Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-31 / 26. szám

2 $ SAPLÖ 1959. JANUÁR 31. Az SZKP XXI. kongresszusának pénteki (Folytatás az 1. oldalról.) repéről. A szovjeteknek döntő szerep jut a hétéves terv tel­jesítéséneik időszakában, a szo­cializmusból a kommunizmus­ba való átmenet időszakában feladatuk tovább erősíteni a munkásosztály és a parasztság szövetségét. Növekszik a tízmilliókat összefogó szakszervezetek, a Komüzomol-szervezetek, a szövetkezetek és más társa­dalmi szervezetek szerepe és jelentősége. A munkához való kommu­nista viszony kialakításáról, a szocialista tulajdon gondos állította a vezetés lenini el­veit, szétzúzta és félrelökte Malenkov, Kaganovics, Molo­tov, Bulganyin és Sepilov párt ellenes csoportját. Az SZKP szavára figyel a világ. Nem ok nélkül áll ma kongresszusunk a világközvélemény figyelmének középpontjában. Pártunk min­dig hű a marxista-leninista tanításhoz, ebben van a leg­nagyobb ereje. Az imperialisták és csatló­saik meg akarják állítani elő­rehaladásunkat — jelentette ki Szusziov. — Ám remény­telen a reakciós erők törek­vése, hogy elzárják előttünk a kommunizmus felé vezető utat. Olyan ez a próbálkozás, Wladislaw Goraulka, a LEMP kongresszusi küldöttségének vezetője, a szónoki emelvényen kezeléséről szólva Szusziov megállapította, hogy az oktatás különböző formái mellett eb­ben a munkában nagy szerepe lesz magának a kommunista építés' gyakorlatának. Hang­súlyozta, milyen fontos helye­sen megoldani az iskola és az oktatás összekapcsolását a termelőmunkával. Az iskola készítse gyakor­latilag elő a fiatalokat a munkára és a kommunista építésben való részvételre. ' Az ideológiai nevelésben fontos a sajtó, az irodalom és a művészet szerepe. Az íróik és a művészek helyesen értel­mezték feladataikat, s ez gyü­mölcsöző módon mutatkozott meg alkotásaikban, amelyek­nek egész sorát nagyra érté­kelte a közvélemény. Ez n#m jelenti, hogy szemet hunyha­tunk az irodalom és a művé­szet hibái láttán — jegyezte meg Szusziov. — A szovjet művészetnek és irodalomnak a következő időszakban a rá váró feladatok magaslatán keli állnia. Harcolni kell az iroda­lomban az idegen és káros be­folyások ellen. Az irodalom­nak és művészetnek küzdenie kell a társadalom magasfokú erkölcsiségének kialakulásáért. Szusziov a sajtónak a kom­munista nevelésben betöltött szerepéről szólva többek kö­zött rámutatott, hogy a Szovjetunióban a lapok példányszáma jelenleg 62 millió, szemben a XX. kong­resszus időszakának 48 mil­liós példányszámával. A Szovjetunióban 858 folyó­irat jelenik meg, összesen 26 millió példányszámiban. Éven­te 60 000 könyvet adnak ki 1 milliárd 110 millió példány­ban. A hétéves terv egyenes és világos út a kommunizmus­hoz t— folytatta Szusziov. — E terv megvalósítása még evősebbé teszi a szocialista tá­bort, lényeges segítséget nyújt t. nemzetközi kommunista mozgalomnak, erősíti a békét és gyengíti a kapitalizmus szí­totta háborús veszélyt. Az erőviszonyok döntő mó­don megváltoztak a világon a szocializmus javára. 1965- ben a világ területének 26 százalékán fekvő és a föld­kerekség lakosságának 35 százalékát egyesítő szocia­lista országok többet termel­nek majd, mint a kapitalista rendszer országai. Ez a szo­cializmus olyan győzelme lesz, amely megrendíti az, kapitalista rendszert. mintha valaki a természet erőinek akarna gátat emelni. A kapitalizmus egyre nehe­zebben tudja a víz fölött tartani a fejét, s elmerül majd az emberiség eilen elkövetett bűneinek súlya alatt, átadja helyét a va­lóban haladó rendszernél^ a szocializmusnak — mondotta Szusziov, Vlagyimir Gorbunov szere­lő-lakatos volt a következő felszólaló, majd Jevgenyija Dolinjuk, a tyernopoli terüle­ten lévő (Ukrajna) Sztálin kol­hoz munkacsapat-vezetőnője szólalt fel. Zinovij Szerdjuk, Moldávia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára a köztársaságban a szovjet ha­talom évei alatt végbement óriási változásokról beszélt. Ezután Jumzsagijn Ceden- bal, a Mongol Népi Forradal­mi Párt Központi Bizottságá­nak első titkára üdvözölte a XXI. kongresszust. Cedenbal hangsúlyozta, hogy Hruscsov beszámolója jelen­tősen gyarapítja a marxiz­mus—leninizmus kincsestárát. A kongresszuson megvitatásra kerülő ellenőrző számok a marxizmus—leninizmus tanítá sát testesítik meg, s bizonyítják a szocializmus vitathatatlan fölényét a kapitalizmus fe­lett. D. Aidit, az Indonéz Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára üdvözöl­te a XXI. kongresszust, a Kommunista Párt és az indo­néz dolgozók nevében sikere­ket kívánt munkájához. Aidit hangoztatta, hogy hét esztendő, s még inkább 15 év múlva a világon nagy és gyö­keres átalakulások mennek végbe. Hangsúlyozta, hogy In­donéziában egyre jobban tö­mörülnek a demokratikus és hazafias erők, mind ha tár o- zotabban kitűzik a célt: meg­szabadítani hazájukat az im­perialisták gazdasági befolyá­sától. Aidit ezzel fejezte be beszédét: „Előre a kommu­nizmusért!“ A kongresszus rövid szünet után Ivan Szpiridonov (lenin- grádi pártszervezet) elnökle­tével folytatta munkáját. Az elnök Nuritsyin Muhitgyinov- nak, az SZKP Központi Bi­zottsága elnökségi tagjának adott szót. lentőségéről, elsősorban az hatóságok a „kommunista ve­ázsiai és afrikai népek szem­pontjából, amely népek már felszabadultak, vagy felszaba­dulnak a függés alól és az ön­álló állami fejlődés útjára lép­nek. A gyarmattartó országok — folytatta Muhitgyinov — az Egyesült Államok támogatásá­val próbálják megtartani gyarmataik és birodalmaik maradványait. Az amerikai imperializmus a világ zsandára és a sza­bad népek eifojtója. Az Egyesült Államok politiká­jának lényege az a törekvés, hogy új formákban valósítsa meg uralmát és ezzel örökös­sé tegye az új rabszolgaságot. Muhitgyinov a továbbiak­ban hanysúlyozta, a jugoszláv revizionisták azzal segitik elő a keleti országokban az impe­rializmus törekvéseit, hogy bizalmatlanságot igyekeznek kelteni a Szovjetunió és a szo­cialista tábor országainak po­litikájával szemben. A jugo­szláv revizionisták az impe­rializmus csatlósainak szere­pét játsszák a keleten. Egyes keleti országokban — folytatta Muhitgyinov —. a szély“ ellenes harc zászlaja alatt a demokratikus erők te­vékenységének megakadályo­zásával kísérleteznek. Az ilyen eljárás az imperializmus mal­mára hajtja a vizet. Muhitgyinov kifejezte re­ményét, hogy ezeknek az or­szágoknak a vezetői bölcs meg oldást találnak, amely meg­oldás összhangban van a né­peik haladásával és felvirág­zásával A Szovjetunió népei felvi­rágzást és boldogságot kí­vánnak a Kelőt népeinek az új élet kialakításában és fejlesztésében — fejezte be felszólalását Mu­hitgyinov. A péntek délelőtti ülés utolsó felszólalója Alekszandr Gitalov, a „XX. pártkong­resszus“ kolhoz (kirovográdi terület, Ukrajna) traktoros brigádvezetője volt. A kongresszus pénteken 16 órakor, a szünet után folytat­ta munkáját. Az elnöklő Nyi- kolaj Ignatov a beszámoló vi­tájában Mihail Lavrentyev akadémikusnak, a tudomá­nyos akadémia alelnökének, az akadémia szibériai tago­zata elnökének adott szót, Mihail Lavrentyev: A tüdősök minden ereinkkel dolgoznak majd a hétéves terv tudományos feladatainak végrehajtásáért Nurifgyin Muhitgyinoví Szovjetunió népei felvirágzást és boldogságot kívánnak Kelet népeinek A Szovjetuniónak nem szo­kása elnyomókra és elnyomot­takra, elmaradottakra és élen­járóikra, történelmiekre és nem történelmiekre osztani a nemzeteket — mondotta. — A Szovjetunió több mint száz nemzete és nemzetiségi cso­portja egyenlő jogokat élvez, vállvetve dolgozik egyetlen soknemzetiségű család tagja­ként; Muhitgyinov ezután ele­mezte a párt nemzetiségi po­litikáját, s méltatta e politi­ka belföldi és nemzetközi je­lentőségét; Pártunk és az orosz nép — jelezte meg Muhitgyinov vall a gázkitermelés az 1958-as 172 millió köbméterről 1965-ig 18 300 000 000 köbméterre, vagyis 106-szorosára növek­szik; A hétéves tervben nagy .je­lentőségű a nemzeti köztár­saságok iparának és mező- gazdaságának szakosítása, A közép-ázsiai köztársaságok­ban, Azerbajdzsánban és Ör­ményországban komplex mód­szerrel gépesítik a gyapotter­mesztéssel összefüggő vala­mennyi munkát. Eddig az ál­lam a nyersgyapotot vásárolta fel a kollektív gazdaságoktók Most, amikor a kolhozok sok­Lavrentyev a hétéves terv­ben a szovjet tudomány és * tudósok elé tűzött feladatok­ról beszélt. A tudományos in­tézményeket, a főiskolákat, az ipart és a mezőgazdaságot a lehető legközelebb kell vin­nünk egymáshoz szervezeti­leg és területileg egyaránt — jelentette ki a tudós. Fokoznunk kell az együtt­működést az egyetemek, a műszaki tanintézetek és az üzemek között. Ez az együttműködés nagyon fontos most, amikor új tudo­mányos központok létesül­nek. Ilyeín együttműködés biz­tosította a szovjet tudomány­nak a magfizikában elért si­kereit és más eredményeit. Lavrentyev akadémikus ki­jelentette: a Szibériában ki­alakuló új tudományos köz­pontban nemsokára megnyí­lik a hidrodinamikai intézet, s befejeződik más intézetek építése is. Több mint három­száz tudományos már átköltözött és Leningrádból Szibériába. A legközelebbi jövőben újabb négyszáz tudományos dolgozó érkezik oda. A szónok ezután megemlített néhány problé­mát, amelynek kidolgozásá­val a keleti tudományos intéz­mények foglalkoznak majd. Lavrentyev akadémikus a szibériai tudósok nevében biz­tosította a kongresszust, hogy a tudósok minden erejükkel dolgoznak majd a hétéves terv tudományos feladatainak végrehajtásáért. Leonyid Brezsnyev: A nehéziparba csaknem hétszáz milliárd rubelt ruházunk be Nyikolaj Ignatov, a délutá­ni ülés elnöke ezután Leo­nyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága elnökségi tagjának adta meg a szót. — Azok az intézkedések, amelyeket a párt a legutóbbi időkben foganatosított, a nép­— segített az ország min- ágú gazdaságokká váltak, ;e- gazdaság sok ágában, az ipar Pártunjk erősítette kapcso­ltait a tömegekkel, helyre­dein nemzetiségének önálló államisága kia’nikításában, hozzájárult, hogy a távol­eső határmenti köztársasá­gok gazdaságilag és kultu­rálisan egyaránt Igen fejlett területekké váljanak. 1917 előtt a távoli észak, va­lamint több határmenti köztár­saság népcsoportjainak zöme írástudatlan volt. A szovjet hatalom éveiben több mint negyven népcsoport dolgozta ka saját írását és fejlesztette anyanyelvét. Különösen gyor­san fejlődik nemzeti kultúrá­juk. Sokat fejlődött a nemzeti sajtó. Visszaállították a bal­károk, a kalmikok, a csecse- nyecek és az imgusok nemzeti államiságát. A pórt és a szovjet állam nemzetiségi politikájának egyik sajátossága, hogy a nemzetiségi köztársaságok­ban mind cinek el ott azokat a gazdasági ágakat fejleszti, amelyekhez a legkedvezőbb feltételek vannak. A hétéves terv gyors iparfej­lesztést irányoz elő á Szovjet­unió keleti köztársaságaiban: Kazahsztánban, Üzbekisztán- ban és másutt. Muhitgyinov példaként hi­vatkozott Uzbekisztánra, ahol a buharai, a karadagá és más (öMgázlelőhelyek kiaknázásá­hetőség nyílt rá, hogy saját és a mezőgazdaság kolosszális hatáskörükben szervezzék tartalékait tárták fel — mon- meg a gyapot szárítását és dotta. tisztítását. Az államnak így át kell majd térnie a nyersgya­pot felvásárlásáról a rost­gyapot és a gyapotmag felvá­sári ására. Muhitgyinov megemil ftette, hogy Hruscsov beszámolója tovább fejlesztette a párt nemzetiségi politikájának tu- dományos-elrnéle ti tételeit. Külön 'kiemelte a szocialista nemzetek szellemi közösségét a Szovjetunióban. A legfonto­sabb — mondotta — a párt­nak, az internacionalizmust megtestesítő eleven példáinak a vezető és irányító szerepe. Országunk — folytatta Mu­hitgyinov — soknemzetiségű, következésképpen soknyelvű. Minden nemzet jogosan törek­szik saját anyanyelvének fej­lesztésére. De mindegyik nem­zet nagy szeretettel használ­ja az orosz nyelvet. Ezért a szovjet közoktatási rendszer átépítéséről szóló törvény or­szágos vitája során gyakorta elhangzott az a kívánság, hogy az isko1 ókban az anya­nyelvet és az orosz nyelvet egyaránt tanítani kell. Muhit­gyinov megjegyezte, hogy na­gyon komoly figyelmet kell fordítani e kívánságokra. Muhitgyinov ezután beszélt a hétéves terv nemzetközi je­— Miközben a hétéves- terv időszakában megteremtjük a kommunizmus anyagi- technikai alapját, vezető szerepet biztosítunk a nehéz­iparnak. A nehéziparba csaknem hét­száz milliárd rubelt ruházunk be. — Az a feladatunk, hogy fel újítsuk a kohóipar, különös­képpen a hengereltáru- és a csőgyártás technikai felszere­lését. A kohóipar új kapaci­tásainak átlagos évi növeke­dése a hétéves terv folyamán eléri az ötmillió tonnát, va­gyis háromszorosa lesz az elő­ző hét évinek. Brezsnyev ezután hangoz­tatta, meg kelj gyorsítani a kohászati objektumok építé­sét. Megvan a lehetőségünk hogy öt esztendőnél nem hős/ szabb idő alatt hatalmas kohó. szatj üzemeket építsünk. Minthogy a hétéves terv fo­lyamán nagy kohászati műve­ket helyezünk üzembe az é' lagos teljesítőiképesség meg­növekszik, s 1965-re megha­ladja majd az Egyesült Álla­mok kohászati üzemét. Brezsnyev hangsúlyozta, a lehető leggyorsabban el kell végezni a műszaki fej­lesztést, s meghonosítani a kohászatban az új gyártási folyamatokat és termelési módszereket. A korszerű módszerek egyi­ke a vas és az acél oxigén­befúvásos olvasztása. Az oxi- génes módszer bevezetésével a vas- és az acélipar termelé­sében a hét esztendő folyamán további 3 millió tonna nyers­vasat, s csaknem 8 millió ton­na acélt nyerhetünk. Alekszandra Ribakova, a moszkvai gumiabroncsgyár la­katosa után Pjort Lomako, a krasznojaxszki népgazdasági tanács elnöke szólalt fel. Vilié Pessi: Ismertessük a Szovjetunió sikereit Vilié Pessi, a Finn Kommu­nista Párt főtitkára a finn kommunisták és az egész dol­gozó nép nevében üdvözölte a XXI. kongresszus küldötteit. Elmondotta, hogy a legutóbbi másfél évben Finnországban túltermelési válság észlelhető, a munkanélküliség rekordma­gasságot ért el. Hangsúlyozta, hogy ilyen körülmények kö­zött Finnország számára rendkí­vül fontos volna, hogy fej­lessze kereskedelmi kapcso­latait a Szovjetunióval és a népi demokratikus országok­kal. Ezt azonban országunk befo­lyásos körei akadályozzák — mondotta Pessi. — Feladatunk — folytatta —, hogy ismertessük a finn néppel a Szovjetunió sikereit, a Szovjetunió szerepét a né­pek szabadságáért, a békéért vívott harcban. Pessi ezután kijelentette, hogy a hétéves terv megvaló­sítása nemcsak a Szovjetunió népei, hanem az egész nem­zetközi kommunista munkás- mozgalom szempontjából Is nagy jelentőségű lesz. Dolores Ibárruri üdvözli a kongresszust A délutáni ülésen utoljára Dolores Ibárruri, a Spanyol Kommunista Párt Központi munkatárs Bizottságának főtitkára szólalt Moszkvából fel .— Lelkes testvéri üdvöz­letünkben — mondotta — a munkások, a parasztok, a zsel­lérek, a haladó értelmiség és a kispolgárság érzelmeit, az egész dolgozó és haladó' Spa­nyolország érzéseit fejezzük ki. Ez a Spanyolország » Szov­jetunió vívmányaiban saját jövőjét, minden szabad nép jövendőjét látja. Majd arról szólt, hogyan har­col a Spanyol Kommunista Párt ,a szakszervezeti mozga­lom, a spanyol nép a francois- ta diktatúra ellen. Ezt a har­cot még a dühödt rendőri meg­torló intézkedések sem tudják elfojtani — mondotta. Dolores Ibárruri ezután a következőket mondotta: Egész népünk lelkesedéssel és örmmel figyelte a szovjet szputnyikokat és a világűrra­kétát, amelyek a szocializmus fölényét bizonyítják a kapi­talizmus felett, Büszkék vagyunk rá, hogy először a szovjet rakéta röp­pent fel a, világűrbe. Arra is büszkék vagyunk, hogy önök elsőként léptek a kom­munizmus építésének útjára. Dolores Ibárruri beszéde után bejelentették, hogy a kongresszus üdvözlő táviratot kapott a portugál, a ciprusi, a szudáni és a török testvérpár- toktól. Szombaton, január 31-én lesz a kongresszus ötödik napja, a délelőtti ülés moszk­vai idő szerint 10 órakor kez­dődik. Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt kongresszusi küldöttségének ve­zetője és Mehmed Shehu, a küldöttség tagja, T. Udzsabaev küldöt­tel, • TMMk Coanuniata Párt. Központi Bízottad*, atkával b*.

Next

/
Thumbnails
Contents