Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-09 / 7. szám

2 NAPLÓ 1959. JANTJÄR 9, Külföldi hírek BAGDAD Oltó GrotcwohJ, a Német Demokratikus Köztársaság mi­niszterelnöke csütörtökön Kai­róból jövet háromnapos hiva­talos látogatásra Bagdadba érkezett. Kasszem iraki mi­niszterelnök vendégeként. Grotewohl Irakból Uj-Delhi- be utazik. BERLIN Berlinben egy tehergépkocsi összeütközött a földalatti vasút szerelvényével. A szerencsét­lenség a Metro állomása köze­lében történt, ahol a földalatti boltívét építkezések miatt ki­bontották. A gépkocsi fékhiba következtében a tátongó nyí­lásnak futott, majd lezuhant a hat méter mélységben lévő pá­lyatestre, ahová akkor futott be egy robogó, szerelvény. A Metró-vezetőt és a sofőrt kór­házba szállították. BAGDAD Irakban a hadsereg napján Abdul Karim Kasszem minisz­terelnök televízióban beszédet mondott. Ismételten hangoz­tatta, hogy Irak a pozitív sem­legesség politikáját folytatja, tiszteletben tartja az ENSZ alapokmányát és a bandungi értekezlet határozatait. HELSINKI A finn parlamentet vissza­hívták szabadságáról, s legkö­zelebbi ülését január 8-ra tűz­ték ki. A parlament határidő előtti összehívása a finn reak­ció legújabb manővere, amely­nek célja, hogy a parlamentá­ri zmus leple alatt továbbra is a kompromittált kormány- koalíció tartsa kezében a ha­talmat. A parlamentet arra is fel akarják használni, hogy is­mételten nyomást gyakorolja­nak az agrárszövetségre, s az olyan megoldást fogadjon el, amely a jobboldali elemeknek a leginkább megfelel. BONN A december első napjaiban Bonnban megkezdődött német —szovjet kereskedelmi tárgya­lásokat csütörtökön Bonnban újrakezdték. Minthogy a fő kérdésekben egyetértés van, feltételezik, hogy a tanácsko­zások rövidesen véget érnek. PÁRIZS A párizsi L’Equipe jelentése szerint Papp László valószínű­leg február 9-én llép újra szo­rító ba a francia fővárosban. Ellenfele előreláthatólag a francia André Drill lesz. Fidel Castro nyilatkozata Kuboi hír@k London (MTI) Fidel Castro a Daily Telegraph havanai különtudósítójával folytatott beszélgetésben kijelentette: — Gondos felülvizsgálásra szorul viszonyunk Angliával. Midőn megtudtuk, hogy Ang­lia fegyvereket adott el Batis- tának, törvényt hoztunk, amely törvény a Kubában lé­vő angol tulajdon elkobzását írja elő. Ezt a törvényt felül­vizsgáljuk az angol kormány­nyal fennálló viszonyunk át­tekintésekor. Nagyon határo­zott kérdéseket intézünk majd az angol kormányhoz, s egye­nes írásbeli válaszokat várunk tőle. Megvizsgáljuk e fegyver- szállítások eredetét, indokait, céljait és azt, hogy ki enge­délyezte a szállítást. Jól értesült angol újság­írók valószínűnek tartják, hogy Anglia visszahívja kubai nagykövetét, ha ugyan neip a kubai új rendszer utasítja őt ki. Azt mondják London in­kább belenyugodnék az ilyen fejleménybe, mint abba, hogy Kuba megszakítsa a diplomá­ciai kap>csolatot. Ha a nagykö­vet távozása kielégíti a kubai rendszert, London ezt csekély árnak fogja tekinteni a kubai rendszer megbéküléséért. Anglia nemcsak Kubával való viszonyát félt! nagy cu­korérdekeltségei miatt, ha­nem még inkább egész Latin- Amerikával fennálló viszo­nyát, mert itt erős angol ke­reskedelemfejlesztési hadjárat folyik. A sajtó már bírálja Fopdham kubai angol nagy­követet, mert rossz értesülé­sekkel és tanácsokkal látta el az angol külügyminisztériu­mot a kubai helyzetről. New York (TASZSZ) A New York World Telegram hava­nai tudósítója kérdést inté­zett Ernesto Guebarra őr­nagyhoz, Fidel Castro legkö­zelebbi küzdő társához: milyen álláspontra helyezkedik az új kubai kormány a kommunis­ta párttal szemben, amely pártot a Batista-féle diktatúra alatt betiltották. Mint a tudó­sító közli, a válasz így hang­zik: „Azt hiszem, a kubaiak meg értik, hogy mialatt az ameri­kai kormány a Batista-rend- szert fegyverrel látta el, addig ■a Kommunista Párt sok tagja életét áldozta a Batista-elle- nes küzdelemben. Úgy érzem a kommunisták megérdemlik, hogy a törvényes kubai poli­tikai pártok egyikeként is­merjék el őket.“ Hírügynökségi jelentések szerint az Egyesült Arab Köz­társaság, az Esésűit Államok, Anglia, Franciaország, és Spa­nyolország hivatalosan elis­merte Urrutia új kubai kor­mányát. Hivatalos helyen bejelen­tették, különleges bíróságokat szerveznek, hogy kivizsgálják a túlkapásokkal és háborús bűnök elkövetésével vádoltak ügyét. A havanai rendőrfőnök közlése szerint mintegy 800 fogvatartott várja ügye kivizs­gálását. Katonai rögtönítélő bíróságok Santiago de Cubá- ban tíz, Santa Clarában öt olyan katonatisztet végeztet­tek ki, akik kegyetlenkedtek a fogságba esett felkelőkkel. A kubai főváros lakossága türelmetlenül várja, hogy Fi­del Castro, a felkelés vezetője Havanába érkezzék. A hava­nai munlcássziervezetek hatal- mas méretű tömeggyűlést ké­szítenek elő. Fidel Castro szerdán bejelentette, hogy évi 30 millió pesot fordítanak majd a parasztok földhözjut- tatására és az új kubai hadse­reget a forradalomban résat- vett katonákból, valamint a hadseregnek azokból a régi tagjaiból szervezik meg, akik nem követtek el bűncselekmé­nyeket a Batista rendszer alatt; Nézeleliérések bonni kormánykörökben Németország egyesítésének kérdésében Bonn (TASZSZ). A Neue Rhein Zeitung cikket közöl, mely szerint bonni vezető kö­rökben nézeteltérések vannak külpolitikai kérdésekben. A Keresztény Demokrata Unió­ban csőikként azok száma, akik nyíltan ki merték jelenteni: a NATO-ban maradunk, erő­sebbek leszünk s egy szép na­pon ölünkbe hullik Német­ország egyesítése. Brentano külügyminiszter tárgyalásokat szeretne a Kelet és a Nyugat között, s tudja, hogy e tárgya­lások során engedményeket is kell tenni. Eugen Gersten­maier, a szövetségi gyűlés el­nöke, egy kisebb csoport veze­tője a CDU-n belül a béke- szerződést az újraegyesítés egyetlen megmaradt reális út­jának tekinti, Gerstenmaier véleménye több kérdésben egy­beesik az ellenzéki szociálde­mokrata és a Szabad Demok­rata Párt álláspontjával, pél­dául abban, hogy az egyesített Németország katonai és poli­tikai jogállását tárgyalások út­ján kell rendezni. Á nyereménybetétkönyv-sorsolás eredménye Bratislavának rengeteg saj­tóterméke van. A sajtótermé­kek közül jelentős helyet fog­lalnak el a napilapok, ame­lyeknek száma kereken 6. A Pravda (Igazság), az Vj Szó, a Práca (Munka), a Vecsemyik (Esti Újság), a Lúd (Nép) és a Smena (Váltás), a legnépsze­rűbb napilapok. Magyar nyel­ven pedig kilenc lap jelenik meg, amelyek részint napi-, ré­szint pedig hetilapok. A bratislavai rádió vágóko­csija nem ritka jelenség az ut­cákon. A rádió egésznapos mű­sort sugároz, cseh, magyar és ukrán nyelven. A magyar és ukrán adás nem egésznapos. A riporterek gyakran keresik fel a város nagy üzemeit, mint pl. a Béke Textilgyárat, a stoll- verk gyárat, a cérna-, a dina­mó- és a tejgyárat. A rádió műsora 70 százalékban próza, 30 százalékban zene. A bratis­lavai rádió rendszeresen tart ankétokat a nagyobb üzemek­ben, ahol a dolgozókkal együtt megbeszélik, megvitatják az elhangzott műsorokat. A televízió kétségtelenül hatalmas népszerűségnek ör­vend. 1957-ben világviszonylat­ban Bratislavában volt a leg­több televíziós előfizető. Csak Bratislavában pl. több az elő­fizetők száma, mint egész Ausztriában. A televízió 60 kilowattal sugározza műsorát irányítható antenna rendszer­rel. Műsora igen érdekes és változatos.. i * Az ötnapos csehszlovákiai társasutazás befejezéshez kö­zeledik. Reggel 8 óra. A ké­nyelmes Carlton száló kávé­házában búcsúreggelin talál­koznak az IBUSZ utasai, Bra­tislava magyar vendégei. Reggelinél hideg A nyereménybetétkönyvek 1958. negyedik negyed/évi sor­solását január 8-án Pesterzsé­beten tartotta az Országos Ta­karékpénztár. A sorsoláson minden olyan forgalomban le­vő érvényes nyereménybetét­könyv részt vett, amelyet leg­később 1958. december 30-ig váltottak. Azok a nyereménybetétköny- vefc, amelyeknek utolsó három számjegye megegyezik az alább i felsorolt számokkal, az 1958. | negyedik negyedévi átlagbetét- előétel, jjénefc a számok mellett feltün- sajtos zsemle, kakaó és dzsem stetett százalékát nyerték. vegyes illata ingerli orrunkat. A bőséges reggeli után né- j. hány pillantás az újságokba. * Félkilenckor már a szálloda 5 halijában találkozunk s a cső- ! port néhány tagja ismét vá-« rosnézésre megy. Az üzletek és ■ áruházak megtekintése a prog- » ram. Elindulunk. A forgalom jóra! * kisebb, mint a karácsonyi ün- ; nepek előtt, de az utcákon, a; házak homlokzatán keresztül- i húzott zöld fenyőgallyak mégi _, .... .__, . . ... mo st is ünnepi hangulatot kel- ! OVurott bankjegyet dobott a tenek. Szombat lévén, itt is! pultra. ZoÜ rápillantott: 200 munkaszüneti nap van. Csak 5 frank. De jó lenne tudni, néhány nagyobb üzlet és ám- ■ rnennyit is ér ez! Rövid gon- ház tartja nyitva kapuit déli • , ,, .. 12 óráig S óolkodás után azonban meg­Apróságokat, kát vásárolunk. A kirakatok S bet is kiszedni a vén uzsorás­roppant ízlésesek, alig van S bál. Az azonban válaszul a mvégződ és: Nyeremény: 009 50 százalék 171 50 »» 220 50 n 400 5Ö n 441 100 459 50 yy 474 200 n 517 50 n 530 50 yi 677 50 yy 794 50 » 821 50 yi 925 50 n 930 50 yy A nyeremények összegét az Országos Takarékpténztér fiók­jai hozzáírják a betétek össze­géhez. Gsrshwiü-est a TIT-feen (Csütörtökön este a TIT nagytermében Greshwin-estet ren­deztek, amelyen a világhírű zeneszerző legszebb müveit hall­hatta a zenekedvelő közönség.) 7 928-ban egyik francia -*• tengerparti fürdőhely előkelő luxus-szállodájában a főportás csodálkozva pil­lantott fel az előtte álló je­lentéktelen külsejű, szalma- kalapos fiatalemberre. Csak egy padlásszobát utalt ki a jövevény számára, akinek egyébként csak az volt a ké­rése, hogy valamiféle zongo­rát állíthasson szerény „laik- osztályába". Az új vendég napokig be­zárkózva 'él szobájában, a szálloda vendégei pedig ott tolonganak a folyosón és hallgat jóik azt a furcsa, új­szerű ritmusú muzsikát, amely az ósdi zongorából kiárad a zárt ajtón át. Rö­vid, idő múlva Greshwin el­hagyja a szállodát és már Párizs utcáit rója, nézelő­dik a drága árukkal telt ki­rakatok előtt, belép a diva­tos kávéházak teraszára, vé­gigjárja Párizs éjszakai éle­tét és a fiatal zeneszerző így formál magának képet a csillogó, de fonák Párizsról. Megismeri az utcák gazdag közönségét, a gazdagok üres, szórakozni vágyó lelkét, s amit így észlel néhány nap alatt, gúnyoros, szellemes partitúrába rögzíti. így született meg egyik híres műve: az „Egy ameri­kai Párizsban". Greshwin 1898-ban szü­letett Broaklyn-ban. Szülei kisemberek, de igyekeznek gyermeküknek olyan neve­lést biztosítani, mint akko­riban divat volt a középosz­tálybelli (polgári körökben: nyelveket tanul, sportol és zongoraórákra jár. Híres zongoratanára: Charles Har- licher korán felfedezte ta­nítványában az értéket. És ezért nemcsak, a zongorázás magas iskoláján vezeti ke­resztül, hanem kedvet tá­maszt benne a zeneszerzés­re is. Később Goldmark fi­gyelmébe ajánlja, aki az ifjú George Greshwkvt megtanítja a komponálás alapelemeire. A fiatal zene­szerző könnyebb dalokat komponál és ennek híre el­jut a Brodway-ra is. A jazzmuzsika a 20-as évek elején indul el Amerikában hódító útjára. Ennek mint­egy „uralkodója“ Paul Whi­teman, azaz a jazz-király, aki először alakítja meg Amerika legnagyobb szim­fonikus jazz-zenekarát. Fel­kéri Greshwint, hogy kom­ponáljon neki, valami jelleg­zetes signal-zenét, amelynek táncritmusa van, de mégis szimfonikus jellegű. Gresh­win ekkor megírja a Kék- Rapszódiát, ,, amely szinte percek alatt vált világhírű­vé. A rapszódia, amelyben fox, a blue és a slow stb. elemei világosan felismerhe­tők, formailag négy részre oszlik, amelyben diadalma­san csendül fel az első rész témája, Greshwin — amint annak idején mondották — „kézenfogta a jazzt, a zenei világ hamupipőkéjét és her­cegnővé formálta”. Gresh­win ezután megalkotja mint­egy „előgyakorla tiként" há­rom zongora prelude-jét, majd később megkomponál­ja az F-dur zongoraversenyt, amelyet New York-l szimfo­nikus zenekar mutat be Wal­ter Damrosehe vezényleté­vel és a szerző zongora­szólójával. A siker leírhatat­lan. Greshwin ezután hetek­re eltűnik otthonából és francia riporterek találnak rá Dél-Karolinában egy nyo­morúságos kalyibában. Itt gyűjtött: anyagot a néger halászdk, pincérek, néger lányok életéből, dalaiból s ennek eredményeiként 1935. tavaszán kilenc—tíz hónapi munlca után végre megszü­letik a világ első néger ope­ráig a ma már klasszikus ér­tékű Porgy and Bess. JTzt az operát az azóta eltelt évek alatt a vi­lág szinte valamennyi szá­mottevő nagy operája mű­sorára tűzte, de sajnos a szerző már nem sokáig él­vezhette sikerét: agydaga­natot Ucapott, amelyen már az operáció sem segíthetett volna és ez a súlyos beteg­sége még képességei teljé­ben el is ragadták az élők sorából. Vele az egyik leg­értékesebb amerikai név tűnt el a huszadik század művészettörténetéből, hiszen jóformán 5 volt az első mu­zsikus Amerikában, aki a zene nyelvén próbált és tu­dott eszméket, érzéseket és sorsokat kifejezni. (60.) A boltos ekkor a fiókból magát a sok chaude pízza-vál. (forró lángos). Zoli kért egyet a hallal bé­lelt paradicsomos lángosból, és nagyúri mozdulattal nyúj­totta oda 50 frankosát. Hadd lássa ez a nylszlett pirossapkás, hogy kivel van dolga! Az utcai _ dolkodás után azonban meg- árus azonban minden meghök­\omléktnrnvn 5 rázta fejét. Hátha sikerül töb- kenés nélkül tette el a papírt emieictargya- ■. .... és visszanyújtott egy tízest. Zoli türelmesen állt ott, várta bennük áru, de amit elhelyez- 5 felöltőt tolta Zoli elé. A fiú nek benne, az szinte odaszö- • megrettent, még ettől a pénz- gézi az embert. Nappal is "íő! is elvesszen? Az egyik szá- neonfényben úsznak az üzletek • cast felemelve próbálta meg­ás a kiszolgálás amellett, hogy ■ értetni, hogy még száz fran- gyors, nagyon előzékeny és ud- » kot kér. varies. A legtöbb üzletben 3—4 ■ A kereskedő összehúzott nyelven beszélnek. ■ szemöldökkel nézett rá vas­A hangszerüzleteknek rejtett •ta9 szemüvege mögül. Előhú- hangszóróik vannak és az űz-!2?“ eŰV ötvenfrankost, leiben vásárlóklcal egyidö-Zde ezt olVan kézmozdulattal bem, az utcákon is lehet halla- • le?,e ^ a többi melle, hogy ni^a jó muzsikát. ’látszott rajta: ennél többet , ., , . isem lehet kivasalni belőle. Utolsót kattannak a fenyke- \ Zoli nem akarta, hogy első _ .... , > ri*,n.Mországi pénzszerzése Chiton szálló épületéhez. A {kudarccal végz6djön. z,ebre. két Ikarus kocsi pontosan ■ te<te tehát a Jankókat. Magá- stopwl le a főbejárat előtt és Sbűn kicsit felviduli. No Mim> megkezdődik a bucsuzkodas. mtudok én Énzt ^T€sni ^ na_ Ismerősök, rokonok, barátok * gyon muszd-} i jönnek hozzánk, még egy utol- j ' EU(fedett voH a vásárral só kézszorttas és folbug az; 250 fmnk induiA*nalt nnm h autóbusz motorja Megmclu-lleh<,t Mivel md éfusépet lünk a magyar hatar fele. •érzett, egy utcai árushoz lé- LAKY RUDOLF pett, aki rekedtre kiabálta már pezőgépek és visszaindulunk a franciaországi vissza a többi pénzt, de az em­ber olyan csodálkozva nézett rá, hogy kénytelen volt odébb állni. 40 frank volt ez a pár hara­pás? Mennyiért adta el akkor a felöltőjét? Rosszat sejtve lé­pett oda egy újságárushoz, kí­váncsian keresgélte az újság- címeik alatt az árösszeget 20— 25—50 fr, ilyen számok villan­tak szemébe. Szép kis vásárt csinálhatott, — átkozódott. Leforrázva andalgott to­vább. Nem volt. bátorsága visszamenni a boltba, gyaní­totta, hogy a kereskedő sem­mit sem adna. Minden keserve mellett is elismerően gondolt a ravasz öregre: milyen hatá­rozottan adta vissza a felöltőt, amikor ő 300 frankot kért! Jól megszimatolta benne a tudat­lan, könnyen becsapható ide­gentI Hát. itt is az a divat, hogy a métépue (idegen) húz­za mindenben a rővidebbet?! Bizony alaposan bealkonyo- dott már, amikor visszafordult a kikötő felé. Reményei ala­posan megfogytak. Látta, hogy nincs akkora vagyona, amek­korát 6 képzett. Óvatosan kell tehát bánni a pénzzel, amíg nem tud valami munlíát sze­rezni magának. Alaposan el­fáradt már, mégsem mert fel­szállni a trolihoz hasonló kis villamos autókra. Rövid pihe­nés után gyalog ment tovább, hogy ezzel is takarékoskodjon. A kikötőbe akart visszajut­ni, mert emlékezett rá, hogy ott a közelben látott egy nagy parkot. — Végső esetben jó lesz éjszakai szállásnak, — tevezte. A következő éjjelt a Borely- parknak egy félreeső sétányán akarta átvészelni. Ezen a na­pon már utolsó frankja is elfogyott. A kínzó éhség mel­lett bágyasztó kimerültség is gyötörte. Az állandó járkálás és a kevés pilienés annyira el­nyomta, hogy mély álmából az erélyes rázogatás Is alig térítette magához. A rendőr mérges volt a sokáig tartó ébresztgetésért, s amikor lát­ta, hogy Zolival nem tud szót érteni, dühösen tuszkolta ma­ga előtt. A fiú félig álomban tántorgott, s talán ráég örült is a váratlan fordulatnak. — Lesz, ami lesz, legalább vala­hol alkatok, —1 gondolta elfá- sultan. Ebben az egy dologban mélvségr'sen csalódott. Az őr­szobán hosszas faggatás kezdő­dött, de amikor Zoli ott sem­tudta megértetni magát, s semmilyen igazolványt n tudott felmutatni, elvezett egy zárkába. A tágas helyiségben sz számmal nyüzsgött már a kötői lebújökból, a park padjairól összeszedett gyár népség. A telefirkált fal m lett néhány fapriccs állt, ezen is már többen heverte mint amennyire eredetileg n Tetézték az imbolygó faalk monyokat. Zoli az együk sarokban 1 veredett le, már azt sem bán hogy a piszkos padló jut csak már neki. Nem a h fontos, hanem az, hogy alui lehet, aludni! Az érdekli lakótársaik ugyan ezt a szí dékát nem nagyon akart tiszteletben tartani, de amil kérdéseikre csak néhány < goi szót morgott el, bél hagytak neki. Percek al tompa, álomtalan alvásba hant. Alig szunnyadt azonban máris felráztálk. Azzal ven fel kellemetlen külsejű tár: hogy az őr akar vele beszél A fiú alig tudott gondolh ni, hogy hol is van. Zúgó f jel lépett az ajtóhoz, úgy he oatía a hozzá intézett szat kát. Éberebb állapotban tál észrevette volna, hogy Cs gúnyt űznek belőle, de m teljesen bedőlt nekik. Egy c. vargó a fejére tett kabát al hadart el néhány gyors mc dalot,\ s a tompa, hang azt benyomást kettelte, mintha t lóban az oltón kívülről sz volna valalki. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents