Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-29 / 24. szám

4 NAPLÓ 1959. JANUAR 29. Magyar találmány sikere Prágában Prága (MTI) Dr. Zselyonka László, a budapesti orvostudo­mányi egyetem tanára prágai tudományos, egészségügyi és optikai szakkörökben bemu­tatta új találmányát, az úgy­nevezett D—3 kondenzort, amelynek segítségével a mik­roszkóp alá helyezett testek plasztikusan láthatók és fény- képezhetők. A csehszlovák szakemberek nagy elismerés­sel nyilatkoztak a magyar ta láimányról, Adenauer Londonba látogat Berlin (MTI) Adenauer nyu­gatnémet kancellár „belátha­tó időn belül“ Londonba láto­gat, hogy tanácskozzék Mac­millan brit miniszterelnökkel. Látogatása azokkal a diplo­máciai tanácskozásokkal függ össze, amelyeket a nyugati ha­talmak és Nyugat-Németor- szág folytat a Szovjetunió bé­keszerződés-tervezetével és a berlini kérdéssel kapcsolat­ban. A rendőrség feltiívása 1958 december 24-én a Nyu­gati pályaudvaron egy magát Erzsinek nevező nő, aki Má­tészalkára utazott, elutazása előtt bőröndjét egy ismeretlen férfira bízta. A férfi átadta a rendőrségnek a .bőröndöt, amelyet azóta is ott őriznek. Aki a bőröndöt rábízta a férfira, jelentkezzék a BM. orszk. vasúti osztály buda­pesti kapitányságán, Buda­pest, VI., Népköztársaság útja 62., III. emelet 17, A román kormány nyilatkozata Török- jA vzmíoUwms wvzfyc&m ország és az USA katonai tárgyalásairól Bukarest (MTI). Török­ország bukaresti nagyköveté­nek átadták a román kor­mány nyilatkozatát, amely em­lékeztet rá, hogy az Egyesült Államok és Törökország kato­nai egyezmény megkötéséről tárgyal. Törökország az Egye­sült Államok rendelkezésére bocsátja területét, hogy rakéta­kilövőpályákat és újabb tá­maszpontokat építsen nukleá­ris fegyverekkel felszerelt amerikai katonai egységek számára. A nyilatkozat a to­vábbiakban rámutat: — Az érdekelt körök, hogy indokolni próbálják katonai előkészületeiket és az új ka­tonai egyezményeket, azt állít­ják, hogy különböző balkáni szocialista országokban, köz­tük Romániában Is, szovjet csapatok tartózkodnak, s hogy ezekben az országokban raké­tatámaszpontok épülnek. Az ilyen állítások nem felelnek meg a valóságnak. A nyilat­kozat .ennek alátámasztására megemlíti, hogy 1958 nyarán a Romániában állomásozó összes szovjet katonai egységeket visszavonták. A nyilatkozat befejezésül megállapítja: — A Román Népköztársa­ság kormánya reméli: a török kormány a legkomolyabban megfontolja, hogy milyen kö­vetkezményekkel járhat Tö­rökország és a Román Nép- köztársaság jóviszonyánaik fej­lődése a béke és a balkáni né­pek biztonsága szempontjából az, ha újabb katonai kötele­zettségeket vállal az Amerikai Egyesült Államok és a NATO iránt Dulles keddi sajtóértekezlete Washington (AP—Reuter) — Mint már jelentettük, Dulles az Egyesült Államok külügy­minisztere kedden sajtóérte­kezletet tartott, amelyen főleg a német kérdéssel foglalko­zott. Többek között hangoztat­ta, hogy most a Szovjetunió­nak kellene új tervet java­solnia a „szabad választások“ helyett Kelet- és Nyugat-Né- metország egyesítésére. A külügyminiszter állítása szerint az Egyesült Államok meghallgat minden olyan ter­vet, amelyet a Szovjetunió elő terjeszt, de ez nem vonatko­zik a konföderációról szóló legutóbbi szovjet tervre, amely — Dulles szerint — Németország „örökös meg­osztottságát szolgálná.“ Dulles a továbbiakban azt állította, hogy az Egyesült Ál­lamok örömmel fogadná, ha a német egység bármiféle esz­közzel megvalósítható lenne.' Kijelentette azonban, minden erre irányuló tervnek biztosí­tékokat kell tartalmaznia ar­ra nézve, hogy „az egyesített ország szabadságban élhet to­vább.“ Dulles azt a nyilatkozatát, hogy a szabad választások nem jelentik Németország egyesítésének egyetlen mód­ját, úgy magyarázta, hogy ezt a megjegyzést csak azt. kö­vetően tette, amikor már rá­mutatott, hogy „a szabad vá­lasztások jelentik az újra­egyesítés normális és bevett módszerét“ és hogy ez az Egyesült Államok politikája. Elmondotta Dulles, hogy ez­után azt a kérdést intézték hozzá: annyit jelent-e ez, hogy Németország újraegyesí­tése nem jöhet létre, ha nem tartanak választásokat? Erre a kérdésre Válaszolt azután azzal, hogy „nem foglalhat el olyan álláspontot, amely visz- szautasítaná az újraegyesí­tést, amennyiben az más esz­Befejeződött a bagdadi paktum miniszteri tanácsának ülésszaka A norvég kiiiiigym’nlszfer a német békeszerzédés-tervezeirS! Osiló (AP) Halvard Lange norvég külügyminiszter a nor­vég parlament külügyi vitá­jában kedden ismét megerő­sítette, hogy Norvégiának nincs szándékában „keresztül erőszakolni“ olyan békeszer­ződést, amelyet a németek elfogadhatatlannak tartanak. A külügyminiszter hangsú­lyozta, hogy a jelenlegi hely­zetben minden lehetőt meg K a r a c s i (MTI). Három- napi muniká után szerdán vé­get ért a bagdadi paktum mi­niszteri tanácsának ülésszaka. A záróülés után kiadott köz­lemény szerint a karacsi tár­gyalások „megerősítették a tagállamok eltökéltségét, hogy megvédik függetlenségüket”. kozó tárgyalások megindítása érdekében. A külügyminiszter a továb­biakban bejelentette, a nor­vég kormány elhatározta, hogy nem engedélyezd a Spitz- , _ , , ___ be rgákon tervezett repülőtérKözöltek, hogy a tanács leg- felépítését. {közelebbi ülését körülbelül Mint ismeretes, a Szovjet-. hat hónap múlva tartják Te- unió ebben az ügyben jegyzé- ]heránban. két intézett a norvég kor-> . ., , ... mányhoz, rámutatva, hogy a? Az AFP hírmagyarázatában repülőtér megépítése ellent- I. rámutat a paktumon belül ki­A transzszibériai vasútvonalon újabb villamosított sza­kaszt helyeztek üzembe. A Novoszibirszk—Tajga útvonalon közlekedő gyorsteherszerelvényeket a képen látható N—8 tí­pusú, nagyteljesítményű villamosmozdonyok vontatják. közökkel is megvalósítható lenne.“ További kérdésre válaszol­va Dulles azt állította, hogy az Egyesült Államok hajlandó lenne megvitatni minden le­hetséges eszközt, amelyet a Nyugat és a Szovjetunió eset­leg javasolna, hogy megvaló­suljon Németország újraegye­sítése. Sajtóértekezletének további részében Dulles külügyminisz­ter azt a meggyőződését fe­jezte ki, hogy az Egyesült Ál­lamok a közeljövőben külön­leges védelmi egyezményeket köthet majd a bagdadi pak­tumhoz tartozó országokkal. Bejelentette Dulles, hogy az Egyesült Államok visszavon­ni szándékozik Kubából otta­ni katonai tanácsadó misszió­ját, mert az új kormány kifo­gásolja annak jelenlétét az országban. ,j. wmm Wmmí-% B— MIkí, wlms&iw hogy újabb kötelezettségeket kelljen vállalnia a pakttun tagállamai iránt; 2. a muzul­mán tagállamok (Irán, Török­ország, Pakisztán) különös fontosságot tulajdonítanak a paktum gazdasági vonatkozá­sainak < I A tanács továbbra is „füg­gőben hagyta” Irak tagságá­nak kérdését. Kadir pakisztáni külügymi­niszter szerdán délután fogad­ta Loy Henderson külügyi ál- J lamtitkárt, az amerikai kül­Accltalapzaton nyugtzik m 9000 tonnát épület, amelyet két--------- o. ----------- ■—. ,7„ ,. . ; speciális vontató segítségével 63 méterre szállítják, eredeti be­kell tenni az európai bizton- mond az 1920. évi szerződés-(alakult új helyzet két alapvető n g vezet°Jel- ílir s2ermt J Igéről. A vontatók erejének megsokszoroeódéedm többszörös «tággal, a német kérdéssel éa nek és NATO^repülőterek fel-v jellemvonására: I. az Egyesült kétoldalú katonai szerződések- • csörlő-áttételeket alkalmaznak, mintegy J^l ét fél kilométer a berlini problémával foglal- állításához vezetne. > Államok igyekszik elkerülni, ről tárgyaltak. 2 hosszúságú acélhuzallal. // SM* m/// Útban a Fekete-tenger felé A harmadik hétre kedves meglepetést tartogatott szá­munkra a Rodopszlka Borba szerkesztősége. Közölték ve­lünk, hogy a szokottól elté­rően, a megyén túlra indu­lunk. S aznap, a koradélelőtti órákban megkezdődött hosszú utunk: Sztara—Zagora, Bur- gasz, a Fekete-tenger felé. Sima műúton 100—120 ki­lométeres sebességgel szágul­dott a gépkocsi. Sorra elma­radtak mögöttünk a falvak és városok. Egy ideig síkság szaladt mel­lettünk. Kevés nadrágszí jpar- cellát hagytunk magunk mö­gött, majd Végtelennek látszó, hatalmas gyapotmezők, rizs­földek és gabonát termő szán­tóföldek kísérték az út minkét oldalát. Figyelmünket különö­sen megragadta, hogy nem né­hány m, hanem százával dől goznak az emberek a földe­ken. , Teltek, múltak a percek, a félórák. Áthaladtunk a Szta- ra—7.a gora megyeszékhelyen VasZka, a bolgár tolmácsunk örömmel beszélt a megye-város életéröl. Elmondotta, hogy Sztara—Zagora 60—70 ezer lakosú város, s hires állatte­nyésztési kutatóintézetéről, rá­dióstúdiójáról, s operaházáról. A várost elhagyva továbbra is síkságon vágtázott a gépko­csi. Áthaladtunk Bulgária egyik legjobban termő vidé­kén, a bolgár Alföldön. Itt fő­leg búza- és szőlőtermeléssel foglalkoznak. A sík vidék később megsza­kadt. Előbb a Közép-Balkán, Szredna-Gora alacsony, hullá­mos előhegyei bukkantak elő, később a Balkán előhegységei­vel találkoztunk, s végül Szü­reti iparvárosnál elénk ágas­kodtak a Balltán hegység hul­lámzó hegygerincei, melyek a Fekete-tengerig Ikísértek ben­nünket. Ahogy a célhoz köze­ledtünk, egyre törpébbé vál­tak, s végül eltűntek, mintha megnyílt volna előttük a föld. A lekopott sziklás hegyek el­vesztek, s előttünk sötétlett hatalmas karéjban a Fekete­tenger, s partján ott trónolt neonfényben Burgasz. Este különösen forgalmasak az utcák. A villamosok és au­tóbuszok zsúfoltak, s szinte tenyérnyi hely sem akad a jár­dákon. Különösen a tengerhez vezető út népes. A több mint Tengerparti kép Burgaszból. egy kilométeres útszakaszon a sétáló emberek ezreivel talál­koztunk. A bolgár emberek jól Öltözöttek, szeretnek csinosan járni. Különösen a nők adnak _ solcat magukra. Szépek, csino­sak. Ez a neon fényben fürdő ut­ca Burgasz legszebb utcája. Széles járdái vannak, az út kö­vezett, s a kirakatok rendezet­tek. A kivilágított kirakatok­ban bőséges az áru. Olcsók a bőr- és gyapjúáruk, ruhane­műk, ajándéktárgyak. Az ut­ca a tengerbe veszik. Sötét volt, így csoffc a kivilágított, hatalmas kereskedelmi hajók körvonalai látszottak, ahogy a kikötő felé közeledtek. Másnap útnak indultunk a Burgasztól mintegy 30 kilomé­terre fekvő Neszebor fürdővá­rosba. Nappal volt, így már útközben gyönyörködhettünk a tenger szépségében. Sötét, tintaszínű a tenger vize. Sok a só benne, ettől festődött feke­tére. A bolgár emberek az ér­tékes ásványkincset nem hagyják a tengerben. A part mentén széles medencéket lé­tesítettek, melyekbe szivattyúk nyomják a vizet. Amikor a medencék megtelnek, elpáro­logtatják a vizet, s a fenekén marad a fínomszemcsés, liszt­ező rű só. Neszeborig rengeteg sódombbal találkoztunk. Jut sóból exportra és hazai szük­ségletre is elég. Fél óráig nyelte a kilométe­reket a gépkocsi, mire meg­■ § W m . . : »I V::.;. W-íMS .. pillanthattuk a híres nemzet­közi fürdővárost, Neszebort. A dombtetőről festői kép tá­rult elénk. Széles félsziget nyújtózott o mélyben, mely­nek gáttal védett partjait dü­höngve verte a tenger. Köze­lebb érve színeződött a kép. Keskeny vároíkapun halad­tunk át, s tekervényes utcákat hagytunk magunk mögött. Szép, művészi díszítésű házak álltak mindkét oldalon. A hí­res fürdőváros görög építészeti stílusban épült a XIII—XIV. században. Ósdi házai, temp­lomai építészeti remekművek. Gyönyörű kilátás nyílik in­nét a tengerre. Vize kristály- tiszta, s a part környékén be­láthattunk a tenger fenekére. Olyan hullámos a tengerfenék, mintha fogas fésülte volna vé­gig. Megtermett, kövér tengeri halak cikáztak, polipok tapo­gatóztak a vízben. A parton ropogott cipőnk alatt a sok tengeri kagyló. Sokan tartózkodtak a par­ton. Hűvös volt a víz, így a part süppedő homokdombjain sütkéreztek a fürdőzők. A nu­dista strandokon az ősi diva­tot felújítva, fürdődresszt nél­külözve napoztak a nők, s kü­lön a férfiak. Nehezen váltunk meg a mo­rajló, zúgó tengertől. A tenger nagysága, szépsége és gazdag­sága elkápráztató, s még ak­kor is sűrűn visszanéztünk, amikor már csal: a tarajos, feketeszínü hullámok csillogá­sát láttuk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents