Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-29 / 24. szám
1959. JANUÁR 29. NAPLÓ 3 A KISZ és a tanácsok A Színjátszó Akadémia vizsgae'öadása H ogy a n dolgozzék, működjék együtt a KISZ- szervezet a községi tanácsokkal., miben segítsék a fiatal tanácstagok a KlSZ-szerveze- teket, hogyan használjuk fel a tanácsok támogatását a KISZ-szervezet munkájában? — sok KISZ-szervezetet és ifjúsági vezetőt foglalkoztatnak ezek a kérdések. Vitathatatlan, a mi tapasztalataink is igazolják, hogy a KISZ és a helyi tanács közötti szoros együttműködés több szempontból is előnyös, értékes és igen hasznos a KISZ számára. Elősegíti a fiatalok sokoldalú foglalkoztatását, s tartalmasabbá teszi a nevelést. S megfordítva: a KISZ- sziervezetek önkéntes munkája, társadalmi teyékenysége - fontos és közhasznú a falu életében. Az együttműködés egyik formája tehát az, hogy a tanács egy-egy tanácsi munka, feladat elvégzéséhez a KISZ- szervezet társadalmi munkáját igényelje. Ezzel bevonja' a kiszen kívüli fiatalok tömegeit az öntevékeny, közhasznú munkák elvégzésébe. Ezért jó, ha az alapszervezetek — munkatervük elkészítésekor — tanácskoznak a tanácselnökkel és véleményt kémek arról, hogy miben segíthet a legtöbbet az ifjúság a községnek. Úgy véljük, nem ártana, ha a KISZ és a tanács írásos szerződést kötnének utak, parkok, gyermekjátszótér-építésre, fásításra, a község szépítésére, kultúrotthon vagy KISZ-helyiség létesítésére. A kétoldalú szerződésben rögzítik a vállalt munkák befejezésének határidejét, a benne résztvevő személyek számát, a tanács pedig biztosítja a munkálatok anyagi és technikai feltételeit. Gondoskodik a szükséges lovasfogatokról, szerszámokról, stb.-ről. Ugyan akkor honoráriumképpen bizonyos felszerelést, hangszereket, rádiót, lemezjátszót, sportszereket, bútorokat vásárol a fiataloknak. Ily módon megszűnik a „kunyerálás“. A fiatalok megértik azt, hogy a közösségtől csak akkor kaphatnak, ha azt valamiképpen megszolgálják, kiérdemlik. A KISZ-szerveaetek valamennyi tagja megbecsüli az így szerzett tulajdont, amelyhez munkájuk eredményeként jutottak hozzá. Ma már ilyen példa nem is ritka. Kisjaikabfalván a tanács fűkaszálással, utcák javításával, a KISZ-helyiség szebbétételével, Cun községben a kultúrotthon átalakításával bízta meg a KISZ-t. Ba-' barcszőlősön a fiatalok 500 árát dolgoztak a társadalmi megmozdulások alkalmával. Ha már a tanács és a KISZ : együttműködéséről írunk, ■ megemlítem a KISZ-helyiség j problémáját. Tanácsaink legtöbb helyen keveset tettek j azért, hogy a faluban műkő- j dő K ISZ-szervezet helyiség- j hez jusson. Előfordul, hogy a j meglévőt is elveszik tőlük, j Ezzel megfosztják a KISZ- szervezetet működésének egyik legfontosabb feltételétől, s ez nagymértékben gátolja a mozgalmi életet. A KISZ és a tanács kapcso- : latának kialakítása bizonyára : lehetővé teszi a KlSZ-helyi- ség megszerzését, ahol a fiatalok együtt szórakozhatnak, tanulhatnak. Ha a helyzet úgy adódik, a tanács építőanyaggal támogassa a KISZotthon felépítését, s a Ea’talok pedig társadalmi munkával teremtsenek otthont szervezetük számára. A KISZ-nek gondoskodnia kell arról, hogy a tanács végrehajtó bizottsága időnként tűzzön napirendre ifjúsággal kapcsolatos kérdéseket. Helyes, ha a KISZ meg bizottai részt vesznek a tanácsüléseken, különösen akkor, ha valamilyen, ifjúságot érintő probléma kerül napirendre. A KISZ és a tanács munkájának összehangolása feltétlenül a KISZ tömegkapcsolatainak kiszélesítését, tekintélyének növelését segíti elő. Ne sajnáljuk rá sem az időt, sem a fáradságot! Kovács István a siklósi járási KISZ- bizottság munkatársa. 1/ evesen tudják még Pé- esett is, hogy a városi művelődési ház kebelében tavaly szeptember óta kétéves Színjátszó Akadémia működik. A sokat ígérő s talán megtévesztő cím nem valamiféle színészutánpótlást biztosító intézményt takar. A tanfolyam célja, hogy művelt, színpadi kultúrával rendelkező közönséget neveljen, olyan embereket, akik közül némelyek majd az üzemi és iskolai színjátszás tevékeny serkentői lesznek. Az oktatás két — egy Középiskolás és egy dolgozó — tagozaton folyik színházi szakemberek irányításával. A hallgatók négy szemeszter alatt megismerkednek a dráma történetével, s bizonyos színpadi jártasságra, színpadtechnikai ismeretekre is szert tesznek. A stúdió vasárnap délelőtt tartotta első félévi nyilvános vizsgaelőadását. Borsos József bevezetője után az ókori görög drámaírás két klasszikus alkotása került bemutatásra. Az ifjúsági — középiskolás — tagozat Aristophanes Madarak című vígjátékát, a felnőtt — dolgozó — tagozat Sophokles Antigoné című tragédiáját adta elő. Mindkét együttestől stílusos, finom, valóban ka- mara-jellegű előadást kaptunk. Aristophanes vígjátéka, a Madaraik (rendezte Turián György) a már széteső, romlott görög polisz karikatúrája. Megírásakor nagyon is valóságos, történeti célzata volt a darabnak (Alkibiades szicíliai vállalkozását bírálta benne Aristophanes). Ezt az allegorikus utalást már kevesen ismerik, a mű általános tanítása Munkában a Zeftees! a TIT-ken A TIT zenecstet rendez a Bartók Klubban, a megyei tanács alapítvány népfőiskola hallgatói réSzére ma este 7 órai kezdettel. A zeneest a három heti munka és szórakozás egy kis része csupán, — s az a célja, hogy * hallgatóit zenei mfiveltségét fejlessze. Az előadás címe: „Uj irány zatok az operett-művészetben.” Offcnbachtól a legújabb magyar és szovjet operettszerzőkig szó lesz az operett kialakulásáról, fejlődéséről, hanyatlásáról, majd a szovjet operettszerzők újszínü, igazhangú, az operettet a szabadság és a béke gondolatának szolgálatába állító művészetéről. Az előadást Offenbach, Strauss, Lehár, Kálmán, Dunájevszkij, Mll- jutyin stb. zeneszerzők műveiből vett részletek kísérik. A pécsi bányákban jelentős szénmennyi- séget tartalmaznak a vékony telepek. Lefej tésük azonban nehéz, a vékony telepekben elérhető teljesítmények jóval az átlagos teljesítmények alatt maradnak. A jelenlegi fejtési módszerrel például a fejteljesítmény az átlagosnak mindössze 20—25 százaléka és csak igen kedvező esetben éri el az átlagot. így hát feltétlenül szükségesnek mutatkozott olyan új fejtési módszer kialakítása, amely- lyel a vékony telepekben is megfelelő teljesítményeket lehet elérni; Egyik ilyen módszernek a pécsi szákemberek a szénfűrész alkalmazását tartották s éppen ezért hozzá is kezdtek a szénfűressze! való leművelés lehetőségeinek kikísérletezéséhez. Az eddigi tapasztalatok alapján a következőket állapították meg: A szénfűrész olyan telepek lefejtésénél alkalmazható, ahol a fejtés teljes hosszában a gravitációs készletszállítás lehetséges, ahol a fronthomlok lehetővé teszi az egy méteres biztosítás nélküli előrehaladást és ahol a fekü nem duzzad. Ilyen telepiek a pécsi bányákban olyan számban vannak, hogy a szénfűrész alkalmazására mindig van lehetőség. A képien a még kísérleti célokat szolgáló szénfűrész látható üzemközben. azonban ma is felfogható: a madarakkal a levegőben maguknak várost és birodalmat építtető két athéni polgár vállalkozása tulajdonképp minden idők „Felhőkakukkvárai- nak”, általában az esztelen álmodozásnak gúnyrajza. A fiatalok lelkes, könnyed és természetes játéka, a ragyogó rendezői és maszk-ötletek valódi aristophanesi derűt varázsoltak a színpadra. Ezeknek a diák-szereplőknek (egyikmásiknak most mutál a hangja) még az egész élet kicsit játék, hogyne tudnának komé- diázni akkor, amikor valóban játszani kell nekik, ha még- annyira „komoly” színpadi játékot is. Sophokles, az antik dráma másik zseniális alkotójának darabját, az Antigonét a felnőttek csoportja adta elő. „(Rendezte Dobai Vilmos.) A {túlzott szöveghúzás miltt a le- ; fejtett hús és izomzat alól :tt i kiütköztek a darab szabadon j maradt bordái. A rendezői fel- | fogással is, amely sokszor álió- I képpé merevítette a játékot, ♦ lehet vitatkozni. Ez a mozdu- tiatlan beállítás azonban nem tsuta játékból, hanem tudatos {szándékból eredt. Hűvös nagy- {vonalúsággal, gesztusok nél- íküli lassú, egyszerű játékkal ♦igyekeztek visszaadni az antik | tragédia levegőjét. A termé- íszetes érzés és az ember al- t kotta törvény összeütközését | ábrázoló dráma ebben az elődadásban szinte egyetlen médiatáriévá vált. Ábrája a sophok- {lesi sornak: „Sok van, ami • csodálatos, de az embernél [nincs csodálatosabb.” A két előadás nemcsak ** arról győzte meg a kö| 5zönséget, hogy kiváló vezetőkkel színvonalas oktatás folyik a Színjátszó Akadémián, hanem arról is, hogy a néző is- ; méretéit gyarapító és műélvezetet nyújtó produkcióra képietek a tanfolyam hallgatói. Ne- Jvek felsorolása helyett (hisz ítöbb, mint három tucatot keltene följegyezni és megdicsérem), hadd írjunk egyetlen ha- 5 talmas jelest az Akadémia jképzeletbeü közös leckeköny- e vébe, 1 <t. t.) IKER TITKA lehenük van. Az összes szarvasmarhaállományuk 36 darab. Nemrég adtak le 16 hízott marhát és annak örülnének, ha már holnap beállíthatnának újabb húsz marhát hizlalásra. Megbízták már az első húsz marha vásárlásával az állatforgalmit, s jelezték azt is, hogy később újabb húszra lesz szükségük, mert idén negyven hízó marhát akarnak értékesíteni, méghozzá zárgazdasági felügyelő Később elmondanak mindent a sertésekről is. Vgy, ahogy van, őszintén. Tavaly nem a legjobban sikerült a sertéstenyésztés. Mind berks- hirei volt. Most kicserélték az egész állományukat fehérhússertésre. 16 kocasüldőjük van. Hamarosan csak úgy ontja ez a tizenhat koca a sok malacot. A baromfifarmon tyúkok fogadnak. Mind fajtiszta sárga A tsz modem istállójában kiváló egyedek sorakoznak az jászlak mellett. A kép felső sarkán látható két tehán a tsz. büszkesége. Tormásli József gondolkodik gy kicsit, s a kérdésre: „Ho- yar sikerült ilyen nagy ered- tényeket elérniük?” így falazol : — Nincs ebben semmi ör- öngősség, dolgoztunk, szor- almasan dolgoztunk. Az ördöngösségben igaza an, a szorgalomban is, de zért más is kellett ahhoz, ■ogy a megye termelőszövet- .ezetei között folyó termelési ■ersenyben ők, a rózsafai Kö- ös Ut tagjai lettek az elsők. Először az egyéniek átlag- érmését nézem. Zabból 7—? názsa, őszi árpából 8—9 mása, kukoricából 30 mázsa csöves termett holdanként. Az gyénieknek, de nem a tsz- iek! A tsz zabból 15,53 mását, napraforgóból 13 mázsát, iszi árpából 18,5 mázsát, ku- .oricából pedig 43 mázsát ta- :arftott be holdanként. 519 358 orintot jövedelmezett a tsz- lek a növénytermesztés az 95?/58-as gazdasági évben, ledig ekkor még mindössze 82 hold földjük volt. Az eredmények a szorgti- omnak is köszönhetők ez gaz, de nemcsak ennek. .4 tsz tavaly 100 hold földjén talaj- javítást végeztek, idén is ötven holdra kötöttek szerződést. 293 kiló műtrágyát szórtak ki holdanként és a körzeti agro- nómus örömmel újságolja most is: — Idén is 234 kiló műtrágyát kap minden hold — majd hozzáteszi, hogy csak a műtrágyakedvezményük az idén 20 938 forint lesz. Egész évben gépek járták a tsz földjét. 4,5 normálholdnyi gépi munka esett minden holdra, ami annyit jelent: a kapásokban adandó munka nyolcvan százalékát géppel és csak húsz százalékát végezték kézzel. A kalászosok vetését, betakarítását mind géppel végezték. Tehát nemcsak szorgalmasan dolgoztak, hanem okosan gazdálkodtak is. Ezt látni az istállóban is. Több a takarmányuk, mint a szalmájuk. Érdekes, nekik szalmával kell takarékoskod- niok. Nem jó dolog ez, de lényegesen jobb, mintha fordítva lenne. Ha szalmájuk lenne több, akkor nem mondhatnák el a következőket. 14 fejőshold OFA-t kaptak, a többit az a hat 10—12 holdas középparaszt család hozta a közösbe, aki az ősz óta lépett be. Miért léptek be? — A nagy termés miatt, meg a jövedelem miatt. 53,12 forintot fizetett a tsz egy-egy munkaegységre. Szép összeg. Délben összejön a tagság rendkívüli taggyűlésre. A megyeiek elhozták az ötezer forint jutalmat, ami a termelési versenyben első rózsafai tsz- nek jár. Tormási József elnök ilyeneket mond a tagoknak: — Részt vettem az országos kukoricatermesztési tanácskozáson. Csuda dolgokat hallottam ott. Beszéltem a mi fiataljainkkal és elhatároztuk, 10 holddal bekapcsolódnak ők is az országos versenybe. 35 mázsa szemeskukoricát vállaltunk. Ha valahol, hát akkor Rózsafán meg lehet ezt csinálni. Később arról beszél: $ — Van olyan hely, aJiol négyzetesen. vetik a silókukoricát szovjet módszerrel. Ezen a tanácskozáson hallottim azt is: így olyan takarmánymeny- nyiséget is elérhetünk, amelynek tápértéke felér 100 mázsa morzsolt kukorica tápértékével. Ezt is megpróbáljuk. Megint más: — Tavaly már megpróbáltuk és nagyon jól bevált a silókukorica napraforgóval. Most szakemberektől hallottam: sokkal jobb lesz a siló, ha nemcsak napraforgót, hanem szóját is vetünk bele. Hallgatom az elnököt és a jegyzetfüzetbe összefoglaló gondolatként ezeket írom: „Szorgalom, akarás, gépi munka, az újtól nem félés — ebben van a siker titka!” Valóban igaza volt az elnöknek. Ez nem ördöngösség. Minden tsz utánuk csinálhatja. Szalui János A baromfi farm jövedelmező üzem ág a rózsafai Közös Ut Tsz-ben. számadás előtt. Jó teheneik vannak: 14,5 liter az istálló- és 12,6 liter a fejési átlaguk. A jó állományt fel is használják: ott sorakozik már a sok növendékmarha, az utánpótlás. Az istállóban savanykás illat terjeng. Valaki meg is jegyzi: — Olyan, mintha az ember must erjedéskor menne le a pincébe. Földvári elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese belemarkol a silóba, megszagolja: — Kitűnő! — 460 köbméter ilyen silót készítettünk! —= mondja a magyar, 238 van belőlük. A hideg idő ellenére is napi 80— 100 tojást ad a farm. — A nyáron előnevelt csirkékkel foglalkoztunk — magyarázzák. — 1100 előnevelt csirkét neveltünk fel. A haszon? A tiszta haszon 34 800 forint volt. Kifizetődő a baromfitenyésztés! Idén megint ezer csirkét nevelnek fel a rózsafaiak. Járjuk a tsz-gazdaságot és ilyenkor sok mindent lát, hall az ember. Tavaly még 182 hold földje volt a tsz-nek. Most 310 holdja van. Hetven Tormási József, a Közös Ut Tsz elnöke átveszi az ötezer forint jutalmat Földvári János elvtárstól, a megyei tanács elnökhelyettesétől,
