenek száma 906 OÖO volt. Jelentős mértékben növekedett a tehenenkénti tejtermelés is. A hizlalása tevékenység kiszélesítése nyomán a vágómarhák minősége jobb és át- lagsúlyuk lényegesen nagyobb volt, mint a korábbi években. A sertésállomány 1958 októberében 7.5 millió volt, kereken 680 000-rel volt több, mint 1957 októberében. A sertésállomány csak 1955 hasonló időszakában volt nagyobb. Az állami gazdaságok és vállalatok 1958. végén az ország szántóterületének 13 százalékán gazdálkodtak. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok tagjainak száma 13 százalékkal, területük 16 százalékkal emelkedett a® év folyamán. Az év végén 3 560 mezőgazdasági termelő&zövekezetben és termelőszövetkezeti csoportban több mint 146 000 család, illetve 175 000 tag, az ország szántóterületének 13,5 százalékán folytatott közös gazdálkodást. A gépállomások 1958-ban. 9,6 millió normálhold gépi munkát végeztek, közel ötszázezer normálholddal többet, mint az előző évben. A mezőgazdaság! termények, az állatok és az állati termékek állami felvásárlásának terjedelme együttesen mintegy kilenc százalékkal haladta meg az 1957-ben felvásárolt mennyiséget. A termelési eredményeknek megfelelően terményekből csökkent, vágóállatokból, állati termékekből és borból nőtt a felvásárlás az előző évhez képest: 1958-ban vágósertésből 17 százalékkal (35 ezer 300 t-val), vágómarhából 4 százalékkal (7 500 tonnával), vágóborjúból 17 százalékkal (66Ó tormával), baromfiból 29 százalékkal (5 600 tonnával), tojásból 15 százalékkal (56 millió darabbal) vásároltak fel többet, mint az előző évben. Tehéntejből közel 675 millió liter volt a felvásárlás, 32 százalékkal több, mint 1957-ben, és több mint a korábbi évek bármelyikében. A felvásárolt bor mennyisége 2 150 000 hektoliter volt, 67 százalékkal több mint 1957- ben. Belkereskedelem A kiskereskedelmi forgalom 55.4 milliárd forint volt, öt százalékkal nagyobb, mint az 1957. évi, de 2,5 százalékkal kisebb, mint amennyit a terv előírt. A kereskedelmi készletek értéke az év végén meghaladta a 17 milliárd forintot Változott a kiskereskedelmi forgalom szerkezete: az élelmiszer ék forgalma öt százalékkal volt több, a ruházati cikkek forgalma két százalékkal volt keve- vesebb, a vegyes iparcikkek eladási forgalma 13 százalékkal volt több, mint 1957- ben. Az élelmiszerek közül húsból körülbelül hat százalékkal, baromfiból körülbelül 75 százalékkal, tojástól és vajból körülbelül 8—10 százalékkal, sajttól körülbelül 22 százalékkal adtak el többet a boltokban, mint 1957-ben. A szeszesitalok kiskereskedelmi forgalma csökkent, a boré és a likőré mintegy 8 százalékkal, a rum- és pálinkaféléké pedig körülbelül 22—28 százalékkal. A söreladás 1958-ban méghajtlikojan elvtárs és Eisenhower tanácskozása Washington (MTI). Nyugati hírügynökségek jelentették, hogy Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese szombaton délelőtt egy és háromnegyed óra hosszat tanácskozott Eisenhower elnökkel a Fehér Házban. A tanácskozás helyi idő szerint 9 órakor kezdődött és 10 óra 45 perckor ért véget. Mikojan a tanácskozás után az egybegyűlt újságíróknak kijelentette, hogy „nagyon hasznos eszmecsere folyt jelentős nemzetközi problémákról az amerikai államfő és köztem." Hangsúlyozta hogy „nem folytatott tárgyalást az elnökkel és a külügyminiszterrel, de a találkozó valameny- nyi résztvevője arra a következtetésre jutott, hogy a tanácskozás hasznos volt.” A szovjet államférfi elmondotta, hogy átadta Eisen- howemek Hruscsov miniszter- elnök személyes üzenetét, amelyben Hruscsov az amerikai elnöknek jó egészséget kíván és „Sok sikert a két ország jobb kapcsolataihoz vezető úton.” Eisenhower köszönetét mondott az üzenetért és felkérte Mikojant, hogy tolmácsolja „hasonló szívélyes üdvözletét a szovjet miniszterelnöknek.* Mikojan a tanácskozás után nem volt hajlandó válaszolni az újságírók kérdéseire és távozott a Fehér Házból. Röviddel a tanácskozás befejezése után James Hagerty, a Fehér Ház sajtófőnöke közölte, hogy a találkozóm a következő kérdésekről volt szói Berlin, Németország, a leszerelés, a kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítése és a két ország közötti szabadabb személyforgalom. „Úgy gondolom, azt fci- jelenthetem, hogy a tanácskozáson nem hangzottak el új javaslatok“ — mondotta Hagerty. Hagerty kijelentette továbbá, nem tud arról, hogy tervbe vettek volna újabb találkozót Mikojan és Eisenhower elnök, illetve Dulles külügyminiszter között. Arra a kérdésre, hogyan vélekedik Eisenhower a találkozóról, a Fehér Ház szóvivője ezeket mondotta: „Úgy gon- dolom, hogy az elnök és a külügyminiszter hasznosnak tartja a tanácskozástArra a kérdésre azonban, hogy Eisenhower „többé-kevésbé bizakodó-e a MiloojannaX folytatott eszmecsere eredményeként", Hagerty már megtagadta a választ; A két ország közötti szabadabb személyforgalommal kapcsolatban megkérdezték a szóvivőt, hogy a tanácskozáson szóbafcerült-e Hruscsov szovjet miniszterelnök esetleges amerikai, illetve Nixon amerikai alelnők esetleges szovjetunióbeli látogatása. Hagerty szerint ilyen látogatásokról nem volt szó; A Fehér Ház szóvivője végöl egy további kérdésre válaszolva kijelentette: nem került sor okmányok kölcsönös kicserélésére. ladta a 300 millió litert és IS százalékkal több volt, mint 1957- ben. A ruházati cikkek csökkent forgalma mellett az áruellátás általában jobb volt, mint az előző években. A vegyesiparcikkek közül főleg a nagyórtékű, tartós fogyasztási cikkekből nőtt nagy mértékben az eladás, köztük olyanokból is, amelyekből a korábbi években még hiány volt; Mosógépből például majdnem 110 000 darabot vásárolt a lakosság, ami az 1957 évi vásárlásnak több mint kétszerese. Porszívógépböl körülbelül 30 százalékkal, bútorból mintegy 25 százalékkal többet, televíziós készülékből mintegy kétszer annyit vásárolt a lakosság, mint 1957-ben. Jelentősen nőtt az építőanyagok forgalma is, de több cikkben még mindig hiány volt. A tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet várható további növekedésére utal az, hogy a lakosság takarékbetét-állománya egy év alatt egymil- liárd forinttal növekedett. Wépmozgaloiii A népesség száma az év végén megközelítette a 9.9 milliót. A természetes szaporodás 1958- ban körülbelül azonos volt az 1957. évivel, 1958-ban kevesebb gyermek született ugyan, mint a korábbi években, de a halandóság kisebb volt. A csecsemőhalandóság is alacsonyabb volt, mint az előző években. Az év folyamán a fertőző megbetegedések száma általában csökkent. Járványos gyermekbénulás az 1957—1958. években végrehajtott védőoltások hatására már csali elvétve fordul elő. A vérhasmegbete- gedésék száma 24 százalékkal volt kevesebb, mint 1957-ben. A skarlát-megbetegedések száma az év vége felé jelentősen nőtt. 1958-ban az egészségügyi hálózat 700 új kórházi ággyal bővült. Növekedett a társadalombiztosításba bevontak száma is. Az elmúlt év folyamán mintegy 15 000 mű jelent meg, 23 százalékkal több, mint 1957- ben. A kinyomtatott művek példányszáma 49 millió, 14 százalékkal magasabb, mint az 1957. évi. A filmszínházak száma az elmúlt évben mintegy 200-zal emelkedett. A mozilátogatók száma 131 millió fő volt. 1958. évben 130 új filmet mutattak be a filmszínházakban, 15-tel többet, mint 1957ben. Az elmúlt év folyamán a rádióelőfizetők száma mintegy 200 000-rel nőtt. Ez évben helyezték üzembe a Szabadság- hegyi televíziós adót. A televízió előfizetőinek száma meghaladta a 16 000-et. Budapest, 1959. január 17. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAI, országok rakétái Rajzunk különböző országok rakétáinak nagyságát szemlélteti, emberalak arányosam, van feltüntetve az ábrák mellett. I I 1 1 « 1 • • • » • 1 1 1 • 1 .-'1 * c • 1 «*•* 1 ' • !• T > » A rajzon látható 1. T—I. A. (Szovjetunió tntérkőn tínentálla lövedéke). 2. Matador (USA). 3. Golem—3. (Szovjetunió). *. M—2. (Szovjetunió). 5. Oerllkon (Svájc), 6. Sparrow I. (USA). 7. Nord—5103 (Francia). 8. M—100 (Szovjetunió, inlraérzfckeny célzóképp al). A fi, j:
