Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-20 / 16. szám
2 NAPLÓ T959. .TANTIÁR SO. A szókimondó asszonyság Sardou vígjátéka a Kamaraszínházban Forradalom, amely császárt szül. A korzikai pöttöm óriás l$vá teszi Európát, meg is lovagolja és csak az emberfeletti nagyságban is megmaradt apró gyöngeségek miatt pottyan le végül is róla. Hiába, nincs jobb vígjátékíró, mint a történelem. Majdnem azt mondhatnánk, könnyű dolga volt Victorien Sardou-nak, mert a történelemadta nyersanyaghoz csak egy becsületes, egyszerű mosónőt kellett hozzáadnia, aki aztán a maga nyers szókimondásával itt-ott rámutat a helyzet fonákságaira. Ezt meg is tette s az ötletből kikerekedett egy formás, mulatságos, a bölcselkedést messze kerülő s mégis szatirikus vígjáték. Darvas Szilárd legfőbb érdeme, hogy az átdolgozással nem rontott rajta. Már az első felvonás meggyőz arról, hogy siker készülődik. Takács Maráit és Tornának Nándor varázsolják a színpad zsúfolt mosókonyhájába ezt a légkört. Mindent feloldó kacagás, ének, tánc, s közben drámai feszültség néhány pillanatra Avar István Fouché maszkjában, kedélyes cinizmusával, mindent megszimatoló madárorrával előrevetíti a bekövetkező bonyodalmakat. A második felvonásban Takács Margit, a szókimondó asz- szonyság Napoleon húgaival vitázva mutatja be képességeit, s tökéletesen érthetővé teszi, hogy ez az asszonyság miért kényelmetlen a császári udvarnak, egyúttal miért kényelmetlen neki is az udvar ceremóniáival és képmutatásával. A játékot nézve szüntelenül úgy tűnik, mintha a, vidámság már elérte volna legmagasabb fokát, a művészek „beleadtak” mindent, amijük volt. Annál kellemesebb a meglepetés az utolsó felvonásban, amikor megjelenik Galambos György, mint Napoleon. Játéka a nagy embert állítja elénk abban a percében, amikor éppen kicsi, afe erőskezű diktátort, amint éppen sajnál atraméltóan gyönge. Jól megjátszott pózkeresése nem puszta hiúság, hanem kényelmetlen kötelesség is. Rangjának, vállalt feladatának tartozik azzal, hogy mindig előnyös pózban láttassa magát. Galambos György mindezt úgy éri el, hogy mélyen emberi játékát groteszk elemekkel tűzdeli meg. Takács Margit pedig az utolsó felvonásban még nagyobbra nő. Bátrabbnak bizonyul az elszánt katonánál, ravaszabbnak Fouché úrnál, a diplomácia művészénél és tapintatosabbnak a legjobban nevelt udvarhölgyeknél. Tomanek Nándor azonban — részben szerepből adódóan — sokkal színtelenebb Lefebv- re tábornok, mint amilyen őrmester volt a játék elején. Falud i László Savari rendőrminisztere igen jól karikírozza az ostobán öntelt. törtétőt, hétrét görnyedt és lázasan buzgólko- dó figurája rendkívül mulatságos, de túlságosan ügyefo- gvottnak látszik ahhoz, hogy ellenfele lehessen Fouehénak. Az udvari élet eiférfiatlanodott, jellegzetes táncmesterén derülhetünk Pető házi Miklós Depreaux-iában. Pataky Erzsi hamisítatlan korzikai temperamentumról tanúskodik a császár buga szerepében, s ebben csak árnyalattal halványabb társa a másik „hug“, Bódis Irén. Horváth, Magda a mosónő-m árkinő szerepből a mosónőét ragadta meg jobban Koppány Miklós pedig, mint Neiperg giróf, villanásnyi szerepében a kötelességtudó katonát mutatta be. Rónaszéky András számysegé- di és Monori Ferenc nemzetőr! szerepében nem akad sem bírálni sem dicsérni való. Szólni csak súlyos hibáért vagy kimagasló teljesítményért érdemes. Vincze Győző díszletei elismerésre méltóak. Ugyanazon A hétéves terv és ja szocialista államod gazdasági egyittműliiise az alapterületen egyforma hl telességgel mutatnak szűk, ] zsúfult szobácskát és császári lakosztályt ami ilyen kis szín pádon igazán nagy teljesít mény. Polgár Tibor zenéjé Bíró Attila jól vezényelte, de bármennyire igyekszik is zene követni a játék hangula tát, kérdés, hogy helyes volt-e ezt a gyorsan pergő vigjátéko helyenként dalbetéttel és tánc cal megakasztani. De ez mű faji kérdés, nem a pécsi szín ház tehet róla, sőt a rendezésben érezhető olyan helyes tö rekvés, hogy a vígjáték megőrizze eredeti magvas monda nival óját, s ne híguljon operetté. Ez és az előadásban érvényesülő rendezői elgondolác Szivler József elmélyült, hivatásszerető munkáját tanúsítja. Talon csak annyit érdemes még hozzátenni, hogy ez a vígjáték — műfajának megfelelően — ha történelmi háttérbe ágyazza is meséjét, nem történelmet akar adni, legalábbis nem az objektív, tudományosan értékelt történelmet, hanem annak csupán görbe tükörből visszaverődő mulatságossá torzult visszfé nyét. Ezért aztán holmi párhuzamok felállítása, történelmi tanulságok keresése is telje sem Indokolatlan. Ami tanulság mégis adódik belőle, az nem a történelemre, hanem az em béri érzésekre és magatartásr vonatkozik; A szovjet népgazdaságfejlesztési hétéves terv határtalan lehetőségeket nyújt arra, hogy a szocialista államok még magasabb színvonalra emeljék gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésüket. Nyilvánvaló, hogy mindez elősegíti a szocialista gazdasági rendszer előnyeinek még erőteljesebb kifejlődését, valamennyi szocialista állam gazdasági haladását. tarotyfzi szocalisla műn amejíiszlás Tisztítják a Mohácr környéki csatornákat A napokban tártotta ez évi első közgyűlését a Mohöcs- Kölkedi Vízrendezési Társulat. A mohácsi földművesek olvasókörében megrendezett gyűlésen igen négy érdeklődés kísérte Szűcs József beszámolóját, melyben a társulat ügyintézője a múlt év munkájának eredményeit ismertette. Tavaly vették nyilvántartásba az érdekeltségi területet, s emellett csaknem 8 000 folyóméter csatorna iszapolását végezték el, mikorls mintegy két és félezer köbméter földet mozgattak meg. Ezenkívül 20 ezer négyzetméteres területen tisztították kJ a csatornákat kaszálták le a füvet. A társulat ez évi tervei között szerepel több mint 13 ezer folyóméter csatorna tisz títása és kaszálása, valamin 14 ezer folyóméter hosszúságú meder iszapolása. A munkáka hozzávetőlegesen 270 ezer rintos beruházással végzik e Ha a tervük valóraválik, s csatornákat a továbbiakban jókarban tudják tartani, meg oldódik a mohácsi-kölkedi ér dekeltségi terület régi gondja E vidéken ugyanis gyakoriak a belvizek. Különösen esőzések és a tavaszi hóolvadás tes sok kárt a szántóföldekben. Az iparfejlesztési tervek összeállításában valamennyi szocialista állam nagy figyelmet fordít a nemzetközi szocialista munkamegosztásra. Ez a munkamegosztás lehetővé teszi, hogy elkerüljék az ipari és a mezőgazdasági termelés felesleges, párhuzamos fejlesztését, s biztosítja az adott ország nyersanyagkészleteinek és szakember-gárdájának megfelelő árucikkek előnyös gyártását. A szocialista munka- megosztás példájaként említhetjük a Szovjetuniót, amelynek népei a történelem során először az egyenjogúság és az önzetlen segítségnyújtás lenini elveire támaszkodva kialakították az igazi, szocialista politikai-gazdasági kölcsönös kapcsolatokat. A szocialista rendszer fejlődésével egyre inkább létrejönnek az országok közötti szakosítás és kooperáció előfeltételei. Ennek egyik eredménye, hogy- a különféle szocialista országokban egyidőben ugyanazon típusú alkatrészeket nem gyártanak. A kohászat területén az országok nős kapcsolatának legfonU* g^rnHyen profilú h™n- Segítség Tanácsa szerveiben, _s gerelt árut készít. A Szovjet1 Mi tgyillnÉsft alapi A szocializmus világrendszere, amely mintegy egymilliárd embert foglal magában, szuverén és egyenrangú államok együttműködésén alapul. Felvetődik a kérdés: milyen gazdasági alapra támaszkodik a fenti együttműködés? Ezt az alapot a termelőeszközök társadalmi tulajdona, vagyis a szocialista termelési viszonyok uralkodó jellege képezi. A szocialista rendszer monolit egységének politikai alapját pedig a marxizmus—leninizmus elveiben, s a célok közösségében — a szocialista, illetőleg a kommunista társadalom felépítésében — kell keresnünk. reába és Mongóliába. A szovjet exportban fontos helyet foglalnak el a különféle nyersanyagok is. A Szovjetunió ugyanakkor nagy mennyiségben vásárol az európai és ázsiai népi demokráciák piacain. Ezek az importszállítmányok jelentősen hozzájárulnak majd a szovjet terv teljesítéséhez. Láthatjuk tehát, hogy a nemzetközi szocialista munka- megosztásban döntő szerep jut a szovjet népgazdaságnak, amely tartós alapot szolgáltat a szocialista államok gazdasági együttműködéséhez. A Szovjetunió segítségével az európai és az ázsiai népi demokráciákban mintegy 500 iparvállalatot építettek fel, vagy építenek jelenleg. Ezek között megemlíthetjük az olyan gyáróriásokat, mint az ansani# kohászati kombinát Kínában, Nowa-Huta Lengyel- országban és Sztálinváros Magyarországon. A szocialista államok köles ö1! kö’c őn^s Mm Sejííség Tanácsinak szerepe A szocialista államok gazdasági együttműködése idén, a szovjet hétéves terv megindulásával,- új szakaszba lépett. A Kölcsönös Gazdasági sabb része: a testvéri segítség nyújtás. Azt is mondhatnánk, hogy a kölcsönös segélynyújtásban tükröződik talán legjobban a szocialista internacionalizmus eszméje. A testvéri segítségnyújtás eredményeit ékesen bizonyítják a következő adatok: az előzetes számítások szerint a szocialista államok ipari termelése 1958- ban 4.9-szer szárnyalta túl azokat az eredményeket, amelyeket jelenlegi területükön 1937-ben az akkori gazdasági rendszer elért. A fenti időszak alatt a kapitalista országok ipari termelésénél alig 2-szeres emelkedést figyelhetünk meg. A szovjet hétéves népgazdaságfejlesztési terv célul tűzi ki a Szovjetunió és a szocialista világrendszer többi államai közötti gazdasági együttműködés fejlesztését. Ez megnyilvánul majd az iparfejlesztési tervek összehangolásában, a külkereskedelem kibővítésében, a hitelnyújtásban, az információit cseréjében és sok más hasonló módon. •••■•••■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■«Ml m Zoliik első nagyobb bevetése Bon Saada környékén volt. A kis arab falu ráncbaszedé- sére azért került sor, mert állítólag élelmezte az Oulad Nail felkelőit, Ahogyan a hajnaXl félhomályban a duár közelébe értek. már a távolból juhok bé- getését lehetett hallani. A tisztek káromkodtak, hogy biztosan megint őröket állítottak a falu határába, és azok figyelmeztették a lakosságot a közelgő veszélyre. A hegyek felé menekülő arabok igyekezete csak részben sikerült: Villámgyors vadászrepiilők jelentek meg felettük és alacsonyra ereszkedve, gyilkos géppuska- tilzet zúdítottak rájuk. Aki menekül, az nyílván azért te■* szi, mert bűnösnek érzi magát; aki meg bűnös, az rászolgál a sorozatokra. Nincs egyszerűbb a gyilkos logikájánál> A katonák gyűrűbe fogták t kis települést, úgy nyomultak be minden oldalról az alacsony agyagviskók közé. Életnek sehol sem volt nyoma. Aki nem tudott időben elmenekülni, az véres, tépett ruhában hevert a porban. Az egyik házból reszketőfejű öreget rángattak elő. Az egyik katona vadul üvöltött rá, hogy ki beszélte rá tkülétre a «épéi? Am aelláthatóan nem. értette a kérdést, fogatlan szájából érthetetlen arab szavakat hebegett. A ház falához rángatták, mire elesett a türelmetlen lökésektől Többé nem is kett fel. Rövid, könyörtelenül kattogó géppisztoly- sorozat után vcmagló, véres tömeg maradt a földön. Zoli közvetlenül a közelében állott. Mélyen megrázta a hidegvérrel végrehajtott gyilkosság. Ezeknek csak ennyit ér egy ember élete? Egyébként mi bűne volt az öregnek? F.z is útonálló volt? De még akkor is, mennyivel különb nála ez a légiós? A gyilkos még a rablónál is mélyebben áll, s tok te, fürgén bekerítették vele az arabokat. Sátrakat is leadogattak, s rövidesen kis katonai tábor állott « kihalt vályogkunyhók szomszédságában. Dien őrnagy — akinek nevét alacsony termete miatt rien-re (semmiség) keresztelték el katonái, — az expedíció parancsnoka kijelentette, hogy néhány napig itt maradnak, amíg nem mennek vísz- sza a hegyekből falujukba a Bou Saada-beliek. Nem szeret félmunkát végezni — mondta — s ha nem füstöli ki ezt az átkozott fészket, sok kellemetlenséget okoz még nekik, már tudniillik a franciáknak. A következő napok fokozott idegfeszültségben teltek el. Az egységek állandó szolgálatban voltak, most nem voltak készenléti és pihenő osztagok. A sátrak körül megerősített járha máshol is így viselkednek 6rö}, cirkáltak, az egyik pál a franciák, vajon miért nincs vége az állandó összetűzéseknek?! Sokat nem tudott töprengeni, mert az eredménytelen rajtaütés után a század tovább vónult. A házak és a környező bokrok felgyújtása után hagyták el Bou Saada-t. A kőzelbeit volt egy fcí* oázis, Ain Messad. A kis forrás körül néhány pálmafa. A nyomorúságos viskók között piszkos rongyokba burkolt emberek üldögéltek. A katonák közeledtére riadtan ugráltak fel, de már nem, lehetett semerre sem eltűnni. A katonák összeterelték őket, nem válogatták külön a gyerekeket és a nőket sem. ról seögeadrót-hengert gurttotmafára meg magas figyelőt telepítettek a váratlan rajtaütések ellen. A szögesdróttal körülvett algériaiakat állandóan tüzelésrekész kibiztosított géppisztollyal őrizték. Az első két napon az arabok egy falat élelmet sem kaptak. A »felnőttek némán tűrtek, csak égő szemükből tüzelt a gyűlölet az idegenek felé. A gyerekek állandó sírása, viny- vyogó kérlelése azonban a leg- keményebbszívű légiós idegeit is felőrölte. Amikor Gabi Is ide került őrségbe, nem tudta megállni, hogy ne dobjon óvatosan egy darab száraz kenyeret közéjük. A férfiakat időnként kihallgatásra vezették el, hogy kiszedjék belőlük, merre vannak a közelben a látadók. Az éhezés azonban nem törte meg Őket, egyikük sem akart tudni semmiről sem. A harmadik napon Dien őrnagy parancsára konzerveket osztottak ki a feliagák között. A kiéhezett emberek mohón rávetették magukat a sós húsra, percek alatt kiürültek a bádogdobozok. Az újoncok csodálkozására a parancsnok még újabb konzerveket osztott szét. A tapasztaltabbak tudták csak, miről van szó. Kis idő múlva a körbezárt tömegből kiáltozás hallatszott. — Mit akarnak? •— érdeklődött Zoli egy régebbi légióstól. — Vízért sírnak a nyavalyások, — vigyorgott az. — Ért a vallatáshoz a Rlen, meg kell hagyni; ebben nem rien! Dien őrnagy, a főnök valóban értette a dolgát. Az erősen fűszeres, sós konzervek után a szerencsétlen arabok majd megvesztek a tüzért. Volt, aki a földön fetrengett kínjában, némelyik asszony meg a karját tárta könyörögve a katonák felé. Az egyik arabul beszélő légionista kihirdette, hogy aki tud valamit a lázadókról, az kap vizet. Elkeseredett morgás volt a válasz. Egy humuszos férfi átkozódva rohant neki a drótkerítésnek, mint aki elunió ezen felül a vasércszállítmányok növelésével segíti az európai népi demokráciákat. 1960-ban pl. csaknem- 2-szer annyi vasércet szállítanak a krivoj-rogi lelőhelyről külföldre, mint 1955-ben. A szakosítás és a kooperáció eredményei a kölcsönös áruszállításokban is megmutatkoznak. így pL Lengyelország szenet, színesfémet, vegyipari cikkeket, gépeket és tengerjáró hajókat, a Német Demokratikus Köztársaság gépeket és vegyipari cikkeket, Csehszlovákia gépipari termékeket és vegyipari termékeket, Románia olajat és olajtermékeket, gépeket és mezőgazda- sági nyersanyagot szállít a testvéri országoknak. Évről évre fejlődik az együttműködésnek az a formája is, amelynek keretében közösen építenek gyárakat, vasútvonalakat, közösen tárják fel a nyersanyaglelőhelyeket, stb. így pl. Brailában (Romániában) a román, a csehszlovák, a lengyel és a kelet-német ■kormány közös erőfeszítései nyomán cellulóz-feldolgozó kombinát épül. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság pedig együttesen felépítik a „Barátság útját”, amely összeköti majd e három szocialista országot A szovjet hétéves terv újabb fellendülést hoz a szocialista államok gazdasági együttműködésének egyik legfontosabb részében: a külkereskedelemben. A terv célul tűzi ki, hogy a Szovjetuniónak a szocialista államokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalma 1965- ben. az 1958-as évhez viszonyítva több, mint 1.5-szeresé- re emelkedjék. A következő időszakban a Szovjetunió vas- és mangánércet, olajtermékeket. apatit koncentrumot, kokszot, hengerelt vas- és fémárut, valamint sok más iparcikket szállít az európai népi demokráciákba, valamint Kokülönösen az állandó bizottságokban, jelenleg a szovjet hétéves terv (és a népi demokráciák gazdaságfejlesztési terveinek előirányzatait hangolják össze. 1958 decemberében a KGST X. ülésszakán a résztvevők nagy körültekintéssel foglalkoztak a vegyipar, de különösen a műanyagok, a szintetikus kaucsuk, a műrost és a műtrágya termelésének koordinálásávaL Alaposan megvizsgálták a kooperáció új formáját, amely energiarendszerek egyesítését, s az elektromos áram külföldre vezetését veszi tervbe. Megállapították, hogy a Duna vízienergiatartalékainak komplex felhasználására komoly lehetőségek vannak, ezért tervbe vették több erőmű, öntözőberendezés, s más dunai létesítmény építését. Nem feledkezhetünk meg a tervbevett olajvezeték lefektetésének óriási népgazdasági jelentőségéről sem. Ez a vezeték, amely a Szovjetunió, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyel- ország és Csehszlovákia közös erőfeszítései nyomán jön létre, lehetővé teszi, hogy a szovjet olajat a lehető legrövidebb úton a többi szocialista országba szállíthassák. II sort lire jeti A fenti, mindössze néhány példából két végső következtetést vonhatunk le: az első, hogy a szovjet hétéves népgazdaságfejlesztési terv nemcsak a Szovjetunió, hanem valamennyi szocialista ország további felvirágoztatását szolgálja. A másik pedig: a szocialista gazdasági együttműködés a szocializmus világrendszerének legdöntőbb erőforrását alkotja. S hogy ez az erőforrrás milyen gazdagon adja nedűjét a szocialista országoknak, nagyban függ a Szovjetunió hétéves tervétől Személyi igazolvánnyal látják el a 16 éveseket A Baranya megyei Rendőr- főkapitányság felhívja az 1943. évben született 16. életévüket betöltő személyeket, hogy az 1/1954. BM. rendelet alapján vesztette az eszét. Egy rövid S személyi igazolványuk kiállí- sorozat őt is elnémította. Jtása végett kötelesek az illeté- Egy pillanatig úgy festett a 5 kés városi, járási rendőrka pi- helyzet, hogy a tömeg követi! tányságon megjelenni. Abban példáját. .4 rájuk szegezett S a hónapban kell a személyi fegyverek azonban lassan le-5 igazolvány kiállítása végett csendesítették őket. Körbe S jr’entkeznl, amikor az igazoi- gugqoltak le. fejüket a lábuk- S ványkitöltésre kötelezett a 16. ra hajtva lihegtek. Csak eqv" életévét betölti. A személyi fiatal nő sírt az előbb lelőtt S igazolvány kiállításához 2 db férfi testénél Ivóvízért nem!4x4 cm nagyságú fényképet, jelentkezett senki. »születési anyakönyvi kivona(Fölytatjuk) • tot, munkaadói igazolást (iskolai igazolást) kitöltött állandó bejelentőlapot és 10 forintos okmánybélyeget kell benyújtani. Az igazolvány kiállításának elmulasztása, illetve az igazolványért való jelentkezés elmaradása a rendelet szerint szabálysértési eljárást von maga után. Éppen ezért a főkapitányság felkéri a középiskolák igazgatóit, Intézmények és szervek vezetőit, hogy az 1943. évben született fiatalkorúakat hívják fel a jelentkezésre és ellenőrizzék, hogy személyi Igazolványukat megkapták-e.
