Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-18 / 15. szám

1959. JANUAR IS. NAPLŐ 7 Nagy-Britanaia Nagy-Britanniában pénte- ken is folytatódott a télies időjárás és az ország jelen* tős területeit sűrű köd borí­totta. A rosse látási viszo­nyok miatt lezárták Man­chester és Liverpool repülő­terét. A köd akadályozta a hajózást is. Franciaország Észak-Franciaországban a 24 órája tartó havazás ko­moly árvízveszélyt okozott. Párizs lakossága nyugtala­nul figyeli a Szajna szintjé­nek emelkedését. Az áradó folyó eddig már 130 lakást elöntött. Kelet-Franciaor- szágban a rendőrség elren­delte a Mame folyó veszé­lyeztette falvak kiürítését Az áradásoktól körülzárt falvak lakosságát helikopte­rekről látják el élelmiszer­rel. Délkelet-Franciaország- ban, Gap közelében pénte­ken lavina szigetelt el há­rom alpesi falut. Az Air France légiforgalmi társaság szünetelteti párizsi repülő­járatait. Jugoszlávia A Felső-Adrián Zengi1 környékén 24 órája dühöng a hatalmas bóra, amelynek gyorsasága meghaladja az óránkénti 110 kilométert. Az erős hófúvások következté­ben mind a tengeren, mind pedig a parton a közlekedés megbénult^ Nyugat-Németország Nyugat-Németország nagy területein folytatódik az erős havazás. München közelében több mint 1300 munkás 24 órai megfeszített munkával tudta csak szabaddá tenni a vasútvonalakat. Nyugat-Németország egyes helyein mínusz -19 fokra süllyedt a hőmérséklet. A schlesvoigi Húsúmban a pén­tekre virradó éjszaka mínusz 21 fokot mértek. Olaszország Pénteken óránkénti 65 mérföld sebességű jeges szél söpört végig Trieszten. A vi­haros erejű szél a szó szoros értelmében elsodort nyplc embert. Mindannyian meg­sebesültek. Norvégia Európa nagy területein igen hidegre fordult az idő­járás. A legnagyobb hideget a Lapp-föld déli részében mérték, ahol a péntekre vir­radó éjszaka mínusz 38 fok­ra süllyedt a hőmérő hi­ganyszála. I é Erdemes-e a harkányi gyógyvizet Pécsre vezetni? i / ............— <-■■■-• • 1/ ■ A megyei pártbizottságra és a szerkesztőségünkbe számtalan levél érkezett, amely­ben a dolgozók azt javasolták, hogy a harkányi gyógyvizet vezessék be Pécsre. Javasla­tukat azzal indokolták, hogy Pécs bányavidék, ahol sok reu más dolgozó gyógyulhatna meg. E mellett a harkányi kertészet mintájára, Pécsett is lehetne zöldségféléket termelni a harkányi melegvízzel fűtött üvegházakban. Hogy érdemes-e, kifizetődő lenne-e a harkányi víznek Pécsre való vezetése, erre a kérdésre ad szakszerű választ dr. Szabó Pál Zoltán cikke. Mióta a harkányi vizet is­merjük, időmként felmerül a kérdés, vajon megoldható-e a gyógyvíz Pécsre való beveze­tése? Az elmúlt évtizedek fo­lyamán többizbem kísérletez­itek olyan mélyfúrás telepíté- ' sével Pécsett, mely meleg gyógyvizet szolgáltatna. Ilyen volt a megyeri legelőn telepí­tett fúrás is, amely 802 méter mélységig hatolt le. Ekkor az a hír járta, hogy itt meleg víz lett volna, de akkor Harkány kapitalista érdekei ennek az ellenkezőjét kívánták. Azóta e területen ilyen nagy mélysé­gig fúrás nem történt. Kétség­kívül igen előnyös Terme, ha közvetlenül Pécs határában lehetne a gyógyító ásványvizet feltárni. Ez annál is inkább lényeges, mert a harkányi víz Pécsre való átvezetése nem egyszerű csőfektetési feladat. Harminc kilométeres csővezeték Harkányfündő az Adria szí­ne felett 96.6 méter magassá­gon van. Pécs alsó része 120 ' és 130 méter között fekszik. A csővezetés vagy nagyjában a Pécsi víz völgyét követhetné, így a szintkülönbség átlag 30 méterre tehető. Ekkor azonban 40 kilométer hosszú és körűi­méiül 200 milliméteres átmé­rőjű csőre lenne szükség. A pécsi országút csapásában mintegy 30 kilométer lenne a csővezeték hosszúsága, ezzel szemben a vizet fel kellene nyomni a 200 méternél maga­sabb Csamátai hágóra. Ebben ez esetben még sokkal na­gyobb lenne a súrlódási vesz­teség, amit a víz mozgatásakor le kell küzdenűnlk. A magas­ságkülönbség és a súrlódási veszteség leküzdése igen jelen­tékeny energia igénybevételét kívánja meg. A fő baj azon­ban nem itt van. Speciális fémcsövekre volna szükség A csövek nem lehetnek sem vasból, sem betonból, mert a harkányi viz erősen agresszív, ami annyi jelent, hogy a cső­Tudományos vitaiilés a községek V Illesztési és közigazgatási kérdéseiről A felszabadulás gyökeres változást hozott a településfej- esztés terén. Baranya megye cözségei az utóbbi tíz évben nagyobb fejlődésen mentek ke­resztül, mint az azt megelőző évszázadban. Bekötőutak, jár- iák, iskolák, kultúrházak épül- ;ek, minden község telefont tapott, fokozott ütemben foly- atódott a villamosítás, a köz­iégek nagy részébe már a mo- ií is eljutott. A községek fej­lesztése terén azonban még «ak a kezdő lépéseket tettük neg. A feladatok nagyja még látra van ahhoz, hogy a falu íözelebb kerüljön a városhoz, logy kialakuljanak a szocia is- :a köziségtípusok. A fejlesztési feladatok meg­valósítását azonban hátrál­hatja az a körülmény, hogy megyénkben — de sok más iunántúli és felvidéki megyé­sen is — igen sok a kis-lakos- >ágú apró község. Ezeknek fej- esztése igen meggondolandó, mert ez a rendelkezésre álló M-őknek a szétaprózását jelön­iemé, másrészt a kisközségek­ben egyes létesítmények épí' tése nem is gazdaságos. így pl. iskolát építeni csak a 890 fő­iéi nagyobb lakosságú közsé­gekben érdemes, mert csak ott tudják azt kellően kihasználni. Egészségházak, kultúrházak. stb. létesítése pedig még en­nél is nagyobb községekben lenne csak gazdaságos. A kisközségek azonban nem­csak a községfejlesztés, ha­nem a korszerű államigazgatás terén is problémát jelenítenek. A felszabadulás után helyes volt minden községben a ta­nácsok formájában megterem­teni a helyi igazgatást. Ma azonban már mind többen vi­tatják, hogy ez igen költséges és államigazgatásunkat korsze­rűbbé kell átalakítani. Ez a kérdés szoros összefüggésben van r. településfejlesztés kér­désével, a településközpontok kialakításával. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Ka­rának áll am.jogi, államigazga­tási és statisztikai tanszékei az elmúlt évben feladatul tűztÓK ki, hogy Baranya megye 1003 lakoson aluli községeinek köz- ségfejlessrtésá és igazgatási problémáit megvizsgálják. En­nek a vizsgálatnak eddigi ered­ményeit fogja ismertetni vita­indító előadásként január 2Í- én, szerdán de. 10 órakor a jogi karon dr. Kovacsics Jó­zsef, a statisztikai tanszék ve­zetője, a jogi tudományok kan­didátusa. A Jog- és Államtudományi Kar Tudományos Bizottsága erre az ülésre meghívta Bara­nya és a szomszédos megyék tanácsi szerveinek vezetőit, de, a budapesti tudományos inté­zetek részéről is több vendé­ge lesz a vitaelőadisnak. A tu­dományos elméletet/; és a gya­korlati tapasztalatok össze­egyeztetése várhatóan gyümöl­csöző vitát tag eredményezni. veket hamarosan elpusztítja, korrodálja. A csöveket tehát olyan fémötvözetből kellene készíteni, vagy olyannal bélel­ni, amely a harkányi vízzel érintkezve, úgynevezett rosszul oldódó vegyül etet képez. A csövet kívülről is védeni kel­lene, ment kívülről a lágy és sószegény talajvizek ugyancsak agresszívek. Kívülről másféle a vegyi támadás, tehát másfé­le védekezést kell biztosítani. Ugyanis akármilyen fémet, sőt mondhatjuk, akármilyen anyagot folyadékkal, akár­csak vízzel érintkezésbe ho­zunk, az illető tárgyat ionok­kal vesszük körül. Az ionok saját elektromos töltésük ki- cserélődésével a fémmel vagy az anyaggal való érintkezés­kor annak elemeit ionos álla­potba, azaz oldatba viszik át. A hidrogén-ionok gyors moz­gásaiknál fogva kitünően alkal­masak az ilyen feladatra és pusztító munkájuk megnövek­szik, ha a víz szabad-szénsav- tartalma is jelentékeny. A harkányi víznek pedig igen magas szabad-szénsav tartalma van. Ezenkívül sókat és ugyancsak agresszív gázokat tartalmaz. A pusztttóképessé- get növeli a viz magas hőmér­séklete. Ezt a hőmérsékletet sem szabad veszni hagyni. Költséges hőszigetelésre lenne szükség, mert a víz túlságos lehűlésével az ásványi anya­gok kiválnak és a víz elveszti gyógyító képességét. Az ilyen vízzel nem könnyű elbánni. A két harkányi kútban vörösfe- nyőve] bélelt csövek vannak. Ezek ugyanis a legnagyobb ellenállást mutatják az agresz- szív vizekkel szemben. Ma már a fémekkel foglalkozó kémia kitűnő fémcsöveket tud gyár­tani, melyek ellenállnak az ás­ványvizek agresszivitásának. Az ilyen csövek használata azonban még Okkor is drága, hg párszáz méter mélységbe leböcsátva, rajtuk keresztül vezetjük fel az ásványvizet a külszínre. A gyógyvíz beveze­téséhez azonban 30—40 kilo­méter hosszú különlegesen ki­kiképzett csövekre és ugyan­ilyen sajátosan megépített nyomóberendezésekkel ellátott műtárgyakra lenne szükség, és fez igen nagy tőkebefektetést igényelne. Az itteni milliók ■ másra keltenék. Gondoljuk csak meg, hogy a harkányi víz körül is van tenni valónk! A víz elvesztené legfőbb értékét Ide kapcsolódik a legnehe­zebb kérdés, amit az elmúlt rendszerben nem oldottak meg, de nem is akartak meg­oldani. Kezembe került a régi gyógyfürdő egyik reklámja, amely azt írja: „kiváló reuma- fürdő 62 C° radioaktív, kénes gyógyforrások“. Harkányban a radioaktivitásnak hire-ham- va sincs. A rádiumemanáció tartalom 0,27 mikrocurie (0,75 Mache-egység). Ez olyan cse­kély, hagy ilyen mennyiség bárhol is feltalálható, semmi jelentősége nincs. A rossz tá­rolás miatt azonban ez a meny nyiség is egyötödére csökken. De nem is a rádiumtartalom adja meg Harkány értőkét, ha­nem a jelentékeny szulfid- iontartalom, tehát a magas hőmérsékletű hévízjelleg, mely fluorid-ion tartalommal is rendelkezik a sok más, igen értéke^ gyógyító ásványi tar­talom mellett. Ezek ugyan ki­sebb mértékben vannak jelen, de az emberi szervezetre így is igen jelentékeny hatást gyakorolnak. A felszabadulás előtt az üz­let volt a lényeg. Ma ellenben már eddig is komoly eredmé­nyeket értünk el a víz gyógyí­tó erejének védelmében. A ré­gi tárolás, amely a hűtést cé­lozta, szabadonálló medencé­ben történt és sajnos, még ma isrnagyobbrészt is így történik. Az ásványvíz a szabad leve­gőn hűtve elveszti legfőbb ér­tékét: a hidrogén-, illetve a karbonilszulfid a levegőbe szökik meg, a viz nagy felü­lete pedig oxigént nyel el és ez megsemmisíti a maradék ásványi tartalom jelentékeny részét olyannyira, hogy erősen csökkent értékű ásványvízzel folyt az orvosi kezelés. Ma már ennél jobb helyzetben va­gyunk, de még mindig nem oldottuk meg, hogy a feltörő 62 C°-os gyógyvizet olyan zári rendszerben hűtsük le, amely-’, vek alkalmazásával a gyógyá- szatilag hasznos vegyületekei a betegek javára maradéktala• nul fél tudjuk használni. A helyszínen kell teljes értékben felhasználha tóvá tenni A harkányi vizet tehát nem Pécsre kell bevezetni, hanem vagy költséggel a helyszínen kell teljes, értékűvé tenni, az­az lehetővé kell tenni, hogy a gyógyításhoz a vizet kémiai veszteség nélkül használhas­suk fel. Hogy a harkányi víz­nek milyen kitűnő gyógyító hatása van még így is, arról sokat lehetne írni, de jelenté­kenyen feljavítaná, meggyor­sítaná a gyógykezelési mun­kát, ha a víz ásványi tartal­ma hiánytalan lenne. Újabb zárt fürdőket kellene létesí­tenünk, mert a gyógyításhoz nemcsak a fürdés járul hozzá, hanem a levegőbe illant gázok be’élegzése is gyógytényező és elősegíti a szervezet gyógyu­lását. A harkányi víz fürdés­sel való használata ajánlatos, azonban a gyógyvíz nem ivó­kúrára való. Ha majd sikerül nagy költ­séggel és a tudomány minden leleményességének felhaszná­lásával a gyógyvizet teljes ér­tékű állapotban felhasználni. olyan jelentős és nemzetközi viszonylatban is páratlan gyógyhelyet létesíthetünk, ahol napi 1 500—2 000 köbméter körüli gyógyvíz a helyszínen az utolsó cseppig felhasználás­ra kerül. A strand esetében sem közömbös, hogy a gyógy­víz milyen hígítással és med­dig, milyen igénybevétel mel­lett marad a medencében. Mi­nél több és minél frissebb vi­zet kell alkalmaznunk, annal nagyobb a gyógyító lehetőség. E \?z azonban megkívánja, hogy orvosi felügyelet mellett használjuk, mert a jóból is megárt a »ok. Igen sokszor ért- hat a gyógyvíz, ha reumánkból egy vasárnapi kirándulás a1- ka1 mával akarunk kigyógyul­ni és reggeltől-estig, vagy akár csak órákig a gyógyvíz hatá­sának tesszük ki a szervezetei Ilyen esetben gyakran előfor­dul, hogy többet ártunk, mint használunk. Reumakor ház, szanatóriumok, szállodák A harkányi víz Pécsre való bevezetése tehát nem lehet napi: érdi feladat. Először le­gyen Harkányban teljes érté­kű gyógyvizünk, szakszerűen elhelyezett és megépített, ki­tünően felszerelt reumakórhá­zunk. Kényelmes szanatóriu­mok és szállodák, csend, friss levegő, tisztaság, jó ivóvíz és csatornázás védje egészségün­ket, bi.ntositsa nyugalmunkat Eiutén majd rájövünk arra, rom mindegy, hogy a gyógyvi­zet csökkent értékűvé téve, le­hűlve, kémiai összetételének java-észétől megfosztva kap- juk-e meg Pécsett, avagy fe­liért színen teljes értékben biiszna1hatjuk. Dr. Szabó Pál Zoltán a Magyar Tudományo Akadémia Dunántúli ( Tudományos Intézeténél^ igazgatója. Szilágyi Dezső: Harcban a proletárbalalomért TV em emlékszem pontosan, hogy formálisan mikor alakí- tottuk meg a Kommunisták Magyaurrszági Pártja budapesti, VI. kerületi szervezetét — a legelső kerületi szervezetet —de arra igen, hogy az alakuló gyűlésen Karikás Frigyes volt az előadó és én elnököltem. Az ala­pítók között volt a Schlick—Nicholson Gyár egyik főbizal­mija: Szijjártó Lajos építőmunkás, Matusán Béla kazán­kovács, Kiss Lajos nyomdász, Dervoranics Antal szerelő. Kutas Jenő bőrmunkás, Ménes István könyvkötő és Szabó Károly egyetemi hallgató. 23 éves voltam, amikor az alap­szervezet elnökévé választott. A kerületi pártszervezetek nagyon gyorsan a tömegek vezetői lettek, és ha nem is döntő, de igen nagy befolyá­suk volt a Nemzeti Tanácsra, a munkás- és katonataná­csokra. _ Talán túlzásnak tűnik, de így igaz: a kommu­nista párt befolyása lavinaszerűen nőtt. Ebben az időben már nem dolgoztam a szakmámban, hivatásos forradalmár lettem, pártmunkása a Kommunis­ták Magyarországi Pártjának. A központi apparátusban, a sajtóterjesztési osztályon dolgoztam. Ezenkívül mint agi­tátor is tevékenykedtem és a VI. kerületben a pártszerve­zet elnöki tisztségét töltöttem be. Napi 16—18 órát dolgoz­tam, de fáradtságot sohasem éreztem. A KMP első tömeggyülését az újpesti Munkásotthon­ban tartotta. Részt vettek az értekezleten az újpesti párt- szervezetek vezetői, Hevesi Gyula és Helfgott Armin, az Egyesült Izzó mérnökei. Az Izzó erős bázisa volt a szerve­zetnek. A gyűlésen Kun Béla, mint a párt vezetője, kifej­tette a kommunisták célkitűzéseit és vázolta a cél elérésé­hez szükséges eszközöket, módszereket. Vele szemben az újpesti szociáldemokrata pártszervezet titkára, Klárik szó­lalt fel. Amikor szavazásra került sor, a hallgatóságnak, amely javarészt munkásokból állt, csak 5 százaléka szava­zott az SZDP javaslatára. Tízszer is utána számoltak, de hiába, mindig ugyanaz volt az eredmény. Minden ilyen tömeggyűlésen megjelent a kommu­nista párt meglehetősen jól szervezett és mozgékony gár­dája, amely mindig a párt felé tudta fordítani a hallgató­ság hangulatát. Hogy mennyire lelkesen fogadták Budapest munkásai a kommunista párt kiadványait, azt nagyon jól tudom, mivel a központi sajtóapparátus munkatársa voltam. A sajtóterjesztők kezéből valósággal kitépték a kiadványo­kat. Nem történt meg soha, hogy a „Vörös Újság” egyet­len példányát, vagy egyetlen brosúrát („Mi a tanácsköz­társaság?, Kié a föld?, stb.) visszahozták volna. A szervezett munkások, de még a szervezetlen töme­gek között is rendkívül erős visszhangja támadt a kom­munisták jelszavainak. A tömegagitáció legkülönbözőbb formáit alkalmaztuk, például a proletámegyedekben ház­ról házra járva agitáltunk a „Ne fizessetek házbért a házi­uraknak!” jelszóval: Házgyűléseket rendeztünk. Legtöbb esetben nem vetettünk fel döntő stratégiai vagy taktikai kérdéseket. Csak annyit mondtunk: „Benneteket nyúznak a háziurak! A mi pártunknak az az álláspontja, hogy ne fizessetek házbért! Vegyétek kezetekbe a ház gondozását. Annyit fizessetek csak, amennyi elég a ház karbantartá­sárar A kommunista párt kiadta a jelszót, hogy minden katona követeljen a kormánytól végkielégítésként 5400 koronát, ami akkor egy munkásember évi létminimuma volt. Ez a jelszó katonák tízezreit állította a párt mellé. Külön szeretném aláhúzni, milyen erős és biztos tar­talékkal rendelkezett pártunk a fiatalság körében. Ez első­sorban annak köszönhető, hogy abban az időben olyan ve­zetők álltak ifjúságunk élén, mint Krammer Sándor. Káz- mér József, Jakab József, Lékai János, akiknek óriási te­kintélyük volt az egész szocialista és kommunisa ifjúmun­kásság előtt. De nemcsak Budapesten, ahol nagy tömegbázisa volt a pártnak — elsősorban a legjelentősebb rétegeknél: a ne­hézipari munkásoknál, a vasasoknál —, hanem vidéken is, a nagyvárosokban, Szegeden, Sátoraljaújhelyen, Debrecen­ben, Győrött rohamosan nőtt a kommunista párt befo­lyása. A „Kié a föld?” c. brosúra hatását a Károlyi-kor­mány „paraszt-minisztere”, Nagyatádi Szabó, sem tudta ellensúlyozni. A kommunista agitáció következtében sok­helyütt nagyméretű földfoglalások történtek. Az SZDP kétségbeesésében megkísérelt gátat vetni a kommunista párt befolyásának. Ez az alapja annak a miniszteri határozatnak, amely elrendelte a Kommunis­ták Magyarországi Pártja funkcionáriusainak és aktivis­táinak a letartóztatását. Ürügyet adott erre a „Népszava”- szerkesztőség előtti tüntetés. A letartóztatás előtt a párt Központi Bizottságának ülésén felvetődött a kérdés: hagyjuk-e, hogy elfogjanak bennünket, vagy pedig menjenek illegalitásba azok az elv­társak, akiket letartóztatás fenyeget. A Központi Bizottság a letartóztatás megvárása mellett döntött. Kijelölte a má­sodik Központi Bizottság tagjait: Szamuely Tibort, Alpári Gyulát, Lengyel Gyulát és másokat. Engem is letartóztattak, majd a toloncházba vittek. Itt rendkívül brutálisan bántak velünk. Vágó Bélát és Kun Bélát puskatussal majdnem agyonverték. A sajtó részletesen beszámolt az atrocitásokról. Olyan nagy volt a tömegek felháborodása, hogy Károlyi Mihály utasítást adott, vigyék a kommunistákat a Gyűjtőfogházba. Páncélkocsikon, állig felfegyverzett csendőrök kíséretében szállítottak oda, s az épület egyik külön szárnyában he­lyeztek el bennünket. A szociáldemokrata miniszterekkel spékelt Károlyi­kormány a hazaárulás vádját emelte ellenünk. A kihall­gatást lefolytató vezető tisztviselők, a „köztársasági" kor­mány vizsgáló bírái orosz kémeknek, bolsevik ügynökök­nek neveztek bennünket. Jfebrudr elején ülésezett a TI. Tnternacionálé Bemben. 4 A magyar SZDP-t Buchinger Manó képviselte. Az Intemacionálé elhatározta, hogy küldöttséget meneszt Oroszországba az ottani viszonyok tanulmányozására. A küldöttségnek tagja lett volna Buchinger Manó is. Ami­kor Bernből hazajött, felkereste a Gyűjtőben Kun Bélát, hogy adjon néhány ajánló sort Leninhez. Kun Béla ezt válaszolta neki: „Csak mesélje el. hogy hol találkozott ve­lünk, jobb ajánló levél nem kell.” Buchinger ajánló sorok nélkül távozott a Gyűjtőből.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents