Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-28 / 23. szám
N APtö 1959. JANUÁR 88. »0A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) A műtrágyagyártást 1965-ig *— az 1958-as tizenkettő millió tonnával szemben — 35 millió tonnára szándékozunk emelni, Ami a tüzelőanyag-ipart illeti — folytatta Hruscsov — határozottan arra törekszünk, hogy elsősorban a kőolaj- és földgázkitermelést és feldolgozást fejlesszük. A kőolajkitermelés 1965-re eléri a 230— 240 millió tonnát, vagyis több mint kétszeresére, a földgáz kitermelés, illetve a gyágyártás hozzávetőleg ötszörösére növekszik, és eléri az évi 150 milliárd köbmétert. Az, össz-tüze- lőanyagtermelésben a kőolaj és a gáz százalékos részaránya 31-ről 51-re emelkedik, viszont a széné 60 százalékról 43 százalékra csökken. A hétéves terv végére a vil- lamosenergia-termelésnek — mutatott rá a továbbiakban Hruscsov — 500—520 milliárd kilowattórára, az erőművek előírt kapacitásának pedig több mint kétszeresére kell emelkednie. Időnyerés céljából és a beruházások leghatékonyabb kiaknázása érdekében a hétéves terv előnyben részesíti a földgázzal, pakurával és kis kalóriájú szénféleségekkel működő hőerőművek építését A hőerőművek üzembe helyezése mellett szerepel több vízierőmű megépítése. Különböző reaktor-típusokkal felszerelt számos atomvillamytelep kezdi meg működését A hétéves terv ■— mutatott rá az előadó — előirányozza az összes korszerű gépipari ágak, mindenekelőtt a nehézgépipar, a műszeripar. az automatika és az elektronika eszközeit gyártó ipar gyorsított fejlesztését. Különös figyelmet fordítunk a tudomány és a technika vívmányainak és felfedezéseinek — különösen a rádióelektronikának. A félvezetőknek, az ultrahangnak, a radioaktív izotópoknak — felhasználásán alapuló legújabb gépeket szerkesszünk és gyártsunk. A nehézipar magas fejlettségi színvonala és a mezőgazdaság fellendítését célzó Intézkedések végrehajtása — hangsúlyozta Hruscsov — lehetővé teszi az élelmiszer- és iparcikkgyártás lényeges növelését. A hétéves terv időszakában a könnyűipar termelése hozzávetőleg másfélszeresére, az élelmiszeripar termelése pedig 1.7-szeresére emelkedik. A vasúti teherforgalom — folytatta Hruscsov — 1965-ben 39—43 százalékkal lesz nagyobb, mint 1958-ban volt A hétéves terv végére összesen mintegy százezer kilométer hosszúságú vasúti fővonalon állítjuk át a forgalmat villamos és motoros vontatásra. A hétéves terv feladatul tűzi ki a kézi erővel végzett nehéz munka megszüntetését, mégpedig oly médon, hogy befejeződik a termelési folyamatok komplex gépesítése az iparban, a mezőgazdaságban, aa építőiparban, a közlekedésnél, a közműveknél éa a rakodó munkáknál, A komplex gépesítéssel párhuzamosan szerepel a tervben a termelés szélesebb körű automatizálása ifi* A Bzemestermény-termelés új bázisának létrehozása az ország keleti területén — jegyezte meg Hruscsov — lehetővé tette, hogy több köztársaságban és területen hozzálássunk a mezőgazdasági termelés gyökeres átszervezéséhez, megkezdjük a gazdag természeti és gazdasági adottságok ésszerűbb kihasználását a mezőgazdasági és állattenyész tésá termékek termelésének növelése érdekében. Míg azelőtt például kénytelenek voltunk az egész országban gabonát begyűjteni, addig most lehetőség van arra, hogy ne vásároljunk fel gabonát az oroszországi föderáció észak- nyugati kerületeiben, a balti köztársaságokban, Bjelorusz- szia számos kerületében és Ukrajna Poleszje nevű vidékén. Ezek a kerületek most tejtermelésre, bacon-sertéstenyésztésre és ipari növények termesztésére szakosodnak, amihez ott igen kedvező feltételek vannak. A szocialista népgazdaság* valamennyi szovjet köztársaságban rohamosan fejlődik Utolérni és elhagyni az Egyesült Államokat az egy főre Intő mező- gazdasági termelésben is Hruscsov a következőikben jellemezte a mezőgazdaság fő feladatát: olyan termelési színvonalat elérni, amely lehetővé teszi a lakosság élelmiszerszükségletének és az ipar nyersanyagszükségletének maradéktalan Jdelégíté1- sét, b kielégíti az állam minden egyéb szükségletét mező- gazdasági termékekben, Az 1959—1965-ős időszakban a mezőgazdaság teljes termelésének az előirányzat szerint 1,7-szeresére kell emelkedni. A termelés évi átlagos növekedése 8 százalék. Megemlíthetjük ■— mondotta Hruscsov —, hogy az utolsó hétéves időszakban az Egyesült Államok mezőgazdaságának átlagos évi növekedés- üteme nem egészen két százalék volt A legközelebbi évekre — hangsúlyozta Hruscsov — a földművelésben továbbra is a szemestermény-termelésmek az egész mezőgazdasági termelés alapjának minden eszközzel való növelése marad a fő irányvonal. A mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata a munkatermelékenység emelése és a termékek önköltségének csökkentése. A hétéves terv időszakéban több mint egymillió traktort, mintegy 400 000 gabona-kombájnt .kell szállítani a mezőgazdaság számára. Az állattenyésztésiben az elkövetkező hétéves tervben a fő feladat a hús-, tej-, gyapjú- és tojástermelés növelése. A tej és a vaj teljes termelésében országunk világviszonylatban az első helyre került; Az elkövetkező években nemcsak utolérjük, hanem számottevően túl is szárnyaljuk az Egyesült Államokat e termékek egy főre jutó termelésében i& A beruházási jellegű építkezésekre, valamint a termelőerők területi elosztásának kérdéseire áttérve, Hruscsov kifejtette, hogy az elkövetkező hétéves tervidőszakban az állami beruházások volumene két billió rubel körül mozog majd. Ha figyelembe vesszük még a nem központi finanszírozású építkezéseket, a kolhozok beruházásait, valamint a lakosság egyéni lakásépítkezését, a beruházások volumene közel áll a hárombillió ru- zelhez. Ez azt jelenti — hangsúlyozta —, hogy a hétéves terv beruházásainak összege körülbelül ugyanannyi lesz, mint a szovjet hatalom megteremtése óta esaközölt beruházások összege. Monumentális arányú ipari ős mezőgazdaság*! beruházások —- hárombillió rubel a népgazdaság fejlesztésére Az ipari beruházások *— mondotta Hruscsov — a legutóbbi hétéves időszakhoz képest hozzávetőleg kétszeresükre emelkednek. Az állam és a kolhozok mezőgazdasági beruházása mintegy ötszázmil- liárd rubelt tesz ki. vagyis az utolsó hét év beruházásainak összegét majdnem kétszeresen felülmúlja. A terv kilátásba helyez olyan intézkedéseket, amelyeknek célja a vállalatok teljes újjáalakítása, kibővítése és műszaki újjászervezése, a berendezés felújítása és korszerűsítése. Hatalmas összegeket fordítunk lakások, kulturális intézmények építésére és egyéb közérdekű építkezésekre. Lakásépítésre és közművek építésére csupán állami pénzben 375—380 milliárd rubelt fordítunk az elkövetkező hétéves tervben, szemben a megelőző hétéves időszak 208 milliárd rubeles összegével. Hruscsov utalt arra, hogy az új hétéves tervidőszakban különös figyelmet fordítanak a Szovjetunió keleti területein található természeti erőforrások kiaknázására. Ide szándékoznak irányítani az összes beruházások több mint 40 százalékát. Terveinkben világosan kifejeződik a lenini nemzetiségi politika. Ezt bizonyítják a szovjet népgazdaság fejlesztésének 1959—1965. évi ellenőrző számai is, amelyek valamennyi szovjet köztársaság rohamos gazdasági fejlődését irányozzák elő, Hruscsov a továbbiakban utalt arra, hogy az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlesztési terveinek végrehajtása, az építési program teljesítése az elkövetkező hétéves tervben csakis akkor lehetséges, ha számottevően emelkedik a technikai színvonal éa a munka termeflékmysége a tervidőszakban az ipari munha termelékenységének egy dolgozóra számítva 45— 50 százalékkal, az építőiparban 60—65 százalékkal, * szovhozokban 60—65 százalékkal, a kolhozaikban pedig körülbelül kétszeresére keH emelkednie, 1965-ben az ipari termelés növekedésének háromnegyedét a munkatermelékenység emelkedése adja, Hruscsov hangsúlyozta, hogy a hétéves terv a dolgozók életszínvonalának szakadatlan emelését tűzi ki feladatul valamennyi gazdasági ág nagyarányú további fellendítésének és a nehézipar elsődleges fejlesztésének alapján. A hétéves terv előirányozza: — A nemzeti jövedelem Jelentős növelését és ennek alapján a dolgozók reáljövedelmének komoly emelkedését; — a rövidített munkaidőt és kevesebb heti munkanapot; — a közszükségleti cikkek gyártásának növelését és minőségük megjavítását; — a nagyarányú lakásépítést; — a kulturális, jóléti és köz- ellátás lényeges megjavítását. A Szovjetunió nemzeti jövedelme, amely a szocialista országban a nemzeti jövedelem, az anyagi jólét növelésének reális alapja, 1965-ben, 1958-hoz képest, 62—65 százalékkal növekszik és csaknem hatszorosan felülmúlja a háború előtti 1940-es esztendő színvonalát. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reáljövedelme a hétéves terv végéig 40 százalékkal eme1kcdik. A kolhozparasztok reáljövedelme legalább 40 százalékkal lesz magasabb. A hétéves terv előirányozza a munkabér emelését, A párt és a kormány következetesen végrehajtja a munkabér emelésének és az árak leszállításának tervbe vett irány vonalát. Ez azonban a népjólét emelésének csupán egyik útja. Az emberek egyéni igényeit nemcsupán a kereset növelése útján kell kielégíteni. Fel kell használni erre a társadalmi alapokat is, amelyek szerepe és jelentősége egyre nagyobb lesz. Hruscsov megjegyezte továb bá, hogy a szocialista vállalatoknál a felhalmozás a hétéves terv teljesítéséhez mérten szüntelenül növekedni fog, s végső soron a bővített szocialista újratermelés és a további életszínvonal emelés egyedüli forrása lesz. A Szovjetunióban a lakosság adóterhe máris jelentéktelen; a költség- vetési bevételeknek mindössze 7.8 százalékát fedezi. Mindez lehetővé teszi — hangsúlyozta az SZKP Központ] Bizottságának első titkára — hogy a legközelebbi években lemondunk a lakosság megadóztatásáról. Rámutatott továbbá, hogy a szocialista társadalom megoldotta azit, ami a kapitalizmusban megoldhatatlan — a lakosság foglalkoztatottsága megszüntette az állandó városi munkanélküliséget és a parasztság tömeges elnyomoro-* dását. A Szovjetunióban a munkások és az alkalmazottak száma hét esztendő alatt csaknem 12 millióval növekszik és eléri majd a 66 millió 50 000 főt — mondotta. Hruscsov beszámolójában hangsúlyozta, hogy a dolgozók szociális ellátására fordított állami kiadások szüntelenül emelkednek. Társadalombiztosítási és egyéb szociális juttatásokra 1958-ban több mint 215 milliárd rubelt fordítottunk. A hétéves terv előirányzata szerint 1965-ben ezek a kiadások körülbelül 360 milliárd rubelre emelkednek. Hét év alatt 15 millió líil«ús Az előadó a továbbiakban elmondta, hogy hét év alatt együttvéve 650—660 millió négyzetméter alapterületű lakóházat, vagyis körülbelül 15 millió lakást kell építeni, annyit, amennyi a szovjet hatalom ével alatt eddig összesen épült » városokban, A lekáselosztásnál az lesz a feladat, hogy minden család külön lakást kapjon. A kommunista párt mindig egyik program-feladatának tekintette a rövidebb munkaidő bevezetését, Az ellenőrző számokban előirányzott rövidebb munkaidőt és kevesebb heti munkanapot itt mi úgy vezetjük be, hogy nem csökkentjük a munkabért, hanem még jelentősen emeljük is. A Szovjetunióban lesz a legrövidebb munkanap és a legrövidebb munkahét a világon s emellett a lakosság jóléte is növekszik, A kommunizmusba való átmenethez nemcsak a fejlett anyagi-műszaki bázis szükséges, hanem a társadalom valamennyi polgárának magasfokú öntudata is — állapította meg az SZKP Központi Bizottságának első titkára. Pártunk és államunk egész ideológiai munkájának az a hivatása, hogy állandóan fejlessze a szovjet emberek új vonásait, s a közösségi érzés és a munkaszeretet, a szocialista nemzetköziség és hazafiság. az új társadalom magas erkölcsi elveinek szellemében, a marxizmus—] erűin izmus szellemében nevelje a szovjet embretyet — hangsúlyozta Hruscsov. A kommunista nézetek és erkölcsi normák a kapitalizmus csökevényel ellen vívott harcban szilárdulnak meg — mondotta. — Nem várhatjuk tétlenül, hogy ezek a kapitalista csökevények önmagukról eltűnjenek, elszántan harcolnunk kell ellenük. A szovjet ifjúság* a kommunizmus ópftósónek roham csapat a A párt a maga nevelő munkájában különösen nagy jelentőséget tulajdonít az ifjú nemzedék kiformálásának. Az ifjúság már most építi a kommunizmust, később pedig a kommunizmusban fog élni és dolgozni, s ott fogja a közügyeket irányítani. Éppen erre a nagy küldetésre kell előkészítenünk a szovjet ifjúságot. A serdülő nemzedék kommunista nevelésében különösen fontos helyet foglal el az iskola — mondta a továbbiakban Hruscsov. — Nem azért szervezzük át az iskolát, mintha nem volna elegendő munkaerőnk, hanem azért, mert még jobbá akarjuk tenni a közoktatást, még szorosabbra akarjuk fűzni az iskola és az élet kapcsolatát. Fokoznunk kell az államnak és a társadalomnak a gyermeknevelésben betöltött _ szerepét — mondotta az előadó. Evégett azt tervezzük, hogy erősen fokozzuk a bentlakásos Iskoláit, a bölcsődék, az óvodák építését. A bentlakásos iskolák növendékeinek száma 1965-ben legalább 2 500 000 lesz. Az óvodákban a férőhelyek száma a hétéves terv során 2 280 000- ről 4 200 000-re emelkedik. Az 1959—65. években 2 millió 300 000 szakember kerül ki a főiskolákról; a főiskolák a megelőző hét évben 1 700 000 szakembert képeztek, 1965-ben a felsőfokú képzettségű szakemberek száma több mint négy és félmillió lesz, vagyis 1958-hoz viszonyítva másfélszeresére növekszik. A szovjet kutatók tudományos munkaterveiről szólva Hruscsov azt mondotta, hogy a tudósok az elkövetkező időszakban elsősorban azon dolgoznak majd, hogy hatalmukba kerítsék az irányított termonukleáris reakciókat, s ezzel gyakorlatilag korlátlan energiaforráshoz jussanak. Célul tűzzük ki, hogy mind nagyobb arányokban felhasználjuk az atomerőt energetikai és közlekedési hajtóművekben, növeljük a szintetikus anyagok a maghasadást termékek és a radioaktív izotópok felhasz- ná’ását a népgazdaságban. Célunk, hogy mego'djuk a termelési folyamatok komplex gépesítésének és automatizálásának feladatát, s evégett a fizika, a rádióelektronika, a kibernetikai technika vívmányai széleskörű alkalmazásának a'ap- ján új technikai eszközöket alkotunk. A kommunizmus építése rendkívül nagy teret ad az ember összes alkotó lehetőségeinek és tehetségének legteljesebb és mindenoldalú kibontakozására és megnyilvánulására — mondotta Hruscsov. — Az írók, a színművészek. a filmművészek, a muzsikusok, a szobrászok és a festők emeljék még magasabbra alkotásaik eszmei—művészeti színvonalát. A hétéves terv előirányozza, hogy még kedvezőbb feltételeket teremtsünk az ideológiai munkához. Erős ütemben fejlődik a sajtó, a rádió, a televízió, a mozi, minden kulturális és művelődési intézmény, lényegesen növekszik az újságok, folyóiratok és könyvek példányszáma, nagy figyelmet fordítunk a rádiósftásra, a kulturális és közművelődési intézményeknek különösen a falun való építésére. Túlszárnyaltuk az Egyesült Államokat Hruscsov a hétéves tervet a szocializmus és a kapitalizmus között folyó gazdasági verseny döntő szakaszaként jellemezte, s hangsúlyozta, hogy ez a terv igen erős hatással lesz az egész nemzetközi helyzetre, s a marxizmus— leninizmus újabb diadalát hozza meg. A világ küzdőterén gazdasági síkon döntő változás következik be a szocializmus javára. A Szovjetunió ipari termelése — jegyezte meg az előadó — 1958-ban lényegesen felülmúlta Franciaország. Anglia és Nyugat-Németország együttes ipari termelését. Most az a feladatunk, hogy a világtermelésben túlszárnyaljuk a legfejlettebb kapitalista országokat a társadalmilag szükséges munka termelékenységében, az egy főre jutó termelésben és világ- viszonylatban a legmagasabb életszínvonalat érjük el. A versenynek ebben a szakaszában a Szovietuniónak az a szándéka, hogy gazdasági tekintetben túlszárnyalja az Egyesült Államokat. Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunió egész ipari termelése körülbelül fele az Egyesült Államok ipari termelésének, mezőgazdasági termelésének volumene pedig 20—25 százalékkal alacsonyabb, mint az Egyesült Államoké. Az ipari termékeik egy főre jutó termelésében az Egyesült Államok több mint kétszeresen, a mezőgazdasági termelésben pedig mintegy 40 százalékkal múlja felül a Szovjetuniót. Nem kétséges — mondotta Hruscsov —, hogy az ipari termelésnek a hétéves tervben kitűzött 8.6 százalékos évenkénti átlagos növelését nemcsak megvalósítjuk, hanem túl is teljesítjük. Feltételezhető, hogy az Egyesült Államok ipari termelése a legközelebbi időszakban, évente mintegy két százalékkal fog növekedni. Több fontos iparcikk tekintetében (acél, nyersvas, vasérc, kőolaj, szén, cement, gyapjúszövet) a Szovjetunió termelésének ahszolut számokban kifejezett növekedése a legutóbbi nyolc évben felülmúlja az amerikai mutatószámokat — hangsúlyozta Hruscsov. A Szovjetunió tehát a termelés növekedésének ütemében és évi abszolút mértékében is megelőzi az Egyesült Államokat. A Szovjetunió és az Egyesült Államok ipari fejlődésének üteme alapján az Szovjetunió a terv teljesítésének eredményeképpen néhány fő termék abszolút termelésében túlszárnyalja, másokéban pedig megközelíti az Egyesült Államok Ipari termelésének jelenlegi színvonalát. 1965-re — jelentette ki Hruscsov — a Szovjetunió a legfőbb mezőgazdasági termékek egy főre jutó termelésében ,s túlszárnyalja az Egyesült Államok jelenlegi színvonalát. A hétéves terv teljesítése után valószínűleg öt évre lesz szükségünk, hogy utolérjük és megelőzzük az Egyesült Államokat az ipari .termékeik egy főre jutó termelésében. A Szovjetunió erre az időpontra, sőt talán már előbb is, világviszonylatban az első helyre kerül mind az abszolút számokban kifejezett ipari termelés, mind pedig az egy főre iutó termelés tekintetében. Ez a« szocializmus világtörténelmi jelentőségű győzelme lesz a kapitalizmus felett a nemzetközi porondon megvívott békés versenyben — hangsúlyozta Hruscsov. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára rámutatott, hogy a fejlődés gyors üteme a szocializmus általános törvényszerűsége, amelyet ma a szocialista tábor valamennyi országának tapasztalata igazol. Hruscsov számokkal és ténvek- kel jellemezte a Kínai Népköztársaság, Lengyelország, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság. Románia, Magyarország. Bulgária. Albánia, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ipari termelésének fejlődését. (Folytatás a 3. oldalon)
