Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-20 / 16. szám

2 NAPLÓ T959. .TANTIÁR SO. A szókimondó asszonyság Sardou vígjátéka a Kamaraszínházban Forradalom, amely császárt szül. A korzikai pöt­töm óriás l$vá teszi Európát, meg is lovagolja és csak az emberfeletti nagyságban is megmaradt apró gyöngeségek miatt pottyan le végül is róla. Hiába, nincs jobb vígjátékíró, mint a történelem. Majdnem azt mondhatnánk, könnyű dol­ga volt Victorien Sardou-nak, mert a történelemadta nyers­anyaghoz csak egy becsületes, egyszerű mosónőt kellett hoz­záadnia, aki aztán a maga nyers szókimondásával itt-ott rámutat a helyzet fonákságai­ra. Ezt meg is tette s az ötlet­ből kikerekedett egy formás, mulatságos, a bölcselkedést messze kerülő s mégis szati­rikus vígjáték. Darvas Szilárd legfőbb érdeme, hogy az átdol­gozással nem rontott rajta. Már az első felvonás meg­győz arról, hogy siker készü­lődik. Takács Maráit és Torná­nak Nándor varázsolják a szín­pad zsúfolt mosókonyhájába ezt a légkört. Mindent feloldó kacagás, ének, tánc, s közben drámai feszültség néhány pil­lanatra Avar István Fouché maszkjában, kedélyes cinizmu­sával, mindent megszimatoló madárorrával előrevetíti a be­következő bonyodalmakat. A második felvonásban Ta­kács Margit, a szókimondó asz- szonyság Napoleon húgaival vitázva mutatja be képessé­geit, s tökéletesen érthetővé teszi, hogy ez az asszonyság miért kényelmetlen a császári udvarnak, egyúttal miért ké­nyelmetlen neki is az udvar ceremóniáival és képmutatásá­val. A játékot nézve szüntelenül úgy tűnik, mintha a, vidámság már elérte volna legmagasabb fokát, a művészek „beleadtak” mindent, amijük volt. Annál kellemesebb a meglepetés az utolsó felvonásban, amikor megjelenik Galambos György, mint Napoleon. Játéka a nagy embert állítja elénk abban a percében, amikor éppen kicsi, afe erőskezű diktátort, amint éppen sajnál atraméltóan gyön­ge. Jól megjátszott pózkeresé­se nem puszta hiúság, hanem kényelmetlen kötelesség is. Rangjának, vállalt feladatának tartozik azzal, hogy mindig előnyös pózban láttassa magát. Galambos György mindezt úgy éri el, hogy mélyen embe­ri játékát groteszk elemekkel tűzdeli meg. Takács Margit pedig az utolsó felvonásban még nagyobbra nő. Bátrabb­nak bizonyul az elszánt kato­nánál, ravaszabbnak Fouché úrnál, a diplomácia művészé­nél és tapintatosabbnak a leg­jobban nevelt udvarhölgyek­nél. Tomanek Nándor azonban — részben szerepből adódóan — sokkal színtelenebb Lefebv- re tábornok, mint amilyen őr­mester volt a játék elején. Fa­lud i László Savari rendőrmi­nisztere igen jól karikírozza az ostobán öntelt. törtétőt, hétrét görnyedt és lázasan buzgólko- dó figurája rendkívül mulat­ságos, de túlságosan ügyefo- gvottnak látszik ahhoz, hogy ellenfele lehessen Fouehénak. Az udvari élet eifér­fiatlanodott, jellegzetes tánc­mesterén derülhetünk Pető há­zi Miklós Depreaux-iában. Pa­taky Erzsi hamisítatlan korzi­kai temperamentumról tanús­kodik a császár buga szerepé­ben, s ebben csak árnyalattal halványabb társa a másik „hug“, Bódis Irén. Horváth, Magda a mosónő-m árkinő sze­repből a mosónőét ragadta meg jobban Koppány Miklós pedig, mint Neiperg giróf, vil­lanásnyi szerepében a köteles­ségtudó katonát mutatta be. Rónaszéky András számysegé- di és Monori Ferenc nemzet­őr! szerepében nem akad sem bírálni sem dicsérni való. Szól­ni csak súlyos hibáért vagy kimagasló teljesítményért ér­demes. Vincze Győző díszletei elis­merésre méltóak. Ugyanazon A hétéves terv és ja szocialista államod gazdasági egyittműliiise az alapterületen egyforma hl telességgel mutatnak szűk, ] zsúfult szobácskát és császári lakosztályt ami ilyen kis szín pádon igazán nagy teljesít mény. Polgár Tibor zenéjé Bíró Attila jól vezényelte, de bármennyire igyekszik is zene követni a játék hangula tát, kérdés, hogy helyes volt-e ezt a gyorsan pergő vigjátéko helyenként dalbetéttel és tánc cal megakasztani. De ez mű faji kérdés, nem a pécsi szín ház tehet róla, sőt a rendezés­ben érezhető olyan helyes tö rekvés, hogy a vígjáték meg­őrizze eredeti magvas monda nival óját, s ne híguljon operet­té. Ez és az előadásban érvé­nyesülő rendezői elgondolác Szivler József elmélyült, hi­vatásszerető munkáját tanú­sítja. Talon csak annyit érde­mes még hozzátenni, hogy ez a vígjáték — műfajának meg­felelően — ha történelmi hát­térbe ágyazza is meséjét, nem történelmet akar adni, leg­alábbis nem az objektív, tudo­mányosan értékelt történel­met, hanem annak csupán görbe tükörből visszaverődő mulatságossá torzult visszfé nyét. Ezért aztán holmi pár­huzamok felállítása, történel­mi tanulságok keresése is telje sem Indokolatlan. Ami tanulság mégis adódik belőle, az nem a történelemre, hanem az em béri érzésekre és magatartásr vonatkozik; A szovjet népgazdaságfej­lesztési hétéves terv határta­lan lehetőségeket nyújt arra, hogy a szocialista államok még magasabb színvonalra emeljék gazdasági, tudomá­nyos és műszaki együttműkö­désüket. Nyilvánvaló, hogy mindez elősegíti a szocialista gazdasági rendszer előnyeinek még erőteljesebb kifejlődését, valamennyi szocialista állam gazdasági haladását. tarotyfzi szocalisla műn amejíiszlás Tisztítják a Mohácr környéki csatornákat A napokban tártotta ez évi első közgyűlését a Mohöcs- Kölkedi Vízrendezési Társulat. A mohácsi földművesek olva­sókörében megrendezett gyű­lésen igen négy érdeklődés kí­sérte Szűcs József beszámoló­ját, melyben a társulat ügyin­tézője a múlt év munkájának eredményeit ismertette. Tavaly vették nyilvántartás­ba az érdekeltségi területet, s emellett csaknem 8 000 folyó­méter csatorna iszapolását vé­gezték el, mikorls mintegy két és félezer köbméter földet mozgattak meg. Ezenkívül 20 ezer négyzetméteres területen tisztították kJ a csatornákat kaszálták le a füvet. A társulat ez évi tervei kö­zött szerepel több mint 13 ezer folyóméter csatorna tisz títása és kaszálása, valamin 14 ezer folyóméter hosszúságú meder iszapolása. A munkáka hozzávetőlegesen 270 ezer rintos beruházással végzik e Ha a tervük valóraválik, s csatornákat a továbbiakban jókarban tudják tartani, meg oldódik a mohácsi-kölkedi ér dekeltségi terület régi gondja E vidéken ugyanis gyakoriak a belvizek. Különösen esőzések és a tavaszi hóolvadás tes sok kárt a szántóföldekben. Az iparfejlesztési tervek összeállításában valamennyi szocialista állam nagy figyel­met fordít a nemzetközi szo­cialista munkamegosztásra. Ez a munkamegosztás lehetővé teszi, hogy elkerüljék az ipari és a mezőgazdasági termelés felesleges, párhuzamos fejlesz­tését, s biztosítja az adott or­szág nyersanyagkészleteinek és szakember-gárdájának megfe­lelő árucikkek előnyös gyár­tását. A szocialista munka- megosztás példájaként em­líthetjük a Szovjetuniót, amelynek népei a tör­ténelem során először az egyenjogúság és az önzetlen segítségnyújtás lenini elveire támaszkodva kialakították az igazi, szocialista politikai-gaz­dasági kölcsönös kapcsolato­kat. A szocialista rendszer fejlő­désével egyre inkább létre­jönnek az országok közötti szakosítás és kooperáció elő­feltételei. Ennek egyik ered­ménye, hogy- a különféle szo­cialista országokban egyidőben ugyanazon típusú alkatrésze­ket nem gyártanak. A kohá­szat területén az országok nős kapcsolatának legfonU* g^rnHyen profilú h™n- Segítség Tanácsa szerveiben, _s gerelt árut készít. A Szovjet­1 Mi tgyillnÉsft alapi A szocializmus világrendsze­re, amely mintegy egymilliárd embert foglal magában, szu­verén és egyenrangú államok együttműködésén alapul. Fel­vetődik a kérdés: milyen gaz­dasági alapra támaszkodik a fenti együttműködés? Ezt az alapot a termelőeszközök tár­sadalmi tulajdona, vagyis a szocialista termelési viszonyok uralkodó jellege képezi. A szo­cialista rendszer monolit egy­ségének politikai alapját pe­dig a marxizmus—leninizmus elveiben, s a célok közösségé­ben — a szocialista, illetőleg a kommunista társadalom fel­építésében — kell keresnünk. reába és Mongóliába. A szov­jet exportban fontos helyet foglalnak el a különféle nyers­anyagok is. A Szovjetunió ugyanakkor nagy mennyiségben vásárol az európai és ázsiai népi demok­ráciák piacain. Ezek az im­portszállítmányok jelentősen hozzájárulnak majd a szovjet terv teljesítéséhez. Láthatjuk tehát, hogy a nemzetközi szocialista munka- megosztásban döntő szerep jut a szovjet népgazdaságnak, amely tartós alapot szolgáltat a szocialista államok gazda­sági együttműködéséhez. A Szovjetunió segítségével az európai és az ázsiai népi de­mokráciákban mintegy 500 iparvállalatot építettek fel, vagy építenek jelenleg. Ezek között megemlíthetjük az olyan gyáróriásokat, mint az ansani# kohászati kombinát Kínában, Nowa-Huta Lengyel- országban és Sztálinváros Ma­gyarországon. A szocialista államok köles ö­1! kö’c őn^s Mm Sejííség Tanácsinak szerepe A szocialista államok gaz­dasági együttműködése idén, a szovjet hétéves terv meg­indulásával,- új szakaszba lé­pett. A Kölcsönös Gazdasági sabb része: a testvéri segítség nyújtás. Azt is mondhatnánk, hogy a kölcsönös segélynyúj­tásban tükröződik talán leg­jobban a szocialista internacio­nalizmus eszméje. A testvéri segítségnyújtás eredményeit ékesen bizonyítják a követke­ző adatok: az előzetes számí­tások szerint a szocialista ál­lamok ipari termelése 1958- ban 4.9-szer szárnyalta túl azokat az eredményeket, ame­lyeket jelenlegi területükön 1937-ben az akkori gazdasági rendszer elért. A fenti idő­szak alatt a kapitalista orszá­gok ipari termelésénél alig 2-szeres emelkedést figyelhe­tünk meg. A szovjet hétéves népgazda­ságfejlesztési terv célul tűzi ki a Szovjetunió és a szocialista világrendszer többi államai közötti gazdasági együttműkö­dés fejlesztését. Ez megnyilvá­nul majd az iparfejlesztési ter­vek összehangolásában, a kül­kereskedelem kibővítésében, a hitelnyújtásban, az informá­cióit cseréjében és sok más ha­sonló módon. •••■•••■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■«Ml m Zoliik első nagyobb beveté­se Bon Saada környékén volt. A kis arab falu ráncbaszedé- sére azért került sor, mert ál­lítólag élelmezte az Oulad Nail felkelőit, Ahogyan a hajnaXl félho­mályban a duár közelébe ér­tek. már a távolból juhok bé- getését lehetett hallani. A tisz­tek káromkodtak, hogy bizto­san megint őröket állítottak a falu határába, és azok figyel­meztették a lakosságot a kö­zelgő veszélyre. A hegyek felé menekülő arabok igyekezete csak részben sikerült: Villám­gyors vadászrepiilők jelentek meg felettük és alacsonyra ereszkedve, gyilkos géppuska- tilzet zúdítottak rájuk. Aki menekül, az nyílván azért te■* szi, mert bűnösnek érzi ma­gát; aki meg bűnös, az rászol­gál a sorozatokra. Nincs egy­szerűbb a gyilkos logikájánál> A katonák gyűrűbe fogták t kis települést, úgy nyomul­tak be minden oldalról az ala­csony agyagviskók közé. Élet­nek sehol sem volt nyoma. Aki nem tudott időben elmenekül­ni, az véres, tépett ruhában hevert a porban. Az egyik ház­ból reszketőfejű öreget rán­gattak elő. Az egyik katona vadul üvöl­tött rá, hogy ki beszélte rá tkülétre a «épéi? Am aelláthatóan nem. értette a kérdést, fogatlan szá­jából érthetetlen arab szava­kat hebegett. A ház falához rángatták, mire elesett a tü­relmetlen lökésektől Többé nem is kett fel. Rövid, könyör­telenül kattogó géppisztoly- sorozat után vcmagló, véres tömeg maradt a földön. Zoli közvetlenül a közelében állott. Mélyen megrázta a hi­degvérrel végrehajtott gyilkos­ság. Ezeknek csak ennyit ér egy ember élete? Egyébként mi bűne volt az öregnek? F.z is útonálló volt? De még ak­kor is, mennyivel különb nála ez a légiós? A gyilkos még a rablónál is mélyebben áll, s tok te, fürgén bekerítették ve­le az arabokat. Sátrakat is leadogattak, s rövidesen kis katonai tábor állott « kihalt vályogkunyhók szomszédságában. Dien őrnagy — akinek ne­vét alacsony termete miatt rien-re (semmiség) keresztel­ték el katonái, — az expedíció parancsnoka kijelentette, hogy néhány napig itt marad­nak, amíg nem mennek vísz- sza a hegyekből falujukba a Bou Saada-beliek. Nem szeret félmunkát végezni — mondta — s ha nem füstöli ki ezt az átkozott fészket, sok kellemet­lenséget okoz még nekik, már tudniillik a franciáknak. A következő napok fokozott idegfeszültségben teltek el. Az egységek állandó szolgálatban voltak, most nem voltak ké­szenléti és pihenő osztagok. A sátrak körül megerősített jár­ha máshol is így viselkednek 6rö}, cirkáltak, az egyik pál a franciák, vajon miért nincs vége az állandó összetűzések­nek?! Sokat nem tudott töpren­geni, mert az eredménytelen rajtaütés után a század tovább vónult. A házak és a környező bokrok felgyújtása után hagy­ták el Bou Saada-t. A kőzelbeit volt egy fcí* oázis, Ain Messad. A kis for­rás körül néhány pálmafa. A nyomorúságos viskók között piszkos rongyokba burkolt em­berek üldögéltek. A katonák közeledtére riadtan ugráltak fel, de már nem, lehetett se­merre sem eltűnni. A katonák összeterelték őket, nem válo­gatták külön a gyerekeket és a nőket sem. ról seögeadrót-hengert gurttot­mafára meg magas figyelőt te­lepítettek a váratlan rajta­ütések ellen. A szögesdróttal körülvett algériaiakat állandó­an tüzelésrekész kibiztosított géppisztollyal őrizték. Az első két napon az arabok egy falat élelmet sem kaptak. A »felnőttek némán tűrtek, csak égő szemükből tüzelt a gyűlölet az idegenek felé. A gyerekek állandó sírása, viny- vyogó kérlelése azonban a leg- keményebbszívű légiós idegeit is felőrölte. Amikor Gabi Is ide került őrségbe, nem tudta megállni, hogy ne dobjon óva­tosan egy darab száraz kenye­ret közéjük. A férfiakat időnként ki­hallgatásra vezették el, hogy kiszedjék belőlük, merre van­nak a közelben a látadók. Az éhezés azonban nem törte meg Őket, egyikük sem akart tud­ni semmiről sem. A harmadik napon Dien őr­nagy parancsára konzerveket osztottak ki a feliagák között. A kiéhezett emberek mohón rávetették magukat a sós hús­ra, percek alatt kiürültek a bádogdobozok. Az újoncok csodálkozására a parancsnok még újabb konzerveket osztott szét. A tapasztaltabbak tudták csak, miről van szó. Kis idő múlva a körbezárt tömegből kiáltozás hallatszott. — Mit akarnak? •— érdek­lődött Zoli egy régebbi légiós­tól. — Vízért sírnak a nyavalyá­sok, — vigyorgott az. — Ért a vallatáshoz a Rlen, meg kell hagyni; ebben nem rien! Dien őrnagy, a főnök való­ban értette a dolgát. Az erő­sen fűszeres, sós konzervek után a szerencsétlen arabok majd megvesztek a tüzért. Volt, aki a földön fetrengett kínjában, némelyik asszony meg a karját tárta könyörög­ve a katonák felé. Az egyik arabul beszélő lé­gionista kihirdette, hogy aki tud valamit a lázadókról, az kap vizet. Elkeseredett morgás volt a válasz. Egy humuszos férfi átkozódva rohant neki a drótkerítésnek, mint aki el­unió ezen felül a vasércszállít­mányok növelésével segíti az európai népi demokráciákat. 1960-ban pl. csaknem- 2-szer annyi vasércet szállítanak a krivoj-rogi lelőhelyről külföld­re, mint 1955-ben. A szakosítás és a kooperá­ció eredményei a kölcsönös áruszállításokban is megmu­tatkoznak. így pL Lengyelor­szág szenet, színesfémet, vegyipari cikkeket, gépeket és tengerjáró hajókat, a Német Demokratikus Köztársaság gé­peket és vegyipari cikkeket, Csehszlovákia gépipari termé­keket és vegyipari termékeket, Románia olajat és olajtermé­keket, gépeket és mezőgazda- sági nyersanyagot szállít a testvéri országoknak. Évről évre fejlődik az együtt­működésnek az a formája is, amelynek keretében közösen építenek gyárakat, vasútvona­lakat, közösen tárják fel a nyersanyaglelőhelyeket, stb. így pl. Brailában (Romániá­ban) a román, a csehszlovák, a lengyel és a kelet-német ■kormány közös erőfeszítései nyomán cellulóz-feldolgozó kombinát épül. A Szovjet­unió, a Kínai Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság pedig együttesen felépítik a „Barátság útját”, amely össze­köti majd e három szocialista országot A szovjet hétéves terv újabb fellendülést hoz a szocialista államok gazdasági együttmű­ködésének egyik legfontosabb részében: a külkereskedelem­ben. A terv célul tűzi ki, hogy a Szovjetuniónak a szocialista államokkal lebonyolított kül­kereskedelmi forgalma 1965- ben. az 1958-as évhez viszo­nyítva több, mint 1.5-szeresé- re emelkedjék. A következő időszakban a Szovjetunió vas- és mangánércet, olajterméke­ket. apatit koncentrumot, kok­szot, hengerelt vas- és fém­árut, valamint sok más ipar­cikket szállít az európai népi demokráciákba, valamint Ko­különösen az állandó bizottsá­gokban, jelenleg a szovjet hétéves terv (és a népi demok­ráciák gazdaságfejlesztési ter­veinek előirányzatait hangol­ják össze. 1958 decemberében a KGST X. ülésszakán a részt­vevők nagy körültekintéssel foglalkoztak a vegyipar, de különösen a műanyagok, a szintetikus kaucsuk, a műrost és a műtrágya termelésének koordinálásávaL Alaposan megvizsgálták a kooperáció új formáját, amely energiarend­szerek egyesítését, s az elekt­romos áram külföldre vezeté­sét veszi tervbe. Megállapítot­ták, hogy a Duna vízienergia­tartalékainak komplex felhasz­nálására komoly lehetőségek vannak, ezért tervbe vették több erőmű, öntözőberendezés, s más dunai létesítmény épí­tését. Nem feledkezhetünk meg a tervbevett olajvezeték lefekte­tésének óriási népgazdasági jelentőségéről sem. Ez a veze­ték, amely a Szovjetunió, Ma­gyarország, a Német Demokra­tikus Köztársaság, Lengyel- ország és Csehszlovákia közös erőfeszítései nyomán jön létre, lehetővé teszi, hogy a szovjet olajat a lehető legrövidebb úton a többi szocialista ország­ba szállíthassák. II sort lire jeti A fenti, mindössze néhány példából két végső következte­tést vonhatunk le: az első, hogy a szovjet hétéves nép­gazdaságfejlesztési terv nem­csak a Szovjetunió, hanem va­lamennyi szocialista ország to­vábbi felvirágoztatását szol­gálja. A másik pedig: a szocia­lista gazdasági együttműködés a szocializmus világrendszeré­nek legdöntőbb erőforrását al­kotja. S hogy ez az erőforrrás milyen gazdagon adja nedűjét a szocialista országoknak, nagyban függ a Szovjetunió hétéves tervétől Személyi igazolvánnyal látják el a 16 éveseket A Baranya megyei Rendőr- főkapitányság felhívja az 1943. évben született 16. életévüket betöltő személyeket, hogy az 1/1954. BM. rendelet alapján vesztette az eszét. Egy rövid S személyi igazolványuk kiállí- sorozat őt is elnémította. Jtása végett kötelesek az illeté- Egy pillanatig úgy festett a 5 kés városi, járási rendőrka pi- helyzet, hogy a tömeg követi! tányságon megjelenni. Abban példáját. .4 rájuk szegezett S a hónapban kell a személyi fegyverek azonban lassan le-5 igazolvány kiállítása végett csendesítették őket. Körbe S jr’entkeznl, amikor az igazoi- gugqoltak le. fejüket a lábuk- S ványkitöltésre kötelezett a 16. ra hajtva lihegtek. Csak eqv" életévét betölti. A személyi fiatal nő sírt az előbb lelőtt S igazolvány kiállításához 2 db férfi testénél Ivóvízért nem!4x4 cm nagyságú fényképet, jelentkezett senki. »születési anyakönyvi kivona­(Fölytatjuk) • tot, munkaadói igazolást (is­kolai igazolást) kitöltött állan­dó bejelentőlapot és 10 forin­tos okmánybélyeget kell be­nyújtani. Az igazolvány kiállításának elmulasztása, illetve az igazol­ványért való jelentkezés el­maradása a rendelet szerint szabálysértési eljárást von maga után. Éppen ezért a fő­kapitányság felkéri a középis­kolák igazgatóit, Intézmények és szervek vezetőit, hogy az 1943. évben született fiatalko­rúakat hívják fel a jelentke­zésre és ellenőrizzék, hogy személyi Igazolványukat meg­kapták-e.

Next

/
Thumbnails
Contents