Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-27 / 22. szám

1959. JANUÄR 27. NAPLÓ 5 mm Szerkesztői ÜZENETEK „Rózsa” és „Hervadó rózsa” jeligére csak a teljes cím bekül­dése után válaszolunk. K. I.-né, Pécs: „Magántulaj­donban lévő házban kinek kö­telessége a járda tisztítása, ha a tulajdonos nem lakik ott?” &- kérdi. Minden esetben a ház tulajdo­nosa, illetőleg kezelője, házfel­ügyelője. gondnoka köteles a járda tisztántartásáról, letakarí- tásáról gondoskodni. Abban az esetben, ha a tulajdonos nem lakik a házban, akkor az köte­les takarítani, akit a tulajdonos ezzel megbízott, lehet az bárme­lyik lakó vagy más személy. C*. József, Szigetvár: A leve­lében közöltek alapján megálla­pítható, hogy az SZTK Baranya megyei Alközpontja helyesen járt el. Ugyanis a 69. (1954. XI. 2.) MT. számú rendelet 24. § (1) be­kezdése szószerint a következő­ket mondja: „Az öregségi nyug­díjra való igény megszűnik, ha a munkaviszony megszűnésétől az öregségi korhatár eléréséig öt évnél hosszabb idő telt el” Ez annyit jelent, hogy feleségé­nek 1932 december 31-től 1951-ig több, mint öt évi folyamatos megszakítása van a két munka- viszony között, ezért ezt az időt a nyugdíj megállapításánál nem lehet figyelembe venni. Fizetéssel várományt időt sze­rezni az érvényben lévő jogsza­bályok szerint nem lehet. Fize­téssel a váromány épségét lehet fenntartani csak. Ez az ötéves megszakításra vonatkozik. Ha fi­zeti valaki a fenntartási .díjat, akkor nem következik be meg­szakítás, azonban ez a fizetéses Időszak nyugdíjnál nem számít be. A nyugdíj szempontjából csak azt az időt lehet figyelm- be venni, amit ténylegesen le is dolgozott. A nyugdíjhoz a legújabb tör­vényes rendelkezések értelmé­ben is legalább tíz év szükséges. Ez résznyugdíj, teljes nyugdíj­hoz 1959. évben 14 év kell. M. István, Pécs: Hozzánk in­tézett levelével kapcsolatban ke­resse fel jogi tájékoztatónkat bármelyik szerdán délután öt és hat óra között és hozza magával a birtokában lévő összes iratait és azt is, amivel kérelmét eluta­sították.. Ha nem tud bejönni, küldte be iratait és jelölte meg azokat a szerveket, amelyekhez már fordult ügyével kapcsolat­ban. H. János, Kórós: Munkaviszo­nya megszüntetésével kapcsolat­ban a Mt. értelmében, ha köz­ségi alkalmazott, akkor az egyeztető bizottsághoz forduljon, ha nem községi, akkor a terü­letileg illetékes járásbírósághoz. Felmondását ott tisztázhatja. Tánnénzességével kapcsolatban megállapítottuk, hogy azért nem kapott táppénzt, mert a megbe­tegedését megelőző to napon be­lül 24 napi bélyeglerovást nem tudott igazolni, hanem mind­össze csak in napot. Ezért a 7111955 (XII. 31.) Mt. sz. rendelet 40. $ (l) bekezdése alapján nem jár táppénz. „ Felszállott a páva 66 Ady Endre emlékezete A magyar irodalom egyik legnagyobb alakjáról, Ady Endréről emlékezünk meg halálának 40. évforduló­ján. Ady Endrét elsőnek kell említenünk abban a forradal­mi harcban, amelyet a század- forduló után a magyar nép 'egjobbjai folytattak a mara­di, feudális, úri Magyarország felszámolásáért. A magyar költészetben elsőként ábrázol­ta a proletáriátust, és mint költő az elsők közé tartozott, akik bátorságukkal, a néppel közösséget vállalva, ki mer­tek állni a nemzeti felszaba­dulásért. Versei és publicisztikai írá­sai erős társadalmi bírálatot tartalmaznak. Harcias kriti­káján keresztül mondja ki a halálos ítéletet az akkori feu­dális társadalomról. Nehéz el­választani költészetét publi­cisztikai írásaitól, mindkettő­ben ugyanazokkal a gondola­tokkal találkozunk: harcolni és nem megalkudni. Újságcikkei sokkal erősebb társadalmi bírálatot rejtenek magukban, mint versei. Nyíl­tan, őszintén kimondja: har­colni kell a féudális marad­ványok gyökeres kiirtásáért. Költeményeiben pedig a for­radalmat sürgeti. Nagy hatás­sal volt rá az orosz polgári forradalom, ennek példáján azt akarta, hogy a magyar nép mielőbb vívja meg a ma­ga forradalmát; A forradalom hatására eze­ket írta: „Ki tudja szemét be­hunyni, füleit betömni, lelkét teljesen a magas koalíció re­ménységeihez fűzni, amikor rettenetes földindulás rázza meg a világot. A moszkvai vészharang az egész világnak szól“. Majd így folytatja: „A történelemnek büszkesége lesz s szörnyű földindulás. Büsz­kesége és igazolása. Fölkelt a nép és formálja a világot, mert csak a nép tud forradal­mat csinálni. És a megváltás csak a néptől jöhet... “ Af ind mondanivalójában, mind formájában újat hozott Ady a költészetbe. Gondoljunk csak Gőg és Ma- góg című versére! „Gőg és Magőg fia vagyok én, Hiába döngetek kaput, falat S mégis megkérdem tőletek: Szabad-e sírni a Kárpátok alatt? Verecke híres útján jöttem én, Fülembe még ősmagyar dal rivall, Szabad-e Dévénynél betörnöm Uj időknek új dalaival?“ Észrevette a vörös jeleket a hadak útján, s félreérthe­tetlenül mondta ki ítéletét. „Ez az ország a ml országunk, Itt most már a mi kezünk épít, ,. Tobzódtatok, tobzódtatok. Éppen elég volt ezer évig... ... Itt van nép, trónt ülni fog most Ezer évig férge a rögnek, ítél a nép, ítélni fog S ezerszer jaj a bűnösök­nek.“ Vasárnap reggel háromnegyed ötkor életveszélyes hely­zetbe került Sovány •Józsefné Zrínyi ut­cai lakos. A Zrínyi utca 13. sz. ház pin­céjében nyolc méter mély kútszerű sza­kadék támadt om­lás következtében, s amikor Sovány Jó­zsefeié tüzelőért ment, belezuhant ebbe a szakadékba. Segélykiáltásaira a szomszédos lakók nyomban telefonál­tak a tűzoltókért, akik szinte pillana­tok alatt a helyszí­nen termettek és artistamutatvány­nak is beillő módon kötélen függve men ''tették ki az 58 esz­tendős asszonyt, ak: a zuhanáskor bor­da- és kulcscsont­törést szenvedett. A tűzoltók gyors és bátor munká­jáért köszöneté' mondanak a Zríny: utca lakói. 17 égi irodalomtörténésze- 11 ink úgy tekintettek Adyra, mint a francia deka­dens iskola magyar megho­nosítójára. Sokan a XVI. szá­zadi népies költészet folytató­ját látták benne. Pedig igazi és helyes értékének alapját forradalmisága adja meg. A Fölszállott a páva című ver­sében éles bírálat búvik meg a közismert népdal sorai mö­TűzoKók hőstette gött. Maga a témaválasztás :s a nép felé fordulást bizonyít­ja. „Fölszállott a páva a V ármegye-házra, Sok szegény legénynek szabadulására. Kényes, büszke pávák, Nap-szédítő tollak, Hírrel hirdessétek: más­képpen lesz holnap. Másképpen lesz holnap, másképpen lesz végre, Uj harcok, új szemek kacagnak az égre. Uj szelek nyögetik az ős magyar fákat, Várjuk már, várjuk az új magyar csodákat.“ Népének felszabadulását a munkásosztályban látja, s emellett tesz hitet a Csák Má­té földjén című versében is. Érezte, látta a proletáriátus történelmet formáló erejét, de ebben a dicső harcban beteg­sége miatt már nem tudott részt venni. Verssorai azt mu­tatják. hogy azonosul a pro­letariátussal és ezen keresztül a néppel. „Én, beteg ember, csupán csak várok, Vitézlő harcos nem lehetek, De szíveteket megérdemel­tem, Veletek száguld, vív, ujjong a lelkem: Véreim, magyar proletárok.“ Ady érezte, egy új világ el­jövetelét, s sorai mindenné' jobban ennek az új világnak a közeledtét bizonyítják az új kísértet című versében. „Uj kísértet jár, harsog a hír, Ki jött nem éjfélkor, de nappal, Dacosan viselt, vörös és szép, De még az Úristen előtt sem Levehető sisakkal... ...Ez a nagy, nappali Kísértet, Ki szemet lefog, agyat kábít, ; Ráborul minden tisztes szívre S érezteti: hatalmasabb, több Mint itt akárki másik.“ A dy Endre költészete igazi haladó gondolatokat 'artalmaz. Példája ma is iránytűként szolgálhat ifjúsá-j gunk hazafias nevelésében, j Pálfy Gábor Mennyit keresnek a tsz-tagok? Azt mondja a parasztember: — Kihozzák az újságban, hogy mennyit keresett egy- egy évben a tsz-tag. Könnyű így, mert van jobb év, meg rosszabb év. Mutassák meg egyszer azt is, hogy mennyit keresett néhány évvel ezelőtt! Ez az igazi, így az igazsá­gos... Igaza van. Eleget tettünk a kívánságának. Három helyről: a ká- tolyi Uj Életből, a siklósnagyfalusi Jóbarátból és a ha­bard Békéből hoztunk néhány adatot. Az adatok hitele­sek, bárki megnézheti őket a tsz könyvelésében. Rumszauer Gáspár harmadmagával dolgozik a kátoly Uj Elet Termelőszövetkezetben. 1953-tól 1958-ig a követ­kezőképpen oszlik meg az évenkénti jövedelme: 1953- ban 23 221 forint 1954- ben 32 214 forint 1955- ben 44 664 forint 1956- ban . 87 000 forint 1957- ben ' ' 70 321 forint 1958- ban 57 777 forint Mint a későbbiek is, ezek a számok is magukban fog­lalják a háztáji gazdaság jövedelmét is. Hat év alatt Rumszauer Gátpár és családja 315 197 forint jövedelemre tett szert. Ha ezt az összeget elosztjuk az évek számával, kiderül, hogy Rumszauerék évi átlagos jövedelme 52 532 forint volt, havi jövedelmük pedig egyénenként 1 459 Et. Varga Sándor szintén harmadmagával tag a siklós­nagyfalusi Jóbarát Termelőszövetkezetben. Itt 1951-tőí visszamenőleg ki lehet mutatni a jövedelmet. 1951- ben 19 726 forint 1952- ben 22 596 forint 1953- ban 27 441 forint 1954- ben 43 048 forint 1955- ben 42 248 forint 1956- ban 52 785 forint 1957- ben 53 000 forint 1958- ban 42150 forint A végösszeg 302 994 forint. Kevesebb, mint a kátolyi Rumszaueré, de Varga Sándor ezzel is elégedett. Nem csoda. Az elmúlt években a fia Pécsett járt középiskolába. Eredményesen le is érettségizett. Azoknak, akiknek a gyer­meke középiskolába jár, tudják, hogy ez nem gyerekjáték. Gyakran ki kell nyitni a bukszát. Varga Sándor kinyi­totta a fiának is, de a lányának is. A lánya, amikor férj­hez ment, egy konyha, egy hálószoba és egy kombinált szoba bútort kapott a szüleitől. Varga Sándornak 1953. óta motorkerékpárja van és a család állandóan rendelkezik megtakarított pénzzel, mint mondják: — Soha sem jövünk zavarba! El is hiszem! ' Blum Bálint egyedül dolgozik a babarci Békében, ő jövedelmét 1955-től visszamenőleg lehet kimutatni. Az 16 122 forintot 20 255 forintot 47 033 forintot 34 075 forintot háztáji jövedelmével 1955- ben 1956- ban 1957- ben 1958- ban pedig keresett a termelőszövetkezetben a együtt. Négy év alatt 117 485 forint jövedelem! Egy egész kis vagyon. Vett is Blum Bálint egy házat, amely két szobából, két konyhából, pincéből és mellékhelyiségekből áll A konyhába új tűzhelyet, a szobába nagy világvevő rádiót és rekamiét a fenti összegből, a nagymennyiségű ruhán kívül. ■ Úgy járnak Blumék, mint régen a hercegek! — je­gyezte meg az egyik babarci gazda. — Járhatnak! Dől hozzájuk a pénz! — kontrázott a másik. Adatok, tények! Maguktól beszélnek ezek a számok. En legfeljebb csak annyit tehetnék hozzá: — Gondolkozzon el rajta minden parasztemberi Biz­tos vagyok benne: nem lesz haszontalan időtöltés. SZALAI JÁNOS A bólyi tsz történeted get szerzett. Év végéin ter­ményben ég pénzben 15 917 forintot kapott. Csemi Péter fejőgulyás 633 munkaegységet szerzett. 38.08 forintot ért egy A TIT Bartók Béla Klubjában a Magyar Történelmi Társulat Dél-dunántúli Csoportja és a TIT Baranya megyei szervezete rende­zésében Malik László: „A bólyi tsz. története”*» címmel előadást tartott. Málik László kitűnő tanul mányából közöljük a kővetkező részleteket: • • • 1938mbotl a kővet­kező volt Németbóly nagyköz­ség állapota. Hozzátartozott Békás-puszta (Montenuovo her cég tulajdona) és Sziebert- puszta (Sziebert Károly föld- birtokos tulajdona). A község területe 4 371 hold, lélekszá- ma 3 095. A lakóházak száma 530. Foglalkozás szerint 1257 őstermelő, 2 bányász, 1235 iparos, 102 kereskedő, 102 közlekedési, 81 közszol­gálati alkalmazott, 48 nap­számos, 151 nyugdíjas és 68 házicseléd. Bennünket ezekből az adatokból leginkább az ős­termelőik érdekelnek. 1 257 sze­mély foglalkozott 1938-ban mezőgazdasági gazdálkodás­sal. Nagy részük, 65 százaléka középparaszt volt, 16 szegény­paraszt, 10 százaléka zsellér, 9 százaléka pedig kulák. A kisparasztok családtagjai kö­zül egy-egy személy az ura­ság szolgálatába szegődött bé­resnek, konvenciós cselédnek. Legtöbbször a család fiatal férfitagja... Bóly 1944. november 26-án délután 4 órakor szabadult fel. Még azon az őszön a herceg békési uradalmának cselédsé­ge összefogott és bevetett 52 hatasztori hold fö’det búzával, hocy a következő évben legyen kenyerük. Tavaszra rendbe­hozták a gőzekét — az elme­nekült herceg birtokát magu­kénak tekintve — bevetették tavasziakkal az ürw földek nagy részét. Olyan kis kezdet­leges tsz-féle működött a fel­szabadult cselédek között. 1945. március 17-én hozott minisztertanácsi rendelet már­cius 18-án megjelent az újság­ban. Olyan lett a község, mint egy felbolygatott méhkas. Ki- beszélhetetlen öröm ült az ed­dig kisemmizettek lelkére. „De lesz-e belőle valami“ — mon­dogatták a kételkedők. Boly­ban is megalakult a Földigény­lő Bizottság. Természetesen igényjogosultakból. Két ura­dalmi cseléd, két napszámos, két törpebirtokos és két kis­iparos alkotta a bizottságot. A földosztásról szóló rendeletet 1945. március 25-én, vasárnap délelőtt olvasták fel a község­háza ablakából. Harmincki­lenc nincstelen család lett ez­után a maga gazdája. A törpe- birtokosok földterületét 8—10 holdra egészítette ki a bizott­ság. A kisiparosok is kaptak földet igénylésük alapján, de csak egy, esetleg két holdat. 1948-ban megkezdte pártunk a termelőszövetkeze­tek szervezését. A pártszerve­zet^ tagjai házról-házra jártak. Először a volt uradalmi cse­lédeket és a Biharból idetele­pült gazdákat keresték fel, hogy meggyőzzék őket az új út helyességéről. 1949. nyarán négy gazda elhatározta, hogy termelőszövetkezeti csoportot alakít. Az alapító tagok ne­vei a következők: Szabó And­rás, Zsuró János, DÓ6a Pál és Bozsér István. Az első három Bihar megyéből jött telepes gazda. A felszabadulás előtt Biharban papi földeken cseléd- kedtek. Bozsér István bólyi őslakos, 1945. előtt Montenuo­vo herceg békási uradalmának cselédie volt. Mikor híre ment a faluban az első tszcs meg­alakulásának, pár hét lefor­gása alatt 17 család 36 taggal lépett be a szövetkezetbe. így alakult meg Bólyban az Árpád tszcs.. 344 hold földjük, kilenc lovuk és tíz szarvasmarhájuk volt. Gyengén álltak. Elnökük Szabó István, volt uradalmi cseléd lett. Munkafegyelem az első évben jó volt. Gyengén indultak, mégis őszi búzából 9.6 mázsa, rozsból pedig 9.3 mázsa volt az átlagtermés hol­danként, A cukorrépa holdja 120 mázsát, a kukoricáé pedig 22 mázsát adott. A tagok mun­kaegységenként 15 forint 10 fillért kaptak. Ez volt az 1949 —50-es gazdasági évben. 1951- ben 200 hold búzatáblájuk 13.08 mázsás átlagtermést adott. Minden tekintetben va­lamivel nagyobbak voltak ered menyeik, mint a közepesen dolgozó egyéni gazdáké. A tsz közös vagyon ebben az évben több mint háromszorosára, 284 183 forintra nőtt. Ebben a gazdasági évben 33 forint 18 fillér volt egy munkaegység értéke. Az eredményeken felbuzdul­va a községben másik csoport is akkuit Haladás néven. Az alapító tagok 1950. február 2- án határozták el, hogy az Ár­pád mintájára alakítanak egy külön csoportot. Tizennégy család 18 tagja lépett be az újonnan alakított csoportba. 108 holdon kezdték meg a kö­zös gazdálkodást. Hat lovuk és hat tehenük volt. Tíz éve, hogy Bolyban néhány girhes lóval, tehénnel új útra léptek a parasztok. Elindultak s nagy utat tettek meg. 1955-ben szarvasmarha- állományúik hatvan tehénből, két tenyészbikából és hetven növendékállatból állt. Az állo­mány hasznát legnagyobbb részt a fejőstehenek adták ak­kor is, s adják ma is. 1955- ben a szövetkezet 35 törzs­anyakocával és három tenyész knanal rendelkezett. Ezenkívül 140 süldőjük, 104 szopósmala­cuk és harminckilenc hízójuk volt. Mind a nagyszámú ser­tés, mind a szarvasmarha állo­mány új ötlet megvalósítására késztette a tsz vezetőségét. 1955-ben tejfeldolgozó üzemet létesítettek. Igazuk volt, mi­nek vigyék be a nagymennyi­ségű tejet a tejcsamokba, mi­kor a feldolgozás haszna a szö­vetkezeten belül maradna, öt­ven fillért nyertek tisztán, min den liter tejen. A kertészetük is mindig meghálálta a tagok munkáját. 1955-ben 99.379 fo­rint volt a forgalmuk. A fejlő­dés nemcsak az állatok növe­kedésében, hanem a tagok jö­vedelme emelkedésében is mu­tatkozik. Simonfalvi Mátyás, a bólyi Kossuth Tsz egyik tag­ja 1955 végéig 418 munkaegy­munkaegység, 20.194 forint 64 ; fillér volt ebben az evben ; Csemi Péter jövedelme. Az 1956-os ellenfarradalom sem ingatta meg a tagok hitét, i; a közös gazdálkodás felsőbb-; rend űsé'»ében. Az ellenforra- :; dalom ideje alatt is dolgoztak.:: A mezőn lévő termékeiket to-:; karították be. Nyugodtan meg- j tartották 1956 végén zárszó-: madásukat, amikor egy mun- :: kaegységre 41 forintot kaptok || terményben és pénzben. Az | 1957-es gazdasági év még jobb volt, mint az előbbi. Egy mun-: kaegységre 41 forint 69 fillért • kaptak. 1958. novemberében az; aszály* ellenére is 40 forint 43 : fillért osztottak ki munkaegy- • | ségenként. 1 A bólyi szövetkezet országos; viszonylatban a közepesen; működő tsz-ek közé tartozik.; A szövetkezet vezetősége most:: azon munkálkodik, hogy még ;; belterjesebbé tegye gazdálko- • | dását. Nagy gondot fordít uz\\ állatállomány fejlesztésére,;: kertészeti növény és az apró-;: magvak termesztésére. ; * Néhány kiragadott \ példa ez a bólyi termelő-t szövetkezet történetéből. Hosz szú lenne mindazt felsorolni amit a közel hatvan oldalár tanulmányában Málik Lász’é megírt. Véleményünk szemr a megyei tanács mezőgazdasá gi osztálya sokat segítene me­gyénk termelőszövetkezeti­mozgalmának. ha Málik László tanulmányát kiadná. Megbeszélés a KISZ-oktatásrcI A napokban a KISZ poli­tikai szemináriumok veze­tői és a propaganda bizott­ság megbeszélte az eddigi munkát és a további felada­tokat. A beszélgetésből kitűnt, hogy ahol jó munka folyik, ott a KISZ-tagok rendszere­sen járnak oktatásra, sőt még a nem KISZ-tagok js szívesen elmennek. „Politi­kai kör" és a „Világ tér­képe előtt“ csoport oktatói egyetértettek abban, hogy az oktatás iskolás formája miatt a hallgatóság nem tud felmelegedni. Helyesebb és jobb tehát a kötetlen be­szélgetés úgy, hogy az a fiatal az elmondottakat meg győzőnek érezze, illetve fenntartás nélkül elfogadja. Vigyázni kell arra, hogy a Világ térképe előtt“ fog­lalkozás ne legyen földrajz- óraszerű, hiszen ez is poli­tikai foglalkozás. A beszélgetés után két csoport, Bódis, illetve Csor­ba elvtárs előadását hall­gatta meg az „USA az im­perializmus vezető ereie", illetve a „Szocializmus épí­tésének időszerű kérdései" címmel. alakulnak Baksán. Egerágon, d örcsönyben és Hásságycn. A színjátszók egymással csere- műsorokat bonyolítanak tnajd le. 5. A. irtó s? n á sz^csopoí u

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents