Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-25 / 21. szám

1959. JANUAR 25. NAPLÓ 3 Felhívás az 1919-es Magyar Tanácsiköztársaság volt harcosaihoz A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány „Tanács- köztársaság Emlékérem” kitüntetést adományoz a tanácsköz­társaság megalakulásának £0. évfordulója alkalmából mind­azoknak, akik vöröskatonák, vörösörök, direktóriumi tagot vagy funkcionáriusok voltak, továbbá, akik a tanácsköztár­saság védelmében, munkájában tevékenyen részt vettek éf akik azóta is a tanácsköztársaság ideje alatt folytatott har­cukhoz méltóan viselkedtek. Kérjük, hogy azok az elvtársak, akik a fentiekben meg­jelölt tevékenységek valamelyikét igazolni tudják, 1959. ja­nuár 26-tól 1959. február 10-ig jelentkezzenek az MSZM1 Baranya megyei Bizottsága, Pécs, József Attila utcai szék­házában működő bizottságnál és hozzák magukkal tevékeny­ségüket igazoló írásaikat, fényképeket, stb. A Tanácsköztár­saság Emlékérem a hősi harc résztvevőinek az igazolások alapján lesz átadva. A pártonkívüliség nem akadálya az em­lékérem adományozásának. Jelentkezni lehet (vasárnap kivételével) mindennap reg­gel 9 órától délután 6 óráig. Akik valamilyen oknál fogva személyesen nem tudják felkeresni a bizottságot, azok levélben, hozzátartozóik vagy pártszervezetük útján jelentkezzenek. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA. Befejeződött a Duna-bizottság XVII. ülésszaka A Duna-bizottság XVII. ülésszaka több mint egy he­tes tanácsikozás után Buda­pesten befejeződött. A tárgyalt kérdések kö­zül az egyik legjelentősebb a hajóút és a viza építmé­nyek méreteinek meghatá­rozása volt. A jövőben épü­lő hajók nagyobbak, hosz- szabbák, magasabbak lesz­nek a maiaknál és mélyebb­re merülnek. Ezzel a kér­déssel azért is fontos foglal­kozni, mert a Dunán. 1960— 1965 között már nagy viza- erőmű építkezésbe kezde­nek. így megkezdik a nagy­marosi magyar—csehszlovák vizierőmű építését. Már foglalkoznak a Duna leg­nehezebb szakaszán, a Vas­kapunál létesítendő erőmű építésének előkészületeivel is. Ezeknél az építkezések­nél az a feladat, hogy az új létesítmények ne gátolják a hajózást, sőt fokozottan segítsék elő azt. Több mint ötmiiliárd forint értékű munkát véyez 1959-ben az építőipar Az Építésügyi Minisztérium építő- és építőanyagipari vál­lalatainak, tervező irodáinak, kutató intézeteinek és mozgal­mi szervezeteinek vezetői szombaton délelőtt a minisz­térium művelődési termében országos aktívaértekezleten be­szélték meg múlt évi munká­juk tanulságait, ez évi felada­taikat. A beszámolót Trautmann Rezső építésügyi miniszter mondotta. Szólt arról, hogy a múlt évben a vállalatok csak március 31-én kapták meg fel­adataikat. Ez késleltette a vég­rehajtást, az építőipar 1958. éri terv­teljesítése előreláthatólag mégis százkét százalékos lesz. Az előző érihez képest a tervteljesítés 112 százalék. Túlteljesítette az ipar önkölt­ségi és termelékenységi tervét is. Az anyagellátás általában kielégítő volt, de itt-ott még akadozott. Szerelvényhiány következtében több épületet nem tudtak idejében átadni. Az állami építővállalatok­nak a múlt évben a terv szerint 11155 lakást keUett volna átadniok, a dolgozók 12 538 lakás befeje­zését vállalták, a szerelvény­hiány miatti évvégi torlódások következtében azonban csupán 11 365-öt adtak át. Az elma­radt, körülbelül ezer lakás át­adása már folyik. A terv sze­rinti 563 tanterem helyett vál­lalt 589 tantermet határidőre felépítették. A nagyobb épít­mények közül befejezték még a Kőbányai Gyógyszerárugyár B 12-es üzemcsarnokának, a Pécsújhegyi Erőmű kapcsoló- termének, öt hibridkukorica- üzemnek, a Csepeli Papírgyár hullámlemezüzeniének, a Mohá esi Farostlemezgyár első üzemé nek, a Székesfehérvári Köny- nyűfémmű új csarnokának, a Bányászati Kutató intézet bu­dapesti új székházának, az atomreaktor több épületének és a televízió nagy stúdiójá­nak építését Az építőanyaglpar várható tervteljesítése 104 százalék. Valamennyi iparág teljesítette tervét a cement és betoneleim- gyártó ipar kivételével, ame­lyek egy-egy százalékkal el­maradtak. Nagy munkát végeztek az építésügyi szervek is, elsősor­ban a megváltozott termelői árakra kidolgozott új költség­vetési és árvetési rendszer megalkotásával. Az új költség- vetési és árrendszer takaré­kosságra ösztönöz, előmozdítja a műszaki fejlődést és növeli a vállalatok önállóságát. Leg­jelentősebb eredményként könyvelhető el, hogy elkészült a lakásállomány megnövelésé­nek távlati terve. A minisztérium ebben az év­ben az illetékesek elé ter­jeszti a lakásállomány nö­velésének 15 éves tervét. Számos más lakásügyi kérdés szabályozása is a múlt év munkájának eredménye. Ezek igazságosabbá teszik a lakás­elosztást. A lakásépítő szövet­kezetekről alkotott jogszabály a közeli napokban a Minisz­tertanács elé kerül. Az 1959. éri terv 21.6 száza­lékkal magasabb a tavalyi* nál. Az építési beruházások értéke összesen ötmiiliárd háromszáz millió forint. Az állami ipar idei feladata: összesen 14 000—15 000. lakás felépítése. Az iskolaépítési terv 633 tantermet ír elő, de a vál­lalatok 700 terem építésére kötöttek szerződést. Az ipari építkezések közül kiemelkedik többek között a Dunakeszi Vagongyár bővítése, a Brüsz- szelben vásárolt öt autós szál­loda balatoni elhelyezése. A Tisza vidéki Vegyikombinát és a Borsodi Vegyikombinát to­vábbépítése, a Székesfehérvári Könnyűfémmű fejlesztése, száz ezer hektoliteres betontartály ] építése a borkereskedelem ré­szére, a Dunai Vasmű meleg- hengerdéje építésének folyta­tása, három új hibridkukorica­üzem építése és sok más nagy­ipari létesítmény. A beszámolót vita követte. Sokat fejlődött az elmúlt évben a porvédelem a pécsi bányákban Ismeretes, a pécsi szénbá­nyákban igen veszedelmes el­lenségként jelentkezik a le­vegő porral való szennyezett­sége, ami a bányászok légző­szervi megbetegedéseinek, a szilikózis elterjedtségének leg­főbb oka. Az elmúlt évben a Pécsi Szénbányászati Tröszt kuta­tási osztályának munkájában jelentős helyet foglalt el a porvédelem módszerei­nek kidolgozása A munka eredményeképpen sikerült elérni, hogy a hosszú éveken át a legnagyobb fokú porszennyeződéstől szenvedő, viszonylag nagylétszámú fej­tési munkahelyek dolgozóit sikerült a nagyobb porárta­lomtól mentesíteni és szá­mukra sikerült lényegesen jobb munkakörülményeket te­remteni. További, üzemi al­kalmazásra már megérett m-unkavédelmd és porelhárítá- si eljárások bevezetése a kö­zeljövőben várhatók; A porártalom elleni nagy­arányú harc az 1958-as évben indult meg a pécsi bányák­ban. A kutatási költségkeret félét fordították porvédelmi kutatásokra, és 1 millió 40 ezer forintot fordítottak por- védelmi beruházásokra; Ez idő szerint az úgynevezett nedves partalanító eljárások bizonyulnak a leghatásosabb­nak a porártalom ellen. Az el­járások általánosan csak a vízhálózat minden kérdéses' munkahelyre való kiépítése után alkalmazhatók. Ezért a porvédelmd beruházási keret legnagyobb részét a bányabeli vízcsőhálózat fejlesztésére fordították 1958- ban. Az elmúlt év során 8425 méterről 16 829 folyóméterre nőtt a bányabelá vízcsőháló­zat. Az 1957. évi saénhomlokát- nedvesítésá kísérletek megte­remtették a fejtések portala­nításának eredményes mód­ját. Ezt az eljárást 1958. év folyamán eredményesen al­kalmazták. Míg az év elején a fejtéseknek csak öt százalé­kában, az év végén már a fej­tések 24—30 százalékában al­kalmaztak szénhomlokátned- vesítést. A kutatási időszak alatt ál­talában, — szabályos munka­végzéssel 80 százalékos porle­kötést sikerült ezzel a mód­szerrel elérni. A módszert, mint a fejtési por leküzdésé­nek leghathatósabb eszközét, a komlói üzemeknek is java­solták bevezetésre és a pécsi tröszt szakembered megfelelő segítséget is nyújtottak az al­kalmazásához; A vízhálózat fokozott bőví­tése lehetőséget biztosított az elmúlt évben a vízöblíiéses tárás tömeges alkalmazásához is. Az öblítéses fúrást általában mindegyik munkahelyen al­kalmazták, ahol a kőzetek fi­zikai, mechanikai tulajdonsá­gai azt lehetővé tették. A vizesfürások gyors elterjedé­sét mutatják a számok is. 1957-ben- az összes feltárási munkahelyek 40,6 százaléká­ban, 1958-ban pedig már 52 százalékában alkalmazták a vízöblítéses fúrást, 1959-ben pedig a munkahelyek 75 szá­zalékában tervezik a vízöb­lítéses fúrás bevezetését; A -vizesfürások porlekötő hatásának teljes tisztázása még további tanulmányokat igényel a következő években is. A leülepedett porok szálló- likótikusok elefatroaeroeol in­képtelenné tétele érdekében haláló készülékkel való keze- úgymevezett sókéregképzéső el- lését. Ezzel a készülékkel egye- járással kísérleteznek. A meg- lőre csak kísérletek folynak, figyelések értékelése jelenleg a megfigyelések azonban báz­is — az egészségügyi pomor- ma felett elszennyezve tartja a munkahely levegőjét. A por­szennyezett levegő ezenkívül más munkahelyeket is el­áraszthat, amennyiben azok szellőztetésileg a robbantási munkahelyek után sorbakap- csoltak. Ezt a körülményt még súlyosbítja az a tény, hogy a robbantási műveletek döntő többsége magas kova­sav tartalmú meddővágathaj- tásra korlátozódik. A robbantási por lekötésé­nek jelenleg ismert egyetlen hatásos és olcsó módja a ködzárban való robbantás Az első kísérleti sorozat az év végén zárult. A mérések kiér­tékelése jelenleg folyamatban van. Egyes kísérletek 50—70 százalékos porlekötöttségről tanúskodtak. Ezek az eredmé­nyek természetesen még nem általánosíthatók; Ezeken kívül még egy sor területen folytatott vizsgálatot a tröszt kutatási osztálya a porártalom csökkentése, illet­ve kiküszöbölése érdekében. A műszaki kutatásökon kí­vül folytak a* orvosi kutatások is. A múlt év során a porár­talommal veszélyeztetett dol­gozók 83,2 százaléka vett részt — összesen 4182 fő — a tüdő­szűréseken. Ugyancsak a múlt év tavaszán megkezdték a ®­még folyamatban vaui; Fontos helyet foglal el a kísérletek sorozatában a rob­bantási por lekötésére irányu­ló módszerek kidolgozása. Robbantásnál a porképződés ideje viszonylag igen rövid, de a keletkezett porfelhőt il­letően minden egyéb bánya­beli porforrás hatását felül­múlja. Ha robbantásnál nem alkalmaznak portalanítást, az óriási portömeg — a robban­tási várakozási idő letelte után tatóak, A seSUkórismegbetegedések terén számottevő javulás még nem mutatkozik, mivel e té­ren hónapok alatt nem is le­het eredményt remélni. De a porártalom elleni erőfeszíté­sek növelése, eredményes, jó módszerek felkutatása és al­kalmazása évek múlva feltét­lenül meghozza majd az ered­ményét és elűzi a szilikózis­veszélyt a pécsi szánxnedencé- ből^ Pécsi pedagógusok a szegedi politechnikai ankéton Pécsett, a Széchenyi Fin gimnáziumban szinte elsőként kezdték meg a gyakorlati oktatást, ée fáradozásuk nem volt hiábavaló. A gyakorlati oktatás terén kimagasló eredménye­ket értek el, mint ahogy azt a pécsi politechnikai értekezleten résztvevő pedagógusok is megállapították. A pécsi tapasztalat­csereértekezleten a szegedi Radnóti Gimnázium tanárai Is résztvettek, s viszonzásul meghívták a Széchenyi Gimnázium tanárait az 1959. január 11 és 14-én Szegeden tartott poli­technikai ankétra. A szegedi tapasztalatokról dr. Czéh Károly, a Széchenyi Gimnázium Igazgatója a következeket mondotta: — Különös érdeklődéssel utaztunk Szegedre. Célunk ’ta­pasztalatcsere vcltt, és az an­két valóban bőven nyújtott tapasztalatot. A szegedi Rad­nóti Gimnáziumban és az új­»•■■■■■■■•ssasassBsr ■ummHiHiHnnmi De sokat töprengtem, mert egy kicsit másként képzeltem. Szerettem volna diplomával elhagyni Budapestet és egész emberként kezdeni a munkához, bár ez talán mellékes volt. Én sosem féltem a munkától, nem is akartam az íróasztal mellett megőszülni. De a fel­kínált gazdaság vezetése óriási felelős­séggel jár és én még elég fiatal, járat­lan voltam ebben a mesterségben. Nyolc ember helyett 1200-at bíznak rám, s százmilliós értéket. Megfelelek- e a bizalomnak? A kérdés hosszú ideig gyötörte, meg­próbált rá önmaga felelni őszintén, egyenesen. Sok álmatlan éjszaka érlelte meg a választ. A Maros mentét felcserélte a Mecsek aljával. S most azt kérdem tőle: jól érzi-e magát? Kint ragyogóan süt a nap, olvasztja a havat, a jeget. Az ablakból látni az udvaron játszp gyerekeket, vidám ka­cagásuk idehallatszik. — Jól — mondja hirtelen. — Otthon vagyok, s az ember otthon csak jól érezheti magát. Pedig Bólyban jóformán senkit sem ismert. Egyszer beszélt fél órát a fö- agronómussal. a többi vezetőről és a gazdaságról csak hírből hallott. És meg fordítva: róla is csak annyit tudtak, hogy mínisztériális ember, s osztályve­zető. Ha egy kissé elfogódottan is érke­zett meg, s a beosztottak talán vizsgá­lódva tekintették, ez a közöttük lévő érthető hidegség gyorsan elpárolgott. Uj munkatársai szívesen és barátság­gal vették körül. Ma is a legszebb sza­vakkal beszél segítőkészségükről. ö pedig '— tréfásan mondva — fel­rántotta a csizmát és elindult. A hatalmas gazdaság ezernyi gond­jába csöppent bele, éppen ősz elején. Amolyan próbának ígérkezett ez, de aki látta ezt az energiától, munkakedv­től feszülő embert, az nem kételkedett képességében. Nem sokkal ideérkezése előtt egyesült a gazdaság és még na­gyon érzett a sovinizmus levegője. A napi munka mellett össze kellett „ráz­ni", hogy féltékenység és irigység ne köthesse a kereket. Közben új tervek­kel örvendeztették meg őket; az azóta már felépült hibridkukoricagyárral. Mi­lyen nagyszerű volt látni a magasodó gyárat, a haladás hírnökét! Pedig ezzel csak kiterjedt munkaköre, nagyobb és szebb is lett. Sokszor az éjfél vetette haza, a rohanásban elfelejtett ebédelni, vacsorázni. Szerette volna, ha 48 órá­ból állna a nap, abba talán belefért volna minden. Gyakran közbejött elő­re nem látott, nem várt látogatás, egy- egy munkás ügyes-bajos dolgával ko­pogtatott be hozzám. Tessék, itt vagyok, mondja csak nyugodtan __ Ha llgatja türelmesen, s meggondol­tan válaszol. Hogyan is? — Senkivel, szemben nem szabad el­fogultnak lenni. Esetenként a vezetőtől többet is várunk, mint az egyszerű munkástól. Az persze igaz, hogy embe­re válogatja: mindenkire méretezni kell a bánásmódoit, nem vagyunk egyfor­mák. Ez az elve és ez jól eligazítja a leg­bonyolultabb ügyekben is. Ennyi gond és munka után aligha jut idő másra, szórakozásra, társadalmi életre, tanu­lásra. Ha csak az éjszaka másik felét nem használja erre. Élénken tiltakozik: — Az ember társas lény, kikapcsoló­dás, felüdülés nélkül megállhat a „verkli“. És nem is szabad elzárkózni. Ujjain számolja: meghívják tanács­ülésre, egyszer-máskor moziba jár, el­ballag a vendéglőbe billiárdozni, beszél­getni. Ha nincs kedvük, hármasban ott­hon ütik a blattot. Néha Pécs. Havonta .1egyszer biztos felhívják a miniszté­riumba, akkor megnéz egy jó színdara­bot. Ennél többre tényleg nem igen fut­ja, mert egyelőre a legszebb „szórako­zásf*, a tanulás. Most készül a diploma­terv megvédésére. Elég ez? ö megtalálja örömét benne, alkalmazkodik a lehetőségekhez. A fa­lu ismeri és tiszteli. A lüktető, eleven élet magával sodorja, a másfél év alatt szívéhez nőtt ez a vidék, a falu, a gaz­daság mindenestől. Néhány év múlva majd többet tud nyújtani. — Ha most valaki úgy tenné fel a kérdést: ha akarsz, visszamehetsz, de maradhatsz is, azt felelném, hogy ma­radok ... Elindul. Előbb ebédelni, azután négy órára Babarcra. Várják a taggyűlésre. BOCZ JÓZSEF szegedi gimnáziumiban példa­mutató munka folyik. Igen szépen felszerelt szerelő, üveg­technikai, asztalos és, könyv­kötő műhelyeikben dolgoznak a tanulók. Az ott tapasztalták nem egy ■ ember, hanem a tantestület S tanári közösségének eredmé­nyeit mutatták A szegedi gimnáziumokban másként, más módszerekkel tanítanak, mint mi. A tanuló­kat már az első osztálytól kezdve üzemekben helyezik el, és ott hetenként 6 órát dol­goztatnak velük. Négy éven keresztül tehát egy bizonyos szakmát sajátítanak el. Meglátogattuk ezeket az üzemeket, és hosszasan elbe­szélgettünk az ott dolgozókkal, akik szívesen vállalkoztak az újszegedi gimnázium tanulói­nak képzésére. Nem uraikat, hanem tanult dolgozó embere­ket akarunk nevelni — adták ki a jelszót. Egyetlen hiányosságot ész­leltünk Szegeden. Nem talál­tuk meg a termelés mezőgaz­dasági fő ágával elméletileg és gyakorlatilag megismertető politechnikai oktatást. Remél­jük, ezt a feladatat hamarosan megoldják. Az értekezleten az ország mintegy 260 pedagógusa volt jelen, valamint a szegedi üze­mek néhány dolgozója. A sze­gedi példa alapján szólunk mi is a pécsi és baranyai dolgo­zókhoz: Segítsenek nekünk az iskolai munkánknak szocialista átszervezési “ folyamatában ’. Hívjanak meg berniünket üze­meikbe, adjanak javaslatokat, tanácsokat, segítsenek a ta­nulóifjúság szakmai irányítá­sában! Vállalják egy-egy mun­kabrigád betanítását. Keresse­nek és adjanak számunkra munkafeladatokat, és tanuló­ifjúságunk készségesen vállal­kozik a munkálatokra! Az a szándékunk, hogy Pé­csett általános-, közép- és főis­kolai politechnikai tanári munkaközösséget hozunk létre. “ A szegedi politechnikai ankét igen hasznos volt, mert fitt az ország számos helyéről érkező pedagógusok elmond­hatták, hogyan oldották meg saját területükön a politech­nikai képzést. Ma már nem arról vitatkoztunk, hogy he­lyes-e a politechnikai oktatás, hanem azt vitattuk meg, ho­gyan oldjuk meg a gyakorlati feladatokat az üzemekben, iskolai műhelyekben, a peda­gógusok és az üzemi dolgozók együttműködésével. Sok-sók érdékes gondolat és ötlet kapott hangot és a peda­gógusok értékes tapasztalato­kat szerezhette fc (W. M.) Inari tano’óh országos tanácskozása Január 20-án az Országos Kisipari Szövetség (OKISZ) országos ipari tanuló-tanács­kozást tartott a fővárosban. A tanácskozáson a kisipari szö­vetkezeti tanulók közül mint­egy nyolcvaman vettek részt. Baranyából, illetve Pécsről három kisipari szövetkezeik tanuló volt jgtah,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents